Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

296 Kedd. 1958. február 18. Az évad egyik kimagasló művészi eseményévé nőtt a Traviata felújítása /sufolt ház hallgatta va- nyi árnyalatát a drámai ki- jes összhangban állt a parti** sárnap este a Traviata fejezés szolgálatába állította túrával és képszerű megoljólismert dallamait és gyö- s emberformálásának külső dásaiban is sikerültnek nyörködött Verdi, örökifjú, és belső összhangjával mondható. Az énekkarnál a valóban költői muzsikajá- megérdemelt művészi sikert lelkes éneken felül a cselekban. Nagy előadás volt a aratott. menyhez alkalmazkodó játéMárciustól április 15-ig fizetik ki a nyereségrészesedéseket Az országban befejezésé- Hozzávetőleges becslés sze- kedett termelés értékeléséhez közeledik a vállalati rint a Nehézipari Miniszteri- nél az időközben kapott új gazdálkodás múlt évi ered- um villamosenergia iparigaz- kapacitás teljesítményét, ményeit feltüntető mérleg- gatóságánál 36, a vegyipari stb.). Gyakran előfordul az beszámolók összeállítása. Ez igazgatóságánál 49, az épí- ls, hogy a -téves- leltározáa munka most viszonylag tésügyi minisztériumi kivi- sok növelik megengedhetett gyorsabb, mint az elmúlt telezö iparban 56, az élei- len módon a vállalati mérvasárnapi s a siker összes Az előadás másik megle- kot külön dicséret illeti. A években volt. hiszen a nye- miszeriparban pedig 30,5 legekben kimutatott nyere' ^ " " " reségreszesedes a merlegek mimó lesz q nyereségré»ze- séget S szakkörökben már fel tényezői ezúttal ritka har- petése Sebestyén Sándor ki- színpadképek és kosztümök mániában találkoztak. Nagy- ugrása az apa, Germont stílusosak, ízlésesek. A baszerű karmester, a három György szerepében. Érté- ^ett ^ friss színt hozott a kitűnő főszereplő, ragyogó kes, zengő olasz bariton- színpadra, zenekar, pompásan hangzó jdra mdr korábbi szerepei- Az operai kollektívát reenekkar és a színpad ele- „jj felfigyeltünk. Minden- mek művészi munkávensége egyformán hozzá já- képpen indokolt volt az jáért a hallgatóság egész rult a darab forró sikerehez, epizódszerepek után az öreg estén át ünnepelte. A felvoamely szinte premierre em- Germont szólamát, minden nások utáni vastapsok a silékeztetett. baritonista álmát, erre a kl- ker magas hőfokát jelzik. Verdi géniusza a Travia- viló tehetségre bízni. Set7 VL:,Ine!LmUtat'^ f0V fZ bestyén mértéktartó játékávégeredményétől függ, es csak azok elfogadása után fizethető ki. Éppen ezért sok helyen a mérleg összeállításával párhuzamosan foban az őszinte hangot, az ifjabbik Dumas Sándor érzelmes romantikája Kamé- gpai Tzigöri'mérséklő'' emhas hölgyéből készült Hb- ber{ sziv jósá át kell alá_ retto halhatatlanná vált a húznunk, Nagy sikerét azonban a színészi feladat hijellemábrázolás és megindítóan emberi hang által. Vaszy Viktor karmesteri teljesítménye éppen a tiszta humánum vonalán bátlan megoldásán túl ragyogó zenei produkciójának köszöni. Magasságának fénye teljes szépségében bonsedés várható összege. is merült a kérdés: nem keL Az eddig befejeződött mér- lene-e vajon bizonyos kirívó legreviziók azt mutatják, esetekben vizsgálatot indítahogy akadnak vállalatok, ni annak kiderítésére, hogy lyik a mérlegrevizió is. Né- ™elyek?él a. ?VÍZÍÓ Uíá? ei" a felderített nagy összegű hónv helven azonban már tágadott merleg szerint a eltérések valóban elírások, a ze 11 e^ őrzési munka befe- ^Sftór *Í22 ahtóL fedések-e, vagy tudatos tó tó; tóTtóet te^eretttól ÉlőTorduTt hogj forrásuk7 ^^ egyes vállalatok jobb ered- szandék-e foridSuknyeresegreszesedésre is. ménye, fnögöu nem terme_ Mindenesetre a Pénzügy. lési eredmények, hanem minisztérium szerint olyan AT A d T A TATV könyvelési manipulációk ál- ütemben kívánják folytatni 17 jl 1 j j± 11y ia.•Illllllllllllllllillllllllllllllll'i lanak (-rosszul- számolták a mérlegreviziókat, hogy a ^^tuuux- Hl 1 ki az államtól kapott árlá- kifizetések márciusban megM mogatás összegét, nem vet- kezdődjenek és április 15-ig nagy építőipari vállalatnál tanulta . ki || ték figyelembe a megnőve- be is fejeződjenek. Szatmári Géza a meg. Őszintén férfias volta fak020tt ,fc< "tóftótótótó ban, amelynek kirobbanó sikerét az ária megismétlésével köszönte meg. Az együttesbe Jól beleilleszkedő szólira kivetítésében, de igazi elemében éreztük a drámai szenvedély viharzásában és a megható tragédia felépítésé ben, a ÍV. ~f elvonás 'min- la™a' ""tó f°ntossáya( és den mozzanatában A diri- az el6adis egylk tar' gens gyújtó egyénisége a tó r)illéreszínpadi szereplők teljesítményét. valamint a zenekaCzabó Miklós szintén ° először énekelte Alfréfkv ^•••••pw szakmáját C. S. kőműves. Csak kis ideig = ; dolgozott szakmunkásként, utána be kellett vonul- g : nia rendes katonai idejének letöltésére. Amikor le- g szerelt, egy szegedi építőipari vállalatnál helyezke- g dett el. Oktatóinak igyekezete bizonyára csődöt g mondhatott nála a tanulóidő alatt, mert a fiatal kő- gp műves gyenge munkaerőnek mutatkozott. Állandóan g baj volt munkája minőségével, a művezetők sűrűn g vakargatták fejüket, amikor egy-egy munkáját át g kellett venniök. Sokszor kellett minőségi kifogást = emelni munkája közben. íg A fiatalember minden jóindulatú támogatás el- g Koszorúzási ünnepségek Budapesten a szovjet hadsereg fennállásának év fordulója * alkalmából dot a szegedi operaegyüttestása mellett a karmesteri fejező énekstílus és szárnyaló orgánum szerencsésen Vasárnap Budapesten ko- mezésügyi miniszter és Nagy j o __ = szorúzási ünnepségek voltak. Józsefné könnyűipari milenére sem'igyekezett "tanulni,"fejlődni. Egy "ízben 1 a. szovjet hadsereg fennállá- niszter helyezte el. egy alig néhány négyzetméternyi fürdőszoba burko- = sanak 40. évfordulója alkal- Ezután a Szovjetunió buIását bízták rá. A munkavezető alaposan elmagya- m mából. A vörös és nemzeti- dapesti nagykövetségének rázta, hogyan kell, mint kell, mégegyszer feleieve- g színű zászlókkal övezett gel- tagjai koszorúzták meg az nítve neki azt, amit a vizsgázott szakmunkásnak g lérthegyi szovjet hősi em- emlékművet, élükön P. M. úgyis illik tudnia. A fiatalember önérzetesen hozzá- = lékmünél díszegység fogadta Capenko ezredes, katonai atriÁlnn . nyaiU orgánum. SZeTericsesKn = "b/io vuuma. ii imiaicniuci uuci^reacu = , -- —" — hoiuiioj 111" paica mtnacn alkalmat meg- egészítik ki eavmást minden = fogott, de csak „gyilkolta" a munkát — ahogy mon- = dr. Munmch Ferencet, a Mi- taséval és V. V. Asztafjevfr*«"na* megmintázásához Il t ' ~ " ehhez FZZI TF, ^ ! vedig fölényes zenei kultú. rája ad indítékot. Amit a S ™ , tópadi figura életrekeltérétnél, mert a színpadi szi- . I, , ., . tuáclók rajzán felül, a szí- ^nél mimikában és játéknek és ritmusok tarka válta- rJRtóv Znei « hozásában szinte a múlt szá. Mrpótlást kaptunk zenei fizod közepének társadalmi ""^Ookbon amelyek bevilevegőjét is árasztotta. gá°ía is A színpad központjában Az epizódszereplők ezalHoryáth Anna remek Vio- halommal a szinház élgárdálettajáról szólunk elsőnek, jóból kerültek ki, hadd emelAkik a Szilágyi Erzsébet ala- jük ki közülük Turján Vilkitása után talán kétkedve mát, akinek Bervoix Flöriani szokták. Végül is nagy szégyenkezve — új mun- g nisztertanács elnökét és Ré- vei, a követség ügyvivőjével, kát kellett kérnie, mert a burkolást nem tudta be- §[ vész Géza altábornagyot, A magyar néphadsereg kofejezni. g honvédelmi minisztert. A szorúját Révész Géza alláAmíg a vállalat többi kőművesei — köztük szá- = magyar és a szovjet himnusz bornagy, honvédelmi miniszmos hasonló korú. de fejlődő, igyekvő fiatal — szé- §§ hangjai után megkezdődött ter, Úszta Gyula vezérőrpen kerestek, a mi emberünk mindig hátul kullogott g a koszorúzási ünnepség, ame- nagy és Dapsi Károly ezrea fizetési listán. Ahelyett, hogy tanult vagy képezte g lyen a magyar tábornoki kar des, a Belügyminisztérium volna magát, egy szép napon, a múlt év elején ki- g tagjai és a néphadsereg ve- koszorúját Biszku Béla belkérte a munkakönyvét. - zető beosztású tisztjein kí- ügyminiszter. Garamvölgy; Egy öreg szaktárs meg is jegyezte, amikor az ^ vül megjelent Sik Endre kül- Vilmos vezérőrnagy. Gyurkó építkezésre jött, leadni a szerszámokat: „No, ez is = ügyminiszter, Péter János, a Lajos vezérőrnagy és Kovács búcsút mondott a szakmának!" g külügyminiszter első helyet- Gyula ezredes helyezte el A szakinak ez egyszer nem lett igaza. Az ifjú g tese. Megkoszorúzták az emlékember két-három hónap múlva ismét megjelent — g A Magyar Szocialista Mun- művet a munkásőrség orszá. látogatóba. És akkor nagy büszkén kijelentette, hogy g káspárt Központi Bizottsága gos parancsnokságának képmór önálló iparos. Iparengedélyt kapott, egymásután p nevében Marosán György, viselői. Halas Lajos ezredesa Budapesten olvasták nevtf n srivi»m« ... , , , ooaivj n.c^it, ^ neveDen Marosan uyorgy, viselői, Ha a oltásiak nevet a szlnlapon, rája a párizsi szalonok ele- = vállalja falun az olyan munkákat, amelynek kivite-1 Somogyi Miklós és Borka At sel élükön meggyőződhettek róla. hoau elénk = <„ , •= i mucios es oo;Ka ai- sei eiUKon, meggyőződhettek róla, hogy gancláját varázsolta elénk | lezéséhez nagyon komoly szaktudás "kell" és' ami jól | u"ía"'heíyeretTel'lo^rótóz SkrSít' katon^Kk s ' i _ fizet. = emlékrruj talapzatán. A Nép- képviselői és tömegszerveze— — történetet annak nlusztralasara mondtam el, = köztársasáv Finökf Tanárs? tcir o nomn™. oldásában is elsőrangú Vio- ban úrnőjéhez alkalmazkodó g hogy mennyire helyes az Elnöki Tanácsnak a kisipa-1 El"°ki Ja"fff.á," a. nagyuzr 1^44 A* rr 1.21 _ 11 IXKIÍA. 7 1. '7 ' s , . , , , r . , , , játékában, megjelenésében, Ivánka Irént, Annina de a nany zenei feladat meg- leány, énekben és alakításlettát kaptak tőle. Kezdeti megszemélyesítőjét, a kiváló elfogódottságát legyőzve, fel- Horváth Józsefet, akinek vonásról-felvonásra emelke- Douphal bárója jellegzetes dett mind a hálás szerep volt minden szavában és felátélésében s kidolgozásában, lépésében, Gaál József pommind a zenei munka esi- pás Gastonját és Sinkó szoltságában. Hangjának György orvosát, amely egycsengését, koloratúrtechni- szerű eszközökkel igaz emkájának könnyed biztossá- berséget sugárzott. Kertész gát és az énekelőadás ezer- Gyula rendezői munkája telSzeszélyes az időjárás Hazánkban hétfőn váltakozó volt az idő, Észak-Európában viszont erős hidegek vannak Az idei telet mind az enyheség, mind a hideg egyaránt jellemzi — mondják a Meteorológiai Intézet Központi Előrejelző Osztályán. Éppen ezért bajos akár egy napra is előrelátni az időjárás alakulását. Szombaton például még tavasziasnak indult a nap, de délután három órakor már jeges szélvihar söpört végig az országon 23 méteres másodpercenkénti gyorsasággal. A nyomában esők, hózáporok pásztázták a vidékeket, sőt helyenként villámlással, mennydörgéssel kísért zivatar jelezte a tavasz és a tél hirtelen összecsapását. A tél diadalmaskodott, de csak rövid ideig tarthatta magát, mert — noha hétfőn hajnalban Budapesten ismét havazott — a hagyományos menetrend szerint érkező jégtörő Mátyás elfújta a fagyot, s áprilist idéző szeszélyes tavaszi Időt hozott: eső és gyönyörű napsütés váltakozott. A hó csak a magasabb hegyekben tartja magát. Hétfőn a Börzsönyből és a Mátrából még 15 centiméteres, sportolásra alkalmas hóréteget jelentettek, néhol hófúvások is voltak, s helyenként félméteresre -hízott- a hótakaró. A legújabb jelentések szerint Németország felöl ismét fizet. , , . ., , ,, .' .7 , . ' . , - nak koszorúját Nagy Dániel, mek küldöttei is. Az iínneprosok ipargyakoriasarol kiadott uj renaeietenek azon g az Elnökj Tanács einökheség az Internacionálé hang- nr»n Irn^rrn nmalír r» wA«fAMi»if»ndn l/\4Af/\lr»4- Aln Q _ , lyettese es Kristóf István, az jaival ért Véget. Elnöki Tanács titkára, a Vasárnap a Kerepesi-temeMinisztertanócs koszorúját tőben az ott nyugvó szovjet dr. Münnich Ferenc minisz- katonák hősi emlékművét terelnök, Kovács Imre élei- koszorúzták meg. í szakasza, amely a mestervizsga letételét írja elő a _ í képesítéshez kötött szakmákban. Olyanoknak is, akik jg [1956 január Íj után kapták iparengedélyüket! ín. i.) 1 hideg légtömegek nyomulnak délkeíetnek, s előreláthatólag hazánkban ls újabb ugrásra kés2ül az időjárás — vissza a télbe. A szeszélyes időjárás tovább tart, de mindennap növekednek a tavasz erői, s a télnek már nem lesz sokáig maradása. Szokatlan hideghullám árasztotta el Svédország középső részét. Hétfőre virradó éjszaka mínusz 38 fokra süllyedt a hőmérő higanyszála a norvég határ közelében lévő Fjaellnaesban, Stockholm külvárosában pedig mínusz 28 fokot mértek. Ezzel szemben az ország legészakibb részében, a Lappföldön, viszonylag enyhe az időjárás: Kirumaban csak 18 fok hideget mértek. Elhunyt Glatz Oszkár A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége mély fájdalommal közli, hogy Glatz Oszkár Kossuthdíjas festőművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, február 23-án, vasárnap este, 86 éves korában váratlanul elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. MUtflIKá Elhatároztam, hogy bekopogtatok néhány munkáscsalád ajtaján. Naponta találkozom ugyan lakatosokkal, építőkkel, szövőlányokkal és anyaghordókkal, s tudok is, szeretek is beszélgetni velük a gyárban, de más az ott, a gépzajban, mint a csendes kis konyhában, vagy a barátságos szobában, ahol együtt az egész család — és nemcsak a szó árulkodik a mai munkáséletről, hanem az egész környezet. Nem kirándulás ez, hiszen gyerekfejjel engem is az első gyársziréna ébresztett. Ugy megyek hozzájuk, mintha haza mennék. Szeretem a tűzhely mellett varrogató édesanyákat, a munkából hazatérő férj csöndes beszámolóját, a félreülő nagymamákat s a zsibongó gyerekhadat. Apák homlokráncolása, fiatalok legyintése, asszonyok zsörtölődése — mind-mind jelent valamit, s nekem emlékeket is idéz. Régen voltam így otthon. Sokáig könyvből és újságból tanultam, hogy milyen a munkásosztály. Nagy és forradalmas a történelemben ... kemény és határozott a harcban . . . nyugodt és simogató övéivel békében. A munkában fáradhatatlan és naeyratörő. E sok-sok tulajdonság mind igaz, s még többet is hordoz ez a hatalmas osztály. Ami szépség, jóság, emberség, mind salátja a munkásságnak. De milyen otthon, egymagában az ember vagy a család? Erről is voltak és vannak fogalmaim. Akit azonban másfelé küldött a külvá;ros és más posztra szólított, inkább statisztikákból, nyilatkozatokból és brosúrákból tudla. hogv milyen nagy ;változáson ment keresztül ez az osz;tály — életmódjában, életfelfogásában, megélhetésben, s hogyan forImálórttak úi vágyai, törekvéséi. ! Mikor még apám mögött koéogtam '« gyárba, s figyeltem nyiladozó gyermeki értelemmel a felnőttek szavát, magábaroskadt életek és családok gondja kísérte a hajnali menetet. Otthon ünnep volt egy alma, s az aprócska gyereklábon szomorúság a vedlett katonabakancs. A kis batyuba sűrűn visszatért a krumplipaprikás, s ha elég volt, nagyon jó volt a zsíros kenyér. Tudja mindenki, hogy így volt, nem szükséges megidézni a tanúskodó milliókat, nem kell segítségül hívni az avas statisztikákat. Mások most a gondok. Akkor sose láttam szőnyeget vásároló munkásasszonyt, vagy mosógépet cipelő családot, csak szőnyegrázó cselédeket és sápadt mosónőket. Nem ismertem olyan munkást. aki családi házat épített volna magának keresetéből, csak olyat, aki magasra rakta és kipingálta a fényes falakat, s azután hazament a nyirkos konyhába. Egész életen át dajkált vágy volt egy szobabútor, egy gyerek iskoláztatása, s mindennapi apró gond öt családnak a vacsora. Nekikeseredett legyintés, vagy elszánt ökölszorítás volt az élet kritikája, s a holnapnál tovább aligalig látott egy-egy munkáscsalád. Csak a szegénység volt biztos és határtalan. Az új vágyak nem az akkori kilátástalanságban termettek. Ennek a józan osztálynak mindig volt olyan ítélőképessége, hogy megkülönböztesse az illúziót és a realitást, és felbecsülje: mit ér az az életformp, amelybe beleszületett, vagy amelyet kialakított magának. Az ember jön valahonnan — emléket cipel; és tart valamerre — reményeket dajkál. Közben disztingvál. Nemcsak korszakok, de évek között ls elvégzi az összehasonlítást. Ez az összehasonlítás pedig, különösen az utóbbi esztendőben, komoly ok arra, hogy több realitást / / LOLJARO vegyünk számba, s több vágyat ne tekintsünk illúziónak. Egyetlen munkáscsalád sem fogadott azzal, hogy szeretne karcsú autóra ülni. Még csak nem is idézték a külföldről beszivárgott autó-legendákat. De olyan panasz sem volt, — a társadalomtól független családi tragédiától eltekintve —, hogy éheznek a gyerekek, vagy rongyokban kucorognak. A munkások biztosnak és emelkedőnek látják az életet, s ebbe a perspektívába beleszámítják az osztály magafelemelő küzdését. Legtöbb helyen még a gyerekek iskoláztatása, új bútor, mosógép, rádió van napirenden. Kis családi ház. Tisztességes, az új életmódhoz illő öltözködés, mozi, színház... A kenyérgond eltűnt. Munkaképes dolgozó embereknek nem probléma a család ellátása. Sok munkáshajlék és munkáslélek ajtaján bekopogtam. Rokonként fogadtak mindenütt és sehol sem csináltak titkot abból, hogy hogyan él a család. Magatehetetlen »sírás«-sal sehol sem találkoztam, őszinte és közvetlen volt a sorsával elégedett munkáscsalád és a fészekrakó fiatal házaspár éppúgy, mint a férje alkoholizmusa miatt szenvedő asszony. Elmondták, mire jutottak eddig, s merre szeretnék irányítani családjuk boldogulását. Beszéltek arról, hogy mit tudnak elérni a maguk erejéből és mihez van szükségük a társadalom támogatására. Elbeszélésüket tovább adom e cikksorozatban. Benne lesz itt-ott a magam élete is, és családomé, mert a munkáscsaládok nem járnak külön utakon: együtt emelkednek. Magára ismer az a sok száz család is, ahol nem kopogtattam, hiszen ugyanazt a dolgos, törekvő életet élik; hasonló vágyakkal és jövőbeli elképzelésekkel. Simon István