Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

2 CsfltörtCfc, 1958. Jannár 30. Véget ért az országgyűlés háromnapos ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Ielősségrevonás, nálunk különösen az utóbbi esztenr dőkben, a felső állami vezetésben ritka, mint a fehér holló. — Ennek a lazaságnak velejárója az anyagpazarlás, lopás, amely ma üzemeinkben. raktárainkban szinte legális tevékenységgé fajult számos helyen. S mert anyagot bárki — legtöbb helyen bármikor — könnven szerezhet, a selejtgvártás is lassan egyenrangúvá verekszi fel magát. Ma már ott tartunk, hogv éppen csak tervet nem k'észftenek rá számos helyen. Szigorú felelősséget gazdtis 'gi kérdésekben is Az országgyűlés tegnapi tanácskozásán Dinnyés képViselőtársunk beszédében többek között megemlítette, hogv a parlamenti tárgyalásoknak új hangja van. barátibb. nem parancsoló módban beszélnek, s ez nagyon pozitív jelenség. Én azonban azt hiszem, hogy gazdasági kérdésekben — elsősorban ott, ahol a népvagvonról, az anyagfelhasználásról van sző, arrtit igen drága valutáért tudunk megszerezni — pénzügyi, gazdasági kérdésekben meg kell szűnnie a kedélyességnek. Személyre való tekintet nélkül, legyen az bármelyikünk, a kormányban, az állami vezetésben, vagy a vállalatok vezetésében, szigorú felelősséggel tartozik a népyagyonnal való elszámolásért és a tervszerű felhasználásért. (Taps) Ez a szigorúbb hang a gazdálkodásban nincs ellentétben azzal a pozitív jelenséggel, amelyet Dinnyés kénviselőtársunk az országgyűlés munkájával kapcsolatban említett. Meg kell szüntetni az anyaggazdálkodási előírások megszegését és nagyobb figyelmet kell fordítani a beruházási összegek helves felhasználására. A beruházások szétforgácsolásának jellemző példája a Nehézioari Minisztérium szénbányászati igazgatóságának beruházási tevékenysége, aminek következtében csak ezen az egv területen tavaly további háromszáz millió forinttal nőtt a befejezetlen állomány. De nemcsak a minisztériumok. hanem a gazdasági bizottság és a Tervhivatal is felelős, hogy a beruházási vonalon nem tudtunk időben rendet teremteni. Igv állt elő az a helvzot. hogv az országban a beruházások befcjeze?Ten állománya nz elmúlt évben tovább növekedett. sági versenvhez. Látni kell szágai felé irányul. 1958-ban re az országban megvan a együttműködésen keresztül azonban azt is, hogy Ma- nem feledkezünk meg ugyan megfelelő politikai feltétel, — a reális gazdasagi alap gyarország kis ország, ter- a kapitalista világpiaccal va- de megvan — a szocialista is Javaslom a terv elfogamészeti, gazdasági adottsá- ló kapcsolataink erősítésé-öl. országokkal való gazdasagi dását. gal viszonylag kedvezötle- de a Kö'-sönös Gazdasági nek. Népgazdisági fejlődését Segítség Tanácsán keresztül A tartalékokat ésszerűen kell el • sem kepzelhetnők más- a hosszúlejáratú megállapoképp. mint együttműködve dások egész sorát kötjük a ft'lhuSZtMlili ezekkel az országokkal, hi- testvéri országokkal. szen a szükséges nversanya- — Mint ismeretes, a Szov- A következő felszólaló Ná- talán nem tekinthető túlzottgok egész sorát, valamint a jetunióval már meg is kö- rási László volt, aki főként nak, hogy a terv 38,7 milliót gépek eav részét és a lakos- töttük hosszú'eiáratú. az az 1958-as tervnek a mező- irányoz elő a kísérleti atomság ellátásához szükséges 1958—60. évre szőlő keres- gazdasági termékek felvá- reaktor építésére, közszükségleti cikkeket im- kedelmi megállapodásunkat, sárlására vonatkozó részével Beszélt azután arról, hogy pont útján szerezzük be. Ennek keretében biztosítót- foglalkozott. az értelmiség túlnyomó ré1957-ben a szocialista tábor tuk számos olvan. fontos utána Varga Lénárd He- sze megértette és elismeri a országaiból szárm--ó impor- anvagés felkészáru behoza- ves megyei képviselő arról kormány határozott, nyílt és tünk a behozatal 75 százaié- taiát, mint a vasérc, a nyers- szólt, milyen feladataik van- emberséges politikájának békát tette ki. míg a- ugyan- vas, a nyersolai. a ferroöt- rak az üzemi dolgozóknak a lyességét és saját érdekének oda iránvult kivitelünk a vöze+ek. P kohékoksz, a bá- terv teljesítésében. is látja majd, hogy a terv kivitel 79 százalékát jelen- nvafa, a fűrészáru, a ce'iu- Nagy józsefné képviselő megvalósításában maga is tette. Jebemző az is, hocv lőze. a színesfémek stb., ame- szöit többek között a gazdal- minél nagyobb részt vegyen, nyersanyag-importunk 71 Írek réogazdps-igunk fejlesz- kodási tartalékok ésszerű Beszélt végül a szovjet tuszázaiéka a szocialista tá- lése szempontjából né'külöz- felhasználásáról, a munkás- domány eredményeiről. Néborból ered míg az egész hetetlenok és beszerzésüket vándorlásból adódó termelés- hány hete tért vissza a ritgépipari exnortunk 90 száza- kapitalista országokban ne- k;esés és a költségemelkedés ka elemek geokémiájával léka a szocialista tábor or- hezen lehetne biztosítani. A szovjet nyersanyag iparunk kenyere A Szovjetunió felénk irá- fél világot bejárták szakemnyuló szállításainak több bereink. mint 90 százaiékát nyers- Amikor kint voltunk a problémáiról. Szíveri Kai- foglalkozó moszkvai konfemán képviselő javasolta, renciáról, ahol a külföldlek hogy a terv biztosította ke- között Anglia és az Egvesült rétből növeljék a mezőgaz- Államok egy-egy tudomádaságl betakarító gépek ará- nyos világnagysága is jelen nyát, s határozzák meg, mi- volt. Valamennyi külföldit lyen határig terjedhet- a bámulatba ejtették a lenínszövetkezetek géoesítése. grádi gyárban készült műSzádeczky-Kardoss Elemér szerek, a legkényesebb és az anyagok és félkészáruk te- Szovjetunióban, hetek alatt képvisel többek között szólt egész világon nagy ritkaságszik ki Ami az exportot meg lehetett állapítani, hogy arról, hogy energiatermelé- számba menő tudományos illeti a megállapodás értei- a Frunze-gyérban nekünk sünik lényeges javulására eszközökben elért felkészültmében mintegv 75 százaié- szükséges óriási kompresz- mindaddig nem számítha- ség, ezek tömeges felhasznákot fém- és finommechani- szórókat tudnak gyártani, s tunk, amíg nálunk is meg lása, s az a nyíltság, amelykai ipari gyártmánvaink te- epy év telt el azzal, hogy nem kezdődik az atomener- lyel a kérdésekről a szovjet szik ki és a fennmaradó 25 ezt Nyugaton kerestük! Az gia hasznosítása. Ezért egyál- kartársak beszéltek, százalékban közszükségleti egész hárommillió rubelba Növelni kell a termelői kapacitást cikkeket szállítunk. A Szovjetunió kormányával megállapodást kötöttünk kerül. Azonnal megrendelést. — Miért teszem vállalták a ezt szóA fő feladat a gépi állóalapok növelése. Arra törekszünk, hogv beruházásaink már 1958-ban ténylegesen növel lék a termelő kapacitást. Most azonban kisebbek a beruházási lehetőségek, épnen ezért a beruházások vonalán ts és az anyaggazdálkodás vonalán is szigorú központosítást kell bevezetni. Üj építkezést csak akkor lehet elkezdeni, ha azt a Tervhivatal és a' gazdasági bizottság úgy ítéli meg, hogy népgazdaságilag hasznos. — Az az elképzelésünk, hogy kiv.álogatjuk az ilyen beruházásokat, a befejezésükre vonatkozó Időpontot a kormány jóváhagyja, s az országban levő anyagot, munkaerőt és pénzt elsősorban ezek gyors befejezésére használjuk fel. Igy akarunk véget vetni a régi beruházási politika hibáinak és elérni, hogy ne húzódjanak el évekig az építkezések, az ország ne legyen tele félig, vagy negyedrészben elkezdett, illetve megénftett gyárak, vállalatok, üzemek tömőéivel. Ezután arról beszélt, hogy most viszonylag nagyon keveset tudunk beruházásra fordítani a nemzeti jövedelemből. Arra törekszünk, hogy helyes beruházási politikával minél előbb egészséges ipari struktúrát alakítsunk ki. A gépipar problémái arra vonatkozólag is hogy vá. Szeretnék szólni a mi A , következő felszólaló el Igen komoly tárgyalásotovább Sfttük az ercte- igen derék műszaki értelmi- Csergő Jón«ko^ éagé^ kat folytattak a Szovjetunó áramú gyengeáramú villa- ségünkhöz, amelynek több- 'Pa" miniszter volt. Vála- szakembereivel arról: hoLTbe^eXk^műsze'rek, sóge a népi demokráciához az^a az -revetelek- gyan tudjuk. a gépírnak a DTeteLmotorok gyártása M, - de ha valami rendkí- re amelyeket Apró Antal, azokat az ágait fejleszteni, területén már kialakftott vül komplikált dolog megöl- a Minisztertanács első el- amelyek a magyar viszokooperációt, s a műszaki dásáról van szó. sajnos, elegvüttműködést is tovább- sősorban Nyugat felé néz. nökhelyettese tett a Kohó- nyoknak. népgazdaságunk és Gépipari Minisztérium érdekeinek megfelelnek, munkájáról. Az észrevétele- Csergő János végül kijeket elfogadta, s elmondotta, lentette: • minisztériumhoz fejlesztjük A Szovjetunió Meg szeretném mondani: a SS SkÍredndket tSST^SST ££ hogy a ^t ^riső felének ^ dolkérésünkre, amelyek .fel- akármelyik komplikált, igbn £«» ^^TSST^S. évben már sokkal kisebb hogy az említett hiányossáalakítását " jelentős merték- gépek egész sora iránt ér- mértékben fordultak elő hi- gokat megszüntessék a ko...V-mu. „ a^iAaHteL- _ nmí„sí mv.«n bák. Ez az időszak az 1958- hó- és gépipar előtt álló felhasználásával iparunk kor- fontos gép, Diesel-gép, vilszerűsítését, strukturális át- lanymozdony, vagy egyéb ben előre vihetjük. A Szov- deklődtünk — amiről itthon jetunióval kötött epyezmé- azt regélték, s azt mondot- ra nvek közül különösen nagy ták, hogy csak Nyugaton jelentősége van annak a van meg —. a szovjet szermegállnnodásnak, amely sZe- vek azt mondották: ne kerint a Szovjetunió a Maoyar ressék Nyugaton ezeket a Népköztársaság rés'ére ipari terveket, mi ezeket gyárttiz^mek épít'se, rekonstruk- juk. óriási összegeket fizetvaló felkészüléssel telt adatokat megoldják. A szénbányászat csökkenti önkiilfségét Ezután Czottner Sándor igazgatási, a szállítási költA takarékosság nemzeti ügy ciója, valamint köziekedé- hetnek ki az angoloknak, és nehézipari miniszter emel- ségeket felülvizsgálva, a lesünk fejlesztése céljából se- a nyugatnémeteknek, mi in- kedett szólásra. Beszélt ar- hetőségeket maximálisan kigítséget ad. Ez az összeg gyen a Magyar Népköztársa- ról, hogyan járultak hozzá használva, tovább sikerül a minisztériumhoz tartozó csökkenteni az önköltséget. HfeH ^^HHH iparágak — elsősorban A kormány az egymilliár A háromszáz millió rubel nunk kell a Nyugattól és a szónbányászat és a villamos- dot kitevő ipari beruházásotovábbi része lehetővé teszi leghaladottabb technikát fi- energia-ipar — az ellenfar- kon felül jelentős összeget a ma»var ipar hagyományos, gyelemmel kell kísérni, de radalom kártevéseinek hely- adott a szénbányászok lamintegy háromszáz rubelt jelent. millió ság rendelkezésére bocsátjuk. (Taps.) Nekünk tanul Nagvrészben a kirívó hiányosságokról beszéltem. Nem azért tettem, hogy ezeket csak csokorba kössem és itt elmondjam, hanem a munka megjavítása érdekében. Hasznos volna, ha most Csergő és Czottner elvtárs, itt az országgyűlésben választ adnának arra, hogy a gazdálkodás megjavítására milyen intézkedéseket kívánnak tenni. A dolgozók között egyébként ezek a problémák nap mint nap felmerülnek, munkásgvűléseken maguk a dolgozók teszik szóvá a megmutatkozó pazarlást és ebből a szempontból csak üdvözölhetem a diósgyőri, ózdi üzemek munkásainak kezdeményezését. a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó részlegének kezdeményezését, amikor az ország dolgozóihoz fordulnak ós azt javasolják, tegvük társadalmi üggyé, széles népmozgalommá a takarékosságot, lépjünk fel a pazarlás, a helytelen gazdálkodás, a lopás, s az úgynevezett fusizás ellen, valamint azok ellen a jelenségek ellen, amelyek a kisiparban megmutatkoztak és amelyekre Kádár elvtárs utalt. Az itt mutatkozó visszaélések nem is olyan kicsik. A Gazdasági Figyelő legutóbbi számában egész sora van felsorolva azoknak az iparágaknak, ahol kicsinek mondott, de valójában nagy — félmilliós és egvmillió forinton felüli rendeléseket — adnak állami üzemek iparosoknak, amikor egészen egyszerű munkáért, műanyagból gyártott bajcsatért több mint egvmillió forintot fizettek ki állami vállalatok kisinarosoknak anyaghiány id^i^n. ORV gondolom, az országgyűlésnek egyet kell értenie, hasznos, ha egyetért a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak kezdc-xfenvezésével. A párt Központi Bizottsága és a kormány nagv jelentőségűnek tartia ezt a kezdeményezést és a társadalmi szervezetekkel egvütt azon lesz, hogv központi intézkedésekkel is, a vezetés munkáiénak megjavításával is hozzásegítsen a kezdeményezésnek az üzemekben, a gyárakban, a falvakban egyaránt széleskörű néni mozgalommá történd kibontakozásához és ehhez a munkához segítségül hívjuk aktív munkatárskóot az országgyűlés tagjait. küiföMön is igen jó nevű ugyanakkor tanulnunk kell reállításához. Szóit arról a diesel, híradástechnikai, mű- a Szovjetuniótól és elsősor- harcról, amely az ellenforszeripari és erősáramú gépi ban tőle kell tanulnunk. radalomban született, a gyártásárak tóén nagv ará- A Szovjetunióban kötött munkát bénító munkástanányú felfuttatását lehetővé megállapodás értelmében csok ellen folytattak. teszi görd ü 1 őcsa pá gy- gy á rtá- nemcsak a gépipar, a textil- A szénbányászatban a | _ ipar és néhány más iparág múlt év első negyedében 255 os színvonalat. Az idei terkap segítséget. Az egyez- forint volt a tonnánkéntion- vekről szólva a miniszter élmény szerint 9 millió rubel költség, a negyedik negyed- mondotta, hogv a szénbáértékben hibridkukorica elő- éyben m&r sUcerült 200 fa- nyúzat előirányzata 14,4 sunk jelentős fejlesztését. káshelyzetének megjavításra. Elmondotta, hogy különösen jó eredményeket ért el a kőolajfeldolgozó és a gyógyszeripar. Ez utóbbi exportja meghaladta az 1950Kézen fekvő megoldásokat! állításához szükséges termelő berendezéseket is vásáro- a-a szorítani. 1958-ra százalékkal haladia meg az 1957-es szintet. Ez fokozott Nyolcszáz millió forintért lünk. Ezek egymillió hold ku- 196,80 forintot terveztek, feladat elé állítja a bányáépítiük Kazincbarcikát. Ez korica vetéséhez biztosítják yan lehetőség arra, hogy az szat dolgozóit, a műtrágyagyár évi szézhar- majd a hibrid vetőmagot, s mtneezer tonna nitroifen ez holdanként mintegy 2 műtrágyát fog adni. Óriási mázsa többletet eredményez. beruházás ilyen kis országban egy ilyen nitrogén műA beruházáshoz nyújtott segítség kötelez bennünket Önállóság, felelősség Ezután Kiss Árpád, az Or- kok felhasználását, hanem a . , , , 1,1 arra, hogy azt esszeruen szagos trágyapyár, de elvtarsak, használjuk fek így a Dunai válaszolt Tervhivatal elnöke hosszúlejáratú szerződéseka vitában elhang- kel lehetőséget ad term keennél az építkezésnél — Vasműnél, a Debreceni Gör- zottakra, hangoztatta: egyet- ink átvételére, piacot is nem akarok senkit meggyanúsítani —, majdnem szabodülőcsapágy gyárban, a MÁ- értettek a felszólalók abban, nyújt új termékeinknek. VAG-ban, az Egyesült Izzóban, az Orionban, a Klehogy 1958-as tervünk reális. Az országgyűlés az 1958a tervezett eredmények még as népgazdasági terv irány-. . 0(--,or,-QrlrJ,-, hi'ínurvc cl" v/i jui i utui, a IV1'.— a icívcicn Cl cvii 11VI i ,v oiv urcg as uciifiatuttaűgi iciv unit; tazzsal egj enranpu nianyos- ment Gottwald-gyárban, s a növekedhetnek, újabb tarta- vonalait egyhangúlag jóváságok fordulnak elő! Két da- Székesfehérvári Alumínium- lékok tárulhatnak fel. T„A—,A„„I rab kompresszorért már a hengermű építésénél. hogy Nagyok az előttünk álló feladatok A legszorovaht!an együttműködünk a szocialista országokkal Hangsúlyozta, idén meg kell 1959—1960-as Hangoztatta, hogy továbbra , , , ls erősíteni kell a vállalati A Szovjetunióval mar meg- hibakat felszámoljuk, uj tar- önállóságot, de csak olyan kötött és a többi szocialista talékokat tárjunk fel, jobb, körben hogy az a's^bb szerországgal kötendő hosszúié- ésszerűbb gazdálkodással. vek a hatáskör mellé a felejáratú megállapodások — Ebben a munkában támo- íősscget is el tudják válamelyek közvetlenül aláírás gatnak bennünket a dolgozó iajni. előtt állnak — bizonyítják tömegek. Az 1958. évi ter- Beszélt iparunk szerkez-J? a szocialista tábor országai- vet reálisnak tartom és meg átalakításáról is ElmondoTnak együvé tartozását és az vagyok győződve arról, hogy ta hogv a mneyar műszaki együttműködésnek azt a fö- itt, a vitában elhan«zort ja- tudom'nyok művelői a fellényét. amelyet semmifé7e vasiatok tovább javítják ezt szabadulás után nem várt más, kapitalista országokat a tervet és népgazdaságim- „agy eredménveket értek jellemző együttműködéssel kat az 1958. évben tovább hasonló volt a helyzet a hagyólag tudomásul vette, az Ezután Rónai Sándor bezáralapoznunk ta az ülésszakot, terveinket. biz+osftani nem lehet. tudiuk fejigsztenl. •Ezután a szocialista országokkal folytatott gazdasági, tudományos-műszaki együttműködésünkről beszélt. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1949ben alakult. — űrömmel tölt el bennünket az, hogy mi részesei lehetünk az együttműködésnek, hogy a szocialista világrendszerhez tartozásunkkal hozzájárulhatunk a tőkés országokkal való békés egymás mellett élés közepette megvalósítandó gazdaÁlló feladatok nagyok A bj bák kUavítására erőfeszfté seket teszünk és mi, akik Hl H Eevtészt munkások termel'si kultúráNem kell különösebben kiiavítiuk a régi hibákat, jínak növekedésében. Ma aláhúznom, hogy az előttünk biztosítjuk a dolgozók élet- mdr ej lehet mondani, hogy Í.,-^..-,. A s^nvonaiát. másrészt, új P7 ipar szerkezeti adottsága perspektívát dolgozunk ki. és műszaki felkészültséhiszen készül a hároméves gunk nem fedi egymást, bigazdasági vezetésben dolgo- tervünk, amikoris az ipar, zonyos mértékben műszaki zunk, tanulva az 1957. évi a mezőgazdaság számos te- tartalékaink vannak. A hibákból, fogyatékosságokból, rületén tovább akarunk egy Szovjetunió által nyújtott a minisztériumok élén. vagv lépéssel menni, felszámolva jeífemzT^ a gazdasági bizottságban a mostani nehézségeket. Biz- nemcsak biztosítja a szerkeazon leszünk, hogy ezeket a tos vagyok abban, hogy er- zet átalakítását, e tártaiéA külpolitika hírei r o v 1 a e n Párizs: A francia nemzetgyűlés kedden, második olvasásban, 310 szavazattal 234 ellenében elfogadta az algériai kerettörvény-tervezetet. 292 szavazattal 249 ellenében véc'egesen elfogadta az algériai választásokra vonatkozó törvény javas latot. Párizs: A közép-franciaországi Blanzyban 12 nappal' ezelőtt történt bányászszerencsétlenség halálos áldozatainak száma húszra emelkedett. Kedden újabb két bányász halt bele súlyos égési sebeibe.