Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

2 Szombat, 1958. február l. n mezőgazdaság elmúlt évi eredményeiről és az ez évi feladatokról beszélt Dögei Imre földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági szakemberek értekezletén A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetői, valamint az állami gazdaságok termelési igazgatóságainak vezetőt pénteken a Földművelésügyi Minisztériumban kétnapos országos értekezletre ültek össze, hogy értékeljék a mezőgazdaság múlt évi eredményeit és megtárgyalják az ez évi feladato­kat. Részt vettek az értekezletén a megyei pártbizottságok képviselői, valamint a mezőgazdasági tudományos és felső­Oktatási intézmények vezetői és a minisztérium vezető munkatársai. Magyart András, a földmüvelésügyi miniszter ellő helyettesének megnyitója után Dögei Imre, földművelésügyi miniszter mondott beszámolót. Emelni kell a növénytermesztés színvonalát A növénytermesztés teréft mondotta bevezetőben — nem használtuk fel a ter­mésátlagok növelésére ren­delkezésre álló lehetősége­ket. Ha általánosan szaksze­rűvé tennénk az istállótrá­gya kezelést, annak haté­konyságát, csak ezzel is 15— 30 százalékkal növelhetnénk a termésátlagokat. A mtí­trágyafelhasználás terén ko­moly hiba, hogy a termelő­szövetkezetek helytelen taka- szervestrágyakezelés és rékosságl szempontból az 1956. évi egyébként ls kevés műtrágyamennyiségnek 19.17­ben holdanként csak 70 szá­ndékát használták feL Hiba az ls, hogy a nö­vénytermesztésben nem hasz­náljuk ki a rendelkezésre álló gépeket. Bizonyos eredményeket ér­tünk el a szőlő- és a gyü­mölcstermesztésben ls. Itt meg kell szüntetni a szer­vezetlen telepítéseket és az eddiginél sokkal nagyobb tervszerűséget kell biztosí­tani. Olyan szőlő- és gyü­mölcstelepekre van szüksé­günk, amelyek korszerű nagyüzemi gépesített műve­lési módszerrel ls üzemel­tethetők lesznek. Kenyérgabonaszükségletün- téstenyésztéEt ket mielőbb hazai termésből a tehenészetekkel, mert afö­akarjuk biztosítani. Ezt azon- lözött tej ban nem a vetésterület nő. Sertéstenyésztésben vetésével, hanem a termés- tősen megnöveli átlagok fokozásával kell el- kat. A érni. Az 1958. évben jelentősen emelni kell a növényter­felhasználása a jelen­a hozam o­térmelőézövetkezetek­nél fontos feladat a sertés­állomány kialakítása. A juh­tenyésztésben a mennyiségi Az értékesítésről szólva mindenekelőtt megállapí­totta a miniszter, hogy a me­zőgazdaság 1957. évi ex port­összekapcsolni tervét 108,5 százalékra telje­sítette, de az előirányzat 15 —20 százalékkal kisebb Volt az előző évinél. Emellett egyes fontos termékekben — baconsertés, vágott baromfi, tojás, hüvelyesmagvak, téli alma — jelentős volt az el­maradás. A népgazdaság éf­egy 25—30 százalékkal meg­haladja a jól gazdálkodó kö­zépparasztok jövedelmét. En­nek érdekében biztosítani kell, hogy a termelőszövet­kezetek mind a növényter­mesztésben, mind az állatte­nyésztésben sokkal jobban használják ki a nagyüzem lehetőségeit, s nagyüzemi keretek között tényleg nagy­üzemi módszerekkel is dol­gozzanak. Sokkal tervsze­rűbbé kell tenni a termelő­szövetkezetek beruházását. Fokozott figyelmet kell for­dítani a saját erőből történő beruházások növelésére, s ezeknél nagy gondosságnak, takarékosságnak kell érvé­nyesülnie. Rendet kell te­remteni minden termelő­szövetkezetben á munka­szervezés és jövedelemelosz­tás terén is. Következetesen kell érvényesíteni a munka­egység széfinti elosztás el­vét és kedvezőbbé kell ten­ni az arányt a pénzbeni és a tesmészetbeni jövedelem között. Ebben az évben a 40—60 százalékos arány ki­alakítására kell törekedni. K termelőszövetkezetek a jó­termésű években képezzenek tartalékokat a gyengébb ter­mésű évekre. Külön kell beszélni a ter­melőcsoportokról, amelyek­nek száma mintegy 900, te­rülettik 250 000 hold. Ezek­nek fejlődését a múltban nemcsak az akadályozta; bogy elhanyagoltuk őket, ha­nem az ls, hogy a számukra biztosított kedvezmények nem a közös gazdálkodást, ha­nem egyéni gazdaságaikat erősítették. Ebből tanultunk és a feltételeket úgy szabtuk meg, hogy a termelőcsopor­tok olyanok legyenek, hogy azok a dolgozó parasztok egy részét fokozatosan elve­zessék a szövetkezeti gazdál­kodás legfejletteb formájá­hoz. Sem a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, sem a termelőszövetkezeti csopor­tok esetében nem engedjük meg az elmúlt években meg­tűrt lazaságot. mesztés általános szfnvona- emelés mellett a minőség ja- féke meneteli, hogy a lát Elsősorban a talatterrté- vitására kell törekedni, A JoVpben részletéiben is tel­kenység foko^sával kell baromfiállomány fejlesztése í«>íteük az exportterveket, nagv előrehaladást tenni a érdekében 1958-ban legalább A mezőgazdasági terméke­- 22 millió naposcsibét kell ket a beadási kötelezettség keltetni. Nagy gondot kell eltörlése után az állami feí­Erősödnek a gé) állomások fel­használás megjavításával, a zöldtrágyázás kiterjesztésé­raetMwars assraJLm tavasz folyamán a hibrid­kukoricavetőmag felhaszná­fordita.nl a többi baromfi- vásárlási rendszer keretében tenyésztési ég, különösen a biztosítottuk. Megállapítható, nyésztés fejlesztésére. Az ál­lategészségügy terén különö­sen a baromflpestis teljes hogy az új rendszerrel sike­rült biztosítani a lakosság zavartalan ellátását, az ipar nyersanyag-ellátását és lé­felszámolására, a szarvas- ryegében kielégítettük az ., „ , ,, , „ marha-gümőkót elleni küz- exportigényekét is, Ez a ÍÍT-JluiP yrP°urL".r delem megszervezésére és a rendszer kedvezően hatott a parasztság politikai hangu­latára és termelési kedvére is. ására, a talajmunkák a ve- e,1wii küz. "»> " nbvényáp°JAí i% "h- delem megszervezésére és a vényvédelem sokkal gondo- ff,,neVe1ési betegségek le­sabb elvégzésére, valamint kUzdé«ére kell gondot for­a betakarítási veszteségek csökkentésére. Hasonlókép­pen jóval nagyobb gondot kell fordítani a rendelke­zésre álló gépek felhaszná­lására elsősorban az állami gazdaságokban és a terme­lőszövetkezetekben, de egyéni parasztok gazdaságai­ban is. dftóftl. A Isí-moí^rt'om számnzerű fejlődése nem kielégítő A nörény termesztés és a» állattenyésztés összehangolása miniszter á továbblak- vezése érdekében nem fo­a termelőszövetkezetek lyik megfelelő felvilágosító munka. Sajnos, nem kevés a száma azoknak a párt- és ál­lami funkcionáriusoknak, akik ebben a rendkívül fon­tos kérdésben nem látnak Világosan, elhallgatják a me­A >• P *z kérdésével foglalkozott. Hazánkban jelenleg — mondotta többek között — a szocializmus építésének, dol­gozó népünk jelenlegi élet­színvonala fenntartásának és Dögei Imre a kővetkezők­ben hangsúlyozta: döntő je­lentőségű, hogy a növény­termesztés és az állatte­nyésztés megfelelő összehan­golása népgazdasági és üze­mi szinten egyaránt megtör­ténjék, Az ellenforradalom itt is nagy károkat okozott, különösen a termelőszövet­kezetek állatállományának széthurcolésával. A kor­mánynak az elmúlt évben kiadott több fontos rendel­kezése növelte a tenyésztői kedvet és az állattenyésztés az elmúlt évben nagyrészt kiheverte az ellenforradalom okozta károkat, a mennyiség növekedett és a minőség ja­vult. Az októberi állatössze­írás adatai szerint a vemhes tehenek száma mintegy 50 ezerrel nagyobb, mint már­ciusban, javult a borjúsza­porulat ls. Előzetes adatok szerint egy tehén átlagos tej­termelése 1957-ben 1900 li­ter volt. ami 200 literrel több az előző évi átlagnál. A termelőszövetkezetek szarvasmnrhnállómánya 1957 január óta 22 000, tehénlét­száma 9000 darabbal növe­kedett. de még mindig 250 termelőszövetkezetben nem folyik közös szarvasmarha­tenyésztés. A sertésállomány, amely az utóbbi két évben Csök­kent, októberben 6 856 000 darab volt, ami biztosítja a hízószükségletet, de megkell szüntetni azt a jelenséget, amely a kocaállomány csök­kenésében mutatkozik A sertéshizlalási kedvet mu­tatja, hogy a hizlalást szer­ződések 104,4, súlyban 111,7 tékra teljesítettük. további növelésének, vala- zőgazdaság szocialista át­mint a munkás-paraszt szó- Szervezéséneik fontosságát, tervét dirahhin vétség elmélyítésének, a pro- mert úgy vélik, ha ezekfői tervet aarapoan letárdiktatúra megszilárdító- a kérdésekről beszélnek, za­sanak döntő előfeltétele a mezőgazdaság szocialista át száza­a kérdésekről beszélnek, za­varják az egyéni parasztok termelési biztonságát és el­A termelőszövetkezetek kö- szervezése. Az ellenfcxrrada- vesztik népszerűségüket, Zös sertésállománya 1956. loirl leverése óta tett párt- Azok, akik így gondolikoz­végére 488 000 darabról 145 és kormányintézkedések kö- nak, mélységesen tévednek. ezer darabra csökkent le. de vetkeztében értünk el ered­nZ elmúlt évben már meg­haladta a 220 000 darabot. Ez a fejlődés azonban nem ki­elégítő, mert országosan a termelőszövetkezetek 23,7 százatékában sertéstartás. A Juhállomány növekedett ás a múlt év végén előze­tes becslés szerint mintegy 150 000 darabbal volt na ményeket. Az ellenforrada­lom által szétszórt tefmelő­A termelési biztonságnak rendkívül fontos jelentősége van a termelés fejlesztése Szövetkezetek közül már szempontjából. Olyan illúziót mintegy 1150 újjáalakult. A kelteni a dolgozó parasztok­múlt év december 31-én 2807 nak, hogy egyéni parcellák Áttérve A gépállomások munkájára, hangsúlyozta a miniszter, hogy a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésé­nek, a termelőszövetkezetek megerősítésének és a mező­gazdaság szocialista átszer­vezésének fontos feltétele a gépállomások rendszerének erősítése, munkájuk állandó javítása. A párt és a kor­mány Világosan tisztázta, hogy a mezőgazdasági ter­melés gépesítésének fő for­mája a gépállomások rend­szere. A gépállomások önelszá­moló vállalati gazdálkodási rendszere az eddigi tapasz­talatok szerint biztató. A no­vember 30-i adatok azt mu­tatják, hogy egy normálhold gépi munka önköltsége a tervezett 125,50 forinttal szemben 110,80 forintra csök­kent. Az eredmények mellett a legfontosabb hiba abban mu­tatkozik, hogy a gépállomá­sok nem nyújtanak kellő szakmai és politikai segítsé­get a termelőszövetkezetek­nek és nem éreznek kellő felelősséget a termelőszövet­kezetekben végzett munká­ért. A gépállomásoknak idő­ben és jó minőségben vég­zett gépi munkán túlmenő­leg szakmailag és politikai­lag is segíteniök kell a ter­melőszövetkezeteket. A gép­állomások és termelőszövet­kezetek együttműködésének fontos feltétele a szerződés­kötések és a szerződésekbe tartása. Ehhez nagy segítsé­get nyújt a termelőszövetke­zetek gazdálkodásáról szóló kormányhatározat. Ennek végrehajtása érdekében a szerződésben a múlt évjnél részletesebben előírjuk a gépállomások és a termelő­szövetkezetek jogait és kö­telességeit. Progresszív ked­vezményt biztosítunk azok­nak a termelőszövetkezetek­nek, amelyek időben, minél nagyobb gépi munkára szer­ződést kötnek. Szorosabbá kell tenni a termelőszövetkezetek és a gépállomások dolgozóinak kapcsolatát. E1Ő kell Segí­teni, hogy a termelőszövet­kezetekben dolgozd traktoro­sok mielőbb belépjenek a termelőszövetkezetekbe, de az ilyen traktorosok tovább­ra is a gépállomás teljes jogú dolgozói maradnak. Az egyes termelési idényeket megelőzően megbeszéléseket kell tartani, ahol egyeztetik a két üzem munkáját és tisz­tázzák a vitás kérdéseket. A gépállomásoknak ezek mel­lett a feladatok mellett a termelői társulások, szakcso­portok, szakszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok­nál végzett munkájukat is szervezettebbé kell tenni. örök időikig fennmaradhat­nak, nem más, mint a dol­gozó parasztság becsapása, ami semmiképpen sem egyeztethető össze a pártpo­litikájával. Az a párt-, vagy gyobb! mint 1930-ban, javült hiúit évben szervezetileg és áilami funkcionárius, aki —-*--•* - - megszilárdult, erről nem beszél nyíltan és á munkafegyc- őszintén a dolgozó parasz­toknak és nem tesz meg mindent, ami elősegíti a nincs közös mezőgazdasági termelőszö­vetkezet működött 126101 taggal, 1 191 842 hold össz­területen, illetve 884 251 hold Szántóföldön. A termelőszö­vetkezetek többsége az el­a gyapjűhozam ls. A lóállomártyt fokozatosan csökkenteni kell, de ezt ész­szerűen, a gépesítés előre­haladásával párhuzamosan kell végrehajtani. Nagy jelentőségű orszá­gunkban a tés. A baromfihús előállítása nagyon gazdaságos, mert 15 —20 százalékkal kevesebb abraktakarmányra van Szük­ség egy kilogramm baromfi gazdaságilag sokat javult lem, s a termelőszövetkeze­tek termésátlaga lényegesen Az állatni gazdaságok többsége jól dolgozott az elmúlt évben Az állami gazdaságokról sági tudományok művelőitől szólva megállapította a ml- — mondotta — azt kérjük, niszler, hogy ezek 1957-ben hogy munkájukkal a terme­fennállásuk óta a legjobb lés fokozását, a termelési eredményt érték el. A gaz- költségek csökkentését, a daságok mintegy 20 száza- mezőgazdaság szocialista át­meghaladta az egyénileg termelőszövetkezetek fejlő- sZZSZZTtfSttM. A £ ^/r^lí8 ~ zárta az évet. Az 1957 év- mezőgazdasági szakoktatás egy munkaegység értéke át- cialista átszervezését, nem lagosan éléri a 39 forintot a baromfitenyész- '^ r".1 « d -1A111I.Ü.. mult évi 33 forinttal szem­ben. Az elért eredményék azon­ban nem homályosítják el a szereti igazán a dolgozó pa­rasztságot. A termelőszövetkezetek fej­lesztését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését ben a növénytermelési és ál- területén dolgozó oktatóknak lattenyésztési hozamok égyüt- pedig az a feladatuk, hogy termelőszövetkezetek fejlesz- azonban nem kapkodva, ha­tes értéke mintegy 500—600 millió forinttal lesz több, mint az előző évben Az elért eredmények a szocializmus ügyéhez, népi demokráciánkhoz hű szak­Volt! embereket képezzenek ki. rnel- Ebben az évben — mon­tésével, a mezőgazdaság szo­bás mint egy kilogramm ^Üsta áteze^ezésévür kap­sertésbus előállításához. Na- rsolatban azt n neftatív je_ termeíőszö­netn nyugodtan, megfontol­tan, s nem a dolgozó pa­rasztság akarata ellenére, hanem a vele való meg­lett azonban még sók a ja- dotta befejezésül — a me­vltani való az állami gazda- zőgazdasági termelés üssz­ságok gazdálkodásában, el- termelési értékét az 1957. sösorban a költségek csök- évihez mérten 4,6 százalék­gyon gazdaságos a baromfi- ienséget, hogy „ „ .H. „„„_ MHH ..Ml ....... . JP J hús exportja is. Az ország vetkezeti mozgalom 'számsze- egyezés alapján, vele együtt kentése, a jövedelmezőség kai kell növelni, A növény­baromfitörzsállománya _ az nl fejlődése nem ' 1956. évi állományhoz viszo­nyítva több mint egymillió­val emelkedett és elérte a 24 milliót. Az ellenforradalom a ter­melőszövetkezetek többségé­ben tönkretette a baromfite­nyésztést, amit 1987-ben csak A kisparceílás fnár elavult, ság szocialista Objektív szükségesség, kielégítő, kell megvalósítani. Fel kell gazdálkodás száfholnl minden bürökratt­a mezőgazda- ktis módszert, amely ellen­átszervezése télben ötl a lenini önkéntes­séggel. Ugyanakkor látni kell ami zőgazdaság Szervezése , , , a ma fentiálló kismértékben tudtunk hely- art1ely s7erint az iparban a elől nem lehet hosszabb idé- azt is. hogy a termelőszövet­ig kitérni. Számunkra a me- kezetl mozgalmat nem bfz­reállftani. Feladatok az állattenyésztésben A fő feladat nyésztés ben aZ az 1958. állatte- Az állattenyésztés termelés Szocialista alapon folyik, ugyanakkor a mező­gazdaságban még ma is a Szétaprózott egvéni eaadasá­egyes gok vannak túlsúlvban, so­évben ágaiban a légfőbb feladatok káig nem tartható fenn. Ez az állapot már óta akadályozza sét. Ennek ellenére a mező­gazdaság szocialista átszer­ugyanúgy, mint a növény- a következők: a szarvasmar­termelésben: a terméshoza- ha-tenvésztésben a jó minő­S^.mi^^mm 8 ÍaT^ Béf tenyész- és vágóállatok gazdflSág egészséges fejlődé­lésl költségek csökkentésével számának a vágómarha át­többet és olcsóbban termel- lagsúlyának és a borjúszapö­ni. A kormány legutóbbi ha- rulatnak a növelése, vala­tárnzata nagy segítöégnt mint a meddőség csökkenté­nyújt a terme'("szövetkeze- se, A termelószövetkezetek­tek állattenyésztésének fej- ben el kell érni, hogv a te­lesztéséhez. Minden állatte- hénaűrűség száz holdanként nyésztés! ágban kedvez.mé- az eddigi 4.2 darabtól leg­nves hitelfeltételek mellett alább 7 darabra emelkedjék, jó minőségű tenyósznnyag A sertéstenyésztésben az ^M beszerzését teszi lehetővé, az átlagos vágósúly Csökkenté- fiebb feltétele, hogy a je'on állati termékek terme'éséhez se né'kül lényegesen meg pedig kedvező szerződéses le- kell rövidíteni a hlzlalási hetőségeket nyújt. időt. Törekedni kell a ser­szocia'ista ét- hatjuk a spontanitásra, mint létkérdés, mert ahogy azt a revizionisták kettősség, mondják. A szocializmus építése nem történhet spon­tán módon, csak a nárt és az állam tervszerű befolyáso­lása és irányítása útién. Ezért olyan gazdaságpoliti­kát kell folytatni, amely se­gíti a termelőszövetkezeti gazdaságokat e termelési fő­nén- 'énv kialakításában és ame­lyek alapján a parasztság jövőiét a termelőszövetkezeti gazdálkodásba látja biztosí­tottnak. terén. A legfőbb féladat a termeszlésben biztosítani gazdálkodás korszerűsítésé- kell legalább az 1957. évi vei a helyes üzemi arányok színvonal tartását, az állat­és üzemágtársításök klala- tenyésztésben pedig az el­lritása, valamint a komplex múlt évivel Szemben 11,4 szá­gépesités megteremtésével a zalékos termésnövekedést kézi munka ráfordítás csök- kell elérni. Nagy gondot kell kentése. Az állami gazdasá- fordítani az állami gazdasá­gok korszerű gazdálkodá- gok korszerű fejlesztésére, a sukkal mutassanak utat a termelőszövetkezetek gazcla­tefmelőszövetkeZéteknek és sági megerősítésére, a ter­tegyék szorosabbá a kapcso- melőszövetkezetl mozgalom latokat a környező termelő- számszerű fejlesztésére és a sZÖvetkezetekk&l. Áttérve a földrendezés kér­désére, kiemelte: minden túl­évek fii ie'i használni a nagyüzem* gazdálkodás lehetőségeit Termelőszövetkezeti raoz- sok árut termelő és állandó­ialmunk gyorsabb ütemű an növekvő jövedelmezőségű éjlődésének egyik legfonto- nagyüzemek legyenek. Azt a célt kell kitűznünk, hogy a lég működő mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok termelőszövetkezetek minél jöVédeliüe a közeljövőben — előbb korszerűen felszerelt, néhány éven belül — mlnt­gépálloMások munkájának megjavítására. A miniszter beszámolója zás nélkül elmondható, hogy után a megyei termelési ekkora feladatot a földre- osztályok vezetői ismertet­form óta a földrendezés té- ték az egyes megyékben a rén nem hajtott végre az ál- mezőgazdasági termelés, fő­lamapparátüs. A földrende- lég pedig a termélőszövetke­zéssel kapcsolatos munka zetí mozgalom helyzetét. 2909 községet és várostérin- A hozzászólások megálla­tett, az ország községeinek pRották, hogy a megyék­több mint 90 százalékát. Az ben megvan az alap és a eljárás az ország területének lehetőség a termelőszővetke­8, a szántóterület 12,3 szá- zeti mozgalom továbbfejlesz­zalékát érintette. Foglalkozott a miniszter a kutatómunka és az lésére. Több hozzászólás után a oktatás tanácskozást szombatra ha­kérdéseivel is. A mezőgazda- lasztották.

Next

/
Thumbnails
Contents