Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

Vasárnap, 1957. december 1. 7 Már nem sokáig less ismeretlen A proletár internacionalizmus folyó a Tissa revizionista tagadásáról Tiszakutató-napon vitatták meg a kutatás új kérdéseit Szegeden Telnap délelötl 10 órakor kes. hoav a természettudo- résztvevői tették meg hozzá­a Természettudománvi Kar mánv kutatói tervbe vették a szólásaikat: délután az Ál­Adv téri előadótermében a Tiszával foglalkozó művésze- latrendszertani Intézetben a tiszakutatók néoes konferen- ti — képzőművészeti, irodai- biológusok, az Éghailattani ciáia zailott le az egvetem mi. népraizi és zenei — Intézetben pedig a többi tu­Allatrendszertani Intézeté- anvag összegyűjtését is. dománvos ágak képviselői a Az előadó ismertette a ku- tervezet részletkérdéseit vi­tatómunka néhánv szervezeti tatták meg. nehézségét, maid felhívta a A tiszakutató expedíció Tiszakutató Munkaközösség- munkája különösen azért ér­ben kooperáló különböző tu- dekes. mert a Tisza az egyei­dományos szervek figyelmei len olyan folyó, mely alföldi egyetemi tanár. dr. Kolozs- arra. hoav az eddia kialakult mederben folyik, egész folvjt­A jobboldali nek rendezésében Az elnök­ségben dr. Greauss Pál egye­temi rektor, dr. Wagner Richárd, a Természettudomá­nyi Kar dékánia. dr. Ábra­hám Ambrus akadémikus. várv Gábor egvetemi tanár, jó kollektív szellemet a tfi­dr. Donászi Ernő tudomá- rabbinkban is őrizzék mea nyos kutató és Szabó Árpád. Dr. Kolozsváry Gábornak, a szegedi városi tanács kép- a tiszakutatás vezetőiének viselőie foglaltak helvét. Az előadása• után dr. Donászi ülést dr. Greguss Pál nvi- Ernő. a Halkísérleti Állomás totta meg, maid dr. Kolozs- tudományos kutatóia tartotta várv Gábor tartotta meg be- meg előadását, melvben a számolóját a tiszakutatás ed- Tisza monográfiájának ter­digi történetéről és mai állá­sáról. Megemlékezett JVfar­sigli Laios Ferdinándról, aki az 1600-as évek végén először írta le a tiszavirágot és a lestőbuzért. Utána a XVIII— XX században alkalmi kuta­tók végezték a tiszamenti kutatásokat, 1954-ben a Sze­gedi Tudományegyetemen úiólag felállított Állatrend­szertani Intézet indította el a tiszakutatás munkáját. 1955 december eleién a Tudomá­nyos Akadémia Hidrobioló­giái Főbizottsága a tiszakuta­tás tervének kidolgozására szűkebb körű bizottságot lé­tesített Szegeden. vet ismertette. A monográ­fia kiadását 1960—61-re ter­vezik. A tervezethez a dél­előtt folyamán a plénum sa alatt, de hegyi vizeket szállít. A Tisza faunájának és flóráiénak saiátos jellegét ez a körülmény adia meg. A tiszakutató expedíció ugyan­akkor az ipari és közszük­ségleti vízszolgáltatás, a Ti­sza vizének mezőgazdasági felhasználhatóságának sok. ma még tisztázatlan kérdését is megoldja, s ezzel közvet­len népgazdasági feladatot is szolgál. JCeddm (Umankít Szeged tu .4 "Külvárosi legenda« című Kossuth-díjas rendezője, vala­ki magyar film igen nagy érdek- mint Tordy Géza. a film [ősze­lődést váltott ki u szegcdi dol- replője és előreláthatóan mások gazokból. A városi tanács mű- is a film szereplői közül Vita­Velődésügyi osztálya ezért a vezetői dr. Lökös Zoltán, a Dél­... Csongrádmegyei Moziüzemi Vál- magyarország szerkesztő bizoll­A Szegedi Állatrendszerta- '«'«»«' közösen ankétot rendez, ságának tagja. .4; ankét kedden ni Intézet 1956-ban és 1957­ben a Tisza egész magvaror­szági szakaszát végigkutatta. Hatvannégy helyen gyűjtöt­tek eddia a kutatók. 400 fiola tovar, 20 nagyobb üveg egyéb állattani anyag áll jelenleg feldolgozás alatt. Az Acla Eiologia Szegediensis harma­dik kötete első. második fü­zetei. a Pedagóáiai Főiskola 1957-es évkönyve már tartal­mazzák a kutatóutak alap­ián írt dolgozatokat. Kész. dolgozatok is vannak a szer­kesztőségben valamint to­vábbiakban is készülnek a részterületekről a dolgozatok. Ismertette Kolozsvárv pro­fesszor a Tiszakutató Mun­kaközösség tagiainak beszá­molóit és azokat a témakö­röket. amelyekkel a munka kutatás közben bővült Érde­amelyen a szegedieknek alkal­muk nyílik e filmet részletesen megbeszélniük magukkal a film alkotóival. Aj ankéton ugyanis részt vesz Máriássy Judit, a film írója, Máriássy Félix, a film délután jél 5-kor kezdődik a Szabadság Mozi kultúrtermében (a mozi első emeletén) és min­den érileklődöl szívesen lát a rendezőség. A; ankéton belépő­díj nem lesz. Üzemek és iskolák is részt vesznek a könyvek árusításában a téli könyvvásár idején A könyvterjesztő vállalatok befejezték előkészületeiket a téli könyvvásárra. Az Iskola utcai könyvesbolt mintacsomagokat készített külön az üzemek, külön az általános és külön középisko­lák számára. Az üzemi és iskolai könyvbizományosok ezeket a könyvcsomagokat nagyrészt Az algériai háború Egyre hevesebben tombol a harc Algériában az impe­rialista francia hatalom és Algéria függetlenségéért évek ota küzdő algériai partizánok (feliagák) között Franciaor­szágnak ez a háború sok milliárd frankjába és sok ezer katonájába került már. már el is szállították a könyves­boltból. s így a megkezdődő téli könyvvásár sikeres lebonyolítá­sához az üzleti előkészületek megtörténtek. Értesülésünk sze­rint az Írócsoport és a népművelé­si csoport december folyamán üzemelőben és közületekben, hivatalokban könyvankélok meg­szervezését is tervbe vette, hogy j ezzel is előmozdítsa a könyv I hónapjának sikerét. rcvizioniz­mus a ka­pitalizmus fejlődésének azon ideiglenesen ható tendenciáit ab­szolutizálja. amelynek a bur­zsoázia — illetve általában a magántulajdon — érdekeinek megfelelnek. Hasonlóképpen a szocializmus vagy a munkás­mozgalom fejlődésének azon ideiglenesen ható ellentmondá­sait túlozza el és teszi abszolút­tá. amelyek a burzsoázia érde­kében állnak. Igy az elmúlt években egyes szocialista orszá­gok kapcsolataiban meglévő hi­bákból kiindulva a jobboldali revizionizmus eljutott a prole­tár internacionalizmus tagadásáig azzal, liogy a proletár internacio­nalizmust a békés együttélés öt alapelvével azonosította. A brlsés együttélés öt alapelve bizonyos gazdasági és politikai fejlödés következménye. Közvet­lenül kapcsolatban van azzal a lenini megállapítással, liogv a kapitalizmus az imperializmus körülményei között egyenlőtle­nül fejlődik, ezért nem egyszer­re, hanem fokozatosan jönnek létre a szocialista országok. Eb­ből szükségszerűen következik az is, hogy a kapitalizmus és a szocializmus rendszere hosszú ideig egymás mellett áll fenn. A kapitalista és szocialista rend­szer együttlétezése: ez korunk egyik jellegzetessége. A külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett Ma hangverseny a színházban A szegedi Bartók Béla Szim- ' fonikus Zeneluir ma, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel tartja meg negyedik bérleti hangver­senyét a Szegedi Nemzeti Szín­házban az Országos Filharmónia rendezésében. Vezényel: l.ultáes Miklós, az Operaház karnagya, hegedűn közreműködik: Fault György, a közelmúltban. Mün­chenben rendezett nemzetközi hegedű- és zongoraverseny egyik győztese. A mai műsorban Wé­ber Oberon-nyitányát. Mendels­sohn hegedűversenyét és Csaj­kovszkij VI. szimfóniáját, hall­hatjuk. Adókedvezményt biztosit a növendékmarhák bejeientése Senki ne mulassza el bejelentési kötelezettségét! A drotsövény mögött álló algériai hazafiak átkutatásukra várnak. "Minden algériai gyanús, aki él* — ezt a jelszót alkalmazzák a megszálló csapatok A szarvasmarhanevelés fel­lendítése érdekében a mező­. gazdasági termelőszövetkeze­tek és egyénileg gazdálko­dók által tenyésztett, minden | egy éven felüli, de két év­' nél nem idősebb, saját neve­lésű, vagy legfeljebb hathó­napos koráig megvásárolt növendékmarha után 400 fo­• rintig terjedő adókedvez­mény engedélyezhető. Ha pe­: dig a növendékmarha 6 hó­napos koráig a 160 kilós súlyt elérte, 600 forint az adókedvezmény. A most megjelent pénz­' ügyminiszteri rendelet értel­I mében — a visszaélések megszüntetése érdekében — jövőben adókedvezmény csak olyan növendékmarha után engedélyezhető, amelyre a tulajdonos 8 napos koráig marhalevelet váltott ki és ezt egyidejűleg nyilvántartás­ba vétel végett az illetékes tanács v. b. pénzügyi osztá­lyának bejelentette. A ren­delet hatálybalépésekor az állattenyésztők tulajdonában már meglevő növendékmar­hára vonatkozólag a bejelen­tést 1957. december 31-ig kell meglenni. Éppen ezért fel­hívják az érdekeltek figyel­mét, hogy a bejelentésüket tegyék meg, nehog annak el­mulasztása az adókedvez­mény elvesztését vonja maga után. Tüdőgyógyász-nagygyűlés Budapesten Algéria földjének kincse a francia trösztöké — a nyomor és a szenvedés a népé Az Orvosegészségügyi Dol­gozók Szakszervezete tüdő­gyógyász nagygyűlésének pénteki ülésén a tuberkuló­zis egyik speciális formájá­val. az úgynevezett kerek­árnyékkal foglalkoztak. Ezen azokat a nagyobb gümőkóros gócokat értik, amelyek a 1 tüdő többi részétől jól el van­nak határolva. A témáról iíj. dr. Kováts Ferenc kandidá­tus tartott referátumot, a kórbonctani részt dr. Ku­rucz János ismertette. Az Résen előadások hangzottak­éi a tuberkulózisnál alkal­mazott hormonkezelésről, j több jelentős kísérleti mitn­j káról, maid foglalkoztak a I sebészeti kezeléssel, a lég­mellkezeléssel. A nagygyű­lés dr. Böszörményi Miklós zárószavaival ért véget. „Kihúzzuk a lutrit" Holnap, hétfőn este fél 6 és fél 9 órai kezdettel rendezi meg ez-,el a címmel előadását a Sze­gedi Nemzeti Színházban a fő­városi Kamara Varieté. A mű­sorban fellép a filmekről is jól ismeri Gordon Zsuzsa, akinek sikeres alakításéi legutóbb a "Láz" című étj magyar filmben láthattuk. A vidámságot az es­ten olyan művészei; biztosítják még, mint Salamon Béla, Lata­bár Árpád. Kazal László és Mednyánszky Ágú élésének alapja: a függetlenség, a szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avat­kozás és az önrendelkezés, lly­módon a békés egymás mellett élés öt alapelve a két rendszer közötti viszonynak fontos ténye­zője lehet. Nagy Imre egyik Nyugaton megjelent könyvében azt állít­ja, hogy »neni helytálló és a marxizmus—leninizmussal nem egyeztethető az olyan nézet, amely az öt alapelvet a világnak két rendszerre való megosztott­ságából kiindulva szemléli és ér­vényességét kizárólag a ka­pitalista világra korlátozza. Az öt alapelv... a szocia­lista társadalom építésének mun­kájában is hatalmas mozgató erő». (Nagy: Nép nevében Ili­fej. 32. old.) Itt tehát Nagy Im­re tagadja — bár a marxizmus­leninizmusra hivatkozik —, hogy a békés együttélés öl alapelve a kapitalista és a szocialista rend­szer együttélésének következmé­nye. Következésképpen tehát el­jut ahhoz a megállapításhoz, liogv a szocialista országok egy­más közötti viszonyát is ezek­nek az alapelveknek kell szabá­ly ozuiok. Ezt így fejezi ki: ».. • a szocializmus építésének viszo­nyai között, a hatalmon lévő munkásosztály, nánt az össz­nemseti feladatok megtestesítője, csak az öt alapelvben lerögzített nemzeti eszmék alapján lehet a proletár nemzetköziség igaz har­cosa«. (I. in. III. fej. 34. o. — A kiemelés e cikk írójától való.) léhát Nagy Imre szerint a bé­kés egymás mellett élés öt alap­elve azonosul a proletár nemzet­köziséggel? Ez nyilvánvalóan Ilit íll is — burzsoá-érdekeknek megfelelő — azonosí­tás, hiszen az öt alapelv kifejez­heti ugyan a két rendszer bé­kés egymás mellett élésének kö­vetelmém eit, de nem tartalmaz­za a szocialista országok és a munkásmozgalom összefogásá­nak szükségleteit: a munkásosz­tály kapitalizmus elleni harcá­nak, összefogásának szükséges­ségét. A proletár internacionaliz­mus lényege éppen az volt és ma­rad, hogy a tőke elleni harc si­kere érdekében szükségessé teszi a munkásmozgalom és a szocia­lista tábor országainak összefo­gását. Ez a lényeg. Az összefo­gás formái, módszerei változhat­nak és változni is fognak —, de a lényeg állandó. Nagy Imre ta­gadja a proletár internacionaliz­musnak ezt a lényegét, ez derül ki a tömb-politikával kapcsola­tos állásfoglalásából is, Előre bocsátjuk, hogy a szocialista or­szágok elitélik a tömbpolilikát, a varsói szerződés létrejöttét az agresszív imperialista hatalmak katonai csoportosulása idézte elő — erről persze Nagy Imre "megfeledkezik* és azl mondja: "Kis országok számára, ininl Magyarország, létkérdés helye­sen meghatározni helyzetünket az államok közötti viszonyok te­rén. Az országnak minden esz­közzel (kiemelés tőlem, K. D.) a béke fenntartása mellett kell kitartani. El kell kerülnie, hogy a balalmi tömbök összecsapásá­nak aktív részese legyen«. (Ki­emelés tőlem,-K. D.) (I. m. 111. fej. 38. old.) A kispolgár arra áhítozik, hogy felülemelkedjék a rendszerek harcán, szocialista maradjon anélkül, hogy a bui­zsoázia ellen, az imperialista ag­resszió ellen harcolna. Hogy öl végső fokon miről van szó és hogy hogyan menne végbe a tömbpolitika elleni hare, erre vonatkozóan a következőket mondja: "... a legcélravezetőbb­nek látszik a baladó demokrati­kus és szocialista (kiemelés tő­lem, K. D.), vagy hasonló típu­sú, úgyszintén az öl alapelvet osztó másrendszerü országok egybehangolt külpolitikája és együttműködése a hatalmi töm­bök politikája ellen, semlegesség, vagy aktív egymás mellelI élés alapján. (Kiemelés tőlem. Iv. D.) Magyarországnak ezt az utat megkönnyíti földrajzi elhelyez­kedése — a semleges Ausztria és a szocializmust építő orszá­gok, köztük a Szovjetunió, va­lamint az aktív egymás melleit élés elvének alapján álló Ju­goszlávia szomszédsága*. (Im. III. fej. 39 old.) Nagv- Imre itt már kimondja i'lé/.ójál: semle­gesnek maradni és ugyanakkor szocialistának lenni. Vagyis, gyengíteni a szocializmus orszá­gainak összefogását. Itt már ki­derül az él alapelv nacionalista mivolta és internacionalista-eb lenes lényege. Hiszen ha a szocialista országok egymáskö­zötti kapcsolataikban csak a bé­kés egymás mellett élés alapjá­ra helyezkednek — tehát le­mondanak az imperializmus el­leni összefogásról —, ?ikkor a valóságban az imperializmus szolgálatában állnak. Nem is be­szélve a semlegességről, ami ato­mizálná a szocialista országokat és így minden imperialista reak­ciónak kitűnő talajt jelentene a kapitalista restaurációhoz. Mint ahogy Nagv- Imre politikája 1956. október-novemberben ezt valóságban igazolta. Ha hinni lehet könyvének, akkor az el­mondottakat. 1956 januárjában írta. ebből viszont az követke­zik, hogy az 1956 október-no­vemberi politikája nagyonis elő­re megfontolt politikai elveken alapult, vagyis tevékenysége nem magyarázható csupán az eb lenforradalom nyomásával. A proletár internacio­nalizmuson ££££ ellent a nemzetek egyenjogiisá­gának, az "össznemzeti felada­tok* megvalósításának —, sőt annak igazi megvalósulását biz­tosítja. A kapitalista nemzetek legfeljebb deklarálták a nemze­tek egyenjogúságát, de a tőke érdekei ezt napról napra keresz­tülhúzták. Ebből következően a kapitalista nemzetek egyenjo­gúsága sohasem valóstdt meg. különösen a nagy és kis nemze­tek között. Ezzel szemben « szocializmus új viszonyokat hoz létre a nemzetek között is. E viszonyt nem a tőke, hanem a proletárérdekek nemzetközi kö­zössége szabályozza. A proletár internacionalizmus lény ege, mini erre előzően utaltunk, a tőke, az imperializmus elleni összefogá­sának szükségessége — e kérdés­ben a szocialista országok nem lehetnek semlegesek —. emellett azonban a proletár inlemacfona­lizmus magában foglalja a nem­zetek függetlenségének, szuvere­nitásának. egyenjogúságának stb elismerését, vagyis a nemzeti érdekek képviseletét is. Sőt ezekkel a kapitalizmussal szem­ben magasabb fokon és mé­lyebb tartalommal valósítja meg. éppen a közös érdekből kiindul­va. Tehát összefüggés van a proletár internacionalizmus két oldala között. Ebből az. követke­zik, hogy minden politikai lé­pés, amely sérti a nemzeti önál­lóságot. az egyúttal gyengíti a proletárösszefogás nemzetközi erejét is. Ezért van nagy jelen­tősége az e téren megvolt hi­bák feltétlen kijavításának. Dc ugyanakkor az elmondottak azt is mutatják, hogy a nemzetek egyenjogétságárutk, a nemzeti ér­deknél; elismerése nem állhal ellentétben a szocialista nemze­tek összefogásának szükségletei­vel. A proletár internacionaliz­mus éppen e kettő egységét fe­jezi ki. Bármelyik oldal egyol­dalú kiemelése, a másik elhanya­golása végső fokon a nacionas lizmus feléledéséhez vezet, ah­hoz, hogy a tömegek ellentmon­dást, szakadékot, látnak a szo­cializmus építésének követelmé­nyei és a nemzeti program kö­zött, ennek pedig csak politikai reakció lehet az eredménye. Ezt a múlt év október-novemberi; hazánkban lefolyt események a gyakorlatban igazolták. Ezzel kapcsolatban egy nagyon fontos lenini figyel­meztetésre szeretnénk ulalni. A szocialista politika nem \ alúsul­liat meg egyszerre azzal, hogv létrejön a szocialista gazdaság; A politika elkerülhetetlenül al­kalmazkodik a gazdasági élet­hez, de nem egy csapásra, nem simán és nem közvetlenül, ha­nem ellentmondásokon és har­cokon keresztül. Vagyis túlságo­san leegyszerűsítik a dolgokat, akik azt gondolják hogy a szo­cializmus mint gazdasági ténye­ző, önmagától és közvetlenül elhárít minden nehézséget, pl. a nemzetek egymásközötti po­litikájában. Lenin azt tanítja, hogy »a proletariátus, pusztán azzal, hogy végrehajtja a szo­cialista forradalmat, még nem válik szentté és ez nem bizto­sítja a hibák és gyengeségek el­len. De a lehetséges hibák (és önző érdekek, — az a kísérlet, hogy mások rovására éljenek —) feltétlenül rá fogják vezet­ni.. . az. igazság felismerésére*. (Lenin: XXI. 370. old.) KALOCSAI DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents