Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-22 / 18. szám

Szerda, 1*38. január 22. 5 TÍZ EV ERED MENYE: Hus.onnyolc fai mellé kétszáz sorakozott A közös munka 2 milliós vagyont hozott a Vas- és Fémipari Szövetkezetben A Szegedi Vas- és FémIpari KTSZ ebben az esztendőben lesz tízéves. Egyidőben született a szövetkezeti mozgalommal, az első "fecskék* közé tartozott. Mindössze 28 ember vállalkozott még akkor itt az új életformára. A szövetkezeti vagyon még ismeretlen fogalom volt számukra, s első gazdasági mérlegük is veszteséget mutatott. Az elmúlt tíz esztendőben azonban együtt erősödtek a szocialista népgazdasággal. Ma már 230 dolgozó talál itt biztos és tisztességes keresetet, s a közös vagyon értéke meghaladja a kétmilliót. Az első mérleg negatív eredményével szemben 1957. évi számvetésük pozitív eredménye 887 ezer forint tiszta nyereség. A párt és az állam állandó segítsége Nagyképűség lenne a szövetkezetiektől, ha azt mondanák. hogy kizárólag a maguk leleményességének és célratörésének köszönhetik ezt a hatalmas változást. De nincs is szó ilyenről — ellenkezőleg: mikor a szövetkezet megerősödésének történetéről esik szó, mindig első helyen nyilatkoznak a párt és az állam messzemenő segítségéről, támogatásáról. Komoly hiteleket adott az állam ahhoz, hogy a szövetkezet tagjai megteremtsék a szükséges munkafeltételeket és építkezhessenek is. Kaptak pénzt arra is, hogy másfélmilliós költségen kizárólag munkásjóléti célokat szolgáló emeletes épületet ragasszanak, és modern műhelyeket emeljenek. Sohasem szűnt meg a támogatás az anyagellátásban, a megrendelésekben és a szövetkezet cikkeinek hazai és külföldi elhelyezésében. Milyen volt a válasz? Erre a rendszeres segítségre a szövetkezet dolgozói derék: munkával válaszoltak. Számos hiánycikket pártfogásukba vettek, több állami üzemet kisegítettek a tíz esztendő alatt. A legutóbbi esztendőben az ellenforradalom pusztításai után, 11—12 milliónyi értékű áruval segítették a lakosság és az üzemek szükségleteinek kielégítését. Kötelességüknek tartották, "hogy ilyenformán is törleszszék a munkásállammal szemben fennálló tartozásukat. Annak ellenére, hogy az ellenforradalom alatti veszteségek későbbi következményeikkel együ-tt majdnem egymillióra dagadtak a szövetkezetnél, a megerősödött közös vagyon egyensúlya nem billent meg tartósan. Október után a pártszervezet hamar sarkára állt és segítségével megkezdhette a gazdasági szervező munkát. Nagy visszhangra talált és szép sikert eredményezett a takarékossági mozgalom, bővült a szövetkezet cikklistája. Hasznos újdonságok Az a legszembetűnőbb a szövetkezet tevékenységében, hogy számos állami üzemnek dolgozik. Egyik újdonságuk a szerszámkészítés. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár számos gépet készít szegedi szerszámokkal. Nemrégen jelentkezett megrendelőként Diósgyőr is — hasonló igényekkel. A szerszámkészítő részleg létszáma ezekre a hatásokra megnégyszereződött, most már csak néhány nélkülözhetetlen szerszámgépre van szükségük. Ugyancsak állami üzemektől vállalnak egyedi gépgyártást is, és kialakult egyedi gépgyártó részlegük. Több konzervipari gép mellett néhány bonyolult gépet már a Chinoin-nak is készítettek, s azóta is állandó megrendelőjük a nagy gyógyszergyár. Ezeket legtöbbször soron kívül készítették el a szövetkezet dolgozói. Egyéb újdonságokról is számot aoThatunk. Most kezdték nemrégen a benzines forrasztólámpák gyártását. A hiányzó cikket export minőségben kapja meg tőlük a kereskedelem. Ismét napirendre került náluk a kéziszerszámgyártás, ami külkereskedelmünket is kedvezően érinti. Takarékossági verseny Természetesen a maguk zsebére is vigyáznak a szövetkezetben. A múlt évi gazdasági eredmények alapián, a summás nyereségből körülbelül egyhavi fizetésnek megfelelő átlagot várnak a tagok osztalékként. A gondos, takarékos munka és üzemszervezés eredménye ez. Lehetne több is. Elmondják, hogy a múlt esztendő végén takarékossági verseny indult az egyik üzemrészben és tízezer forint körüli hasznot hozott a kollektívának. A verseny feltételeit a munkafegyelem javítása és a termelékenység növelése képezte a takarékosság mellett. Az eredményen felbuzdulva a napokban a többi üzemrészt is versenyre szólították a tömegcikk-részleg dolgozói, hogy a tavalyi 10 ezer forint ebben az évben megsokszorozódjék. Az alapítás óta eltelt tíz esztendő alatt valóságos üzemmé fejlődött a rendszer pártfogó segítségével a kis szövetkezet, s jólesik az eredmények számbavétele a szövetkezeti mozgalom jubileuma alkalmából. II szegedi járás termelőszövetkezeteinek több mint fele ma már milliós vagyonnal rendelkezik A termelőszövetkezeti zárszámadásokról készített jegyzőkönyvek, az ezekben található számtengerek nem tartoznak a színes olvasmányok közé. De akinek valami köze van hozzájuk, sok érdekességet talál bennük, sőt az olyan ember is, aki kívülről szemléli a termelőszövetkezeti munkát. Aki egy kicsit is ért a számok nyelvén, s megnézi a zárszámadásokat, az megtudhatja, hogy a szegedi járás termelőszövetkezeteinek munkáját is már inkább a jó jellemezte az elmúlt évben, s a rossz, a hiba már csak ritkán ütögette fel a fejét. A szövetkezetekben lévő életerőről tanúskodnak az 1957-es gazdasági év zárszámadásának adatai. Az erőt dokumentálják, amely — annak ellenére, hogy az ellenforradalom a közös vagyon széthurcolására, elherdálására, vagy az erőszakos felosztásra próbálta rábírni termelőszövetkezeteinket —, győzedelmeskedett. A komoly károk ellenére a szövetkezésben lévő erő nem engedte széthullani, elpusztítani a szövetkezetek nagy részét. Több helyen meglazult ugyan a munkafegyelem, de csakhamar rendes kerékvágásba terelődött a munkarend, a fegyelem s ma elmondható: számottevő eredmények születtek a szegedi járás termelőszövetkezeteiben. Például a szövetkezetekben az állóeszközök (beruházási vagyontárgyak) egy szövetkezeti tagra eső értéke az 1956. évi 10198 forinttal szemben 1957-ben 16 360 forintra emelkedett. A termelési (üzemviteli) alap • egy tagra eső értéke az előző esztendő 3220 forintjával szemben 5112 forint lett. A termelési alap, amely tehermentes, ma egy tsz-tagra eső része 3082 forint. Ez az összeg 1956-ban csak 1831 forint volt. Termelőszövetkezeteink a szegedi járásban az 1956— 57-es gazdasági évben 2 795 785 forintot ruháztak be állóeszközökre. Ehhez mindössze csak 548 ezer 322 forint állami hitelt vettek igénybe. A többit saját erejükből, bevételeikből fedezték. Az állandóan fokozódó gazdasági és vagyoni erősödésre való törekvés eredményeként ma már a szegedi járás termelőszövetkezeteinek több mint fele milliós, de közülük nem egy tötb milló forintos vagyonnal rendelkezik. A tagok részesedése is évről évre növekszik. Az 1956os évhez viszonyítva most egy munkaegységre 10 százalékkal több részesedés jutott. A tagok jövedelme, bátran mondhatjuk, nemcsak elérte, hanem meg is haladja az átlag középparasztok jövedelmét. Szemléltető példa erre Nagygyörgy Ferenc, a mórahalmi Vörös Október Tsz tagjának jövedelme. Az elmúlt gazdasági évben 359 munkaegységet teljesített, 264 munkanapot dolgozott a közös munkában. A természetbeni részesedés értékét összeadva a készpénzzel, mintegy 14 755 forintot kapott. Ehhez jött NAPJAINK I A IFJÚSÁGI HÉT VOLT az Ifjú Gárda Otthonban |J agyon kikaptunk! Hogy miért...? Szinte szégyelljük elmondani. Sírni szerettünk volna, de valljuk be őszintén, jópáran sírtunk is az után a mindannyiunk számára emlékezetes gyűlés után, ahol tanáraink alaposan megmosták a fejünket és kinyilvánították azt a véleményüket, hogy ilyen ifjúsággal nem lehet hozzáfogni az ifjúsági város építéséhez. Megszólalt bennünk a lelkiismeret. Bizony nagyon sok bosszúságot okoztunk fegyelmezetlenségünkkel és közömbösségünkkel tanárainknak. Az ifjúsági gyűlés után összedugtuk fejünket, a KISZ és az otthontanács tagjai, és megvitattuk, hogy hogyan is leszünk ezután. Hiszen igaz az, hogy kiválóan ellátnak bennünket, sokat törődnek velünk, s ezt mind államunk biztosítja számunkra. Elhatároztuk, hogy változtatunk munkánkon, magatartásunkon és első lépésként megindítjuk az ifjúsági hét mozgalmat. Elhatározásunkat tett követte. Terveinket az ifjúság nagy közössége elé terjesztettük, amely azt nagy lelkesedéssel fogadta. Mindenkinek nagyon tetszett ez a kezdeményezés, hogy bebizonyítsuk: tudunk mi másként is viselkedni, dolgozni. Fő célkitűzésünk volt, hogy műhelymunkánkon, tanulmányi eredményünkön és magatartásunkon javítsunk. Ezenkívül egyéni és a szobaközösségek felajánlásai alapján munkával is hozzájárultunk az ifjúsági hét alatt a mi "gyermekvárosunk* építéséhez. szépítéséhez. I fjűságunk nagyobb ré* sze olvasta már Makarenkótól az "Uj ember kovácsá«-t — filmen is láttuk —; és az "Igor és társai*-t is. Nagyon tanulságos volt számunkra. Makarenkótól származó tapasztalataink alapján határoztuk el, hogy bevezetjük az ifjúsági ügyeletes szolgálatot. Tapasztalatunk azt bizonyítja, nagyon jó ez számunkra. Részt vettünk a reggeli ébresztésben, a munkába indításnál közreműködtünk, az étkeztetésnél és az egész napi irányításban. Ez a munka nagymértékben elősegíti sokoldalú fejlődésünket, és főleg önállóságunk kialakulását. Ezért határoztuk el, hogy ezután rendszeresen tartunk ifjúsági ügyeletes szolgálatot, amely munkánkat az otthontanácsunk erre kijelölt egyik tagja irányít. Nem akarjuk elbízni magunkat, de büszkén jelenthetjük — bár az egy hét nem hosszú idő —, mégis szép eredményeket értünk el. Az ifjúságunk magatartásában lényeges javulást tapasztaltunk. Épületeink környékét szépen rendbehoztuk, részt vettünk a fametszésben, ásásban, és művelődési házunk építésében. Nagyon vigyáztunk minden felszerelési tárgyra, sokat csinosítottunk lakószobáinkon is. Ebben a munkában élenjártak kőműveseink. A lakatosok elkészítettek 9 db álló ruhafogast, az asztalosok 9 db virágállványt, a leányok pedig térítőkét és faliújságot készítettek. P

árhuzamosan egy igen nívós kultúrműsorral készültünk, amelyet szombaton este adtunk elő az ifjúsági hét záróaktusaként, utána éjfélig tánc következett. Jutalmul a legjobbak már színházjegyet is kaptak. Nyugodtan mondhatjuk, ifjúságunk bebizonyította azt, hogy vezetőink számíthatnak ránk, a nagy erőfeszítéseket igénylő ifjúsági város építésénél. Kósa Zsuzsa KISZ-titkár Deák László otthontanács-elnök Több házat felú ífanak I. kerületben az Az első kerületi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a következő házak felújítására hoztak határozatot: Partizán utca 10, Április 4 útja 24, Zrínyi utca 10, Kálmány Lajos utca 6, Oskola utca 13, Bolyai János utca 1, Tolbuhin sugárút 22, Londoni körút 24 és Csongrádi sugárút 10. A határozat utasítja az Ingatlankezelő Vállalatot, hogy a lehetőségekhez mérten a leggyorsabban végezzék el a felújításokat, tekintettel az épületek súlyos állapotára. z amerikai fajüldözés most már új területre H is kivetette hálóját. A vadállati kegyetlen- §f §| seggel meggyilkolt négerek tetemei nem nyújtanak §f |g elég tápanyagot a Klu-Klux-Klan feneketlen gyom- 1 gj rának és az utóbbi időben az indiánokat vették "ke- jg H zelés alá*. Hanem itt kissé nehezebb dolguk akadt. Észak- = jg Karolinában, ahol körülbelül 30 ezer indián él, fel- gj gyulladtak a keresztek, a hírhedt szervezet szörnyű = g hírnökei, hogy figyelmeztessék az indiánokat: ők is g g színesek, nekik sincs joguk a társadalom teljes értékű g g tagjainak számítani magukat. De az indiánok nem g H hagyták annyiban a dolgot. Csúfosan szétzavarták a || g Klu-Klux-Klan egy gyűlését, úgy, hogy azok fej- g H vesztve menekültek — már amennyire tudtak. A ki- §= g érkező rendőrség már csak az indiánok nyomát ke- g H reshette. A dolog tehát fordítva sikerült. A fajüldözők g §j akartak figyelmeztetni és végeredményben őket fi- §f g gyelmeztették: vigyázzanak, most már betelt a pohár! g = Az indiánok most még csak a levegőbe lőttek. De s s további provokációk esetén nyilván nem lesznek ilyen g g kíméletesek, s akkor a Klu-Klux-Klan olyan erővel g I találja magát szemben, amelyet nem lehet egyköny- g g nyen legyűrni. És még egy megjegyzést. Az amerikai hatóságok g H bűnös felelőtlensége, sőt tudatos támogatása a nége- [§ g rek után most újabb fajüldözést tesz lehetővé. Nem g g elég, hogy az őslakó indiánokat kifosztották és tönkre- g g tették, most teljesen el akarják törölni őket. És mindez — a szabadságszobor fáklyájának fé- g g nyében ... —gr — C zen a kocsin a kalauzl szolgálatot KISZ-tag §§ g II látja el* — olvasom a 2-es vonalon utazva az g egyik villamoskocsiban. Kíváncsi ember lévén, tekin- g g 'etemmel rögtön a kalauzt keresem, még mielőtt hoz- g g zám kerülne a jegykezelés végett. Látom, többen is g g (igyelik őt az utasok közül, akik — csodák csodája! — g g most egyszeri felszólításra is udvariasan, kedvesen _ g nyújtják át neki a jegyért járó pénzt, vagy mutatják = g fel bérletüket. A kalauzt pedig — no igen, most már g g közelebb érve hozzám — alaposan megnézem én is. g j§ Egészen kislányos, alig lehet 18—19 éves. Alacsony, g g karcsú, nagy fekete szemekkel, pisze orra és felső ajka g g közt egy pöttynyi huncut kis anyajeggyel, amely még g p csak bájosabbá teszi mosolyát, kedvességét, amint g g utastól utasig igyekszik a nyakába-vállára akasztott g = táskával. Ha az a kis tábla nem fityegne ott a kocsiban, ak- g g kor is tudnám, hogy a kislány KISZ-tag lehet. De g |g jobb igy, sokkal jobb. Hadd lássa mindenki, hogy mi- g g lyenek a mi lányaink: nemcsak szépek, de lelkiisme- g p retcsek, munkaszeretők is. Ezen a poszton különösen, g g ahol úgymondva: állandóan "kirakatban* vannak, s g g mégcsak véletlenül sem lehetnek udvariatlanok az g g utasokkal szemben, a szolgálatból sosem késhetnek el g = kora hajnalban, s bizony sokszor van ügy. hogy a szol- g jg gálát után késő éjiéi kerülnek csak ágyba. S az az át- g g kozott vekker pedig reggelenként olyan korán csörög g = ébresztőt nekik. Az utasok is tudják ezt? Gondolom g §§ Igen. legalábbis azok igen, akikkel akkor együtt utaz- g g tam, s akik kivétel nélkül a kis kalauzlányon felejtet- g g ték a tekintetüket. Volt. aki azért, hogy hibát leljen g g benne cs munkájában, többsége azonban azért, hogy g §§ gyönyörködjön a mi lányunkban. (—di) H természetesen még a háztáji föld és a háztáji állatállomány jövedelme és egyéb kedvezményes juttatások. Mindez összesen annyira rúg, hogy havi átlagjövedelme megközelíti az 1800 forintot. A deszki Kossuth Termelőszövetkezetben Rusz János 252 munkanapon 345 munkaegységet teljesitett. Az ő havi átlagjövedelme 1700 forintot tesz ki. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tsztagok SZTK-ellátásban, ingyenes kórházi ápolásban* kedvezményes gyógyszerbeszerzésben részesülhetnek* sőt január 1-vel életbeléptetett nyugdíjtörvény már a munkaképtelenné vált és kiöregedett tagokról is gondoskodik. Míg a szövetkezeti tag egyedül dolgozik, s így kapja teljesített munkaegysége után a részesedést, az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságában az egész család dolgozik. Nagygyörgy Ferenc és Rusz János jövedelme sem a legmagasabb a szegedi járás termelőszövetkezeteiben. Általában ennyit keresnek a férfiak. A mórahalmi Vörös Október s a deszki Kossuth Termelőszövetkezet sem a legjobbak közül valók. Közepes szövetkeztek. A szegedi járás területén vannak nagyobb jövedelmet elérő belterjes telepítésekkel, állatállománnyal rendelkező szövetkezetek, mint ahogy vannak hasonló jellegű középparaszt gazdaságok is. Ezek azonban évtizedes munka nyomán alakították ki gazdaságaikat, igaz kisebb területen, míg a termelőszövetkezetek mögött hat, legfeljebb nyolc év van. S az utóbbiak a csupasz földön* legjobb esetben egy-két épülettel kezdték a munkát. Példájuk azt is mutatja, hogy ezen az úton haladva, nincs szükség évtizedekre ahhoz* hogy mostani eredményeiket megkétszerezzék. A szövetkezetek eredményei nem ismeretlenek az egyénileg dolgozó parasztok előtt sem. Látják, figyelik a szövetkezetek munkáját, s a tagok fokozatosan emelkedő életszínvonalát. Ma már világosan látható, hogy a termelőszövetkezetek s az erősebb parasztgazdaságok között hallgatólagos verseny alakult ki. Ez egészségesnek mondható, de már előre látni, hogy néhány éven belül a nagyüzemi gazdaság fölényes győzelmével ér véget ez a verseny. A ma eredményei s a közös gazdálkodás nyomán belátható jobb jövő elgondolkodtatja dolgozó parasztjainkat. Ez a gondolkodás nem meddő, hanem igen termékeny. Erről tanúskodik az, hogy az elmúlt hónanokban a szegedi járásban több mint 200 dolgozó paraszt kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe. A zárszámadások elkészültek. Most ls száno'gatmk, tervezgetnek a szövetkezetek tagjai. Készítik az 1957—58-as gazdasági év termelési tervét és költségvetését. A tervek az MSZMP agrárpolitikai tézisei alapján történnek. Ennek szellemében terveznek, és a terveknek a belterjesség felé való törekvés, a több árutermelés a jellemzője. A tervek egyben biztosítékok is arra, hogy az elkövetkezendő évben még példamutatóbb, eredményesebb lesz szövetkezeteink gazdálkodása s ez bizonyára még vonzóbb lesz a még kívülálló egyéni parasztok részére is, még többen jelentkeznek majd felvételre termelőszövetkezeteinkbe. J. Gv.