Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

VILÁG PROLETARJAI. EGYESÜLJETEK! w Szeged egészségügyi •> ellátottsága tovább javult A MAGYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 48. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1958. február 26. és a pártonkíviiliek — Benke Valéria elvtársnő beszélt a Kenderfonógyár munkásnagygyűlésén — Tegnap, kedden délután fél 3-kor munkásnagygyülést tartottak a Szegedi Kender­tonógyár kulturális termé­ben. Zsúfolásig megtelt a dolgozókkal a nagyterem, s ott voltak a város többi tex­tilipari gyárainak képvise­lői is, hogy meghallgassák Benke Valériának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, művelődésügyi mi­niszternek beszámolóját az életünket érintő kérdésekről. Kedves jelenet volt, hogy amikor a miniszter az emel­A bizalom abból is áll, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek kölcsönösen megosztják gondjaikat cs örömüket, együttesen mun­kálkodnak az ország és népe gyarapításáért. Az állami ruhaipar ebben az esztendőben ünnepli S fennállásának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból S képriportot közlünk a Szegedi Ruhagyárról, amely együtt Z nőtt az új iparral. A júliusban megrendezendő országos » ünnepség előkészítésében és lebonyolításában a szegedi • üzem is részt vesz. A készülődés egyelőre arra irányul, Z hogy minél jobb minőséget és minél gazdagabb választé­; kot biztosítson a gyár munkásgárdája a vásárlóknak. A nagy tetszéssel és taps-" Képünkön a Szegedi Ruhagyár egyik szövetöltöny­sal fogadott beszéd után; szalagját láthatják olvasóink munka közben. A képriportot ;: nyolc hozzászólás hangzott; a 3. oldalon közöljük. el. Őszintén beszéltek az{ emberek és azért, hogy a{ kérdések megoldását segit-i sék. A negyvenéves szovjet hadsereg című kultúr­műsorról # Aw. MSZMP szegcdi ipari aktíva értekez­lete ••••«»•« Gazdasági életünkről szól­va a miniszter megállapítot­ta, hogy 1958 a gazdasági megszilárdítás éve.-Az a fel­adat áll előttünk az idén, hogy megszilárdítsuk az 1957-ben elért életszínvona­vényre lépett, két kislány és lat, s megalapozzuk az élet­egy kisfiú neki és a gyűlés körülmények további javíta- E részvevőinek verset szavalt, sát. Hangoztatta majd virágcsokrot adott át Benke Valériának. A nagygyűlést Zöldi Imre, a gyár pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Benke Valéria emelkedett szólásra. Hangoztatta az or­szággyűlés legutóbbi ülés­szakának jelentőségét, majd a pártról beszélt. Megállapí­totta, fontos tennivaló a párt to­vábbi megerősítése éppen azért, hogy a dolgozó em­berek javára — és velük együtt — még jobban vé­gezzük el a feladatokat. A párt helyes politikai és gyakorlati munkájával, he­lyes munkamódszerekkel és intézkedésekkel vívja ki ma­gának a bizalmat és a te­kintélyt. Ilyen alapon erősö­dött a párt iránti bizalom az ellenforradalom nehéz nap­jai után, s így — ilyen ala­pokon — terebélyesedik to­vább. A továbbiakban is nagyon megnyerő és közvetlen sza­vakkal hangoztatta, hogy nagy fontosságú a bizalom. Bizalmat kell kapniok a be­csületes pártonkívülieknek minden kommunistától, s erre a bizalomra a párton­kívüliek bizalommal vála­szolnak. Az igazi bizalom nemcsak abból áll, hogy ke­zet nyújtanak egymásnak a kommunisták és a párton­kívüliek: hogy a népi hata­lomhoz hü párfonkívüliek — természetesen a pártfunkció kivételével — minden állást betölthetnek. Tasich Péterné fonónő pél- S dául elmondotta, ő korábban" ' ra is járt gyűlésekre, de azokat; nem lehet hasonlítani a mos- la tanihoz. Itt nyílt, őszinte 3 szavak hangzanak, s láthatja g minden becsületes ember, g a kommunisták S • a dolgozó emberek javát; akarják. A nagygyűlésen a párt; képviselője és a munkások t cserélték ki gondolataikat.; Le sem lehet írni, hogy mi-; lyen a szocialista munkamoz­galmak jelentőségét, amelyekben a termelés kérdéseit segítik megoldani a munkások. El­mondotta, a társadalmi tu­lajdon legkülönbözőbb for- meghm hözvctlen han?uJ mákban való herdalasa, o- ^ ^ ^ nagygyűlésnek.! pása annyi összeget teszki, ; hogy abból néhány százalék- Az egyik legjellemzőbb az; kai tudnánk javítani az élet- volt, hogy szót értenek ajj . (Uebmann felvétele) körülményeket. kommunisták és a pártonkí-5 A/, ifjúság kérdéseiről sző- vüliek; hogy terebélyesedik 4""""" /»mnimmnii„<«mmiimimanmnmm lott azután. A társadalom se- a kölcsönös bizalom. gítsége is szükséges ahhoz, hogy az ifjúság nevelésében előrehaladjunk; hogy á fia­talok megbecsüljék a jelent, s felismerjék, mindazok a kedvezmétiyek, amelyben ré­szesítjük őket, áldozatokat jelentenek az ország, az idő­sebb korosztályok részére. Voltak és vannak olyan el­lenséges érzületű emberek, akik mételyezték és mételye­zik az ifjúság lelkét. Ezek a mérgezők rombolták az if­júságot. Szálljon ezzel szem­be minden becsületes em­ber. Benke Valéria később a nacionalizmusról és az igazi hazaszeretetről beszélt. Vé­gezetül azt kívánta, hogy a Kenderfonógyár dolgozói és családtagjai is jó egészség­ben élvezzék fáradozásuk és munkájuk gyümölcsét, Magyar állategészség­ügyi Küldöttség utazott Kínába A kínai—magyar műszaki tudományos együttműködési bizottság határozata alapján magyar állategészségügyi küldöttség utazott a Kínai Népköztársaságba. Marosvásárhelyre látogatott kedden a magyar párt­és kormányküldöttség Marosvásárhely: A ma­gyar párt- és kormánykül­döttség — Kádár János, Ap­ró Antal, Kállai Gyula, Szír­szeretettel köszöntötte Kádár János elvtársat és a küldött­ség többi tagját. Ez a láto­gatás majd alkalmat nyit arra is, hogy a magyar nép Vasércet kapunk Jugoszláviából Gazdasági egyezmény alap­ján Jugoszlávia az idén 150 ezer tonna vasércet szállít a magyar népgazdaság részére. Az ércet a varesi bányából termelik ki. A varesi bánya dolgozói a múlt évben ha­sonló exportkötelezettségü­ket maradéktalanul teljesí­tették. mai István, Németh Károly, küldöttei láthassák a magyar autonóm tartomány magyar, román és más nemzetiségű dolgozói áldozatkész munká­jának, a testvéri összefogás­nak gyümölcseit — mon­dotta. Sebes István és Keleti Fe­renc — kedden délelőtt fél kilenc órakor megérkezett a Rcmán Népköztársaság ma­gyar autonóm tartományá­nak székhelyére, Marosvá­sárhelyre. A lakosság meleg szeretet­tel fogadta a testvéri ma­gyar nép küldötteit. A ze­nekar magyar népdalokat játszott. Bugyi Pál, a tartományi néptanács végrehajtó bizott­ságának elnöke a tartomány lakossága nevében testvéri Holnap ankét az Oskola utca rendezéséről : Délelőtt 9-12, délután 3—5 óráig tekinthető meg a tervkiállítás a Széchenyi téren Az . üdvözlésekre Kádár János elvtárs válaszolt: — Soha nem fogjuk elfe­lejteni azt a forró testvéri fogadtatást, amelyben eddig részesítettek bennünket fal­vakban, városokban egyaránt — mondotta a többi között. Emlékeztetett arra az idő­szakra, amikor a Magyar Népköztársaság annak a nagy veszélynek volt kitéve, hogy visszaállítják a tőkések ural­mát. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek ellátogat­tak a "Simó Géza* bútor­gyárba, amely Délkelet­Európa legkorszerűbb ilyen üzeme. A gyár megtekintése után részt vettek az üzem munkásainak nagygyűlésén. Itt Magyari Károly igazgató megnyitója után Csupor La­jos, a Román Munkáspárt ; Szegeden az Oskola utca £ környékének rendezése iránt. £ Kedden számos érdeklődő £ kereste fel a METESZ j Széchenyi tér 3 sz. alatti | helyiségében a tervpályáza­; főn díjazott és elfogadott £ tervekből készült kiállítást. • Az Oskola utca rendezésé­£ re készült tervekkel kapcso­£ latban holnap, csütörtökön ! délután 5 órai kezdettel £ ugyancsak a METESZ he­A nagy lakásépítkezések és a közintézmények építése mellett ; lyiségében ankétot rendez­et munkásküldöttek moszkvai tanácsa nagy gondot fordít S nek. Az ankéton a városi a gyógyintézetek, poliklinikák, kórházak nagy hálózatának : tanács építési és közlekedési létrehozására is. Képünkön egy ilyen új poliklinikát mu- £ osztályának, a Magyar Epí­tatunk be, amely néhány éve nyill meg Moszkvában a j tőművészek Szövetsége sze­Szivcev—Vrazsek utcában. • gedi csoportjának, az Epítő­Igen élénk az érdeklődés ipari Tudományos Egyesület Központi Bizottságának tag­szegedi csoportjának, a Sze­gedi Tervezőiroda szakembe­rei, az építőipari vállalatok szakértői vesznek részt és vitatják meg a tervek egyes elgondolásait. Ez az ankét a nagyközönség számára is érdekesnek ígérkezik, mert számos városrendezési, vá­rosfejlesztési, távlati kérdés­re, közérthető módon adnak majd választ a kiváló szak­emberek. A kiállítás egyébként már­cius harmadikáig lesz nyit­va. Délelőtt 9—12-ig és dél­után 15—17 óra között te­kinthető meg. ja, a tartományi pártbizott­ság első titkára mondott be­szédet. A meleghangú üd­vözlő szavak után vázolta a magyar autonóm tartomány fejlődését, — Népi demokratikus rend­szerünk alig pár esztendő alatt többet tett tartomá­nyunk iparosításáért, mint az Osztrák—Magyar Monar­chia, a tőkés földesúri Ro­mánia és Horthyék fasiszta uralma együttvéve. A múlt­ban gazdaságilag és kultu­rálisan annyira elmaradott Székelyföldön rövid idő alatt korszerű, fejlett ipart léte­sítettünk. Felszabadulásunk óta a magyar autonóm tarto­mány területén 12 új, köz­társasági érdekeltségű gyár és üzem alakult, és ha ehhez hozzávesszük a helyi érdekeltségű, valamint a szövetkezeti ipar egységeit, új iparvállalataink száma eléri ma az ötvenkettőt. A mezőgazdaságról szólva megállapította, hogy a tar­tomány mezőgazdasági terü­letének mintegy 42 száza­léka már a különböző szo­cialista egységekhez tartozik. A tartományokban 569 ma­gyar nyelvű elemi iskola és 16 középiskola működik, amelyekben 69 217 tanuló tanul saját nyelvén. Maros­vásárhely kulturális és tudo­mányos központtá fejlődött, ahol két magyar nyelvű fő­iskola, orvosi és gyógysze­részeti felsőoktatási intézet, s színművészeti főiskola mű­ködik. Van állami filharmo­nikus zenekar, állami szé­kely színház, állami székely népi együttes, bábszínház* irodalmi és művészeti könyv­kiadó. Itt szerkesztik az Igaz Szó című irodalmi folyóiratot, a Vörös Zászló című ma. gyar nyelvű napilapot és néhány napon belül meg­kezdi működését itt is egy rádióstúdió. Beszéde végén megkérte a magyar kormány- és párt­küldöttséget, hogy tolmá­csolja Magyarország kom­munistáinak, a szocializmus építésén fáradozó minden dolgozónak a szívből jövő elvtársi üdvözletet és adják át baráti kézfogásukat is. Beszédét az üzemi nagy­gyűlésen részt vett dolgozók nagy lelkesedéssel és szűnni nem akaró tapssal fogadták. A magyar párt- és kor­mányküldöttség nevében Kál­lai Gyula elvtárs mondott beszédet

Next

/
Thumbnails
Contents