Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

Vasárnap. 1958. február 18. 23. FELKÉSZÜLT A PATYOLAT M MT A TAVASZI CSÚCSFORGALOMRA k Hiába a tél minden erőfe- folyamán több asszony — szak- minden különösebb nehézszitése. A tavasz már itt jár mai továbbképzésen— elsajátí- ség nélkül teljesíteni tudják, a kapunk előtt. A szegedi totta a vasalás tudományát. Négy hónapja működik a Rákóczi téren, a Patyolat Ne érje meglepetés a vál- vállalat »csodagépe*, a gőzközponti telepén is a tavasz lalatot, ha megrohamozzák kalander (szárít és vasal), hírnökei fogadják az érke- tavasszal. Tehát minden kö- azóta lényegesen javult a zót. A folyosókon, a szárító rülmények között biztosíta- mosás minősége. A vállalatermekben, a sok-sok fris- ni akarják a 14 napos vál- tok — a szálloda és vendégsen mosott ruha zöme bal- lalási időt. látó, a földművesszövetkezet, lonkabát. Mindenki sürgette A tavaszi ruhák tisztítása a MÁV — melyek a Patyotisztítását. És mi a további mellett a tavaszi nagytakarí- lattal mosatnak rendszeresen, története a sürgősen kért tásra is felkészült a vállalat, elégedettek a munkával, kabátoknak? Most. hogy is- A fehérneműmosáson kí- A Patyolat festőrészlegémét hűvösre fordult az idő- vüi függönyök, szőnyegek nek is megszaporodott a járásunk, tisztítását is vállalják. munkája. Tavaszra sokan ott lógnak kitisztítva a Már most — tavasz kezde- újítják, frissítik fel ruhájuPatyolat üzleteiben. ^"t^Lf8 motósok^Trántí ka* ű~ hogy má* ^J^t^tó^ballonkf- érdeklődés iTT váüalásl etetik. A pulóverek is új bátráról Ezért a Patyolat határidő itt hat nap. Ezt színt kapnak, •arra kéri az időjárást*, legalább egy-két napra javuljon meg, hogy elvigyék az üzletekből a ballonkabátokat. Egyébként is várja a vállalat a tavaszt. Felkészült méltó fogadtatására. A Kedves baráti találkozót Ecsedi Gézáné, Gombai Mi. tavas_, vewtisztítási rendezett a Szegedi Szálloda hály, Gyólai János és még - f is és Vendéglátó Vállalat KISZ- sok más öreg harcos, akik terteró fklrtak * 14 naoos alapszervezete. A fiatal kisze- elmondták hosszú, küzdel1 tá d t sek számos idős munkásmoz- mes útjukat, amit megtetnatariaoi. galmi elvtársat, veteránokat tek a szocializmusért, a munA vegytisztitó gépeket ala- körükbe hoev kásosztály és az egész nép pos előkészítő munkaval hívtak meg korú kne nogy ' koruktól kezdve üzembiztossá tették. Ha a elbeszelgessenek velük mult- ugyeert t^u koroktol kezdve ,-.„v kívánia éiiel- ról, jelenről es jovorol. Az mina ® "}ai napif- , szükség ugy Kivanja. ejjei , J J A FIATALOK CSIII0gó szenappal tudnak dolgozm. A tel oreg veteránok kozt volt mekkeIj kipirult arc8al haU_ w gatták a veteránok kedves, közvetlen elbeszéléseit. Személyes élményeik alapján , tárták a fiatalok elé a múlt a Szeged vidéki szőke homokon és a 'elen nagy küiönbséKiszesek és munkásmozgalmi veteránok találkozása Uj növénykultúra születik gét, a jelen gazdagságát. Az A belterjes mezógazdasá- Az elültetett sparga gu- Mondtatá^ogfZ gi termeléssel mostanában mok igaz, o^^k a har- küzdelmeiknek az a8gyü_ egyre jobban megbarátkozó madik esztendőben hoznak mölcs ma a S7Qcia_ Szeged vidéki dolgozó pa- termés^ azonban az ezt kö- ^ társadaimi rendszer rasztok, termelőszövetkezeti vető 15-20 évben normális messzemenően megad a fia. tagok a múlt évek során si- időjárás es talajmuveles taloknak kerrel próbálták ki az al- mellett állandóan jó termesföldi falvakban egyáltalán, re számíthatunk. A kezdeti ~ «a'tat°k a 8°r ~ rnonnem, vagy csak alig ismert befektetéssel járó költ-ge- ,a J^fiSSt spárga termeleset. ket jelentősen csökkenti.az, mindennapok harcát ti A magyar szőke homok- hogy a még nem termo spar- fol tassátok földeken termelt spanra gafolde^ kortes növény- ^^^ ^^ nemregen nagy feltunest kent jol lehet pillangós no „rákié tartott s és meglepetést keltett a vényeket; például borsot, a keso ohotog tartott, s világpiacon is. babot, s eféléket termeim. vegul ^ búcsúztak el , . , fA1„ egymástól fiatalok es veteK w^»ÖJ08ymenTes S Asotthalmon jelenleg már ránok hogy m;is a!kalommal szinezodestol mentes tencr dolgozó paraszt a föld- . ' , ... spárgát, melynek a minőse- művesszövetkezetbe tömő- 18 rendeznek ilyen meghitge is felülmúlja a mas al- rü,ve vánalkozott spárga- ten kedves baráti találkozót. lamokban termelt spárgáié- termelésre leségeket legtöbb eredménynyel a mi hazánkban, s Ezzel legjobban ki tudják ezen belül a Duna—Tisza használni gyenge minőségű — Egy olasz kereskedő, közi homokos területeken homokföldjeiket, s ugyanak. Taruffi. azzal ünnepelte lehet termelni. Az első min- kor kevesebb befektetést meg 86. születésnapját, hogy ta szállítmányok átvétele igényel a gyümölcs-, szőlő- Laussaneból Rómába gyaloután külföldi vásárlóink — termelésnél. golt. Az út 1200 km. különösen a Német Szövetségi Köztársaság — rendkí-:4 vül sokat ígérő export-im-:: port kereskedelmi ajánlatokat tettek. Dezsőfi István, a Magyar Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Külke- j j reskedelmi Vállalat Szegedre küldött megbízottja elmondotta: — Ha ma ezer vagonos tételekben tudnánk spárgát szállítani Nyugatra, termésünket akkor is magas áron tudnánk értékesíteni. Dezsőfi István a minap:: azért látogatott el Szegedre hogy Ásotthalmán — ahol I védelmében Szüleik bűnei hafk5í korú gyermek kiált segítségért. Péter 10, Kati 8, Szilveszter 7, Laci 4, Imre 3 éves, Jancsika pedig 12 hónapos. Szüleik testileg egészségesek és fiatalok: az aszszony 28, az ember 35 éves. Az apa 4—5 évvel ezelőtt felelős közéleti beosztásban volt, sok ember sorsát, gondját, örömét bízták a kezére, irányítására. Fiatal létére azonban megrészegült és elszaladt vele a ló: ivott, züllött. A felelős beosztásból távoznia kellett, s azóta is iszik. Semmilyen munkában nem becsülte meg magát, jóformán megjárta már az ország összes bányáit, üzemeit, s munkakönyvében már alig van hely egy esetleges új munkaviszony beírására. Most sem dolgozik már hónapok óta. Nemrégiben a vágóhídi állatforgalmitól is menesztették, mert napközben rendszeresen kilógott a közeli kocsmába inni, majd visszatérve lefefüdt aludni a munkahelyén. A Szegedi Kenderfonógyár. ból is ilyen dolgokért kellett távoznia. Amit alkalmi munkán itt-ott keres, azt elissza. Gyerekei nem látnak egy falat kenyeret se keresetéből, ha egyáltalán törekszik erre. Egy pohár italért a lelkét is eladná, ha van még neki. Valamennyi munkahelyén sok gyerekével Vakaródzott. őket tartotta maga elé pajzsnak. Volt. mikor gyerekeit tetőtől talpig felöltöztették, neki meg a legmesszebb menőkig megbocsátottak — az apró emberkékre való tekintettel. Meddig lehet ezt vinni, milyen élet az ilyen? Mindenért a feleségét okolja, aki... lakók hozzánk írott leveléből idézünk most: "A felesége az egyik cukrászdában felszolgáló. Ö is megissza, vagy a férfiakra költi keresetét. Reggel jár haza részegen. Délig alszik, aztán elmegy otthonról és másnap reggelig nem látni. Legújabban az anyjához hordja a férfiakat*. A levélnek ezt a kitételét megerősítette a férj is. Elmondta, hogy nemrégiA házban ben in flagranti találta aszszonyát az anyjánál, ahol étellel-itallal terített asztal mellett folyt a tivornya idegen férfiakkal. A minap mi is meglátogattuk a családot a gyámügyi hatóság képviselőjével, aki a lakásba belépve — udvari szoba-konyhás, több helyiségű száraz lakás — valósággal elszörnyedt a látottaktól. Egy rossz roháskosárban ringyek-rongyok közt sírt az egyéves Jancsika. Nyakában egy felcsúszott koszos ingszerű valami lógott, kis teste teljesen pucéran reszketett a fűtetlen lakásban. Egy ládaszerű valamiben feküdt gipszbe ágyazva a csípőficamos 3 éves Imre, akiről később még szólunk. A lakásban nemhogy napok, hetek, de hónapok óta nem takarítottak. Cipőrámáig érő szemétben, hulladékban álltunk meg. Nem tudtunk egy talpalattnyi tiszta -helyre* lépni sem. Két ágyban, jóformán ágynemű nélkül, hatan alszanak: a férj és a feleség, meg a négy nagyobb gyerek. Percekig nem tudtunk szóhoz jutni, de valami iszonyatos düh fojtogatta torkunk a kisminkelt arcú-kezű, sovány asszony, az -anya* ellen, aki férje bevallása szerint 1200 forintot is megkeres havonta, meg a családi pótlék is az o kezébe megy. Gyermekeik ellen iszonyatos bűntettek egész sorát követték el éveken át ezek a -szülők*. Ítéletünket azonban hagyjuk későbbre, idézzünk ismét a ház lakóinak leveléből: -A tízéves Péter reggelenként és éjszaka jár haza a moziból, a színházból. Ha apja berúg, egyáltalán be se mer menni a lakásba. Számtalanszor volt, hogy a lakók hol itt, hol ott találtak rá a házban, ahol aludt. A hároméves Imre csípőficammal gipszben volt a kórházban. Mikor hazahozták. a részeg aoa úsv belevágta gipszestől együtt a gyereket az ágyba, hogy a gipsz alatt újból kiment a csípője a helyéből. Hat hónapja elmúlt, hogy le kellett volna a gyerekről vetetni a gipszet, de nem viszik orvoshoz. Már mindenféle bogár ellepte a gyereket a gipsz alatt A többi gyerekről írottakat hagyjuk. Ahogy mi láttuk őket: rongyosak, piszkosak, tetvesek. A négyesztendős szőke, göndörhajú Lacikának csak a szeme kékje látszott ki koszos kis mivoltjából. A gyerekek mindig éhesek, hiszen, ha a lakók — akik egyszerű munkásemberek — nem adnának nekik enni, már éhen haltak volna -szüleiktől*, akik még idézőjelbe téve sem érdemlik meg a szülő nevet. Fiatal, egészséges létükre züllöttek, megrögzött alkoholisták, gyerekeiket tönkretevők. Vajon van-e paragrafus arra, hogy az ilyen -apát* és -anyát* a törvény felelősségre vonja? S marad most az egyetlen és végső megoldás: a hat gyereket állami gondozásba kell venni, mégpedig sürgősen, megvédeni őket az éhezéstől és az elzülléstől. Az államnak tehát gondoskodnia keli a fiatal és egészséges -szülők* helyett az apróságokról. Hát az állam fejőstehén. s emlőihez csak úgy odalökheti bárki a gverekeit, mert neki terhesek, s minden más élvezet előbbre való, mint a róluk való gondoskodás? Tessék: most álljon helyt az állam, amely munkát és kenyeret adott az -apának* és az -anyának-, emberi körülményt, amit megbecsülés helyett a posványba tapostak önmagukkal együtt. S az állam „Sfa kicsik mellé, s mindent megad a szülőktől eldobott, elhanyagolt gyermekeknek. (Egy gyermekre évi 12 ezer forintot költ az állami gyermekotthon.) Hát az állam a maga torvényeivel álljon oda ilyenkor a felelőtlen, bűnös -szülők* elé is, és vonja őket felelősségre a sorozatos embertelenségekért. A szóban forgó férj és feleség címét megadjuk, gyermekeik védelmében pedig már intézkedik a gyámügyi hatóság. Lödi Ferenc íí nnepélyes, mély csend. A langyos " tavaszi szellő végigsimogatja az egymás mellett domboruló sírhalmokat. Egyik egyszerű fejfán megdöbbentő évszám: -1956. október*... Sötét, ködös, esős októberi nap, ver, fegyverropogás, emberi sikoly, az igazi hazafiak szivéből vér folyik. A legjobb testvér, a gyilkos golyó elé áll. Mi megmenekültünk. És a testvér? Gromova Faina Szergejevna fia. Fiatal sorköteles szovjet katona , , ,, „ „-a-í volt. Kék szemű, szőke hajú, piros arcú, via legeredmenyesebben pro-;; dám fiú Most nehéz hant nyomja élette_ bálkoztak eddig spárga termeléssel — személyesen tárgvaljon gazdagyűlésen a dolgozó parasztokkal. Az úí növénykultúra a termelök részéről igaz, jelentős befektetést igényel. amihez azonban államunk minden anyagi támogatást hajlandó biztosítani. Kamatmentes hitelt adnak a mélyszántáshoz, a szükséges istállótrágya megvásárlásához. a növényvédőszerek biztosításához s ezen túl katasztrális holdanként 2 300 forint művelési előleget is adnak ugyancsak kamatmentesen. ha ezt kéri a termelő Az ültetéshez szükséges • dugványokat, teljesen ineven bocsátják a gazdák rendelkezésére. Az eddigi taDasztalatok azt mutatják, közepes termés esetén egy hold sDárgával beültetett p-,e- fe-'"t évi iövprtolmet is elérhetünk eev hold. eddig csak leginkább rozstermelésre alkalmas földön. cry(jij izúii jet éxUuimjji len szívét a budapesti Kerepesi-temetőben. Idegenben, messze hazájától, szerető anyjától, Magyarországon, Csepelen esett el. Gyilkos golyó ölte meg, de testvéri kéz helyezte sírba, testvéri föld öleli körül. És sírján dús, kék virág nőtt. A

szovjet katona sírját gondos anyai kezek ápolják, nem egy, sok. Száz, ezer magyar asszony vallja fiának a fiatal katonát és Moszkvában élő édesanyját édes nővérének. Gromova asszony apró, zömök termetű. Az egyik moszkvai nagyüzemben dolgozik. Az ottani nőbizottság vezetője, és tagja a moszkvai városi nőbizottságnak is. Itt ismerkedett meg az elmúlt év őszén a Szovjetunióban járt békevonat utasaival, sok magyar asszonnyal. A díszes nagy teremben — ahol a magyarok érkezését várták — egyszerű ruhában, sima frizurával a fogadók között állt Gromova elvtársnő. Megérkezett a küldöttség. A szovjet asszony nem tudott érzésein uralkodni, hangosan felsírt. Farkas Istvánné, a nőtanács szegedi titkára ment először hozzá, átölelte, megcsókolta. Mintha érezte homokföld haszna évente:; vo\ van köszönni valónk ennek a kis 18—20 ezer forint, jobb ter-;' més esetén, mint az eddivi; méré«°k mutat iák. 25—26: asszonynak. A küldöttség valamennyi tagja nagy szeretettel vette körül. Gromova szemét törölgetve mosolyogni igyekezett, de szíve vérzett. S hogy megértsék, elmondta tragikus életének történetét. . Férjével és két fiával boádogan éltek. Esténként, ha együtt volt a család, tervezgettek. Szép kis családi házat építettek fel képzeletben, a fiúknak tisztességes mesterséget adtak. A kis tervük megvalósításával együtt alakult, változott a haza szíve, Moszkva is. A békés munkát, az építést, a boldog családi életet megszakította a háború. Az apát és az idősebb fiút harcba hívta a haza. Védték épülő kis házukat, Moszkvát, a szocialista hazát. Az apa és fia hősi halált halt a második világháborúban. Van-e szörnyűbb, fájdalmasabb érzés, mint amikor az anya temeti a fiát, szerető feleség az élettársat. Erős asszony Gromova. Dolgozott, s egyetlen szemefénye, minden reménye, boldog házaséletének emléke kisfia volt. A fiú pedig nőtt, katonaköteles lett. 1956 októberében Magyarországon esett el... G

yakran törölgette szomorú elbeszélése során Gromova a szemét, vele együtt sírt a magyar küldöttség minden tagja, a jelenlévő szovjet asszonyok. Az ő szeme száradt föl legelőször. Ezt mondta: "Barátnőim, ne haragudjatok rám amiért sírtam, tudom, fiam jó ügyért áldozta életét, valamennyiünkért harcolt és halt meg, Ugyanúgy, mint apja és testvére. Büszke vagyok rá. Azért sírok, mert édesanya vagyok. De rajtunk múlik, hogy ne sírjanak az édesanyák, dolgozzunk, harcoljunk, emeljük fel szavunkat a há-; ború ellen«. A magyar asszonyok megígérték Gromova elvtársnőnek, ápolják fia sírját, s kapcsolatot tartanak'fenn ővele is. A nőtanács szegedi titkársága a Vörös Hadsereg fennállásának 40. évfördulója és a nemzetközi nőnap alkalmával levélben üdvözli, köszönti a hős szovjet édesanyát. A levélben beszámolnak munkájukról, a Vörös Hadsereg tiszteletére rendezett ünnepségekről, a nemzetközi nőnap előkészületeiről és megírják, soha nem felejtik el őt és családját. Horváth Lászlóné Nemzetközi vasutas képzőművészeti kiállítást rendeznek Bécsben A magyar vasutas képzőművészek a Nemzetközi Vasutas Képzőművészek Szervezetétől meghívást kaptak, hogy vegyenek részt az ősz folyamán Bécsben kiállításra kerülő nemzetközi vasutas képzőművészeti kiállításon. A vasutas képzőművészeknek ez a nemzetközi seregszemléje a tervek szerint október 3-án veszi kezdetét a bécsi Kunsthausban, mely ez alkalommal összes termeit és csarnokait megnyitja a nemzetközi vasutas képzőművészeti kiállítás számára. A kiállításon a magyar vasutas képzőművészek mintegy hatvan négyzetméteres kiállítási felülettel vesznek részt. A magyar vasutasok képzőművészeti központja a szegediek számára is megfelelő teret kíván biztosítani. Az Országos Vasutas Szakszervezet kulturális osztálya két szegedi kiküldött bevonásával az elmúlt ülésén beszélte meg a kiállítás megszervezésének előkészületeit. A képek háromszoros zsűrin esnek át, míg a kiállításra kijutnak. A magyar képzőművészeknek nemzetközi kiállításon való részvétele azért is érdekes, mert a különböző absztrakt irányok a nyugati vasutas képzőművészek között is erősen hódítanak és a realista, szocialista realista képzőművészetet a kiállításon szinte kizárólag a magyar vasutas képaömü véssek fogják képviselni. A nemzetközi kiállítás a vasutas képzőművészek munkakedvét nagymértékben fokozza, s reméljük, hogy vasutas képzőművészeink ezen a nemzetközi reprezentatív megmozduláson nemcsak erkölcsi, hanem anyagi sikert is aratnak. — ssy — „Szezonzáró" KISZ-bál a Hungáriában "Ha vége jó, minden jó" — igy tartja a régi közmondás, s talán erre gondoltak a szegedi és környéki kiszcsek, amikor elhatározták, hogy farsangzáró, nagyszabású KISZ-bálat rendeznek. S mivel az idén a "közepe* sem volt megvetnivaló, vagyis az egész farsang jól sikerült, igy minden remény megvan rá, hogy e mulatságon mindenki jól érzi majd magát. Szombaton, március l-én este a Hungáriában rendezi meg ezt a vidám záróbálat közösen a Szeged város és a szegedi járás KISZ-bizottsága. Igy tehát a járás parasztfiataljainak, s a városi munkás- és diákifjúságnak hangulatos találkozója « lesz ez egyben. w