Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-25 / 21. szám

Szombat. 1958. fannár 25. 5 FALUJÁRÁS Napszámosok falu iától az autóbuszjáratig TISZASZIGET Milyen a köznapi élet eb­ben a faluban, a hajdani napszámosok és zsellérek fa­lujában, ahol a Horthy-kor­szak hárommillió koldusá­ból néhány száz család az életét tengette. A statiszti­kák az élet könnyebbedésé­nek képét mutatják. Az adó­fizetés például az elmúlt esz­tendőben mind a négy ne­gyedében jobb volt a várt­nál. Az első negyedévben 107, Si másodikban 132, a harmadikban 108, a negye­dikben szintén 108 százalékra teljesítették a község föld­művelői az adótervet. Ez azt bizonyítja, hogy a gazdasági helyzet nem rossz. A hajdani cselédek házatája Ha közelebbről megnézzük a hajdani cselédek házatá­ját, ismét azt tapasztaljuk, hogy a felemelkedés gyors volt az utóbbi 12 évben és százalékokban ki sem fejez­hető. Széli András például a felszabadulás előtt Uj­szentivánon, Boguljovnál béreskedett. Most háza van, kőkotárkát építtetett, kocsi­ja, lova, tehene áll a fészer­ben, az istállóban. Nizner Ferenc Peplár Lajosnál, Kovács Károlynál volt bé­res, se földje, se háza nem volt. Most öt vágómarhára, egy tenyészbikára kötött szerződést az Állatforgalmi Vállalattal. Vecsernyés Antal cséplőgép munkás, napszá­mos ember volt, akinél ta­vaszig csak alig-alig tartott ki a kenyér, s az új, a fris­sen aratott búzából őrölt liszt már a szó szoros ér­telmében az éhezéstől men­tette meg a családot. Ez év­ben 15 sertésre kötött szer­ződést. Az emberek egyéni sorsá­nak javulása a földreform eredménye. A hajdan ker­tészkedő kulákoknál és új­szegedi kertészeknél dolgozó cselédek azonban megtanul­ták, hogyan kell a földet ár­rá kényszeríteni, hogy ne csak csurrantsa, hanem öntse a jövedelmet. A belterjesítés igen előrehaladott a falu gazdálkodásában. Korai bur­gonya-, utána fűszerpaprika-, vagy kukorica-, saláta-, cu­korrépa-termeléssel foglalko­zik a lakosság döntő több­sége. Az életszínvonal tehát nemcsak az új rend által juttatott föld mennyiségében jut kifejezésre, hanem a jö­vedelem állandó növekedésé­ben is. Igaz, hogy a jövede­lem emelésének egyik felté­tele az a szívós és gondos, okos munka, amit ez a föld­hözjuttatott parasztság a földbe fektet, de a másik föltétel, a döntő föltétel az, hogy van föld, amibe ezt a munkát belefektessék. A mai gondok Az általános kép, s a csa­ládok életében történő vizs­gálódás tehát azt mutatja, hogy a faluban az élet ösz­szehasonlíthatatlanul jobb, mint a felszabadulás előtt volt, mégsem mondhatjuk, hogy mindén úgy megy, mint a karikacsapás. Van gondja a községnek, s ha ezek a gon­dok nagyrészt a fejlődés gondjai is, kisebb részben pedig természeti adottságból fakadó gondok, mégis csak gondok, amik az életet ter­helik. Itt van mindjárt a belvíz gondja. A falu földterületé­nek nagy része került bel­vizes esztendőkben víz alá. Ez a vizesedés súlyosan érin­tette a község termelőszövet­kezetét is. Nagyjából meg is ölte, de éppen ilyen gondot jelent az egyéni dolgozó parasztok számára is. A gaz­dák szívesen részt vennének a víztelenítés munkájában. A belvízelhárító bizottság út­ján a tanács a Vízügyi Igaz­gatósággal együtt működve, sokat segíthetne. Terv is van már, kétszer volt gyű­lés is, de az alapszabályt & Vízügyi Igazgatóság még nem ismertette. Most a Víz­ügyi Igazgatóságon a sor, hogy foglalkozzon a tisza­szigetiek életének nagy kér­désével. 1952/53-ban olyan belvíz volt, hogy az aratott gabona kévékben úszott a hirtelen feltört tavakban. A parasztság százai ásták a csatornákat, tisztították a vízlevezetőket, s nem hiszik, hogy a védekezésnek eset­leg a megelőzésnek is nincs lehetősége. A szövetkezés ügye A másik nagy kérdés, ami a falu vezetőinek, dolgozó parasztjainak is gondja, a paraszti jövendő útja. Ho­gyan és miként tovább? A község termelőszövetkezete az elmúlt években meglehe­tősen szerencsétlen körülmé­nyek között alakult meg, majd 424 hold földön állandó vízállás volt. A rossz szerve­zettség, a tagság magas át­lagos életkora sem voltak kedvező hatással a termelő­szövetkezet életének alaku­lására.. A szövetkezet végül­is felbomlott, de ezzel nem szűnt meg a szövetkezésről való gondolkodás. A volt tsz-tagok oldaláról egyre in­kább felhangzik a követe­lés; jobbak a viszonyok, nincs beszolgáltatás, nincs köteléző központi tervezés, újra meg kell kezdeni a szövetkezet felépitését Tiszaszigeten. Érdekes, hogy különös ha­tása volt és nagy szóbeszéd követte az egyik volt tsz­tag feleségének romániai látogatását. Az asszony fel­csomagolt erre az útra ala­II. posan, rengeteg élelmet vitt magával, mert az a hír jár­ta, hogy a romániai terme­lőszövetkezetekben nagy az inség. Végül aztán majdnem hogy visszahozta az élelmi­szer-csomagokat, hiszen az érkezése tiszteletére még sertést is vágtak a vendég­látó romániai termelőszövet­kezdetben, ahol a rokonság már régóta tagként dolgozik. fUiogy elmesélték a Romá­niából visszajöttek, az ottani termelőszövetkezet életéről szerzett tapasztalatokat, sok­szor elmondották már a fa­luban a végső tanúságot: ;tt is fgy kellene csinálni. A további felemelkedés A bizalmatlanság azonban még mindig nem tört meg egészen. Köti az embereket az előző termelőszövetkezet nem mindenben szerencsés példája, s köti egy pers­pektíva, amiben nem hisz­nek, de amiről álmodoznak: a kisbirtokból a középbir­tokba való feljutás lehetősé­ge, vagy esetleg a még to­vábbi "felemelkedés*. Viták, a környékbeli pél­damutató tsz-ek minél több­szöri meglátogatása, s az alaposan átgondolt, jól szer­vezett helyi termelőszövetke­zet megalakítása lehet az út a bizalmatlanság hangula­tának teljes feltöréséhez, s ezenkívül a falu általános kultúrájának gondos, terv­szerű munkával történő fel­emelése. (A befejező, III. rész következik.) Szabolcsi Gábor fáwiÁJUu.... Az MSZMP hírei Értesítjük a marxista—le­ninista esti egyetem első és harmadik évfolyamának hallgatóit, hogy részükre a foglalkozást közbejött okok miatt nem január 27-én, hét­főn, hanem január 28-án, kedden tartjuk a szokásos időben és a szokott helyen. A marxista—leninista esti egyetem vezetősége — Ebédelés közben hirtelen rosszul lett odahaza Váradi Pál 71 éves, Lengyel utca 13. szám alatti lakos. Mire a men­tők kiértek, már csak a be­állott h-lált tudták megálla. nítani. Váradi Pál halálának oka valószínűleg szívszélhűdés. — Diafilmvetítés a pedagó­gus szakszervezetb'«-i. Vasár­nap délelőtt 10 órakor a szak­szervezet klubhelviségében (Április 4 útja 1., Hősök ka­puja) érdekes diafilmvetítés lesz és érdekes mesét mond az óvónéni. — „Az úttöró-mozgalom és az iskola viszonya" címmel tartott előadást tegnap délelőtt az Ut­türőházban Nádor György elv­társ. az Úttörő Központ szer­vezési osztályának vezetője. Előadását a szegedi úttörőveze­tők és az általános iskolák Igazgatói hallgatták meg. Maid •öbben hozzászóltak és elmond­ták véleményüket az iskolai nevelés és az úttörőmozgalom néhány kérdéséről. — Munkatársa véletlenül szemen szúrta a seprű varró­tűvel Traum Józsefné 33 éves seorű —ári dolgozó asszonyt akit az üzemi baleset után a mentők a klinikára száili­tot"'­— Orát lopott sógorától Sej­ben István. Kistelek. Kossuth utca 44. szám alatti lakos. A több száz forintos értékű órát a kisteleki piacon 30 forintért adta el. Sejbennek egyébként az óra a gyengéje, mert ko. rábban ls volt már ügye óra­lopásért. Most Ismét biróság elé kerül. HIDEG IDO Az Alpok vidékén kiala­kult keskeny, magasnyo­mású gerinc hatására ' csü­törtökről péntekre virradó­ra Közép-Európában ismét erősen •lehűlt a levegő. Ausztriában mínusz 17—mí­nusz 20. Csehszlovákiában és a Kárpát medencében több helyen észleltek mí­nusz 15 fok alatti hőmér. sékletet. A Balkán felől észak felé áramló enyhébb levegő a Fekete-tengertől Ukrajnán át egészen a Balti-tengerig jelentős eny­hülést és havazást okozott. Várható Időjárás szomba­ton estig: hideg, párás, több helyen ködös Idő. Nyugaton több felhő, né­hány helyen kisebb hava­zás Gyenge légáramlás. Várható legmagasabb nap pali hőmérséklet szómba ton mínusz 3—mínusz í> fok között, egy-két helyen mí­nusz 6 fok alatt. 1958. január 25, szombat MOZIK Szabadság: Fél 6 és fél 8 órakor: Marty. — Amerikai film. Január SD-ig. Vörös Csillag: 5 és 7 órakor: Huszárok. — Francia film. Ja. nuár 26-ig. Fáklya: Fél B és fél R óra­kor: Sipka.szoros hősei. — Szovjet—bolgár közös filmal­kotás. Január 26-ig. DUGONICS MOZI Építők Művelődési Otthona Kossuth Lajos sgt. 53. 5 és 7 órakor: Szerelem, ahogy az asszony akarja, Nyu gatnémet film. POSTÁS MOZI 6 órakor: Csalódás című film. AZ ÚJSZEGEDI NOVEMBER 7 Művelődési Otthonban vasárnap délután 4 és 6 órai kezdettel a Kati és a vadmacs­ka c. film kerül bemutatásra. KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár A központi könyvtárban köl­csönzés hétköznapookn 10—12 és 14—18. olvasóterem 10—19 óráig, Széchenyi tér 9. sz. Ifjúság ré­szére: kedd. csütörtök, szombat; felnőtteknek hétfő, szerda, pén­tek 10—12 és 14—18 órakor. Petőfi S. sgt. 81a. sz. hétfő; tzerda. péntek 15—18 és vasár­nap 10—12 órakor. A fiókkönyvtárak a szokott Idő­ben kölcsönöznek. Egyetemi Könyvtár Kölcsönzés: hétfőn 14 órától w óra 45 percig. Keddtől péntekig 12 órától 17 óra 45 percig, szom­baton 10 órától 12 óra 45 percig. Olvasóterem: nyitva hétfőn 14 órától 20 óra 45 percig, keddtől szombatig 10 órától 20 óra 45 percig és vasárnap 9 órától 12 óra 45 percig. A Juhász Gyula Művelődési Otthon könyvtára Mindennap — péntek kivételé* vei —. délután 1—6 óráig. Köl­csönzés mindenkinek. ÁLLATORVOSI INSPEKCIÖS SZOLGALAT Szeged város területér* Január hó 25-től február hó l-ig este 6 órától reggel 6 óráig (vasárnap nappal is) el­sősegély és nehézellés esetére inspekciós dr. Rosti Ince ál­lami állatorvos. Lakása: Go­gol utca 6. Telefon: 36-48. Az állatorvos kiszállításáról a hí­vó fél köteles gondoskodni. x A Postás Művelődési Ott. honban január 25-én, szomba­ton este fél 9-től vidám jel­mezbál. Hangulatos terem, bü­fé, tombola. jelmezverseny szív küldi. Közreműködik á színházi tánczcnehar. Belépő­jegy 6 Ft. mely egyben tom. bolajegv ls. Jegyek a művelő­dési otthon pénztáránál vált­hatók. 133 asszony tanuí úi mesterségetA a Rókusi Művelődési Otthonban ^J "Mintha ráünlötték volna« — szoktuk mon­dani egy-egy csinos jól szabott ruháról. Aziltúu következik a találgatás. Vajon hol csináltatta? Barna Györgyné jól sikerült piros szövetruhá­jának is sok nézője, irígylője akadt Szilvesz­terkor. De azt, hogy hol csináltatta, kevesen, sőt senki sem találta el. Mert ki gondolta vol­na, hogy a remekmű készítője maga a tu­lajdonos, liarnáné és azt, hogy új mestersé­gét az építők rókusi művelődési otthonában tanulta. Rajta kívül még sok-sok asszony hálás a művelődési otthon vezelőségének a szabás-varrás tanfolyamért, ahol nagyszerű, hasznos ismeretekkel gazdagodtak. Az elmúlt év végén kezdődölt a tanfolyam. Ma már 133 asszony tanulja a varrás művé­szetét. Két nagy részre — kezdők és haladók — oszlik a hallgatóság, s ezen belül több cso­portra. Szinte mindennap, a nap minden órájában találunk az otthonban foglalkozó csoportot. Megérkezik a „tanár" Péntek reggel 8 óra. A kezdők gyülekez­nek. Fejkendős asszonyok, kalapos lányok, az asszonyok minden rctége képviselve van itt; háziasszonyok hivatalnokok, gyárimunkások. Ügy viselkednek ezek a komoly asszonyok, mint fiaik, lányaik az iskolában. Nevetgél­nek, tréfálkoznak, s addig míg a tanár, az oktató nem jön, a házi feladatot beszélik meg. Ki jobban, ki kevésbé jól — attól függ, mennyi szabadidejük volt — tanulta meg a leckét. Előkerülnek a nagy rajzfüzetek, szí­nes ceruzák, vonalzók. Már itt is van a "ta­nár*: Varga IAszlóné, az Állami Szabóság dolgozója. Különös képletek Ügv diákosan üdvözlik a tanulók a mestert, s n. "gkezdődik az óra. A sport-kosztümről tart röviden előadást Varga Lászlóné, majd a táblai vázlat következik: a sport-kosztüm szabásmintája. A tanárral együtt mindenki dolgozik. Érdekes rajz kerül a táblára mér­tani jelzésekkel: AB, BC, BC-3. Tessék, ki ismeri fel? A számtantanárok ne elemezzék ezeket a képleteket, mert ők ehhez nem ér­tenek.' De nemcsak ők, senki. Csupán azok, akik a varrás "boszorkánykonyháján* már jártasak. — Hogy kapjuk meg az AB vonalat, Ko­hajdáné? — hangzik az első kérdés. — Ha XV vonal egyharmadát vesszük, s abból levonunk 3 centimétert. Körülbelül ezt vagy ilyesmit válaszolt a "diák*. Kohajdá­né. Ügy látszik, helyes volt a válasza, mert már újabb kérdés hangzik* És ezt addi gcsinálják míg mindenki hely­ben meg nem tanulja. Otthon majd ismételik, mert "Az ismétlés a tudás atyja* — vallják itt is. Most ismét Varga Lászlóné, az oktató be­szel. — Az angol ujj szabása következik. Hogy ki tudjuk szabni a kosztüm ujját a követ­kező méretekre van szükségünk: mellbőség, felsőkar bőség, elejehossza. Az angol ujj kép­lete a következő: AB = egynegyed mellbő­A B k ség, AC = — "b 3 centiméter. — Ajaj — sóhajtoznak az asszonyok —, ez megint nehéz. A „diákok" szorgalmasak Alig telik el félóra már mindenki érti a nehéz képletet. Harczel Jánosné két gyermek édesanyja erre a két órára elfelejti háztartás­beli gondjait, a mosást, főzést —, most varr­ni tanul. Dohos Súndorné két lányának, Magdinak és Kalinak már nemegyszer ké szített ruhát, de most már nőnek, csinosak szeretnének lenni. És a jó édesanya beirat­kozott a szabás-varrás tanfolyamra, tanul, szép ruhát akar varrni hínyainak. Lehetne sorolm a tanulni vágyó lányok, asszonyok neveit. Farkas Lajosné nehéz szol­gálata után (a Villamaosvasút dolgozója) fris­sen jókedvűen jön a tanfolyamra. Ifjú Csáki Jánosné az S7,TK, Turú Etelka a Paprika­feldolgozó, Bedő Emilia a Il-es kórház dol­gozója, Boroka Súndorné, Tiszai Lászlóné háziasszonyok szorgalmasan járnak. Ez már a negyedik óra, de a csoport tagjai közül még senki sem hiányzott. Jó példával járnak elől a haladók. Két hó­nap ídalt igen szép eredményeket értek el. A művelődési otthon kiállításán nagy sikert arattak saját készflménye'kt-"' •' Vilmos­né bordó. Tálrai Istvánné sárga szövetruhát, Szabadi Matild, a Il-es kórház dolgozója ra­gyogó sötétkék kisestélyit, Strang Gézáné és Vöneki Erzsébet mindkelten a Villamosvasút dolgozói kölényruhát, illetve blúzt készítet­tek a kiállításra. NEMZETI SZÍNHÁZ Este fél 8 űrakor: Víg öz­vegy, — Odry-bérlet. KAMARASZÍNHÁZ Este 7 órakor: Fiúk, lányok, kutyák, MUZEUM Fehértó élővilága. Móra Ferenc­emlékkiállítás. Szeged és a ma­gyar irodalom 1840-tól napjain­kig. Gyermekjátékok egykor és most 'Roosevelt tér). Nyitva hét­fő kivételével mindennap de. lt'-től este 18 óráig. Múzeumi Képtár (Horváth Mihály u. 5.) nyitva hétfő kivételével min­dennap de. 14 órától 18 óráig. GYEREKEK, FIGYELEM! Vasárnap délelőtt 10 óra­kor mesedélelőtt az Építők Művelődési Otthonában. Be­mutatásra kerül a Robin­hood, A király kenyere színes mese diafilmek, va­lamint a Tanjusa játékai című mozgófilm. i*TT?TTTV7VTTTTTTTTTTTTY?TTTTT' A Szegedi Konzervgyár értesíti szerződéses terme­lőit, hogy f. hó 28-tól február 12-ig zöldborsó vetőmagot oszt ki. Saját érdekében mindenki feltétlenül vegye át a Szt István téri Búza Vendég­lővel szembeni raktárból. Fájdalommal tudatjuk, hogy VÁRADI PAL ny. MAV felügyelő f. hó 23-án elhunyt. F. hó I '-én 14 órakor temetjük I a belvárosi temető kupola-1 csarnokából. Gyászoló család I TTTTTTTTTTTYV, [Milyen úttörő? Magyar Nemzet január 21-i számában be­számoló jelent meg a debreceni Csokonai Színház Varazsfuvola bemutatójáról. Jelesre vizsgázott a debre­ceni operaegyüttes — állapítja meg a kritikus e cikk­ben —, s jelesre vizsgázott a teltház közönsége is, amely "az előadás után helyéről nem mozdulva tapsolta a füg­göny ele a sikeres est szereplőit*. Szóval mindenki je-> lesre vizsgázott, csak éppen a kritikus bukott meg — 161 értés ül tségből. Nem az előbbi örvendetes tenyek regisztrálásáért, hanem azért a merész kijelen­téseert, amely szerint Mozart opera előadására eddig egyetlen vidéki operatársulat sem vállalkozott. Ezért — l*Ja — "annál nagyobb megbecsülés és támogatás jár a Csokonai Színház operaegyüttesének, nogy az úttörő szerepére vállalkozott.* Nem akarjuk bántani a Csokonai Színházat, de ez enyhen szólva kissé furcsa úttörés. Mit szólnak ugyanis ehhez a miskolciak, akik két évvel ezelőtt mutatták be Mozart: »Szöktetés a szerályból« című operáját. S hogy olyan messzire se menjünk: itt a Szegedi Nemzeti Szín­ház. Nehany nap múlva tizenegy esztendeje, hogy törni kezdte ezt az utat, s 1947 február 4-étől hat előadásban mutatta be Mozart »Enel:lecke« elmü operáiát. Ugyan­abban az evben 13 színházi és egy tájelőadásban került színre Szegeden a "Szöktetés a szerályból*, maid 1949­ben kilenc benti, 1952-ben pedig 18 benti és két tájelő­adasban a »Figaro házassága«. S ki ne emlékeznék a "Don Jüan* 1956-os szegedi síkerére 19 benti és egy táj­eloadásban? Azért lehet, hogy igaza van a magyarnemzett kriti­kusnak. Hatha úgy gondolta, hogy e szép szegedi nagy Mozart kultusz után Debrecenben a mozarti opera kis uttoromek szerepét látták el tagadhatalanul jele­sen? ... A BOHÉMÉLET II Z ) AAAAAAAA.Í Előadásáról tegnapi számunkban írt kri­tikából kimaradt Sinkó József értékelése. A szöveg így hangzik: Sinkó József Col­lín megszemélyesítője egyszerű eszközök­kel formálta meg szerepét. Szép basszus hangja biztosan vette a szerep akadályait, a híres Kabát-áriát ismételnie kellett. Bácskiskunmegyei Faipari Vállalatnál Kiskunhalason, me rendelésre fűrészpor vagontetelben ls kapható. További szállításra szerző­'ést 'kötünk. A Postás Művelődési Ott­honban szombaton este 9 órai kezdettel nagyszabású jelmezbál Büfé szív küldi, jelmez­verseny, tombola. sorso­lás. Minden fiatalt szere­tette' várunk. r

Next

/
Thumbnails
Contents