Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

18 Csütörtök, 1958. január 23. Megkezdte kísérleti adását a televíziós nagyadó Százhúsz kilométeres körzelben iökéleies vétel A szabadsághegy! nagyuilo képtovábbító berendezésének egy részlete (MTI Fotó — Bartal Ferenc felvételei) A magyar gyártmányú televíziós helyszíni közvetítő kocsi felvevő kameráján már az ellenőrző mérést végzi Horváth Miklós, a Posta Kísérleti Intézet fizikusa. A koesi hazai anyagokból, hazai tervek alapján készül, csak a felvevőcsövek külföldiek Hétfőn megkezdte kísérleti adását a szabadsághegyi televíziós nagyadó.s ezzel nagy lépést tettünk előre a hazai televíziós közvetítés területén. A nagyadó televíziós tornya 52 méter és 32 kw-os energiával sugározza délelőttönként 8 és 12 között, kétszer hetente pedig esti kísérleti műsorát. Kísérleti jellege mindaddig megmarad, amíg az adás minősége túl nem haladja a jelenleg egykilowattos adóét. A nagyadó 100—120 kilométeres körzetben (Szolnok, Veszprém megyék) biztosit jó vételt. Be lépése után az egykilowattos adót Miskolcra helyezik át. Még az idén ultrarövidhullamú összeköttetési létesitünk Bratislavával és Bécscsel. s 1960-ig kiépítjük a televíziós cserét a Szovjetunióval is. Lényegében tehát az egész európai televízióshalozat adásait élvezhetjük majd. mégpedig Európa egyik legjobb vevőkészülékén. az Orion-gyár világviszonylatban is kiváló gyártmányán. A romai olimpia küzdelmeit például már majd Pesten is végignézhetik a televízió tulajdonosok. Szakemberek véleménye szerint előreláthatólag Csongrád megyében is jobbak lesznek a vetéli lehetőségek az tsj nagyadó üzembehelyezésével, mert az eddigi egykilouMttos adó is esetenként kielégítő képet továbbított.. Természetes, hogy a tökéletes vételi lehetőséget megyénkben majd csak egy Budapest—Csongrád megye közé iktatandó erősítő (relé) állomás nyújtja. Reméljük, ez is nemsokára meglesz. Á jobboldali revizionizmus a szocializmus „sajátos" útjairól és a proletárdiktatúra „sajátos" formáiról ii. Három nappul a „nagy rutp*•" elölt | NÉHÁNY PERC a jövő balettművészei között A városi balettiskola par- jelenetét a gonosz mostohákettjén apró lábak tipegnek val, hogy nyugodtan állíthaa zongora hangjának ütemére. Négyévestől 18 évesig fiúk, lányok tanulják a művészetek királynőjét — a balettet. Most pedig különösen nagy az izgalom. Hétfőn előadás lesz a Szegedi Nemzeti Színházban, a júliusban már nagy sikerrel előadott műsorral lépnek ismét fel. Till Elza, a kiváló oktató keze alatt gyorsan tanulnak a kis balett-növendékek. Sok gondot fordít a kifejező erő, a mimika fejlesztésére is. Megszólal a zongora és a hét kis törpe rőzsekötegekkel a vállán belibben az elképzelt színpadra. Az egyik sarokból kecses piruettekkei közeledve előbukkan Hófehérke. Könnyedén, bájos mozdulatokkal végzi a nehéz figurákat és marad ereje a színészi játékhoz is. A királyfival táncolt kettőse után (nagyon szép volt) rövid szünet, s ezt felhasználom, hogy á kis művésznövel néhány szót váltsak. Ermler Sárika. Hófehérke megszemélyesítője szép, karcsú lány, még csak 14 éves és roppant tehetséges. A legmagasabb, az ötödik balett-osztályba jár, ami nagy kitüntetés, hiszen itt már .16—20 évesek is vannak — Bizony, nem könnyű dolog a balett — mondja Sárika. — Napi egy óra gyakorlás. félóra "spiccelés* feltétlenül kell ahhoz, hogy fejlődésem biztosítva legyzn Hiába, a művészetért meg kell dolgozni. De már vége is a szünetnek. Hófehérke újra parkettra libben és olyan nagyszerűen csinálja tom; hétfőn nagyon meleg sikerben /eszesül majd, Egyébként a »Hófehérke és a hét törpé—n kívül a "Gulliver« és a "Mesél a bécsi erdő* szerepel még a hétfői előadás műsorán. Pontos összmunka jellemzi a jeleneteket, s már itt a próbateremben is nagy élményt jelentenek a fiúk erőteljes emelései, az akrobatikaszámba menő gúlacsoportok és a pici lányok ügyes táncai. Egy-két helyen még baj van a könnyedséggel. meg alacsonyabbm. emelkedik egy láb. mint kellene, de a szigorú figyelmeztetés azonnal felhangzik, s a következő alkalommal már minden rendben van. A lelkes, nagy szakértelemmel végzett oktatómunka és a tehetséges fiatalok szorgalma bizonyosan nagy sikert eredményez a városi balettiskola hétfői előadásán. (sigrai) A népi ellenőrzési törvény végrehajtást utasítása A forradalmi munkás-parat/.l inány rendelet hozott a népi ellenőrzésről szóló törvény végrehajtásáról. A végrehajtási utasítás kimondja, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a népi ellenőrzés legfelsőbb szerve, s ennek feladata központilag ősz szefogni. elvileg irányítani a népi ellenőrzés egész szervezetét. A megyei, a városi, a megv ei jogú városi népi elenőrzési bizottságok a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak vannak alárendelve, a járási, a városi bizottságok a megyei, a fővárosi kerületi bizottságok a fővárosi népi ellenőrzési bizottságok alá: rendeltjei. Befejeződött a kétnapos pedagoguskonferencia A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a vezető pedagógiai intézmények által rendezett országos pedagóguskonferencia második napi tanácskozásán részt vett Jóború Magda művelődésügyi miniszterhelyettes és E. J. Volkova, a moszkvai neveléstudományi intézet főmunkatársa. Számos felszólalás után a vitában elhangzottakra Komlósi Sándor válaszolt, majd a vitavezető Bizó Gyulának, a művelődésügyi minisztérium osztályvezetőjének zárószavával véget ért a kétnapos tanácskozás. A kapitalizmus fejlődésének szükségszerű iránya az imperializmus korszakában az állammonopólista kapitalizmus. Ez a fejlődés a burzsoá állam gazdasági szerepének megnövekedését hozza magával. Ez azonban a kapitalizmus viszonyai között és a monopóliumok érdekében történik. Ebből pedig az következik, hogy e fejlődés a legkevésbé sem érinti a gazdasági viszonyok kapitalista jellegét. A fejlődés eltorzításaval a jobboldali revizionizmus azonban arra az eredményre jut, hogy a burzsoá állam különböző gazdasági intézkedéseit mint a szocializmus megvalósításának egyik formáját magyarázza. Nagy Imre Nyugaton 1957-ben megjelent könyvében az ilyen fejlődés egyik példájául Indiát hozza fel, mint annak bizonyságát, hogy a szocializmus "változatos formákban* valósul meg, a nemzeti feltételekhez alkalmazkodik. Egyébként Nagy Imre szerint a szocializmus megvalósításának jelenleg három "sajátos* útja van: a szovjet üt. a népi demokratikus út, valamint India és több más, Nagy Imre által meg nem nevezett "gyarmati és függő országban folyamatban lévő gazdasági, politikai és társadalmi változások* útja. Ezek »a kapitalizmus és szocializmus közötti átmeneti fonnák nagy változatosságát* mutatnák. Ez utóbbi. Nagy Imre által jellemzett •sajátosan* szocialistá útnak (amelyet természetesen a marxizmus—leninizmus "merev* »skolasztikus« és "dogmatikus* magyarázata nem ismerne el) az a sajátossága, hogy itt *a szocializmus feltételei már a kapitalizmusban érlelődnek és bizonyos mértékig létrejönnek, tehát a kapitalista világban már bizonyos elemei vannak a szocializmusnak, mint ahogyan a kapitalizmus különböző maradványai is sokáig még megtalálhatók a szocializmusban* (Nagy Imre: Nép Nevében. I. fej. 17. old.). Továbbá az a tulajdonsága e "sajátosan* szocialista útnak, hogy "olyan országok és népek számára is lehetővé teszi a szocializmus felé való közeledést és fejlődést, amelyek ... haladó nemzeti pártok és hazafias erök vezetésével nem szovjet úton haladnak a szocialista társadalom felé. Ez széles távlatokat nyit meg, új lehetőségeket teremt a szocializmus felé való fejlődés sajátos nemzeti útjai tekintetében ... « (Uo. 33—34 old. kiemelés tőlem: K. D.). Melyek ezek az elemei a kapitalizmus viszonyai között létrejövő szocialista társadalomnak? A nehézipar bizonyos részének államosítása és a tervgazdálkodás bevezetése a gazdasági élet egyes területein. E gazdaságpolitikai intézkedéseknek pl. India életében mind az imperializmus elleni harc szempontjából, mind a munkásosztály életkörülményei és perspektívái szempontjából kétségtelenül pozitív jelentőségük' van. Az ipar bizonyos részének államosítása és a tervgazdálkodás bevezetése azonban a gazdasági élet egy szűkebb területén a legkevésbé sem jelenti India társadalmi rendszere burzsoá jellegének megváltozását. Sőt, az említett intézkedések a burzsoá gazdasági rendszer megerősítését szolgálják. Érintetlenül marad ugyanis az állam kapitalista jellege, a kizsákmányolás kapitalista formája. A szocialista társadalom létrejötte éppen e téren jelent lényeges változást, amennyiben a burzsoá államot a proletariátus diktatúrája váltja fel és a munkásosztály a proletárdiktatúrával mint eszközzel megvalósítja a termelőeszközök társadalmi tulajdonát és megszünteti a kizsákmányolás minden formáját, stb. Nagy Imre idézett formulájával éppen e lényegi. tartalmi különbségeket igyekszik elmosni és lényegtelenné tenni a szocialista és kapitalista gazdasági viszonyok között, míg bizonyos formai azonosságokat (államosítás, tervgazdálkodás) lényegessé próbál emelni. E módszer alapján "új*, "sajátos* utat "szül* a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenethez. Ez az »út« azonban "saiátosan* jobboldali revizionista elferdítését jelenti az általa is idézett, a szocializmus sajátos útjáról szóló lenini elméletnek és így a burzsoázia "sajátos* osztálycélját szolgálja. Ebből következően a fentebb idézett szociáldemokrata Bahrdl és a "nemzeti kommunista* Nagy Imre között csak annyi a különbség, hogy Bahrdt a proletariátust "szüntette meg* Nyugat-Németországban, hogy a forradalom és szocializmus szükségességét kiküszöbölve a kapitalista viszonyokat érintetlenül hagyja, — Nagy Imre viszont a proletariátus létét hagyja érintetlenül a kapitalizmus viszonyai között és így "békíti össze* a kapitalista viszonyokat a, szocializmus "elemeivel*, következésképpen a szocializmus "új* útja érdekében a proletárforradalom és proletárdiktatúra szükségességét. küszöböli ki. Ezek ismeretében vajmi keveset csodálkozhatunk azon. hogv a szocializmus »új* útja nem a marxista munkáspártok, hanem "haladó nemzeti oártok és hazafias erők vezetésével nem szovjet úton« valósul meg. Ebben a "sajátos* esetben is — mint könyvének más helyén — Nagy Imre •>nem jól ertette meg* Lenint. Míg Leran ".. .a kommunizmus alapelveinek (a szovjet hatalomnak és a proletariátus diktatúrájának) olyan érvényesítését követeli, amely ezeket az elveket a részletekben helyesen módosítja, azokat a nemzeti és nemzeti-állami különbségeket hozzá alkalmazza* (Lenin: 31. köt. 83. old.), addig, Nagy Imre a kommunizmus alapelveit (pl. a proletárdiktatúrát és a marxista párt vezetőszerepét) elhanyagolható különbségekké degradálja, a nemzeti különbségeket pedig — amelyek az idézett lenini értelmezésben lényegesek — alapelvekké emeli. Ezen az alapon küszöböli ki említett könyve I. fejezetében ("A marxizmus-leninizmus alkalmazásának néhány időszerű kérdése*) a proletárdiktatúra erőszak-oldalát a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet sajátos, — a Szovjetunióban megvalósult formától elütő — útjai segítségével. Nagy Imrénél ugyanis nemcsak arról van szó hogy a proletárdiktatúra formája változik a történelmi -körülményeknek és a nemzeti sajátosságoknak megfelelően, hanem a proletárdiktatúra tartalma is "elkerülhetetlenül mas« a Szovjetunióban, mint a népi demokráciákban. (Lásd: id. munka I. fej. 19. old.). Következésképpen meghatározása szerint -a népi demokrácia a proletárdiktatúra demokratikus válfaja.* (Uo. kiemelés tőlem: K. D.). A proletárdiktatúra e "Válfajára* az a jellemző, hogy az antagonisztikus érdekek és ellentétek kiküszöbölése, az erőszak alkalmazásának mind fokozottabb csökkenése alapján a demokratikus módszerek és formák mind erőteljesebb megvalósításával, a legszélesebb néptömegekkel való szoros együttműködés érdekében* működik. (Uo. I. fej. 19. old.). Míg a Szovjetunióban megvalósult proletárdiktatúra válfaja az "antagonisztikus érdekek« és -ellentétek* "kiküszöbölését* az erőszak erőteljes alkalmazásával valósította meg, — ami a Szovjetunió nemzeti és nemzetközi feltételeit tekintve Nagy Imre szerint is indokolt volt, — addig a népi demokráciának, mint a proletariátus diktatúrája "demokratikus válfajának* az "antagonisztikus érdekek« és ellentétek "kiküszöbölésével* az erőszakot "mind fokozottabban csökkentenie« kell "a demokratikus módszerek mind erőteljesebb megvalósításával*. Bár Nagy Imre megjegyzi, hogy »a szocializmus győzelme biztosítása érdekében a kizsákmányoló osztályok restaurációs, reakciós ellenforradalmi törekvései és kísérletei ellen ugyanakkor szükséges és helyénvaló a diktatúra élesebb formáinak és módszercinek alkalmazása* (uo.), ezt azonban könyve egész I. fejezetének szelleme cáfolja meg. Az 1956 októberi-novemberi események pedig a gyakorlat ban mutatták meg Nagy Imrének a proletariátus diktatúrája "demokratikus válfajával* kapcsolatos állásfoglalását, hogy miként értelmezte "az antagonisztikus érdekek és ellentétek kiküszöbölését az erőszak alkalmazásának mind fokozottabb csökkentése alapján, a demokratikus módszerek és formák mind erőteljesebb megvalósításával.* Ezt a folyamatot tárta fel szövetkezése az 1956. októberi-novemberi események idején a Kovács Béláktól a Mindszentykig terjedő fronttal; "demokratikus* engedményei az ellenforradalom katonai vezetőinek szemléltetően mutatják Nagy Imre "proletárdiktatúrájának* "sajátos válfaját* és tartalmái. Ezeknek és elméleti fejtegetéseinek alapján megállapíthatjuk, hogy Nagy Imre a "proletárdiktatúrának* azt a "sajátos válfaját találta meg, amely a "szocializmust* "elfogadhatóvá* és "kívánatossá* teszi a nemzet "legszélesebb* rétegei számára. Azt a "válfajt*, amely a proletárdiktatúra tartalmát, így magát a proletárdiktatúrát küszöböli ki. Lenin arra tanít, hogy a proletariátus diktatúrájának formái változatosak lesznek, a nemzeti különbségekhez és a történelmi feltételekhez alkalmazkodnak. Azonban a proletariátus diktatúrájának tartalma, lényege — a proletariátus osztályuralma, a dolgozó osztályok és rétegek demokráciája, a burzsoázia és minden osztályellenség elnyomása — az elnyomás formáinak és módszereinek változatossága ellenére — állandó marad. Nagy Imre azonban ezt a lényeget, a proletariátus diktatúrájának ezt az állandó, változatlan tartalmát küszöböli ki és a "sajátos*, a változó formát teszi meg egyedül alapvetőnek, és ezzel a módszerével jut el azután "a demokrácia* általános frázisához. Az a megállapítása pedig, hogy a "kapitalizmus különböző maradványai is még sokáig megtalálhatók a szocializmusban*, a szocialista forradalomnak egyik fő jellegzetességével kapcsolatos: a hatalom megragadása csak előfeltétele, kezdete a szocialista átalakulásnak, a szocialista gazdasági stb. formák csak ezután és fokozatosan épülnek ki. KALOCSAI DEZSŐ