Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-20 / 43. szám

Csütörtök, 1958. február 20. 3 Öt szegedi nagyiizemben januárban 850 ezer forint megtakarítást eredményezett az újítómozgalom Versenyben a textiles gyárak újítói A szegedi vízügyi igazgatóság dolgozói felkészültek a vízkárok megelőzésére Szeged és az egész megye sen alatta marad az utóbbi időben kijavították az őszdolgozó parasztjait érdekli, évtizedekben mért legna- szes szivattyútelepek berenvajon a felettes vízügyi ha- gvobb, 923 centiméteres víz- dezéseit, szerződéseket kö; tóságok megtettek-e minden állásnak. A Tiszán tapasz- töttek a területükön levő j intézkedést az idei belvíz-, talható jelenlegi áradás csu- gépállomásokkal, hogy ha . , - . ,., _ i vagy az esetleges árvízkárok pán csak az árterületeken valahol belvízveszély mutatA szocializmus epiteseben megtakarítás erteke 850 ezer gyar, a masodikat az Ü,sze-; megelőzésére. A régi sok- levő rőzsetermelésben oko- uZJli T ! egyre fejlődő technikanak forint. Ezt a kezdeti lendu- gedi Kender- Lenszövő, a éves tapasztalatok azt muigen fontos alapja az újító- letet természetesen tovább harmadikat a Szegedi Juta- j tatták hogy minden ötödik• fejleszteni, s ezért fo- árugyár, a negyedik helye- ; hatodik esztendő úgynevemozgalom. Ezen a téren a kell felszabadulás óta hatalmas kozott gondot kell fordítaeredményeket értünk el. nia az üzemek szakszervezeti Népgazdaságunk részére sok bizottságának, vállaratvezemillió forintot takarítottak tösé ének és pártS2ervezetémar meg az újítok, azonki- ° nek az uptomozgalom elősegítésére. A februárban megtartott értékelés alapján az öt nagyüzem versenyében első Ruhazést a Szegedi Textilművek, s az ötödiket a Szegedi Kenderionógyár érte el. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a nemes verseny a következő hónapokban még jobb eredményt hoz és ezzel elősegítik népgazdaságunk további fejlődését. Nag.vgyiirgy Imre vül igen sok üzemben megkönnyítették, ésszerűbbé és egészségesebbé tették a dolgozók munkakörülményeit. A szegedi nagyüzemek szakszervezeti bizottságai igen nagy gondot fordítanak helyezést a Szegedi arra, hogy az újítómozgalom ^ -»> egyre jobban fejlődjék, és betöltse hivatását. Így a Sze- , , , itt " l gedi Ruhagyár felhívására az \ y ezetekszer elesek a liul VürOSOU II 1957-es év második félévében négy szegedi nagyüzem között újítási versenyt szerveztek, amely igen szép eredményt hozott. Az év végi értékelésre összehívott ankéton, mely a Szegedi Textiles Területi Bizottságon volt, az összegyúlt kiváló zett >>vizes év* volt, most viszont a régi értelemben vett vizes év már 17 esztendeje nem fordult elő — tehát várható. A kérdéssel kapcsolatban a szegedi vízügyi igazgatóság szakemberei a következőket mondották: Bár a Tisza vízállása állevő rőzsetermelésben OKO- kőznék, oda a szivattyúk zott jelentősebb kárt. Ennél meghajtásához a gépállomálényegesen nagyobb ve- -sok a kívánt mennyiségben széiy mutatkozik a belvíz- biztosítsanak erőgépeket védelemben. üzemanyaggal és kezelő szeA vízügyi igazgatóság min- niélyzettel. A jelenlegi szident megtett annak érdeké- vattyuberendezések - meben, hogy ezt a veszélyt is lyek minden szuksegessel el elkerülhessük. Erre az esztendőre a kormányszervek tízmillió forintot engedélyeztek csatornatisztítás, karbantartás céljaira az igazgatóság területén. Lehetőséget vannak látva — másodper81 köbméter vizet képesek átemelni a veszélyeztetett területekről. A helyzet azonban az említett imponáló számok elmar 518 zött. s centiméterrel tetőA Klauzál téren a Víz- es Csatornamüvek munkásai dolgoznak. A Klauzál tér környékén lévő házak víz- , szükségletét az 54 évvel eza Kölcsey és a Bajcsy-Zsi- előtt lefektetett vízvezetéklinszky utcában, mindenhol kel már nem tudták kielégíf el feszítették a gyalogjárdát, teni. Ezért szükségessé vált Az. emberei; ismét mosolyogva legyintenek: már megint "íeldúrták« a várost. Mert amerre járunk a szegedi Klauzál téren, a Kárász, landó emelkedést mutat, adtak j ' hog szükség lenére sem' teljesen megItóT, T'tó esetén az esetleges árvíz- nyugtató. védelemre tartalékolt anyagok jelentős részét is belvízvédelmi célokra használják fel. A szegedi igazgatóság a jelentős áradás mutatkozik főbb mellékfolyóin is. de veszélyre, szaknyelven szólva, "árvízkatasztrófárasemmiképpen sincs kilátás. A legnagyobb áradás idején a Tiszán összesen 700 centiméteres vízmagasságra lehet A megye területén sok helyen vannak elhanyagolt, beiszaposcdotl csatornák, melyek szükség esetén nem felelnek meg a követelmémúlt esztendőben 5 millió nyeknek. Sok ilyen alig 470 ezer forintot költött használható csatorna van a ól vizmííberendezések épí- községi tanácsok kezelésétésére, illetve felújítására, ben is. Sok olyan terület s ennek az összesnek kö- van, ahol baj esetén szirülbeiiil a felét Csonarád vattyúkkal sem lehet segímesrve vízügyi helvzetének teni. Ezért nagyon ajánlaújítók hozzászólásaikban el- mély árkokban dolgoznak a a vezeték kicserélése. i számítani, ez pedig lényege- javítására fordították. tos, hogy most. amikor még mondották, hogy igen jelen- munkások. A fejlődő Szegőd ,»•«••»»««»««««*•»»«»••• * nem késő. a községi tanátős eredményeket hozott az k(, veteli ^g időközönként újítási verseny. Ezen az. an- eyÁ a felfordulást, kéton jelentette be a Sze- Jelenleg két járda -felíorgedi Jutaárugyár, hogy csat- gató-< vállalat — a DÁV, a lakozni kíván a négy nagy- víz- és Csatornaművek — üzem versenyéhez. Így 1958. dolgozik a Belvárosban. A január elsejével versenyszer. DÁV ez évi tervének ismer zödést kötöttek a Szegedi tetésében már szóltunk arRuhagyár. az Üjszegedi Ken- iól. hogy megjavítják a Belder- Lenszövő, a Szegedi Ju- váro6 energiaellátását. A faárugyár, a Szegedi Textil- terv megvalósításán dolgozművek és a Szegedi Kender- nak. Uj transzformátor-állofonógyár. Már az 1958 első havi számszerű eredmények is bizonyítják. hogy a verseny nem volt hiábavaló. Január hónapban az öt nagyüzemnél benyújtottak 144 újítási mást kötnek be. ezért a felfordulás a Kölcsey, a Bajcsy-Zsilinszky és a Kárász utcában. Praktikusan, ezzel a felbontással több munkát végeznek el. Igy a BajcsyZsilinszky utca 22. számú javaslatot,'ebből elfogadtak káz rossz feszültségi viszo81-et. bevezettek 65-öt. A Külügyminisztérium saj tóosz ta lyá nak új vezetője Zágor György rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert bízta meg a külügyminiszter a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetésével. nyát is megjavítják. Uj. na gyobb keresztmetszetű kábeleket fektetnek le, mely később alkalmas lesz a 220 voltra való áttérésre is. Ezenkívül korszerűsítik a Szegedd Nyomda energiaellátását. Most háromszor 380 voltos kábelt fektetnek le, ezzel kétszeres transzformálás! veszteséget takarítónak meg. A nyomdához hasonlóan a leendő Wtséüzemet és a Vendéglátódpari Vállalatot is 380 voltos feszültséggel látják el. Még jobb legyen! A

zt mondják — és ez így is van —, hogy a dolgozó parasztok többet számolnak a téli hónapkoban, mint a tavaszi, nyári és őszi időszakban együttvéve. Ez azonban nem jelenti azt, hogv a falusi ember évközben nem számolgat. Enélkül ugyanis nem múlhat el a vetés, növényápolás, a termés betakarítás sem. De, hogy mi maradt az évi munka eredményeként, azt csak télen, a betakarítás és a kötelezettségek teljesítése után tudja meg. Ilyenkor aztán levonják a következtetést, meghozta-e eredményét a fáradságos munka, érdemes volt-e vergődni a földdel, az állatokkal. Néhány napja ilyen számolgató és következtetést levonó kübekházi dolgozó parasztokkal beszélgettem. Nem volt papír előttük és ceruza a kezükben, nem aprólékos számolgatásról volt szó. A számtani kérdést én tettem fel, ami így hangzott: megelégedettek-e az elmúlt év eredményeivel, mit várnak a jövőtől? A válaszszal rögvest készen voltak, mint akik már régen elvégezték odahaza az összeadást és kivonást, megállapították az egyenlegből, hogy kétséget kizáróan: eredményes esztendő volt az 1957-es. Így hangzott válaszuk: "Jó ez, csak ezután is igy maradjon ..« Jó ez... ! Mi a jó? A megváltozott életük. Ahogy mondják: ritka az olyan ház a faluban, ahol ne vágtak volna hízott disznót és nem is akármilyet. Többnyire olyanokat öltek, amelyek zsírjával megteltek a bödönök, s most nagy sonkák, öt-hatujjnyi vastag szalonnák lógnak a füstölőkben. Jó az, hogy a kenyér és krumpli melte van bőven hús és zsír is. Jó az, hogy az élelem mellett jut ruhára, mezőgazdasági felszerelésre, több helyen gépekre és motorkerékpárra is. Néhányan arra is gondolnak, hogy földet, házat vásárolhatnak. A szegedi járásban például 1957-ben közel 150 millió forint értékben vásároltak, illetve adtak el házat, földet. Összefoglalva a beszélgető társak véleményét, jó az, hogy emelkedett az életszínvonal a falun. T

ermészetesen mindez nem vonatkoztatható el a párt, a kormány intézkedéseitől, politikájától. Sőt annak egyenes leszármazottja. Éppen ezért, amikor azt mondták ezek a dolgozó parasztok, hogy jó ez, egyben azt is kijelentették és később a beszélgetés során meg is erősítették: elégedettek a párt politikájával, helyeslik a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységét és bizalommal vannak iránta. Sűrűn esik szó mostanában a falun a bizalomról. Számtalan jelből, elsősorban a megnövekedett termelési kedvből lehet következtetni, hogy a dolgozó parasztok nagy többsége bizalommal van az ország vezetése és vezetői iránt. A bizalmat, a többi között az sz.ülte, hogy megszüntették a beszolgáltatási rendszert, helyette a termékek felvásárlásának új rendszerét vezették be. Szóval jó ez, "... csak ezután is így maradjon" — hangzik a számvetés szöveges része. Azt mondhatja bárki, itt valami ellentmondás vatt. Hát a párt és a kormány iránti bizalom egyben nem jelenti egyes dolgozó parasztoknál azt is, hogy nyugodtan tekinthetnek a jövőbe? Erről szó sincs. Akkor hát mit takar az "ezután is így maradjon*. Semmiesetre sem azt, hogy talán attól tartanánk, visszatérünk parasztpolitikánkban a korábban elkövetett hibákhoz, vagy esetleg esni fog a falusi nép életszínvonala. Nem jelenti azt sem, hogy a dolgozó parasztok egyszerűen úgy elégedettek azzal, ami most van, hogy nem akarnának többet és jobbat. Az ingatlanok, a föld, ház, s a gazdasági felszerelések vásárlása mást bizonyít. És azt hiszem nem tévedek, ha ide a földvásárláshoz, az egyéni parcellákhoz való ragasztáshoz és ragaszkodáshoz vezetem le a >>csak ezután is így maradjon"-t. Az elmúlt év során ugyanis nemcsak a kisparaszti gazdaságok erősödtek, hanem tulajdonosaikban is felelevenedtek a kapitalista ösztönök, a "kaparj kurta, neked is lesz*. De ne higgye senki, hogy ragaszkodásuk a nagyobb jövedelmet biztosító gazdálkodási formához való ragaszkodás. Lehet, hogy némelyek így hiszik, de a valóság az. hogy — ha egynémelyik egyént gazdaság, különösen egy-két helyen a középparaszti gazdaságok többet termeltek is. mint némely termelőszövet- í^es esetekre nem számítva csok végrehajtó bizottságai és a mezőgazdasági állandó bizottságok a többi érdekelt szervekkel együtt megtárgyalják) községeik vízügyi helyzetét, s megfelelő döntéseket hozzanak a nemritkán ^milliós belvízkárok megelőzése érdekében. A dolgozó parasztság körében szinte mozgalomszerfí méreteket öltött mostónában a vízügyi társulások szervezése. A szegedi járásban is számos ilyen szervezés alatt levő, vagv már megalakult vízügyi társulás van Ha ezek a társulások kollektív munkájukhoz megfelelő segítséget kapnak, s ehhez még hozzávesszük a víziigvi leazéatóság felkészülését ekkor — rendkívül szélsősékezetek — a nagyobb jövedelmet biztosító gazdálkodási forma mégiscsak a nagyüzemi. Az 1957-es esztendő sem adta semmiféle bizonyítékát annak, hogy a parcellagazdálkodás fölénybe tudna kerülni a nagyüzemi gazdálkodással szem ben Nem. Sőt azt bizonyította, hogy a kisgazdaságok, ha most az elmúlt évekhez viszonyítva jobb terméseredményeket értek is el, a korszerű nagyüzemekkel folytatott versenyben egyre jobban hátrányba kerülnek, lemaradnak. Éppen ezért világos előttünk, hogy ha a kisárutermelés túlsúlyát fenntartanánk, akkor megfosztanánk elsősorban dolgozó parasztiainkat a könnyebb munkával elért nagyobb jövedelemtől gunkat a nagyobb mennyiségű, jobb minőségű, olcsóbb önköltséggel termelt mezőgazdasági termékektől. A kisárutermelés túlsúlyát fenntartani tehát azt jelenti, hogy termőföldjeink nagyobb részén fenntartanánk a mezőgazdasági termékek magas önköltségét. Ezt pedig legalább anynyira leszorítani, hogy a külkereskedelemnek több mezőgazdasági cikkféleséget ne kelljen ártámogatással értékesítenie a világpiacon, a parcellagazdálkodással lehetetlen. Uacsak annak a néhány dolgozó pa" rasztnak véleménye volna a »csak ezután is így maradjon*, megelégedhetnénk a velük folytatott beszélgetéssel, s utána napirendre térhetnénk a nézete felett. Sajnos ezek a kübekházi dolgo.;. parasztok nem egyedül vannak e nézettel. A Csongrád megyei falvakban szinte mindenütt találkozhatunk azonos nézetet vallókkal, akik elégedettek egyrészről azzal, ami most van, s ugyanakkor elégedetlenek másrészről, mert többet, jobbat • szeretnének, s ha maguk kevesebbet is ~ termelnek földjeiken, mégis erősen él bennük a megszokottság, a régi és ragaszkodnak ehhez. afeZutekeil A szövetkezeti mozgalom fejlődését nem;;zeít hir a Szegedi TudobízhatjuV. a spontaneitásra. Még akkor sem, ha egyre inkább szaporodnak a jó gazdasági eredményt elért szövetkezetek. Agitációval, felvilágosító, nevelőmunkával kell segíteni a szövetkezeti mozgalom fejlődését, a régihez ragaszkodók meggyőzését. Magyarázzuk szüntelenül, hogy a párt, a kormány a szövetkezetekkel nem akarja becsapni a dolgozó parasztokat, hanem a saját érdekükben segíti a szövetkezés ügyét, mert ez a jövő, ez a felemelkedés útja. Azt akarja a kormány, hogy ami-; ről dolgozó parasztjaink most úgy vélekednek, hogy "jó ez* az a jövőben ne így maradjofi, hanem még jobb legyen. Nagy Pál területünkön a belvízkárokot megelőzőiteknek tekinthettük. SIKERÜLT KÍSÉRLET Néhány nappal ezelőtt már beszámoltunk arról a kísérletről, amely az elmúlt hét szombatján fejeződött be az Egyesült Államok légierőinek Texasban. San Antonioban levő megfosztanánk népgazdasá- fegészségügyi állomásán Donald Farrell 23 éves oilóta, önkéntes jelentkezés alapján hét napot töltött bezárva egy űrkabinban, hogy az űrhajózás hatásait kitabasztalja. A kabinban töltött idő alatt csak a műszereket láthatta és csak a saját hangját hallhatta. Abból a feltevésből indultak ki. hogy hét nap elegendő ahhoz, hogy egy űrhajó elfusson a Holdra és visszakérjen onnan. Farrel a hét oop leteltével az orvosokat bámulatba eitő jó egészségi rttaootban lépett kl a katt'nbót és mindössze kisebb "áradtságról panaszkodott, Az ott töltött 168 óra alatt mintegy két kilót fogyott. Farrell bejelentette, hogy kész a Holdra utazni. TMi ótcUideanifitÁs Téli orchidenyílásról érkcmányegyetem újszegedi füvészkertjéből. Egy Hátsó-Indiában, főleg a Maláj-szigeteken honos, füzéres, fehérvirágú orchidea bontogatja szirmait az üvegházban. A pompás illatú virág alig két éve került ide. A növényt — amely annyira kényes, hogy mcgról eddig nem sikerült telepíteni — a Növénytani Intézet vezetője hozta magával a potsdami botanikuskertből. Érdekes, hogy az üvegház párás m.elege télen késztette szirombontásra a hazájában is csak nyáron nyíló virágot.