Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-15 / 12. szám

Szerda, 1958. január 15. 5 A FIATALOK PANASZA: VAN ÉS MÉG SINCS MŰVELŐDÉSI OTTHON MIHÁLYTELKEN A nyáron, rekkenő hőség­ben láttam először a mihály­telki művelődési otthont. "Villanyszerelők vésték a fa­lakat, kőművesek simították a friss vakolást, ácsok sze­gelték erősen koppanó üté­sekkel a padlózatot. Minden­ki serényen dolgozott, hiszen az Alkotmány-ünnepre ter­vezték az ünnepélyes át­adást. Meg is volt akkorra, a falu örömmel fogadta a Dankó Pista együttest — azóta is várja újabb fellépé­sét, — s a fiatalok úgy gon­doltak az elkövetkező télre, mint egy új világra. Ügy vélték, hogy megváltozik az életük. Vége az egyhangú­ságnak, a kocsmázás kény­szerének, hiszen az új műve­lődési otthon második ott­hont ad majd az ifjúságnak is, ahol téli estéken rádió varos a Tisza, nem akar apadni*; "Szöged felől, Szö­ged felől bodrosodik a fel­hő*; "Jaj, de széles, jaj, de hosszú az az út*; •— csilin­gelve csendülnek fel a nóták a lányok ajkán egymás utón. A legények brummognak hozzá a hátsó padokban, de egymás után jönnek közelebb, ahogy a nóta sodra egybe­mossa a különböző hangula­nak érte. Mert íme, újabb javaslat születik. Van egy kisebb terem, amin egy aj­tót kellene áthelyezni, hogy klubszobának jól használható leigyen. A legények vállal­ják, hogy elvégzik a munkát, ha valaki, idősebb ember irá­nyítja őket. Azt is vállalják, hogy salakkal feltöltik az udvart, hogy ott is lehessen szórakozni nyáridőben. El­tokat. Gyorsan még egy ká- döntik a farsangi bél idejét nont is eléneklünk, s Kónya József szinte felcsattan utá­na: — Már készen is van egy műsorszámunk! No, helyben vagyunk már, most már lehet a műsorról beszélgetni. Halmai Béláné kiosztja szól, társasjátékok, könyvek műsorfüzeteket, megbeszélik, mellett vidáman, hasznos szórakozással lehet eltölteni az estéket. Magam ls ezzel a várakozással indultam ki a napokban Mihálytelekre megnézni a fiatalok színját­szó- és tánccsoportjának megalakulását. A művelődési otthont zárva, sötétbe burkolózva. a hidegben szinte fogvacogva találtam. A fiatalok az isko­lában voltak, mint ahogy az iskolában van a szabás-var­rás tanfolyam is. Miért? A művelődési otthon hasz­nálhatatlan. Átvették az épí­tést kivitelező szervtől úgy, hogy az öltözők kéménye nem szuperál, a kályhákból visszaömlik a füst, a két he­lyiség csak bérfüstölésre len­ne alkalmas. A színpad nem fűthető, a nagyterem egyet­len kályhája odáig nem su­gározza a meleget. A próbát csak reszketve lehet tartani. Ha előadás van, a hideg színpadon a szereplő meg­fagy, a zongora máris csak suttogva adja ki hangját a többszöri beizzadás miatt. Nincs asztal, ami mellé le lehetne ülni sakkozni, domi­rózni, vagy könyvet olvasni, vagy amire a rádiót, lemez­játszót rá lehetne tenni. A helyzet, tehát lényegében nem változott. Tavaly nem volt művelődési otthon, a népművelési munka az isko­lában folyt. Most van műve­lődési otthon, a tanfolyamok, próbák mégis az iskolába szorultak. Az egyik teremben ime, már eqy tucat lány meg egy szem legény vár bennünket. Varga B. Sándor a fiú, kovács ipari­tanuló, aki lelkesen látott neki a színjátszócsoport megszervezéséhez. Nagy ör­vendezésben vannak, ő is, meg a lányok is, mikor meg­látnak bennünket. Mentege­tőznek is: — Leszünk többen is, de a legények a kocsmában vannak. Hát igen, a helyzet sajnos, itt sem változott tavaly óta. A felszereléshiány, a gondat­lan épület-átvétel miatt a művelődési qtthon csendes, de a kocsma bezzeg hangos! A lányok biztatják Sanyit: Ugorjon el a többiekért. El is megy, kisvártatva a legé­nyek csoportja is megérke­zik. Vagyunk már vagy hu­szonötén, csillogó szemű lá­nyok, komolykodó legények, akik egycsomóba ültek hát­ra az iskolapadokba, s nem tudják megérteni a lányok állandó kacarászását. Nem tudják, hogy a lónyszív ilyen, tele van életkedvvel, örömmel, s nem tudja ezt a villódzó, kedves életerőt ma­gába rejteni. Meg aztán mi­től is lenne szerelmes a le­gény, ha nem kacarásznának annyit a lányok? Folyik a diskurzus össze-vissza, min­denki mond valamit, de vég­re mederbe kell terelni a dolgokat. Fiatalokról lévén szó nem lehet azonnal a »megbeszéléssel« kezdeni hogy szombaton este a mozi­előadás után mindenki beszá­mol arról, amit olvasott. A beszámolók alapján döntik aztán el, hogy mit tanulnak meg. Rövid tanácskozás után az is határozatba megy, hogy mikor lesz a bemutatkozás. Február 2-án, amikor a mű­velődési otthon névadó ün­nepsége is meglesz. Móricz Zsigmondról szeretnék elne­vezni a fiatalok a kultúra mihálytelki központját — mert azért mindenki bízik benne, hogy előbb-utóbb azzá válik ez a ma még üres épület. Mindenki bízik benne, de ezek a fiatalok tenni is akar­ís, a lányok meg máris azon vitatkoznak, hogy milyen ké­zimunkával, virággal díszít­sék a klub-szobát. Nem lehet az akármilyen, otthonosnak kell lennie. barátságosnak, tisztának; olyannak, ahol a környezet is rendes magatartásra inti a rendetleneket. Huszonöt-harminc fiatal tervezget, lelkesedik. Tenni, alkotni akar, dolgozni, nevel­ni önmagát is, társait is. Né­hány asztal, a társadalmi munkára jelentkezők ambí­ciójának megértése, segítése, a mihálytelki pedagógusok­nak a fiatalokkal való együtt­működése kellene hozzá, hogy ez a mai lelkesedés va­lóban szép eredményekhez vezessen. Azt hisszük, a fia­taloknak ez a támogatásigé­nye nem kielégíthetetlen. Csak a tanácsnak s a peda­gógusoknak ügyszeretete, hi­vatástudata kell hozzá. — Sí. —i Egészséges boldog Jlt 2cLeg4y.ógq.á<síatL éd Jíéleklani munkdiái-át ijíhj lelctani Gyermekgondozó In­tézet megalakulásával indul­hat meg városunkban is az _ intézményes segítés. Egyéb­tyyeimel<:$0-nd0-!UÍ "Jntétet ként az intézmény három lelkes tagja már két éve végzi ífet az emberbaráti munkát szerényen, ismeret­lenségben, szinte ellenszol­gáltatás nélkül abban a re­ményben, amely most az In­tézet létrehozásával vált va­lóra. Jelenleg tízes létszámú lelkes gárdával dolgozik az intézmény, melynek vezetője idegorvos, tagjai gyógypeda­gógusok, pedagógusok és pszichológusok, akik önálló helyiség híján egyelőre az Ideg- és Elmeklinika alag­sorában dolgoznak. elkű, ifjúságért Mikor ezt befejezi, a váró* teremben beszélget a szülők­kel és gyermekekkel. A pszichológus Boldog szülőket, egészséges, vidám gyerme­keket akarunk. Azonban a gyermek, ez az érzékeny, fia­tal szervezet a legkülönbö­zőbb testi és lelki bántal­maknak is ki van téve. Szét­esett családok, rossz társaság hatása és a gyermek ideg­rendszerét megtámadó testi bajok is hosszabb-rövidebb időre megállítják a fiatal em­berpalánta fejlődését, vagy a fény helyett az árnyék felé irányítják. Szülők és neve­lők nemegyszer panaszkod­tak azért, mert a gyermek­nél kisebb-nagyobb idegrend­szeri, vagy nevelési ártalom­mal találkoztak. Ideges, ne­hezen nevelhető, dadogó, fé­lelemérzettel vagy kisebbségi érzettel rendelkező gyermek nem ritka jelenség. Külön problémát jelentenek a ser­dülő korban beálló időleges zavarok is. Eddig a szülő és a pedagógus sok esetben nem tudott hova fordulni. Nem volt olyan intézmény, mely idegorvosi gondozást, gyógy­pedagógiai és lélektani gyógymódot alkalmazott vol­na ilyen, nem kóros esetek­ben. Az Ideggyógyászati és Lé­I várószobában Tagdíjat fizetnének a horgászok az iskolákhoz 1 * Kérelem az L garázdálkodók az Oskola utcában feltöltésére * Figyelmeztető táblákat kerületi tanácshoz * Esti * Javaslatok az uteák A Szegedi Horgász Egye­sület vezetőségét több hor­gásztársunk nevében kér­jük, adjon lehetőséget arra, hogy mi, dolgozó horgászok az évi tagdíjunkat t>e tudjuk fizetni. A jelenlegi hivatalos idő reggel 8-tól délután 5 óráig, szombaton 1 óráig tart. Bárhogy igyekszünk, nem találkozunk a pénztárossal. Mi reggel 7-től délután 4-ig dolgozunk, nem érünk oda hivatalos idő alatt. Arra kér­jük a vezetőséget, változtas­sa meg a hivatalos időt, egy héten legalább egyszer 12 e figyelmeztetés híján eset­leg baleset éri. Nem tudom, kihez címez­zem kérésemet — a tanács, a közlekedésrendészet, vagy az Útfenntartó Vállalat illeté­kes-e —, mindenesetre hasz­nos lenne, ha valaki intéz­kedne. B. Z. Háromszor-négyszer is meg­ismétlik egymás után. Már több ablaküveg összetört "pajkosságuk« miatt. Az In­gatlankezelő Vállalatot is ér­tesítettük garázdálkodástik­ról, de sajnos, eredmény nél­kül. Most az ügyeletes rend­őröket kérjük meg, sétálja­nak gyakrabban felénk, s fi­gyelmeztessék ezeket a fiatal­embereket. T. J.-né szülők és gyermekek vára­koznak. A szülők szemében az aggódás — a gyermekek azonban vígan játszanak a kiadott apró játékokkal. Egy hatéves fiúcska Szőregről jött —, a mama szerint "ide­ges* —, egy kisteleki serdülő leány állandó fejfájásról pa­naszkodik. Egy Laci nevű fiút mór a gyámhatóság kül­dött; fiatalkorú bandába ke­veredett, csavargott, lopott. Nyolcéves fiúcska is van itt, aki alig tud még többet mon­dani, mint "pá-pá«. Egy kis­lányt a tanító néni hozott el: teljes figyelmetlenség a pa­nasz. A várakozó középisko­lás fiúval a szülei "nem bír­nak* ... A vezető orvosnő vizsgál. Az előtte álló 10 éves leány­ka is "ideges«, ágyba vizel két hete. A vizsgálat megál­lapítja, hogy elhanyagoltsá­ga, súlyos felfázása az egye­düli ok. Persze, vannak ko­molyabb esetek is. Minden új felvétel idegorvosi vizs­gálattal kezdődik és nem­egyszer idegi alapú a tünet, amit nemcsak megállapíta­nak, hanem kezelnek is. A szomszéd szobában van­van a pszichológusok és a gyógypedagógusok. Az egyik éppen beszélni tanítja a kis Bélát. Négy hónap alatt sike­rült az érthetetlen artikulá­ciójú dadogást tagolt beszéd­dé fejlesztenie. A gyermek első osztályba jár és már megfelel az iskolai követel­ményeknek. A szülő öröm­mel igazolja gyermeke be­szédfejlődését. A másik gyógypedagógus mozgásterá­piát végez a szűk folyosón. rossz tanulóval foglalkozik. Megállapítja a baj okát és gyakorlati segítséget is ad. A másik egy szülővel be­szélget gyermeke idegessége okának megállapítása érde­kében. A harmadik — mint­hogy éppen nincs elfoglaltsá­ga — a külföldi szakirodal­mat tanulmányozza a ren­delő sarkában, mert az in­tézmény tagjai önképzésük­kel is sokat foglalkoznak. Vége a rendelésnek. A kol­lektíva megbeszélésre űl ösz­sze, megvitatják az új esete­ket, beszámolnak végzett munkájukról. Orvos, pedagó­gus és pszichológus közösen beszéli meg az új felvétele­ket, vizsgálják az alkalma­zott módszerek eredményes­ségét. Hetenként egy alka­lommal beszámolót, úgyne­vezett referátumot tart a kollektíva valamelyik tagja. Ez általában valamelyik pszichodiagnosztikai módszer ismertetéséből, vagy a kül­földi szakirodalom referálá­sából áll. Hasonló célú kül­földi, elsősorban szovjet in­tézményekkel is összekötte­tésbe akarnak lépni, most azonban mindenekelőtt az is­kolákkal kívánják kiépíteni jó kapcsolataikat. Bár egész­ségügyi intézmény, elsősor­ban iskoláskorú gyermekek­kel foglalkozik és igen sok esetben segítséget tud majd adni a nevelőknek egy-egy nehezen nevelhető, ideges, fogyatékos gyermekkel való rendszeres foglalkozásával. A családi nevelési problémák megoldásában is hasznos se­gítséget tudnak adni a szü­lőknek, gyermekeknek. Országunk négy egyetemi városában lé­tesült ilyen intézmény. Igy hatósugara — mint az eddigi példák is mutatják — a szomszédos megyékre is ki­terjed. Elsősorban mégis ar­ra hivatott, hogy Szeged és környéke gyermekgondozási feladatait lássa el. Az intéz­mény kollektívája lelkesen végzi emberbaráti feladatát és kéri a társadalom, első­sorban a pedagógusok és szü­lők megértő támogatását. (— ó — T) örömmel látom a külváro-g sí utcákban, hogy a lakók ag kályhákból kiszedett salakot g A napokban ismét olvas­tam a Délmagyarországban a órától este 7 óráig tartózkod- "Szép Szegedről". Már né­janak ott. Igy lehetőségünk hányszor irtam a szerkesztő- a sáros úttestre borítják, nyílna befizetni a WJat. leihívtuk közösen az Sajnos, Szegeden sok mellék-­Javaslatunkkal elkerülhető « ' , utca nincs kőburkolattal el-! lenne a torlódás a fizetés- illetekesek figyelmét egyre, s dg ezen ezzel a mód_g nél és a tagok folyamatosan masra. Újszegedi vagyok, igy szerrel lehetne segíteni Lát-! megkapnák a horgászlapot. elsősorban ez a városrész áll tam mór azt is> hogy sok sá.S , lanoÍ' Fab-lln-<: közel a szivemhez. Kérésem ros utcából a Köztisztaságig újszegedi lesz. Lassan eljön vállalat elszállítja a salakot. S a tavasz, megnő városunk Miért szállítanak fölöslege-! idegenforgalma. Újszeged sen? Fel kellene hívni a la-5 igen szép, s gondolom, sok lá- kosság figyelmét, támogassák! togatója lesz. Sok mindent a külvárosi utcák feltöltését" az elmúlt"év statisztikájából tettünk már azért, hogy ter- mindenhol. Természeteseng kiderül, sajnálatos módon el- mészeti szépségeit emeljük, c^k tiszta salakkal és nem" szaporodtak a közlekedesi de van még mit termk így balesetek. Gondatlansag, vi- mindjárt Ujszeged küszöbén> a híd két oldalán lévő rom­badőlt őrszobát (vagy minek nevezzem) kellene rendbe­hozni. Mert ez bizony nem valami esztétikus látvány. A szép hidunk képét rontja, csúfítja. A »Szép Szegedért« Megéri ? mán, Szendrei József, a MAV Felépítményi Vas­anyag Vállalat horgászai. Az utóbbi időben, mint gyázatlanság miatt sok em­ber életét vesztette. A bal­esetek áldozatai között szá­mos iskolás gyermeket is nyilvántartanak. Mint apa, magam is aggódom gyerme­keim biztonságáért és arra kérek minden szülőt, hogy hasonlóképpen óvja család­ját: gyermekeit szoktassa rá kérem az L kerületi tanácsot, a figyelmes kozlekeaesre. Ahhoz azonban, hogy még eredményesebb legyen ez a közös tevékenységünk, szük­séges lenne, hogy a mégfele­lő helyeken a járművezetők számára figyelmeztető táblá­kat helyezzenek el. Példa­ként említeném a Tolbuhin sugárút Móra-iskola előtti szakaszát, ahonnan hiányzik a megfelelő jelzőtábla. A gépkocsivezetők így nem ve­szik figyelembe, hogy ezen az útszakaszon iskola van és hozzák rendbe ezeket a rc mos épületeket. Csoly Mária Az Oskola utca és környé­ke lakóinak nyugalmát he­tek, hónapok óta egy "fiú­banda« zavarja. A nap min­den órájában, de különösen este 8 óra után zavarják nyugalmunkat. Bezörgetnek, hamuval, egyéb szeméttel, g Ha leesik a hó, az utak szé-g lén kupacokba öntsék a sa-g lakot, hogy azt tavasszal szétg lehessen teríteni, ahol arra! szükség van. A megoldás te-5 hát egyszerű, pénzbe sem ke- g rül, és így sikerülne meg-" szüntetni a nevezetes szegedi g sarat. Czuczy György, Szeged, Móra utca 20.1 nem csökkentik a járművek döngetik a kaput, azután da­sebességét. Előfordulhat, lolva továbbállnak, majd kis . hogy az iskola közelében fut- idő múlva visszatérnek, s hat nótázással kezdjük, "Za- kosó, hancúrozó gyerekeket kezdenek mindent elölről. Háztartási zsiradéklát színsiappanra becseréli SZAPPANFŐZŐ SZÖVETKEZET, Szabadsajtó u. 72. (Alsóvárosi temető mellett.) Ugyanott alj-lúg súrolásra állandóan kapható. Telefon: 31-76. Ha átlapozzuk a ta­nácsokhoz beérkezett szabálysértési ügyeket, sivár képet kapunk. A második kerületi ta­nácsnál például több ki­sebb lopás, kihágás ügyét tárgyalják, s közü­lük jó pár a társadalmi tulajdon ellen irányul. Az esetek többségében büntetlen előéletű dol­gozókkal állunk szem­ben. Nem tudjuk elkép­zelni, hogy Pintér Imre anyagi helyzetét (Csaba utca 44) az a négy sörös­pohár, melyet az 1. sz. italboltból lopott, egy­szerre fellendítette vol­na. Vagy Tóth István (Petőfitelep XVII/910), aki az algyő—szilléri fő­csatorna oldalából hord­ta el a homokot, nem tudott volna tisztességes úton hozzájutni. Természetesen van súlyosabb eset is. Rácz Antal petőfitelepi lakos 400 deszkát hordott el a Magasépítő Vállalattól. Mivel a lopott árut hi­ánytalanul visszaadta, csak szabálysértésnek számít ügye és 100 fo­rint bírsággal "megúsz­ta* a dolgot. Megúszta? Kérdés! Igaz, hogy szabálysér­tési ügyek nem kerül­nek a személyazonossági igazolványba, nyomtala­nul eltűnnek a hatósá­gok előtt. De az illető­nek munkahelyén nem­igen lesz többé becsü­lete, vagy legalább is soká szerzi vissza azt, amit pár perc alatt el­veszített. A társadalom is elítéli az ilyen cselek­ményeket, mert saját dolgozó társát rövidíti meg a bűnös. A szégyen és megaláz­tatottság érzése nem ér­het fel az általában je­lentéktelen tárgyak érté­kével. Hiszen úgyis rá­jönnek, s ha már a dol­gok erkölcsi oldalával nem törődik a bűnös, legalább az anyagi részt venné figyelembe. A lo­pott árut úgyis vissza kell szolgáltatni és emel­lett büntetés is jár. Ha 5 pedig nincs meg, amit g elvitt — a következő lé­pés a bíróság. Kétoldalú kellemetlen- " lenség is éri tehát a tár­sadalmi tulajdon dézs- C málóit, akármilyen "ki­csiben* is végzik tevé­kenységüket. És mert semmiképpen sem hqjt ! hasznot az ilyen csele­kedet, s erkölcsileg deg­radáló hatással jár, két­szer is gondoljuk meg, mielőtt kezünk kinyúl­na a társadalom tulaj- g dqnáért. Ha már valaki- g ben egyáltalán felvető- 3 dik a gondolat, legyen annyi ereje, hogy a sem- ! mi jóval nem kecsegtető ! ingert legyőzze magá- ! ban. Mert — nem éri meg! ! (Sigrai) ! •••••••••••••••••••••••••fiú

Next

/
Thumbnails
Contents