Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-25 / 21. szám

Szombat. 1958. fannár 23. 5 Törvényes úton, protekció Hol járhatnánk ír.a már. ha nem jön közbe 1956 októbere, az ellenfor­radalom! Már dolgozhatna a szegedi űj kenyérgyár, onthatná a cipókat, felépül- kifizetett betett volna a Szegedi Sep­rűgyár Cserzy Mihály ut­cai telepe, s megnagyob­bidva, uj gépekkel felsze­relve dolgozhatna most sok­más szegedi üzem. Vala­mennyi egytől-egyig nem­csak a jobb áruellátást se­gítené. hanem a dolgozók százainak nyújthatna mun­kalehetőségei Szegeden. Bi­zony nem lett volna egy pillanatig sem inflációs ve­szély, még átmenetileg sem hanem népgazdasagunknak gozókkal betöltendő munku­rs. A munkaerőszükségletek helyre csak közvetítés so­bejelentésének elmulasztása rán kerülhetnek új munka­ugyanis akadályozza a mun- vállalók, kanélküli segélyesek elhe- Természetesen a rendelet lyezését, növeli a segélyre betartása egyben nem je­összeget. Szege- lenti azt, hogy ezzel rnegj den a tanács például az el- szűnik minden nehézség és múlt esztendőben 671 ezer mindenkinek jut munkale­134 forintot fizetett ki mun- hetőség. Az azonban biztos: kanélküli segélyre. Igen káros dolog az el­helyezkedéseknél kialakult nagyfokú protekció. Azt mondhatni, ha valakinek nincs ismerőse és baéati kapcsolata, elhelyezkedése igen nagy nehézségbe ütkö­zik. Ellenben a baráti kap­csolatok révén sokan — míg mások munka nélkül van­segíti, hogy a munkához ju­tásban az igazságos elbírá­lás érvényesüljön és elsősor­ban a legrászorultabbak tud­janak elhelyezkedni. Nagyobb nehézség Minden nyersanyagftuiicidék f<mk>s a népgazdaságnak A múlt év utolsó negyedében Szeged 470 tonna vasat gyűjtött Az MSZMP Központi Bízott- mlolt értékes nyersanyagok tü- stb.. esak úgy. mint örvende* súgónak emlékezetes novembc- megél. lesen emelkedő exportunk azt ri határozata után a területi és Része volt a jó eredmény követeli, hogy sokkal több üzemi pártbizottságok hozzá- elérésében az újszerű MEH- ucélt g\ártsunk. Az ueélönlés­foglak az 1958. évi takarékos- sorsjátéknak is. Olyanok is hez szükséges vasércet külföld' sági mozgalom előkészítéséhez, részt vettek ezúttal a hulladék- ről kell behoznunk, az ócskát Ugyanakkor a KISZ is beható- gyűjtésben, akik ezt azelőtt Vasa! az eddiginél nagyobb nemigen tették. Szegeden ienyegetett volna bennünket nak — havonként változtat­a munkanélküliség. iák munkahelyeiket, vándo­Az ellenforradalom sok rolnak a jobb kereseti le­dolgozó ember kezétől ütötte hetőség reményében. Köztük el a munkaalkalmat. Tgaz, nem ritkán olyanok is akad­munkásosztályunk lelkes, nak, akik azt keresgetik, hol odaadó munkája, a testvéri lelhetnek olyan helyre, ahol országok segítsége révén kevés munkáért sok pénzt munkalehetőségek teremtőd- lehet keresni, vagy éppen­tek az elmúlt esztendő so- séggel munka nélkül is el ián, s a kényszerűségből el- lehet éldegélni. Ugyanakkor bocsátott munkások, vissza- becsületes, munkaszerető iérhettek az üzemekbe a gé- emberek csak várják az al­pek, a szerszámok mellé, kaimat, hogy dolgozhassa­Azért mégsem mondhatjuk nak. Természetesen az sem — különösen mióta egy-két helyes, ha a munkanélküli szezonjellegű üzemünknél alábbhagyott a munka és kevesebb dolgozót tudnak alkalmazni —, hogy ma már nincsenek munkanélküliek Szegeden. Vannak, s köztük olyanok is, akik huzamosabb ideje nem tudnak elhelyez­kedni. Persze ennek is oka van. Elsősorban az. hogy néhány vállalatnál nem tart­ják be az 1956 decemberé­ben hozott kormányhatáro­zatot, amely szabályozza a munkanélküli dolgozók el­helyezését, a munkaadó kö­telességét a létesítésénél. kerüli meg a tanács munka­ügyi osztályát. mc-st főként, a női és a féri'i­segédmunkSsok, vaiamint az adminisztrációs munkakör­ben elhelyezkedni kívánók munkába állításánál mutat­kozik. -Előreláthatóan lénye­ges javulás már ez év első negyedévében várható. Igen sokat segítene a munkanél­küliek elhelyezésében^ha vég­re felállítanák a 250 főt fog­lalkoztató totó-lottó kiren­deltséget Szegeden. Vagy ha néhány üzemünk feladatát növelnék, ezzel új munka­lehetőségeket biztosítanának. Néhány tanácsi vállalatnál, mint. például az Ecset- és Seprügyár, vagy más üze­meknél egyszeriben több munkást lehetne alkalmazni, ha nagyobb helyiségeket Minden munkakört kaphatnának e vállalatok, Lehetne munkahoz jutni, de — kivéve a vezető munka- míg a lehetőség valósággá köröket — csak a tanács válik, a vállalatok addig is munkaügyi osztályának köz- tartsák be a munkásfelvéte­vetítésével tölthetnek be leknél a kormányrendeletet, vállalataink. Kivételt csak a ezzel is segítsék, hogy a választás, valamint kineve- legrászorultabbak jussanak zés útján betölthető munka- elsősorban munkához, körök képezhetnek, vagy azok, amelyekre a munka­ügyi miniszter kivételt tesz. Varaaak olyan vállalatok is munkaviszony Szegeden, amelyekhez sze­mély szerint kernek mun­Eperjesi Júlia, Szeged megyei jogú vá­rosi tanács v. b. mun­kaügyi osztály vezetője aa foglalkozott ezzel a problé­mával. A bizottságok arra a megállapításra juloltak, hogv elsősorban az anyag takarékos­sággal kell foglalkozni, mert népgazdaságunk anyagellátási hiánnyal küzd. Már az elmúlt é\ v égén erő­sen foglalkoztat la a kohászo­kat a Martin-kemencék hiányos nyersanyagellátása. Szinte az utolsó órában rendelte el a gazdasági bizottság a decembe­ri .vasgyűjtő hónap megtartá­sát. A kampány jól sikerüli, az ország MÉH vállalatai tervüket túlteljesítették. Élenjárt a vasgyűjtésben Csongrád megye is, amely 830 tonnát adhatott át a múlt év­utolsó negyedében a kohászat­nak, -ebből pétiig magára Sze­ged városára 470 tonna esett. Nem nagy ez a szám, ha tud­juk, hogy milyen hatalmas mennyiségű vashulladékot, ócs­kavasat használnak fel Csepel. Diósgyőr, Ozd, Sztálinváros ol­• viasztárai. De mégis szép ez az eredmény, mert csupa kis té­telből adódott és magában fog­lalja a háztartásokból, pincék­ből. padlásokról, szérűkből át­többeknek kedvesett a szerencse mértékben kell belföldön össze* gyűjtenünk. Igy van ez a pa* pirgyártásnál is, amely a kül-j tőidről behozott lucfenyő, eei* lulóze slb. mellett jól tudja fel-í sokan kaplak kisebb-nagyobb használni a papírhulladékot; nyereménytárgyakat és vásár- Vonatkozik ez a színesfémek* lási utalványokat. A szegedi kel való gazdálkodásra is. Ha a MÉH megállapítása alapján bi- színesfém töredékeket össze* zonyos azonban, hogy vannak gyűjtjük és a megfelelő üzem* még a városban és környékén be szállítjuk, olcsóbbá és gyor­sokon, akiknek sorsjegyét kihúz- sabbá tesszük, a falu villamosí­ták, de még mindig nem vállol- túesút. Nagy fontossága van nn* ták be. Jól teszi tehát minden- nak. hogy a tollat az eddiginél ki, ha megnézi a nyeremény- S(,kkal nagyobb mértékben listát. I<egutóbb példáid Krá nicz Islvánné (Zsólér u. l/a) jelentkezett a megnyert táska­írógépért. Sorsjegyét toll átadá­sa ellenében kapta. Persze, nem mindenki nyerhetett, azokat azonban, akik most nem nyer­lek, bizonyosan megnyugtatja goknl kopunk egyrészt az a remény , hogy legközelebb nekik forog a sze­rencsekerék, legfőképpen azon­ban az a tény, hogy a hulla­dékok átadásával nagy szolgá­latot teltek népgazdaságunknak. És itt kell visszatérnünk az anyagtakarékosság kérdésére. Pártunk és kormánvunk gyűjtsük össze és adjuk át. A toll jelentős részét külföldre szállítjuk és ennek ellenértékes ként valutához jutunk életfontosságú gépeket, anya­minda nnyiunk érdekében azt óhajtja, hogy az 1958. a takarékosság éve legyen. Ugyan­akkor azonban mindinkább nö­Legyen tehát 1958 a laka* rékosság éve és ennek a tak a* rékosságnak a jegyében gyűjt­sünk össze és adjunk át nép* gazdaságunknak minden nyers* anyagtöredéket. Aki előtt nem közömbös népgazdaságunk to­vábbi erősödése és ezzel együtt mindannyiunk életszínvonalá­nak további állandó emelkedé­se, ebben a negyedévben is át­adja megfelelő készpénztéríté­sért a MÉH átvevőhelyeknek mindazokat az anyagokat, ame­lyekre otthonában már nincs szüksége, de annál nagyobb vekedő belföldi szükségletünk szüksége azokra a feldol­(traktorok, háztartási gépek gozó üzemeknek. E rendelet megje­lenése °ta ®zamos vállalat, bár a rendelet erre kötelezi, nem jelenti be munkaerőigényét a városi tanács munkaügyi osztályán és enélkül vesz fel munká­sokat. Az elmúlt évben pél­dául a Szegedi Ruházati Eolt 104, a Víz- és Csator­naművek 45, a Szegedi Fa­lemezgyár 140, a Dekorációs Vállalat 57 dolgozót vett fel a rendelet, illetve a tanács munkaügyi osztályának meg­kerülésével. Ezek csak sze­melvények a sok közül. Saj­nos, kevés vállalatunk men­tes ezektől a hibáktól. A vállalatok szabálytalan kásokat. Ilyen csak ritka kivételes esetben történhet Ezek indokoltságát is a mun­kaügyi osztály tartozik meg­vizsgálni. Ha a vállalat előbb nem jelentette be munkaerőigényét, akkor a jövőben hiába kérnek sze­mély szerint valakit, ezt a munkaügyi osztály nem köz­vetíti ki. A munkanélküliek közül többen nem tudják, hogyan és hol kell jelentkezniük, ha munkába akarnak kerülni. Elegendő, ha a városi ta­nács munkaügyi osztályán munkakönyvükkel és sze­mélyazonossági igazolvá­nyukkal megjelennek és ké7 résüket bejelentik. Elhelye­zésük a bejelentett igények eljárása, a kormányrendelet alapján a szakképzettség, a be nem tartása kárt okoz szociális helyzet figyelembe nemcsak a munkalehetőség- vetelével történik. Admi­re váró huzamosabb idéje nisztrációs, műszak; és csök­munkanélküli dolgozóknak, kent munkaképességű dol­Közel 600 új családi ház építését kezdték meg 1957-ben a szegedi járásban A korábbi esztendőkhöz ké- kezesi kölesönt. mint korábban, pest az elmúlt évben a családi A szegedi járás új építkezői ház építés is fellendült. Ez idő közül tavaly 90-en kértek kis­olatt a szegedi járási tanács lakás építési kölcsönt az állam­ipari és műszaki csoportját 592 tói, s ezek közül alapos elhí­építési engedély kérelemmel ke-, ráláis után 59 családot részesí­rcsték fel. Ebből összesen 574 teltek építkezési hitelakcióban, falusi családi ház építését en- Üj ház építésére, illetve Fel­gedélyezték is. Ezt a nagymér- újítására az Országos Takarék­vű falusi lakásépítést a falusi pénztár tavaly nem kevesebb dolgozók életszínvonalának je- mint egymillió 387 401 forin­lentős emelkedése mellett se- t„t adott kölcsön, az előző Kitette az a körülmény is, hogy 1956-os évi 624 714 forint ál­1 TiiténzteJi a. HétköűznCLfiAkM A BORRAVALO 1 az Országos Takarékpénztár 1957-ben sokkal több családnak folyósított hosszúlejáratú épít­Érdekes taléilho%ás Fontos egészségügyi tudnivalók a serlésvágásokkai kapcsolatba 2 1 az elosztás körül is. TUZÉP-telepeket idöről­a fuvarosok, kupecek fcl­, . s ;..t múltban zajlott le nagy sikerrel a lengyel fotorművészeti kiállítás a var­sói Kultúra és Tudomány Palotájában. Képünk a kiállítás egy érdekes pillanatá­ról készült: a mtjdell és a portré talál ko­sáról. la mi kölesönnel szemben. §jf Ezek a számok is világosan j mutatják: a forradalmi mun- H M kás-paraszt kormány mennyire || • szívügyének tekinti a falusi S kisemberek problémáit, lakás- s J viszonyaiknak javítását. • A múlt esztendőben, s még U Disznóvágások alkalmával igen sokszor "jelenleg is az építkezőknek igen = előfordul, hogy a máj használhatatlan. • nagy gondot okoz az anvag­Azonban mégsem semmisítik meg, hanem . . . .. . , , ,."..= y./szerűen a kutyáknak, vagy a macs- :beszerz<*- A kozsé«efcben levo" g káknak dobják. Ez a módszer nagy vészé- S 1l" ZÉP-telepekre kevés épület- g lyeket rejt macában az emberi egészség- 5 anyag érkezik, s van még baj 1 re nézve is. Az ilyen használhatatlan ser- 5 . ,.....,. 3 lésmájak a legtöbbször úgynevezett »ku- Saz olosztlls UnA v" s tyaféreggel* tclítőaöttek. Rajtuk galamb- S Héki vagy tyúktojás nagyságú hólyagok van- S időre nak, s előfordul, hogy a hólyagok a máj ! , . .„• belsejében vannak, de kézzel könnyen ki- S °gesz U»d* szuU,a tapinthatók. Erős fertőzés esetén az egész • Viis«r0,i»k «* anyagot a hely­máj felületét elborítják ezek a férgekel S 1>eü építkezők elöl. Emiatt tartalmazó hólyagok. £ megtörténik, hogy az építke­Ha az ilyen májat a kutya, a macska Szöknek távoli községekbe, sőt vagy a sertés felfalja, szervezetük átveszi J más megyékbe, városokba kell ezt a fertőző betegséget. Testük végsza- 2 elutazniok építőanyagért. A .kaszán petékkel dús tasakok keletkeznek. •-/nedi járási tanács végrehaj­V tasakok belső petetartalmukkal együtt S tó bizottságul most egyszer s leszakadoznak és a szabadba kerülnek. £ mindenkorra véget kíván vetni ".ásban elmaradnak és el is pusztulhat- !cnnek az áldatlan állapotnak, nak. Az udvaron elszóródó petéket, nem- £ Intézkedik afelől, hogy a vide­ósak jószágok vehetik fel, hanem játsza- S u TüZÉP-tetopek vezetői min­dozó gyermekek is, sőt felnőtt emberek £ , ... . ... .. •., 5 den epitesi engedélyre rairjak, -zervezetebe is bejuthatnak. 2 , . , , ... ,., "hogv arra az engedelvre meny­Az ebből eredő súlyos emberi es állati £ megbetegedéseket úgv lehet megelőzni. S "yl építőanyagot adlak már k,. ha a levágott sertésből kikerülő fertőzött •így nem l6rténhet mcg' hogy májat megsemmisítik. Ajánlatos mélyen ! e^'es lelkusmereücn emberek elásni, hogy házkörüli állatok hozzá ne | CSY és ugyanazon építési enge­iuthassanak. vagy elégetni. £ déllyel akár tíszer is vásárol • hassanak épületanyagot, míg Antalfi Sándor tanársegéd De szépen tudtak va­lamikor az egyszerű emberek földig hajolni az uraságok előtt. Ege­kig emelő kegy volt szamukra egy-egy kéz­fogás, és felejthetetlen emlék a leereszkedő mo­soly. Háromszor-négy­szer csapták össze boká­jukat pár fillér borra­valóért, melyet annyira megszoktak, mint a háznál kéregető koldus az alamizsnát. Az egyik nap villa­mosra ültem, s szabad időm lévén, Dorozsmára utaztam. Délután volt. A villamos a szokásos hétköznapi képet mu­tatta, munkából és az üzemekből hazatérő em­berek zajától volt han­gos a kocsi. Az egyhan­gúságot csak a kalauz­nö mondatai törték meg, amint a kocsiban járva udvariasan kérte a je­gyeket, vagy figyelmez­tette a leszállani szán ­dékozókat. Egyszerű asszony volt, és fiatal. Nem volt benne semmi különös. Az embernek az volt az érzése, hogy elvégezte az általános iskola VIII. osztályát, s ezzel véget vetett min­denféle iskolai tanul­mánynak. Az eset, ami oly na­gyon megragadta a fi­gyelmemet, ezzel az egyszerű asszonnyal történt. Nem különös dolog, de úgy érzem, mégsem lehet elmenni szó nélkül e történet mellett. Ha jól emlékszem, ahogy Dorozsma község első megállójához ér­tünk, idősebb asszonyok szálltak fel a kocsira. Látszott rajtuk, hogy nem messzire igyekez­nek, de éppen kapóra jött a villamos, hát ki­használják, Nem is na­gyon húzódtak be a ko­csi belsejébe, hanem kint maradtak a kocsi, peronján, hogy ne kell­jen tolakodni a követ­kező megállónál. A vil­lamos gyorsan haladt, s amire odaért hozzájuk a kalauznö, már ott jár­tak a megálló felé. Az asszonyok fizettek, és átvették a jegyet. A legidősebbik asszony azonban midőn átnyúj­totta az 1 forintost, ha­nyag eleganciával oda­szólt: »Hagyja csak, ne fárassza mgát, nem kell visszaadnia, drá­gám!!« A kalauznö meghök­kent a nyájas beszéden. Talán nem várta ezt a hangot, vagy valami kü­lönöset érzett az asszony beszédjén — nem lehet tudni. Én úgy érzem, az utóbbi. Tény az, hogy az asszonyi büszkeség fellobbant benne, s olyan sietséggel adta vissza a visszajáró pénzt a beszállás tu­multusában, mintha égette volna a markát. Érdekes jelenet volt. Az emberek is odafi­gyeltek egy pillanatra, és ráfcledkeztek a kissé kipirult kalauznö fiata­los arcára, aki úgy érez­te, hogy megsértették emberi és asszonyi mél­tóságát. Néhány pillanatig tar­tott csak az egész. A kocsi megállt, az asszo­nyok leszálltak, és is­mét visszazökkent a ma­ga hétköznapiságába az egész utazás ... Valóban, néhány pil­lanat volt. Nem sok, de '•lég ahhoz, hogy elárul­ja az egyszerű asszony öntudatát, s emberi mél­tóságahoz való ragasz­kodását. S ekkor az ju­tott eszembe, hogy ma, amikor erre. is, arra is a borravaló sokszor ki­IÍVÓ elvárásával talál­kozunk, milyen jó len­ne, ha minél többen kö­vetnék ennek az egysze­rű kalauznőnek a példá­ját. Mindjobban ' meg­tanulnák becsülni ez­zel embertársaikat, és önmagukat... Bánfalvi József másoknak egyszer sem jut,

Next

/
Thumbnails
Contents