Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

XIV. évfolyam, 15. szám Ara: 50 tillér Szombat, 1958. január 18. Két szegedi nagyüzem jubilál ebben az esztendőben — Hetven éves az Újszegedi Kender- Lenszövő — Hetvenöt éves a Kenderfonógyár — Szalámifűszerezés A szegedi szalámi ismert és kedvenc csemege szinte az egész világon. ízre, zamatra nincs párja. *Megihlette« ez Vincze Lajos neves budapesti festőművészt is, akinek "Kínai útirajzok" címmel nagysikerű kiállítását láthat­tuk Szegeden. Rajza a gyárban azt örökítette meg, ami­kor az új darálógépben Gyotgyevics Milos fűszerezte a húst. Mi történt a külpolitikában?* Megkezdte kísérleti adását a televíziós nagyadó Heíi rádióműsor A nagymúltú szegedi tex­tilipar két legjelentősebb üzeme készül jubileumra eb­ben az esztendőben. Az Új­szegedi Kender- Lenszövő Vállalat alapjait 70 esztendő­vel ezelőtt rakták le a tisza­parton. A Kenderfonógyár v alamivel idősebb, tekintve, hogy jelenlegi telephelyén öt évvel korábban kezdődött meg az iparszerű munka. E két gyár máig is az or­szág legjelentősebb kender­feldolgozó üzemei közé tartozik. Gyártmányaik — hosszú tör­ténetük ideje alatt — bejár­ták az egész világot és hírne­vet szereztek a magyar mun­kásosztálynak. Évtizedeken keresztül em­berek százait foglalkoztatták a kapitalisták ezekben a ken­derfeldolgozó üzemekben. A munkaidő gyakran 12—14 óra között mozgott — még a kiskorú gyermekeket és a nőket is ilyen munkaidőre kényszerítették. Már a múlt század végén körülbelül kétezer ember dolgozott a két gyárban. Ezek az adottságok a mun­kásmozgalom megerősödé­séhez vezettek mindkét he­lyen és a munkások a kapi­talizmus éveiben sokszor vív­tak közös bérharcot. Számos sztrájk indult el a két nagy­üzemből. Amikor a munkásosztály birtokába vette sok évtize­des munkájánali eredmé­nyeit, s közöttük ezt a két gyárat is, szintén ezek az üzemek váltak a Kádár János fogadta a szír kövelet Január 17-én Kádár Já­nos, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke be­mutatkozó látogatáson fogad­ta Adnan Azharit, a Szír Köztársaság első magyaror­szági rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. Ugyancsak január 17-én Ró­nai Sándor, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látoga­táson fogadta Adnan Azha­rit, a Szír Köztársaság első magyarországi rendkívüli kö­vetét és meghatalmazott mi­niszterét. szegedi politikai küzdel­mek centrumává. A két nagy gyár munkásgár­dája elsőként fogott az újjá­építéshez és elsőként segítet­te a háborúban megrokkant gazdaság talpraállítását. A Kenderfonógyár és az újszegedi szövőgyár mun­kásai a felszabadító szov­jet hadsereget is jelentő­sen támogatták. A szövőgyárban a dolgozók maguk fogtak a megrongált gyár újbóli berendezéséhez és megindításához. A Tiszába süllyesztett gépeket rendbe­hozva hamarosan megkezd­ték a termelőmunkát. A nevezetes évfordulókra már mindkét üzemben ké­szülődnek. Megkezdték c kutató mun­kát a gyár hiteles történeté­nek felderítéséhez. Ezeket a gyártörténeti monográfiákat a jubileum esztendejében publikálják is. A Kenderfonógyár tervet­ben reprezentatív kiállítás rendezése is szerepel. Ezt a kiállítást a szegedi szabadtéri játékok felújítása­kor szeretnék megnyitni. Emellett természetesen nagy­szabású üzemi ünnnepségek programját tervezik mindkét helyen; Szegeden tartották meg a megyei könyvtárosok második továbbképző napját A hónap elejéig 2H ezer szökött magyar tért vissza A Magyarok Világszövetsé- illetékes szervei mindent A ! OttÓ ny6rŐSZálT13Í ge igyekszik elősegíteni a megtesznek, hogy a kiskor i- ' külföldre szakadt magyarok ak repatriálásának kérdése lö, 4-1, Tő. 51, 74 hazatérését. A rendelkezésre ne kerüljön le a napirendről. álló adatok szerint a hónao Most már remélhető talán, A Sportfogadási és Lottó elejéig körülbelül 27—28 hogy az ENSZ menekültügyi Igazgatóság pénteken Szol­ezer illegálisan külföldre szö- főbiztosi hivatala, a Nemzet- nokon a Szigligeti Szín­kött magyar tért haza. Ezek közi Vöröskereszt és a többi házban tartotta meg a lottó visszajöttek annak ellenére, illetékes külföldi szerv és idei harmadik játékhetének hogy a legvadabb rémhírek- hatóság is nagyobb megér- sorsolását. A következő nyé­kei. fenyegetésekkel, nem- tést tanúsít majd ebben a rőszámokat húzták ki: 13, egyszer fizikai bántalmazó- kérdésben, mint eddig. 41, 43, 51, 74. sokkal és kényszerrel is meg- ^ próbálták őket külföldön tar­tani a nyugati reakciósok. E hazatért magyarok közül né­hánynak elbeszélése és be­számolója ízelítőt ad mind­abból, amit a hontalanság keserű napjai alatt tapasztal­tak. A magyar kormány az amnesztia-rendelet lejárta "f1 Öí r4U2AŐS5t A Csongrád megyei és a sa, irodalmi előadást pedig minazolcnak akik vissza sze- szegedi könyvtárosok közép- Bíró József középiskolai ta­retnének térni hazájukba. A töku szakmai tanfolyama nár tartott. A tegnapi elő­18 éven aluli fiatalok, a ter- második eloadoi napjat teg- adasi napon Kirschner Mar­hes anyák és a fiatalkorúak- naP tartottak Szegeden a Ju- ton, a megyei könyvtár veze­kal együtt külföldön tartóz- basz Gyula Művelődési Ott- tője tartott szakmai előadást kodó közvetlen rokonok meg- ho"ban- A szakj"ai. }0" az állománygyarapítás kér­különböztetett elbánásban vabbkepzes az elmúlt ev de- deseiről. Bíró József kö­részesülnek és az illetékes cembereben indult meg. Az zépiskolai tanár stilisztikai magyar külképviseleti szer- els° előadáson, Hódmezővá- problémákról beszélt, a po­. I • „,1, c/árrmkra sárhelyen Varga Kovács Já- litikai tájékoztatót pedig dr. veknek joguk van szamukra nQs e,vtórs adott pomjkai Szabolcsi Gábor P tartotta rcvid uton kiadni a hazate- tájékoztatót, a módszertani meg. A továbbképzési nap rési engedélyt. előadást Hevesi József, a So- folyamán néhány olyan kér­A Magyar Népköztársaság mogyi Könyvtár munkatár- désről, mely a mai magyar t irodalom helyzetének tár­gyalása közben vetődött fel, élénk vita folyt. A tanfo­lyam vezetői megállapodtak abbán, hogy a legközelebbi szakmai továbbképzési napon külön előadást szentelnek a népies írók és különösen Né­A Szovjetunió testvéri se- ütemben halad a mocsárié- meth László "magyar mú­gítsége egyre több olyan gé- csapolási és talajjavítási hely* koncepciójának a meg­pet biztosít, amelyek jelen- munkálatok gépesítése is, vitatására, tősen meggyorsítják az épít- ahol a gépesítés foka elérte a kezesek ütemét, könnyebbé 78,8 százalékot, "szemben az A továbbképzési napok és eredményesebbé teszik a 1950. évi 22,3 százalékkal, egyre inkább betöltik azt a munkát. Az ország nagy Csupán 1950 első három év- hivatásukat, hogy a könyv­tervépítkezéseinél Voronyezs negyedében több mint 4 mii- tárosok politikai aktivitását exkavátorok, Sztalinyec—80 lió köbméter földet mozgat- fokozzák, s az ellenforrada­buldozerek, kőzúzókombáj- tak meg a gépek segítségével, lom után kialakult jellegte­nok, toronydaruk, hatalmas 1960-ban, a második ötéves len könyvtárpolitikát a szo­traktorok, kompresszorok, terv végén a talajjavítási cializmust építő nép érde­szállítószalagok stb. végzikel munkálatoknál a gépesítés keinek megfelelő könyvtári a munka nehezét. Gyors foka eléri a 95 százalékot, munka váltsa fel. Férfidivat-szaküzlet, kéziaiuxika­üzlet, paprikabolt A városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője a kereskedelmi hálózat fejlesztéséről Erőteljesen gépesítik az építkezéseket Albániában Városunkban egymás után nyílnak meg a különböző szaküzletek. A Szegedi Kiske­reskedelmi Vállalat a borá­szok, a horgászok, a vadá­szok kérésének tett eleget a nemrégen megnyitott szak­üzletével. A Ruházati Bolt modern nőidivat-szaküzlettel, a "Sirály*-jal gazdagította a szaküzletek számát. Az Élel­miszerkiskereskedelmi Vál­lalat baromfi-, lőtt vad-, to­jás-, halszaküzletének meg­nyitásával kivonta a fűszer­és csemegeüzleteiből ezeket | az árukat. A szaküzletek i nagy forgalma bizonyítja; a I vásárlóközönség igényli eze­\ ket. A Belkereskedelmi Mi­! nisztérium legutóbb Szege­edn megtartott kollégiumi ülése is a szakosított üzlete­ket jelölte meg a fejlődés, a kulturáltabb kereskedelem útjelzőiként. Értünk mór el eredménye­ket, de még egy sor szaküz­lettel — férfidivatáru, pap­rika-, kézimunka-, férfi- és női kalap- — .adósai va­gyunk a vásárlóközönség­nek. Mikorra várhatjuk ezen üzletek megnyitását? Milyen terve van a tanács kereskedelmi osztályának az üzlethálózat fejlesztésére? Ezekkel a kérdésekkel ke­restük fel Mison Nándor elv­társat, Szeged Megyei .Jogú Városi Tanács Kereskedelmi Osztályának vezetőjét, és megkértük^ tájékoztassa la­punkon keresztül olvasóin­kat, a vásárlókat. A BELVÁROSBAN FOKO­ZATOSAN MEGSZÜNTETIK A KIS BOLTOKAT — Kereskedelmi osztá­lyunk most dolgozik — mondja Mison elvtárs —, egy három-négy éves kereske­delmi hálózat-fejlesztési ter­ven, A tervben fő helyet foglal el a szakosított üzle­tek problémája. (De erről majd később, bővebben.) A többéves perspektivikus terv­ben szerepel az üzletek kor­szerűsítése, átalakítása és a jelenleg nem kereskedelmi célokat szolgáló üzlethelyisé­gek bevonása kereskedelmi forgalom ba. — Irányelvünk — folytat­ja az osztályvezető —, a Belvárosban megszüntetni a l-aisbolt-egységeket. Két-há­rom üzlet összeolvasztásóval korszerű, modern áruháza­kat létesítünk. Mindjárt pél­dát is mondok. A Kárász utcán a gyermekkonfekció és mellette a papírüzlet. Mindkettő kicsi, korszerűt­len. A két üzlet összevonásá­val modern papír-, vagy gyermekkonfekció szaküzle­tet tudunk kialakítani. SZAKÜZLETEK LÉTESÍTÉSE — A boltegységek átépíté­sénél, korszerűsítésénél, el­sősorban a szakosítás kérdé­sét tartjuk szem előtt. Meg­valósítjuk a városunkban régóta hiányzó férfidivatiru szaküzletet, a Sirályhoz ha­sonlóan. Igyekszünk a sok­sok kérésnek eleget tenni; mielőbb kézimunkaszaküzle­tet létesíteni. — Különös gonddal készü­lünk a városunkban ez év­ben megrendezendő ipari vá­sárra és szabadtéri játékok­ra. A kül- és belföldi idege­nek egyaránt érdeklődnek a szegedi jellegzetességek iránt. Világhírű a szegedi papucs, paprika. Ezért feltétlen szük­séges reprezentatív helyen, a helynek és a világhírű szegedi áruknak megfelelő szaküzletet nyitnunk még ebben az évben. A MASZEK ÜZLETEK ELHANYAGOLTSÁGÁRÓL — A várható idegenforg'a­lom is szükségessé teszi üz­leteink rendben tartását, korszerűsítését. Sajnos, szo­ros pénzügyi keretek között dolgozunk, éppen ezért eze­ket az átalakításokat a ke­reskedelmi vállalatok kar­bantartó részlegeivel igyek­szünk megoldani. — Itt szeretném elmonda­ni, vagy helyesebben felhív­ni a belvárosban üzlettel rendelkező magánkisiparo­sok és szövetkezetek figyel­mét — mondja különös nyo­matékkal Mison Nándor. Az Állami vállalatok mindent megtesznek az üzlet külső és belső csinosítása érdekében. A tapasztalatok szerint a kisiparosok és a ktsz-ek nem törődnek üzleteikkkel. A KÜLTERÜLETEK ELLÁTOTTSÁGÁRÓL — Külön kell szólnunk a Vendéglátóipari Vállalat sza­kosítósára váró üzleteiről. Az utóbbi időben a Vendéglátó­ipari Vállalat ugyan az anya­gi lehetőségein belül igye­kezett megszüntetni a rossz­hírű italboltokat. Helyükbe kisvendéglőket építtetett. — Utoljára hagytam leg­első, legsürgetőbb feladatun­kat — mondja befejezésül Mison elvtárs. Még ebben az évben rendbe hozzuk a külvárosok elhanyagolt üzle­teit. Ncmcsak az üzlethelyi­séget újítjuk fel, hanem ahol erre lehetősig van, a raktárhelyiséget is kibővít­jük. Ezenkívül a kereske­delmi dolgozók részére biz- 1 tosítunk az üzletben megfe­lelő tisztálkodási lehetőséget, öltözőt és egyéb szociális lé­tesítményt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents