Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-18 / 15. szám
XIV. évfolyam, 15. szám Ara: 50 tillér Szombat, 1958. január 18. Két szegedi nagyüzem jubilál ebben az esztendőben — Hetven éves az Újszegedi Kender- Lenszövő — Hetvenöt éves a Kenderfonógyár — Szalámifűszerezés A szegedi szalámi ismert és kedvenc csemege szinte az egész világon. ízre, zamatra nincs párja. *Megihlette« ez Vincze Lajos neves budapesti festőművészt is, akinek "Kínai útirajzok" címmel nagysikerű kiállítását láthattuk Szegeden. Rajza a gyárban azt örökítette meg, amikor az új darálógépben Gyotgyevics Milos fűszerezte a húst. Mi történt a külpolitikában?* Megkezdte kísérleti adását a televíziós nagyadó Heíi rádióműsor A nagymúltú szegedi textilipar két legjelentősebb üzeme készül jubileumra ebben az esztendőben. Az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat alapjait 70 esztendővel ezelőtt rakták le a tiszaparton. A Kenderfonógyár v alamivel idősebb, tekintve, hogy jelenlegi telephelyén öt évvel korábban kezdődött meg az iparszerű munka. E két gyár máig is az ország legjelentősebb kenderfeldolgozó üzemei közé tartozik. Gyártmányaik — hosszú történetük ideje alatt — bejárták az egész világot és hírnevet szereztek a magyar munkásosztálynak. Évtizedeken keresztül emberek százait foglalkoztatták a kapitalisták ezekben a kenderfeldolgozó üzemekben. A munkaidő gyakran 12—14 óra között mozgott — még a kiskorú gyermekeket és a nőket is ilyen munkaidőre kényszerítették. Már a múlt század végén körülbelül kétezer ember dolgozott a két gyárban. Ezek az adottságok a munkásmozgalom megerősödéséhez vezettek mindkét helyen és a munkások a kapitalizmus éveiben sokszor vívtak közös bérharcot. Számos sztrájk indult el a két nagyüzemből. Amikor a munkásosztály birtokába vette sok évtizedes munkájánali eredményeit, s közöttük ezt a két gyárat is, szintén ezek az üzemek váltak a Kádár János fogadta a szír kövelet Január 17-én Kádár János, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Adnan Azharit, a Szír Köztársaság első magyarországi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. Ugyancsak január 17-én Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Adnan Azharit, a Szír Köztársaság első magyarországi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. szegedi politikai küzdelmek centrumává. A két nagy gyár munkásgárdája elsőként fogott az újjáépítéshez és elsőként segítette a háborúban megrokkant gazdaság talpraállítását. A Kenderfonógyár és az újszegedi szövőgyár munkásai a felszabadító szovjet hadsereget is jelentősen támogatták. A szövőgyárban a dolgozók maguk fogtak a megrongált gyár újbóli berendezéséhez és megindításához. A Tiszába süllyesztett gépeket rendbehozva hamarosan megkezdték a termelőmunkát. A nevezetes évfordulókra már mindkét üzemben készülődnek. Megkezdték c kutató munkát a gyár hiteles történetének felderítéséhez. Ezeket a gyártörténeti monográfiákat a jubileum esztendejében publikálják is. A Kenderfonógyár tervetben reprezentatív kiállítás rendezése is szerepel. Ezt a kiállítást a szegedi szabadtéri játékok felújításakor szeretnék megnyitni. Emellett természetesen nagyszabású üzemi ünnnepségek programját tervezik mindkét helyen; Szegeden tartották meg a megyei könyvtárosok második továbbképző napját A hónap elejéig 2H ezer szökött magyar tért vissza A Magyarok Világszövetsé- illetékes szervei mindent A ! OttÓ ny6rŐSZálT13Í ge igyekszik elősegíteni a megtesznek, hogy a kiskor i- ' külföldre szakadt magyarok ak repatriálásának kérdése lö, 4-1, Tő. 51, 74 hazatérését. A rendelkezésre ne kerüljön le a napirendről. álló adatok szerint a hónao Most már remélhető talán, A Sportfogadási és Lottó elejéig körülbelül 27—28 hogy az ENSZ menekültügyi Igazgatóság pénteken Szolezer illegálisan külföldre szö- főbiztosi hivatala, a Nemzet- nokon a Szigligeti Színkött magyar tért haza. Ezek közi Vöröskereszt és a többi házban tartotta meg a lottó visszajöttek annak ellenére, illetékes külföldi szerv és idei harmadik játékhetének hogy a legvadabb rémhírek- hatóság is nagyobb megér- sorsolását. A következő nyékei. fenyegetésekkel, nem- tést tanúsít majd ebben a rőszámokat húzták ki: 13, egyszer fizikai bántalmazó- kérdésben, mint eddig. 41, 43, 51, 74. sokkal és kényszerrel is meg- ^ próbálták őket külföldön tartani a nyugati reakciósok. E hazatért magyarok közül néhánynak elbeszélése és beszámolója ízelítőt ad mindabból, amit a hontalanság keserű napjai alatt tapasztaltak. A magyar kormány az amnesztia-rendelet lejárta "f1 Öí r4U2AŐS5t A Csongrád megyei és a sa, irodalmi előadást pedig minazolcnak akik vissza sze- szegedi könyvtárosok közép- Bíró József középiskolai taretnének térni hazájukba. A töku szakmai tanfolyama nár tartott. A tegnapi elő18 éven aluli fiatalok, a ter- második eloadoi napjat teg- adasi napon Kirschner Marhes anyák és a fiatalkorúak- naP tartottak Szegeden a Ju- ton, a megyei könyvtár vezekal együtt külföldön tartóz- basz Gyula Művelődési Ott- tője tartott szakmai előadást kodó közvetlen rokonok meg- ho"ban- A szakj"ai. }0" az állománygyarapítás kérkülönböztetett elbánásban vabbkepzes az elmúlt ev de- deseiről. Bíró József körészesülnek és az illetékes cembereben indult meg. Az zépiskolai tanár stilisztikai magyar külképviseleti szer- els° előadáson, Hódmezővá- problémákról beszélt, a po. I • „,1, c/árrmkra sárhelyen Varga Kovács Já- litikai tájékoztatót pedig dr. veknek joguk van szamukra nQs e,vtórs adott pomjkai Szabolcsi Gábor P tartotta rcvid uton kiadni a hazate- tájékoztatót, a módszertani meg. A továbbképzési nap rési engedélyt. előadást Hevesi József, a So- folyamán néhány olyan kérA Magyar Népköztársaság mogyi Könyvtár munkatár- désről, mely a mai magyar t irodalom helyzetének tárgyalása közben vetődött fel, élénk vita folyt. A tanfolyam vezetői megállapodtak abbán, hogy a legközelebbi szakmai továbbképzési napon külön előadást szentelnek a népies írók és különösen NéA Szovjetunió testvéri se- ütemben halad a mocsárié- meth László "magyar múgítsége egyre több olyan gé- csapolási és talajjavítási hely* koncepciójának a megpet biztosít, amelyek jelen- munkálatok gépesítése is, vitatására, tősen meggyorsítják az épít- ahol a gépesítés foka elérte a kezesek ütemét, könnyebbé 78,8 százalékot, "szemben az A továbbképzési napok és eredményesebbé teszik a 1950. évi 22,3 százalékkal, egyre inkább betöltik azt a munkát. Az ország nagy Csupán 1950 első három év- hivatásukat, hogy a könyvtervépítkezéseinél Voronyezs negyedében több mint 4 mii- tárosok politikai aktivitását exkavátorok, Sztalinyec—80 lió köbméter földet mozgat- fokozzák, s az ellenforradabuldozerek, kőzúzókombáj- tak meg a gépek segítségével, lom után kialakult jellegtenok, toronydaruk, hatalmas 1960-ban, a második ötéves len könyvtárpolitikát a szotraktorok, kompresszorok, terv végén a talajjavítási cializmust építő nép érdeszállítószalagok stb. végzikel munkálatoknál a gépesítés keinek megfelelő könyvtári a munka nehezét. Gyors foka eléri a 95 százalékot, munka váltsa fel. Férfidivat-szaküzlet, kéziaiuxikaüzlet, paprikabolt A városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője a kereskedelmi hálózat fejlesztéséről Erőteljesen gépesítik az építkezéseket Albániában Városunkban egymás után nyílnak meg a különböző szaküzletek. A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat a borászok, a horgászok, a vadászok kérésének tett eleget a nemrégen megnyitott szaküzletével. A Ruházati Bolt modern nőidivat-szaküzlettel, a "Sirály*-jal gazdagította a szaküzletek számát. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat baromfi-, lőtt vad-, tojás-, halszaküzletének megnyitásával kivonta a fűszerés csemegeüzleteiből ezeket | az árukat. A szaküzletek i nagy forgalma bizonyítja; a I vásárlóközönség igényli eze\ ket. A Belkereskedelmi Mi! nisztérium legutóbb Szegeedn megtartott kollégiumi ülése is a szakosított üzleteket jelölte meg a fejlődés, a kulturáltabb kereskedelem útjelzőiként. Értünk mór el eredményeket, de még egy sor szaküzlettel — férfidivatáru, paprika-, kézimunka-, férfi- és női kalap- — .adósai vagyunk a vásárlóközönségnek. Mikorra várhatjuk ezen üzletek megnyitását? Milyen terve van a tanács kereskedelmi osztályának az üzlethálózat fejlesztésére? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel Mison Nándor elvtársat, Szeged Megyei .Jogú Városi Tanács Kereskedelmi Osztályának vezetőjét, és megkértük^ tájékoztassa lapunkon keresztül olvasóinkat, a vásárlókat. A BELVÁROSBAN FOKOZATOSAN MEGSZÜNTETIK A KIS BOLTOKAT — Kereskedelmi osztályunk most dolgozik — mondja Mison elvtárs —, egy három-négy éves kereskedelmi hálózat-fejlesztési terven, A tervben fő helyet foglal el a szakosított üzletek problémája. (De erről majd később, bővebben.) A többéves perspektivikus tervben szerepel az üzletek korszerűsítése, átalakítása és a jelenleg nem kereskedelmi célokat szolgáló üzlethelyiségek bevonása kereskedelmi forgalom ba. — Irányelvünk — folytatja az osztályvezető —, a Belvárosban megszüntetni a l-aisbolt-egységeket. Két-három üzlet összeolvasztásóval korszerű, modern áruházakat létesítünk. Mindjárt példát is mondok. A Kárász utcán a gyermekkonfekció és mellette a papírüzlet. Mindkettő kicsi, korszerűtlen. A két üzlet összevonásával modern papír-, vagy gyermekkonfekció szaküzletet tudunk kialakítani. SZAKÜZLETEK LÉTESÍTÉSE — A boltegységek átépítésénél, korszerűsítésénél, elsősorban a szakosítás kérdését tartjuk szem előtt. Megvalósítjuk a városunkban régóta hiányzó férfidivatiru szaküzletet, a Sirályhoz hasonlóan. Igyekszünk a soksok kérésnek eleget tenni; mielőbb kézimunkaszaküzletet létesíteni. — Különös gonddal készülünk a városunkban ez évben megrendezendő ipari vásárra és szabadtéri játékokra. A kül- és belföldi idegenek egyaránt érdeklődnek a szegedi jellegzetességek iránt. Világhírű a szegedi papucs, paprika. Ezért feltétlen szükséges reprezentatív helyen, a helynek és a világhírű szegedi áruknak megfelelő szaküzletet nyitnunk még ebben az évben. A MASZEK ÜZLETEK ELHANYAGOLTSÁGÁRÓL — A várható idegenforg'alom is szükségessé teszi üzleteink rendben tartását, korszerűsítését. Sajnos, szoros pénzügyi keretek között dolgozunk, éppen ezért ezeket az átalakításokat a kereskedelmi vállalatok karbantartó részlegeivel igyekszünk megoldani. — Itt szeretném elmondani, vagy helyesebben felhívni a belvárosban üzlettel rendelkező magánkisiparosok és szövetkezetek figyelmét — mondja különös nyomatékkal Mison Nándor. Az Állami vállalatok mindent megtesznek az üzlet külső és belső csinosítása érdekében. A tapasztalatok szerint a kisiparosok és a ktsz-ek nem törődnek üzleteikkkel. A KÜLTERÜLETEK ELLÁTOTTSÁGÁRÓL — Külön kell szólnunk a Vendéglátóipari Vállalat szakosítósára váró üzleteiről. Az utóbbi időben a Vendéglátóipari Vállalat ugyan az anyagi lehetőségein belül igyekezett megszüntetni a rosszhírű italboltokat. Helyükbe kisvendéglőket építtetett. — Utoljára hagytam legelső, legsürgetőbb feladatunkat — mondja befejezésül Mison elvtárs. Még ebben az évben rendbe hozzuk a külvárosok elhanyagolt üzleteit. Ncmcsak az üzlethelyiséget újítjuk fel, hanem ahol erre lehetősig van, a raktárhelyiséget is kibővítjük. Ezenkívül a kereskedelmi dolgozók részére biz- 1 tosítunk az üzletben megfelelő tisztálkodási lehetőséget, öltözőt és egyéb szociális létesítményt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!