Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-12 / 291. szám

2 Csütörtök, 1957. december 12. Az indonéz kormány határozott fellépése Hollandiával szemben Néhány hét óta különösen íeszült a viszony Hollandia és Indonézia közölt. E fe­szültség oka az, hogy az ENSZ politikai bizottsága, majd a közgyűlés elutasítot­ta Indonéziának, a jelenleg holland igazgatás alatt állá Nyugat-lriánnal szemben tá­masztott jogos követelését. Legfőképpen pedig abból adódik, hogy a holland kor­mány következetesen meg­tagadja annak lehetőségét, hója3 Nyugat-Inán kérdésé­ben tárgyaljon az indonéz kormánnyal. Sukarno indonéz miniszterelnök ellen elköve­tett november 30-i merénylet után az indonéz kormány elhatározta, hogy gazdasági és politikai intézkedéseket foganatosít Hollandia ellen: távozásra szólított fel mint­egy 50 ezer, Indonéziában élő holland állampolgárt, lefog­lalta a holland tulajdonban lévő ipari érdekeltségeket és mezőgazdasági birtokokat és bezáratta az Indonéziában eddig működő holland kon­zulátusokat. A diplomáciai viszony a két. ország között még nem szakadt meg. A Hollandiával szemben foganatosított indonéz intéz­kedések csak azok számára jelentett meglepetést, akik fi­gyelmen kívül hagyták Hol­landiának Indonéziával szem­ben, hosszú idő óta tanúsí­tott magatartását. Indonézia, amely — mint térképünkön is látható —, Ázsia és Auszt­rália között terül el, a -há­romezer sziget országa* ne­vet azzal érdemelte ki, hogy rengeteg apró és néhány na­gyobb szigetből áll. A csak­nem kétmillió négyzetkilomé­ter kiterjedésű terület rend­kívül gazdag ásványkin­csekben: petróleumban, leg­főképpen pedig ónban. Föld­je roppant termékeny: nagy­kiterjedésű rizs- ós gumiül­tetvényei legnagyobbrészt holland és angol tulajdon­ban vannak. Indonézia mintegy 80 mil­liónyi lakossága egészen 1945­ig hollandi gyarmaturalom alatt élt. A második világhá­ború befejezése után Szu­mát.rán, Jáván és még né­hány más szigeten független­ségi harcok kezdődtek és bár a holland kormány jelentős erőket vetett be, mégsem tud­ta megakadályozni, hogy az indonéziai kormány 1954-ben felmondja az 1945 után reá kényszerű ett, úgynevezett Holland—Indonéz Uniót. Az­óta független az indonéz nép, bár gazdasági vonatkozásban a hollandok mindmáig meg­őrizték döntő befolyásukat. Ezt a befolyást kívánja most az indonéziai kormány felszá­molni s bár a hollandok min­dent elkövetnek, hogy gaz­dasági pozícióik minél na­gyobb részét mentsék meg, végül is kénytelenek lesznek leülni a zöld asztalhoz, hogy tárgyaljanak az indonéz kor­mány jogos követeléseiről, amelyet természetesen támo­gat a világ valamennyi hala­dó állama. A KÜLPOLITIKA HÍREI ­röviden Moszkva: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke december 10­én válaszolt Nehru indiai miniszterelnök azon íelhívtt­sára, amelyet az indiai mi­niszterelnök a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormá­nyához intézett a nukleáris kísérletek és a fegyveres haj­sza megszüntetésének szük­ségességéről. Bulganyin vála­szában hangsúlyozta: a Szov­jetunió 1958 január 1-töl nem végez semmiféle nukleáris robbantást, amennyiben a nukleáris fegyverekkel ren­delkező Egyesült Államok és Anglia szintén hajlandó az említett időponttól, kezdve beszüntetni nukleáris kísér­leteit. * Washington: A Fehér Ház kedden közölte: Eisenhower elnök elég egészséges ahhoz, hogy részt vegyen a NATO csúcsértekezletén. Valószínű­leg pénteken indul repülő­gépen Párizsba. * New York Az FMR7 köz­gyűlésének mandátumWvntt­> Aga beszámolót terjesztett a teljes ülés elé. Ez a beszá­moló többek között rosszin­dulatú megjegyzés! tartal­maz. amelv szerint a mancfó­'umbiz.nt' •""* ttgv HovtöH hogv a mn""ar küldöttség meghatalmazására vonat ko­zólan „nem hoz semmilyen határozatot". A beszámoló további része érvénuesiti az összes többi küldöttségek­nek, köztük a csangkajsekis­ták küldöttségének a meg­hatalmazását is. Sík Endre. Magyarország megbízottja tiltakozott a ma­gyar küldöttségre vonatkozó rosszindulatú megjegyzés miatt, amelyet a mandátum­bizottság az Egyesült Álla­mok küldöttségének követe­lésére vett bele a beszámoló­ba. E rosszindulatú megjegy­zés elfogadása — mondotta a magyar megbízott — azt mutatja, hogy az Egyesült Államok az ENSZ szerveit arra használja fel, hogy be­avatkozzék Magyarország belügyeibe. Kairó: A kairói rádió ked­den közölte, hogy Tunisz előző nap egyiptomi fegyve­reket kapott. „Emlékeztetni kell arra — folytatta a kairói rádió —. hogy Nasszer elnök decem­ber 5-i beszédében bejelen­tette: Egyiptom igenlően vá­laszolt Tunisz fegyverszállí­tást kérelmére". Korábban kézbesítik a decemberben esedékes nyugdíjakat A Posta vezérigazgatóság éh az Országos Nyugdíjintézet meg­egyezése alapján a decemberben esedékes nyugdijak és járadékok kifizetését, kézbesítését, — te­kintettel n karácsonyi csúcsfor­galomra — mar december 16-án megkezdik* ! A romlandó csomagokat december 21-ig adjuk postára A karácsony előtti megnöve­kedett csomagforgalomra időben felkészült a posta. Meg akarják valósítani, ami a múlt években már sikerült, hogy az ünnepekre minden csomag a címzetthez ke­rüljön. A csúcsforgalom zavarta­lan lebonyolítása érdekében u/.onban a közönség segítségére is szükség van. Ezért kérik, hogy a Budapest­re küldött, nem romló tartalmú csomagokat lehetőleg dec. 15-ig, a romlandó küldeményeket pedig legkésőbb dec. 21-ig adják pos­tára. Az ünnepi jókívánságokat tartalmazó üdvözlőlapokat 22-ig dobják be a gyííjtőládákba. Az elosztást és a kézbesítést jelentősön meggyorsítja, ha a fővárosba feladott küldemények­re pontos címzést írnak. Igy — például a kerületek megne­vezése mellé — irják rá azt u: Soroksár, Csepel, Kispest stb. Biztosabban jut el a csomag a címzetthez, ha a cim másolatát a csomagban is elhelyezik. A Szwietuhrióíét a Kínai hépUaztáisasáfrity A szocialista országok életéből A Szovjetunió állítja elő a világ ipari termelésének egyötödét A TASZSZ legújabban közzétett adatai sze­rint a Szovjetunió ipara adja a világ ipari ter­melésének 20 százalékát. Hogv ez a szám mi­lyen hatalmas fejlődés kifejezője, legjobban ak­kor tűnik ki. ha e bősz százalékot összehasonlít­juk a cári Oroszország ilyen természetű adatai­val. 1913-ban. Irhái az első világháború előtti utolsó békeévben Orőszország mindössze 2,6 százalékát szolgáltatta a világ ipari termelé­sének. A szovjet ipar 1956-ban például 33-szor ter­melt többet, mint a cári Oroszor>zág 1913-ban. Különösen megnőtt az említett kereten belül a termelési eszközök gyártásának üteme: 71-sze­resc az 1913. évinek. Különösen rohamosan fejlődött a kohó-, a bánya-, az olajipar. A villa­mosáram-termelés 1913-ban egymilliárd 900 millió kilowatt volt Oroszországban. Ma a Szovjetunió villamosenergia-termelése több, mint 29 milliárd kilowattóra, vagyis sokszoro­sa az 1913. évinek. A gépgyártás több, mint húszszorosa az első világháború előttinek. A legközelebbi 15 esztendő alatt a fejlődés illeme a Szovjetunióban még sokkal inkább emelkedik: a vasércleemelés az 1957. évinek a háromszorosa, a nyersvas- és acéltermelés több, mint kétszerese, a széntermelés másfélszerese, az olajtermelés körülbelül négyszerese, a vilin­mosenergia-termelés pedig ugyancsak négysze­rese lesz a jelenleginek. A Kínai Népköztársaság fejleszti kereskedelmi kapcsolatait — Kacsatenyésztö szakszö­vetkezet van alakulóban Sze­geden. A Szegedi Szalámi­gyár és a Vágóhíd több élel­mes dolgozója, s néhány sze­gedi dolgozó paraszt pár hét­tel ezelőtt szervezkedni kez­dett egy kacsatenyésztő szak­szövetkezet létrehozása érde­kében. Ugyanis eddig a sze­gedi Rendező-pályaudvar és a szabadkai műút mellett el­terülő vizes, ingoványos te­rületek csaknem kihaszná­latlanul álltak, s most eze­ken a vizeken évente mint­egy 4—5 ezer darab kacsát akarnak felnevelni. Előrelát­hatólag a hét végén meg is alakul a szövetkezet. Ebijen az évben csakúgy, mint az elmúlt néhány esz­tendő folyamán, a Kínai Nép­köztársaság sikeresen fejlesz­tette kereskedelmét a világ nagyon sok országával. A Kínai Népköztársaság keres­kedelmi kapcsolatai termé­szetesen a Szovjetunióval és a szocialista tábor más orszá­gaival a legélénkebbek, de igen számottévő mindenek­előtt Kína közvetlen szom­szédaival, így például Japán­nal is. Bár a két ország kö­zött pillanatnyilag — május éta — nincs érvényes keres­kedelmi szerződés, 1956-ban a két ország közötti gazda­sági forgalom elérte a 150 millió dollárt s ezzel Japán Kína legnagyobb nem kom­munista kereskedelmi part­nere lett. Az, hogy a két ország kö­zötti kereskedelmi célú meg­beszélések május óta nem ve­zettek eredményre, minde­nekelőtt abból adódik, hogy a két ország között még nin­csenek diplomáciai kapcsola­tok, miután Japán — ameri­kai nyomásra — még nem is­merte el a Kínai Népköztár­saságot. Bár a két ország képviselői között ez év októ­bere végén megállapodás tör­tént egy kereskedelmi egyez­mény lényeges pontjaiban, továbbá, hogy a két ország fővárosában kölcsönösen ál­landó jellegű kínai, illetve japán gazdasági bizottságot neveznek ki, megegyezésre mégsem került sor. mert Ja­pánban minden, két hónap­nál tovább tartózkodó ide­genről ujjlenyomatot vesz­nek, ebbe pedig a kínai kor­mány nem egyezhetett bele. Valószínű, hogy az elkö­vetkező év elején mégis­csak létrejön a kereskedel­mi egyezmény a két ország között. Ez elsősorban Japán számára fontos, miután Kí­nt nincs feltétlenül a Japán­nal való kereskedelemre m utalva, miután más országok­gal való kereskedés révén pótolhatja a japánok által szállítani szándékozott árukat. Itt említjük meg, hogy e hó első napjaiban utazott el Londonból az a kínai keres­kedelmi delegáció, amely két hónapig tanulmányozta Ang­liában a legfontosabb ipar­ágakat. és néhány mezőgaz­dasági üzemet. Angol gazda­sági szakértők a küldöttség elutazásakor úgy nyilatkoz­tak, hogy Nagy-Britanniá­nak és a Kínai Népköztár­saságnak egyaránt érdeke a két ország közötti kereske­delmi kapcsolatok fejleszté* se: Angliát jelentős export­lehetőségek fűzik a kínai piachoz, ahol a németek máris megelőzték a többi nyugati országokat, Kínának pedig szüksége van ötéves tervének megvalósítását elő* segítő iparcikkekre. TTTTTTTTTYTTTTTTTTT»TT?TT»»»I IV. SIKLÓS JÁNOS: Kis borítékot vett reggel a trafikban, bedobta Katókáék levélszekrényébe s azután dolgozni ment. Fél kettőig tart a szombati munkaidő, de csak negyed négyre ment a strandra. Katóka várta, de nem TIZENHAT ÉVES eperfákkal váltakozva látszat* hűvöst vetnek, sűrűn hullajt­ják a dögledező, szédelgő muslincákat, szárnyas rova­rokat az utasok fejére. Ráérősen bicikliztek át a hídon azután balra a nyúl* egyedül. Nagy beszédben volt egy magas, vörösszőke em- gáton. Mellettük a nagy határ megtöppedt, szomjasan kor­berrel, Fürdőruhájában, vékony gólyalábakkal, hosszú, se- nyadozó vetésekkel, emerről meg a Tisza ártere öreg fűz* T _ _. zii • i f „ I„„„Láá/i t«/iIJJ/>/i e/»?t/tl /íti KI/i f Al,,/, I U . . „ 2 J. / r»ii ~ T _ ~ iz : I. _ hogyan álló karjaival, colos deszkájú mellkasával, dublé szemüvegében úgy hatott, mint csöszék verébhessegetője. — Mi ez? — csapott Ferkóba a rémület. — Jöjjön, jöjjön, kisfiú — invitálta szokott modorával. — Mutatkozzanak be egymásnak. t— Dr. Tudjacsuda Ernő gyermekorvos. t— Kiss Ferenc vagyok — nézett szikrázó szemekkel a nevét nem értette Ernő gyermekorvosra. — Szóval itt a valaki, ez is valaki — ömlött el benne a düh. — Most megmutatom, ki vagyok. Ez a nyimnyala meg­szökik innen, vagy belefordul a Tiszába, mert ez úszni biz­tosan nem tud — villant agyába a bosszú módja. — Vetkőzzön, Ferike — térítette észre a lány. . — Tudja, szeretnék hazakerülni, a helyi kórházban dol­gozni, anyámmal együtt lakni. — Hej, de hatökör vagyok én — szégyenkezett méltat fáival, buja cserjéssel. Dél elmúlt, amikor megérkeztek a zsuppon vert, fehérre meszelt, gallyal fedett kis halászta­nyára. Mindössze négy, földbe erősített asztal volt a ven­déglő. Minden zárva, sehol egy lélek. Ferkó elfintorította az ábrázatát, nem ilyennek képzelte ezt a kirándulást. — Gyerünk a vízre mosakodni — indítványozta. —1 Legalább egy pohár vizet lehetne kapni, szomjan halok — sohajtotta fáradtan Katóka. A halász-kocsmáros most kötötte ki a kis tárolót, vö­dörrel kezében megindult a ház felé, kis halak meg nagyok kavarogtak, csapdostak a vödörben. — Egy pohár vizet lehet kapni? — Még sört is meg bort is — kedélyeskedett a bajuszos halász. — Itt nem a városban vagyunk, kérem. — Két pohár sört — intézkedett Ferkó. — Rántott halat mikor készit? — kérdezte Katóka.. Csak délután, estefelé, mert akkorra rendelték az lankadva magában -, hogy milyen rossz ízléssé, ruháztam érk^^ek-Jvál^amxster fel ezt a szép lányt. És ok nélkül gúnyoltam egy tisztességes embert. Végignézett a fürdőruhás lányon, óvatosan. Ez egy szép­ségkirálynő, az meg egy csúnya ember, amiről nem tehek Milyen fess, nyúlánk ez a Katóka. Most fedezte fel szép ívű lábait, a fürdőruhában jobban gömbölyödő, gusztusos mel­leit, telt, arányos alakját. A nőt. a férfi párját látta meg izgalmasan borzongató új érzésekkel. — A magyar Vénusz — konstruálta az elfelejtett római leckéből a Tisza partján. Hetykébben lépegetett mellette, ördöngös jókedve kere­kedett, hogy megszabadult az elképzelt veszedelemtől és most már ezt a tüneményes lányt is másképp látja. Fér­fiasan. — Ha Kormos CAzával mégegyszer találkozom, elneve­zem lófogú Vénusznak, a szemébe mondom, úgy se tudja, mi az, csak a lófogút érti ki belőle. Hadd pukkadjon — vonta meg magában a véglegessé vált párhuzamot. Beszélgettek, tréfáltak úgy, mint azelőtt. Megegyeztek a kirándulás részleteiben, hogy halat esznek, legkésőbb nyolc­ra hazaérnek és a program egyéb apróságaiban is. Haza­Rendeltek ők is, azután elmentek a vizre hütőzködni. Megették otthonról hozott kosztjukat, beültek a halász ladik­jába és átmentek a túlsó partra, árnyasabb, füvesebb helyre. Egy keskeny pléden feküdtek az évszázados fűzfák hű­vös csendjében. Olyan jó a csend a meghajszolt, zaklatott idegeknek. Ferkónak úgy tűnt, hogy még soha nem volt ilyen ihletett, megnyugtató csendben. — Jó itt. Nagyon jó — szólalt meg illetődötten. — Még nem volt itt soha? — Nem. — Én egyszer érettségi után egy vagy társasággal, akkor hegedült az egyszál zenész olyan rosszul. — Én mindennap eljönnék ide. Csak ketten lennénk — szólt mélán, öröm nélkül a fiú. — Holnap már nem találkozunk — cseppent ki az üröm a lány száján. — Többet soha? — támaszkodott félkönyökére Ferkó, kutyahüségű szemeiben a kétségbeeséssel keveredett bánat tükröződött. Egészen közel hajolt a hanyat fekvő lányhoz, kipirult arcát nézte, összenéztek sokáig, sokáig szó nélkül. Soha nem érezte magához ennyire közel ezt a gyönyörűséget. Ak­menet útközben újra megpuszilta Katóka arcát, lopva, csí- kor sem, mikor fürdőruhában egymás mellett ültek a parton. nyesen. Nem szólt, rávillantotta, megejtöen szép szemeit. A reggeli indulással baj történt. Az esztendő óta poro­sodó női kerékpár üzemképtelen, az indulásnál derült ki. Ferkó rrparálgatta a repedezett gumikat. Ez alkalomból lépte át Katókáék küszöbét először. Most hamuszürke vászonruhájában, pici lapossarkú, drapp körömcipőjében, széjjelterülő hajával olyan csodálatos. Me­leg, illatos, kedves. — Mindig őrizném, ügy vigyáznék rá. hogy soha semmi ne érje. Hiszen ilyen különösen aranyos lány nincs a földön Jó tiz órára járt. Meleg volt, dc kegyetlenül. Ember alig — gondolta és szó nélkül simogatta arcát, homlokát, haját, mászkált az vteán. Még a kései cséplők is megálltak, vem finoman, remegő kézzel. a vasárvapolás okáért pihentek ráérősen, még felrobbanna — Katóka, én meghalok, ha egyedül maradok. Ne men­a masina a hőségtől, hiszen negyven fok körül parádézik a jen el — kérlelte könyörpnen. — Nincs senkim mamán ki­Celsius higanya. A város határában, messze a betonúton se testvérem, se ménért* anyám, se senkim. Én még . vibrál a meleg, lehet látni, arrébb meg mintha nagy tó vem ?rérettem fmi. amióta éjek. lenne a lucernások helyén. A várost keresztbe beszegő tele- Kató ;s fé"'önuékre témn-ri-ndn** i-ö-et voltak. egy. pen suttyó legények a labdát rúgják a gyöpön nyolcan- máshoz. Erezték egymás forró lehelteiét. Ferkó szemei tőr­tízen, kisebbek-nagyobbak. majd felforr a fejük, de oda se ten csillogtak, s a megcsodált kis száj egészen közel susogni bagóznak, annyira nyomják a tréninget. A műút mentén kezdett? terebélyes akácok, dús lombú platánokkal, termését szóró (Vége következikJ V

Next

/
Thumbnails
Contents