Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-18 / 296. szám

2 Szerda, 195". december tí. EZ TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN Nyugati tudŐHÍtók szerint a NflTO-értekezletet esetleg kormányfői értekezlet követi Figyelőmre méltó tény, hogy a jelentős nyugati saj­tóorgánumok közül egyre több lap ítéli meg pozitívan Bulganyin üzeneteit. Különö­sen jelentős ebből a szem­pontból néhány amerikai új­ság állásfoglalása. A Chicago Daily News című lap, foglal­kozva az amerikai külügy­minisztérium ezzel kapcsola­tos, vonakodó magatartásá­val, megjegyzi: -Az amerikai külügyminisztérium állás­pontját nem nevezhetjük sem az államférfiúi bölcsesség, sem a józan ész megnyilat­kozásának. Szövetségeseink és az amerikai nép felhábo­rodik azon a magabiztos ál­lásponton, amelyet a külügy­minisztérium elfoglal, s amely szerint az Oroszország által felvetett problémák túlságosan jelentéktelenek, semhogy azonnali és komoly tárgyalást igényelnének. A problémák rendkívül súlyo­sak. A tények megérdemlik, hogy komoly figyelmet tanú­sítsunk irántuk*. A New York Post is elítélőleg nyilat­kozik az amerikai kormány magatartásáról és megállapít­ja: -Nagyon szomorú, hogy a kormány szemlátomást nem óhajt tárgyalni az oroszokkal, mégpedig nem azért, mintha az oroszoknak nem lennének új gondolataik, hanem azért, mert Washingtonnak nincs egyetlen új eszméje sem*. A nagy angol burzsoá la­pok is egyre inkább kényte­lenek elismerni, hogy a leg­újabb szovjet javaslatok mély hatást gyakoroltak nem­csak a közvéleményre, de sok nyugati politikusra is. — "Bulganyin javaslatát nem szabad elutasítarri — írja a Reynolds News című angol lap —. A nyugatiaknak ki kell jelenteniök, hogy hajlandók tárgyalni*. Eisenhowernok a NATO­csúcsértekezlet hétfői ülésén elmondott beszéde csalódást váltott kl a nyugati közvéle­ményben, miután az amerikai elnöktől konkrét javaslatokat vártak a nemzetközi feszült­ség enyhítésére, a háborús készülődések és a háborús hisztéria szításának megszün­tetésére. Ezzel szemben Eisenhower szigorúan a dul­lesi hidegháborús politika ke­retei között maradt. Bár so­kat beszélt a békéről, mégis éppen a békét veszélyeztető katonai tömbök politikáját védelmezte, és magasztalta az Északatlanti Szövetséget, amelyet békés szervezetnek állított be. Macmillan angol miniszter­elnök lényegében éppen olyan kevés figyelemreméltót mondott, mint Eisenhower. Talán csak Adenauer beszé­dének azt az utalását jegyez­hetnénk fel, amely szerint fel lehetne kérni Bulganyin marsallt, hogy részletesebben fejtse ki a nyugatnémet kan­cellárhoz intézett újabb leve­lében foglalt javaslatait. Diplomáciai körökben Aden­auer e szavait úgy értelme­zik, hogy a kancellár esetleg pozitívabb magatartást fog tanúsítani a kelet-nyugati tárgyalások kérdésében. Nyugati tudósítók megálla­pítják: Minden eshetőség megvan arra, hogy a NATO­értekezletet hamarosan kö­vetni fogja a vezető nyugati nemzetek és a szovjet kor­mány képviselőinek találko­zója. Teljességgel lehetséges — vélik a tudósítók —, hogy Eisenhower elnök a NATO­értekezlet szerdai vagy csü­törtöki befejezése előtt meg­lepetésszerű javaslattal áll elő, indítványozni fogja, hogy a jelenlegi párizsi *csúcsérte­kezletet* kövesse egy "szu­percsúcsértekezlet*. A francia kormány a jelek szerint határozottan helyesel­ne egy újabb kísérletet arra, hogy megegyezésre jussanak az oroszokkal a békés együtt­élés kérdésében. Hír szerint a nyugatnémet kormány is hasonló véleményen van. Általában jól tájékozott francia körökben úgy vélik, hogv ..a szoviet kormánv mosi őszintén törekszik reális ala­pokon nyugvó megegyezésre a Nyugattal és a Bulganyin­levél nem csupán újabb szov­jet propaganda-erőfeszítés." A párizsi NATO-értekezle­ten egyébként hétfő délután­tól kezdve a külügyminiszte­rek, és a kormányelnökök külön-külön üléseket tarta­nak. A valószínűleg csütörtö­kön befejeződő csúcsértekez­let miniszterelnöki üléseit a külügyminiszterek tanácsko­zásain készítik elő. A földművesszövetkezetek a felszabadulás óta sokban hozzájárultak népi demokráciánk fejlődéséhez Megnyílt a SZÖVOSZ IV. kongtesszusa Kedden reggel Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában megnyílt a Szövetkezetek Országos Szö­vetségének IV. kongresszusa. A kongresszust a községi, a 'járási és a megyei földmű­vesszövetkezetek tagértekez­letei, illetve a járási és a megyei küldöttgyűlések előz­ték meg, amelyek megtár­gyalták a földmüvesszövetke­zpti mozgalom eddigi ered­ményeit, javaslatokat tettek a tapasztalt hibák kijavítá­sára, az egyes szervek tevé­kenységének további kiszéle­sítésére, s végső soron meg­választották a kongresszus küldötteit. A kongresszuson megjelent: Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, a Termelőszö­vetkezeti Tanács elnöke, Fe­hér Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja. Megjelent a szovjet, a kí­nai, a csehszlovák, a fran­cia, a lengyel, a német, az angol, a román, a bolgár, az albán, a koreai, a mon­gol, a finn, valamint az egyiptomi küldöttség is. Dögei Imre földművelés­ügyi miniszter üdvözölte a töldművesszövetkezeti tagság képviseletében megjelent kongresszusi küldötteket, az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány tagjait, és a vendégeket, majd a többi kö­zött a következőket mon­dotta: — A Szövetkezetek Orszá­gos Szövetségének IV. kong­resszusa a gazdasági és po­litikai eseményekben válto­zatos időszak munkáját érté­keli és a földművesszövetke­zeti rendszer további fejlő­désének sokoldalú lehetősé­geit tárja fel. A földműves­szövetkezeti mozgalmunkban az elmúlt három év alatt a szövetkezetek száma 1152-rö] 1528-ra, a szakcsoportok szá­ma pedig 1703-ról 3702-re emelkedett. A szövetkezetek felvásárlási tevékenysége 1953. évhez képest 1954-ben visszaesett ugyan, de 1957-re már újból mintegy kétszere­sére növekedett és a szövet­kezeti boltok együttes for­galma az 1953-as évinek 215 százalékára nőtt. — A földmüvesszövetkc­zeti mozgalom az elmúlt tizenhárom esztendő alatt a hibák ellenére is ered­ményesen szolgálta a szo­cializmus építését, és jelentős eredményeket ért el. Nyugodtan megállapíthat­juk, hogy a földművesszövet­kezeti rendszer a felszaba­dulás óta sokoldalúan hozzá­járult népi demokráciánk fej­lődéséhez, elősegítette a mun­kás-paraszt szövetség megte­remtését és megszilárdítását. A szövetkezetek vezetőségei­ben jelenleg körülbelül negy­venezer szövetkezeti tag vesz részt és a tagság mintegy háromnegyed része dolgozó paraszt és mezőgazdasági munkás. A harmadik kül­döttgyűlést követő időszak­ban jelentős fejlődés mutat­kozott a területi vezetőszer­vek munkájában is. Az ünnepi megnyitó után Nyers Rezső, a Szövetkeze­tek Országos Szövetsége igazgatóságának elnöke tar­totta meg beszámolóját. SZÖVOSZ-DOLGOZÖKAT TÜNTETTEK Kl A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a SZÖVOSZ IV. or­szágos kongresszusa alkalmá­ból az ellenforradalommal szembeni helytállásuk, a gaz­dasági rend helyreállításában, a szövetkezeti mozgalom fej­lesztésében végzett kiváló munkájuk elismeréséül kor­mánykitüntetésben részesítet­te a SZÖVOSZ számos dolgo­zóját. Számosan részesültek a Magyar Szabadság Érdem­rend bronzfokozata, a Szocia­lista Munkáért Érdemérem és a Munka Érdemérem kitün­tetésben. A kitüntetéseket kedden délben Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át az Országházban. Az ünnepségen jelen volt Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára és Nyers Rezső, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke. 4% % »» Eisenhowert nem akarták beengedni a tanácskozóterembe A konferenciák történetében is csaknem példa nélkül álló eseményre került sor hétfőn délelőtt Párizsban, a Chail­lot-palotában, ahol az Eszakatlanti Szövetség tagállamainak csúcsértekezletét tarják. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke, Dulles külügyminiszter társaságában az ülésterem felé igyekezett, egy polgári ruhás rendőr *a szabály, az sza­bály* alapján, hivatalos papírjait kérte. Az elnök zavarodot­tan és egyben eredménytelenül kutatta zsebeit: a szükséges papírokat nem találta. Közben Dulles már erősen nyugta- • lankodott. Amikor azonban a rendőr látta, hogy az elnöki testőrség fenyegetően közeledik feléje, gyorsan visszavonult, megállapítva, hogy »most már biztos vagyok, hogy ön, az amerikai elnök, beléphet Fontos beszámolókat hallgat meg és nagy jelentőségű törvényjavaslatokat tárgyal az országgyűlés holnap kezdődő ülésszaka Az Elnöki Tanács határo­zata értelmében az ország­gyűlés december 19-én kezdi meg legközelebbi üléssza­kát. A Magyar Távirati Iro­da munkatársának kérdései­re Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke a következők­ben vázolta az ülésszak mun­katervét: — Az országgyűlés decem­ber 19-re összehívott új ülésszaka — az alkotmány előírásainak megfelelően — meghallgatja az Elnöki Ta­nács beszámolóját az ország­gyűlés legutóbbi júniusi ülésszaka óta kifejtett tevé­kenységéről. Az alkotmány kötelezi a népköztársaság legfőbb ügyészét és a legfelső bíró­ság elnökét, hogy végzett munkájáról az országgyű­lésnek számoljon be. Ezekre a beszámolókra ls sor kerül az ülésszakon. — A napirend egyik leg­fontosabb pontja a külügyi bizottság beszámolója, amely a jelenlegi feszült nemzet­közi helyzet gondos elemzése alapján és a 64 kommunisla és munkáspárt Moszkvában kibocsátott békefelhívásának szellemében kifejezésre juttatja a ma­gyar nép szilárd békeaka­ratát, s javaslatot terjeszt az országgyűlés elé nép­köztársaságunk külpoliti­kájára vonatkozóan. A beszámolót feltehetően élénk vita követi, hiszen az említett békefelhívás vissz­hangja mutatja, hogy meny­nyire mély az érdeklődés né­pünkben a béke kérdése iránt. — Az országgyűlés megvi­tatja a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek mó­dosítására vonatkozó tör­vényjavaslatot, amely gyor­sabbá, egyszerűbbé és haté­konyabbá teszi a polgári pe­res eljárást. A napirend má­sik rendkívül fontos pontja a népi ellenőrzésről szóló tör­vényjavaslat. Ez a törvénytervezet újabb előrehaladást jelent állam­rendünkben, a dolgozó nép vagyonának védelmében. Megszabja a népi ellenőrzés szervezeti kereteit, lehetővé teszi a kellő hatékonyságú társadalmi támogatás kibon­takozását, s ezzel nagy segít­séget nyújt államhatalmi és államigazgatási szerveink­nek, hogy az eddiginél is si­keresebben tudjanak fellépni a törvények és rendeletek megszegői, a társadalom kár­tevői ellen. Állami életünk demokra­tizálása szempontjából igen jelentős, hogy az országgyű­lés két ülésszaka között az állandó bizottságok rendsze­resen üléseztek, megvitatták a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egyes minisz­tériumok által kezdeménye­zett törvényalkotásokat, va­lamint az Elnöki Tanács elé kerülő törvényerejű rende­lettervezeteket. Mindezekkel kapcsolatban a bizottságok igen élénk tevékenységet fej­tettek ki. Az üléseken alaposan meg­vizsgálták mind a jelenlegi ülésszakra előterjesztett ja­vaslatokat. mind pedig a feladatkörökbe tartozó, s időközben felmerült orszá­gos jelentőségű kérdéseket. — Meggyőződésem —han­goztatta Rónai Sándor —, hogy az országgyűlés most következő ülésszaka újabb jelentős előrehaladást tesz a népi demokratikus állam­rend megszilárdítására, szo­cialista demokratizmusunk elmélyítésére és kiszélesíté­sére. A KÜLPOLITIKA HÍREI ­rövid e xt Belgrád: December 16-án. hétfőn reggel több kisebb földrengést észleltek Jugo­szlávia különböző vidékein, ígv Kralievo környékén, az Tliar-völgvében. Nis és Ivan­iica körnvékén. A földlöké­sek három-öt másodpercig tartottak és kisebb épületká­rokat okoztak. New York: Az Egyesült Ál­lamokban az idén októberben és novemberben hétszázezer­rel emelkedett a munkanél­küliek száma és elérte a há­rommillió-kettöszázezret — közli a New York Herald Tribüné. A kereskedelmi és a munkaügyi minisztérium közös ielentése szerint a fog­lalkoztatott személvek szá­ma egymillió-százezerrel csökkent és iával hatvanöt­millió alá süllyedt. Párizs: A francia árhiva­tali közlöny kedden reggel úiabb rendelkezéseket közöl, amelvek hatvan áru és szol­gáltatás árának emelését tar­talmazzák. Az árak emelése kiterjed többek között a gép­kocsikra. és lóhúsra. a szap­panra és a fodrász-díjszabás­ra. a sörre és az ásvánv.vizre. Párizs: A NATO-tanács ér­tekezletén kedden megkezdő­dött a vita. A délelőtti ülé­sen a külügyminiszterek ta­lálkoztak és a küldöttségek által külön-külön összeállí­tott és a többi küldöttség kö­zött kiosztott dokumentumo­kat. valamint a Henri Stsaak hétfői sajtóértekezletén beje­lentett nvolc naDirendi tx>n­tot — leszerelés, Németor­szág, Közép-Kelet, a NATÓ kapcsolatai a többi nyugati együttműködési szervezettel. Afrika, elmaradott országol?, politikai tanácskozások. Bul­ganyin marsall legutóbbi üzeneteire adandó válasz — tanulmányozták. (239) 1 --la a hölgy már sirní se bírt, és a helytartósági főtanácsos úr annyira meg­mérgesedett, hogy gorombaságról kezdett beszélni valamit, mire le lett tartóztatva és át lett adva a legelső őrjáratnak a Salm utcai rendőrség körzetében, és az átöltözött szer­kesztő azt mondta, hogy vigyék be ezt a pár', a kapitányságra, ő a Jindrich utcai kapitány­ságról van és szolgálati úton volt a Vinohra­dyn, ezt a két egyént éfjeli csendháborításon és éjjeli dulakodáson érte, azonkívül a ható­ság elleni sértés büiuít is clh'ivették. Most el­intézi a dolgát a Jindrich utcában, aztán egy óra múlva olt lesz a Salm utcában. Igy az őr­járat mind a kettőt bekísérte, és olt ültek reg­gelig és várták ezt a rendőrörmestert, aki min­denféle kerülő utálton visszament a "Kehely*­be a Bojistere, felköltötte a Hubicka rendőr­őrmestert és a legnagyobb kímélettel közölte vele, hogy mi történt, és micsoda vizsgálat lesz ebből, ha nem fogja be a száját.. -. • Lukás főhadnagyot, úgy látszik, már kifá­rasztotta ez a beszélgetés, mert mielőtt megsar­kantyúzta volna a lovát, hogy beérje az előőr­söt, még odaszólt Svrjknek: — Ha maga estig beszélne, egyre nagyobb hü­lyeségeket mondana. — óberlajtnanl tir — kiáltott Svejk a távo­lodó főhadnagy után — nem tetszik kíváncsinak lenni, hogy mi lett a vége? Lukás föhadnágy megsarkantyúzta a lovát. Dub hadnagy közben annyira megjavult, hogy lekecmergett a szrmitéc-kocsiról, maga kö­ré gyűjtötte az egész századtörzset, s mintegy szédülelben nagy oktatásba kezdett. Iszonyú hosszú beszédet mondott, amely mindenkit jobban kifárasztott, mint a muníció meg a fegyver. A beszéd különböző hasonlatok egyvelegé­ből állott és igy kezdődött: — A katonák szeretete a tiszt urak iránt el­képzelhetetlen áldozatokat, trsz lehetővé min­den megerőltetés nélkül, viszont ha ez a sze­retet nem született^a katonával együtt, akkor ld kell kényszeríteni belőle. A civil életben az egymás közti kikényszerílett szeretet, például a pedelusé a tanári kar iránt, addig tart, ameddig a külső hatalom, amelyik kikénysze­ríti, a katonaságnál azonban ennek éppen az tllenkezőjct látjuk, inert a tisztnek egy csöp­pet sem szabad engednie, hogy a katonábtm meglazuljon az a szeretet, amely őt feljebbvaló, jához fűzi. Ez a szeretet nem csupán közön­séges szeretet, hanem egyúttal lisztelet, féle­lem és fegyelem is. Svejk közben az egész idő alatt a bal olda­lon masírozott, s míg Dub hadnagy beszélt, szüntelenül »rechtsschautot*-ot csinált jeléje. Dub hadnagy eleinte nem vette cszre, s folytatta beszcldét: — Ez a fegyelem és az engedelmeskedés kö­telessége, a katona köteles szeretete a tiszt iránt, rendkívüli tömörséget mutat, mert a liatona és a tiszt közötti viszony igen egysze­rű: az egyik engedelmeskedik, a másik pa­rancsol. Már régen olvashattuk a hadművé­szeti könyvekben, hogy éppen a katonás lakó­nizmus, a katonás egyszerűség az az erény, amelyet minden katonának cl kell sajátítania, s akár altarja, altár nem, szeretnie kell fel­jebbvalóját, akiben a szilárd és tökéletes aka­rat legnagyobb, legteljesebb, legkristáhjosul­tabb tárgyát Itcll látnia. Csak most vette észre, hogy Svejk állandóan "rechtsieliaut*-tal követi, s ez szörnyen kelle­metlen volt, mert egyszerre csak maga is meg­érezte, hogy valahogyan bclekavarodott a szó­noklatába és sehogy se tud hihászolódni a fel­jebbvalók iránti köteles szeretet labirintusából; így hát rákiáltott Svejkre: — Mit bámulsz rám, mint borjú az új kapura? — Parancsára, jelentem alássan, lajtnant úr. egyszer személyesen tetszett figyelmeztetni en­gem, hogy amikor beszélni tetszik, nekem a pillantásommal követni, kell a lajtnant úr szá­ját. Mivelhogy minden katonának teljesítenie kell feljebbvalója parancsait cs minden jöven­dő időben is megjegyezni azokat magának, kénytelen voltam bámulni. — Bámulni a másik oldalra — kiáltotta Dub hadnagy — csak ne énrám te hülye, tudod, hogy azt nem szeretem, nem bírom, ha látlak, de elbánok én s'eled... Svejk balra vetette a fejét és tovább lépke­dett Dub hadnagy melleit, de olyan mereven, hogy Dub hadnagy felkiáltott: — Hová bámulsz, amikor velcdd beszélek? — Lajtnant úrnak alázatosan jelenlem, hogy parancsára *linlisschaut*-ban vagyok. — Ah — sóhajtott fel Dub hadnagy —, ve­led aztán megvert az isten. Bámulj egyene­sen magad elé. és közben azt gondold magad­ról: En olyan hülye vagyok, hogy értem egy­általán nem lesz kár. Megjegyezted magad­nak? Svejk egyenesen előre nézett cs azt mondta: (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents