Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-14 / 293. szám

Szombat. 1957. december 31. s AHOL NAPONTA 700 hízott sertés IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUM torkába szalad a böllérkés így cselekszenek A lottó e heti nyerőszámai; Lángok lobbannak reggclen­Irnt az Alsónyomássoron, a kör­I bit és mellett, különösen a város peremén. Ezek a lángok a disz­nóvágás szezonjának jelzőtüzel. A Marx téri mázsaház is az évi csúcsforgalom időszakában él. Különösen a hetipiacos napokon állunk sorban a kocsik, egy-kél. kövér hízott disznóval a derék­ban. s mázsálásra várnak. A böllérkésre érett hízók felelt ül­nek tőrt a városban. Sok disz­nói vágnak le naponta, de a leg­többet talán Vgész Délniagyaror­szágon, a Szegedi Vágóhidon vágnak. Hal-hélszáz darab ser­tés érkezik ide naponta. Leg­több '200 kilós. vagy ennél is nehezebb. Más esztendőkben rit­kán láthatott az ember ilyen kö­vér disznókat, most viszont a so­ványabb a mázsa, mázsa ötven­kilósak a ritkák. Pedig ezekre is szükség van, mert. hetenként tanak meg. Éves viszonylatban, figyelembe véve az enyhébb időszakok forgalom csökkenését, mintegy 270 ezer forintot taka­rítanak meg. Nagyobb gondosságot as Állat forgalminál! A takarékosságnak még sok kihasználatlan területe van. a Szegedi Vágóhídon. Igen fon­tos feladatnak tartják a vezetők a minőség javítása érdekében a 'serlés- és marhabőr fejtésnél a munka megjavítását. Sok a »késhiba«. l'öbb munkást kell szakmailag kiképezni, hogy fej­teni is tudjanak. Amiatt is elő fordul a nyersbőrök leminősíté­se, hogy a sertések és a marhák szállítás közbon sérüléseket szenvednek. Ha az Adatforgal­mi Vállalat nagyobb gondot for­dítana az állatok kíméletes ke­15—20 vagon szalonnás félsertést zelésére, máris jelentősen javul­na a minőség. Sajnos, a serlé­seket sokszor durván ütlegelik. Ettől a bőrük színhibát kap és nem ritkán véres lesz a szalon­na, sűrűn eltörik a hízó lába. ez exportál a Szegedi Vágóhíd. Ex­portra (ledig nem jó a túl köv ér. Hat és félmilliós tálteljesítés Naponta 700 bízott sertés nem kevés még a Szegedi Vágóhíd­nak sem. De megbirkóznak ennyivel is a henteslegcnyek, s e birkózás eredményeként máris teljesítették vállalatuk éves ter­vét. Sőt e hét elejéig ti millió 400 ezer forint túlteljesítést is elértek. Ebben az eredményben persze nemcsak a mennyiségi munka; hanem a minőségi is benne van; A jobb gazdasági eredmény eléréséhez hozzájá­rult a fehéráru húsolásának megjavítása. A zsírnak való szalonnán eddig rajta maradt a hús, ha nem is nagy mennyiség­ben; Most két női munkaerőt lik a bőr, a bús és a fehéráru minősége. Bővítések, új eljárások A szép termelési sikerek mel­lett sokat gondolnak a jövőre is a vágóhídiak. Már a közelmúlt­ban megkezdték az új, hatalmas korszerű kazánház építésének munkálatait. Ezt jövőre akarják^ befejezni. Nagy jelentőségű lesz ez a Vágóhíd fejlesztésében, hi­szen a több gőz előállításával megnövekszik a zsírolvasztó és zsírtermelő kapacitásuk. Be akarják vezetni a sertés- és marhavágásnál is a függesztett szúrást. Vagyis az, elkábíláe után daruval felhúzatják az álla­tot, és csak ezután szúrják le. Igy bőségesebben kicsurog az állat vére, ez javítja a hús mi­nőségét, tetszetősebbé és tartó­sabbá teszi az árut. A jelen lelkes munkája, a jö­vő szép tervei arra engednek következtetni, hogy nemcsak jobb, szebb, hanem több hús­áruval is látja majd el a Vár mind a kíméletlen rakodás kö- góhíd városunkat és más meg­vetkezménye. Ez pedig a Vá- rendelőit. góhídon annyit jelent, hogy rom­(a- P~) á szovjet emberek Az Indiai-óceáfutn ... A »Tarusz Sevcsenko* szov­iet gőzös nemrégiben Ceylon kö­zelében hajózott. As ügyeletes matróz egy vitorlás hajót vett észre, amely segélyjeleket adott le. A szovjet gőzös kapitánya teljes gőzzel a segélyt kérő felé irányította hajóját. Nemsokára kiderült, hogy az indiai »Rah­iiuUu-Rahmun* vilorláshajó ke­rült bajba. Az indiai tengerészek vizet és élelmiszeri kérlek a szovjet matrózoktól. Ali Abdul­lah. az indiai hajó parancsnoka a következőket mondotta: — Már 18 napja hánykódunk az óceánon. mert a széljárás nem megjelelő. Élelmiszerünk és ivóvizünk kifogyott. Útirá­nyunktól már régen eltértünk. Számtalan külföldi hajó úszott el mellettünk, de senki sem fi­gyelt fel vészjeleinkre. Végül a szovjet lengerészek segítettel: rajtunk. I 26, 59, 73, 90 Pénteken • Miskoieon tartól- kező öt számot húzták kié Iák meg a lottó e heti nyerő- 7; 26, 59, 73, 80, számainak sorsolását. A követ­— Az olaszországi rapallói temetőben szobrot állítanak Lajkának, az első űrkutyá­nak. Márvány talpazaton he­lyezik el a történelem leghí­resebb kutyájának bronz­szobrát, megfelelő sírfelirat­tal. Jlas&zul íázHútc, akik az állam pénzére spekuláltak Ez év ikora tavaszán a szaty­mazi dolgozó parasztok is tö­megesen kötöttek szerződést .,,. , . . ., , az állammal almatermésük állítottak be. akik megtisztítják a értékesítésére. Mór a szerző­^^'.T!?1 e "!',61 é8 így " dések megkötésekor több száz, ezer forint termelési összeszedett húsból magasabb érlékű árut. kolbászt készíthet­nek. A kiválogatott hús naponta körülbelül 80 kilót tesz ki. Amíg a pm-ilepertöbc került ez a mennyiség, kilónként 1,81 fo­rintot kaptak. Most miután nem nsszesülve, hanem kolbászhús­ként adják el 24,95 forintos árat kapnak érte. Ezzel léhát naponta mintegy 2 ezer forintot takarí­Nyereségrészesedés a növényolíijipari üzemek részére Az Élelmezésügyi Minisztérium közleménye December 13-án több lao hírt adott arról, hoav eaves növénvolaiioari vállalatok­nál kifizették a dolgozók nyereségrészesedését Ezzel kapcsolatban az Élelmezés­ügyi Minisztérium a követ­kező tájékoztatást adta: Az élelmezési ioar vállala­tai egv részének munkáia idényszerű. Ezek a vállalatok a gazdasági évet és ígv az el­számolásokat a naptári évtől függetlenül az idénv befe­jeztével záriak le. Az idények ideje és időtartama sem mindenütt egyforma, hanem aszerint változik, hogy a vál­lalat milyen terméket dolgoz fel. Ezért például az éves elszámoláso­kat a cukor- és konzervipari vállalatok március 31-én ké­szítik el. A növényolaiipar­ban a vállalatok egy része már szeptember 30-án befe­jezte idényét és december­len véglegesen elszámolt. Ezek a vállalatok már de­cember hónapban ki tudták fizetni a nyereségrészesedést. előleget vettek fel. A gazdák­nak jól jött akkor a pénz, hi­szen ez az összeg busásan ele­gendő volt a különböző nö­vényvédőszerek biztosítására, legtöbb helyen még el sem fogyott. Most azonban, ami­kor a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítéséről lenne szó, nagyon sokan egy­szerűen elfelejtették ezt. A szatymaziak jelenleg nem ke­vesebb, mint 778 mázsa almá­jával tartoznak az államnak. Ezért a mennyiségért 45 840 forint művelési előleget vet­tek fel. A háttérben valamiféle spe­kuláció hátráltatja a dolgo­kat. Spekulánsok vásárolják fel ugyanis az állam által még az év elején lekötött, előleggel biztosított almakész­leteket. Néhány termelő mái­jelentkezett, hogy visszafizeti az állami előleget, azonban az újabb rendelkezések szerint az állami kereskedelemnek jogában áll a kötelezettségü­ket nem teljesítő gazdákkal szemben kötbérigénnyel fel­lépni, ugyanakkor a kiadott művelési előlegek kamatját is megfizettetni. II vezérkolompos A MEZÖÉK-nél ezzel kap­csolatos kérdésünkre elmon­dották, hogy szinte kizárólag csak Szatymazon van ilyen ~ nagymérvű visszaélés az ál­mezogazdasapi ,ammal( s az áUam pénzével. Mi a magyarázata ennek? A válasz viíágos, mert mint mondani szokták: fejétől bűz­lik a hal. Az első volt ugyan­is, aki megtagadta az általa szerződésben vállalt 30 mázsa alma leszállítását (pedig a ta­vasszal zsebrevágott érte kétezer forintot) Makra Fe­renc. a községi tanács végre­hajtó bizottságának titkára. Mondván, hogy almatermését — melyért kilogrammonként 6 forintot fizetne az állam —, máshol jobb áron tudja érté­kesíteni. (De legalább más­hova ment volna annak idején előleget is kérni.). Arról a Makra Ferencről van szó, akit az ellenforradalmárok tettek a tanácsházára, s a helyi "forradalmi bizottság* elnö­kéül. aki — mint a MEZÖÉK irattárában látható —. még a múlt év deoemherében is Háztartási zsiradékját színszappanra becseréli Szappaniözó Szö­vetkezet. Szabadsajtó u. 72. (Alsóvárosi temető mel­lett.) Ugyanott alj-lúg sú­rolásra állandóan kapható, -clefon: 31-16. mentő leveleit, hasonszőrű ba­rátainak: »Makra Ferenc, a szatymazi nemzeti bizottság elnöke, jelenleg a községi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke.* Még más is kiderül Somogyi Sándornak példá­ul — akit 150 ezer forint ér­tékű anyagsikkasztós büntet­te miatt elbocsátottak a ME­ZÖÉK szatymazi telepéről, arról adott igazolást, hogy a "forradalom-- napjaiban 500 jutazsákot és 120 papírzsákol az állami készletből, melyet ekkor még Somogyi Sándor kezelt, a helyi "(nemzeti bi­zottság* vett igénybe, me­lyekben élelmiszereket szállí­tottak a budapesti "harcosok* megsegítésére. Hozzátehetjük, hogy ezek a zsákok az utolsó szálig elvesztek. Érdekessége még a dolognak az, hogy ma ugyanez a Somogyi Sándor, aki annak idején aktívan te­vékenykedett a budapesti el­len forradalmárok élelmisze­rekkel való ellátásában és sú­lyos visszaéléseket köve­tett el a kezelésére bízott állami vagyonnal, ma a szatymazi földművesszövetke­zet agronóimusa. Az a sze­mély, akinek többek között szintén kötelessége lenne a dolgozó parasztokat serken­teni, hogy teljesítsék szerző­désben vállalt kötelezettségei­ket. Akik pirulhatnak Ezek után csoda-e. ha se szeri, se száma az olyan ter­melőknek, mint Gera András, aki 50 mázsa almára szerző­dött, s csak egyetlen mázsát szállított le? Vagy mint Bán János, aki az általa fölvett 1800 forint termelési előleg­ből még 830 forintot mindig nem fizetett vissza, vagy Bár­kányi Antal, aki 910 forinttal tartozik még? A sok közül megemlíthetnénk még Makra József nevét is. aki annak ideién 3500 forint művelési előleget vágott zsebre, s a vállalt hatvan mázsa helyett mindössze csak 21 mázsa al­mát szállított le. Ne tíirie a pártszervezet! Hiba Szatymazon még az is. hogy a helyi pártszervezet nem veszi ki részét a falu gazdasáei életének irányítá­sából Eltűrik a kommunis­ták, hogy egves spekulánsok, ellenséges elemek nyíltan szervezkedienek. s jelentős államunknak. Senki sem ma­gyarázza meg a gazdáknak, hogy a termelési szerződés­ben vállalt kötelezettségek tömeges elmulasztása kétsze­res bűn, hiszen nemcsak a közellátás érdekeit veszélyez­tetik, hanem becsapják az ál­lamot, a kormányt, amely gon­doskodott, hogy Szatymazon is meglegyenek a termelés biztonságos feltételei, s hogy egyáltalán terméshez jussa­nak a szatymazi gazdák. 9 .re-fl Elkészültek a tervek az Oskola utca és környékének rendezésére A zsűri most bírálja a pályázatra érkezett 29 művet Szeged város fejlődése meg- hangban legven az egyetemi vá> kívánja, hogy az elkövetkezendő években sor kerüljön a Roose­velt tér, 3'iszapart, Beloiannisz lér és Oskola utcákkal határolt negyed végleges rendezésére, itt egyrészt beépítetlen területek, másrészt pedig olyan ulcaréezek vannak (mint például az Oskola rosrész kialakítására már elké­szült tervekkel és a pályázók megoldásaikban legyenek tekin-í lettel a szóban forgó terület mű­emlékeire is; A pályázatnak ígon széieskö­rű visszhangja volt a tervezők nIca páratlan oldala) amelyek J"irébe" Budapestről, Szegedről Huszonkilenc /eliges pályázat ém lég csákányra érettek, bármeny­nyire is várostörténeti hagyomá­nyuk van. Néhány ház az Os­kola utca páratlan oldalán va­lóságos patkány fészek, teljesen vizes, az ilteni helyiségek hova­tovább lakhatatlanok lesznek. A városi tanács végrehajtó bizottsága néhány hónappal ez­előtt úgy döntött, hogy széles­körö pályázatot hirdet meg az Oskola ulca és a Beloiannisz tér környékének rendezésére vonat­kozó tervek elkészítésére. A pá­lyázat díjazására, illetve tervek megvételére több mint ötven­ezer forintot biztosított. A pályá­zat feltételei között a végrehaj­tó bizottság kiküldötte, hogy e negyed rendezési terve össz­kezelt be a határidőig, A tervek elbírálására többlat gú zsűri alakúit neves fővárosi szakemberekből, a megyei jogú tanács és az I. kerületi tanács képviselőiből. A zsűri tagjai közt olt, van az Építésügyi Mi­nisztérium tervezési főosztálya részéről Valentiny Károly; »e EM város- és községrendezés! főosztálya részéről Percei Ká­roly, a Magyar Építőművészek Szövetségének több képviselője; a Szegedi Tervező iroda veze­tője. A zsűri tegnap délután kezdte meg munkáját; amely? több napig tart majd; Az eredményeket előreláthas lóan december 16-án hozzák nyilvánosságra; Kettő helyett négy ezüstkalászos tanfolyam Szegeden A korábbi években Szegeden minden esztendőben általában két ezüstkalászos tanfolyamot szervezett a városi tanács me­zőgazdasági osztálya. A kél tan­folyam elegendői volt ahhoz, hogy a tanulni akaró egyéni gazdák, szövetkezeti tagok igényeit ki­elégítsék. Az idei őszön azon­ban szövetkezetiek cs egyénileg olyan nagv számban jelentkez­tek tanfolyamra, hogy a szoká­sos kellő helyett négyet keLlett szervezni. A tanfolyamok mái megkezdődtek. A négy tanfo­lyam közül kettő Mihályteleken­működű., egy az első kerületi ben, a negyedik pedig a baktól Felszabadulás Termelőszövetke* dolgozó parasztok egyaránt zetben. » f 9 9 9 1 FIATAL VASASOK A Szegedi Kender fonógyárban — mint arról egy korábbi riportunkból is értesül­hettek olvasóink —, új módon oktatják a különböző vasipari szakmákra a fiatal ta­nulókat. Kilenc munkás- és parasztgyerek tanul a jól felszerelt és újonnan berende­zett tanműhelyben. A legjobb szakembe­rekre bízta az üzem képzésüket és néhány hónap alatt egyikük-másikuk már »reme­kelt« is. Amellett, hogy megismerték a képzésüket szolgáló szerszámokat és gépe­ket, az alapmüveleteken is túl vannak már. Először mindegyik tanuló fogalmat nyert az üzemi tanterv szerint a vasas szakmák legfontosabb műveleteiről — a lakatos, az esztergályos és a villanyszerelő egyaránt —. s csak azután következik a speciálisabb képzés. Januárban az új tanulók már úgy dolgoznak, hogy miközben előre haladnak a szakmában, hasznos javítási tömegmun­kákat végeznek. Első képünkön a legkisebb tanuló sze­rénykedik — Varga Misi. Csak pipiskedve éri el a satut és a fúrógépet, de barátai vigasztalják, hogy csinálnak neki gólyalábat munka ... A második kép ugyancsak munka közben készült az egyik legügyesebb tanulóról, a kis Györfiről. 6 már többnyire önállóan dolgozik, s munkájára gyakran elisme­réssel bólint a mester, a fiatal Kovács Imre, aki nagy ügyszeretettel oktatja és neveli őket. A fúrót is ö köszörüli a gyerekeknek, — mint harmadik képünk mutatja — mert a gyakorlatlan kézre ilyet rábízni azért még korai. A fiatal vasasok szépen haladnak a szakma titkainak megismerése felé, hiszen a irtéf/iL* n n 9m oti ön rt I ári le n e/iraíf e/í/»/i4 Ae> máT.iiL r_ . t . (Siflis József felvételei) Hátha akkor majd jobban megy a ilyen aláírásokkal osztogatta gazdasági károkat okozzanak felnőttek nem sajnálják tőlük a segítséget, és náluk sincs hiány igyekezet dolgában.

Next

/
Thumbnails
Contents