Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

4 Szombat. 1958. január 4. Az első negyedévben tizenegyezer seprű Szegedről Svájcba Az elmúlt évben a belső piac ellátásának problémája országosan háttérbe szorítot­ta az export fontosságát. Több áruféleségből kevesebb jutott külföldre egyes szegedi üzemekből is, mint például az elmúlt esztendőkben. Ezt az is előidézte, hogy néhány •v állalat nem teljesítette idő­ben exporttervét. A Szegedi Seprűgyárban — ahol a sze­gedi üzemek közül a gyártott termék legnagyobb százalé­kát küldik külföldre — nem feledkeztek meg a külföldi megrendelők igényeinek ki­elégítéséről. Sőt az elmúlt év tavaszán újabb és újabb ki­vitelezésű seprűket terveztek és készítettek, ezzel igyekez­tek bővíteni a választékot és egyben vevőkörüket is. Je­lentkeztek is az új vásárlók, s így 1957-ben több, Szege­den készült seprű jutott el a nyugati államokba, főként Svájcba. Ahhoz természetesen, hogy több seprű jusson el az or­szág határain túlra, s értékes valutát kapjon érte álla­munk, a Szegedi Seprűgyár munkásainak több és jobb munkája is kellett. Dicsére­tes munkát végeztek, 126.3 százalékra teljesítették vál­lalatuk exporttervét. Az első negyedévben is bő­ségesen el vannak látva kül­földi megrendelésekkel. Új­fajta, alumínium-kupakos, fa­nyelű, úgynevezett ipari sep­rűt gyártanak, egy svájci kereskedő megrendelésére. Még 1956 nyarán készítettek el ebből a fajtából az első mintapéldányokat. Olyasmi ez, mint a falun házilag ké­szített cirokseprű, amelybe nemcsak a cirok szakállát, hanem valamennyit a szárá­ból is beledolgoznak. Itt fa­nyéllel készül ez a seprű­fajta, s a szakállát rövidre "stuccolják". így. erősebb a tartása, könnyebben lehet majd vele söpörni a svájci üzemekben á fémforgácsot is, vagy télen á havat. Az első negyedévben tizenegy­ezer darabot készítenek be­lőle a Szegedi Seprügyárban. Életünk, értékeink védelmében A menlők és a iűzoliók munkájáról az elmulí évben Az egész évben, s hétről jelenti, hogy a tanyavilágban szonvlag nagy ..ipari tűz" hétre, s a nap minden idő- is már fogyóban vannak az nincs, akkor egész iól zárult szakában hányszor és hány- elhamarkodott gondolkozású, volna ez az esztendő a szege­szor végigfut szirénázva a hirtelen-kedvű legénykedők. di tűzoltóknál, városon a fehér színű men- „ ,. Többször írtunk a everme­tőautó. Az emberek szinte /*z ünnepek „veszelye kek okozta és a szülői fele­tisztelettel néznek rá. s a .,ci- lőtlenségből. gondatlanságból vil". az összes többi iármű- ~ A mentőknek melyik keletkezett tűzesetekről is. vek vezetői pedig minden volt az év legnehezebb idő- amely főképpen a tanvavilág­esetben szabad utat. elsőbb- szaka? — kérdeztük, s latba- ban fordult elő — emlékeztek ségi jogot biztosítanak a ro- toan naivnak hangzott a ker- most a tűzoltók. Szándékos hanó autónak. Azért van ez. des- mert a gondnok elmoso- gyújtogatás is előfordult, mert minden kifutásakor Ivódott, hiszen tudhatnánk, amely után természetesen életek megmentéséről van bo2y minden időszaknak megindult a bűnvádi eliárás. szó. gyors orvosi beavatko- megvan a maga „specialitá- hasonlóképpen azok ellen is. zásról. S jöhet ünnep, vasár- sa" a mentők vonatkozású- akik gondatlanságból, szülői nap. karácsony és újév. a bai1 is Megtudtuk azonban, feledékenységből juttatták a mentősök a helyükön van- hosv általaban a hétfők, s az gyermekek kezébe a gyújtó­nak éjjel, nappal. S éppen ünnepek előtti és közvetlen szerszámokat. A lakóházi tűz­ezért az óesztendő utolsó utani napok a ..forgalmasak", rendészetben sincs még min­napján felkerestük a szegedi Sr^aUo^nk TSig t * métlődő jelenséggel, amelv rácsonvfa csillagszórói és a már inkább megszokás — ha gyertyák az idén sehol nem egyáltalán meg lehet szokni! okoztak tüzet Szeged terüle­ielenség: a gyomor tfa vigyázni kell azonban­mosasra szánt reszegekrol ,,,, , „ ,,, van itt szó. akiket különböző mondtak a tűzoltók — a disz­Arra a kérdésre, hogv ha- helyeken valósággal úgy nóvágások után történő hús­vonta hánvszor is gördülnek szednek fel a földről, hogy füstölésekre, mert a füstölő­ről való meg­süti mentőállomást, hogv közeleb­bieket tudiunk meg dolgozói életéből. Havi húszezer kilométeren felül ki a mentőautók az állomás udvaráról, meglepő adatot hallottunk Horváth István gondnoktól: — 1150—1200 a havi „kifu­tási" átlag. 22 000—24 000 ki­lométernyi úttal, vagyis az esztendőben 12—14 ezer tele­fonhívás kért sürgősen ben­nünket. S ha a napi utakat összeadjuk, bizony közel iá­runk a 300 ezer kilométerhez — mondta a gondnok, maid így folytatta! — Természetesen ebben benne van a közlekedési bal­esettől kezdve a szülő nő kór­házba. vagy klinikára szállí­tásáig mindenféle kivonulás. Megjegyzendő, hogv a közle­kedési balesetek zöme ebben az évben is motorkerékpár­ral és kerékpárral történtek. Csökkentek viszont a ko­rábbi években nagyon „diva­tos" késszúrások, illetve az ezekből eredő sérüléseikhez való kihívások. Ez pedig azt alapos és — tegyük hozzá — szándékosan drága elsőse­gélyben részesítsenek. Az ilyenek meg is érdemlik az utólagos „kalkulációt", illet­ve a terhükre rótt kötelező fizetségeket, mert esetleg egy-egy nehéz és súlyos be­tegtől voniák el éppen abban az időpontban a mentőautót. 24 nehéz óra r Új találmány a tanácsi rendelő fogászatán Kézmosás helyett „steril törii köző" ? feledkezés nagy károkat idézett mái elő. Egy újabb jelenség pe­dig a fűrész­poros kály­hák betétei­nek töltése­kor szokott előfordulni. A betétben maradt hamu sokszor rejt magában még eleven parazsat, s ha nem ügvelünk. bizony fel­gyulladhat a pincékben, a kamrákban tárolt — némely helyen 30—40 mázsa — fű­részpor. .. A szegedi tűzoltók viszony­lag iól zárták az évet. s az előfordult tűzoltásokon kívül megelőző tűzrendészeti mun­kákat is folytattak. Ezt cé­lozták többek között a több­ször is megrendezett nyilvá­nos tűzoltási gyakorlatok jellegzetes A közakarat nak megfelelően Az ember nem szíve­sen megy — különösen rögtön az új esztendő másnapján —, fogorvos­hoz, ha nem nagyon mu­szály. így volt ezzel a gondolattal Pálinkó Jó­zsef, a Szegedi Villa­mosvasút forgalmi "osz­tályának vezetője is. Ám hiába a viszolygás a fo­góktól, meg egyéb mű­szerektől, csak rászánta magát a fogkövek lecsi­szolására. így került Pálinkó feleségestől együtt, január 2-án, £> óra után pár perccel a tanácsi rendelő fogásza­tára. A felvételi szobá­ból be lehetett látni a rendelőbe, amint egy 35—40 év köriili fogor­vos serénykedett a - pá­ciensek fogainak gyö­nyörűségére. Az érkező Pálinkóék előtt többen voltak, tehát várniuk kellett. Így nyílott alka­lom meglesni az orvos boszorkányos ügyessé­gét, ugyanis az ajtó nyi­tása és csukása közben Hosszan be lehetett lát­ni a rendelőbe. S mindannyiszor be­ült a székbe egy-egy újabb, illetve korábban érkező, de egyetlen al­kalommal sem látták, hogy az orvos kezet mosna, az előbbi páci­ens. illetve a páciensek fogkezelése után. Ezen látványtól Pálinkó már távozni készült, mond­ván, hogy ilyen higiéniá­val körítve sose legyen neki ép foga. Csak a fe­lesége marasztalására maradt mégis, majd ké­sőbb a székben az ő ked­véért szenvedte el szá­jaban, dolgozva, a mo­satlan kezet. A kezelés után azonban határozot­tan megnyilatkozott bá­torsága, gondolván, hogy most már nem lehet különösebb veszély, a szólásért, úgysem ránt­hatnak ki véletlenül egy ép fogát, s bele se kö­szörülhetnek az ínyébe stb. Az orvoshoz fordul­va megkérdezte: — Hány páciensnek kell beülnie a székbe, hogy egyszer is kezet mosson? A válasz így hangzott: — Kérem, az ott füg­gő steril törülközőben mindannyiszor megtör­löm a kezem. .. No, tessék, hogy mit nem pótol a steril törül­köző, amely a levegővel érintkezve már sem ste­ril, hát még ha olyan sok ember fordul meg egymásután a rendelő­ben, mint általában, es az emlékezetes napon is. Nem kellene talán külön plakátot készíteni ct steril törülköző sokol­dalúsága népszerűsítésé­re, természetesen külön feltüntetve, hogy az SZTK épületében mű­ködő fogászati rendelé­sen sok páciens láttán így gyorsabban megy a fogtömés, a köszörülés ésaböbbi, mintha min­den egyes ember fogke­zelése után kezet mos­nánk? De a jóízlés mégiscsak jóizlés ma­iad, mégha tízszer olyan „steril" is az a törülkö­ző. nemde ? ... (—i —cl És a „vakhívások". amikor lelkiismeretlen valakik csu­pa szórakozásból „stoppol­ják" az időt. hogv ugyan mi­lyen gyorsan is érkeznek ki Szeged egy-egy a mentők egv nemlétező bal- épületén, esethez, vagv beteghez. Elő­fordul olvan eset is. hogv az SZTK-ba híviák a fehér au- . • . . tót, mire azonban megérke­zik. csak Pár perc. de a „be­teg" már elment haza a saját lábán. No. tessék, csak néhány senkinek sem tetsző dolgot soroltunk fel a mentők ne­héz. felelősségteljes munká­jából. s ehhez idesorolhatjuk még az ápolók és gépkocsive­zetők 24. illetve 12 órai ne­héz szolgálatát is. És mégis szívesen állnak őrségen, mert őrség ez. az embertársak fe­letti őrködés, hoev hívásra bármely pillanatban kifut­hasson egv-egy autó a kocsi­Darkból. (—di) Tátraí-vonösnégyes Szegeden A tűzoltók „elégedettek" Jelentős zenei esemény ké­szül Szegeden. Január 12-én látogat el az európai hírű Tátrai-vonósnégyes, amely külföldi turnéja előtt a Ze­neművészeti Szakiskola fia­talságának és Szeged zene­értő, zeneszerető közönségé­nek mutatja be a klasszikus kamarazene néhány gyöngy­szemét. A műsor érdekességét fo­S ha már a mentőknél iár- kozza, hogy Mozart és Schu­tunk benéztünk a tűzoltók- bert meUett a mai magyar hoz is. hogv megtudiunk va- , . lami érdekeset, amit esetleg zeneszerzo-garda egyik leg­eifelejtettünk volna az egész esztendőben. Kiderül, hogv ilyesmi nincs, mindenről ír­tunk. ami lényeges volt. az emlékezetes szegedi cipőgvá­ri. majd a késárugyári tűz­ről. később pedig az Ujsze­gedi Kendergyárban villám­csapástól keletkezett tűzeset­ről is. Ha ez a három, vi­kiválóbb képviselőjének, Su­gár Rezsőnek Il-ik vonósné­gyesét is bemutatják. A hangverseny iránt — mely a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében délután 5 óra­kor lesz — városszerte nagy az érdeklődés. Hétfőtől úi, korszerű szalag dolgozik a Szegedi Ruhagyárban A Szegedi Ruhagyában lójában nem új, mert a régi­méi- az elmúlt év végén ké- ékből tevődik össze, csak szültek az új tervév felada- több szalagot kapcsolnak tainak megvalósítására. Hogy egybe. Ezért némi átalakítási minél eredményesebben vé- munkálatokat is végeztek, D rága mulatság volt mi­nálunk ötvenhat őszén. Forintban is kitett vagy 22 milliárdot, azonban plusz­ként jött ehhez egyik-másik ember politikai megszédülése, vagy éppen 180 fokos fordu­lata. De nem hiába mondják, hogy nincs dlyan kár, amely­ből ne lenne valamicske ha­szon is. Az ellenforradalmi pokol fortyogó katlanában jórészt felszínre vetődtek, il­letve láthatóvá váltak a népi rendszer ilyen vagy olyan hátramozdítói. ellenségei, akik évekig forradalmi mez­ben, fontos és pénzes funk­cióban zsebelték be a közdi­cséretet. Már-már megdicsőültek és glóriát kaptak egyes kamé­leonok a mi rövidlátásunk és jóhiszeműségünk következ­ményeként, amikor 1958 ok­tóber-november egy kicsit megszortírozta az embereket. Bizony, ha a talmi figurák tudták volna, hogy az a két­három hét amolyan Pandora szelencéje lesz számukra, biz­tosan vártak volna még a kö­pönyegfordítással. De nekünk jobb így. 1/ i. vélekszik például ** Pongrácz igazgatóra az Üjszegedi Kender- Lenszö­vőben? A munkások panasz­kodtak, hogy a gyárban mód­szeresen letördelik a kritika leggyengébb csíráit Is, mert az igazgató (természetesen erősen hangsúlyozták, hogy a kommunista igazgató) min­den jelentéktelen hiba szóvá­tevésében tekintélye csorbí­tását vclte felfedezni. Kis hí­ján istenné kente fel magát, akit "csak hódolat illet meg, nem bírálat", pedig mint em­ber is szimplának bizonyult. Azt nem tudjuk, hogy ra­gadt-e a kezéhez valami a közvagyonból, de az ellenfor­radalom idején majdnem ki­bújt a bőréből, hogy impo­náljon a csőcseléknek, végül pedig itt akarta hagyni ezt az országot, amelyért koráb­ban annyiszor meg akart halni — szavakban. ügye munkások, ugye elv­társak, nem megy rosszabbul a termelés Pongráez igazgató nélkül? Elég ártalmas alakja volt a megyei közéletnek Gulyás Ferenc, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának korábbi elnöke. Akik ismerték, azt állítják róla. hogy amit a két szeme meglátott, azt a két keze nem hagyta ott. Hozzányúlt a szakszervezeti pénzekhez, lekorrumpált a gyenge jellemű gyárigazga­tókkal, tökrészegre itta ma­gát, aztán úgy szónokolt a szocialista közerkölcs kiala­kításának szükségéről, hogy a gyengébb szívűek majdnem sírvafakadtak. R ájöttek, hogy nem tiszta a keze és elitélték szemrebbenés nélkül. Elég so­káig járt a kútra a közmon­dásbcli korsó, végül azonban törvényszerűen utóiérte a végzete. Ezt a munkásembe­rek. a szakszervezeti tagok többsége — akik azt vallják, hogy nehéz tisztességesen él­ni, de jó — megelégedéssel fogadta. Annyit tettek hozzá csupán — mint minden csaló és sikkasztó elítéléséhez —, hogy mikor emelnek már fa­lat a korrupt és karrierista elemek elé, hogy ne kerül­hessenek felelős és bizalmas állásokba. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete most a közakarat­nak megfelelően intézkedett arról, hogy csak feddhetetlen előéletű állampolgárokat le­het vezető funkciókba kine­vezni, áthelyezni vagy elő­léptetni. Ezzel alkonyodni kezdett az enyveskezűeknek. Vajon van-e Magyarországon olyan ember, aki nem azt mondja erre a rendeletre: Végre! Nincs ilyen ember, hiszen valamennyien meg­sínylettük, amikor egynéme­lyük gyárigazgató, vállalati főkönyvelő, vagy boltvezető hozzányúlt a gondjaira bízott pénzhez vagy értékekhez. Ha azt mondjuk, hogy az ilyen emberek börtönbe zá­rása rendkívül hasznos az egész magyar nép szempont­jából, akkor a most megje­lent törvényerejű rendelet egyenesen jótékony hatással lesz egész gazdasági és köz­életünkre. Eddig elég gyak­ran tapasztaltuk, hogy ami­kor a társadalmi tulajdon el­len vétők letöltötték bünteté­süket, át hurcolkodtak az or­szág másik sarkába, s ott új­ból vezető munkakört kapar­tak ki maguknak, mintha a világon semmi nem történt volna. Szegeden is megtör­tént, hogy a börtönből az osz­tályvezetői székbe ment egy illető. Január elseje óta be­fellegzett az ilyen manipulá­ciónak. Csak örülni lehet alj­nak, hogy most már hatósági erkölcsi bizonyítvány nélkül szóba sem szabad állni a bi­zalmas állásokra pályázók­kal, s csak azokat lehet ki­nevezni, akik feddhetetlenek, akik büntetlen előéletűek. A tisztességes munkás­emberek ebből az in­tézkedésből is látják, liogy a párt és a kormány előtt töb­bé senki nem tabu, s aki bűnt követ el a nép rovásá­ra, annak vállalnia kell ezért a következményeket. Csak megnyugtatja a szegedi hon­polgárokat is az MSZMP me­gyei titkárának a következő kijelentése: "Ha tudomásom­ra jut, hogy valaki előnyt kovácsol magának abból, hogy párttag, legyen akárki az illető, személyesen teszek feljelentést ellene". Ez azt jelenti, hogy elsősorban a párton belül kíméletlenül fogjuk üldözni a korrupciót és a törtetést. A közélet megtisztításának folyamata a tömegekkel való kapcsolat erősödésének folya­matát is elindította. Most már csak arra van szükség, hogy mindenki szaggassa szét az úgynevezett "szocia­lista kapesolatokat«, s ha ilyenekről tudnak a pártta­gok, a munkások, a rendes emberek, azonnal lépjenek fel ellene, hogy a törvény­erejű rendelet minél követ­kezetesebben érvényesülhes­sen. N. I. •I wmmmmmmm ^ ^^^S -' ; PHÜ I k: " ... 11 - - U ««,*,«,« * gezzék munkájukat, a műsza­ki fejlesztésen kívül több munkaszervezési feladatot is megoldanak. Üj szalagot ál­lítanak munkába., amely vá­mért két munkatermet is össze kellett kapcsolni. Az új modern szalag, amely ja­nuár 6-án kezdi meg munká­ját, a konfekcióiparban a leghosszabb lesz. mm A BUDAPESTI HADTÖRTÉNETI MÚZEUM újjáépített épületében 18 kiállítási terem várja a látogatókat. Á 110 éves épület maga is történelmi: a magyar honvédek 1849. május 21-én két és félheti ostrom után foglalták el az osztrák csapatoktól. Az épületbe falazott ágyúgolyók sza­badságharcunknak erre a dicső fegyvertényére emlékez­tetnek

Next

/
Thumbnails
Contents