Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-12 / 291. szám

2 Csütörtök, 1957. december 12. Az indonéz kormány határozott fellépése Hollandiával szemben Néhány hét óta különösen íeszült a viszony Hollandia és Indonézia közölt. E feszültség oka az, hogy az ENSZ politikai bizottsága, majd a közgyűlés elutasította Indonéziának, a jelenleg holland igazgatás alatt állá Nyugat-lriánnal szemben támasztott jogos követelését. Legfőképpen pedig abból adódik, hogy a holland kormány következetesen megtagadja annak lehetőségét, hója3 Nyugat-Inán kérdésében tárgyaljon az indonéz kormánnyal. Sukarno indonéz miniszterelnök ellen elkövetett november 30-i merénylet után az indonéz kormány elhatározta, hogy gazdasági és politikai intézkedéseket foganatosít Hollandia ellen: távozásra szólított fel mintegy 50 ezer, Indonéziában élő holland állampolgárt, lefoglalta a holland tulajdonban lévő ipari érdekeltségeket és mezőgazdasági birtokokat és bezáratta az Indonéziában eddig működő holland konzulátusokat. A diplomáciai viszony a két. ország között még nem szakadt meg. A Hollandiával szemben foganatosított indonéz intézkedések csak azok számára jelentett meglepetést, akik figyelmen kívül hagyták Hollandiának Indonéziával szemben, hosszú idő óta tanúsított magatartását. Indonézia, amely — mint térképünkön is látható —, Ázsia és Ausztrália között terül el, a -háromezer sziget országa* nevet azzal érdemelte ki, hogy rengeteg apró és néhány nagyobb szigetből áll. A csaknem kétmillió négyzetkilométer kiterjedésű terület rendkívül gazdag ásványkincsekben: petróleumban, legfőképpen pedig ónban. Földje roppant termékeny: nagykiterjedésű rizs- ós gumiültetvényei legnagyobbrészt holland és angol tulajdonban vannak. Indonézia mintegy 80 milliónyi lakossága egészen 1945ig hollandi gyarmaturalom alatt élt. A második világháború befejezése után Szumát.rán, Jáván és még néhány más szigeten függetlenségi harcok kezdődtek és bár a holland kormány jelentős erőket vetett be, mégsem tudta megakadályozni, hogy az indonéziai kormány 1954-ben felmondja az 1945 után reá kényszerű ett, úgynevezett Holland—Indonéz Uniót. Azóta független az indonéz nép, bár gazdasági vonatkozásban a hollandok mindmáig megőrizték döntő befolyásukat. Ezt a befolyást kívánja most az indonéziai kormány felszámolni s bár a hollandok mindent elkövetnek, hogy gazdasági pozícióik minél nagyobb részét mentsék meg, végül is kénytelenek lesznek leülni a zöld asztalhoz, hogy tárgyaljanak az indonéz kormány jogos követeléseiről, amelyet természetesen támogat a világ valamennyi haladó állama. A KÜLPOLITIKA HÍREI röviden Moszkva: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke december 10én válaszolt Nehru indiai miniszterelnök azon íelhívttsára, amelyet az indiai miniszterelnök a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányához intézett a nukleáris kísérletek és a fegyveres hajsza megszüntetésének szükségességéről. Bulganyin válaszában hangsúlyozta: a Szovjetunió 1958 január 1-töl nem végez semmiféle nukleáris robbantást, amennyiben a nukleáris fegyverekkel rendelkező Egyesült Államok és Anglia szintén hajlandó az említett időponttól, kezdve beszüntetni nukleáris kísérleteit. * Washington: A Fehér Ház kedden közölte: Eisenhower elnök elég egészséges ahhoz, hogy részt vegyen a NATO csúcsértekezletén. Valószínűleg pénteken indul repülőgépen Párizsba. * New York Az FMR7 közgyűlésének mandátumWvntt> Aga beszámolót terjesztett a teljes ülés elé. Ez a beszámoló többek között rosszindulatú megjegyzés! tartalmaz. amelv szerint a mancfó'umbiz.nt' •""* ttgv HovtöH hogv a mn""ar küldöttség meghatalmazására vonat kozólan „nem hoz semmilyen határozatot". A beszámoló további része érvénuesiti az összes többi küldöttségeknek, köztük a csangkajsekisták küldöttségének a meghatalmazását is. Sík Endre. Magyarország megbízottja tiltakozott a magyar küldöttségre vonatkozó rosszindulatú megjegyzés miatt, amelyet a mandátumbizottság az Egyesült Államok küldöttségének követelésére vett bele a beszámolóba. E rosszindulatú megjegyzés elfogadása — mondotta a magyar megbízott — azt mutatja, hogy az Egyesült Államok az ENSZ szerveit arra használja fel, hogy beavatkozzék Magyarország belügyeibe. Kairó: A kairói rádió kedden közölte, hogy Tunisz előző nap egyiptomi fegyvereket kapott. „Emlékeztetni kell arra — folytatta a kairói rádió —. hogy Nasszer elnök december 5-i beszédében bejelentette: Egyiptom igenlően válaszolt Tunisz fegyverszállítást kérelmére". Korábban kézbesítik a decemberben esedékes nyugdíjakat A Posta vezérigazgatóság éh az Országos Nyugdíjintézet megegyezése alapján a decemberben esedékes nyugdijak és járadékok kifizetését, kézbesítését, — tekintettel n karácsonyi csúcsforgalomra — mar december 16-án megkezdik* ! A romlandó csomagokat december 21-ig adjuk postára A karácsony előtti megnövekedett csomagforgalomra időben felkészült a posta. Meg akarják valósítani, ami a múlt években már sikerült, hogy az ünnepekre minden csomag a címzetthez kerüljön. A csúcsforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében u/.onban a közönség segítségére is szükség van. Ezért kérik, hogy a Budapestre küldött, nem romló tartalmú csomagokat lehetőleg dec. 15-ig, a romlandó küldeményeket pedig legkésőbb dec. 21-ig adják postára. Az ünnepi jókívánságokat tartalmazó üdvözlőlapokat 22-ig dobják be a gyííjtőládákba. Az elosztást és a kézbesítést jelentősön meggyorsítja, ha a fővárosba feladott küldeményekre pontos címzést írnak. Igy — például a kerületek megnevezése mellé — irják rá azt u: Soroksár, Csepel, Kispest stb. Biztosabban jut el a csomag a címzetthez, ha a cim másolatát a csomagban is elhelyezik. A Szwietuhrióíét a Kínai hépUaztáisasáfrity A szocialista országok életéből A Szovjetunió állítja elő a világ ipari termelésének egyötödét A TASZSZ legújabban közzétett adatai szerint a Szovjetunió ipara adja a világ ipari termelésének 20 százalékát. Hogv ez a szám milyen hatalmas fejlődés kifejezője, legjobban akkor tűnik ki. ha e bősz százalékot összehasonlítjuk a cári Oroszország ilyen természetű adataival. 1913-ban. Irhái az első világháború előtti utolsó békeévben Orőszország mindössze 2,6 százalékát szolgáltatta a világ ipari termelésének. A szovjet ipar 1956-ban például 33-szor termelt többet, mint a cári Oroszor>zág 1913-ban. Különösen megnőtt az említett kereten belül a termelési eszközök gyártásának üteme: 71-szeresc az 1913. évinek. Különösen rohamosan fejlődött a kohó-, a bánya-, az olajipar. A villamosáram-termelés 1913-ban egymilliárd 900 millió kilowatt volt Oroszországban. Ma a Szovjetunió villamosenergia-termelése több, mint 29 milliárd kilowattóra, vagyis sokszorosa az 1913. évinek. A gépgyártás több, mint húszszorosa az első világháború előttinek. A legközelebbi 15 esztendő alatt a fejlődés illeme a Szovjetunióban még sokkal inkább emelkedik: a vasércleemelés az 1957. évinek a háromszorosa, a nyersvas- és acéltermelés több, mint kétszerese, a széntermelés másfélszerese, az olajtermelés körülbelül négyszerese, a vilinmosenergia-termelés pedig ugyancsak négyszerese lesz a jelenleginek. A Kínai Népköztársaság fejleszti kereskedelmi kapcsolatait — Kacsatenyésztö szakszövetkezet van alakulóban Szegeden. A Szegedi Szalámigyár és a Vágóhíd több élelmes dolgozója, s néhány szegedi dolgozó paraszt pár héttel ezelőtt szervezkedni kezdett egy kacsatenyésztő szakszövetkezet létrehozása érdekében. Ugyanis eddig a szegedi Rendező-pályaudvar és a szabadkai műút mellett elterülő vizes, ingoványos területek csaknem kihasználatlanul álltak, s most ezeken a vizeken évente mintegy 4—5 ezer darab kacsát akarnak felnevelni. Előreláthatólag a hét végén meg is alakul a szövetkezet. Ebijen az évben csakúgy, mint az elmúlt néhány esztendő folyamán, a Kínai Népköztársaság sikeresen fejlesztette kereskedelmét a világ nagyon sok országával. A Kínai Népköztársaság kereskedelmi kapcsolatai természetesen a Szovjetunióval és a szocialista tábor más országaival a legélénkebbek, de igen számottévő mindenekelőtt Kína közvetlen szomszédaival, így például Japánnal is. Bár a két ország között pillanatnyilag — május éta — nincs érvényes kereskedelmi szerződés, 1956-ban a két ország közötti gazdasági forgalom elérte a 150 millió dollárt s ezzel Japán Kína legnagyobb nem kommunista kereskedelmi partnere lett. Az, hogy a két ország közötti kereskedelmi célú megbeszélések május óta nem vezettek eredményre, mindenekelőtt abból adódik, hogy a két ország között még nincsenek diplomáciai kapcsolatok, miután Japán — amerikai nyomásra — még nem ismerte el a Kínai Népköztársaságot. Bár a két ország képviselői között ez év októbere végén megállapodás történt egy kereskedelmi egyezmény lényeges pontjaiban, továbbá, hogy a két ország fővárosában kölcsönösen állandó jellegű kínai, illetve japán gazdasági bizottságot neveznek ki, megegyezésre mégsem került sor. mert Japánban minden, két hónapnál tovább tartózkodó idegenről ujjlenyomatot vesznek, ebbe pedig a kínai kormány nem egyezhetett bele. Valószínű, hogy az elkövetkező év elején mégiscsak létrejön a kereskedelmi egyezmény a két ország között. Ez elsősorban Japán számára fontos, miután Kínt nincs feltétlenül a Japánnal való kereskedelemre m utalva, miután más országokgal való kereskedés révén pótolhatja a japánok által szállítani szándékozott árukat. Itt említjük meg, hogy e hó első napjaiban utazott el Londonból az a kínai kereskedelmi delegáció, amely két hónapig tanulmányozta Angliában a legfontosabb iparágakat. és néhány mezőgazdasági üzemet. Angol gazdasági szakértők a küldöttség elutazásakor úgy nyilatkoztak, hogy Nagy-Britanniának és a Kínai Népköztársaságnak egyaránt érdeke a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejleszté* se: Angliát jelentős exportlehetőségek fűzik a kínai piachoz, ahol a németek máris megelőzték a többi nyugati országokat, Kínának pedig szüksége van ötéves tervének megvalósítását elő* segítő iparcikkekre. TTTTTTTTTYTTTTTTTTT»TT?TT»»»I IV. SIKLÓS JÁNOS: Kis borítékot vett reggel a trafikban, bedobta Katókáék levélszekrényébe s azután dolgozni ment. Fél kettőig tart a szombati munkaidő, de csak negyed négyre ment a strandra. Katóka várta, de nem TIZENHAT ÉVES eperfákkal váltakozva látszat* hűvöst vetnek, sűrűn hullajtják a dögledező, szédelgő muslincákat, szárnyas rovarokat az utasok fejére. Ráérősen bicikliztek át a hídon azután balra a nyúl* egyedül. Nagy beszédben volt egy magas, vörösszőke em- gáton. Mellettük a nagy határ megtöppedt, szomjasan korberrel, Fürdőruhájában, vékony gólyalábakkal, hosszú, se- nyadozó vetésekkel, emerről meg a Tisza ártere öreg fűz* T _ _. zii • i f „ I„„„Láá/i t«/iIJJ/>/i e/»?t/tl /íti KI/i f Al,,/, I U . . „ 2 J. / r»ii ~ T _ ~ iz : I. _ hogyan álló karjaival, colos deszkájú mellkasával, dublé szemüvegében úgy hatott, mint csöszék verébhessegetője. — Mi ez? — csapott Ferkóba a rémület. — Jöjjön, jöjjön, kisfiú — invitálta szokott modorával. — Mutatkozzanak be egymásnak. t— Dr. Tudjacsuda Ernő gyermekorvos. t— Kiss Ferenc vagyok — nézett szikrázó szemekkel a nevét nem értette Ernő gyermekorvosra. — Szóval itt a valaki, ez is valaki — ömlött el benne a düh. — Most megmutatom, ki vagyok. Ez a nyimnyala megszökik innen, vagy belefordul a Tiszába, mert ez úszni biztosan nem tud — villant agyába a bosszú módja. — Vetkőzzön, Ferike — térítette észre a lány. . — Tudja, szeretnék hazakerülni, a helyi kórházban dolgozni, anyámmal együtt lakni. — Hej, de hatökör vagyok én — szégyenkezett méltat fáival, buja cserjéssel. Dél elmúlt, amikor megérkeztek a zsuppon vert, fehérre meszelt, gallyal fedett kis halásztanyára. Mindössze négy, földbe erősített asztal volt a vendéglő. Minden zárva, sehol egy lélek. Ferkó elfintorította az ábrázatát, nem ilyennek képzelte ezt a kirándulást. — Gyerünk a vízre mosakodni — indítványozta. —1 Legalább egy pohár vizet lehetne kapni, szomjan halok — sohajtotta fáradtan Katóka. A halász-kocsmáros most kötötte ki a kis tárolót, vödörrel kezében megindult a ház felé, kis halak meg nagyok kavarogtak, csapdostak a vödörben. — Egy pohár vizet lehet kapni? — Még sört is meg bort is — kedélyeskedett a bajuszos halász. — Itt nem a városban vagyunk, kérem. — Két pohár sört — intézkedett Ferkó. — Rántott halat mikor készit? — kérdezte Katóka.. Csak délután, estefelé, mert akkorra rendelték az lankadva magában -, hogy milyen rossz ízléssé, ruháztam érk^^ek-Jvál^amxster fel ezt a szép lányt. És ok nélkül gúnyoltam egy tisztességes embert. Végignézett a fürdőruhás lányon, óvatosan. Ez egy szépségkirálynő, az meg egy csúnya ember, amiről nem tehek Milyen fess, nyúlánk ez a Katóka. Most fedezte fel szép ívű lábait, a fürdőruhában jobban gömbölyödő, gusztusos melleit, telt, arányos alakját. A nőt. a férfi párját látta meg izgalmasan borzongató új érzésekkel. — A magyar Vénusz — konstruálta az elfelejtett római leckéből a Tisza partján. Hetykébben lépegetett mellette, ördöngös jókedve kerekedett, hogy megszabadult az elképzelt veszedelemtől és most már ezt a tüneményes lányt is másképp látja. Férfiasan. — Ha Kormos CAzával mégegyszer találkozom, elnevezem lófogú Vénusznak, a szemébe mondom, úgy se tudja, mi az, csak a lófogút érti ki belőle. Hadd pukkadjon — vonta meg magában a véglegessé vált párhuzamot. Beszélgettek, tréfáltak úgy, mint azelőtt. Megegyeztek a kirándulás részleteiben, hogy halat esznek, legkésőbb nyolcra hazaérnek és a program egyéb apróságaiban is. HazaRendeltek ők is, azután elmentek a vizre hütőzködni. Megették otthonról hozott kosztjukat, beültek a halász ladikjába és átmentek a túlsó partra, árnyasabb, füvesebb helyre. Egy keskeny pléden feküdtek az évszázados fűzfák hűvös csendjében. Olyan jó a csend a meghajszolt, zaklatott idegeknek. Ferkónak úgy tűnt, hogy még soha nem volt ilyen ihletett, megnyugtató csendben. — Jó itt. Nagyon jó — szólalt meg illetődötten. — Még nem volt itt soha? — Nem. — Én egyszer érettségi után egy vagy társasággal, akkor hegedült az egyszál zenész olyan rosszul. — Én mindennap eljönnék ide. Csak ketten lennénk — szólt mélán, öröm nélkül a fiú. — Holnap már nem találkozunk — cseppent ki az üröm a lány száján. — Többet soha? — támaszkodott félkönyökére Ferkó, kutyahüségű szemeiben a kétségbeeséssel keveredett bánat tükröződött. Egészen közel hajolt a hanyat fekvő lányhoz, kipirult arcát nézte, összenéztek sokáig, sokáig szó nélkül. Soha nem érezte magához ennyire közel ezt a gyönyörűséget. Akmenet útközben újra megpuszilta Katóka arcát, lopva, csí- kor sem, mikor fürdőruhában egymás mellett ültek a parton. nyesen. Nem szólt, rávillantotta, megejtöen szép szemeit. A reggeli indulással baj történt. Az esztendő óta porosodó női kerékpár üzemképtelen, az indulásnál derült ki. Ferkó rrparálgatta a repedezett gumikat. Ez alkalomból lépte át Katókáék küszöbét először. Most hamuszürke vászonruhájában, pici lapossarkú, drapp körömcipőjében, széjjelterülő hajával olyan csodálatos. Meleg, illatos, kedves. — Mindig őrizném, ügy vigyáznék rá. hogy soha semmi ne érje. Hiszen ilyen különösen aranyos lány nincs a földön Jó tiz órára járt. Meleg volt, dc kegyetlenül. Ember alig — gondolta és szó nélkül simogatta arcát, homlokát, haját, mászkált az vteán. Még a kései cséplők is megálltak, vem finoman, remegő kézzel. a vasárvapolás okáért pihentek ráérősen, még felrobbanna — Katóka, én meghalok, ha egyedül maradok. Ne mena masina a hőségtől, hiszen negyven fok körül parádézik a jen el — kérlelte könyörpnen. — Nincs senkim mamán kiCelsius higanya. A város határában, messze a betonúton se testvérem, se ménért* anyám, se senkim. Én még . vibrál a meleg, lehet látni, arrébb meg mintha nagy tó vem ?rérettem fmi. amióta éjek. lenne a lucernások helyén. A várost keresztbe beszegő tele- Kató ;s fé"'önuékre témn-ri-ndn** i-ö-et voltak. egy. pen suttyó legények a labdát rúgják a gyöpön nyolcan- máshoz. Erezték egymás forró lehelteiét. Ferkó szemei tőrtízen, kisebbek-nagyobbak. majd felforr a fejük, de oda se ten csillogtak, s a megcsodált kis száj egészen közel susogni bagóznak, annyira nyomják a tréninget. A műút mentén kezdett? terebélyes akácok, dús lombú platánokkal, termését szóró (Vége következikJ V