Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-10 / 289. szám

2 Kedd, 1957. december 19. Az amerikai tudósok még mindig nem tudják, hogy mi okozta a mesterséges holdrakéta felrobbanását cft. „kultúra h ón ap ja" a tárnák eyifeiemeke.it Gcttlsburg (MTI). Mint a Reuter jelenti, Eisenhower elnölc szombaton előzetes je­lentést kapott a Vanguard­rakétávál végzett, balul si­került kísérletéről. Az elnök jelenleg a jelentést tanulmá­nyozza, közben ai amerikai tudósok és az amerikai polgárok elképcd­ten szörnyülködnek a ku­darc és annak nemzetközi visszhangja miatt. Ügy tudják, hogy a rakéta roncsait vizsgáló tudósok még mindig nem állapították meg pontosan, hogy mi okozta a hibát. New Yorkban dr. Clifford C. Furnas volt hadügyi államtitkár, aki a hadügyminisztériumban a kutatási munkát irányította, kijelentette, hogy véleménye szerint a Vanguard kudarca "•egy kicsit a túlságos sietség és kapkodás eredménye*. A lapok cikkei általában egyetértenek abban, hogy le­hetőleg minél kevesebbet kell beszélni ezekről a kísérletek­ről, amíg sikeresnek nem bi­zonyulnak. Hangoztatják, hogy az Egyesült Államok tekin­I szovie! mesterséges hold ma reggel átrepült Budapest felett Moszkva (TASZSZ). De­cember 9-én reggel 6 óráig a második mesterséges hold 503 fordulatot tett a Föld kö­rül. Az clsö mesterséges hold 990-szer kerültte meg a Föl­det. Tiszta időben a második mesterséges hold szabad szemmel látható napfelkelte előtt az északi szélesség 33— 54 foka között, naplemente utón pedig a déU szélesség 5—33 foka között. A máso­dik mesterséges hold decem­ber 9-én reggel magyar Idő­számítás szerint 5.45 órakor repült cl hazánk felett. Az első mesterséges hold deccm­l»er 10-én, ma 5.53 órakor el­repült Budapest fölölt. •VTVYrVTVWVTVVVVWVVVTVTVV télyc újabb csapást szenve­dett, méghozzá a lehető legkedve­zőtlenebb pillanatban, 10 nappal a NATO párizsi ülése előtt * Washington (AP). Az ame­rikai hadügyminisztérium szombaton engedélyt adott arra, hogy nyilvánosságra hozzák azt a kb. háromszáz méter hosszú filmet, amelyet a Vanguard-rakétalövedék sikertelen kiröpítéséről ké­szítettek. A film megörökíti, hogy a Vanguard-rakétalövedék 2 —1 láb (60—120 cm) magasságba emelkedik talplemezéről, majd hirtelen láng és go­molygó fekete füst tör elő a rakétalövedék legalsó szaka­szából. A filmkockák tanul­sága szerint a rakéta orr­része lebillent és a földre zu­hant. Ettől a pillanattól kezd­ve sűrű füstfelhő és lángok takarták el az egész rakéta­lövedéket, amely nyilvánva­lóan oldalra dőlt Genf (TASZSZ). A La Su­isse című lap közli, hogy Bernben december 8-ra vir­radó éjszakán rejtélyes kö­rülmények között megölték a 20 éves Méri László magyar disszidenst, aki vissza akart térni hazájába.. Méri László egy tompa tárggyal a fejére kapott súlyos sebeket, amely­be belehalt. A meggyilkolt december 7-ig egy svájci gyárban dolgozott. Halála előtt felvette fizetését, fel­mondott és kijelentette, hogy vissza akar térni hazájába. -tw. • « < Párizs (MTI). A december 10-án. Párizsban kezdődő NATO-csúcsértekezlet napi­rendjén három fő kérdés szerepel: a katonai integrá­ció, a tudományos és gazda­sági együttműködés kérdései A Szovjet Tudományos Akadémia felhívása az Egyesült Államok tudósaihoz Moszkva (TASZSZ). A Szoviet Tudományos Akadémia felhívással fordult az Egyesült Államok tudósai­hoz azzal kapcsolatban, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az első mesterséges hold hordozó-rakétájának nem teljesen elégett marad­ványai az Alaszkán és Észak­Amerika nyugati partvidé­kén keresztül húzódó vona­lon értek földet. A maradvá­nyok elemzése és vizsaálata. valamint a földet érés helyé­nek pontos meghatározása tudományos szempontból igen fontos, mivel értékes adatokat szolgáltat azokról a jelenségekről, amelyek a mesterséaes holdakkal a sű­rűbb légrétegekbe való beha­toláskor történnek. Ezért a Szovjet Tudományos Akadé­mia felkéri az Egyesült Álla­mok tudósait, közöljék az el­ső mesterséaes hold hordozó­rakétája maradványainak le­esési helyét, és azokat a ma­radványokat. amelyeket meg­találnak. küldjék el a Szov­jet Tudományos Akadémiá­nak. — mondotta egy NATO-szó­vivő. Párizsban úgy tudják, hogy az Egyesült Államok ja­vasolni fogja: azonnal léte­sítsenek rakétakilövő helye­ket Európában, s kezdjék meg azoknak a szárazföldi erők támogatására alkalmas, könnyű taktikai vadászrepü­lőgépeknek a tömeggyártá­sát, amelyek nukleáris fegy­vereket is vihetnek maguk­kal. A legfőbb kérdés, amely­lyel a konferencia foglalkoz­ni fog. azonban az lesz, hogy ki gyártsa és ellenőrizze a nukleáris fegyvereket. * Osló (TASZSZ). A TASZSZ ismerteti a Fryheten című lap szombati számában meg­jelent Norvég Kommunista Pártnak a norvég területen létesítendő amerikai atom­A Román Népköztársaság kikiáltásának tizedik évfor­dulója alkalmából országszer­te megrendezik a „kultúra hónapját". Ez lehetővé teszi, hogy Románia dolgozói visz­szapillantóst vessenek a szo­cialista kultúra kialakításá­nak útján elért nagy sike­reikre. A „kultúra hónapja" alkal­mából a romániai egyetemek és főiskolák tanszékein 1957 december 1. és 1958 január 1. között előadásokat tartanak, amelyeken beszámolnak a román tudományos és kulturális élet legújabb vívmányairól, s az előadások során főként az illető tanszékeket • érintő kérdéseket fogják megvizs­gálni. Az előadások után a főiskolai művészegyüttesek gazdag műsorral lépnek fel. A főiskolákon ezzel egy­idejűleg különféle kiadvá­nyokat jelentetnek meg a Ro­mán Népköztársaság kikiáltá­sának tizedik évfordulója al­kalmából. Több főiskolán tudományos ülésszakot tar­tanak. a főiskolai kultúrházakban támaszpontok terveivel kap­csolatos nyilatkozatát, amely többek között az alábbiakat tartalmazza: A Norvég Kommunista Párt ezért felhívja vala­mennyi gazdasági, politikai, társadalmi. kulturális és egyéb szervezetet, valamenu­nyl dolgozót, követelje, hoav a kormány tartsa be végre többször megismételt ígéretét a norvég területen létesíten­dő támaszpontok és elhelye­zendő atomfegyverek politi­kájával kapcsolatban. Felhí­vásunkkal főképpen a nor­vég munkásmozgalomhoz for­dulunk. amely a norvég föl­dön létesítendő támaszpontok és elhelyezendő atomfegyve­rek visszautasításának kér­désében tökéletesen egysé­ges. megrendezik a főiskolások és a tudósok találkozását. Sor kerül irodalmi estekre és hangversenyekre stb. A „kultúra hónapjának" keretében grafikonokat ké­szítenek. amelyek bemutat­ják a Román Népköztársaság iparának, mezőgazdaságának és kultúrájának fejlődését. Ugyanekkor könyvkiállításokat rendez­nek. ameiveken bemutatják a Ro­mán Népköztársaságban meg­jelent legújabb szépirodalmi és tudományos könyveket. A főiskolások számára film- és színielőadásokat rendeznek, csoportos múzeumlátogatások stb. Ugyanebből az alkalomból ar. egyes főiskolákon irodal­mi. művészeti, zenei, színmű­vészeti pályázatokat hirdet­nek és a legjobb műveket dí­jazzák. A képzőművészeti alappal karöltve kiállítást rendeznek a képzőművészeti főiskolák hallgatóinak alkotásaiból. A sportfogadások 1957. de­cember 8-i 49. heti forduló­jára 1068 234 darab kétha­sábosnak megfelelő tippszel­vény érkezett be a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság­hoz. Elosztásra kerül össze­sen 1 922 820 forint. Az I. és II. nyerőosztályban egyfor­mán 480 705 forint, a III. nyerőosztályban pedig 640 ezer 940 forint kerül kifize­tésre. Vigaszdíjra ezen a hé­ten 320 000 forintot fordíta­nak. Az I. nyerőosztályban 19-en értek el 12 találatot. A nyereményösszeg egyenként 25 300 forint. A II. nyerőosztáiyban 345-en értek el 11 találatot. A nyereményösszeg egyen­ként 1357,50 forint. A III. nyerőosztályban 4148-an értek el 10 találatot. A nyereményösszeg egyen­ként 155 forint. A tíztalálatos nyeremény­ÜJABB FRANCIA­ORSZÁGI TILTAKOZÁSOK SPEIDEL ELLEN Párizs (MTI). Az Humanité közli, hogy az Atlanti Tanács jövő héten kezdődő értekez­lete alkalmával a francia el­lenállás vértanúinak fiai kül­döttségben keresik fel a NATO vezetőit és tiltakoznak majd az ellen, hogy apjuk gyilkosa, Speidel tábornok vezető tisztséget töltsön be Franciaországban a NATO­hadseregben. A Francia Kommunista If­júsági Szövetség csatlako­zott a francia mártírok kez­deményezéséhez. Jövő hétfőn a francia kommunista fiata­lok küldöttel is ott lesznek a Chaillot-palotában, hogy a NATO-küldöttségek tudomá­sára hozzák a francia fiata­lok békeakaratát. összegek kifizetése december 16-án és a 11 és 12 találato­soké pedig december 19-én kezdődik. Vigaszdíjban a 47. foga­dási hét 9 találatos szelvé­nyei részesülnek. II hirosimai újabb áldozat Peking (MTI). A Kiodo hír­ügynökség jelentette, hogy a hirosimai »atomkórházban« pénteken reggel meghalt a 61 éves Szacu Szaikl, aki im­már 36. halálos áldozata eb­ben az évben a Hirosima el­len intézett atombomba-tá­madásnak. Az asszony körül­belül 800 méter távolságra volt az atomrobbanás köz­pontjától. 'VTVTVTVVVVVTVTVTVTVTTVTTVVVT HÍREK a ailáabói Hivatalom Totónyeremények A szocialista tábor egysége erőnk, előrehaladásunk és végső győzelmünk alapja Hruscsov: Áronban n»m • salát-" sápokat kell előtérbe állítanunk, hanem art, ami fö, ami a szo­cializmusért vívott baro alapja. Alig néhány nappal ezelőtt je­lent meg a magyar lapokban a szo­cialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek moszkvai értekezletén elfogadott nyilatkozat, mely a nemzetközi helyzet, a szocialista tábor orszá­gai egysége fő kérdéseinek mar­xista elemzését adjá. De már ez a néhány hét is megmutatta a nyi­latkozat hatalmas Jelentőségét, hi­szen az emberek nem tértek napi­rendre felette, s párttagokat, pár­tonkívülieket egyaránt foglalkoz­tatják annak megállapításai, kö­vetkeztetései. S minthogy ez így van, eleget kell tennünk az ér­deklődésnek, s meg kell adnunk a téma fontosságának is azt, ami jár — elemeznünk kell a nyilatkoza­tot, magyaráznunk annak részelt, összefüggéseit. Annál inkább, hi­szen a nyilatkozat lényegében ha­tározza nteg a szocialista országok nemzetközi helyét, egymáshoz való viszonyukat és a szocializmus épí­tésének legfőbb feladatait—s így ve­zérfonal ls egyben a Jövő munká­jában minden kommunista szá­mára. m Az egység minden cselekvés alapja. Különösen igaz ez a meg­állapítás a politikára vonatkozóan. S ha vizsgáljuk az utolsó évszázad történetét, meg kell állapítanunk, hogy a munkásosztály mindig csak ak­kor ért el forradalmi harcában eredményeket, ha soraiban egy­séget teremtett. Mondanunk sem kell, hogy az ural­kodó osztályoknak a munkásmoz­galom kezdeteitől a legfőbb tö­rekvésük ennek nz egységnek a megbontása volt. S amint nyugod­tan mondhatjuk, hogy a szocialista országok közötti egység talán so­hasem volt annvira fontos, mint éppen napjainkban, hasonlóan megállapíthatjuk, hogv az imperia­lizmus egységbontó módszerei nem sokat változtak az elmúlt évtize­dek során. Hisz mivel próbálkoztak mindig az Imperialisták? Provokátorokkal, fizetett ügynökökkel, kitenyésztett munkásarisztokratákkal, majd ké­sőbb: a -sárga szakszervezetekkel*, a nacionalizmus szitásával. S ered­ményeket mindig akkor sikerült elérniök, ha a munkásosztály so­raiban megbomlott az egység, s képtelenné vált a szervezett cse­lekvésre. Így történt ez legtöbb­ször. Ma már persze egészen más a helyzet, hiszen nemcsak a Szovjet­unió, hanem egész sor népi de­mokratikus állam léte bizonyítja a szocializmus erőinek világméretű előretörését. S ha Sztálinnak az osztályharc állandó élesedéséről szóló elmélete nem is általános ér­vénnyel helytálló belpolitikai érte­lemben, a nemzetközi helyzetre vonatkozóan feltétlenül van létjo­gosultsága. Hiszen a szocializmus erőinek világmé­retű előretörése nagyobb védeke­zésre, azaz ellentámadásra sar­kallja az imperialista országokat. Tehát ilyen értelemben szükség­szerű bizonyos éleződés a két vi­lágrendszer között A szocialista országok számára kézenfekvő a bé­kés versengés lehetősége. De a nyugati hatalmak jól tudják, hogy ebben a versenyben előbb-utóbb alulmaradnak (amint néhány tény, a szovjet műhold felbocsátása stb. már utal erre a majdan bekövet­kezendő végleges kudarcra). Az imperializmus számára tehát egy "kiüt* maradna ebből a zsákutcá­ból — a harmadik világháború ki­robbantása. Ám elmúltak azok az idők, amikor egyes tőkés hatal­mak a maguk kénye-kedve szerint robbanthatták ki a háborúkat. Ma olyan erő állja útjukat, amellyel aligha mérkőzhetnek: a szocializ­mus, a szocialista tábor országai. S minthogy ez az erő szinte a leg­végsőkig útját tudja állni egy im­perialista háborús kezdeményezés­nek, Nyugat számára egy közbülső megoldás kínálkozik a szocializ­mus elleni világméretű harcra: el­lentét szítása a szocialista táboron belül, a kapitalista országokban működő kommunista és munkás­pártok szembefordítása a Szovjet­unióval és a szocialista tábor or­szágaival. Az imperializmusnak ez a takti­kája 1956-ban indított koncentrált támadást a szocialista országok el­len: a lengyelországi eseményeken és a magyarországi ellenforradal­mon keresztül. Az imperializmus a XX. kongresszuson feltárt hibák kiaknázására törekedett, s e két­ségtelenül meglevő hibák felnagyí­tásával keltett tömeghangulatot. Lengyelországban még sikerült a szocializmus erőinek megakadá­lyoznak a fegyveres ellenforradal­mat, de Magyarországon október 23-ával megdördültek a fegyverek: véres ellenforradalom robbant ki, s csak a néphez hű kommunisták és a Szovjetunió segítségével sike­rült megakadályozni a fasizmus restaurációját, s megvédeni a népi demokratikus rendszert. Az imperializmus terve tehát csak részben sikerült. De ezt a rész­sikert is megpróbálták teljesen ki­használni. A népi demokráciákat szembe akarták állítani a Szovjet­unióval, s igyekeztek a nyugati or­szágok dolgozó tömegeiben is el­lenszenvet szítani a Szovjetunió ellen. Az imperialista próbálkozás azonban csúfos kudarcot vallott. S ha vissza is vertük a háborús ve­szélyt és meg is akadályoztuk azt, hogy éket verjenek a szocialista tá­bor országai közé, őrködnünk kell továbbra is egységünkön, mely lé­tünk, cselekvésünk, sikereink és győzelmünk alapja. Szembe keü tehát néznünk a szo­cializmus ellen indított imperialista támadás "ideológiai kísérő zenéjé­vel is*: a "nemzeti kommunizmus*, a "Sztálintalanítás*, a "semleges­ség*, más-más hasonló revizionista illúziókkal — azokkal az elméletek­kel, amelyekkel a tömegeket pró­bálták és próbálják ma is félreve­zetni az Imperialisták. A nyilatkozat megállapítja: »... a kommunista pártok úgy vélik, hogy a jelenlegi viszonyok között a fő veszély a revizionizmus, más szó­val a jobboldali opportunizmus, mint a burzsoá Ideológia megjele­nési formája, ámely bénítja a mun­kásosztály forradalmi energiáját és a kapitalizmus megőrzését vagy visszaállítását követeli*. Ez a vilá­gos meghatározás senkiben sem hagyhat kétséget a fő veszélyt és a fő feladatot illetően. De tudjuk azt, hogy — bár a revizionizmus elleni következetes harc rendkívül fontos tényezője és erősítője ma a munkásmozgalomnak, ez a harc inkább következménye, nem pedig alapja az egységnek. Igaza van Hruscsov elvtársnak, amikor arról beszél, hogy ne a különbségekről beszéljünk, hanem arról, ami közös. A nyilatkozat a kővetkezőképpen deklarálja ezt: "A szocialista álla­mokat egységes baráti közösségben tömöríti: a szocializmus közös útja, a társadalmi-gazdasági rendszerük és az államhatalmuk közös osz­tálytartalma, a kölcsönös támoga­tás és segítség szükségessége, a cé­lok és érdekek közössége az impe­rializmus ellen a szocializmus és a kommunizmus győzelméért vívott harcban és a közös marxista—lc­nin'-ta ideológiájuk*. Aligha lehetne ennél pontosab­ban megfogalmazni a szocialista tábor egységének szempontjából hatalmas fontosságú közös vonáso­kat. Természetesen a nyilatkozat részletesen kitér a helyi, nemzeti sajátosságok figyelembe vételének nagy jelentőségére is. De nézzünk csak egy példát a közös vonások jellemzésére. Az októberi ellenforradalom ide­jén a baráti országok elsőkként siet­tek segítségünkre, s nem beszélve a Szovjetunió testvéri segítségéről, a népi demokratikus országok, a szovjet, a román, a cseh, a len­gyel, a német, a kínai nép élelem­mel, áruval, szénnel, nyersanyag­gal járult hozzá talpraállitásunk­hoz. Ezzel szemben a nyugati ha­talmak csak ígérgettek. De meg­említhetjük az elmúlt évek tapasz­talatait is — amikor a Szovjetunió számtalan példáját mutatta az ön­zetlen, baráti segítésnek és támo­gatásnak. Ezt nem lehet letagadni, nem lehet elferdíteni. S ha az egységről beszélünk, be­szélnünk kell ennek az egységnek a tartalmáról is. Hisz elég csak egy pillantást vetnünk a nyugati világ­ra, láthatjuk, mint marakodnak egymással a nagyobb és kisebb ha­talmak — mert állítólagos egysé­güknek nem az egyenjogúság, nem a társadalmi fejlődés, nem a hala­dás, hanem az érdek, a tőkés ki­zsákmányolás az alapja. Ezért csak időleges megegyezéseket érhetnek el. míg aztán elöbh-utóbb úgvls ki­ütköznek a nagv és kis halak kö­zött a különbségek, az érdekellen­tétek. Ezzel szemben a szocialista országokat a közös cél, a közös eszme tömöríti egy­ségbe az emberi haladásért, a békéért, a szocializmusért vívott harcukban. Ezt bizonyítja nemcsak a mostani nyilatkozat, hanem a Szovjetunió 1956. november 30-i. a szocialista országok egymáshoz való viszonyá­nak alapelveit megfogalmazó tör­ténelmi dekrétuma is. őrizzük a szocialista tábor egy­ségét, mint a szemünk fényét, mert ez az egység az erőnk, előrehaladá­sunk és végső győzelmünk alapja. P . Z.

Next

/
Thumbnails
Contents