Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

.3. Vasárnap, 1958. január 5. A Csepel 111-esből speciál varrógép Egy szegedi újíió újévi ajándéka a konfekcióiparnak Két hónapja, arra a kérdésre válaszolva, hogy: "Van-e újítani való a koníekció-iparban?« Bugár János, a ruhaipari igazgatóság vezetője így válaszolt: De még menynyi! Mechanikai és technikai vonalon, valamint a tervezés terén egyaránt. A Szegedi Ruhagyárban például nagyon jól dolgoznak ezen a téren... Nézzük meg, vajon mit hozott mostanában felszínre a jó újító munka a Szegedi Ruhagyárban, amit az iparigazgató is dicsér. Egy pecsétes levelet mutat Szabó Sándor az üzem főmérnöke a hozzá intézett kérdésre. Ez valóban választ is ad, mert megtudhatjuk belőle, hogy december 20-án a Május 1 Ruhagyárban tartott szakmai bemutatón a szakértő bizottság jónak találta az üzemben legutóbb született egyik jelentős újítást. Egyszerűen hangzik a szó: jelentős újítás. Mit takar mégis? Egy 11 l-es Csepel varrógépet alakítottak át, úgyis mondhatnánk, hozzáépítették az újítást. Megszületett egy speciál-varrógép, amely munkába állításával egyszer s mindenkorra kiszorítja a konfekció iparban gyártott nadrágok összevarrásánál a vendHzést. Mi az a vendlizés? A szakemberek előtt a szó ismerős. De a szakmán kíVüliek is könnyen, kézzelfoghatóan észlelhetik mit jelent e szó. Akinek nadrágja van hajtsa fel a szárát egy kissé és vegye csak szemügyre azt a részét, ahol össze van varrva. Mert általában minden nadrágszár két darabból készül. Mielőtt összevarrják a két szövetdarabot az anyag széleit cérnával valósággal beszegik, hogy ne rojtolódhasson ki a szövet. Általában több mint száz méter cérnát használnak el egy-egy nadrág vendlizéséhez a Szegedi Ruhagyárban. Hacsak úgy számszerűen megtakarítanák e cérnát, s anélkül varrnák öszsze a nadrág szárát, az bizony egy-kettőre tönkre menne. A szövet szálai ugyanis kifoszlanának, végül még a varrásnál megbontódna a szövés, majd szétfeslene a nadrág. A kisiparban kézzel végzik a vendlizés műveletét, de a konfekció iparban ez nagyon drága munka lenne. A tudomány már régebben megszülte — igaz nem idehaza, hanem külföldön —, a speciál vendlizőgépet. Ezzel könnyedén, de ugyanakkor sok cérna felhasználásával végezhető el a szövetszélek beszegése. A Szegedi Ruhagyárban azonban már nem sokáig vendliznek a külföldről behozott gépekkel. Szabó Sándor újító, az üzem főmérnöke egy Csepel 111-es varrógépre ötletes újítást szerkesztett. Ezzel még a gépen összevarrják a nadrágszárat, egyúttal, mint a fűrészfogak kicakkozzák a szövetet. Tehát farkasfogas lesz a szövet széle a beszegés helyett. Ezzel megakadályozzák, a szövet kirojtolódzását. A szövet minőségéhez, vagy az öltés sűrűségéhez mérten a fogazást is lehet kisebbre, nagyobbra állítani. Hasai gyártmányú gépet alakítottak át, hazai anyagot használnak fel az ötletes, új speciál-gép elkészítéséhez. A gép természetesen felhasználható csak varrásra, vagy csak vágásra is. Az újítással a Szegedi Ruhagyárban évenként 18 millió- méter cérnát takarítanak meg csak a szövetöltönyöknél. Ha ehhez hozzávesszük a munkabér-megtakarítást, a géphasználatot, az energiafogyasztást, a Szegedi Ruhagyárban ezzel az újítással évenként több mint 400 ezer forintot takarítanak meg. Az egész állami iparban előzetes kalkuláció szerint kétmillió forint megtakarítást eredményez ez az újítás. Tovább növekedik ez a szám. ha például hozzávesszük a szövetkezeti ipart is. Előreláthatólag itt is alkalmazzák majd ezt az újítást. A szakmai bemutatón részt vettek a budapesti Férfiruhagyár és a Május 1 Ruhagyár képviselői is. Valamennyien, műszerészei, a jelenlévő szakemberek együttesen elismerésüket fejezték ki az újítás láttán, különösen, amikor azt a gyakorlatban is működni látták. ben. Előreláthatóan a konfekció-iparban mintegy 80 ilyen gépre lesz szükség. Valamennyit a Szegedi Ruhagyár »z újítás kivitelezői: Dékány Lajos és Lőrinc János vezetésével készítik majd el. Alig három hónapja kezdték el az újítás tervezését és egyben készítését is. Szeptemberben mikor ismertették a ruhagyáriak tervét, Szabó A Szegedi Ruhagyárat bízták Sándor újítását a minisztémeg a gépek sorozatgyártásé- riumban. ott kapva-kaptak az val, illetve a 111-es Csepel ötleten és még külön ötezer varrógépek átalakításával, forint prémiumot is kitűztek, A bemutató után Az üzemek jelenlevő képviselői mindjárt át is adták rendeléseiket ilyen gépekre. ha január 15-ig elkészül az újítás. Szabó Sándor, az újító és a kivitelezők szinte valaA minisztérium megbízásából mennyien új évi ajándéknak február 15-ig hat gépet és 1958 végéig újabb 12 gépet készítenek el a Szegedi Ruhagyár műszerész műhelyészánták, hogy a három éves terv megindulásakor már ez a gép is segítse a termelést a Szegedi Ruhagyárban. Az ég új holdjaitól — a színház régi csillagaiig A legváltozatosabb előadások rendezését tervezi Szegedre a T TIT A TTIT Csongrád megyei Titkársága az évi munka operatív feladatait tisztázó megbeszélést tartott Szegeden a Kárász utcai klubjában. Az értekezleten részt vettek Makó, Szentes, Csongrád és Hódmezővásárhely városi és járási titkárai is. A feladatokat Osváth Béla, a TTIT megyei titkára ismertette. Kifejtette, hogy fokozott gondot kell fordítani a falusi, tanyai ismeretterjesztő munkára. A megyei titkárság most szervezi a megyei pártbizottság határozata alapján a megyei aktíva hálózatot. A TTIT Szegeden is előadótermeket szervez, ahol a társulat előadássorozatokat tart. Ilyen előadóterem létesítését tervezik a József AtCzirok Imre bácsi, nyugdíjat kap a "Msaabadulá* 7 iat^a, Vékony termetű, egyenes olyanok, akik el sem hiszik testtartású, magyaros bajuszt neki. Ezért így folytatja tóviselő ember Czirok Imre vább: bácsi Baktóban. Haját, baju- — Van nekem otthon egy szát rég belepte már azezüs- nagy könyvem. Akkor írtam tös dér, nem csoda, hiszen bele az első dátumot, amikor éppen 70 esztendős. Amiről beléptem a szövetkezetbe. most beszélni akar, még 1952-ben kezdődött: Hogyan leli isz-tag? Akkor, 1952-ben már úgy érezte, elviselhetetlenül nehéz a batyu, amit a 65 esztendő rakott a vállára. Lehetetlenség tovább birkózni a 15 hold földdel egyedül. Kint a határban szántani, vetni, otthon kora hajnalban felkelni. késő éjszakáig béreskedni. Szólt a családnak, vegyék át a gazdálkodóst, ha akarják és most már folytassák ők. A fiai — akik régen üzemi munkások — bocsánatot kértek, s azt mondHa tudtam volna, hogy újságíróval találkozom, el is hoztam volna reggel, amikor befelé indultam. Ebbe a könyvbe én mindent, az utolsó szem búza, kukorica árát is beírtam eddig, amit a szövetkezetből hazavittem. Mindért csupán a magam meggyőzésére csináltam, tehát nem volt okom, hogy csöppet is többet írjak, mint amennyi igaz is volt. Minden év végén összeadtam fillérekre a tételeket. A végöszszeg 1955-ben volt a legnagyobb, kereK 29 ezer forint. A legkisebb pór száz forint híján 20 ezer. Az ötévi átlagták, ha nem járna olyan sok jövedelmem 24 ezer forint gonddal, bajjal, fáradsággal a 15 hold, ők át is vennék. Az üzemi munkába viszont belerögződtek már, csak amellett szeretnének kitartani. Az apa nem vette zokon a visszautasítást. Hiszen nagyon szereti gyerekeit, s tán éppen ezért nem is kívánta tőlük, hogy ők is végigcsinálják élőiről azt, amit ő tisztán. Egyéni koromban nem tudtam én ezt így megcsinálni. Bejött akkor is a szép haszon, de sokat elvittek a napszámosok, az adó, meg a gazdálkodással járó többi kiadás. Az én számjaim tehát, amit a nagy könyvbe írtam, meggyőztek arról: jó szövetkezet mellett nem jó egyéninek lenni. Ha nem írok fel mindent, amióta megtett 65 éves koráig. Ek- szövetkezeti tag vagyok, most kor határozta el, hogy beviszi a vagyont, a lovakat, a teheneket. a földet, a felszereléseket az akkor még fiatal, alig éledező baktói Felszabadulás Termelőszövetkezetbe. Az idős ember még most is meghatódottan beszél róla. — Alighogy beléptem, jóformán még a hozományt tán magam sem hinném, hogy ez mennyire így van. Mert az már igaz. hogy az egyéni munkában bizony nagyon sok a szemfényvesztés, öt év alatt a szövetkezetben nem úgy és nem annyit dolgoztam, mint amennyit egy 15 holdas egyéni gazda dolgozik. hanem csak annyit, sem pakoltam le, máris igaz- amennyit egy 65—70 éves jó gatósági tagnak választottak, lelkiismerettel, közepes egészEzután még kétszer egymásután beválasztott a tagság a vezetőségbe. Negyedszerre, meg ötödszörre az ellenőrző bizottság vezetőjének tettek meg, mellesleg most is ebben a funkcióban ügyködöm, öt év alatt sok tapasztalatot gyűjtöttem a szövetkezetben, s most egyszóval erről csak azt mondhatom, sokkal emberségesebb itt az élet belül, mint kívül. Egyéni gazda mégegyszer, olyan, mint voltam, nem lennék én már semmi pénzért sem. Imre bácsi nagy könyve Imre bácsi arcán látszik: úgy érzi, tán nagyon nagy dolgokat mond. s lehetnek az évek és mi lesz, ha már egyáltalán nem tudok majd dolgozni? Arra gondoltam, hogy a földeket kiadom haszonbérbe, s anyókámmal halálunkig majdcsak megélünk abból, ami a haszonbérből becsordogál. Vannak ismerősök, akik régen lesik: mikor hullik már ki a szövetkezetből az Öreg Czirok. Űton-útfélen elébem állnak és mondogatják: ha kilép kend, akkor a földet nehogy másnak, nekem adja! De most már az én 14 holdam (egyet háztájiként tartott meg magának) szövetkezeti föld marad örökre. Megkapom a nyugdijat, amiről a kormány nemrégen hozta meg a rendeletét és ez több lesz. mint amennyit a bérlőkön be tudnék hajtani. Minden hónap végén csak várom a postást. A nyugdíjhoz jön még a földjáradék. Az se kevés, volt már úgy is, hogy csak egyszerre négyezer forintot kaptam földjáradékba a szövetkezettől. Ehhez még a kis háztáji, meg amit még magam emberségéből összegyűjtögetek a szövetkezetben. Mert hiába nyugdíjaznak engem, csak itt leszek én azután is. Hát én ennél szebb öreg napokat sohasem kívánhattam volna. Megelégedett öregség Négyen vagy öten ültünk a kis irodai szobában, ahol Imre bácsit hallgattuk. Jóleső érzéssel, hosszan néztük ezt a derűs arcú öreg parasztembert, amint a sült szalonna falatozása közben beszélt az életéről, a szövetkezetben töltött éveiről, meg seggel bíró ember tud. Ezért a nagy könyvéről. Imre bácsi jött a 24 ezer forint évi átlag tiszta pénz. Tehát én beleszerettem a szövetkezetbe. Miért gondolt a kilépésre ? És mégis... Az utóbbi évben sokszor megfordult a fejemben: ki kell lépni a közösből. Mert telnek gyorsan nagy könyvére még az ellenség se mondhatja rá, hogy a kommunisták magyarázták' bele, a való élet maga irta bele: mennyivel jobb a szövetkezetben, mint egyénileg középparasztnak lenni. Különösen ezután, amikor szép tila sugárúton, Alsóvároson, Ságvári telpen, Mihálytelken, s Petőfitelepen a Tömörkény művelődési teremben. Három előadássorozat tematikájával a TTIT szakosztályai már el is készültek. A fizikai-technikai előadássorozatban a "Hogyan lett az ember óriás", az "Atomkorszak küszöbén", az "Utazás a végtelenbe" és az "Üj holdak az égen" című előadások szerepelnek. A Magyarország tájai című földrajzi előadássorozatot színes, hangos filmek vetítésével teszik élvezetessé. A biológiai sorozat keretében a "Mikroszkóppal az előlények világában", "Hogyan hódította meg a növény- és állatvilág a szárazföldet", s -Különös szokások az állatvilágban" című előadásokat hallgathatja az érdeklődő közönség. Az előadótermek létesítése, s az ottani előadássorozatok szervezése azt biztosítja, hogy a TTIT ismeretterjesztő munkája a Belváros után a város munkáslakta kerületeiben is meginduljon. Érdekes előadássorozat indul a Színház és Filmtudományi Intézet és a Juhász Gyula Művelődési Otthon közreműködésével a Juhász Gyula Művelődési Otthonban is. A „Nagy magyar színészek arcképcsarnoka" című előadássorozat Budapesten az üzemekben és a TTIT Kossuth-klubjában már nagy sikert aratott. A színháztörténet a magyar művelődés történet egyik jelentős fejezete. A haladásért folytatott harcnak nemcsak a 19. században, a magyar színészet hőskorában, hanem a két világháború közötti időszakban is nagy hagyományai vannak. A fővárosi Bartók-terem hangversenyei és színielőadásai a második világháború előtti és alatti időszakban a fasizmus elleni harcot a művészet erejével szervezték. A szegedi előadássorozat a 20. század színháztörténetével foglalkozik és január 9én, csütörtökön este 6 órakor indul. Az első előadáson Stmlay Artúrt, Csortos Gyulát, Rátkai Mártont mutatja be Kovács Tivadar, az intézet munkatársa. Eredeti hangfelvételek, magnetofon szalagok szólaltatják meg a nagy művészek hangját. Ezek az eredeti felvételek a Magyar rádió archívumából a közelmúltban kerültek a Színháztudományi Intézet tulajdonába. Február 6-án Bajor Giziről, Odry Árpádról és Márkus Emmáról dr. Staud Géza színháztörténész tart előadást, március 6-án pedig "A könnyű műfaj nagy művészei" című előadásban Kabos Gyula, Nagy Endre, Király Ernő, Harmath Ilona, Környei Béla hangja szólal meg. Az országjáró utakkal is foglalkozott a titkári értekezlet. Ezévben január 12-én* 13-án és 14-én Egerbe indul kirándulás. A résztvevők megtekintik Eger környékét, — Szarvaskőt, Parádot, Galyatetőt, Mátraházát. Szállást az egri Park Szállóban biztosítanak. A titkári értekezlet hasznosan tisztázta a jövő évi munka alapvető feladatait. mr^v I'IIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIUdlIIIIIIHIIII JVA PJAINK i!iiiiiii!iiiinm«ii!tiiiiminiy ¥ gaz történetet mondok el azokról, akik mások g * akartak lenni... Ugy tessék ezt érteni, hogy tu- s H lajdonképpeni hivatásuk gondjait, terheit egy időre le = g akarták emelni magukról — azaz: ki akartak kapcso- g = lódni. öt nevelő jött össze ünnepi szórakozásra, s kezdő- g -•- dött köztük a beszélgetés az iskoláról, a stréber kis Ko- = Ü vácsról, az árulkodó Kelemenről, arról, hogy milyen há- g g lásak és milyen pimaszok tudnak lenni a gyerekek és g gj ezer más iskolai ügyről. Hanem egyszer valaki érdekes §1 H indítványt tett. — Mindig az iskola ... az iskola ... ugyan, leg- g H alább a szünetben beszéljünk másról! Általános helyeslés fogadta szavait, de csakhamar g g visszakanyarodtak észrevétlenül az elhagyott ösvényre, g : — Aki mégegyszer szóba hozza ezt a témát, egy fo- rintot fizet! — következett a másik konstruktív javaslat, g g s erre is egyöntetű »igen« volt a válasz. — Micsoda nyálkás idő van! — dobta be egyikük a g g legunottabb közhelyet. g — Csak hideg ne legyen! — Ne ám, mert akkor megfagyunk a nagy tante- = : remben a gyerekekkel. — Egy forintot a közös kasszába — csaptak rá az g = utóbbi társalgóra. S bár ezután is mindenki vigyázott a szájára, a g g fényes pénzek szaporán sorakoztak, úgyannyira, hogy g = fizetésnél a pincér majdnem megelégedett annyival. Drága kikapcsolódás volt, dehát így jár az, aki más | g akar lenni, mert nem megy az sehogy ... g (mn) g g %1 i, akik magunkénak érezzük e várost és azt szeg retnénk. hogy napról napra szépüljön, még egy g g évvel ezelőtt esak bosszankodtunk, ha a heti munka g = faradalmait pihenve, vasárnapi sétánkon a Múzeum g nyugdíjat is kap majd, ami- | ^ környékére értünk. Míg elől. a Móra-park szemet- l U'nr ícrénvli az nrpp Pzirnk ! = i*>ii.-„t . a,.!, I:—,.. ...... 1. __ - «, . - kor igényli az Imre. öreg Czirok Csépi József Az MSZMP hírei Január 9-én. csütörtökön délután 3 órakor a Kálvin téri székházban öss icvont titkári cs instruktori értekezletet tartunk. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. Párt- és tömegszervezeti osztály Számba veszik a megyében az öntözésre berendezett területeket A Földművelésügyi Minisz- domborzati viszonyok miatt térium ós az Országos Víz- jelenleg már nem korszerűügyi Főigazgatóság együttes síthetők gazdaságosan. a utasítása alapián a megvei számbavétel alkalmával tőrtanács és a Vízügvi Igazga- lik az öntözési kataszterektóság megkezdte a megyében bői. Csongrád megyében lévő. öntözésre berendezett mintegy 8000 hold öntözésre területek számbavételét A berendezett terület van a terszámbavétel alkalmával meg- melőszövetkezetek. társuláállapítiák a nem üzemelő te- sok. és egyénileg dolgozó oalepek nagvságát is. valamint rasztok birtokában. Ebből azt. hogv mekkora az az ön- mintegy 3000 holdat nem üzetözéses terület, amelv gazda- miinek. A megyeben levő öntözésre sagosan korszerűsíthető len- ^rendezet1 területek szám. ne. Azokat az öntözéses tele- bavétele január 15-ig be is peket. amelyek takutani és íetezódfk; q lelket gyönyörködtető rózsaligete virult, az épület mö- g g gött, a színházi tatarozás maradványaként, egy clke- = g rített terület elhanyagolt, bozótos része éktelenkedett, ü Az elmúlt nyáron azonban megszűnt ez a világos- g g sötét ellentét a Múzeum körül. A Sztálin sétány fog- g | = híja eltűnt. Az elhanyagolt rész valósággal üjjászülc- g | g tett. Rendbehozott utak, smaragdzöld pázsit, sokszínű ü g virágokkal telt ágyások gyönyörködtették a szegedi g g parkok szerelmeseit. A Kertészeti Vállalat munkásai, gj g mint anya a gyermekét, sok-sok szeretettel ápolgatták g = nap mint nap ezt a területet. Mert a park bizony elég = g drága mulatság. Az I. kerületi tanács közel" hetvenezer g g forintot költött erre a részre — mindnyájunk filléreiből, g A józan ész azt diktálná, hogy e város minden la- g g kosa minden zöldellő utcát, gyermekjátszóteret, par- g g kot óvna. védelmezne, mert a nyáron majd színt, de- g H rűt, fényt jelent mindennapjaink szürkeségében. Pedig nem egészen így van. Alig néhány hete. hogy g H fenyőfacsemetéket emeltek ki az újszegedi ligetbői. 1 g Tegnap reggel meg egy vandál ellopott hatvan»»v tó. g g Németországból származó fajrózsát a Múzeum mögötti g : p parkrészből. Felháborító dolog ez. Vétség a köztulajdon, me- g = rénylet a szépség közös kincsestára ellen. (n. 1.) g •