Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-21 / 299. szám

2 Szombat. 1957. decemberit. országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról) nak, vezessen be gazdasági statáriumot a nagyobb szabá­sú visszaélések ellen. Java­solják a munkások azoknak a vezetőknek a felelősségre­vonását, vagy leváltását, akik mentőakciót indítanak a korrupt, a huligán elemek tisztára mosására, és akiknek az orra előtt történnek a visszaélések, s lopások, s azokat nem veszik észre. Egyre több munkás ismeri fel annak veszélyét, hogy a felelőtlen gazdálkodás, a lo­pások elszaporodása csök­kenti az üzemekben a nyere­ségrészesedés mértékét is. Egyetértenek azzal, hogy a népi ellenőrzés megvalósítása a munkásosztálynak is alap­vető érdeke. ivajjr ÖMSzeifű aikkaazláa tthopáncai Állami Gazdaságban Ezután Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyette­se szólt a törvényjavaslathoz, s hangsúlyozta, hogy a népi ellenőrzés törvénybe iktatása az iparban és a mezőgazda­ságban egyaránt fejlődést, haladást jelent majd. Az ál­lami mezőgazdasági üzemek­ről szólva elmondotta, hogy ezeken átfogó vizsgálatokat eddig évenként legfeljebb egyszer tartottak. Ez az el­lenőrzés nem volt elégséges. Bizonyítja ezt az a példa is, hogy a Kopáncsi Állami Gaz­daság igazgatója a beépült osztályidegen elemekkel ösz­szejátszva, csalással, okirat­hamisítással több mint fél­millió kárt okozott. A helyi ismeretekkel rendelkező el­lenőrző bizottságok sok eset­ben nagyobb segítséget ad­hatnak, mint valamely köz­ponti szerv revíziós vizsgá­lata. Kelen Béla után Olt Ká­roly mondotta el, hogy a dol­gozók már eddig is gyakran tették szóvá a visszásságokat, csak éppen az tette elégedet­lenné nem egy esetben a be­jelentőket, hogy a hibák ki­küszöbölésére nem történtek gyorsan intézkedések. A népi ellenőrzésnek éppen az lesz a feladata, hogy gyorsan, mozgékonyan, egyszerű gya­korlati intézkedésekkel segít­sen a bajokon. — Vannak adataink, ame­lyekből arra következtethe­tünk, hogy évenként több­száz millió lehet a társadal­mi tulajdonban keletkezett kár a visszaélések, a nemtö­rődömség következtében, az ellenőrzés hiánya miatt. Ne réaaeaüljenek amnesztiában a lopásért elítéltek Szijjártó Lajos többek kö­zött hangsúlyozta, hogy az új rendszer a tanácsoknál is eredményesebb ellenőrzésre ad lehetőséget. A népi szerv felszámolja majd a különbö­ző hivatali személyek »men­tegetési kapcsolatait*, azt a ta­nácsok területén tapasztalha­tó káros tevékenységet, hogy nagyszámú spekuláns a ke­reskedelemben kihasználja az ellenőrzés hiánya adta le­hetőséget, ad-vesz, de adót nem fizet. Vannak ilyen je­lenségek a becsületes kisipa­rosok ezrei között meglapuló egynéhány élösdinél is. Pél­dákkal mutatta be, hogyan fosztogatják a szocializmus ellenségei, a levitézlett tár­sadalmi rend ügynökei a nép vagyonát. Szabó Piroska elmondotta, hogy a Klement Gottwald­gyár néhány munkásával be­szélgetett a törvényjavaslat­ról. A munkások számos hasznos észrevételt tettek, így például javasolják, hogy azok, akiket korrupcióért, üzemi lopásért, sikkasztásért Molnár Erik: elítéltek, ne részesüljenek amnesztiában, üljék le bün­tetésüket az utolsó napig. Igyekeznek majd a becsüle­tesen működő népi ellenőrö­ket támadni, munkájukat ne­hezíteni, megszabadulni tő­lük. Ezért szükséges, hogy az ellenőrök kemény és haté­kony védelmet kapjanak az ellenséges elemek, a bürok­raták és a hiányosságok fel­tárásától félő egyéb szemé­lyek, vagy klikkek várható támadásaival szemben. Nehézség keletkezhet ab­ból is, ha az ellenörök nem eléggé körültekintőek, min­denáron hibát akarnak ta­lálni, vagy esetleg a kisebb hibákat felfújják. Kukucska János válasza után az országgyűlés az ál­lamigazgatási bizottság által előterjesztett módosításokkal elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután ebédszünet követ­kezett, majd áttértek a pol­gári perrendtartás egyes ren­delkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgya­lására. Indokolt ráltozáaok a po gári perrendtartásban A törvényjavaslat előadója, Molnár Erik képviselő beve­zetőben megindokolta, miért volt szükség az 1952-ben élet­belépett polgári perrendtar­tás megváltoztatására. A most beterjesztett törvényja­vaslattal az Igazságügymi­nisztérium már 1956-ban fog­lalkozott, az ellenforradalmi események azonban megaka­dályozták annak benyújtását Az elkészült javaslatot a bí­rák, az ügyészek és az ügy­védek széles körben megvi­tatták. Molnár Erik ismertette, milyen változásokat jelent a törvényjavaslat az eddigi gyakorlathoz képest. így pél­dául az örökbefogadási, a szerződésfelbontási, a.- gond­noksági és különösen a há­zassági bontóperekben a jö­vőben elsőfokon a járásbíró­ság lesz illetékes. A válásnál egyébként megszüntetik az úgynevezett előkészítő eljá­rást, amely a gyakorlatban nem vált be, teljesen formá­lis volt. Megszüntetik a váló­perek külön illetékét is —•, módosították a fellebbezési eljárás egyes vonatkozásait, a perújítás kérdéséről a jövő­ben az alsófokon eljárt bíró­ság dönt. Jeleniöa számú jogszabály — néhány h<: nap alali A törvényjavaslathoz első­nek Pongrácz Kálmán szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy a javaslat az állampolgári jo­gok fokozottabb biztosításá­val a szocialista demokratiz­mus kiszélesítésére és elmé­lyítésére irányul. Bizonyítja: igen jelentős helyet kapott az a törekvés, hogy az ál­lampolgárok jogait és köte­lességeit szilárdan rögzítő törvénykönyvek álljanak rendelkezésre. Pongrácz Kál­mán a törvényjavaslatot elfo­gadta. A következő felszólaló, Székely Béla méltatta azo­kat a jogszabályokat, ame­lyeket a forradalmi munkás­paraszt kormány fennállása óta hozott. Igy visszahelyez­ték eredeti jogaikba a fel­oszlatott termelőszövetkeze­teket, elrendelték a széthur­colt vagyontárgyak vissza­adását. A beadási rendszer eltörlése gyökeres változást hozott a parasztság helyzeté­ben. s ennek hatása volt a földhaszonbérleti viszonyok­ra is. Székely Béla kiemelte: Fon­tos rendelkezése a törvény­tervezetnek, hogy a Termelő­szövetkezeti Tanács megbí­zottja is képviselheti a ter­melőszövetkezeteket a pol­gári perekben. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek az eddiginél sokkal szaksze­rűbb jogi tanácsadásban és képviseletben részesülhetnek. A törvényjavaslatot elfo­gadta. Molnár Erik — minthogy a javaslattal szemben észre­vétel nem merült fel — is­mételten kérte az országgyű­lést annak elfogadására. Az elnöklő Nagyistók József a törvényjavaslatot szavazásra tette fel. A képviselők a pol­gári perrendtartás egyes ren­delkezéseiről szóló törvényja­vaslatot általánosságban és részleteiben elfogadták. Az elnök javaslatára az or­szággyűlés elhatározta, hogy a legközelebbi ülését szom­baton délelőtt tíz órai kez­dettel tartja. Napirenden a legfelső bíróság elnöke, a legfőbb ügvész beszámolója és interpellációk szerepelnek. Grősz József látogatása a Min szterfanács elnökénél Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke pénteken fogadta Grősz József kalocsai érseket. Rendelkezés a diákok jövö tanévi szociális ellátásáról A művelődésügyi miniszter most megjelent utasításával szabályozta az 1958—59. tan­évre a diákok szociális jutta­tásokban (diákotthon, tanuló­szoba, menza) részesítésének feltételeit. Az utasítás értel­mében a jövő iskolai évben diákotthoni elhelyezést csak olyan középiskolai tanuló kaphat, aki tanulmányait diákotthoni elhelyezés nélkül folytatni nem tudia. Nem sza­bad felvenni diákotthonba olyan tanulót, akinek anyagi körülményei a magánháznál való elhelyezést megengedik. Bukott tanulók is csak teljes térítés esetében részesülhet­nek diákotthoni ellátásban. 'A diákotthoni felvételeknél törekedni kell arra, hogy el­sősorban munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek és a népi demokráciához hű szü­lők gyermekei nyerjenek fel­vételt.' Tanulószobát elsősorban a magánházaknál elhelyezett, valamint bejáró tanulók ré­szére biztosítanak. Helybeli tanulók közül csak az vehető fel tanulószobára, akinek szo­ciális körülményei (szűk la­kás, otthoni felügyelet hiánya stb.) nem teszik lehetővé az órákra való nyugodt felkészü­lést. Menza (ebéd) olyan ta­nulónak biztosítható, akiknek tanulószobai foglalkoztatása a közlekedési viszonyok miatt nem lehetséges Növekszik a magyar rádiókészülékek exportja Az utóbbi években jelen­tősen megnövekedett a ma­gyar rádiókészülékek export­ja. Ebben a negyedévben például kétezer rádiókészü­léket szállítottak a távoli Dél-Afrikának. Irakban is jelentős számú magyar rádió talált vevőre és a Dél-Ame­rikába küldött több száz min­tadarab szintén sikert ara­tott. Ennek alapján várható, hogy hamarosan magrende­lést kap a magyar ipar Kubából és Costa-Ricából is. Magyar ionoszfára­kutató berendezést vásárolt a Szovjetuivó Az Elektromechanikai Vál­lalat ez év tavaszán elkészí­tette az első magyar iono­szférakutató berendezést, A meteorológia, a rádiózás, a repülés, a hajózás stb. szem­pontjából igen hasznos ké­szülék első példányát a Szovjetunió vette meg. Jövő­re ugyancsak a Szovjetunió tíz ilyen berendezést rendelt Ülésezik a Szovjetunió Legfelső Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) az alkalmazottak száma a népgazdaságban 54 millió400 ezerre emelkedik. (1957-ben 52 millió 600 ezer.) Az állami költségvetés szo­ciális és kulturális célú elő­irányzatai majdnem 14 mil­liárd rubellel nőnek 1957­liez képest és összegük 212 milliárd rubel. A legfonto­sabb iparágakban folytatódik a rövidített munkanap beve­zetése. Kuzmin közölte, hogy 1958­ban a Szovjetunióban össze­sen 61 millió négyzetméter alapterületű lakóházak építé­sét tervezik, szemben az 1957. évi negyvenhét millió négy­zetméterrel. A felső- és középfokú ké­pesítéssel rendelkező szakem­berek képzésének további nö­velését tervezik. Az ilyen szakembereket képző tanin­tézményeket körülbelül nyolc­százharmincnyolcezer ember végzi el, hatvannégy ezerrel több, mint 1957-ben. Az 1958-as népgazdasági terv a Szovjetuniónak a kül­földi államokkal való széles­körű árucseréjét és a másfor­májú gazdasági együttműkö­dés fejlesztését írja elő. Kuzmin megállapította, hogy a Szovjetunió külkereskedel­mének több mint kétharma­da a szocialista világpiacon bonyolódik le. A szovjet kül­kereskedelem egészséges ala­pon, aktív kereskedelmi mér­leggel fejlődik. A Szovjetunió nagy figyel­met fordít a gyarmati füg­géstől megszabadult orszá­gokkal és a többi országok­kal való kereskedelemre ls. Az 1958. évi költségvetés tételei A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka J. J. Kuzmin, az Állami Tervhiva­tal elnökének beszámolója után Arszenij Zverjev pénz­ügyminiszter beszámolt a Szovjetunió 1958. évi állami költségvetéséről és az 1956. évi költségvetés teljesítéséről. A szovjet pénzügyminiszter beszámolója elején megje­gyezte, hogy az 1957. évi nem­zeti jövedelem 1956-hoz vi­szonyítva hat százalékkal, 1955-höz viszonyítva 18 szá­zalékkal növekszik. A Szovjetunió nemzeti jö­vedelme 1958-ban, szemben az 1957. évivel, nyolc száza­lékkal növekszik. A költségvetés egyik leg­fontosabb jövedelmi forrása az állami vállalatok és gaz­dasági szervezetek nyereség­befizetése, amelyet 1958-ra, az 1957. évi 116 milliárd ru­bellel szemben, 130 millárd háromszáz millió rubel ösz­szegre irányoztak elő. A szovjet kormány lehető­nek tartja, hogy 1958. január 1-től 85 százalékkal csökkent­se azoknak a körét, akikre a gyermektelenségi adó fize­tése vonatkozik. Szociális és kulturális cé­lokra 212 milliárd kétszáz millió rubelt forditanak, s ez 23 milliárd nyolcszáz millió rubellel több, mint 1957-ben. A költségvetés szerint az összes iparágak fejlesztésére 129 milliárd rubelt fordíta­nak. A legnagyobb összegeket a vegyipar, a kohászat és a fűtőanyagipar fejlesztésének gyorsítására költik. 85 milliárd kétszázmillió rubelt — az 1957. évinél 16 milliárd nyolcszázmillió ru­bellel többet — forditanak társadalombiztosításra és szo­ciális gondozásra. Az államnak a munkabér emelésére, a nyugdíjak javí­tására, a lakosság adóterhel­nek könnyítésével kapcsola­tos intézkedésekre fordított pótkiadásai 1958-ban hatvan­három milliárd rubelre rúg­nak. A munkások és alkal­mazottak jövedelme 1955-höz képest körülbelül 120 mil­liárd rubellel nő. A kolhozok­nak és a kolhozparasztoknak az új évben körülbelül negy­ven milliárd rubellel több jö­vedelmük lesz, mint 1955-ben. A költségvetés lakásépítésre 36 milliárd nyolcszázmillió rubelt irányoz elő. A szovjet állam az anyagi és pénzügyi erőforrások nagy többségét a gazdaság vala­mennyi ágának fejlesztésére és a. nép jólétének emelésére irányítja — jelentette ki Zverjev —, de a jelenlegi nemzetközi helyzetben kény­telen egyúttal figyelembe venni azt a szükségességet, hogy gondoskodjék az ország biztonságáról és védelmi ké­pességének megszilárdításá­ról. A költségvetés honvédelmi kiadásai 1958-ban 96 milliárd háromszázezer millió rubelre rúgnak, szemben az 1957-ben elfogadott 96 milliárd hét­százmillió rubellel. A Szovjetunió — hangsú­lyozta az előadó — követke­zetesen harcol a békéért és erre szólítja fel a világ népeit. A Szovjetunió a legutóbbi években jelentősen csökken­tette fegyveres erőit és az 1955-ben elfogadott összeghez képest 15 milliárd nyolcszáz­millió rubellel csökkentette honvédelmi kiadásait. A Szovjetunió pénzügymi­nisztere a szövetséges köz­társaságok költségvetéséről szólva elmondta, hogy ennek összegét 1958-ra háromszáz­tizenkilenc milliárd százmillió rubelre tervezik, szemben az 1956-ban elfogadott százhar­minckilenc milliárd hatszáz- / millió rubellel és az 1957-ben elfogadott százkilencvennégy milliárd százmillió rubellel. A külpolitika hírei röviden Damaszkusz: Szíria csütör­tökön jegyzéket juttatott el az összes NATO-tagállamok — Törökországot kivéve — damaszkuszi diplomáciai kép­viselőihez. A jegyzékben fel­hívja figyelmüket a Szíria irányában folytatott török politika "nyilvánvalóan ag­resszív szándékaira*, és fi­gyelmezteti őket, nehogy együttműködjenek ezen a té­ren Törökországgal. Mint a szíriai külügyminisztérium szóvivője közölte, valószínű­leg rövidesen külön jegyzé­ket intéznek Törökországhoz. Szófia: A Bolgár Népköz­társaságban vasárnap — de­cember 22-én —, megtartják a nemzetgyűlési képviselővá­lasztásokat. összesen kettő­százötvennégy képviselőt vá­lasztanak, akik valamennyien a Hazafias Arcvonal jelöltjei. A választók névjegyzékein mintegy ötmillió szavazó sze­repel. Bonn: A szövetségi gyűlés­ben képviselt valamennyi nyugatnémet párt csütörtö­kön örömmel fogadta a Szov­jetunióval tartandó újabb tárgyalások lehetőségét. Ez — szerintük —, a párizsi NATO csúcsértekezlet legjelentősebb eredménye, A kormánypártok teljes sikerről beszéltek, az ellenzék azonban birálóan nyilatkozott arról, hogy egyet­len új elgondolásról sem volt szó a német újraegyesítés tekintetében. A szabad demokraták néze­te szerint a NATO-konferen­cia azt igazolta, hogy a vitás kérdések rendezését nem atomversennyel, hanem poli­tikai tárgyalásokkal lehet megoldani. Djakarta: Sartono, az indo­néz képviselőház elnöke Su­karno köztársasági elnök je­lenlétében pénteken reggel letette az esküt — mint az Indonéz Köztársaság ideigle­nes elnöke. Sartono veszi át ugyanis Sukarno tisztségét, annak külföldi pihenése ide­jére. A totó- és lottó-kirendeltségek nyitvatartási ideje karácsony előtt A karácsonyi ünnepek az idén a hét közepére esnek. Ezért a Sportfogadási és Lot­tó Igazgatóság rendelkezett a totó és lottó-kirendeltségek különleges üzemidejéről. December 22-én, „arany­vasárnapon" vidéken reggel 9 órától 18 óráig árusítanak a toto-lottó kirendeltségek December 23-án, hétfőn és 24-én, kedden vidéken 17 óráig tartanak nyitva. December 25-én, karácsony első napján valamennyi totó­lottó kirendeltség zárva tart. December 26-án, csütörtö­kön a budapesti, a pécsi és a győri totó-lottó kirendeltsé­gek reggel 9 órától 12 óráig tartanak nyitva. A szelvények feldolgozási menetrendjében a sorsolás Időpontjában természetesen semmiféle változás nem lesz* A játékban csakis azok » szelvények vesznek részt, amelyek csütörtökön déli 12 óráig beérkeznek a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság­hoz, I lottó 42. játékhetének nyerűszámai: 9,19, 24, 32,78 A lottó 42. játékhetének nyerőszámait december 20-án délelőtt 10 órakor az ajkai erőmű művelődési otthonában húzták ki. A vidám, zenés műsorral egybekötött sorsolá­son a következő számokat húzták ki: kilenc, tizenkilenc, huszonnégy, harminckettő, hetvennyolc. Befejeződött a Magyar Tudományos llkadémía 1957. évi nagygyűlése Pénteken együttes záróülé­sen befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia 1957. évi nagygyűlése. Rusznyák István előterjesztette az el­nökség beszámolóját. Hang­súlyozta. hogy az Akadémia munká ját az eredmények jel­lemzik. Az 1949-ben történt átszervezés óta az Akadémia az alapkutatások központja lett. Korábban egyetlen ku­tatóintézettel sem rendelke­tézmények száma, s az intéz-, mény 86 folyóiratot ad ki, ebből 24 idegennyelvűt. — A sikerek elérését — a tudósgái-dán kívül — an­nak az anyagi és erkölcsi tá­mogatásnak köszönhetjük, amelyet az Akadémia a párt. segítségével a kormánytól kap: az idén 147 millió forin­tot bocsátott az Akadémia rendelkezésére — mondotta zcíí: jelenleg 31 a kutatóin- többek között. A legjobb európai futballisták — francia vélemény szerint A Francé Football közli.ti­zenhat európai ország sport­saitóiának véleményét 1957. legjobb európai labdarúgói­ról. Az elsőséget magasan ki­emelve a többiek közül Alf­rado Di Stefano. a Kcal Mad­rid középcsatára szerezte meg, aki tizenkétszer szere­pel az első helyen. Egyszer­egyszer ált az élen Charles. Jasin. Wright és Bozsik. A magyar válogatott iobb­fedezetét Vittorio Pozza. a Cáclo Illustrato cimű milánói lap szerkesztője tette az első helyre; Az öszesités eredménye alapián tehát Alfredo Di Stefano (Real Madrid) lett 1957. leglobb európai labda­rúgója. 2. Wright (Wolver­hampton Wanderersl. 3—4. Kopa íRerf Madrid) és rd­wards (Manchester United). 5. Kuba1 a (FC Barcelona). 6. Charles (Juventus). 7. Sztrel­cov (Mo—kvai Torpedó). 8. Tavtor (Manch«"fer United), fl. Bozsik (Bp. Honvéd). A magvai- játékosok közül még Grosics kapott helyet az első húsz között, a 12. hely­re került. A

Next

/
Thumbnails
Contents