Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

Kedd, 1958. január 28. A harmadik kerületi tanács igyekszik megoldani a lakosság problémáit Rend behozzák a Teréz és Bakay Nándor utcák kövezetét — Nagyobb égőkkel javítják a közvilágítást — Törpe vízmű a Moszkvai körúton — Megkezdik a holttiszai vízátemelő­telep építését — Vereska András v. b.-elnök nyilatkozata Haíí^aiiatn Miután az elmúlt napok­ban beszámoltunk az első és második kerület tanácsai­nak terveiről, felkerestük Vereska András elvtársat, a harmadik kerületi tanács végrehajtó bizottságának el­nökét, és felleértük, ismer­tesse e kerületi tanács ez évi elgondolásait. — A harmadik kerületben ls igen sok a rossz járda, kocsiút. A rendelkezésünkre álló pénzösszegből elsősor­ban ezeket szeretnénk meg­javítani. 1958-ban felújításra egy­millió hatszázezer forint áll majd rendelkezé­sünkre. Ebből majdnem egymillió­háromszázezer forintot for­dítunk a járdák, kocsiutak rendbehozására. A Teréz utca szomszéd­ságában egy ipari negyed van kialakulóban, azonkívül ezen az utcán > egyre növek­szik az átterelő forgalom a Kossuth La; os sugárúttá. Mivel a kocsiút, a gyalogjár­da és a csatorna itt nagyon rossz, több mint félmillió fo­rint költséggel rendbehoz­zuk. A Bakay Nándor utca mö­götti Istvántelep lakosságá­nak nagy problémája, hogy építőanyagot, tüzelőt nem­igen tud odaszállítani, mi­vel nincs bekötöúfja. Ezért 250 ezer forintos költség­gel rendbehozzuk a Bakay Nándor utca kövezetéi. — Köztudomású, hogy a Ságvárltelepen a városi ta­nács, az OTP és az üzemek segítségével nagyarányú építkezés indul meg. Ezt a harmadik kerületi tanács a maga részéről a legmesz­szebbbenőkig támogatja. A régi városvezetés a körtöl­tésen kívüli településekre semmit sem fordított. Mi ellenkező politikát akarunk folytatni. A Ságvárltelepct közmfi­vesítjük. Mintegy 180 ezer forint költ­séggel járdákat, közkifolyó­kat, utcai világítást létesí­tünk, hogy a munkás csa­ládi házak tulajdonosai .hi­ányt ne szenvedjenek. — Területünkön az utcák, utak közvilágításával sem vagyunk megelégedve. A jó magyar közmondás azt mondja: "Addig nyújtózkod­junk, ameddig a takaró ér*. Máról holnapra 'minden hiá­nyosságot pótolni nem tu­dunk. Kerületünk lakossága is tudja, hogy az 1956. évi ellenforradalom kártevése több mint 22 milliárd forin­tot vont el az államháztar­tástól. Ez az összeg nemcsak az életszínvonal emelkedését gátolja, hanem kevesebb le­hetőséget biztosít a kerület útjainak, csatornáinak rend­behozására is. Ezért — töb­bek között — világítási há­lózatunkat is csak szeré­nyebb keretek között fej­leszthetjük. Tervünk, hogy a forgalmi csomópontokon az eddigi kis égőket szá­zas. kétszázas égőkre cse­réljük ki. Ezenkívül nyolc új közvilá­gítási lámpát helyezünk el. A DAV különben körülbelül másfél kilométernyi hálóza­tot épít ki a III. kerületben saját pénzügyi keretein be­lül. — A kerület lakossága tudja, hogy az ellenforrada­lom előtt tervbe vettük a hattyastelepi autóbuszjárat útvonalának — a Mátyás tér —Földműves—Sárkány ut­cáknak — teljes átépítését. Az ellenforradalom a meg­kezdett munkát megszakítot­ta. Ez évben a Mátyás téri szakaszt tudjuk csak elké­szíttetni. — A rókusi téglagyári tó­nál vízkivételi szivattyút lé­tesítünk. A szivattyú műkö­dése folytán a talajvizet ezen a környéken alacso­nyabb szinten tarthatjuk, a kialakuló ipari körzet és a tó környéki település elvi­zesedését megakadályozzuk, illetve csökkentjük. — Beruházási keretből sor kerülhet a Moszkvai körút 31. számú ház előtti közterületen két nagy tel­jesítményű pozitív artézi kút fúrására. Ez évben az egyik kút fúrá­sa 130 ezer, a nagyobbik kút fúrása pedig 180 ezer forint­ba kerül. Tekintve, hogy Al­sóváros, Móraváros erősebben beépült belső területeinek lakói jogosan kérik a nagy­nyomású víz biztosítását, ezért még ebben az évben a két új anyakút mellé a Moszkvai körút 31. szám alatti telken megépül egy nyomásfoko­zó törpe vízmű 180 ezer forint beruházással. Ennek megépülése után a meglévő vízvezetéki hálózat felhasználásával biztosítani tudjuk a magasnyomású vi­zet. — Ha már a vízkérdésnél tartunk, erről szeretnék bő­vebben szólni, mert ez a probléma a harmadik kerü­letet közelebbről érinti: — Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a városi tanács rendkívül komoly erőfeszítéseket tesz Szeged csapadói:- és talajvízveszé­lvének elhárítására. Tudva­lévő, hogy Szeged az ország legmélyebb pontján fekszik, a Duna-Tisza-közi belvíz felszivárgása nagy károkat okoz a város épületeiben és szántóföldjeiben. Reméljük, hogy az országos szervek tá­mogatásával már ez évben megindulhat a holttiszai vízátemelőtelcp, a nyílt- és zártszelvényű főcsatorna épitése. Ez nagyban elősegíti majd az ilyen problémák megol­dását. Közel háromszázezer fo­rintot fordítunk a köztiszta­ság fenntartására. A Köz­tisztasági Vállalat dolgozói általában rendben tartják az utakat. A lakosság azonban ilyen szempontból még ha­nyag. Lépten-nyomon ta­pasztaljuk, hogy sok magán­és sok KIK-ház, sőt köz­épület előtt szemetesek a járdák. Télen nem takarít­ják el a havat, ősszel a fa­leveleket, a szél által oda­hordott szemetet. Sokszor csodálkozunk, hogy Ilyen hanyagok az emberek. Na­gyon jó lenne, ha mindenki csatlakozna a »Szép Szege­dért«-mozgalomhoz... A szükségesség sorrendjé­ben, az elmúlt években nagy költséggel járdákat ké­szítettünk, lefolyóárkokat tisztíttattunk ki. Tapasztal­juk azonban, hogy egyesek nagyon rongálják e létesít­ményeket. Három-négyton­nás járművekkel felhajtanak a járdára, szemetet horda­nak a csatornába stb. bizottsága sokat foglalkozik az ifjúság nevelésének prob­lémáival és keresi a lehető­séget a kérdés megoldását elősegíteni. A tanácsháza melletti helyiségben klub­termet alakítunk ki, ahol — az úgymond utcán nevelke­dő gyermekek részére — szórakoztató eszközökkel, könyvekkel felszerelt máso­dik otthont létesítünk. Re­méljük e tervünk — amiről a Délmagyarország már rö­viden beszámolt — sikerrel jár majd. — A megyei tanács mű­velődésügyi osztályával kö­zösen meg akarjuk oldani a Lon­doni körúti gyermekott­hon áthelyezését a Vas­útforgalmi Technikum volt épületébe, hogy a túlzsú­foltságot megszüntessük. Ez azonban nagyobb össze­get igényel. A kerületi ta­nácsnak erre pénze nincs, ezért szükség van a minisz­térium segítségére is. — Végül, de nem utolsó­sorban beszélnem kell a harmadik kerület dolgozó parasztságáról is. Fontos fel­adatunknak tekintjük a pa­rasztság és a tanács kapcso­latának megerősítését. En­nek érdekében a népfront és a tanács közös munkája eredményeként létrejött a gazdakör. A Vendéglátó Vál­lalat igazgatójával közösen a Földműves utcai vendég­lőben helyiséget biztosí­tottunk a gazdakör ré­szére. A gazdáknak a különböző termelési, tovább képzési problémák megoldásához itt a legnagyobb segítséget akarjuk megadni. — Beszélnünk kell a la­káskérdésről is. Területünk — mint más kerület is — nagyon nehéz helyzetben van, mert nálunk magánház jellegű települések vannak. A ritkán felszabaduló helyi­segeket igen gondos mérle­gelés után igyekszünk igaz­ságosan elosztani. Az igény­lők azonban többször han­goztatják, hogy a lakások­kal itt-ott üzérkedés folyik. A harmadik kerületi tanács képtelen ezeket felfedni, ha a lakosság nem segíti. Meg­éri: az utóbbi hónapokban két lakásüzérkedést leplez­tünk le. Az eljárást mindjárt megin­dítottuk. Aki az esetet fel­fedte — megkapta az egyik lakást. A második esetben még folyik a vizsgálat. — Reméljük — mondotta végül Vereska elvtárs — 1958-ban sikerül ismét né­hány problémát megoldani, s ezzel könnyebbé tenni a harmadik kerület dolgos la­kosságának életét. Ehhez a lakosság segítségét is kérjük. A költségvetésben felújí­tásra, beruházásra külön ke­retünk van, azonkívül ren­delkezünk községfejlesztési alappal is. Az utóbbi ter­hére egy anyakutat fúra­tunk, a Boszorkányszigeten nyá­ri gátat létesítünk, mivel minden évben fenn­áll a veszélye, hogy a zöld­ár 160 hold jó minőségű ter­mőföldet önt el itt. A fenti alapokból létesítendő mun­kákat különben a tanácsülés dönti el majd februári ülé­sén. Ezért további részletek­ről nem nyilatkozhatom. — Kerületünk végrehajtó a rádió külföldre szóló adását. Magyar honból disszidált magyaroknak üzeneteket közvetített, az üzenetek mellé szép ma­gyar nótát, a küldők választása és a cím­nek szíve szerint szólt egy-egy nóta. Köz­ben akadt üzenet kintről, a távolból haza, az itthon maradott gyermekeknek, elár­vult feleségnek, gyötrődő, szomorkodó szü­lőknek. Nem akarja az ember, mégis valami egé­szen furcsa érzés keríti sodrába. Megha­tódottság? Bánat? Fájdalom? Utálat? Vagy mindezek együttvéve? Kinek ne fájna, amikor az édesanya panaszosan, szomo­rúan üzen nyolcesztendős fiának osztrák lágerbe: "Kisfiam, gyere haza, nagyon vár téged beteg szívű édesanyád*. Beteg szívű édesanya. Talán egészséges munkásasszony volt, valamelyik pesti gyárban dolgozott. Éjt nappá sorozva, ne­;velte a kis Lacikát. Szépen járatta, tisz­tán, gondosan. Benne látta élete nagy ; célját: felnevelni a gyereket, emberré, ;becsületes foglalkozást a kezébe, és majd ; átveszi a fáradt édesanyától az élet ter­ceit, S a beteg szívű édesanya, talán egészséges szívvel, békességben, öreg, örö­;mös éveken keresztül bíbelődött volna a ! legdrágábbak az unokával. I Borzasztó egy anyának, elveszteni pici Ifiát. Mert elvesztette. Még rágondolni is !rettenetes, hogy a magyar fiatalokat — !közöttük tizennyolc éven aluliakat —, ide­genlégiókba kényszerítenek. Ezek az éret­len gyerekek azt sem tudják, hogy mit ! tesznek. Voltaképpen egy nép, egy sza­badságáért és függetlenségéért harcoló nép ellen küzdenek, hogy továbbra is gyarmati, elnyomott sorsban maradjon, ahelyett, hogy e nép szabadulását, boldogulását segítenék. Ez majdnem annyi, mintha saját szüleik szívének szegeznél: a gép­pisztolyt, vagy gépágyú halált lövő csövét. ; Hiszen az ő szüleik is annak a világnak ;az oldalán vívnak, küzdenek az elsők ; között, amely szabadulni akar és már ; szabadult is minden szolgaságtól, emberi ! megalázottságtól, nyomorúságtól. A francia légió katonái — magyar fia­talok! Algéria ellen harcolnak. S talán, amikor egy magyar apa az újságot la­pozza, és az algériai nép függetlenségi mozgalmában elért eredményeknek örven­dez — éppen akkor disszidált fia gép­pisztolyával öli meg a rabság ellen küzdő algériai családapát. Pokoli játéka ez a sorsnak. Itthon az életért küzdünk. Ml magunk rendezzük, igazgatjuk sorsunkat, számoljuk elsején, vagy más fizetési napokon, mit vásárol­junk gyermekeinknek, hogyan csinosítsuk lakásainkat. Mire telik ebben a hónapban, mit veszünk a következőben. Dolgozunk békében, szerényen, de boldogságban élünk. S a ml fiaink elvakultan, valami boszorkányosan kiagyalt íantómokkal lel­kükben — békétlenséget teremtenek: öl­nek, gyilkolnak. Szabad egyáltalán, hogy békés magyar ember gyereke fegyvert fog­jon a vllógszabadságra!? Nem, és nem! Tiltakozzék az 'egész magyar közvéle­mény, hogy serdülő gyermekeinket ne vigyék a gyarmattartók, az elnyomott né­pek elleni harc légióiba. A kis Lacika még nyolc éves. Nem lé­gionárius. Talán tanul és valószínű nehe­zen barátkozik az idegen környezettel. Szeretne haza jönni és mi magyarok, va­lamennyien szeretnénk, ha a kis Lacikák százai és ezrei mihamarabb közöttünk len­nének. Ezért Mr. Lindt úrnak, az ENSZ mene­kültügyi főbiztosának azt üzenjük, hogy az ENSZ keretében működő menekültügyi fő­bizottság gondoskodjék arról, hogy szülő­hazájuktól, otthonuktól elszakadt fiatal­korú gyerekek mielőbb hazatérjenek a szülői házba. Magyar anyák és apák, ha üzentek gyer­mekeitek után a rádióban, de magánle­vélben is, üzenjétek és írjátok: gyertek haza, anyátlan, apátlan, hazátlan gyere­kek! Itthon egy nemzet igazságossága, melege, boldogsága vár benneteket. (siklós) A kereskedelemnek nemcsak gazdasági, hanem politikai feladatai is vannak Szegeden járt német szakszervezeti vezető elismerő nyilatkozata a város kereskedelmi életéről Ha a szép szó nem hasz­nál. az íiyen személyekkei Nagyszerűen bevált szemben a Jövőben a leg- ' .. . szigorúbban eljárunk. a sertes-oneteto A Mezőgazdasági Gépja­vító Tröszt dolgozói olyan sertésetetőt készítettek, amely az állatoknak a leg­megfelelőbben adagolja a ta­karmányt. Lényegében a sertések önmagukat szolgál­lak ki. akkor esznek, ami­kor megéheznek. A sertés öne te tőkkel végzett kísérle­tek sikerre vezettek. Nagy­tétényben egves hízócsonor­toknak 24 százalékról 30-ra emelkedett a takarmánvér­tékesítése. s ugyanakkor rö­videbb idő alatt, bíztak meg az állatok. Számítások sze­rint az öntetetőkkel a hiz­laldák kapacitását is lobban ki 'ehet használni, mert egv évben nem két. hanem há­rom falkát lőhetne hizlalni Az, idán sono—aoen ttnetetőt szándékoznak vásárolni a hizlaldák és a gazdaságok. Tegnap a déli órákban Szegedre látogatott Paul Kupke elvtárs, az NDK Ke­reskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének titkára. Kíséretében volt Mészáros József elvtárs, a Kereske­delmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszer­vezete Országos Központja alelnöke is. A vendégeket a KPVDSZ megyei bizottságá­rak titkára. Kókai József elvtárs fogadta és több ke­reskedelmi vállalat igazga­tója. Délután Paul Kupke elvtárs megtekintette a sze­gedi Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat 8-as számú boltját, a 40-es húscsarno­kot. a 19-es Ruházati Boltot, az Állami Áruházat, maid sor került a szegedi Kiske­reskedelmi Vállalat téli sportszerkiállításának meg­tekintésére is. Itt Halász György igazgató fogadta a kedves vendégeket. A látogatások után Paul Kupke elvtárs nvitatkozott lapunk munkatársának Hangsúlvozta, hogv mind textiliáhól, mind pedig álel­misze*' M bősécrosen áll a vásárlók rendelkezésére. A raktárak szúk volta mellett í-.'oiAcrítő az árukészlet, a t'hlönösen ióleső érzés ezt látni — mondotta —. h'aren köztudomású, hogv az ellen­torradalom óriási kárt oko­zó** n magvar nánnek. Kü'ön szóit TT„r,ke elv­társ a ciecfodi Ri-'ireiíirerkís­kereskeöotml Vállalat 8-as eimii árudáiártok naevnze­rtlsáeóröl az áruk Írlá-eq osztálvozáráról VTasorttökáo­non nvÜR+kezott a seerfedi vicineronkoRMmi Vállalat táti snortsTerkláWtánáról omolv ugyan má-etoíbeu ki­esi. de sok árutaitát kamu­ta*. ü/íinden más árueikk­tiAl kelleme mendeani hasonló 1-iáUf*áct mert p kereske­delemnek nemecak easda­s á ed hámom óriási moií+ítnai fstada+a Is van — telezte he nyilatkozatát Paul Kunké eh'társ, •néiután 5 órakor a szak­szervezeti szZi-*,Z-ham merf­tarfott TPnsrraei'Z.dalaozőTn ma eva*r/íl As4m yot+ek ráne* a yemdáeek A rtsonarád ma­oi'oj náz+hiem+f cá <* káriV'neie­tében Ábrahám Antal elv­társ jelent meg, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa képviseletében Juhász Jó­zsef elvtárs, megyei elnök, a KPVDSZ részéről pedig Kókai József elvtárs. A nagyszámú hallgatóság előtt Mészáros József, a KPVDSZ Országos Központ­ja alelnöke tartott beszámo­lót a KPVDSZ nemrégiben lezajlott II. kongresszusáról és annak jövőbeni célkitű­zéseiről. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után Paul Kupke elvtárs emelke­dett szólásra, kifejezve örö­mét, hogy személyesen ad­hatja át az NDK Kereske­delmi Alkalmazottak Szak­szervezete félmilliós tagságá­nak üdvözletét Csongrád megye és Szeged város ke­reskedelmi, pénzügyi és ven­déglátóipar! dolgozóinak. A békeharc és a szocializ­mus építése testvéri barát­sággal fűz össze bennünket — mondotta többek között —, s ez a barátság napról napra erősödik a nemzet­közi munkásosztály nagy tá­borában. Ezt követően több keres­kedelmi vállalat dolgozóinak nevében ajándékokat nyúj­tottak át a kedves német vendégnek, majd a nagy­gyűlés Kókai József záró­szavaival ért véget. Az NDK Kereskedelmi Alkalmazot­tak Szakszervezetének tit­kára ma reggel Békéscsa­bára utazott, majd onnan folytatja útját Budapestre. Uj lakásfűtési rendszer A román építőipari és használnak. A fűtőanyag é« epítóanyagiparl miniszteri- a vtllamosáram-foevasztás is um egyik vállalatánál »17o- K,, a fogyasztás s motherm«-nek elnevezett űj c3Ökken' mlve' a lakás bel­lakásfűtési berendezést ter- sejében elhelyezett fűtőbe­veztek és próbáltak ki. Ezt rendezés csak addi<? mdkö­a lakásfűtési berendezést dik- ameddig a lakó akar­már az 1958. évben épülő ja' Például egy 60—80 négy­lakásoknál alkalmazzák. zetméteres lakás fűtése 20— E berendezés alkalmazásé- 40 t*1"6 alatt történik, val lehetővé válik a hőmér- A "Domotherm* fűtőbe­séklet lakásonkénti szabá- rendezés meleg levegőt fúj lyozása, s ugyanakkor nagy- a helyiségekbe. A szobákba mennyiségű fém és más juttatott meleg levegő túl­anyag takarítható meg, ame- nyomást teremt, s így meg­lyet máskülönben a csőbá- akadályozza a külső hideg lózathoz, a fűtőtestekhez- levegő beáramlását. Egy év a'att 360 csa ód kapott ű] telket szeged jáiásban Amióta kormányrendelet jában építeni akarnak, egy­jelent meg arról, hogy azok- re több kérelem érkezik a tói a telektulajdonosoktól, járási tanácshoz telekigény­akik ismételt felszólítások lés; ügyben. A múlt eszten-' ellenére sem építik be a . - . .. , , , , .. , , , . dobén befutott kerelmckre községek belterületein levő telkeiket, a házhelyek a járási tanács az ép.tkeznl igénybevehetők, s azoknak szándékozó csalódok reszé­kell odajuttatni, akik való- re 360 házhelyet juttatott i

Next

/
Thumbnails
Contents