Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-21 / 44. szám
2 Péntek, 1958. febrnir 8L o o~ EZ TÖRTÉNT Á ^ÜLPOUTIKABAN Korea egyesítése-halaszthatatlan a Hogyan alakul mezőgazdasági lakosság 1958. évi adó fa ? Azóta, hogy 1053 júniusában - három évi harcok után megkötötték a koreai fegyverszünetet, a világpolitika egyik állandóan visszatérő fő problémája, hogy miként oldják meg Korea két részének békés úton történő egyesítését. A Dél-Korea által kezdeményezett háborúban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság csapatainak kínai önkéntesek nyújtottak segítséget és akadályozták meg együttes erővel, hogy a délkoreaiak oldalán támadó, öszszesen 17 ENSZ-tagállam fegyveres erőiből összeverbuvált, úgynevezett ENSZ-csapatok - amerikai célok érdekében elfoglalják Észak-Koreát. E háború során Korea mindkét részében a legtöbb várost lerombolták. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban az újjáépítés már befejeződött és az ország újra nagy ütemben fejlődik, azonban, az a tény, hogy a fegyverszüneti egyezmény délkoreai részről történt megsértése szinte napirenden van, ismét időszerűvé teszi a koreai kérdés végleges rendezését, mert nyilvánvaló, hogy a Távol-Kelet békéje elsősorban Korea két részének béhés úton történő egyesítésivel érhető el A kezdeményezés most is a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztursasúg részéről indult ki. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya február 5-én nyilatkozatában állást foglalt a Koreában lévő idegen csapatok kivonása és Korea békés úton történő egyesítése mellett. A Kínai Népköztársaság kormánya támogatja ezt a javaslatot és a Phenjanban, Észak-Korea fővárosában időző klnal kormányküldöttséget vezető Csou F.n-laj miniszterelnök bejelentette, hogy o kínai népi önkéntesek et év végéig elhagyják Észak-Koreát. A Koreai Népi Demokratikus Köztársasag és a Kínai Népköztársaság kezdeményezése a Jelenlegi feszült nemzetköz! helyzetben igen nagy fontosságú. Most már az úgynevezett EN SZ-csapatokon. illetve a Dél-Koreában döntő befolyással rendelkező Egyesült Államokon van a sor hogv hasonló intézkedésekkel megteremtsék egy olyan értekezlet lehetőségeit, amely meghatározná a Korea békés egyesítése ügyében teendő további lépéseket. Petényi István Rz angol kormány gondosan tanulmányozza a Rapacki-tervet Röviden Prága: A csehszlovák sajtó közli a Magyar Távirati Iroda munkatársainaik azon táviratát, amelyben azonosítják magukat a CTK — a Csehszlovák Távirati Iroda — dolgozóinaik a világ valamennyi hírszolgálati szervéhez Intézett bókeíelhívásával. • Moszkva: A Szovjetunió Minisztertanácsa Georgij Nylkolfljevics Zarubint a Szovjetunió külügyminiszterhelyettesévé nevezite kl. • London: Egyiptom és Szudán területi vitája szerdán holtpontra jutott, mert mindkét ország visszautasította a másik javaslatalt. Mahgub szudáni külügyminiszter pénteken visszautazik Khartunba és ebből a megfigyelők arra következtetnek, hogy nem valószínű a vita gyors megoldása. Abdullah Khalil szudáni miniszterelnök kijelentette: kormánya a Biztonsági Tanácshoz, vagy a hágai nemzetközi törvényszékhez fordul • Dr. Subandrio, az Indonéziai kormány külügyminisztere nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy kormánya mindenképpen meg akarja akadályozni a külföldi beavatkozást a holland—indonéz viszályba és országának belügyeibe. A tavasz ünnepe Kínában Kínában ebben az évben is megünneplik a több ezeréves kínai holdnaptár szerinti újévet, vagy — ahogyan ma nevezik — a tavaszi ünnepeket. Az ünnepségek Klna-szerte február 18-án kezdődtek, és három napon át tartanak. A kínai népi hagyományok szerint minden esztendőt az határoz meg, hogy milyen a kezdete, ezért ilyenkor minden család igyekszik a legjobb ételeket és Italokat az asztalra tenni. Vidámság, szórakozás és játék Jellemzi tehát a kínai újévet. A kínai kormány — tiszteletben tartva a régi néphagyományokat — az idén is háromnapos munkaszünetet rendelt el, hogy a lakosság méltóképpen ünnepelhesse meg a tavasz ünnepét. — Három holdig változatlan a jövedelemadó — A szőlő es gyümölcsös után járó adót nem emeltók — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve a kormány a napokban két rendeletet adott ki, amelyek 1958-ra szabályozzák a mezőgazdasági lakosság adózását. Az új rendelkezésekről a következő tájékoztatást adta Polónyi Szűcs Lajos, a pénzügyminiszter első helyettese: — Az elmúlt esztendőkben számos nagy jelentőségű intézkedés javította a mezőgazdasági lakosság munkaés életviszonyait. A mezőgazdasági lakosság jövedelme 1957-ben mintegy 4 milliárd forinttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Annak ellenére, hogy a beadás megszűnt, s így a parasztság többszörös áron értékesítheti termékeit, a kormány 1957-ben változatlanul hagyta a mezőgazdasági adókat. A falu fejlesztéséhez az idén újabb nagyarányú segítséget nyújt az állam. Növekszik az egyénileg gazdálkodókat is segítő beruházások összege, az eddiginél többet költünk belvizek levezetésére, csatornázásra. A járási és a községi tanácsok az idén körülbelül egymilliárd forinttal többet kapnak a tavalyinál, aminek egy részét kutak és utak építésére, faluvillamosításra, szociális, kulturális és kommunális célokra fordítják. Vízszabályozásra 150 millió forinttal többet költünk, mint tavaly. Ezek az intézkedések megkívánják, hogy — ha kismértékben is —, de a mezőgazdasági lakosság méltányos módon maga is hozzájáruljon erőfeszítéseinkhez, nagyobb jövedelméből. Ezért 1958-ban sor került bizonyos adóemelésekre. A jövedelemadó viszonylag kismértékű emelése elsősorban a nagyobb földterülettel rendelkező gazdákat érinti. Három holdig a Jövedelemadó változatlan marad. A föld minőségétől, termőképességétől függően többek között a négyholdas gazdák évi adója átlagban 800 forintró. 900 forintra, a hétholdaioké 1820-ról 2100-ra, a tízholdasoké 3100-ról 3650-re, a húszholdas gazdáké átlag 9000-ről 11400 forintra növekedett. Bevezettük az idegen munkaerő után fizetendő adót is, amely munkaerőnként a jövedelemadó 10 százalékának felel meg. A kormány itt is messzemenően figyelembe vette a parasztság szociális körülményeit. Ezért úgy intézkedett, hogy idegen munkaerő után tovabbra sem kell fizetni abban az esetben, ha a munkaadó beteg, rokkant, s ezért kénytelen segítő erőt felfogadni. Az új rendelet megszünteti a tartalékföldek bérlőinek eddigi 20 százalékos adókedvezményét, ugyanakkor azonban adózás szempontjából a tartalékföldet továbbra is különálló gazdaságnak tekintjük és így nem érinti a nagyobb földtulajdon után járó progresszív adózás terhe. Az adót tehát a bérlő saját földje és a bérelt tartalékföld után különkülön fizeti. Ezentúl az illetményföld után is kell adót fizetni, akárcsak a termelőszövetkezeti tagok hasonló jellegű háztáji gazdaságai után. Egy holdig terjedő szántóterület után 90—110 forintot fizetnek évente az Illetményföld tulajdonosai, szőlőért és gyümölcsösért ennek az ősszegnek kétszeresét. Egy holdon felül az egyénileg dolgozó parasztoknak megállapított adót fizetik. A rendelet a pedagógusoknak kedvezményt jelent, mert ezentúl ők is a háztáji gazdálkodásnak megfelelően adóznak. ' A rendelet ösztönzi a parasztságot a szőlő- és gyügyümölcsöstelepítésre, állattartásra. A szőlő- és a gyümölcsös után járó adót nem emelték, az állattartás pedig a földdel rendelkezők számára továbbra is adómentes. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek adórendszerének alapelve változatlan, sőt kedvezményt is kapnak a tsz-ek abban az esetben, ha növelik szerződéses termelésüket, több terméket adnak az országnak. A pénzben és természetben kifizetett munkaegységek utln eddig általában 10 százalék adót kellett fizetnlök. A természetbeni fizetés után az adókulcs továbbra is 10 százalék, a pénzben kifizetett munkaegység azonban ezentúl csak 5 százalék adóval jár. Ezért a termelőszövetkezetnek érdeke, hogy minél több munkaegységet egyenlítsen kl pénzben és az igy felszabadult árut az ország lakosságának rendelkezésére bocsássa. Az ismertetett rendelkezésekből nyert adótöbblet sokszorosan visszatérül az egyéni gazdáknak. Az adótöbblet alig negyedrészét teszi ki például annak az öszszegnek, amit a múlt évi beruházásokon kívül az idén a kormány a járási és a .községi tanácsok rendelkezésére bocsát és amit az idén többletköltségként vízszabályozásra fordítunk. Ezért bizonyára minden gazda megértéssel fogadja a kormány intézkedéseit, segíti azok végrehajtását, pontosan fizeti adóját — fejeződik be Polónyi Szűcs Lajosnak, a pénzügyminiszter első helyettesének nyilatkozata. Naptárt, kalendáriumot csak engedéllyel lehet előállítani — Az engedélyt március l-ig kell kérni — Az Országos Tevhivatal elnöke 8/1958. szám alatt utasítást adott kl, amelyben naptárak és a kalendáriumok kiadását szabályozza. Az utasítás értelmében naptárt, és kalendáriumot (tekintet nélkül arra, hogy árusításra, vagy ajándékozás céljára szolgál), bármilyen alakban nyomdai úton előállítani kizárólag a Művelődésügyi Minisztérium (K<adói Főigazgatóság) engedélyével szabad. A naptárt, vagy kalendáriumot kiadni szándékozó vállalatoknak, szerveknek, intézménveknek és 'társadalmi egyesületeknek kiadási kérelmüket legkésőbb március l-ig a kiadói főigazgatósághoz be kell nyújtani (Művelődésügyi Minisztérium, Budapest, Szalay utca 10). Az angol alsóházban folyó külpolitikai vita egyik érdekessége, hogy Igen sok képviselő szólalt fel a Rapackl-terv néven ismert lengyel javaslat mellett, amely nukleáris fegyverzet mentes közép-európai övezet megteremtéséért száll síkra. A munkáspárti képviselők legtöbbje értékes kezdeményezésnek nevezte a lengyel elgondolást és hangsúlyozták: Angliának az most a legfontosabb teendője, hogy síkraszálljon a kölcsönös visszavonulás mellett, tárgyalásokat kezdjen a Szovjetunióval és meggyőzze a szövetségeseket ennek a politikának a helyességéről. Dávid Ormsby-Gore külügyi államminiszter felszólalásában kijelentette, hogy az angol kormány gondosan tanulmányozza a lengyel kormánytól a hét elején kapott memorandumot, amely a Rapackl-terwel kapcsolatban azt a két ój, •érdekes* vonást tartalmazza, hogy a lengvetok készek tárgyalni az ellenőrzés módjáról, továbbá, hogy gondolnak a hagyományos fegyverzet csökkentésére Is. Ezeket kedvezően lehet megítélni — mondotta az állammlnlszter, majd hozzátette «—: az angol kormány a lengyel Saruét megvitatja a többi érdekelt országgal. A kapitalisták gazdasági rendszerük bizonytalanságát a háború utáni években azzal akarták leplezni, hogy a jólét és a szokatlanul nagy konjunktúra hírét repítették szét a világba. Ezt két körülmény tette lehetővé: Elsősorban a kapitalista kormányok rendkívül nagy összegeket fórdítottak katonai célokra és a békés viszonyokhoz képest, .óriási hadsereget tartottak fenn. A fegyverkezési versenyt bizonyítja az ls, hogy a NATO tagállamai hét év alatt 372 milliárd dollárt költöttek erre a eélra. Nyilvánvaló azonban, hogy a fegyverkezési verseny nem tekinthető tartós alapnak a gazdasági fejlesztésre, hiszen pénzügyi eszközeit a lakosság igényeinek csökkentéséből nyeri. Másodsorban pedig azok a tényezők, amelyek a többé-kevésbé nagyobb konjunktúrát bizonyították, csak átmeneti jellegűek. Az Egveaült Államokban például, a háború utáni fellendülés azzal magvarázható, hogy újból felduzzasztottak a harcok idején elfogyott árukészleteket. Amikor ezek a források kifogytak, a koreai háború hozott -felvi-, rágzást*. A legutóbbi években pedig az amerikai gaz-* daságl étot az új. nagy beruházásokra támaszkodott. Nyugat-Európában a háború utáni fellendülést szintén az okozta, hogy helyreállították a leromlott gaadaaágl A kapitalista gazdasági világrendszer ingadozása életet, majd később inflációs áremelkedés kezdődött, amely a kereslet rohamos növekedését eredményezte. A nyersanyagot termelő országokban más okokat figyelhetünk meg, amelyek lehetővé tették a háború utáni konjunktúrát A helyzet ugyanis úgy állt, hogy a sterling-övezet országainak módjukban állt termelésük kiszélesítése érdekében felhasználni a háború idején Londonban összegyűjtött sterling-tartalékokat, a latin-amerikai országoknak pedig a New York-i dollárkészleteket. Ezenkívül a kapitalista termelés növekedését segítették a külföldi, legfőképpen dollárvaluták: ilyen körülmények között tehát természetes, hogy a nyersanyagtermelő államok nagy mennyiségben adhatták el áruikat a kapitalista országoknak. Vészt)ósló Jelek A fent említett és példák. kai illusztrált "átmeneti tényezők* ma már teljesen megszűntek, vagy legalábbis elgyengültek, Az Egyesült Államokban például már régen nem figyelhettek meg olyan árukeresletet amelvet például a koreai háború okozott. Csókkentek a beruházások is, hiszen a már meglevő beruházásokat sem használják ki teljesen. A lakosság fogyasztási hitelei mintegy 43 millió dollárt tesznek kl, vagyis az évi kiskereskedelmi áruforgalom egynegyed részét, A kedvezőtlen gazdasági helyzetet bizonyítja ezenkívül a következő: 1957 decemberében az amerikai ipari termelés Indexe 10 ponttal sfllylyedt az 1956 decemberi színvonal alá, A termelés csökkenését különösen az egyes nehézipari ágakban figyelhetjük meg. 1957 októberében például az acélolvasztóipar csak 76 százalékos kapacitással dojgozott, Decomber közepén ez a szám 69.2re, december utolsó hetében pedig 60-ra rsökkent. Még egv példa: 1957-ben 8,6 százalékkal kevesebb gépkocsit gyártottak az amerikai gvárak, mint az előző évben. Az értékesítő vállalótok raktáraiban mégis mintegy 000 ezer eladásra váró gépkocsi halmozódott fel A riadó első hivatalos hangjai Az amerikai hivatalos szervak r,emrégib#n elhatározták: a bankhitelek utáni kamatot 3,5 százalékról 3 százalékra szállítják le. Ez a határozat az első hivatalos elismerése annak, hogy az Egyesült Államok gazdasági élete romlik. Hiszen addig, amíg sokan kívánták igénybe venni a bankhiteleket — gazdaságfejlesztés céljából — a kamatot magas színvonalon is tarthatták. De amikor már kevesebben fordulnak a bankhoz, akkor már Igyekeznek kedvezőbb feltételeket teremteni. A burzsoá közgazdászok már azzal foglalkoznak, milyen jellegű lesz az elkövetkezendő gazdasági hanyatlás? Vajon a harmincas évek komolyabb, vagy az 1953— 54. évi gyengébb válsághoz hasonlít-e majd? A gazdasági távlatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi körülmények sokban különböznek az 105.9—84. úvt helyzettől. Vizsgáljunk meg néhány mai sajátosságot. Először Is most nagy menynyiségu felesleges kapacitást figyelhetünk meg az amerikai Ipar csaknem valamonynyl ágában. Természetes, hogy nem várhatunk nagyobb beruházásokat sem. Előreláthatólag az építkezésre fordított összeg, az 1957. évi 37 milliárdról az idén 30 milliárd dollárra csökken. Másodszor, a lakosság vásárlóképessége szüntelenül süllyed. A monopolisták a túltermelés ellenére is emelik az árakat. Ezáltal a fogyasztási cikkek ára jelenleg 6,5 százalékkal magasabb, mint 1956 februárjában. A vásárlóképességet a tömeges munkáselbocsátás még csak növeli. Az "United States and World Report* folyóirat adatai szerint az Egyesült Államokban jelenleg 3 700 000 télies munkanélküli él. A Ford-gvárból nemrégiben 30 000 embert bocsátottak el. A "Business Week- c. folvóirat véloménva szerint iövőreúiabb 2,5 millióval növekszik majd a munkanélküliek száma. Harmadszor, jelentős hanyatlás mutatkozik az amerikai kiíl kereskedelemben ls. A nyugat-európai államokban kifejlődött valutaválság oda vezetett, hogy ezek az államok egyre kevesebb árut vásárolnak az Egyesült Államoktól. Negyedszer, a gyengén fejlett országok, amelyeknek sterling és dollártartalékaik az alacsony nyersanyagárak miatt elapadnak, szintén csökkentik áruforgalmukat as Egyesült Államokkal