Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-10 / 289. szám
2 Kedd, 1957. december 19. Az amerikai tudósok még mindig nem tudják, hogy mi okozta a mesterséges holdrakéta felrobbanását cft. „kultúra h ón ap ja" a tárnák eyifeiemeke.it Gcttlsburg (MTI). Mint a Reuter jelenti, Eisenhower elnölc szombaton előzetes jelentést kapott a Vanguardrakétávál végzett, balul sikerült kísérletéről. Az elnök jelenleg a jelentést tanulmányozza, közben ai amerikai tudósok és az amerikai polgárok elképcdten szörnyülködnek a kudarc és annak nemzetközi visszhangja miatt. Ügy tudják, hogy a rakéta roncsait vizsgáló tudósok még mindig nem állapították meg pontosan, hogy mi okozta a hibát. New Yorkban dr. Clifford C. Furnas volt hadügyi államtitkár, aki a hadügyminisztériumban a kutatási munkát irányította, kijelentette, hogy véleménye szerint a Vanguard kudarca "•egy kicsit a túlságos sietség és kapkodás eredménye*. A lapok cikkei általában egyetértenek abban, hogy lehetőleg minél kevesebbet kell beszélni ezekről a kísérletekről, amíg sikeresnek nem bizonyulnak. Hangoztatják, hogy az Egyesült Államok tekinI szovie! mesterséges hold ma reggel átrepült Budapest felett Moszkva (TASZSZ). December 9-én reggel 6 óráig a második mesterséges hold 503 fordulatot tett a Föld körül. Az clsö mesterséges hold 990-szer kerültte meg a Földet. Tiszta időben a második mesterséges hold szabad szemmel látható napfelkelte előtt az északi szélesség 33— 54 foka között, naplemente utón pedig a déU szélesség 5—33 foka között. A második mesterséges hold december 9-én reggel magyar Időszámítás szerint 5.45 órakor repült cl hazánk felett. Az első mesterséges hold deccml»er 10-én, ma 5.53 órakor elrepült Budapest fölölt. •VTVYrVTVWVTVVVVWVVVTVTVV télyc újabb csapást szenvedett, méghozzá a lehető legkedvezőtlenebb pillanatban, 10 nappal a NATO párizsi ülése előtt * Washington (AP). Az amerikai hadügyminisztérium szombaton engedélyt adott arra, hogy nyilvánosságra hozzák azt a kb. háromszáz méter hosszú filmet, amelyet a Vanguard-rakétalövedék sikertelen kiröpítéséről készítettek. A film megörökíti, hogy a Vanguard-rakétalövedék 2 —1 láb (60—120 cm) magasságba emelkedik talplemezéről, majd hirtelen láng és gomolygó fekete füst tör elő a rakétalövedék legalsó szakaszából. A filmkockák tanulsága szerint a rakéta orrrésze lebillent és a földre zuhant. Ettől a pillanattól kezdve sűrű füstfelhő és lángok takarták el az egész rakétalövedéket, amely nyilvánvalóan oldalra dőlt Genf (TASZSZ). A La Suisse című lap közli, hogy Bernben december 8-ra virradó éjszakán rejtélyes körülmények között megölték a 20 éves Méri László magyar disszidenst, aki vissza akart térni hazájába.. Méri László egy tompa tárggyal a fejére kapott súlyos sebeket, amelybe belehalt. A meggyilkolt december 7-ig egy svájci gyárban dolgozott. Halála előtt felvette fizetését, felmondott és kijelentette, hogy vissza akar térni hazájába. -tw. • « < Párizs (MTI). A december 10-án. Párizsban kezdődő NATO-csúcsértekezlet napirendjén három fő kérdés szerepel: a katonai integráció, a tudományos és gazdasági együttműködés kérdései A Szovjet Tudományos Akadémia felhívása az Egyesült Államok tudósaihoz Moszkva (TASZSZ). A Szoviet Tudományos Akadémia felhívással fordult az Egyesült Államok tudósaihoz azzal kapcsolatban, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az első mesterséges hold hordozó-rakétájának nem teljesen elégett maradványai az Alaszkán és ÉszakAmerika nyugati partvidékén keresztül húzódó vonalon értek földet. A maradványok elemzése és vizsaálata. valamint a földet érés helyének pontos meghatározása tudományos szempontból igen fontos, mivel értékes adatokat szolgáltat azokról a jelenségekről, amelyek a mesterséaes holdakkal a sűrűbb légrétegekbe való behatoláskor történnek. Ezért a Szovjet Tudományos Akadémia felkéri az Egyesült Államok tudósait, közöljék az első mesterséaes hold hordozórakétája maradványainak leesési helyét, és azokat a maradványokat. amelyeket megtalálnak. küldjék el a Szovjet Tudományos Akadémiának. — mondotta egy NATO-szóvivő. Párizsban úgy tudják, hogy az Egyesült Államok javasolni fogja: azonnal létesítsenek rakétakilövő helyeket Európában, s kezdjék meg azoknak a szárazföldi erők támogatására alkalmas, könnyű taktikai vadászrepülőgépeknek a tömeggyártását, amelyek nukleáris fegyvereket is vihetnek magukkal. A legfőbb kérdés, amelylyel a konferencia foglalkozni fog. azonban az lesz, hogy ki gyártsa és ellenőrizze a nukleáris fegyvereket. * Osló (TASZSZ). A TASZSZ ismerteti a Fryheten című lap szombati számában megjelent Norvég Kommunista Pártnak a norvég területen létesítendő amerikai atomA Román Népköztársaság kikiáltásának tizedik évfordulója alkalmából országszerte megrendezik a „kultúra hónapját". Ez lehetővé teszi, hogy Románia dolgozói viszszapillantóst vessenek a szocialista kultúra kialakításának útján elért nagy sikereikre. A „kultúra hónapja" alkalmából a romániai egyetemek és főiskolák tanszékein 1957 december 1. és 1958 január 1. között előadásokat tartanak, amelyeken beszámolnak a román tudományos és kulturális élet legújabb vívmányairól, s az előadások során főként az illető tanszékeket • érintő kérdéseket fogják megvizsgálni. Az előadások után a főiskolai művészegyüttesek gazdag műsorral lépnek fel. A főiskolákon ezzel egyidejűleg különféle kiadványokat jelentetnek meg a Román Népköztársaság kikiáltásának tizedik évfordulója alkalmából. Több főiskolán tudományos ülésszakot tartanak. a főiskolai kultúrházakban támaszpontok terveivel kapcsolatos nyilatkozatát, amely többek között az alábbiakat tartalmazza: A Norvég Kommunista Párt ezért felhívja valamennyi gazdasági, politikai, társadalmi. kulturális és egyéb szervezetet, valamenunyl dolgozót, követelje, hoav a kormány tartsa be végre többször megismételt ígéretét a norvég területen létesítendő támaszpontok és elhelyezendő atomfegyverek politikájával kapcsolatban. Felhívásunkkal főképpen a norvég munkásmozgalomhoz fordulunk. amely a norvég földön létesítendő támaszpontok és elhelyezendő atomfegyverek visszautasításának kérdésében tökéletesen egységes. megrendezik a főiskolások és a tudósok találkozását. Sor kerül irodalmi estekre és hangversenyekre stb. A „kultúra hónapjának" keretében grafikonokat készítenek. amelyek bemutatják a Román Népköztársaság iparának, mezőgazdaságának és kultúrájának fejlődését. Ugyanekkor könyvkiállításokat rendeznek. ameiveken bemutatják a Román Népköztársaságban megjelent legújabb szépirodalmi és tudományos könyveket. A főiskolások számára film- és színielőadásokat rendeznek, csoportos múzeumlátogatások stb. Ugyanebből az alkalomból ar. egyes főiskolákon irodalmi. művészeti, zenei, színművészeti pályázatokat hirdetnek és a legjobb műveket díjazzák. A képzőművészeti alappal karöltve kiállítást rendeznek a képzőművészeti főiskolák hallgatóinak alkotásaiból. A sportfogadások 1957. december 8-i 49. heti fordulójára 1068 234 darab kéthasábosnak megfelelő tippszelvény érkezett be a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz. Elosztásra kerül összesen 1 922 820 forint. Az I. és II. nyerőosztályban egyformán 480 705 forint, a III. nyerőosztályban pedig 640 ezer 940 forint kerül kifizetésre. Vigaszdíjra ezen a héten 320 000 forintot fordítanak. Az I. nyerőosztályban 19-en értek el 12 találatot. A nyereményösszeg egyenként 25 300 forint. A II. nyerőosztáiyban 345-en értek el 11 találatot. A nyereményösszeg egyenként 1357,50 forint. A III. nyerőosztályban 4148-an értek el 10 találatot. A nyereményösszeg egyenként 155 forint. A tíztalálatos nyereményÜJABB FRANCIAORSZÁGI TILTAKOZÁSOK SPEIDEL ELLEN Párizs (MTI). Az Humanité közli, hogy az Atlanti Tanács jövő héten kezdődő értekezlete alkalmával a francia ellenállás vértanúinak fiai küldöttségben keresik fel a NATO vezetőit és tiltakoznak majd az ellen, hogy apjuk gyilkosa, Speidel tábornok vezető tisztséget töltsön be Franciaországban a NATOhadseregben. A Francia Kommunista Ifjúsági Szövetség csatlakozott a francia mártírok kezdeményezéséhez. Jövő hétfőn a francia kommunista fiatalok küldöttel is ott lesznek a Chaillot-palotában, hogy a NATO-küldöttségek tudomására hozzák a francia fiatalok békeakaratát. összegek kifizetése december 16-án és a 11 és 12 találatosoké pedig december 19-én kezdődik. Vigaszdíjban a 47. fogadási hét 9 találatos szelvényei részesülnek. II hirosimai újabb áldozat Peking (MTI). A Kiodo hírügynökség jelentette, hogy a hirosimai »atomkórházban« pénteken reggel meghalt a 61 éves Szacu Szaikl, aki immár 36. halálos áldozata ebben az évben a Hirosima ellen intézett atombomba-támadásnak. Az asszony körülbelül 800 méter távolságra volt az atomrobbanás központjától. 'VTVTVTVVVVVTVTVTVTVTTVTTVVVT HÍREK a ailáabói Hivatalom Totónyeremények A szocialista tábor egysége erőnk, előrehaladásunk és végső győzelmünk alapja Hruscsov: Áronban n»m • salát-" sápokat kell előtérbe állítanunk, hanem art, ami fö, ami a szocializmusért vívott baro alapja. Alig néhány nappal ezelőtt jelent meg a magyar lapokban a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek moszkvai értekezletén elfogadott nyilatkozat, mely a nemzetközi helyzet, a szocialista tábor országai egysége fő kérdéseinek marxista elemzését adjá. De már ez a néhány hét is megmutatta a nyilatkozat hatalmas Jelentőségét, hiszen az emberek nem tértek napirendre felette, s párttagokat, pártonkívülieket egyaránt foglalkoztatják annak megállapításai, következtetései. S minthogy ez így van, eleget kell tennünk az érdeklődésnek, s meg kell adnunk a téma fontosságának is azt, ami jár — elemeznünk kell a nyilatkozatot, magyaráznunk annak részelt, összefüggéseit. Annál inkább, hiszen a nyilatkozat lényegében határozza nteg a szocialista országok nemzetközi helyét, egymáshoz való viszonyukat és a szocializmus építésének legfőbb feladatait—s így vezérfonal ls egyben a Jövő munkájában minden kommunista számára. m Az egység minden cselekvés alapja. Különösen igaz ez a megállapítás a politikára vonatkozóan. S ha vizsgáljuk az utolsó évszázad történetét, meg kell állapítanunk, hogy a munkásosztály mindig csak akkor ért el forradalmi harcában eredményeket, ha soraiban egységet teremtett. Mondanunk sem kell, hogy az uralkodó osztályoknak a munkásmozgalom kezdeteitől a legfőbb törekvésük ennek nz egységnek a megbontása volt. S amint nyugodtan mondhatjuk, hogy a szocialista országok közötti egység talán sohasem volt annvira fontos, mint éppen napjainkban, hasonlóan megállapíthatjuk, hogv az imperializmus egységbontó módszerei nem sokat változtak az elmúlt évtizedek során. Hisz mivel próbálkoztak mindig az Imperialisták? Provokátorokkal, fizetett ügynökökkel, kitenyésztett munkásarisztokratákkal, majd később: a -sárga szakszervezetekkel*, a nacionalizmus szitásával. S eredményeket mindig akkor sikerült elérniök, ha a munkásosztály soraiban megbomlott az egység, s képtelenné vált a szervezett cselekvésre. Így történt ez legtöbbször. Ma már persze egészen más a helyzet, hiszen nemcsak a Szovjetunió, hanem egész sor népi demokratikus állam léte bizonyítja a szocializmus erőinek világméretű előretörését. S ha Sztálinnak az osztályharc állandó élesedéséről szóló elmélete nem is általános érvénnyel helytálló belpolitikai értelemben, a nemzetközi helyzetre vonatkozóan feltétlenül van létjogosultsága. Hiszen a szocializmus erőinek világméretű előretörése nagyobb védekezésre, azaz ellentámadásra sarkallja az imperialista országokat. Tehát ilyen értelemben szükségszerű bizonyos éleződés a két világrendszer között A szocialista országok számára kézenfekvő a békés versengés lehetősége. De a nyugati hatalmak jól tudják, hogy ebben a versenyben előbb-utóbb alulmaradnak (amint néhány tény, a szovjet műhold felbocsátása stb. már utal erre a majdan bekövetkezendő végleges kudarcra). Az imperializmus számára tehát egy "kiüt* maradna ebből a zsákutcából — a harmadik világháború kirobbantása. Ám elmúltak azok az idők, amikor egyes tőkés hatalmak a maguk kénye-kedve szerint robbanthatták ki a háborúkat. Ma olyan erő állja útjukat, amellyel aligha mérkőzhetnek: a szocializmus, a szocialista tábor országai. S minthogy ez az erő szinte a legvégsőkig útját tudja állni egy imperialista háborús kezdeményezésnek, Nyugat számára egy közbülső megoldás kínálkozik a szocializmus elleni világméretű harcra: ellentét szítása a szocialista táboron belül, a kapitalista országokban működő kommunista és munkáspártok szembefordítása a Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival. Az imperializmusnak ez a taktikája 1956-ban indított koncentrált támadást a szocialista országok ellen: a lengyelországi eseményeken és a magyarországi ellenforradalmon keresztül. Az imperializmus a XX. kongresszuson feltárt hibák kiaknázására törekedett, s e kétségtelenül meglevő hibák felnagyításával keltett tömeghangulatot. Lengyelországban még sikerült a szocializmus erőinek megakadályoznak a fegyveres ellenforradalmat, de Magyarországon október 23-ával megdördültek a fegyverek: véres ellenforradalom robbant ki, s csak a néphez hű kommunisták és a Szovjetunió segítségével sikerült megakadályozni a fasizmus restaurációját, s megvédeni a népi demokratikus rendszert. Az imperializmus terve tehát csak részben sikerült. De ezt a részsikert is megpróbálták teljesen kihasználni. A népi demokráciákat szembe akarták állítani a Szovjetunióval, s igyekeztek a nyugati országok dolgozó tömegeiben is ellenszenvet szítani a Szovjetunió ellen. Az imperialista próbálkozás azonban csúfos kudarcot vallott. S ha vissza is vertük a háborús veszélyt és meg is akadályoztuk azt, hogy éket verjenek a szocialista tábor országai közé, őrködnünk kell továbbra is egységünkön, mely létünk, cselekvésünk, sikereink és győzelmünk alapja. Szembe keü tehát néznünk a szocializmus ellen indított imperialista támadás "ideológiai kísérő zenéjével is*: a "nemzeti kommunizmus*, a "Sztálintalanítás*, a "semlegesség*, más-más hasonló revizionista illúziókkal — azokkal az elméletekkel, amelyekkel a tömegeket próbálták és próbálják ma is félrevezetni az Imperialisták. A nyilatkozat megállapítja: »... a kommunista pártok úgy vélik, hogy a jelenlegi viszonyok között a fő veszély a revizionizmus, más szóval a jobboldali opportunizmus, mint a burzsoá Ideológia megjelenési formája, ámely bénítja a munkásosztály forradalmi energiáját és a kapitalizmus megőrzését vagy visszaállítását követeli*. Ez a világos meghatározás senkiben sem hagyhat kétséget a fő veszélyt és a fő feladatot illetően. De tudjuk azt, hogy — bár a revizionizmus elleni következetes harc rendkívül fontos tényezője és erősítője ma a munkásmozgalomnak, ez a harc inkább következménye, nem pedig alapja az egységnek. Igaza van Hruscsov elvtársnak, amikor arról beszél, hogy ne a különbségekről beszéljünk, hanem arról, ami közös. A nyilatkozat a kővetkezőképpen deklarálja ezt: "A szocialista államokat egységes baráti közösségben tömöríti: a szocializmus közös útja, a társadalmi-gazdasági rendszerük és az államhatalmuk közös osztálytartalma, a kölcsönös támogatás és segítség szükségessége, a célok és érdekek közössége az imperializmus ellen a szocializmus és a kommunizmus győzelméért vívott harcban és a közös marxista—lcnin'-ta ideológiájuk*. Aligha lehetne ennél pontosabban megfogalmazni a szocialista tábor egységének szempontjából hatalmas fontosságú közös vonásokat. Természetesen a nyilatkozat részletesen kitér a helyi, nemzeti sajátosságok figyelembe vételének nagy jelentőségére is. De nézzünk csak egy példát a közös vonások jellemzésére. Az októberi ellenforradalom idején a baráti országok elsőkként siettek segítségünkre, s nem beszélve a Szovjetunió testvéri segítségéről, a népi demokratikus országok, a szovjet, a román, a cseh, a lengyel, a német, a kínai nép élelemmel, áruval, szénnel, nyersanyaggal járult hozzá talpraállitásunkhoz. Ezzel szemben a nyugati hatalmak csak ígérgettek. De megemlíthetjük az elmúlt évek tapasztalatait is — amikor a Szovjetunió számtalan példáját mutatta az önzetlen, baráti segítésnek és támogatásnak. Ezt nem lehet letagadni, nem lehet elferdíteni. S ha az egységről beszélünk, beszélnünk kell ennek az egységnek a tartalmáról is. Hisz elég csak egy pillantást vetnünk a nyugati világra, láthatjuk, mint marakodnak egymással a nagyobb és kisebb hatalmak — mert állítólagos egységüknek nem az egyenjogúság, nem a társadalmi fejlődés, nem a haladás, hanem az érdek, a tőkés kizsákmányolás az alapja. Ezért csak időleges megegyezéseket érhetnek el. míg aztán elöbh-utóbb úgvls kiütköznek a nagv és kis halak között a különbségek, az érdekellentétek. Ezzel szemben a szocialista országokat a közös cél, a közös eszme tömöríti egységbe az emberi haladásért, a békéért, a szocializmusért vívott harcukban. Ezt bizonyítja nemcsak a mostani nyilatkozat, hanem a Szovjetunió 1956. november 30-i. a szocialista országok egymáshoz való viszonyának alapelveit megfogalmazó történelmi dekrétuma is. őrizzük a szocialista tábor egységét, mint a szemünk fényét, mert ez az egység az erőnk, előrehaladásunk és végső győzelmünk alapja. P . Z.