Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

2 Vasárnap. 1958. január tt. fí capsaicin nyomában... Egy szenzáció morgóiára i. A hónap elején néhány pesti lap újdonságként kö­zölte, iiogy -Szegeden három fiatal vegyész, Tábith Jenő vegyészmérnök irányításával, hosszas kísérletezések után megoldotta a csípős fűszer­paprika hatóanyaganak, a capsiacinnek nagyüzemi gyártását". Ez a híradás Szegeden ve­gyes fogadtatásra talált. Csupán annyiról van szó ugyanis, hogy a szegedi földmüvesszövetkezet há­rom fiatal vegyésze, a sze­gedi capsaicin-kutatás koráb­bi eredményeinek ismereté­Oen, biztos, kipróbált csapá­son indult el és valóban üzemszerűen gyártja a cap­saicint. Felfedezésről és hosz­szan tartó kísérletezésről azonban aligha beszélhetünk — tekintve, hogy ebben évekkel megelőzte őket a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, amelynek jó ideig Tábith Jenő is mun­katársa volt A szenzáció tehát lényege­sen korábbi eredetű és egé­szen más forrásból ered. A cikk mindenesetre alkal­mas volt arra, hogy felhív­ja figyelmünket a capsaicin­kutatásra, s így elinduljunk a capsaicin nyomában. Új kivonási módszer Dr. Benedek László, a me­zőgazdasági tudományok kandidátusa, és munkatársa, Tasnádi Józsefné 1954-ben kezdett munkához annak ér­dekében, hogy az ismert cap­saicin kivonó módszerek he­lyett egyszerű, gyors és ke­vésbé költséges eljárást ta­láljanak, amely üzemi célok­ra is alkalmas. A Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet la­boratóriumában fáradságos kutatómunkával sikerült is célt érniök. A kutatás eredményeiről elkészült a zárójelentés, amely tartalmazta a kivá­lasztás legolcsóbb és legcél­ravezetőbb módszerét. A je­lentést a Földmüvelésügyi Minisztériumhoz terjesztet­ték fel, azzal a szándékkal, hogy ha időszerű lesz a cap­saicin üzemszerű előállítása, erre támaszkodva megindul­hasson a munka. Hosszú ideig az intézet fe­dezte a tudomány szükségle­teit. A tudományos intézete­ket Szegedről el tudták látni capsaicinnel, hiszen egy gramm egy-egy kutatónak esetleg évekig elegendő kí­sérletezési célokra, mert csak nagyfokú hígítással alkal­mazzák. Az üzemszerű gyártás a kísérleti intézetnek nem fel­adata. soha nem is kívánt azzal foglalkozni. Egyelőre csak a tudomány... A kristályos capsaicin rendkívül drága, még akkor is, ha üzemi módon, iparsze­rüen állítják elő, éppen ezért manapság még csak tudomá­nyos célokra használják. Kü­lönösen az orvostudomány és a gyógyszerészet érdeklő­dik iránta. Alkalmazása nem általános — helyette inkább a nagy capsaicintartalmú ké­szítmények jutnak előnyhöz, amilyenek a különböző pap­rikaolajak. Közismert ma­gyar exportcikk az "Oleore­sina Capsici" és a "Tinctu^i Capsici". Mindkettő a sze­gedi csípős paprika erezeté­ből készül a "Kompozíció­illóolajgyárban. Budapesten Ezek az olajak fűszerezési célra is alkalmasak. A jövő azonban mégis a kristályos capsaiciné. A sze­gedi intézet számos hazai és külföldi tudóst látott el kris­tályos capsaicinnel, éppen annak a reményében, hogy a kutatómunkának gyakorlati hatása lesz majd a kristályos capsaicin üzemi előállítására. Ez a körülmény pedig ismét lendületet adna a szegedi csípős fűszerpaprikatermesz­tésnek. Szegeden többek között dr. Jancsó Miklós akadémikus is az intézethez fordult, kristá­lyos capsaicint kérve. Ezzel a hatóanyaggal folytatott kí­sérleteinek eredményeiről be is számolt a világ tu3oriT3­nyos közleményének "Spei­cherung" című könyvében, majd könyve megjelenése után a következő köszönő le­velet küldte dr. Benedek Lászlónak: "Engedje meg, hogy ezúton fejezzem ki há­lás köszönetemet azért a se­gítségért, amelyet a kutatá­saimhoz szükséges kristályos capsaicin rendelkezésemre bocsátásával nyújtott. A nemrég megjelent "Speiche­rung« c. könyvem nyomán, amelyben közöltem ezekkel a vegyületekkel végzett kísér­leteimet, igen nagy érdeklő­dés támadt külföldön is a kristályos capsaicin iránt, mely anyag alkalmasnak látszik arra, hogy segítségé­vel számos, eddig még nem tisztázott pharmakológiai és physilógiai kérdést eldöntse­nek". Jancsó professzor könyve nagy propagandát jelentett a kristályos capsaicinnek, s nyomban megjelenése után levelek érkeztek a világ min­den tájáról a Gyógyszertani Intézetbe és a Délalföldi Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zetbe. Ivan Pavlov profesz­szor Micsurinszkból kristá­lyos capsaicint és annak mennyiségi meghatározására szolgáló vizsgálati módszer megküldését is kérte — amit szintén itt Szegeden, a szó­banforgó kutatók dolgoztak ki. Okayamából H. Yamasa­ki japán orvosprofesszor, — aki ugyancsak Jancsó pro­fesszor kutatási irányát kö­veti — szintén kért és ka­pott kristályos capsaicint. Bulgáriából a neves Daska­loff, Lengyelországból Bor­kowski professzor köszönte meg az intézet támogatását, amit a módszer leírása vagy a kért hatóanyag megküldé­se jelentett számukra. Magyar kuiaiók az élen A paprikakutatás minden­kor magyar kutató terület volt, s eredmények tekinte­tében tudósaink élen is jár­tak. Szeged különösen elő­kelő helyet foglalt el ezen a ranglistán. Érthető tehát, hogy Jancsó professzor vi­lágszerte feltűnést keltő munkája a magyar s kü­lönösen a szegedi kutatók figyelmét is ráterelte a cap­saicin-kutatás jelentőségére, s utána ismét szegedi kuta­tók értek el kiemelkedő eredményt a capsaicin al­kalmazása terén. Porszász János és társai munkáját — mint kiemelkedő kutató eredményt — a Magyar Tu­dományos Akadémia is mél­tatta 1957. évi elnökségi be­számolójában — körülbelül igy: A központi idegrendszer vizsgálata során, a gátlás és a magatartás kutatása te­rén jelentős, elvi fontosságú eredményeket értek el a kristályos capsaicin igény­bevételével. A kutatók az eredménye­ikről beszámoló publikáció­ban megemlékeztek az inté­zet segítségéről is, — tekint­ve, hogy a capsaicint innen kapták. Mire használják, a capsaiciníY A capsaicinnek már ma is vannak alkalmazási terü­letei, de egyelőre a nagy capsaicin-tartalmú paprika­olajak formájában. Az angol hivatalos gyógyszerkönyv például többféle capsaicin tartalmú gyógyszert ismer­tet, amelyek között flastrom és kenőcs is szerepel. A mi gyógyszerkönyvünkből hiá­nyoznak a capsaicines medi­cinák, ezért gyógyszeripa­runk nem is gyárt ilyeneket. Néhány esetben azonban ed­dig is sikerrel alkalmaz­ták kísérletként. Fagyási se­bek gyors gyógyítására pél­dául kitűnően alkalmas a capsaicines kenőcs — itt ké­szül az intézetben — s a Szegedi Bőrgyógyászati klini­kán is sikerrel alkalmazták. Tasnádi Józsefné a maga ké­szítette kenőccsel több kí­sérletező budapesti orvost is ellát. Használják reumatikus fájdalmak enyhítésére is. Régi adatok szerint a cap­saicin gyógyszeres alkalma­zása számos betegség eseté­ben hatásos. Új, capsaicin-dús paprikatörzs Ezek után várható a cap­saicin-kutatás további fel­lendülése és az alkalmazási skála kiszélesedése. Már er­re az eshetőségre is felké­szült a kísérleti intézet. A kiválasztó módszer kikísér­letezésén túl olyan paprika­törzset tenyésztettek ki, amely minden eddig ismert paprikafajtánál több cap­saicint hordoz erezetében — ide értve az eddig ilyen szempontból legmegbecsül­tebb exotikus fajtákat is, amilyen a cseresznyepaprika és a csilik. Ez az új törzs sokkal tö­ményebben tartalmaz cap­saicint, s ez ismét nagy lé­pést jelent ahhoz, hogy ol­csóbb, feldolgozásra alkal­masabb nyersanyagot kap­junk — akár paprikaolajak, akár kristályos capsaicin nagybani előállításához. A hosszú, kerülőkkel járó út végére értünk, tehát sum­mázhatjuk, hogy a capsai­cinkészítmények gyártására a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben már ré­gen felkészültek — mind a kivonási eljárások kidolgo­zásával. mind a megfelelő nyersanyag biztosításával. Simon István NB III-AS CSAPATAINK A vártnál jobban szerepelt a Szegedi Spartacus-Vasas Tizenkilenc ponttal a ne­gyedik helyen végzett a lab­darúgó Nemzeti Bajnokság III. osztályában a Szegedi Spartacus-Vasas csapata. A bajnokság megindulása előtt kevesen számítottak arra, hogy a szövetkezetiek együt­tese ilyen előkelő helyezés­sel zárja az őszi idényt, s mégis bizonyos elégedetlen­ség maradt a Spartacus-Va­sas őszi szereplése után az együttes szurkolóiban. Ennek oka pedig semmi másban, mint abban kere­sendő, hogy a Szegedi Spartacus-Vasas csapata nem nyújtott egyenletes teljesítményt az idényben, kitűnő szereplések után egé­szen gyenge teljesítmények következtek, amiket nehéz megérteni, de még nehezeSb feladatra vállalkoznánk ak­kor, ha meg akarnánk ma­gyarázni. Kétségtelen, hogy a csapatnak számos nehéz­séggel kellett megküzdenie az idény folyamán, sérülések, betegség stb. kö­vetkeztében gyakran kellett felforgatni az összeállítást. Persze erre joggal mondhatja bárki, hogy ez nem csupán a Spartacus-Vasas nehézsége volt, ezekkel valamennyi csa­patnak meg kell küzdenie kisebb-nagyobb mértékben. Egyesek azt mondták, anyagi háttere lehet a kiesé­seknek, ez az ok azonban még kevésbé nyugtatta meg a szurkolókat, hiszen az NB III-ban az anyagi nehézsé­geknek nem kell szükség­képpen befolyásolniok a já­tékosok teljesítményét. Egy dolog azonban kétség­telenül megállapítható volt a mérkőzéseken, s úgy érez­zük ebben kell keresni az Igazi okot: a játékosokat nem minden esetben fűtötte kellő lelke­sedés, nem mindig küzdöttek teljes erőbedobással a győzelemért. Előfordult az is, hogy lebe­csülték az ellenfél képessé­geit, s ennek eredményekép­pen következett be a kisik­lás. Ennek tipikus esete volt az utolsó mérkőzés, amikor is Szegeden, saját pályáján veszítette el a csapat mind­két pontot a Hódmezővásár­helyi Dózsa-Honvéd talán ki­sebb képességű, de rendkívül lelkes együttese ellen. Nem szeretnénk azonban az elégedetlenkedők táborába állni, hiszen mint cikkünk címében is jeleztük, a Sze­gedi Spartacus-Vasas negye­dik helyezését a vártnál jobb eredménynek tartjuk. Inkább azt szeretnénk, ha az egye­sület vezetői most, a pihe­nési időszakban megkeres­nék a csapat hullámzó já­tékának rejtett okait és a jövőre nézve vonnának le belőle kellő következte­tést. Amikor jól ment a csapat­nak a játék, sokan voltak, akik a bajnokság esélyesé­nek tartották a Spartacu3­Vasast. S minden túlzás nél­kül állíthatjuk — nem min­den alap nélkül. Éppen ezért az őszi tapasztalatokat ta­vasszal értékesítve,, nem tar­tanánk elképzelhetetlennek, ha egy év múlva a jő képes­ségű Spartacus-Vasast az NB íl-ben látnánk viszont. Mindössze három pont vá­lasztja el jelenleg az együt­test az első helyen álló Kecskeméti TE-től, s ez az előny nem behozhatatlan akkor, amikor még egy teljes idény áll rendelkezésre a hi­bák korrigálásához. Ehhez kívánunk a Sparta­cus-Vasas vezetőinek, játéko­sainak és szurkolóinak sok sikert a tavaszi idény, majd a finis kétségtelenül izgal­masnak ígérkező mérkőzé­seire. S végezetül csupán annyit: ha a játékosok minden mér­kőzésen, mellékgondolatoktól mentesen, kilencven percen át harcolnak a győzelemért, nem kedvetlenednek el egy­egy kevésbé sikerült szerep­lés után — ez a siker nem is marad eL kyn r Ertekezletet tartott a Labdarúgó Edzők Tanácsa Gyermek­és női hócipő­újdonságok Svédországból jelentős mennyiségű gyermek- és női hócipőt és csizmát vásárolt kereskedelmünk. A gyermek­lábbelik máris fogalomba ke­rültek, fehér, piros és barna színben kaphatók. Napokon belül megérkeznek a női ci­pők és csizmák is. Körülbelül 20 000 pár van úton, a fekete színűn kívül szürke és barna is lesz a szállítmányban. A II. kerületi tanács intézkedése a járdák rongálásának megakadályozására A város különböző részé­ről érkeztek panaszok, hogy a teherrel megrakodott ko­csik felhajtanak a járdákra, úgy rakodna!! Ezzel nem­csak a forgalmat akadályoz­zák. hanem tönkreteszik az aszfaltozást is. A vékony aszfaltréteg alatt ugyancsak nem vastag beton is összetö­redezik. A II. kerületben a legutób­bi tanácsülésen több beje­lentés hangzott el. Beszá­moltak arról, hogy több fris­sen elkészült téglajárdán hosszan végighajtott a lelki­ismeretlen kocsis. A felszóla­lók követelték, hogy a ta­nács fizettesse meg az így okozott károkat. Az elhang­zott javaslatoknak megfele­lően most a II. kerületi ta­nács végrehajtó bizottsága átír a két legjobban érintett vállalat: a Sütőipari Vállalat, meg az Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat igazgatói­nak. Felhívja őket, figyel­meztessék a szállítómunká­saikat a szabályok betartásá­ra, mert ellenkező esetben kénytelen lesz megfizettetni a kerület járdáin előállott rongálódásokat, amelyeket a teherrel telt kocsik okoztak. A megyei lerem­Vézi abda-bajnokság második csoportjába — amely­ben más sportágbeli csapatok vesznek majd részt — tegnap a szegedi vízilabdázók is benevez­tek két csapattal, s minden va­lószínűség szerint a szegedi ko­sárlabdázók is beneveznek. Mi­vel a SZEAC atlétái is alakíta­nak kézilabda-csapatot, s már régebben jelezték részvételüket, ezt a bajnokságot is megrende­zik. Más csapatok is nevezhet­nek még január 21-ig (keddig) délelőttönként a Sportfeliigyolő­ségen, a tanácsházán. Kedden este 6 órakor a szövetség hiva­talos helyiségéhen (Széchenyi tér 11) is leadhatók a nevezé­sek. 1 Szegedi Textiles női röplabda-csapata ma, vasárnap Budapesten ját­szik az NB Il-es terembajnok­ságért. A Textiles lányok két mérkőzést játszanak. Sztálinvá­ros csapata és a Bp. Tüsped lesz az ellenfelünk. SZERDÁN LESZ AZ MLSZ TANÁCSÜLÉSE A Magyar Labdarúgó Szö­vetség hétfőre tervezett ta­nácsülését szerdára halasz­tották. A tanácsülés 17 óra­kor kezdődik. A Labdarúgó Edzők Taná­csa szombaton délelőtt or­szágexs értekezletet tartott. Az egésznapos megbeszélésen a megyei és a budapesti edző­tanács elnökei, valamint az edzők vettek részt. Feltűnő volt, hogy egyetlen egy NB. I.-es edző sem jelent meg az értekezleten. Nagy számban csak az NB. II. és az NB. III. egyesületek képviseltet­ték magukat edzőikkel. Első­nek Jelen Gyula, az ET el­nöke tartott beszámolót, melyhez sok hozzászólás hangzott el. így felszólalt többek között Csapkai Ká­roly, az Oroszlányi Bányász edzője, aki az ifjúság neve­léséről beszélt, Juhász Gyula, a Nóerádmégyei ET elnöke arról szólt, hogy jelenleg sok­kal jobb a kapcsolat a buda­pesti és a vidéki testületele között. Marosi Károly, az ET elnökségi tagja a beszámolót bírálta élesen. Érdemleges hozzászólást tett a következő hozzászólások terén Kolláth Ferenc, a Szolnoki MÁV ed­zője, Honti György, az MLSZ főtitkára és Varga Je­nő, a JT elnöke. Több javas­lat is elhangzott az értekez­leten, ameiyet a következők­ben majd az ET. határozat­ként valósít meg. ASZTALITENISZ­CSAPATAINK SZEREPLÉSE BUKARESTBEN A Román Népköztársaság nemzetközi asztalitenisz-baj­nokságának második napján, pénteken — megkezdődtek az egyéni és párosverseny küzdelmei is. A magyar férfi versenyzők derekasan küz­döttek, legyőzték ellenfelei­ket és valamennyien tovább jutottak. A második nap érdeklődés­sel várt eseménye a ma­gyar—román női csapatmér­kőzés volt, amely a román együttes 3:1 arányú győzel­mével végződött. E mérkőzés során Kóczián remek, meg­érdemelt küzdelemben győ­zött Roscnau ellen 2:1 arány­ban. Vasárnapi sportműsor RÖPLABDA A Vegvipari Technikum tornatermében bonyolítják le a területi röplabda terem­bajnokság első fordulóját (férfiménkózések): Szegedi Spartacus-Vasas — Békés­csabai Közlekedés, délelőtt 9 órától, Szegedi AKÖV— Szegedi Jutaárugyár, 10 órá­tól, Szegedi Honvéd—Békés­csabai Közlekedés. 11 órától, Szegedi Spartacus-Vasas— Szegedi Dózsa, 12 órától. LABDARÚGÁS Barátságce labdarúgó­mérkőzés: Szegedi VSE— Szegedi Dózsa, Vasutas-pá­lya, fél 11-től. Csongrád megyei Labda­rúgó JT évi taggyűlését a Gyufagyár kultúrtermében tartják, délelőtt 9 órai kez­dettel. Berlintől a Szalámigyárig A Szegedi Szalámigyár galamb-szakosztálya és a Szegedi Vasutasok U—7 postagalamb-szakosztálya január 25-én és 26-én ren­dezi a posta- és alföldi­keringő galambkiállítását és és díjkiosztó ünnepségét a Szegedi Szalámigyár kul­túrtermében (bejárat a ti­szapart felőli oldalon). A kiállításon több neves tenyésztő bemutatja leg­jobb és legszebb galamb­jait. A kiállításon bemuta­tásra kerülő galambok leg­többje a nuilt évben 18—20 ezer kilométer utat tett meg és többen közülük első helyezéseket és délke­rületi bajnokságot nyertek. A postagalambokkal egyenrangúak a most kite­nyésztés alatt álló alföldi keringő galambok, amelyek 4—5 óra hosszat is repül­nek. A kiállításon majd. ki­derül, hngy a benuitalásra kerülő kél fajta közül me­lyik viszi el a pálmát. A kiállítás január 25-én déli 12 órakor nyílik meg és mindkét napon este nyolc óráig lesz nyitva.

Next

/
Thumbnails
Contents