Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-05 / 285. szám

Csfl»?rf»k. 19.77. dTcmhcr S. a Csatlakozott a moszkvai békekiálfvónyhoz az Országos Béketanács elnöksége Az Országos Béketanács el­Upkijégc szerdán ülés) tartott, amelyen Hantos Jánosnaka béketanács titkárának beve­zető szavai u'.qp Darvas József, az Országos Eékala­nács elnöke, a Béke Viláata­nács tagja beszélt a Béke yi­lágtanács stockholmi békefel­hívásáról és a moszkvai béke­kiáltványról, valamint a ma­gyar békemozgalom felada­tairól. Szólott arról, hogy a Béke Világtanács irodájának stogk­holmi ülése megállapította, az erőszak-politika következ­tében az egés% világon vég­zetes veszélvek alakulhatnak ki. Utalt g közén keleti hojy­zetre, az Algériában továhb­folyó vérontásra, s arra, huny a gyarmati népek felszabadító küzdelmei ellen erősödik a •nyomás az Eisenhq\vcr-dokt­rina ftlBRjáf­Darvas József a továbbiak­ban részlelesun szólott a má­sik ng/ív jelentőségű határo­zat, a kommunista és mqn­káspártok moszkvai béke­nyilatkozatáról, amely mipt­egy feleletként érkezeit a stockbulroi határozatokra- A moszkvai békekiáltványnak a aenvzetköíi békemozgalom é|eléhi!n egész küliin'cges je­lentősége lesz — állapította meg. Bnnek már sok jele vgn. A kiáltvány megjelenése Ója világszerte erősödik a hé­kemozsjalom Ennek egyik jer Iff például: a NATO-országok hekamnzgalmai közös kiált­vánnyal fordultak az emberi­séghez és a kormányokhoz a fegyverkezési hqj szg meg­szüntetéséért. — fielyes, ha e jfét bagy jeientőgófiö őetemsntifflunal kapcsolá!t|§n a<= prsséftes Bé­ketanacs elnöksége kifejezi egyetértését, valamint azt", hogy minden erűvel küzd a nyilatkozatokban lefektetett félőkért, — a maaygp béke­mozgalom kiszélesítéséért és megerősítéséért. — Nem lenne azonban elég, ha beérnénk egy ilyen elvj ír, iiaikqzgttal. Az elkövetke­ző hónapokban a magyar békafoígalom az eddig nel jóval nagyobb tevékenységet fejtsen ki. A iesfcttíMNRlh kofiiy a Hazafias Névjroidbn/i, g nóiaitfffíbon, g gzukszevver zefel,ben, az egyházi békf­Huisfiglmi szervezetekben, — és éjtalébou mindenül!, ghbr i>a hatákörijk elér, — gyálé­seken. értekezletekán, minél szélesebb körben ismerfessjjk és népszerűsítsük a két dg­kwmenlymot. Ezek a dokvr mentumok igen sak anyagot adnák ahhoz, hogy g pyűlégpk és az értekezletek valóban figtékonuak, éroekhen gazda­gak legyenek. Ezt az akciót a következő hetekben bonyo­lítjuk le tnepnei, üzemi gyű­lések formájáhan. Ezután tpbb felszólalás hangzott el, majd az ülés Hantos János záraszavával ért véget. Az Országos Béketanács iségének nyilatkozata A béke megvédéséért fo­lyó nemzetközi harcnak az elmúlt hetekben két nagy je­lentőségű eseménye volt. Október 2ü—2g-án ülést tartott Stockholmban a Bé­ke-Világtanács irodája és fon{os határozatokat fogadott sl, amelyek megszabják a világ békemozgai mának idő­szerű tennivalóit, g határo­zatok megállapítják, hogy a Közép-Keleten továbbra is fgnyeget a háború tűzvésze. A péke-Vtyágtaqács irpriája éppen ezért felhívással for* öult a? gbis? kniEgyálésér hogy tegyen hathatta ín* tézkedésaket a Szíriát fenye­gető agresszió elhárítására, l'.legáljiipítják a storkiioimi batározgtqk, hogy Euvqpá­han a fa veszély 4 "német mi­litarizmus feltámasztása és az az elhatározás, hogy a nyugatnémet hadsereget atoirdeüvverekkel látják el. Az emberiség általános héke­yágya és a b®ke erőinek mln­dan eröfeszi(•>..» clhnóre sem sikerült eddig eredményt el­érni a lgszgrelés, a nukleáris kísérletek megszüntetése és a nukleáris fegyverek effil­tésa kérdésében. Ezért a Békr-Vnágfaoáes a jBvő évre viláykongresz­sziist hÍY fgybe a leszere­lésért és a nemzetközi együttműködésért, A stockholmi határozatolc­j'a mintegy válaszként hang­zott el november 22-én a kommunista és munkáspár­tok moszkvai békekiáltványa. Ez a békeszózat — amely a hékeharc egyik legnagyobb jelentőségű dokumentuma — a reménység üzenetét adta hírül a világ népeinek. A moszkvai bckekiáltvány a kommunista és műokásnár­toknaft azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a háború nem elkerülhetet­len. a háborút meg lehet akadályozni, mert a világ helyzete ma alapvetően más. mint volt akár az el­ső, akár a második világ­háború előtt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom gvőzclme követ­keztében — amely elsőként a béke jelszaypt írta zászlqira — ma már csaknem egymil­liárd embéF Ól a szocialista világrendszerben, védelmez­ve a béke ügyét. Ez az óriási világerő — élén a hatalmas insrj. technikai, tudományos eredményeket elért, s a világ jpcerősebb hadseregével ren­delkező Szovjetunióval — a héke megvédésének egvik fő hiztfisfléka. fin a béke védel­mének új erőforrását jelen­tik a felszabadult és a sza­badságukért küzdő gyarmati népek is, újabb százmiipók Ázsiában és Afrikában. A béke megvédése ipa !e­bpfséges: pz a btrtps remény­ség hatja át a moszkygi bé­kekjűÜvány minden sorát — pgyben azpnbap az éberség­re. cselekvésre hívó figyel­rpeztptés is, hpgy e lehetőség valóra váltása kemény harcot, nagy erő­feszítést követel a világ minden békét akaró embe­rétől. ""titimii't'Mtwwmt'tiumf Harcot, erőfeszítést a fegy­verkezési hajsza megszünte­téséért, az alom- és a hid­rogénf egy verelt kel folytatott kísérletek megszüntetéséért, e fegyverek eltiltásáért, a ka­tppai tömbök felszámolásá­ért, a német militarizmus fel­támasztása ellen, a kollektív biztonságért, az imperialista beavatkozási kísérletek ellen, a különböző társadalmi rend­szerek békés egymás mellett élésének politikájáért. Egyes imperialista és mono­poiisUf köpik — mjntanejpiőít az Anicrjít/.i Egyedik Altepvitt — nem #k«rják megszüntetni a hidegháborút ís peijt akarnál, lemondani az erőszak-politika olkabiwásám1, s tz étaa-iá fe­nyi gelésként tartja nz emhrriség foie fölött egy mjp.den eddigl­p'i puszlíLóbfí liijboríj yeszélypt­pZt a veszelyl pi lp)>pt liáiílgni, de chhpz a ),ékc mipdcn hívé­nek a hejytá'lási) szükséges. fenyegető veszélyekkel szemben, s a béke megvédésének az elha­tározása is megerősödött az eiu­berekben. Mimién lclmicségc megvan annak, hogy a béke­mozgalonrha 6i, széles töniege­ket veajHuik b& liM ét ífifr'­iigosító szóval keit líuJuipunk minden ióakaralú emberhez —' politikai és világnézeti meggyő­ződésére való különbség nélkül, s inindenlubez --, *ki ktsz .a ma legínnlosaiib feladatának, a bé­ke védelmét vallani és kész ezért tey.ékgpyke4nj. .Bennünket, ma­gyarokat kőiögösen közelről érint a német militarizmus fel­támgszlása, a njugaIgémet had­sereg atomfegyverekkel való fel­szerelése. Az atomháború réme közel került halárainkhoz is. Ez gjlat iíUykmi' yp'ih Ipgfop'o­sahh nepizelj ügyünk. Felhívjuk a békebizotleí­eiokat, a béé e mozgalom ba n részvevő összes szervezete­Az Országos Béketnnács cl- ket. a béke üsvéérL felelósse­nökséfre - mjpt a magyar béke- ket érző műiden embert, itenv mozgalom vezető uwtüMc -- ki- közös erővel adtunk új. yz jelent;, liogy a siocki-olmj h*tá- gd4jk»tiél naevobb lendületet N.,átokkal és a moszkvai béke- » békpmwpkának. A lesélső kiáhyánnyal enyhért és kész «z & lf-ötoptoeabb tepndo KOft azokban h.felilcícit elvek alap- "te^erveznj a stockholmi ján, a bennül: nw.gfogalmswtt ^átwaok. ós a mftszkvai célokért minden erejével küzde- s/zileskoru is­m, lfüiijpijsen nagy öriiounfl fogadja n hékrkiáltyápyiiak azt a yeményt a (JA iprgáilafiílátát, hogy a báliúrú nem glkarülhptet­len, hogy a hé két meg lehet vá­dajú —, ugyanakkor a maganmp­Uájára is iránytmulatónak érzi azt a következtetést, hogy fokoz­ni kall az éberséget, a béka erői­nek szervezését. Eláltat nemcsak a háború osszak ap­alaposübb maftotését és egt csőim a minél (remzplknzj táiékf)fts»juesal. Íf4 bpjl múínw az 4W»­crő bclfés f<:lb;iszi?ái4s;ti!.,k nagyszert} lehetijscgPÍre, az áj aranykúrra, amelynek napja t'pjvirraúúbgn van. Apuini cs fciicasdpni hejj n#­uünkben a nuoek közötti ha­rútsác érzését, kűzrivp a na­Egy eszme jegyélben Mit tanultunk a Francia Kommunista Párt Szegeden járt küldöttségétől? Gyakran járnak nálunk különböző Országok, népek küldöttségei s mind­egyikük szívesen látott, kedves ven­déget Szegednek. Többnyire azonban 0 Szpvjetunióból, vagy a népi demok­ratikus országokból érkeznek hoz­zánk. Nem rajtunk múlik, hogy Nyu­gatról, a kapitalista országokból keve­sebben, ritkábban jönnek, hisz szíve­sen látunk Uárhpnnan bárkit, aki ha­ráü szándél;kal, az ismerkedés jegyé­ben közeledik. Meghitt barátok tapaszíaioiCkeréje Már csak ezért is különösen jóleső érzés volt találkozni és oly barátian ejbcszélaelnj a Francia Kommunista Bárt hazankban tortuzkodo küldöttsé­gével. A velük való találkozás is meg­mutatta, mit jelent a nyelvek külön­bözőségének adakályait átlépő nem­zetközi összefogás, az egy eszme ve­zptte emberek testvéri kapcsolata. A szegedi pártbizottságon folytatott több órás meghitt beszélgetés alkalmával Úgy túnt, mintha egymást régről is­mert bprátok ülnének együtt. A sok gyakorlati hasznos tapaszta­laton, a beszélgetésből adódó tapasz­talatcserén túl más, igen nagy értéke ls vojt ennek a baráti eszmecserének. Legfőként az, hogy megerősítette az egymáshoz tartozás érzését. Megerősí­tette azt a tudatot, hogy országhatá­roktól függetlenül barátaink élnek mindenütt a világon s nincs olyan nép, amelyben ne hatna és ne erősödne egyre jobban a marxizmus—leniniz­mus világhódító eszméje. Rendkívül bensőséges és tanulságos volt « Textilművekben lefolyt baráti beszélgetés is. Kifogyhatatlanul árad­tak kérdések a francia elvtársakhoz s ők is kifogyhatatlannak bizonyultak a feleletek adásában. A beszélgetés részvevői — több szegedi üzem kül­döttei — a francia dolgozók életével ismerkedhettek e rövidnek tűnő né­hány óra hossza alatt. Hogyan élnek a francia asszonyok? Az asszonyok különösen arra voltak kíváncsiak, hogyan élnek a francia asszonyok. S meghallhatták. Meghall­hatták, hogy nagyon kevés vállalatnak van bölcsődéje, vagy napközi otthona. A francia ipar központjában, Szajna megyében például, ahol három millió 9 bérből és fizetésből élők száma, csupán 17 vállalatnak van bölcsődéje, vagy napközije. De hogyan is költene Ilyesmire a francia állam, amikor az algériai háború frankjába kerül napi két milliárd Franciaországnak? Ezt az összeget pedig a dolgozók élet­körülményeinek megjavításától kell elvonniok. Ezért ls harcol a Francia Kommunista Párt áz algériai háború ellen, de azért is, hogy minél keveseb­bet kelljen sírniok az asszonyoknak, akik férjüket, fiaikat vesztik el ebben az igazságtalan háborúban. S hallhat­ták a szegedi asszonyok azt is, hogy az plmúlt másfél év alatt milyen ha­talmas áremelkedéssel kell megküz­deniük francia asszonytársaiknak. A bérek az egyik legjqhban fizetett szak­mában, a vasiparban csupán 10 és fél százalékkal emelkedtek, ezzel szem­ben például a vaj ára 34 százalékkal, a burgonyáé 8íj százalékkal, a húsfélé­ké 11—19 százalékkal, a gáz díja 30 százalékkal lett drágább, a tojás ára pedig éppen kétszeresére emelkedett. (Az AFP francia hírügynökség lapunk más helyén közölt, éppen ma hoz­zánk érkezett jelentése újabb nagy áremelkedésről számol be.) A francia tőkések és a magyarorsiági ellenforradalom Arról ls érdeklődtek többen, hogy milyen visszhangja volt Franciaor­szágban a magyar ellenforradalmi ese­ményeknek. Meghallhatták a szemta­núktól, hogy kik voltak azok, akik Franciaországban az elleníorradalmá­rok mellett szónokoltak. A tőkések és mindazok a nagypolgári elemek, akik ezt szovjetellenes hadjáratnak akarták felhasználni saját népellenes céljaik érdekében. A becsületes francia dol­gozóknak azonban éppen a Francia Kommunista Párt felvilágosító mun­kája nyomán nagy örömet jelentett, amikor megtudták, hogy Kádár elv­társ vezetésével megalakult a munkás­paraszt kormány, és kérésére szovjet csapatok segítették meg a magyar né­pet. A francia munkások gyorsan megértették a helyzetet. Amikor a Champs Eliséen tüntető fasiszták a kommunista párt központi székházá­nak épületét akarták felgyújtani, ak­kor minden becsületes munkás kap­csolatot tudott teremteni a magyaror­szági és a párizsi események között. Láthatták a francia munkások, hogy kik azok, akik a magyarországi ellen­forradalmat támogatják. Pjnay-, Schu­nian- és Bidault-féle francia tőkés politikusok hívei vonultak fel a ma­gyarországi ellenforradalmat éltető tüntetők soraiban és ebből a becsüle­tes francia munkások megértették, hogy nekik hol a helyük. A francia munkások ugyanis nagyon jól tudják,; hogy ha a tőkéseknek valarqi jó. ak- ; ltor gz nekik nem lehet jó. Elmon- J dottá-k a francia elvtársak, hogy ép-1 pen ezért, milyen nagy örömet jelen- J tett a szovjet csapatok segítsége. "Na- j gyon bojdogok voiíunk — jelentették J ki szegedi beszélgetésük alkalmával —, • mert tudtuk, hogy ez az egyetler) le- £ hetőség p magyar nép békés, boldog ; életének biztosítására. Noyember | 4-ének pjszakájáp pártunk politikai j bizottsága ezért össze is ült és határo- ! zatQt hozott, amelyben kinyilvánítja s együttérzését és támogatását a ma- j gyar foBradalmi munkás-paraszt k01'" mánnya} és a szovjet csapatok segít' ségül hívásával. Akik azt hitték, hogy Magyarországon a történelem kereke visszafelé fog forogni, nagyot csalód­tak.* rémétől lehet piegseabadí- rovinisata elfp­U»i az emberiséget, hanem M'^g ellen Ismertein, ke l a hidegháborútól is a mas népek- mmdenekejptt a meiegnaborutQi is. szocialista orszóoqk. a uvaf­.Napjainkbnn az egei. vilA- ma(i ^^ felszabi£jult és a gon a legfontosabb feladat a hé- szabadsáKM^f| ku,dö „ének ka védelméért való harc* - fíetét kUltŰ>áiát. mondja a azoe.ali.ta országok Az 0rszá(,os Béketanács kommunista és munkáspárttá. eíf)ü((.tóce - a népek kögöttl képviselőinak mészár nyilat- ba,áts4a gondolatának ip­kozata E gondolat ,gaz t m. is gyében _ elt,alaro/.ta. h0U7 valljuk, gppen azért , ll.alaroz- &v első felél*,,a vj­tuk, hogy a magyar békamozga- tógbék^konaresiizusm vrJ6 lom munkáját megerősítjük, te- j^szijlas szellemoben mpg­vékenységi körét kiszélesítjük. szervezi ^ népek bavátsaaa Alig egy esztendeje, hogy ha- hónapiát. sq|; ország küldöt­zánkban — az imperialista kiírok (ejne|? a részvételével. lémogatásávat — ellenforradalmi felkelés robbant ki, veszélyez­tetve nemcsak a néphalaimat, nemzeti függetlenségünké!, ha­nem népünk, a az egész világ békéjét is. ellenségei körök állal "magyar-ügy*-nek nevezett mint a leckuzvetlenebb Felvilágosító és mozgósító munkánkban a stocholfltl határozatok és a hékcnji­latkozat két fő követelésé­nek kpli állania, céh. ellenforradalmi kísérlet nemcsak fiak: az alom- es hidrogén a mi ügyünk volt: végső soron íegyver-ktsórletek haladek­a háború és héke erői ütköztek talan beszüntetéséért, és e öt ás fél millió szavazót eieje A írancja elvtársakkal folytatott be­szélgetés tanulság volt arra nézve is, hogy a burzsoázia mindig lesben áll. Megmutatták ezt a magyarországi elr | leníoryadalommal kapcsolatos francia; események, a francia polgári politiku­sok hirtelen megmozdulása, amely azt a célt szolgálta, hogy elszigetelje ; a Francia Kommunista Pártot. Készek voltak bárkit és bármiféle erőket tá- : mogatni, amelyeit a kommunisták, a : népi demokráciák ellen Irányultak. Franciaországban azonban kemény fal­ba ütköztek a burzsoázia erői. Ma még ott a burzsoázia van ugyan ha­talmon ás tőkés kormány áll az or­szág élén, de ezzel szemben hatalmas erő az pz öt és fél millió szavazat, amely a Francia Kommunista Párt mögött áll, s amely a lényegében szét- : aprózott erejű és egymással is civako­dó polgári pártokkal szemben Fran­ciaországban a legerősebb párttá teszi a kommunista pártot. A francia elvtársak szegedi látoga­tása ily módon két dologra is figyel­meztetett. Egyrészt arra, hogy a bur- ] zsoá/ia nemzetközt szálai szorosan ösz­szeszövődnek és szoros a kapcsolat a i magvar ellenforradalmárok, avagy a ! párizsi tőkések s így tovább, az ame- j rikai monopolkapitalisták között. De • arra is figyelmeztetett, hogy Francia- | orszáeban öt és fél millip, a kpmmu- í mstúkra szavazó becsületes ember él. j s ki tudja hány millió békére vá­gyó ember küzd ott a burzsoázia poli­idiájának céljai ellen. S ez jelenti az igazi erőt Párizsban, vagv New York­ban. szerte a világom L. Z. itt össze. Jóleső érméssel állapít­hatjuk meg, hogy az ellenforradalmi kísérlet leverése óta országunk ele­te konszolidálódott. Né­pünk tanult az elmúlt cv tragikus eseményeiből, a múlt sQk tanulságát levon­tuk, éberebbek vagyunk a fegyverek gyártásának és al­kalmazásának a legrövidebb időn belüli feltétlen betiltá­sáért fclvó harcnak. Hisszük, huev a magyar bé­kemozgalom számíthat min­den jóakaratú ember cselek^ vő részvételére. Az Országos Békefaníes Elnöksége. A Szovjetunió Kommunirta Pártja Közponli BizoHsógának, a Legfelső Tanács Elnökségének és a Szovietunió Minisztertanácsának köszönete Moszkva: A Szovjetunió Kommunista Pártiának Köz­ponti Bizottsága, a Szoviet­unió Legfelső Tanácsának El­nöksége és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa hálás köszöne­tet mond minden szervezet­nek és maeánszeniélvne|i amelvek és akik a Nuav Ok­tóberi s?pciaiista Forradalom 40. óvfprduló.ia alkalmából üdvözletüket küldték a szov­jet „épnek cs a Szovietunjó Kommunista Pártiának Ujabb áremelbedéHi huUam I ranciaország* ha a Az elkövetkező napokban — mint a párizsi sajtó né­hánv lapta bejelenti — Fran­ciaországban rendkívüli ár­emelkedési hullám várható. A drágulás egyes árucikkek­ben máris bekövetkezett. Igy december 1-től a tej és a vaj ára magasabb lett. A Szaina meavei orefektúra rendelete szerint g marhahús áremelkedése 20—100 frankig terjed az újabb szabályozás után. a várizsi állami színhá­zakban vedig 10—20 száza­lékkal emelik a helyárakat, Az úl adok hatálybalépése következtében megdrágulnak a hgnglemezek. a rádiók, a televíziós készülékek, a mg­torkerékpárok. a szénitöszp­rck. az ékszerek, szőxmék fs az elektromos készülékek. A várható adókulcs-növelés következtében még lühb szol­gáltatás árát emelik fel Azzal, hogv a keg-mágy több árucikk adómentességé­nek. az állami szubvenciók eltörlését és oeves áruk árá­nak ..kiigazítását" ten-ezü további áremelkedéseket .ké­szít elő.

Next

/
Thumbnails
Contents