Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

6 Vasárnap, 1958. február £. lanul a falvak népe | Nép főiskolások közöa Kistele en Minden héten három este megtelik a kisteleki Petőfi utcai Általános Iskola egyik tanterme tanulni vágyó felnőttekkel. A falu dolgozó parasztságából negyven-ötven érdeklődő, művelődni vágyó ember keresi fel ilyenkor az iskolatermet, hogy újra beüljön azokba a padokba, amelyekben valamikor a betűvetést tanulta. A Hazafias Népfront megyei titkársága által szervezett és a. kisteleki dolgozó parasztok által kezdeményezett népfőiskola tananyagában azonban már nem a betűvetéssel ismerkednek a hallgatók. Az anyag 40 százalékában mezőgazdasági szakelőadásokat hallgatnak, a többi órákon pedig irodalmi, művészeti, történelmi, társadalomismereti, nevelési kérdésekkel foglalkoznak. Lelkes munkával A tanmenet, ami szerint az oktatás folyik, itt készült el, a népfőiskola tanári kara állította össze. Kísérleti munkát végeznek most a felnőttek oktatására szövetkezett pedagógusok. Ilyen népfőiskola alig egy néhány működik az országban. Központi tananyagot nem is készített sem a Földművelésügyi Minisztérium, sem a Hazafias Népfront Országos Titkársága. Az egyes iskolák tapasztalatait év végén majd összevetik, s a jövő évben meginduló népfőiskolák már az ilyen kísérleti tanfolyamok eredményeinek hasznosításával kezdhetik meg munkájukat. Az iskola tanári kara — Juhász Antal gimnáziumi igazgató, Tömböly János tanfolyamvezető, Mérfalvy Nándor, Pell László, Rimoczy Károly, Torontáli János, Maráczy József, dr. Pálinkás Pál állatorvos, dr. Gaál Alajos orvos és Ózdi Béla, aki az újszeged! tanítóképzőből jár ki a népfőiskolára, valamint Pávó Imre tanárok nagy lelkesedéssel és szívós munkával segítik ennek a kísérleti népfőiskolának a működését. A hallgatók maguk is sok áldozatot hoznak. Horváth István és Palotás Sándor földművesek például minden plöadásra kilométereket kerékpároznak. Palotás Sándor Balástyáról, Horváth István pedig a tanyáról jár be. ..Cvalop lubulámék' volt az elmúlt évben. Még sincsenek mindennel megelégedve, úgy látják, hogy sok a javítani való a tsz. életében. Ezért jár Horváth István a népfőiskolára. Azt akarja, hogy a közös gazdálkodás becsülete megnövekedjen a község dolgozói előtt. — Azt remélem, hogy ez jövőre sikerül. Ha a gépi munkát jól hasznosítjuk, elég lesz a jövő évben a földben a munkaerő. Gyümölcsösünket, szőlőnket is gondosabban kell kezelnünk, nagyobb gondot kell fordítani az állatállományra is. így aztán elérhetjük azt, hogy megsokasodik a belépők száma, bár most is van hat-nyolc volt tsz-tag, aki vissza szeretne lépni a termelőszövetkezetbe. Apa és fia A tanulók között szorgoskodik Vágó Róbert 18 éves fiú is, aki édesapjával együtt jár a népfőiskolára. Sinkó József malomfögépész is itt van minden előadáson. Érdeklik a tudományok, azért jár. Meg aztán van egy távolabbi célja ls, az elektrotechnikában akarja magát képezni, s ehhez szükséges a számtani ismeretek bővítése. Vörös Sándor, aki 19 éve hordja Kisteleken a leveleket, nemcsak lelkes hallgató, hanem egyik legaktívabb propagandistája is a népfőiskolának. Békés megyéből, Pest megyéből, a budai járásból, az ország más vidékeiről keresték már fel a kisteleki kétéves népfőiskolát. A nagy érdeklődés azt mutatja, hogy az út, amin a kistelekiek elindultak, helyes. S a föladat, ami egész művelődésügyünk előtt áll, nem mindennapos: a parasztság kultúrájának, termeléstechnikai és ' általános kulturális nívójának állandó emelése. Ennek a feladatnak egyik hasznos műhelye a kisteleki népfőiskola is. Több évvel ezelőtt történt, umikor még nem dőlt cl teljesen a népi hatalom kérdése Magyarországon. Cséplési ellenőr voltam a szünidőben. Egy n/é/e »kupccgazdn« a cséplés elején arra kért, hogy rgy-kél mázsa búzát hagyjunk ki feketének az elszámolásból. Amikor a munka végén átvettem a gabonakönyvét, egy nagyobb bankjegyet találtam benne. Először meghökkentett u "finom* módszer, aztán "a Bácsi a könyvében felejtette a pénzét* felszólalással viszszaadlam neki a bankót. Ezekkel a szavakkal köszönt el tőlem: •Idehallgasson, fiatalember, én megjósolom magának, hogy ebben nz életben sohasem fog boldogulni!* • A "másik életben*, a népi demokrácia rendszerében eszembe jut ez a Cassandra-.ús.uL Most, amikor a népi ellenőrzésről szóló törvény azonnali végrehajtási utasítása is megjelent. S amikor napról-napra értesülünk arról, hogv egymásután kerülnek hurokra és sújt le megérdemelten az igazságszolgáltatás a ncpi tulajdon HELYES ÚTON fosztogatóira, üzemi tolvajokra,. sikkasztókra, lakúspanamázókra. Ha mint pedagógus, a hivatás szemüvegén nézem a törvény célját, öröm tölt el és a napfényesebb, tisztább levegőjű holnapok tűnnek elém. Hiszen nem egyszer kerülünk olyan helyzetbe, hogy elért sikercink forró hirdetését lelohasztja egyik másik tanulónk félénk megjegyzése. Ezek a gyerekek maguk is jól látják az általunk is felvázolt tényeket, hinni akarnak rendszerünk igazságában, de egy otthon vagy ismerősök körében hallott megjegyzés, elbeszélés megzavarja tisztánlátásukat. Melyek ezek a legtöbbett hallott megjegyzések, elbeszélések, amelyek kételyt ébresztenek, bitet ingatnak növendékeink fogékony lelkében? A szülök, rokonok vagy ismerősök munkahelyén még 1cleplezetlenül maradt visszaélések, a lakás az áruelosztás hibái, a haszonlesők, a kapzsik mcntcgelésc, a sógorság, komaság alapján. Egyszóval éppen azok a visszásságok, amelyeknek kiküszöbölését közéletünkből a torvény majdnem szószclint célul tűzi maga elé. Elsősorban ezért kolIclt köztünk olyan érdeklődé t ez a törvény, amely majd nagyobb erőt és hitelt ad a munkára és a szocializmusra nevelő szavunknak. Másrészt mert igazságos és szükségszerű ez a fejlődés, amelynek közéletünk terén mindenütt végbe kell mennie e törvény segít égével. Csak arra kell gondolnunk, hogy hol vannak már azok nz idők, amikor például Szegeden is volt külön olyan gimnázium a Vásárhelyi sugárúton, ahol a gazdagok bukott gyerekei is érettségi bizonyítványt kaptak — jó pénzért. Hányan vagyunk mi felnőttek, akik csak keserűséggel emlékezünk vissza diákkorunk olyan iskolájára, ahol a gyenge és rossz magaviseletű tanulóknál oly szemérmetlen módon érvó nyesült a gazdag és magasrangú apák pénze és tekintélye. Tcrs mészelcsen, ha az eh Irnkcző szellemű iskos Iákkal és olyan sok ál» dozatoslclkülctű pedas gógutsal nem találkoztunk volna e sötét idők* benf aligha választottuk volna, ezt a nehéz, de szép hivatást. "Sok pedagógus bízik abban; hogy amint ezek a rógébben gyakori szomorú iskolai jelenségek a múlté lettek, ugyanúgy a múlté lesznek azok a jelenségek is, amelyek ellen ma még törvényt lioznuk. Ma sokan, holnap még többen hirdetjük egy részeben átmenetileg megtévedt ifjúságunknak, hogv közvetlen közel vun az s jövő, ahol Petőfi szerint sem lesznek többé "Kiváltságok kevély nagy tornyai —, Sötét barlangok, denevértanyák*. Erről a jövőről mondja nekünk is a másik balbutatlnn forradalmár Író, Csernyisevszkij: "Szeressétek ezt a jövőt, küzdjetek érte, valósítsatok meg belőle annyit, amenynyit csak tudtok, anynyival lesz jobb és örömtcljescbb a ti életetek!* Palik litván tanúr Tündérrózsás tó partján - Sze.Qe.dtoC két kfojné.te.rriyLrz. Ismertető kalauz jelent meg a 35 éves Egyetemi Füvészkertről Palotás Sándor azt mondja, hogy régen is szeretett volna tanulni, de a család anyagi körülményei miatt nem tudott. Most, mikor meglátta ennek a kétéves népfőiskolai tanfolyamnak a plakátját, azonnal jött jelentkezni. Különben fi az egyetlen, aki a plakát nyomán jelentkezett. — A hatodik elemiből mikor kimaradtam, mondtam édesapámnak, hogy szeretnék tovább tanulni. Akkor még kevés földünk volt, nem sikerült. Most van egy kis Juttatott földünk is, szőlő is, gyümölcsös van benne, hét szerelnénk abból a kis földből minél többet kivenni. A belterjesség is nagyon érdekel bennünket, meg az állattenyésztési eldu(Jósoknak is nagy hasznát veszem, úgyhogy nem sajnálom az utat a népfőiskolára. Ha keményebb ldö lenne, s a kerékpár mar nem bírna a havat, akkor gyalog is bejárnék, annyira érdekel minden, amit itt hallunk. Horváth István a tanyáról Jár, négy-öt kilométerről. Termelőszövetkezeti tag, szülei, felesége is azok. Szereti a szövetkezetet, s azt akarja. hoRy minél ^jobban menjen ott a munka. Szorgalmas is. hiszen neki 340, az apjának 350-nél több munkaegysége •Az emberiség nemesebb hányadában még mindig szunnyad az 8si ragaszkodás a szabad természethez. Az ilyep Úszta, lel közember — ha csak -teheti — szabad idejében legalább néhány órára is otthagyja a város kőrengetegeit, kimegy a szabadba és felkeresi ősi ismerőseit. a vadvirágokat és ott gyönyörködik azok csodálatos változatosságában és törvényszerűségében.* Nagyon találóan írja - e fenti sorokat dr. Greguss Pál professzor a Szegedi Egyetemi Füvészkertről most megjelent kis könyvecske bevezetőjében. CL természetkedoetők régi óhaja teljesült a rendkívül érdekes, szakszerű s mégis olvasmányos füvészkerti kalauz megjelenésével. A művészi kivitelű fényképekkel gazdagon illusztrált tájékoztató füzet az újszegedi botanikus kert harminc-" öt esztendejéről, kutatóinak, munkatársainak fáradságos, de soha nem lankadó, csüggedést nem ismerő munkásságáról ad ízelítőt. Novotny János, dr.. Király Lászjó, Bodrogközy György, drTHJherkovich Gábor és Kiss Árpád ismertető írásai* a. kert. tpríénetépől, talaj- és éghajlati vtizfcrhyaíftJl, szabadföldi és üvegházi növényeiről adnak útbaigazítást a varázslatos szépségű arborétumról. _ Sok esztendő hiányosságát Pótolja a kis képes kalauz. Az érdeklődőt jól szerkesztett térkép alapján igazítja el a tündérrózsás dísztóhoz, a sziklakerthez, a fenyvesek közé, a párás- levegőjű üvegházba, a rózsakertbe, a füvészkert bármely részébe. Egy kicsit tanítja is a látogatókat nemcsak szemlélődni, nézegetni, hanem látni és okulni: igazán gyönyörködni. Mert látnivaló, szemet, lelket felüdítő érdekesség bőven van itt, az éu minden, szakában. Tavasszal — mivel Szeged a napfény városa — nemegyszer az országban elsőnek itt bontják ki apró, kék. sárga és lila szirmaikat a mindig várva várt évszak kedves hirpökei, a májvirágok, kankalinok, kökörcsinek. Nyáron a trópusi növények legszebbféi' ejtik ámulatba a látogatókat. A langyos vizű tóban szinte egész nyáron virít a füvészkert királynője, az indiai lótusz. Gyermekfej nagyságú ró" zsaszin virágai láttán senki nem mehet el közömbösen, érzéketlenül. A tavak partmenti vizein lebegő tündérrózsák csak teljesebbé, színpompásabbá teszik a képet. Ritka élményt jelent a nyári hónapokban az orchideák nyílása. Különösen a fán lakó, úgynevezett légi orchideák a csodaszépek. ősszel és télen sem sókat veszít varázslatos szépségéből a botanikus kert. Ilyenkor a pálmaházban élik világukat a trópusokról ideszármazott növények: páfrányok, kaktuszok, datolya-, banán-, citrom- s egyéb különleges fák és virágok. Aki elolvassa a hetven oldalas tájékoztató füzetet, megnézi a festménynek is beillő fényképfelvételeket, lehetetlen, hogy a felébresztett természetszeretet ne vonzaná, ne vinné el ide, márcsak kirándulásképpen is, hisz alig két kilométerre fékszik a várostól a botanikus kert. Tavasszal és nyáron naponta gyakran három-négyszázan is fe'keresik, többnyire vidékiek. Valóságos szerelmesei vannak már a kertnek, budapestiek, soproniak, pécsiek vagy éppen külfö'diek. akik minden szegedi útjukon ellátogatnak ide. Viszont — ezt is el kell mondani — sokszor a füvészkert vidéki szerelmeseinek szegedi rokonai azt sem tudiák, hol az arborétum. Ezért szeretném a szegediek számára is egy kicsit •felfedezni* ezt a gyönyörű, gazdag világot, amelyről sok külföldi országban többet tudnak, mint a szegediek. Nem lenne érdemtelen az újszegedi kendergyártól kikövezni az utat a Füvészkertig, hogy akár autóbuszszal is megközelíthető legyen. Városunk fejlődéséhez, • <h Beia felvétele) idegenforgalmának növeléséhez, szépségeinek megismerJólesik a télben,.egy ilyen nyári , füvészkertben ,tetéséhez ez is hozzátartozik. függő kosirbán bontogatja szirmait az orchidea. 'v Tóth Bcla aayij c&ak látamái a fihaaai&k ttnkert'? Az emberek figyelmét egy újabb titokzatos emberformájú lénv ragadta meg. A tudósok már a XIX. század végén, a Himalája csúcsain emberi nyomokat talállak, de a "havasok emberének* titkát még nem fejtették meg. A "Komszomolszkaja l'ravda* január 14-i számában, A. Pronvin, a pgjuiri expedíció tagja kijelentette, hogy a Baljandkiik folyó völgyében kétszer látta a "havasok emberét*. A Szo\ jet Tájékoztatási Iroda munkatársa néhány szovjet tudóshoz fordult azzal a kéróssel, hogy niagy-arázzák meg ezt a jelenséget. Alekszandr Alekszandrov, a leningrádi egyetem rektora, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja a következőket mondotta: — Lehetségesnek tartom, hogy él a "havasok embere*. S ez nemcsak az én véleményem, hanem tudóstársaimé is. Csak azok nem vehetik komolyan ezt, ukik nem értenek hozzá. Ezzel kapcsolatban sok probléma merül fel: először is pontosan meg kell állapítanunk, létezik-e ilyen lény. Ha nem, akkor magyarázatot kell adnunk úrra, hogyan született két különböző területen — a Pomir-hcgy-égben és a Himaláján — OZ a legenda., .lliszen a "havasok emberéről* nagyon konkrétan és határozottan beszélnek mindenfelé. Tehát így vagy úgy, de u kérdésre tudományos magyarázatot kell adnunk. Szcrgely Obrucsev. u Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, így nyilatkozott: — Nem fűzök megjegv • zést a "havasok emberéről szóló közleményhez Csak akkor hiszek majd ennek, ha saját szememmel is meggyőződhetem róla. A sajtóban egyébként sok olyan találgatás is megjelent, amely — mint később kiderült — nem felel meg a valóságnak. N. Plaviljscsikov pro-, fesszor, n biológiai tudományok doktora kijelentette: véleménye szerint lehetséges, hogy ilyen ulac-ony hőmérsékletű helyen is éljenek emlősök. Ugyanakkor felvet egy lényeges kérdést: mivel táplálkozik a "havasok embere?* Ugyanez a kérdés izgatja J. Iloginszkij profeszszorl, a biológiai tudományok doktorát, a moszkvai egyetem antropológiai tanszékének vezetőjét is. "Lehet, hogv Pronvin egy emberszabású majom, a giganlopilheeas balcki utódját látta, amelynek alsó állkapcsát, nemrégiben Kína déli részén találták meg. Ha a tudomány megismerkedhetne e titokzatos lénnyel, ükkor nyilvánvalóan számos eddigi feltevés megdőlne*. "A havasok embere kétségtelenül érdekes lény — mondotta M. Uriszon, az Antropológiai Tudományos Kutatóintézet munkatársa. — Véleménye szerint Pronyin közleménye még akkor is érdekes, ha nem emberről, huncm csupán emberszabású majomról van szó. Hiszen ez olyun különös körülmények között él, amelyekről eddig n tudomány nem tudott. Elgondolásai alapján a •látomás* egy .emberszabású majom volt. "Nem csodálkoznék azon sem — folytatta Uriszon — ha a pitecantrnpns vagy a sicantropus egyik ősével találkoznánk, aki most éppen úgy él, inint . annak 'dején, a jégkorszakban*. A tudósok szavat arra engednek következtetni, hogy nem sokáig f"di lit k a "havasok emberól*. Lehet, hegy ez a felfedezés számos edd'gi címé-, letet megcáfol és fényt derít az ember eredetének ismeretlen területeire.