Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

Vasárnap. 1058. január 2(5. ilustgulatos hangversenyén szép sikerrel énekeit a Bartók Béla Kórus ^ nem hivatásos ének­karok eredményes munkájának és fejlődésének három feltélele van: a kol­lektíva belső harmóniája, a zene szeretetében való fel­olvadás és az önkéntesség elvének teljes érvényesülé­se. Mindehhez a vezető egyénisége, emberi és szak­mai kvalitásai szükségesek, hogy művészetben, igazi mu­zsikában gyönyörködhes­sünk. Kevés helyen találkoz­nak ezek a tényezők oly sze­rencsésen, mint a Juhász Gyula Művelődési Otthon "Bartók Béla* Kórusánál, amely érdemes karnagyá­nak, Kertész Lajosnak veze­tésével pénteken este lépett a nyilvánosság elé. Bár az énekkar jelenleg csak ka­marakórus létszámú, ko­moly előkészülete és szívvel­lélekkel való előadása le­győzte az a capella ének és néhány igényesebb klasszi­kus remekmű technikai ne­hézségeit is. A kiváló kar­vezető minden számot mu­zikális formában, világos szövegmondással és gondos kidolgozásban szólaltatott meg. Valóban példamutató az öntevékeny együttesek számára ez a leszűrt, tiszta stílusú muzsikálásmód, mely elsősorban a dallamok mi­nél természetesebb kifejezé­sét keresi. A műsor kórusszámokon kívül felvonultatta a szólis­tálc hosszú sorát. Az ének­kar Handei Győzelmi éne­kében, Székely Endre: A népköztársaság dala és Hon­t'écl nóta cimű szerzeményei­ben, valamint magyar és szlovák népdalokban. Mathia Károly Két táncdalában, Be­hár György gyújtó hatású Vörös Csepeljében és Jo­hann Strauss Kék Duna ke­ringőjében mutatta be fi­gyelemre méltó hangképes­ségeit. A szólisták vonalán külön kiemeljük azt a kö­rülményt, hogy főként ma­gyar népdalokat énekeltek szép szövegmondással és lel­kes előadással. Kertész La­josné a karszámok zongora­kíséretében a kamarazenei hangzás puha színeivel tűnt ki, de pompásan pótolta a zenekar dinamikáját is a Kék Duna keringő ben. Énekesei­nek dalszámait Kertész La­jos kísérte és itt felfigyel­tünk néhány csillogó harmo­nizálású népdalfeldolgozásá­ra. Zongorajátékában híven tükröződik zenei kultúrája. S a műsor zárószáma előtt mint énekes is sorompóba állt Kertész Lajos, aki Lő­ve e: Az óra cimű megh-itó dalának átélt tolmácsolásá­val Ízelítőt adott a magas igényű dalmüvészetből. A Juhász Gyula Művelő­dési Otthonban összegyűlt szépszámú hallgatóság nstn Tjaiw&z a TÉLBEN Most már nemcsak naptár szerint van tél, telet mutat a hőmérő csalhatatlan higanysza­la is. Azonban a való­ban zordra fordult idő­járás, sót még a hava­zás sem tudja meggá­tolni a tavasz hírnökei­nek éledezését. Az új­szegedi Füvészkertben a száratlan kankalin­nak kibújtak apró, kén­sárga virágai. Bonto­gatja szirmait az acsa­lapu is. Ez az Alföldön ritkán előforduló, pata­kok, források mentén élő, nedves talajt ked­velő növény hússzínű virágokat hajtott. A la­pu gyökereiből gyógy­ieát szoktak főzni, s a növény külön érdekes­sége, hogy csak azután jelenik meg a levélzete, amikor már elvirágzott. Ilyenkor hatalmas, fél­méteres levelek fejlőd­nek. A botanikuskert életében most fordult elő első ízben, fcogy ezek a virágok január­ban kinyíltak. A meleg cgövj növé­nyek ls szépen fejlőd­nek, Természetesen ezek nem a szabadban, ha­nem a langyos, párás le­vegőjű üvegházakban. Ide most új lakó költö­zött; kínai teacserje. Éveken keresztül nem sikerült teacserje-magot kikeltetni. Most Hong­kongból olyan gondos csomagolásban küldték, hogy még az úton ki­kelt és most szépen zöldell. fukarkodott az elismerő tap­sokkal és egész sor ráadást, kapott. Szatmári Grésa Szegedi szakszervezet! lőnie enánusok is latosaikat ák az SZMÍ y.-ellöki tüoíoiyanát Mint annak idején' közöl- gyei ü. b.-elnökök tovább­tük, a Szakszervezetek képzésére. A tanfolyamon Csongrád megyei Tanácsa közel 75 helyi és megyei négyhetes tanfolyamot szer- üzemi bizottsági elnök vesz vezett január 13-tól, a me- részt. Többségük társadalmi Elkészültek az első nagyobb méretű MAJOLÜlAFKESKÓK A hódmezővásárhelyi művésztelep kísérletezéseinek jelentős sikere Nemcsak a magyar épi­tőművészetnek, hanem az egész huszadik századi építé­szetnek gondot okozott a nagy falfelületek diszítése, a freskó felhasználása. A régi mesterek vakolat- és festék­receptjeit elnyelte az idő, a modern festékekkel és mo­dern valoklástechnikával ké­szült freskók nagy része a régi freskók élettartamának töredéke alatt indult pusztu­lásnak. Ma már a régi több százéves freskók is erősen töredezettek, hibásak, s a fres­kóművészet híveit az építész­szakmán belül, és a művé­szek csoportjaiban is áz a kérdés foglalkoztatta: ho­gyan juthatnak könnyen tisztítható, időt álló festék­biró falfelülethez. A hódmezővásárhelyi mű­vésztelep kollektívája a Ma­jolikagyárral egyetértésben, már hosszabb idő óta kísér­letezett új, majolikából ké­szült falfelületek előállításá­val. A régi hódmezővásárhe­lyi művészek, Tornyai János és Endre Béla művészi kép­zeletét is sokszor foglalkoz­tatta a ma jolikalapokból ösz­szerakott falikép festése. A kísérletezések sikerrel jártak és a majolikafreskók a vá­sárhelyi Majolikagyárban el­készültek. Szalai Ferenc és Néiheth József festőművészek több hónapig tartó kísérlete­zés után útjukra engedik -az első nagyobb méretű majo­lika} re skókat. A hódmező­vásárhelyi művészek és a Majolikagyár kísérleteinek sikere nemcsák a magyar művészet fejlődésének jelen­tős állomása, hanem fontos lépés a világ újkori freskó­művészete fejlődésének szá­mára is. Németh József majolikafreskójának kartonja Szalay Ferenc majolikafreskójának egy részlete munkában végzi az ü. b.­elnükl teendőket s ezért kü­lönösen nagy segítségei je­lent szamukra a munka meg­szervezése szempontjából a jelenlegi továbbképzés. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa azonban ezzel a jól szervezett tanfolyammal nemcsak a meghívott ü. b.­einököknek kíván segítséget nyújtani, hanem valamennyi szegedi szákszervezeti funk­cionáriusnak is. Ennek érde­kében az elnökség úgy hatá­rozott, hogy a közös foglal­kozásokat, előadásokat és vitákat, minden szegedi szak­szervezeti vezető látogathat­ja. Az üzemi tanácsok meg­választása után a szakszer­vezeti bizottságoknak sokkal szélesebb körű tevékenységet kell folytatniok az eddiginél. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a mostani lehetőséggel élve, minél többen megis­merkedjenek a legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdé­sekkel. A tanfolyam temati­kája bőségesen tartalmaz ilyen fontos kérdéseket. Az első két héten az államról, a proletárdiktatúráról, a kommunista pártról, a Szak­szervezeti Világszövetségről, a hazafiságról és a proletár nemzetköziségről, továbbá a szakszervezeteknek a prole­tárdiktatúra rendszereben betöltött szerepéről hangzot­tak el tartalmas előadások. Érdekesek voltak az e téma­körökben folytatott viták is. Az érdeklődő szakszerveze­ti vezetők tájékoztatására közöljük a tanfolyam hátra­levő részének programjót, hogy előre kiválaszthassák a számukra leglényegesebb elő­adásokat, amelyeket a SZCT előadói irodájának tagjaitól, vagy ismert helyi előadóktól hallhatnak. Különösen érdekes lesz a jövő heti program. Hétfőn délelőtt 8 órakor a munká­sok.. alap-bérrendszeréről és a teljesítménybérezésről tar­tanak előadást, ugyanazon a napon délután pedig az al­kalmazottak bérezési rend­szerét ismertetik. Kedden délelőtt 11 órakor az átlag­bér szerepel az előadói prog­ramban, majd ezt követően délután 1 órakor egy igen időszerű kérdésről, a nyere­ségrészesedésről hangzlis el előadás. Az egyeztető bizott­ságok tevékenységének téma­köréből szerdán 12 órakor, a társadalombiztosítás fel­adatairól és a társadalombiz­tosítási szervek felépítéséi öl , pedig délután 3 órakor hall­hatnak alapos tájékoztatást ; az érdeklődők. A következő héten ezen kivül előadásra j kerül még a társadalombiz­tosítási szolgáltatások, a I munkavédelem és a társa­• dalmi tulajdon témája is. C záz éve, hogy Franciaország ^ egyik kis városában, Lourdes­ben egy Bernadettc Soublrous nevű parasztlány előtt megjelent egy bar­lang mélyén a -Boldogasszony*. Utána a látomás helyén forrás fakadt, s egy félvak bányász megmosdván a vízben, visszanyerte szemevilágét. S azóta minden év februárjának utolsó csü­törtökjén milliók zarándokolnak a ••szent* helyre, betegségeiket és lelki­gyötrelmeiket enyhíteni. Csakhát közben fejlődött a tudo­mány — no meg az emberek üzleti érzéke is. Lourdes polgárai fő foglal­kozásul a kegytárgyak árusítását űzik, s mint a gyakorlat bebizonyította, a februári dömping nem fizet rosszul. Odáig fejlesztették a dolgot, hogy makkegészséges emberek bénáknak, tökéletesen látók pedig vakoknak le­tették magukat a helybeli pap rábe­szélésére. A csodáknak ez az inflá­ciója azután oda vezetett, hogy az emberek kezdtek kételkedni bennük, amely aztán létrehozza azt a kon­1 rns/.tot, hogy kételkedtek az egyház­ban. amely éppen törvényesítette a csodákat, sőt magát az úristent is kompromltálta a lourdeslek túlzott ténykedése — az úristent, akinek lé­tezését éppen az említett csodák bi­zonyítják. Hanem -rosszindulatú­egyének mindig akadnak. Jelen eset­ben az orvosok töltötték be ezt a kel­lemetlen tisztséget és kemény önfe­júségge! kutatni kezdték a csodák eredetét. Az egyház, hogy az -Igazi­csodákat megvédje' a gombamódra A lourdesi csodamonopólium elszaporodó csalásoktól, nem gördített akadályt az orvosok ténykedése elé, ami tán nagyon degradálta a -Boldog­asszony- tevékenységét: 1946—56 kö­zött mindössze tizenkét beteget -gyó­gyított- meg — hivatalosan. ¥ ourdes polgárai természetesen nem nézték jó szemmel az or­vosok profán működését. Pedig volt közülük, aki még tovább ment. Ma­ria Valoix orvosnő teljes egészében kételkedett a lourdesi forrás eredmé­nyességében és tudományos disszer­tációban meg is védte állítását. A dol­gok elevenjére tapintott, az önszu­gessziónak és félrevezetésnek tulaj­donítva minden gyógyulást. Az orvos­nő halálos kimenetelű autószerencsét­lensége újra fellendítette az -ipart*, íme — mondták lourdes derék pol­gárai — a boldogasszony bosszúálló ls tüd lenni. A -csoda* századik évfordulója azonban teljes kudarcot hozott az élelmes lourdesiaknak. A felsőbb egy­házi szervek kivetették hálójukat a rendkívüli bevételekre és a város kül­döttsége bizony lógó fejjel érkezett vissza Vatikánból, A csodák után a nem kevésbé 'fontos anyagi részt is ellenőrzés alá vették, s ezentúl csak egyházi monopólium keretében lehet kereskedni Lourdesban. Nyilvánvaló dolog ez, hiszen a Jövedelem túl ma­gas ahhoz, hogy a száz évvel ezelőtti pásztorlány hagyatékaként polgár útó­dai élvezzék áldásait. Még az sem riasztotta vissza a felsőbb egyházi szerveket az adoptálástól, hogy — le­galábbis a lourdesiak szerint — a bol­dogasszony őket is -figyelmeztette*. Ugyanis a város püspöke földalatti templomot akart építtetni, nyilván a nagy évforduló reprezentációjának nö­velésére. Az ásatások azonban meg­akadtak, mert váratlanul egy tóra találtak, s a kanadai és amerikai ban­kok kölcsöne sem volt elegendő ki­szárításához. Ty j hát az egyház vezetői -felvilá­gosult- emberek. Tudják mi a csoda és mi a valóság. Aztán meg létezik Pierre Pamflin is, aki Jelen­leg francia pénzügyminiszter, s mint ilyen, jó katolikus is. Az állam-: kassza pedig üresen ásítozik, viszont; Algir mindennap újabb horribilis! összegeket emészt fel. Az állam és; egyház példamutató összefogása ta-! Ián megmentheti — legalábbis rész-; ben — a kormányt az anyagi csőd­től. A dolog tehát • azon ritka esetek egyike, amikor mindenki jól jtáíj Az állam, egyház és a zarándokok is. Csak -éppen — Lourdes polgárai nem.., < : . i - *•'••.•• • :•:>•••••? Bogdán' Pestcs nyomén,::­Húszezer halószbabótot gyárt nyugati államok részére a Szecedi Ruhagyár ; Már több hete megérkezett la. Szegedi Ruhagyárhoz egy tájfajta, szintetikus műanyag­ából készült halászkabát faj­iára a megrendelés. Nyugati államok kérésére a Szegedi Ruhagyár az elmúlt héten el­készítette az első mintapél­dányokat a halászkabátok­ból. A Külkereskedelmi Vál­lalat már át is vette a min­tapéldányokat, amelyek egy­től-egyig kifogástalanok vol­tak. Szombaton már meg is kezdték a kabátok sorozat­gyártását. Két munkaszala­gon húszezer halászkabátot készítenek el. -w Ű/ szovjet gépkocsik Csak nemrég fejezték be a moszkvai autógyárban a -Moszkvics—402« típusú gépkocsik szériagyártását. Mégis, már készén állnak az új modellek: a -Moszkvics— 407- és a -Moszkvics—410«. De nemcsak a -Moszkvics*­ok jelzik a szovjet autóipar fejlődését, hiszen jelenleg több mint 100 különféle tí­puson dolgoznak. Hamarosan befejezik a nagy, teljesítményű -ZIL— 111- típusú luxuskocsi ki­próbálásét. A gépkocsi' 200 lóerős motorral és automa­tikus sebességváltóval ren­delkezik. Modernizálják a -Volga— 21« típust is. Az eddigi mo­tor helyett 70 lóerős hajtó­művet építenek be. A gor­kiji autószerelők büszkesége . azonban már nem a -Vol­ga-, hanem a legújabb mo­dell, a -Csajka*. A hét fé­rőhelyes gépkocsit 8 henge­res, 180 lóerős motor hajtja majd. A motorikus tulaj­donságokon kívül ízléses ka­rosszériája is megragadja a figyelmet..

Next

/
Thumbnails
Contents