Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-09 / 7. szám

Csütörtök. 1958. január 9. 3 Szeged időszerű egészségügyi kérdéseiről nyilatkozott a Délmagyarország munkatársának dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter műútUtien lf etlenetes, miket, tud mondani némelyik ajkáról, aki — mintha bemelegedne — már nemg * * ember. Egyáltalán nem gondolkodik, ,.TL,t» L.,L.-I Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter sze­gedi látogatásakor lapunk munkatársa felkereste a mi­nisztert és kétrte, nyilatkoz­zék több időszerű szegedi egészségügyi' kérdésről. A hároméves tervben mi­A szegedi szociális otí­Lesz-c lehetőség a gon­hon nem megfelelő. A bó- dozási hálózat további ki­vílésre vonatkozó tervek szélesítésére? elkészültek. Lesz-e lehető­ség a szociális otthon bő­vítésére? — A tervek ugyan elké­szültek, amelyeknek megva­lósítása (felszerelés és beren­dezés nélkül) 1 millió 800 ezer forintot igényel. Félő — tettük fel az felső kérdést azonban, hogy a hároméves a miniszternek, aki a követ- tervben nem lesz lehetőség a lycn lehetőséig nyílik Sze­ged egészségügyi fejlesz­tésére? kezőket válaszolta: — Budapest vitán Szeged a legjobban ellátott város ilyen vonatkozásban Éppen ezért nagyobb arányú egészségügyi fejlesztése egyelőre nem köz­ponti kérdés. A hálózat fej­lesztése és a járóbeteg-ellá­tás azonban jelentősen javul majd. Foglalkozik-e a miniszté­rium a szegedi rendelő­intézet bővítésével, korsze­ríísítésével? szociális otthon bővítésére, hacsak a felújításra szánt összegből a helyi gazdasági emberek okoskodása folytán nem nyílik valamilyen elfo­gadható megoldás. Az Egészségügyi Minisz­tériumnak mi az elképze­lése az egészségügyi intóz­ményekben működő mti­szaki és ápoló személyzet létszámemelésére zóan? vonatko­— A város ósszberuházásá­ból mód lesz arra, hogy a há­roméves terv időszakában a rendelőintézet is fejlődjék. Az 1958-as évben ez nem sze­repel. maga a város sem vette tervbe. A rendelőinté­zet műszaki terve viszont je­lenleg felülvizsgálás alatt van — mondotta. — Tennivalóink egyik leg­fontosabbjaként kezelendő ez a kérdés. Az országos tervek már készek. Az ápolónők számát 100 kórházi ágy után három fővel kívánjuk emel­ni, s ez természetesen Sze­gedre is vonatkozik. Ez azon­ban még csak a tervezés stá­diumában van, de megvaló­sítására minden igyekezetün­ket latba vetjük. • — Lehetséges a hálózat ki­terjesztése, mivel a védőnői apparátus megvan és meg­lesz. Érdeklődtünk a foglalko­zási betegségek és bántal­mak, a baleseti sérülések csökkentései iráftt is. Erre válaszolva dr. Doleschall Fri­gyes kijelentette, hogy ebben a kérdésben nagyon sokat vár a Munkaügyi Miniszté­riumtól és az üzemi taná­csoktól. — Központilag kell megszervezni a munkavédel­met, de jobban, mint azt az elmúltt években tettük. Üzem­orvos és üzemi tanács, s min­denki, aki ebben érdekelt, csak a legteljesebb együtt­működés és munkamegosz­tás alapján érhet el ered­ményt. Mindenekelőtt nevel­ni kell a dolgozókat a szük­séges védőkészülékek és be­rendezések használatára, a foglalkozási betegségeknél vi­szont a preventív, a meg­előző intézkedéseket kell szorgalmazni — hangsú­lyozta. Mi a minisztérium állás­pontja a második abortusz­rendclet megváltoztatásá­val kapcsolatban? igen válogatja a kifejezéseket. Ügy érzem, ha többen lennének a kocsiban,fi nem merne beszélni ez az ember. Próbálom el-s gondolni, hogy miért nem inti le senki, anükors olyan nyilvánvaló badarságokat mond. Lehet,^ hogy éppen azért. Ügy vannak vele sokan: akis álba meg tudnám mondani a külsejéről, bogy ennyire nem é| benne a valóságban, aki ennyi-s ifélc. és milyen miilton hányódott el idáig. Ru- nem gondolkodásra használja a fejét, akis :sak beszél. Nem törődik azzal, hogy van-e valami köze az igazsághoz annak, amit kiejt a izáján. hanem csak fecseg felelőtlenül. Nézem, tanulmányozom ezt a munkásnak látszó embert a Rókus-felé ballagó vilamoson. In siféle liája zsíros és nehéz, bakancsa ormótlan, aica íormos-morcos. A mai világban az ilyen öltő­tét, az utcán már eleve ellenszenvessé tesz va­lakit. Mondom, munkásnak látom, tehát nem '•rtem. miért fröcsköli maga körül a mérgei. Valószínűleg ő maga sem tudja, hogy félre­vezeti, megfertőzi az embereket, amikor kono­kul kijelenti: -Még ezután jön a fekete leves E slé lépn Ilyen bicskanyitogató a többi kinyilatkozta­:ása is. Csend van mégis, csak az. ö hangja kopog. Két cimborája áll vele szemben, de azok is tsak lefelé uéznek a rácsos padozatra és időn­cént alig észlellielő »aha« ..: "ja* ... "Kát per­ize* .:: »úgy-úgy« szavak jönnek ki belőlük. Egy középkorú, vidéki asszony a beszélőn csün­»eti a szemét. s mintha azt mondaná ez a izem: "Ijesztő amit ez a városi magyaráz. En násképp tudom, de hátha mégis Nem zörög i haraszt.. .* A kalauz fekete hajú, szikkadt érfi, az ajtónak dőlve rezignáltán hallgatja a •mi(identudót«, olvasni lehet az arcáról a tö­kéletes belenyugvást. Egy gömböc alakú em­lerkc szuszog oldalt, alakja úgy ellepi az ülést, uint a megkelt kenyértészta bevetés előtt a izakajlót. Homloka rózsaszínű, s időnként nintha mosoly vonulna át rajta. 0 egyetért a :sírosruhással, de a világért meg nem muk­canna. A kupé túlsó végében nagyocska diák iámul kifelé az ablakon, most közelebb jön i is és száját tátva les minden szót "hősünk­re nem gondolkodásra használja a fejét, ennyi képtelenséget össze tud hordani muiikásgf létére (megtudtam, hogy gyárban dolgozik), az§ javíthatatlanul buta. tehát teljesen meddő do-s log az ilyennel vitába szállni. Próbáljuk meg, hátha néni így van. Éppeng azt hangoztatja a mi emberünk, hogy a szegedis gyárak termékeit mind a Szovjetunióba szállit-g mekel meresztve mondja: "De, hát ezt minden-= ki tudja*. Őszinte csodálkozást fedeztem feljs rajta, annak kifejeződését, bogy nem is mcrt|| vobia ilyen kérdésfeltevésre gondolni. Sőt,|| egyáltalán nem gondol solui semmire. Ainikorg ő hall valamit, csak egy tényezőre figyel, mi-s előtt, tartalékolja azt a fejében: arra, hogy «|| rendszer lejáratása jöjjön ki belőle. Mindéiig egyéb hírre és adatra, amelynek valóság ízük§| van, csak legyint, hogy szóra sem érdemesíti. || Eldiskuráltam volna vele a numkásüludatróU^ meg általában az agy szerepérül az ember fejlő- g dősében, de lelépett a gázgyári megállónál. Mi-e lyen kár — tűnődtem —, hogy mindent ráliagy-= nak az ilyenre. Pedig szó sincs arról, hogy bu-|| ta ez az ember. Csak műveletlen. Ha képzettig művelt dolgozó társainak ezrei közül valaki bi-e zonyítékokat kért volna, lehetetlen és nevetsé- = ges álb'tásairól és legalább próbálta volna meg- g magyarázni neki a valóságot, már régen rendes|f ember lenne belőle, nem fújná még ma isg a munkáshatalom ellenségeinek nótáját. Nagy István ff Ahol a szovjet televíziós csövek hé szilinek — Megváltoztatásáról szó sincs, egyelőre nem szüksé­géé. nem kívánatos az abor­tusz-rendelet módosítása sem. Kétségtelen, hogy az abor­tusz káros hatást gyakorol a női szervezetre, de ugyanak­kor ezt a hatást nagyon is eltúlozzák. A másik oldalát is nézve: nem érezteti hatá­sát ugyanakkor a természe­les szaporodásra már csak azért sem, mert a népi de­mokráciában a csecsemőha­lálozás lényegesen csökkent a kapitalizmuséhoz képest Csak egy példát: 1927-ben az egy éven aluli csecsemőhalá­lozás 18,5 százalék volt, ma 100 élve születettre számolva mindössze 6, de még ez a szám is kisebb lesz. A termé­szetes szaporodás — ezer lé­lekre számítva — 1938-ban 5.6, viszont 1956-ban 9 a mu­tatószám. És ez sokkal jobb. mint az úgynevezett "békp­évek*-ben bármikor, és vi­lágviszonylatban sem állunk rosszul — mondotta, majd így folytatta: — Romániában most ve­zették be azt az abortusz­rendeletet. amit mi már 1956-ban. S ezt a »luxust« azért engedhetik meg ma­guknak a népi demokráciák, mert a társadalom struktú­rája alapvetően megváltozott, s természetes következmény a csecsemőhalálozás csökke­nése. Az abortusz azonban nem a helyes módja a teher­beesés megszüntetésének, 100 százalékos biztos eszköz vi­szont nincs a terhesség meg­akadályozására, de nyugod­tan mondható, hogy az a nő, akinek körülményei nem en­gedik meg a gyermek szüle­tését, meg tud szabadulni terhességétől. Végezetül a miniszter hang­súlyozta. hogy ezen a kérdé­sen a minisztérium továbbra is rajta tarfia figyelmét, egyelőre azonban semmilyen módosítás nem kívánatos, hi­szen 1957-ben is 167 ezer gyermek született Magyaror­szágon. Lödi Ferenc -„t>tHIHtfWfftttHHnHHMWHftftfRtWHHttMMMHIfMIMW#lffV1(IIHIMf HtHWMIfHMMHH HHItlHlMlHHIflffffilftHHlHHllMUHIlfHHlHHtMHHHHHHtfMHtHHIIHHHHíií^ LÁTOGATÁS EGY áercegí uduarban Készülnek a julagyári, ecselgyári íialalok is a KISZ-karneválra A mesék, csodálatos világá­ban talán az a legnagysze­rűbb, amikor megismerke­dünk a királyok, grófok, her­cegek környezetével. Ragyo­gó ruhák selymét, sziporkázó ékszerek fényét issza szom­jas szemünk, s a képzelet még talán tesz is a csodák­hoz. Hat bizony az a hercegi udvar, ahova mi látogattunk el, nem ilyen pompás. A Ju­t agy árban gépek zakatolnak, s a leendő hercegnő olajos köpenyben szorgoskodik a szövőgép mellett. Nem is za­Meg a DISZ idejéből át­vett hagyományt folytatják a jutagyári KISZ-fiatalok a vasárnapi teadélutánok meg­rendezésével. A tea ingyenes, de étel és más ital is ren­delkezésére áll a részvevők­nek. A teadélutánokon érté­kes tárgyak tombolaszerű nyereménysorsolását is lebo­nyolítják. A rendezvények fő célja, hogy a szervezeten kívül állók megismerkedje­nek a KISZ életével, s az Fiatal anyáknak bölcsőde­vezetők bevonásával tartanak előadást, s lesz szabás-varrás, főzés- és egyéb tanfolyam is. Nagyon időszerű a szocia­lista nevelésről és viselkedés­ről tartandó előadássorozat is, mert ezen a téren — eny­hén szólva — nagy hiányos­sággal rendelkező fiatalsá­gunk számára éppen a kiszeseknek kell példát ntu­tatniok. • S pillantsunk át egy má­sik üzembe, a Szegedi Ecset­gyárba. Itt sem tétlenkednek. varjuk munkájában, de egy agitáció egyik legbensősége- Ahogy Kiss Gyuláné KISZ titkár tájékoztatta lapunkat, az üzem KISZ-tagjai az el­múlt években nem tapasztalt lelkesedéssel és izgalommal készülnek a városi KISZ­bizottság szombati jelmezes karneváljára. Egymásután . , ,, ., keresik fel titokban a jel­kerül az üzem termeleseben mezkölc$önzö vállalatot, hogy bizonyos: András Ida jóné­hány fiatalember érzelmei­ben okoz majd zűr-zavart. Végre azt is eláruljuk, hogy Karnevál hercegnőről van szó. Ö lesz a városi KISZ-bizottság szombati nagy jelmezes báljának leg­tündöklőbb csillaga. Persze méltó társa Tutrai András, Karnevál hercegének meg­személyesítője. S rajtuk ki­vül tizenöt főnyi udvartartás is serényen készülődik, hogy sebb, de egyben hatékony eszközéül kívánják felhasz­nálni a teadélutánokat. Még január hónapban sor kiváló munkát végzett KISZ­brigádok megjutalmazására. kiválasszák ruháikat a bálra. Egyébként a KISZ-fiatalok Ez a vállalat és a szakszer- az elmúlt hónapokban dere­„„„„,. , - kasan kivették részüket a vezeti bizottság kozremuko- termelőmunkából ^ A Sze. jutalom­méltó kíséretben jelenjék désével történik, s a legjobb gedi Ecsetgyár dolgozóinak meg hódolói előtt a hercegi pár. A jelmezek már meg­vannak, s mostmár csak na­pok kérdése, és a zubbonyos kislány meg a munkaruhás fiú átvedlenek a farsang leg­ünnepeltebb alakjaivá. brigád 300 forint ban részesül. Ugyancsak e hónapban rendezi meg a KISZ-bizott­ság az üzemi klubhelyiség­ben nagy farsangi bálját is. igen fontos feladatokat kel­lett megoldaniok az elmúlt évben és becsülettel helyt is álltak minden téren. A KISZ-jiataloknak nem sok ideje jutott eddig a szóra­kozásra. s ezért örömmel üd­vözlik a most megrendezésre kerülő farsangi karnevált. Ha már itt vagyunk, ki­kérdezzük a KfSZ-titkárt a fiatalok további terveiről. Ujszőrpgen társadalmi munkával tégla járdát építenek A jutagyári KISZ-fiatalok szoros kapcsolatot tartanak más üzemek szervezeteivel. Havonta, két üzemlátogatást szerveznek, ahol termelési és szervezeti feladatok, mód­szerek megtárgyalása és ta­pasztalatcsere lesz a fő cél. A televíziós készülékek lelke a televíziós eső. A moszkvai villanylámpagyárban készülnek tízezer számra ezek a fi­nom és pontos munkát igénylő ipari termékek. Képünk az üzem egy részletét matatja be Az uiszőregiek régi pana­sza. hogv legjobban igénybe­vett útiuk esős. latyakos idő­ben zsinte járhatatlan. Em­ber legyen a talpán, aki ép cipővel, vagv nadrágszárral ússza meg a reggeli utat az autóbusz-megállóig Az uisző­regi lakosok kijelentették: társadalmi munkában is el­végeznék a gyalogjárda meg­építését. ha az építőanyagot a tanács biztosítaná részükre. Az első kerületi tanács ipa­ri és közlekedési osztálya magáévá tette a kérést, és a Köztisztasági Vállalat köz­reműködésével kiutalta és elszállíttatta az építéshez szükséges téglamennyiséget. Az uiszőregiek megkezdték a munkát, s lövidesen megszű­nik ez a régóta vajúdó prob­léma Az ecsetgyári KISZ-fiata­lok most első ízben fordul­tak a párt és vállalat veze­tőségéhez azzal a 7ceressel, hogy önálló KlSZ-rendez­vényt tarthassanak. Minden részről megértő támogatás­ban részesültek, és így ja­nuár 12-én, vasárnap dél­után hangulatosnak ígérke­* ző összejövetelt tartanak, a vállalat kultúrtermében. Er­VégiU beszélni szeretnénk dekessége lesz a teadélutáiu a jutagyári fiatalok ideoló- nak. hogy a Szegeden tartóz­kodó szovjet katonák kö3ül giai képzéséről. A >>Marxiz­mus—Leninizmus* és az »Időszerű kérdések« című előadássorozatokra eddig 26-an jelentkeztek, de még 35 fővel növelik c jelentlce­lőtsoámdt. tizenötöt meghívtak, akik. örömmel elfogadták ezt. A KISZ-fiatalok es a szovjet harcosok baráti találkozója sok élménnyel és tapaszta­lattal gazdagítja majd a fia­totokat. ^ '£31

Next

/
Thumbnails
Contents