Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

Csütörtök. 1958. január 23. 5 Jelentősen fejlődnek fontos közegészségügyi intézményeink Kívül-belül laíaroszák az I. sz. kórházal, közponli íűlés a Tüdőgondozóban Kopácsolás, fúrás, faragás za- se, közel egymillió hatszázezer galini Pincészetet sürgősen másja hallatszik az l-es számú kór- forintot tesznek ki. hová helyeznék el. Egyelőre a borpincészet épülete is elegendő Emelkedett a korhas voi„a a gondozó novekedéségyógyszer ellátmány a hez. Különben sem nyújt valami illusztris képet a városban Még egy jó hírt tudtunk meg . , n„ igazgató-főorvostól, azt, hogy « ">tezmeny és a Borforgalmi Pincészet szomszédsága. A beszélgetés végén még megtudtuk azt is, liogy az elmúlt évben ós azt megelőzően is felmerült a tüdőgondozói gyógyító Ez a tény nagyon sokat jelent és preventív munka dcccntralia betegek számára, mert a mo- zálásának gondolata olymódon, házban. Miért e zaj, amely meghökkenti nemcsak a bent fekvő betegeket, hanem a látogatókat is? — kérdeztük dr. Oláh Ferenc kórházi bclgyfigyász-főorvostól, lévén, hogy az ő osztálya felől hallatszott leginkább az ütemes kopácsolás. és az idén a megyei kórházakat megillető gyógyszernorma szint- A magasföldszint és az jé™ emelkedett a kórház gyógyalagsori részben szerelik a köz- szer-ellátmánya, amely pénzben ponti fűtés berendezéseit — tájékoztatott a főorvos bennünket, s röglön hozzá tette: — Egy "füst* alatt két sokágyas kórtermet is kétfelé választanak, hogy megszüntessük kifejezve évente 500 ezer forintot jelent gyógyszerhitelben az eddigi gyógyszernormán felül. dern, új gyógyszerek használaa szocialista egészségügyet ke- tára még nagyobb l^őségek vósbé szolgáló zsúfoltságot, így nyílnak ezután a szegedi korhais jobban biztosítva a betegek znk"f" ,snyugalmát. Ezért is van egyelő- Kihasználva a kedvező akaire csökkentett betegfelvétel ná- ™it megkérdeztük dr. Nagy lünk, amely körülbelül február László >8?zgalótól, «ki egyeb' amikor az elválasz- ként a Tüdőgondozó vezető-főorvosa is, hogy milyen lehetőelejéig tart, tás és a meszelés után megszáradnak a falak. Alapozzák a kazánházat A kórház dr. Boros József Utcai és a Pulc utca felöli része, e 150 esztendős épület — ame- olyan beteget is -kiszűrtünk*, lyet egyébként nemrégiben akiknek fogalmuk sem volt arnyilvánltottak műemlékké —, ról, hogy betegek. Azóta egyrévégre központi fűtést kap a szük már meggyógyult, másik kályhafűtés helyett. Ez viszont részük pedig különböző szanaazt jelenti, hogy a kórház sok tóriumok és intézetek gyógykeéves szorgalmazása eredménye- zelése alatt áll — válaszolta, ként építeni kell a kazánházat hogy a város egy-egy kerületében is hozzanak létre tüdőgondozói intézményt, A II. kerületben máris megvan a szükséges épület a kész tervek kidolgozásával együtt, csak a teljes megvalósításhoz szükséges 100 ezer ségek adódnak az idén a tüdő- forint liiányzik még. A II. kerületi tanács — tudomásunk szegondozó munkájának kiszélesf Xe- A múlt esztendőben eredmé- rint ~ szorgalmazza is az intéznyesen folytatott szűrővizsgálatokat az idén is tovább folytaljuk. 1957-ben egyébként 120 mény létrehozását, hiszen neki is érdeke, hogy a város lakóinak közegészségügye minél szélesebb területre terjedjen ki. f-i -c) NEM TOPOGNAK EGYHELYBEN az Ecsetgyár pártszervezete és a termelés Szépek és jók a Szegedi relmes szóval, javaslatokkal, nl.^ogy — amint helyes is Ecsetgyár termékei. Húsz- jó példával, amelyek szin- —, ne csak a pártvezetőség, fajta ecsetet gyártanak vagy tén összetevői a termelés hanem az egész párttagság, a százfajta méretben hazai és pártellenörzésének. pártonkívüliek véleményét is külföldi használatra. S nem A bonyolult munkát, a ter- figyelemmel kísérve együtteis ez a legmegkapóbb itt, ha- melés pártellenőrzését több- sen végezzék a termeiés nem az -üzem bája*, ame- kevesebb sikerrel valósítják pártellenőrzését. Ennek telyet nemcsak a korszerű, ne- meg. Elindultak bátran ezen rebélyesítése továbbra is onfényes munkaterem ad, az úton, és nem is topognak tennivalója a pártszervezethanem maguk az emberek, rajta egy helyben. Mert vígak, kedvesek, köz- A termelés * pártellenőrzévetlen szavúak — pedig ők séhez az is hozzátartozik, hogy a pártvezetőség esetenként beszámolót kér az igazgatótól, a műszaki vezetőtől a termelés helyzetéről. Csak ezt tenni — sajnos, több üzemiben megelégednek ezzel — dióhéjba szorítása volna a fontos feladatnak. Felismerték ezt az Ecsetgyár- lyett fenolgyantával öntenék ban. Helyesen és követendő- a hüvelybe. Szerinte a fenolen Pusztai József elvtárs gyantás eljárás is van olyan jó, de lényegesen olcsóbb. az T^JSSSTmZZ régi harcosa- a taggyűlésen Figyelembe vették ezt azészaz is, nogy mtnaen aotgozo- ismertette az üzem termelési -w-tett meavr/cpáliák a helyzetét, a teendőket. Világosan állt így minden komsem gondnélküliek. A különböző posztokon mindenki végzi a maga munkáját. Kommunisták és nem kommunisták együtt, összefogva érik el az eredményeket. 1957-ben az alaprentabilitáson felül 3,5 százalékkal csökkentették az önköltséget — hogy csak ezt az egy nek! Nem ritka, hogy a termelés kérdéseiben vélemények hangzanak el. Az ellenőrzéshez tartozik ez is. A minap történt, hogy Gera Júliát, a pártszervezet vezetőségi tagját beszélgetésre hívta Kása Ferencné elvtársnő. Elmondotta, hogy gazdaságosabb lenne, ha az ecsetet gumi hetényt említsük bizonyításul. .„„„„n „„„i„„ A becsületes munka haszna mUnk!!T°Zf,ai°T az is, hogy minden dolgozónak — az előzetes számítások szerint — 13—16 nap fizetését nver*"wSí»róq7M«riéqként ulu- niuiuen rwnsa eivtmsiiu iiczerwri ideadhatják ki munista előtt, hogy "hol szo- zolják, akkor természetesen revételt, és megvizsgálják a javaslatot. Ha a számítások Kása elvtársnő nézetét igarít a cipő*, miben, — példáBátran hozzáfogtak... ,ul,f minőségében J & kell példát mutatniok, miről A pártszervezet és annak kell beszélgetniük a pártontagjai — természetesen nem kívüliekkel, átvéve a gazdasági vezetés feladatát — a dolgozó embe- f eiemenyen rek javára segítik a termelés A taggyűlés után kezdett előrehaladását. Szép és tü- és kezd lassacskán kialakulis. Hogy erre is feleletet kapjunk, felkerestük dr. Nagy I ászló kórházigazgató-főorvost is, aki feltevésünket megerősítette: — Az eddigi enyhe tél is nekünk dolgozott, mert már megkezdődölt a kazánház alapozása, amelyet követ majd a teljes gépi berendezés beszerelése is — mondotta. Arra a megjegyzésünkre viszont, hogy jóleső érzés lótni a kórházat korszerűbbé tevő munkálatokat, a következőket mondotta dr. Nagy Terv a decentralizálásra S mintha csak összebeszélt volna a kórház és a Tüdőgondozó: ugyanis a Tüdőgondozó épületéhe is beszerelik a központi fűtést még ebben az évben, áprilisban. Köztudomású egyébként, hogy a Tüdőgondozó épülete nagyon kicsi már, inivcl a felszabadulás óta nkko- nyai azonban máris megtalálták rát fejlődött az emberekről a feleletet a kérdésre. Kézimunvaló ilyen irányú gondoskodás, ka-tanfolyamot szervezlek, s gyógyítás is. mint azelőtt húszharminc év alatt sem. A még Á szovjet asszonyok mindent megtesznek a magyar-szovj üt barátság erődítéséért Moszkvából kapott levelet a forráskúti nő tanács segítenek a oeTél elején alakult meg a nőta- értekezleteken, nács Forráskúlon, s máris komoly eredményeket tud felmütatni. Még vita folyt, hogy milyen feladatai lesznek a nőlanácsyak, a falu dolgozó nsszoa hazai ecsetek készítésénél a fenolgyantát használják majd. Természetesen fontos, hogy a pártvezetőség tagjai között is legyenek olyan emberek, akik a termelés különböző fontos mutatói között jól eltudjanak igazodni. így van ez. s a pártszervezet figyelemmel is kíséri a tervek teljesítését. Szükséges ez azért is, mert — a növekvő bel- és külföldi kereslet következtében — az elmúlt esztendőhöz mérten az idén 20,8 százalékkal többet kell termelniük. Növekvő export Örömmel újságolták, hogy bár kis üzem az övéké, termékeik azért mind jobban kedveltek külföldön is. ÉrLászló: — A nyár folyamán teljes alaposabb gyógyító és preventív ahol meleg helyiség várja őket, feláldozták gyermeküket és férigen sűrűn felkeresik a hosszú fejezte ki azok hozzátartozóinak, téli estéken a fnlu kultúrtermét, akik hazánk felszabadításáért belső festést is knp kórházunk, a későbbiekben pedig sor kerül a külső tatarozásra is. A most folyó munkálatok a teljes befejezésig és az épület belső festőmunkához okvetlenül szükséges a Tüdőgondozó épületének bővítése. A terjeszkedésre máris nyílhatna mód, ha a Rákóczi téren, a gondozó közvetlen szomszédságában lévő BorforItt tanulják meg a különböző hímzéseket és egyéb kézimunkákat. Kialakult a kapcsolat a jeiket. A szovjet nőszövetség válaszában húsz darab, igen szép kivitelű, színes Üdvözlőlapot nevelőtestülettel is és igen szép küU;i„. Levelükben a többi kőszámmal vesznek részt a szülői zött a következőket írták: •üdvözöljük Önöket ezzel a velőknek egy-egy probléma levéllel és kérjük, adják át az megoldásában. Szép ajándékokat Önök aktíváinak üdvözlő lapunadtak a gyermekeknek és aegl- kat. Mi sokáig emlékezünk balettok ünnepélyessé tenni a fe- ráti levelükre és mélyen bízunk "néhány" számmal Ti nyofaürmopseget ÍS. abban, hogy a magyar ea a gyelemmel kisérni exportjuA forráskúti nőinnács levél- szovjet nép közötti barátság kat. 1956-bart a termelés 0.9 ben a moszkvai nőlanácsot is erősödni foe A százaléka, 1957-ben pedig megkereste. Mélységes fájdolmát mmden nap cf,ödn' fo* A 4.8 százaléka kerül exportra. szovjet asszonyok mindent meg- Az ,dén mór össztermelésük tesznek ezért. kerek 12 százalékát juttatják Virágozzék a béke és a népek külföldre, barátsága. LaP0" gÖmbMyű Forró üdvödet lel Olga Baudarenko. a szovjet nőszövetség titkára*, Nagy évfordulóra készülnek az idén az újszegedi szövőgyárban. Hetven esztendővel ezelőtt ásták ki a szegedi és környékbeli munkások az első kenderáztató gödröket, s akkor Indult meg az első csattogó szövőgép. A nagymultú gyárban munkás generációk nyütték el olcsó életüket. Kenderáztató, törő és tiloló lányok, szövő asszonyok, lakatosok és gépmesterek dolgos százai váltották egymást a terpeszkedő üzemben. Az ő garasaikból, ellopott koronáikból és krajcáraikból nőtt naggyá ez a gyár. Most, az évfordulón, már tulajdonosként pillantanak tiissza o munkások apáik és maguk múltbeli életére és az utolsó évtized változást hozó, dolgos hétköznapjaira. Emlékeket idéz a nevezetes dáturh. Szívezorongató történeteket, parázs bérharcokat, apró és szerény örömöket, meg tragédiákat. Öregek emlékeznek a 70 éves gyárról... lábunkat — olyanok voltunk, mint a kócbabák. Elgémberedett kezünkkel enni is alig tudtunk. Hányszor megfagyott a kenyerünk! A Tiszára jártunk vízért, s reggel 6-tól este a gyerekek, lányok húzták egymást, kizenfogva háromnegyed 7-ig dolgoztunk Salzman és társa ~ Meg vagy még? - ez volt az állandó utódainak. — Hogy mi-mindent csináltunk mi ebben a gyárban! Pucoltuk az áztató gödröket; kendert cipeltünk föl a vízről, az uszályokból, de még szénát is gyűjtöttünk a nagyságos részvénytársaságnak. Aki négy ItWfiáiöd bak meg.., A havas hajnalok egy borzasztó tragédiára emlékeztetik Bori Rozáliát. Akkor még nem vezetett út a gyárhoz, csak a sok avas munkáscipő vágott csapást a gödrökön keresztül A nagy hóban elöl egy apa törte az utat, s utána kérdés a hóban. A városból ide tóduló munkások a hídon Itt ért eletemben az első sztrájk is. Sose jártak át 4 krajcárért. Mikor a Tisza beállt, a Egy-egy könny is pottyan a fáradt szemek- felejtem el, 1903-ban valami gyári intéző meg- lányok a kendősarkába kötötték a garasokat és bői... A tégi ggát legiigMiei Idős nyugdíjasokkal beszélgetek a gyár kultúrtermében: tipegő nagymamákkal, szép bajuszú öregapókkal. Itt nőttek fel a gyárban, a kóc közt, s itt öregedtek meg. Ma már nyugdíjasok, de be-bej önnek az üzembe, hiszen ide tartoznak. Ismernek itt minden követ, csavart. Apjuk kézenfogva vezette be őket a gyárba, s maguk is így hozták ide gyermekeiket. Zihány Jánosné 1901-ben lépett be először félénken a nagy gyárkapun. Tapodó János is ettől az évtől jegyzi munkás voltát. És jött utánuk a többi fakó kisvert egy munkásgyereket és sztrájkkal védekeztünk. Kis Ilkánál volt a sztrájk (kocsma a Ládagyár környékén) és majdnem egy hétig tartott. AAfirülülők rábólintanak, itt-ott beleszólnak. Ok Is^ffy emlékszenek — történelemmé hitelesítik Zihány néni emlékeit. nekivágtak a jégnek, hogy megspórolják a hídpénzt. Egy reggel is elindultak s Bori Annus alatt megreccsent a jég és fakó-kendős feje fölött összecsapott a jeges víz. Négy krajcárért halt meg, amit a kiskendője sarkában szorongatott, IhiliM, iratunknak építettünk — 'keoeúdled? Vhaid kii Ritka esemény volt az 1908-as. Szívós néni még a napra is emlékszik: szombaton dőlt le a nagykémény. Fényképet is őriz erről a tragélány és proletárgyerek: ördög Istvánná 1902-ben, diáról. Vasárnap látta a hat halott munkást, akiket a leomlo kőrengeteg maga alá temetett. Nagy Mária és Szívós Györgyné 1906-ban, Tóth Sándor 1911-ben. Negyven-ötven évig kapkodtak a lengedező kóc és a suhanó fonal után. Ok a régi gyár legrégibbjei. Körben ülünk egy asztalnál, s bontjuk viszezafelé a gyár történetének és a munkások életének szálait. A „kádaíák" \ Zihány Jánosné mesél. — Tizennégy éves kislányként jöttem a gyárba. Kicsi volt ez még akkor, és fiatal, mint magam. Egy szín alatt dolgoztunk télen-nyáron — S a szabad ég alatt lengettük, ráztuk a kócot. Kezünk lefagyott a hidegben, nyáron meg a rettenetes hőség kínozott bennünket. Hogy ne fázzutlk, kócba pakoltuk kezünketA lerombolt gyárat örökölte a munkásság 1944-ben. Tiszába szórt gépeket, megrokkant épületeket. Varázslatos kezével mégis újjáteremtett mindent. Az iszapos mederben, összerogyva pihent a hid, s kompon, ladikokkal keresett utat sok száz munkás a maga üzeméhez. Itt voltak ezek az öregek is. Gépeket tisztítottak. falaztak, s újra elindították a csattogó szövőgépeket. Aztán nyugdijat kaptak a munkása, - államtól — elmentek pihenni: a fagyott kezeket eaüszer ÍZ «fZtéS^ ITZ'^fJ fölmelegíteni, s az unokákat daikálni. Gvermeegyszer lefogtak a fizetésünkből. Azt mondták, itt >,„„,,,,< 1, un„„ . , . sokat keresünk, pedig csak két fillért kaptunk keíket. ha°ytik- becsületes munkával egy zsákért, és rettenetesen hajszoltak bennün- szePPe< naggyá építsek a gyárat, emeljenek orket, mert aratás ideje volt. Panaszkodtunk, mél- vosi rendelőt, tágas ebédlőt és öltözőket, s éljetatlankodtunk, a mester meg fölment az irodára nek becsülettel a maguk üzemében. Még most is megkönnyezi őket. Aztán a fizetésről kezd beszélni. árulkodni. Akkor aztán lejött Szász igazgató úr. Egyenesen az én gépemhez tartott. — Miért nem akarsz dolgozni, te taknyos!? — Kevés a fizetés. — Keveselled? Mars ki! — förmedt rám. Többünket ls elzavart, s bementünk a Fekete Házba, a szakszervezethez. Háború volt már akkor, nem lehetett sztrájkolni, de valahogy visszasegített bennünket a szakszervezet a gyárba. Emlékezete csapong a sok-sok mondanivaló közt, s hirtelen más témába vág. Miklós néni fia, Nándor, már 22 éve dolgozik Itt; Héger Ferencné 25 esztendeje hozta be 16 éves fiát a gyárba, s maga tanította szőni. S mindenkinek van itt rokona, ebben a nagy munkáscsaládban. ^ Sóhaitások szakadnak fel a kedves öregekből: — Milyen jó volna most újra kezdeni az életet ebben a 70 éves, öreg gyárban — frissen, fiatalosan. SIMON ISTVÁN lakkecseteket, vonalzó-ecseteket küldenek messzi, távoli országokba. Egyiptomba, Angliába, Izlandba, Teheránba és Szudánba. A kommunisták az export Jelentőségéről ls folytatnak baráti eszmecseréket a pártonkfvüliekkel. S a termelési posztjukon maguk a kommunisták Igyekeznek Jó példával elöljárni a munka minőségének javításában. A pártellenőrzés természe•tesen az exporttermelésre is •vonatkozik. • Bizalommal A termeléssel is törődni — erre már fentebb utaltunk —, egyet Jelent az emberek derűsebb holnapjaival való törődéssel. Mert bár lehet, hogy kicsit megkopott, mégis Igaz: a javuló munka és a termelés ad alapot az életkörülmények szépítéséhez. Csak a termeléssel törődni azonban hiba volna. Az üzem pártszervezete nem rest segíteni az emberek ügyes-bajos dolgaiban, amelyek nem a termelésből adódnak. Amikor az üzemben Jártunk, éppen Fodor István pártonkívüli szőrmúhelyi dolgozó kereste fel a pártveJzetőség egyik tagját és mon• dotta el baját. Megnyugtató 5 választ kapott. És csak örül• ni lehet annak, hogy így Svannak a többlek is. ] Ez a tény pedig azt is Slelzl, hogy egyre tisztábbra •forr a bizalom a kommunisSták és a pártonkívüliek kö•zött. ím. ».) Gombbehúzó K j gépet Vásárolunk. Szegedi Szőr. me- és Bőrruhakészítő Üzem Mikszáth Kálmán u. 22.