Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

Csütörtök, 1958. Január 23. 3 A Csongrád vidéki Pincegazdaság is megkezdi építkezéseit Mint ismeretes, Szeged város távlati fejlesztési tervében egy új, korszerű ipari övezet kiépítése is szerepel. Különböző vállalatok a város nyugati peremén már hosszabb idő óta folytatnak építkezéseket. Ezen a területen a közeljövőben egy újabb, nagyobb méretű üzemépítkezés veszi kezdetét. A Csongrád vidéki Pincegazdaság új telepének terveit most készítik. Az első íőbb, raktár-, műhely-, garázsépületek alaprajzai már el is készültek. Ezeket még ebben az évben felépítik. Az első, amivel kezdik, egy nagy transzporthordó | tárház lesz. Ugyanis aj Csongrád vidéki Pincegazdaságnak a város területén levő telepein több mint 2500 értékes transzporthordója van, csaknem teljesen raktározatlanul. A fontos edényállomány jelentős része ki van szolgáltatva az időjárás viszontagságainak, s állagukban évente a raktárhiány miatt komoly károk keletkeznek. Ugyancsak még ebben az évben ide költöztetik a vállalat szerteszéjjel elhelyezett asztalos-, kádár-, bognár-, szerelő- és egyéb műhelyeit is. Őszig gondnoklakás és benzinraktár is épül. A jövő esztendőben hozzákezdenek itt egy nagyméretű modern borpinceépület és az ehhez szükséges szociális berendezések, étkezde-, öltöző-, fürdőhelyiségek, s kultúrterem megépítéséhez is. A jelenlegi tervezések, s elgondolások szerint idővel ide összpontosítják a Csongrád vidéki Pincegazdaság összes szegedi pincészeteit, s az épületeket, melyeket jelenleg használnak irodai, raktározási célokra, és lakásoknak adják majd át. Tízéves a magyar-román barátsági, együttműködési és köicsönös segélynyújtási egyezmény A magyar és román nép képviselői tíz évvel ezelőtt, 1948. január 24-én írták alá a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Ennek végrehajtását jelentős mértékben elősegítette a két ország között megkötött kulturális egyezmény: élővé tette kapcsolatainkat, s hozzájárult a két nép barátságának megerősödéséhez, egymás megismeréséhez. A kulturális szakemberek 1950 nyarától kezdve évi munkatervekben állapodtak meg. s j ezek fokozatosan bővültek. 1951 novemberében írták alá a két fél képviselői a magyar—román közös könyvkiadási egyezményt. Az elmúlt évben például 115 Romaniában kinyomtatott művet hoztunk be és 253-at vittünk ki. több százezres példányszámban. A kulturális egyezmény megkötése óta a magyar és a román kulturális élet számos kiváló képviselője látogatott el Romániába, illetve Magyarországra. Az elmúlt évben körülbelül 50 író, művész, kulturális szakember fordult meg a másik nép országában. Algyői és tápéi cukrász sikere az országos földművesszövetkezeti cukrászversenyen Január 15-én és 16-án rendezte meg a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ Törökszentmiklóson az országos földművesszövetkezeti cukrászversenyt. A versenyen részt vettek a megyei cukrászversenyek legjobbjai, köztük két Csong' rád megyei cukrász is: Szántó János, az algyői és Bíró László, a tápéi földművesszövetkezet cukrásza. A 35 résztvevő közül Szántó János harmadik helyezést ért el, Bíró Lászlónak pedig oklevelet adományozott a bíráló bizottság. A verseny első helyezettje a velencei Szeretnék a kultúrát emberibb módon élvezni l A Béketelep gondjai II Hatmillió forint hitel a méhészeknek A rossz időjárás és a kedvezőtlen gyűjtési viszonyok miatt kevés mézet gyújtattok a méhek. Ilyen körülmények között « leleltetés sem indult kedvezően. A méhészek most 3—10 kiló cukrot adnak családonként a méheknek. Cukor beszerzésérc a földművesszövet kezetek eddig mintegy 6 millió forint hitelt adtak a méhészeknek, s három millió forint múlt évről maradt hitelvisszafizetést is meghosszabbították. F.zzel a segítséggel a nehéz telelés) viszonyok ellenére remény van arra, hogy a tavasszal jó erőben levő családok kezdhetik meg a mézgyűjtést. Ahogy letérek a rámpáról és befordulok a Béketelep t'elé vezető útra, bizony nem a legkellemesebb gondolatok lepnek meg. Az este hosszúra nyújtja a gyéren világító lámpák fényében a fák, szalmakazlak árnyékát, s a kétoldalt elterülő földek halotti csendje borzongással tölti el ! az embert, önkéntelenül is 1 hátra tekingetek, s a másfél kilométeres út végén — I szégyen ide, szégyen oda — i megkönnyebbülten lépek be az iskola barátságos fényű irodájába. Balázs Imre, az igazgató tanár úgy lászik, észreveszi ! felszabadult mosolyomat és nevetve mondja: — Bizony, nem a legjobb érzés ezt az utat megtenni. A telep lakosai sincsenek : másképp, s ha csak tehetik, otthon maradnak. A „Két vallomás"— az iskolapadok közt Otthon maradnak? Hiszén a Béketelepen nincs valami nagy lehetőség a szórakozásra, művelődésre. És éppen ez a nagy probléma, amely szülőket, KISZ-tagokat, öreget és fiatalt egyaránt foglalkoztat. Évek óta küszködnek azért, hogy a telep saját körében tudjon hozzá(Tóth Béla felvétele) Télen sem pihennek a szegedi halászok. Ha csak tehetik, ladikjaikkal járják a Tiszát, sokszor hidegben, szélben, az időjárás viszontagságaival dacolva. Fáradozásukért egy-egy jó fogás kárpótolja őket. A téli hónapokban mintegy harminc mázsa hal került hálójukba, többnyire harcsa és ponty. A Kossuth halászati szövetkezet idei legnagyobb zsákmánya látható a képen, egy hetvenkilós óriásharcsa, amely Udvari Antal brigádjának hálójába került. Sok ilyen jó fogást kívánunk nekik az új halászati idényben! jutni a kultúra vívmányaihoz, hogy ne kelljen a bizonytalan árnyékokkal teli estékben a hosszú utat megtenni a rókusi villamosmegállóig, ha szórakozni akarnak. Az iskola két, elválasztható tantermében hetenként kétszer rendeztek fiimelóadásokat. A 600 lakosból 150 —200 általában eljön a vetítésekre. Éppen jelen voltam a >-Két vallopaás* bemutatásánál. öregek, fiatalok vegyesen. végtelen örömmel és izgalommal ültek a szűk padokban, vagy a padok tetején. ki hogy tért. S mikor Balázs elvtárs bejelenti, hogy a jövő héten jelmezes bál lesz az iskolában — viharos taps tör ki, minden arc nevetősre válik. A KISZ már segít Az emberek tehát igénylik a kultúrát és a szórakozást. A 80—90 százalékban munkáslakta település lakosai a rendelkezésre álló eszközökkel mindent megtettek és mindent megtesznek, hogy gyermekeik és saját maguk is kapjanak valamit a legszebb gyümölcsből, amit úgy hívnak: kultúra. A szülői munkaközösség rendes színpad és jelmezék nélkül is rendszeresen tart szinielőadásokat. Most már bekapcsolódott a KISZ is, és ennek köszönhető, hogy kéthavonként három előadást is be tudnak mutatni. Bálakat is rendeznek és természetesen a heti két filmvetítést. Ez az egész. De a béketelepiek meg is elégednének ennyivel, ha . . . Bizony itt van az a »ha'. ami nagyon sok gondot és nehézséget rejt maga mögött. Ugyanis minden rendezvény; az iskolában kénytelenek megtartani. Az amúgy is | szűk. délelőtt-délutáni taníi tási beosztású iskola a leg! kevésbé sem alkalmas erre. ! Miut'án italmérés sincs a telepen, a táncmulatságok, bálák jelentik az egyetlen lehetőséget egy pohár sör, vagv bor elfogyasztására. S mind| ez .— az iskolában! Számta1 lanszor előfordult, hogy a : következő tanítási napon a leggondosabb takarítás ellej nére — melyet ugyancsak a i szülők végeznek — érződött ! az alkoholszag A padokat , tánc idején ki kell hordani | az udvarra. Természetes. : hogv a rongálódás elkerülhetetlen. Az 'skota és a népművelés e"en*éte A dolog tehát mindenképpen oda fejlődik: az iskola ] és a népművelés ellentétbe I kerül. Furcsa ez a kontraszt, annál is inkább, mert Balázs Imre, az igazgató tanár minden energiájával a telep kultúrszomjának kielégítésén dolgozik. De azt is látja: ez lehetetlen és nem sokáig fenntartható állapot. Közben megszaporodunk, bejön a^KISZ-titkár és a szülői munkaközösség elnöke S a problémák most már akadálytalanul kerülnek terítékre. Panaszkodnak, hogy még csak zöldkeresztes állomásuk sincs, ha valamilyen baleset történik, mindössze egy telefonon (az iskolában) tudnak segítséget kérni. A szinte járhatatlanságig rossz úton a mentő is alig tud kijönni, pedig kénytelenek sokszor hívni őket, mert nem tudják megállapítani, mi a baj, s az aggodalom gyorsan viszi az embereket a telefon tárcsája felé. A megoldás: művelődési ház És ha már itt vagyunk, mondjunk el mindent. Nyolcszáz kötetes könyvtára is van a telepnek — mondani se kell, ez is az iskolában. A kölcsönzés nehézségei könyn.yen megérthetők, ha a "kétműszakos* tanítást figyelem'be vesszük. Sokszor kénytelenek visszautasítani a kölcsönzőket, mert tanítás folyik és a könyvek tanteremben vannak. Mindezen problémák tehát egyetlen nagy kérdéshez vezetnek: hogyan lehetne kultúrházat építeni a telepen. A fentiek mindennél ékesszólóbban bizonyítják, milyen nagy szükség volna erre. Az a hallatlanul nagy érdeklődés, amely a kultúra iránt a telepen megnyilvánul, már maga is elegendő ok művelődési ház létesítésére. Csak meghatottan lehet beszélni a 72 éves Lehóczky bácsiról, aki társadalmi munkában végzi a mozielőadások felügyeletét. vagy a 63 esztendős Csurka Jánosról, aki két évvel ezelőtt vasszorgalommal végezte el az általános iskolát, bebizonyítva, hogy a művelődés nincs korhoz kötve. It« minden elférne A művelődési ház egycsapásra megoldaná a problémák döntő részét. A mozi- és színielőadások, az orvosi rendelő. az italmérés — mindmind helyet kaphatna itt. A jól működő, tevékeny KIS7fiatalságnak is régi vágya már, hogy olyan klubhelyisé giik legyen, ahol a szervezeti munkát és szórakozást egyaránt le tudnák bonyolítani. A kultúrház felépítése természetesen felszabadítaná az iskolát nagy megterhelt." sége alól. s a tanítás folj'amatossága is biztosítva lenne. — Kicsit elhagyatottnak érezzük magunkat — mondja az öreg Csurka bácsi, aki közben velünk tart. — Nem arról van szó, hogy nem kaptunk sokat a népi demokráciától. Én még emlékszem a régi időkre, jobb nem is gondolni rá. De ez a munkástelepülés. úgy hisszük, megérdemelné, hogy ezeket az oly fontos problémákat dűlőre vinnék az illetékesek. A Jelep 'okossága segít ma:d! És nem ölbetett kézzel várják a béketelepiek, hogy művelődési házuk legyen. A KISZ-tagság teljes egészében felajánlotta nyári szabadságának egy részét: elmennének téglagyárba dolgozni, hogy onnan is szerezzenek az építéshez szükséges anyagot. A telep lakosságának döntő része vállalná a társadalmi munkát, gyermekek és asszonyok, fiatalok és öregek egyöntetűen felajánlották munkájukat — csak legyen anyag. Lassan búcsúzkodom. Az emberek várakozással-és reménnyel tekintenek utánam — talán majd mi segíthetünk. És az út már közel sem olyan félelmetes. Munkások vannak a hátam mögött, akik egyszerű emberek és nagyon szeretnének kulturált körülmények között j művelődni, szórakozni. Nem kell többé hátra tekintgetni j — csak előre. S ha ugyanezt j teszik az illetékesek (főleg a II. kerületi tanácsnál), és a lehetőségekhez mérten szív- ' vei, lélekkel segítik a békeföldművesszövetkezet, a második a békési földművesszövetkezet cukrásza lett. A harmadik helyezett Szántó János készítményei között szerepelt egy csokoládéváza fondant-rózsával s ez a készítmény mintegy 45 cm magas volt. Érdekes alkotás volt a halon ülő nő is, aki egyik kezében tükröt tartott, mig a másikkal virágfüzért helyezett a hajába. Nagy sikert aratott a csemegeáruban készített három káposztalevél között ágaskodó nyuszi, amely 4 forintos fogyasztói áron került forgalomba. A versenyen szerepelni kellett még különböző napi süteményekkel, alkalmi tortákkal is. Az oklevéllel díjazott tápéi cukrász népi motívumú korsóval, virágvázával, szalonnástállal — természetesen a hozzávaló szalonnával és zöldpaprikával —, valamint a jellegzetes budlibicskávalméltán váltotta ki a bíráló bizottság elismerését. A versenyen megszületett cukrászkölteményeket a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ a verseny után Budapesten kiállításon mutatta be a közönségnek, s nagy részét a budatétényi SZÖVOSZ-iskolának adományozta, hogy a jövő szakemberei tanuljanak a legjobb mesterek készítményeiből. A cukrászati verseny három első helyezettjét külföldi tanulmányútra viszik és szó van arról, hogy részt ! vesznek a brüsszeli világkiállításon is. A második negyedévben forgalomba kerül a „Panni"-robogó A kereskedelem tájékoztatása telepiek ügyét, nem kétséges. ! "zermt « *Panni*-robogó első szénája, mintegy. ?00 gép. hogy a nyár, vagy az ősz már a művelődési ház tiszta falai között látja viszont a béketelepieket. Sigrai Gábor második negyedévben forgalom; ba kerül. Jelenleg a kereskedelmi minőség ellenőrző intézet szakemberei elölt vizsgázik jó és rossz tulajdonságaiból. NA PJAINK A llunk az Öra és Ékszer Bolt Kárász utcai ki- |§ rakata előtt. Szép, ízléses ajándéktárgyak, ér- H g tekes evőeszközök — szóval jó megpihentetni a sze- §§ g met, a sok csillogó, fénylő drágaságon. Két fiatalember is megáll a kirakat előtt. Szemük fg = rögtön a karórákra téved, úgy látszik, venni szeretné- §f g nek. Nincs valami nagy választék, csak a svájci g g »Onssa« és a szovjet gyártmányú »Sztárt« kapható, g g Az egyik megrázza a fejét és kijelenti: — Az biztos, hogy orosz karórát nem vennék g g semmi pénzért. Értenek is azok a finommechanikához... g A másik óvatosan körülnéz, majd megbólintja a g g fejét. — Hát ez nem vitás. A svájciak, az igen. Nézd g g meg, már pofára is milyen nagy a különbség. j| Most már én is jól megnézem a karórákat, de g g olyan óriási különbséget nem fedezek fel. Ami pedig g p a minőséget illeti, nekem éppen "Sztárt. karórám §g g van és megnyugtathatom a két »szakértőt*: nagyon g g pontosan jár. De azt hiszem, ez teljesen felesleges. Az ilyen g g tipus mondta a szputnyikokra, hogy csalás, vagy né- g g met tudósok csinálták. Az atom jégtörő hajóra csak g g elnézően mosolygott, mondván: nézzétek az amerikaiak g g bombáit, g$ Vannak emberek, akik nem tudnak beletörődni g g abba. hogy a Nyugat csodálatos nimbusza lassan el- g g veszíti kétes ragyogását és nem veszik észre, hogy g g lassan egyedül maradnak. Teljesen egyedül. •. I * ~ °r ~ I kJ éhány napja a müncheni rádióban Erhardt, a g Német Szövetségi Köztársaság gazdasági mi- g g nisztere beszéli és a beszéd során a következő megáll t- = g pítást és javaslatot lette: "Az állampolgárok túlságosan g g kevés anyagi áldozatot hoznak az ország javára*. No- g g sza, minden néntet dolgozzék hctenic egy órával többet J H — a fegyverkezés céljaira. Erhardt javaslata kísértetiesen emlékeztet Göring g g jelmondatára, amikor Hitler fénykorában a lakossá- §§ g got felszólította, hogy a katonai erőfeszítések érdeké- g g ben mindenki toldja meg egy-két órával a munkaidőt, g = "Vaj helyett ágyút!* — hangzott akkor a bűvös útmu- g g tatás a dicstelen véget ért Hitler-helyettes szájából. g A nyugatnémet polgári lapok tüstént ós érdekcsen g g reagálnak az Adenauer-kormány előbbi felhívására, g ü íme eg.v az első karikatúrák közül: Kisfiú a konyhai g = jégszekrényt nyitja ki és kétségbeesetten kiáltja a szo- g = bába: "Anyus. a vaj eltűnt, a helyén — egy rakéta ü g van!* Miért nem ágyú. miért epp rakéta? Azért, mert 1 = Nyugat-Németországban mindig magas volt a műszaki g H színvonal és a Gőring-míívekct most a véglegesen ösz- jg g szefonódott amerikai—nyugatnémet konszernek helyet- M s lesítik ... n | =r i