Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

" : '«J&i&Á Hétfőn megkezdte munkáját ( a Szegedi Ruhagyárban az ország leghosszabb konfekcióipari siaíap [ ,,Sok érdekesség várható az új évben különösen a mű­szaki fejlesztésben, a munka­szervezésben, de ezek még csak most készülnek. Addig pedig ne dicsérjük á gyümöl­csöt mfg érlelődik a fán, majd ha megérett és ízlel­hetjük, akkor majd erről Is írunk." Ezekkel a mondatok­kal fejeződött be a Szegedi Ruhagyárról két hete írott „Év végén, új esztendő előtt" című tudósításunk. Az el­múlt két hét alatt sokat ér­lelődött a „gyümölcs" és hét­főn reggel már „ízlelni" is lehetett. De nézzük csak kö­zelebbről ezeket a „gyümöl­csöket". Ott vannak a Ruha­gyár egyik épületének első emeletén, két nagy munka­teremben, ahol a nagy csa­lád az új, 136 fős szalag hétfőn reggel megkezdte munká­ját. Különös nevük van ezeknek az újító-mozgalom szülte gyümölcsöknek: ujjbevarró, nadrágszél levágó, gözölő-va­saló, övtartó készítő automa­ta, elektromos présvasaló, eleje aláfércelő, Számszer int újítás. 16 jelentős Jórészük már ismert a konfekcióiparban, mint pl. a gözölő vasaló, itt készítet­ték ugyan el az első minta­példányát, de mások is tud­nak róla, s rendeltek is be­lőle. Van közöttük jócskán olyan is, amit nemcsak a szakmán kívüliek, hanem még a szakmabeliek sem is­mernek. Ilyen a Csepel Ill­és varrógépből átalakított speciálgép, amelyből ma ket­tő dolgozki már a szalagban. (Vasárnapi számunkban na­gyobb írásban számoltunk be róla.) Országos jelentősé­gű újítás ez, amely a szövet­szeleket az összevarrás köz­ben „kicaknizza", fűrészfo­gazza, ezzel meggátolja a ki­rojtolódzást. Az állami kon­fekció iparban kétmillió fo­rintnyi megtakarítást hoz, a Szegedi Ruhagyárban négy­százezer forintot egy évben. Az elektromos présvasaló szinten újdonság. a kabát elejét egyszerre va­salja le s mindjárt formát is ad az öltönynek. Ezzel há­romszrosára növelték ennél a műveletnél a termelékeny­séget. Az érdekességek egyike az ujjbevarró speciálgép. Ez idegenből származik, a Május 1 Ruhagyárban kísér­leteztek vele, de nem sok eredménnyel, ezért túl is ad­tak rajta. A ruhagyáriak ké­résére Szegedre küldte az Iparigazgatóság, s addig „po­fozták", formálták, míg hasz­nálható, nagyon is használ­ható gép lett belőle. Az ujjbevarrást a ruha­iparban mindig kézzel vé­gezték és végzik még ma is. Ez' a művelet nagy szakmai tudást igénylő munka. Nem csoda, hisz a kelmét, amely összevarrásra került, egyidő­ben különböző méretű rán­cokba kell szedni. Az emberi kéztől is nagy ügyességet igényel ez a munka, ezért járnak csodájára a Ruha­gyárban is a szakemberek ennek a gépnek, Érdekes működésű, kapcsolása három fokozatú. Külön állítható a felső és alsó kelme Táncolá­sa, beszedése. Színes apró jelzőfények mutatják milyen sűrűséggel szedi be a gép az anyagot. Hasonló szakmai érdekes­ség — úgyis mondhatni ta­lálmány —, az eleje alá­fércelő gép. Ezt még sehol, egyetlen üzemben sem alkalmazták Magyarországon, de úgy tud­ják, külföldön sincs hozzá hasonló. Lépegető talpa van. Nem a gépnek, hanem az a ny agtovábbítónak. Pillanatok alatt fcrceli össze az eleje vásznat a szövettel. Érdekessége, hogy egy szál cérnával fércei, s a cérnát utólag egy rántással két-há­rom méteres darabokban le­het kihúzni a' szövetből. Ezt a cérnát aztán még felorsóz­zák, és a kézi fércelésnél is­mét felhasználják. Ennek a gépnek „kisöccse" a kant-fércelő. Anyjuk egy volt. Mind a ket­tőt a 11 l-es típusú Csepel varrógépből alakították. Az utóbbinak azonban rendes anyagtovábbítója van. Mű­ködése a íércelő művelet ha­sonló az előbbihez. Sok érdekességet és hasz­nos újítást alkalmaztak en­nél a négy szekciós szink­ronszalagnál a Szegedi Ru­hagyárban. Az ország leghosszabb kon­fekció szalagja ez a hétfőn indult ruhagyári. Budapesten, a Férfiruha­gyárban volt eddig a leg­hosszabb szalag, 110 fős. Elő­nye abban van, hogy egy­szerre több, 4—5 munkás végzi ugyanazt a műveletet. Ha valamelyik kiesik beteg­ség, hiányzás miatt, a többi­ek, ha egy kicsit jobban dol­goznak, könnyen pótolhat­ják. Ezzel nem akad meg a szalag munkája, mint pél­dául, ha egy betanult mun­kás — aki több műveletet is végez a kisebb szalagokban egy gépen —, hiányzik a munkából. Ebben a hosszú szalagban jobban elaprózták a munkát, kevesebb művele­tet végeztetnek egy munkás­sal, ezzel egyszerűsítik a munkát és gyorsítják. Előzetes számítások szerint a termelékenység 10 száza­lékkal növekszik, így mintegy 225 ezer forint tiszta hasznot hoz majd egy évben a vállalatnak. Ha még ehhez hozzávesszük azt a sok jelentős megtaka­rítást, amelyeket az újítások hoznak, akkor megértjük a ruhagyári vezetők bizakodá­sát, akik úgy vélik, ebben az esztendőben nem kétheti fizetésnek megfelelő, ha­nem sokkal több nyereség­részesedést biztosíthatnak majd a vállalat dolgozóinak. jkLkAAkLAAkAkAAAááAAAkkAAAAkkkAAkAAAAk SkAákAáAAAkZAkAAAáAAkkkkAAAAákkkAAA Az ólmos eső következményei Igy csúszkált tegnap reggel Szeged lakossága — Zavarok a villamos közlekedésben — Mennyi baleset történt? — A Köztisztasági Vállalat munkája Hétfőn kora hajnalban az eéges áramot csak nehezen ébren alvók halk kopogtatás­ra figyeltek fel. „Valaki zör­get" — állapították meg. de később, amikor a zörel egyen­letesen megismétlődött, esz­méltek rá: az eső esik. Aki a délelőtti műszakban dolgo­zott. már nem is feküdt vlsz­sza. Ideiében el kell indulni, síkos az út. Az ügyeletes rendőrök sok házfelügyelőt tudta ..leszedni" a fagvos ve­zetékről. A sínek is vastag jégpáncélba burkolództak. Az első villamosjáratok a jégtö­rők voltak. Ezért igen nehéz­kesen haladtak előre. Az első dorozsmai villamos 40 perces késéssel érkezett a Somogyi utcai végállomáshoz. Nem­csak a jégpálya késleltette a villamost, a vonószerkezet is ébresztettek fel: szórják fel a elromlott. — Nincs semmi Iárdát. összefüggés az ólmos esővel. És megindult a csúszkálás, ez műszaki hiba. — Tehát ez A munkába siető emberek a magyarázata a dorozsmaiak ugyancsak „áldották", a ház- késésének. Az autóbuszok is felügyelők ég a háztulajdono­sok ió szokásait, ők tudniil­lik attól kezdve számítják a napot. amikor felkelnek. Ezért kellett a munkásoknak testi épségüket veszélyeztet­ve megközelíteniük a villa­mosmegállókat. munkahelye­ket. Ezért késett a Szegedi Kenderből 20 percet a Felső­városon lakó anya a lányá­val és 35 percet az Újszege­den lakó munkéslánv. Es mennyit késtek a dorozsmai­ak? Erre a kérdésre kérjünk választ a Közlekedési Válla­lattól. 20 perc helyett — 60 perc A közlekedési vállalatok félnek legjobban a hétfő reg­geli és ahhoz hasonló időtől. Tegnap is eliegesedett a vil­lamosvasút felső vezetéke, a kocsi a meghajtásához sztík­óvatosan közlekedtek tegnap reggel. Húszperces utat — Szőreg—Szeged. Mihálvtelek —Szeged. Tápé—Szeged — 60 perc alatt tettek meg. A taxik szerencséje Az Autóközlekedési Válla­lat sem volt szerencsésebb. A baiai busz 220 perces ké­séssel érkezett meg. Kelebián várta meg a haitáshoz ked­vező időjárást. A kalocsai 105. a budapesti autóbusz pedig 90 percet késett. A taxik forgalmas reggelre ébredtek. Nem győzték a be­tegeket — akik egyébként villamossal, vagv gyalog iár­nak az SZTK-ba. egvéb gyógyintézetekbe — szállíta­ni. Több pontos hivatalnok a villamosmegállóhoz rendelte a taxit. — nem győzték a vil­lamost várni. Még ilven eset járó „baleseti csúcsforgalom­ra". Csodák-csodáia. arány­lag csendes napiuk volt. Mindössze kétszer vonultai ki, Nagv László, a DÉMA dolgozóid a gyár udvarán — úgy látszik, nem védekeztek megfelelően — elcsúszott és bal kariát törte. A másjk baleset is üzemben, a Szege­di Ker—'-;rfonógvárban tör­tént. Vidovics Lászlóné a lép­csőházban — a behordott fa­gyos latyakon — elesett, a mentők ugvanúev. mint Nag" Lászlót kartöréssel a tanácsi rendelőbe szállították. Szándékosan utoljára hagy­tuk a Köztisztasági Vállalatot, az igaz, hogy sok házfelügye­lő elaludt, de az ő embereik sem serénykedtek kora reg­gel. A Belváros útkeresztező­déseit 8 órakor igyekeztek járhatóvá termi. Szerencséje a Köztisztasági Vállalatnak és sok házfelügyelőnele, hogy délelőtt megenyhült az idő és elvégezte helyettük is a mun­kát. Módosítatták kisajátítási rsodolstet A kormány rendeletben módosította a kisajátításról szóló 1953. évi 23. számú tör­vényerejű rendelet végrehaj­tása tárgvában kibocsátott 56/1955. (VIII. 31.) MT. szá­sem fordult elő Gyémánt Ven- mu rendeletet. A módosítás del sofőrrel mint tegnap. A értelmében a iövőben — vá­A Szovjetunió egytonnás mesterséges hold felbocsátására készül Crafford Dunlop amerikai tudós, aki közel négy hétig járta a Szovjetunió ismert tudományos laboratóriumait és intézeteit, kijelentette, mint azt az Associated Press közli, hogy a Szovjetunióban harmadik mesterséges hold felbo­csátására készülnek. A legújabb szovjet műhold súlya ezer kilógramm volna. KhteJekre igyekvő „pácien­sét" az öthalmi laktar vátóf Szegedre szállította. Húsz­kí lom ét eres sebességgel ha­ladt és a laktanya előtt még ígv is keresztbe fordult az úttesten gépkocsija. Hát ezt nem. vissza Szegedre A házfelügyelők ... A mentők is felkészültek a rendkívüli időjárással egvütt­ros és községrendezési érdek­ből — a beépítésre kijeiéit területen ki lehet sajálíiani a beépítetlenül hagvott beltel­ket is. Az ilven telek tulajdo­nosának — felszólításra — 30 nap alatt kötelezettséget keli vállalnia, hogv telkén eev éven belül megkezdi és két év alatt befeiezi — az épi­lésügvi szabályoknak megfe­lelő — lakóházépítkezést Ha kötelezettségének nem tesz. eleget, telkét kisajátítják. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl B ••••••••••••••••••••• z • x • Raab osztrák kancellár f nyilatkozata XIV. évfolyam. 5. szám Ara: 50 fillér A szovjet békepolitika újabb tanúságtétele: A Szovjetunió tovább csökkenti fegyveres erőinek létszámát A Szovjetunió kormánya a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1957. december 21-i kelte­zésű határozatával összhangban, a népek közötti béke és barátság lenini politikájá­tól és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló őszinte törekvéstől vezettetve, el­határozta, hogy az 1955—1956-os egymillió 840 ezres létszámcsökkentésen túlmenően további 300 ezer fővel csökkenti a Szovjet­unió fegyveres erőinek létszámát. A Nemet Demokratikus Köztársaságból a Szovjetunió területére vonnak vissza, majd feloszlatnak több mint 41 ezer főt magábanfoglaló katonai egységeket. A Ma­gyar Népköztársaságból több mint 17 ezer főt magukban foglaló katonai egységeket vonnak vissza a Szovjetunió területére és szerelnek le. Amikor a szovjet kormány még az ál­talános leszerelési egyezmény létrejötte előtt egyoldalúan megteszi ezt az intézke­dést, úgy véli, ezzel újból komoly mérték­ben hozzájárul a feszültség enyhítéséhez és az államok közötti bizalom légkörének megteremtéséhez. A szovjet kormány remé­li, hogy ez a jóindulatú lépes példát mutat majd más államoknak, elsősorban az Észak­atlanti Szövetség vezető hatalmainak, a nagy fegyveres erőkkel rendelkező Egyesült Ál­lamoknak, Angliának és Franciaországnak, hogy gyakorlati intézkedéseket tegyenek saját fegyveres erőik csökkentésére, a ve­szélyes és a népek vállára súlyos teherként nehezedő fegyverkezési hajsza megszünte­tésére. A fegyveres erők és a katonai kiadások újabb csökkentése révén felszabaduló ösz­szegeket a szovjet kormány békés építő munkára, a szovjet nép anyagi és kulturá­lis életkörülményeinek további javítására fordítja. A hadseregből és a haditengerészetből le­szerelt személyeknek a kormány határoza­ta értelmében lakóhelyükön biztosítanak munkalehetőséget. Vidám muzsikaszó Az „ifjú" öregek Kedd. 1958. január 7. f kerületében Cikkeink n^mdlon t £ hangzik minden este a marosvá sárhelyi művelődési házbun. a £ Ifomán és magyar fiatalok együtt tanulnak, szórakoznak eb- X 'i'jü ben a szinte fényűzően berendezett épületben, amely a felsza- f badult ország dolgozóinak művelődését, kulturális fejlődését t TotÓ-eredniÓnYSk szolgálja. A képünkön muzsikáló fiatalok az 54 tagéi gyermek• J tangúherinonika zenekar tagjai. (Képes riportunk a marosvá­sárhelyi művelődési házéul a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents