Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-04 / 284. szám

6 Szerda, 1957. december 4. Hamnsarskföltí eredményes tárgyalásokat folytat Közel-Kelet néhány államának fővárosában A nemzetközi poiKika napi esemenye, I VÉLEMÉNYEK AZ ALGÉRIAI KERETTÖR VEN i ­RÖL ÉS AZ ALGÉRIAI VALASZTOJOGI REFORMRÓL. A francia nemzetgyűlés szombatra virradó éjszaka meg­szavazta nz algériai kerettörvény javaslatát 269 szavazattal 200 ellenében, valamint az algériai választójogi reformról szóló törvényjavaslatot is, 267 szavazattal 20ü ellenében. Ez a két szavazás bizalmi szavazásnak számított ugyan, de az a tény, hogy e szavazások során a kormány többsége csupán hatvanhétre csökkent, nem sok jóval biztatja a továbbiakban a Gaillard-kormányt. Az algériai Nemzeti Felszabadítás! Front képviselői nyi­latkozatukban elutasították a francia nemzetgyűlés által megszavazott kerettörvényt, mert Franciaország olyan meg­oldást akar Algériára erőszakolni, amely nem veszi figye­lembe az ellene küzdő nép helyzetét. "A Bourbon-palota képviselői szenvedélyeiknek és a struccpolitika jelszavainak engedelmeskedtek abban a vitában — írja a francia nem­zetgyűlés bizalmi szavazásának eredményéről az Action el­mű, tuniszi francia nyelvű hetilap —, amelyben Francia­ország és Észak-Afrika jövője forgott kockán. Franciaország ismételten elvetette mindazoknak a békés és mértéktartásra intő erőfeszítéseit, akik — mindennek ellenére — meg akar­ják őrizni a francia—észak-afrikai barátságot.« Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága ugyancsak az algériai kérdést vitatja. A bizottság hétfői ülésén a felszó­lalók — közöttük Emilie Piccioni olasz delegátus is —, a franciák álláspontja ellen nyilatkozott. Pineau francia kül­ügyminiszter, aki szintén részt vesz a vitában, sajtóértekez­letén kijelentette, hogy Franciaország nem ismeri el az ENSZ illetékességét az algériai kérdésben és nem vesz részt egy olyan határozati javaslat megszerkesztésében, amely a vita lezárására irányul. Amikor azt a kérdést vetették fel a kül­ügyminiszternek, hogy az algériai kérdést miért nem oldják meg a tuniszi, Illetve a marokkói kérdéshez hasonlóan, Pineau azt mondotta, hogy Tunisz és Marokleó, mint véd­nökség is megőrizte az önállóságát, Algéria pedig Francia­ország elválaszthatatlan része és a franciák már jóval hosz­szabb ideje élnek Algériában, mint Tuniszban és Marok­kóban. Ez a magyarázat, amely részleteiben sem nem állja meg a helyét, nem tudja feledtetni az egyszerű francia pol­gárral, hogy vezetői ismét elmulasztottak egy alkalmat 'az algériaiakkal való tárgyalásra. Márpedig a megoldás első lépése csak ez lehet — ha nem ma, akkor holnap. JAVDL EISENHOWER EGÉSZSÉGI ALLAPOTA. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke hétfőn vidéki bir­tokáról Washingtonba, az Egyesült Államok fővárosába ment és már néhány óra múlva részt vett a kormány ülésén, ahol költségvetési kérdésekről és törvényhozói javaslatokról volt szó. Hagertliy, aki sajtótitkára a Fehér Háznak, úgy nyilatkozott, hogy e minisztertanácson nem volt szó arról, hogy az elnök elmegy-e Párizsba az atlanti értekezletre, vagy &em. Walter Lippman, az ismert amerikai újságíró egyik cik­kében felvetette, hogy Eisenhower hatalma egy részéről mondjon le Nixon alelnök javára. A Liberation című francia lap már azt is tudni Vóli, hogy a KöZtáfidSágl Párt — Eisen­hower pártjának — vezetői előkészítik Eisenhower lemonda­tását a jövő év tavaszára, Nixon alelnök javára, akit 1960­ban elnökké szeretnének megválasztatni. Az angol sajtó leg­több lapja ezzel kapcsolatban támadja Nixont, akit legfő­képpen politikai meggyőződésnélküliséggel vádolnak és azt állítják róla, hogy a szükségmegoldások embere. HAMMARSKJÖLD KÖZ EL-KELETEN. Hammar­skjöld ENSZ-főtitkár pénteken New Yorkból Libanonba, majd onnan Jordániába utazott, hol tárgyalt a kormánnyal. Az Ammanban kiadott közös közlemény szerint a jordániai kormány biztosította Hammarskjöldöt arról, hogy továbbra is a legteljesebb mértékben együtt kíván működni az ENSZ­fegyverszüneti ellenőrző bizottságával. Ismeretes, hogy Ham­•marskjöld azért utazott Ammanba, Jordánia fővárosába, hogy rávegye a jordániaiakat a palesztinai fegyverszüneti bizottságban való további részvételre, mivel a jordániaiak a bizottság helyettes vezetőjének állítólagos Izrael-barát be­állítottsága miatt vonakodtak a bizottság munkájában részt venni. Hammarskjöld ellátogat Izraelba és Beirutba, Libanon fővárosába is; Kioszioiiák a Goncourt-díjat Párizs: A legnevesebb fran­cia irodalmi dliat. a Gon­court-díiat hétfőn a bíráló bizottság Roger Vailland-nak ítélte oda legúlabb. „A tör­vény" című regényéért. Ro­ger Vailland 1907-ben szüle­tett, savoyai származású szü­lők gyermeke. Filozófiát vég­zett és már korán megkezdte Irodaim! és úlságírói tevé­kenységét Előbb a szürrea­lista irányzattal próbálkozott. Franciaország német meg­szállása ideién részt vett az ellenállásban. Ekkor írta azt a recénvét. amely a francia ellenállásból merítette témá­iét. 1945-ben reaénve elnyer­te a „Szövetségesek diját". Roger Vailland a szerzője a nevezetes „Foster ezredes bű­nösnek vallja magát" című színdarabnak. „PORTALANITAS" A Hzttyas tor egy szakaszá­nak lakói úgy látszik nem hiá­ba kérték évek óta, hogy a la­kásukba tavasztól őszig fertel­mes piszok és szennyáradatot zúdító úttestet portalanítsák. Mert eddig csak dühöngeni lehetett azon: w.. hogy nyáron a közeli lá­dalcrnkathoz- szinte percenként száguldó gépkocsik az éjjel-nap­pol zárt ablakokon is "átprése­lik* a lótrágyával dúsított por­t'integet. * • s..hogy ez a keverék olyan­kor az itt lévő fűszerboltban guanóként rakódik az élelmi­szerekre .. i hogy a megye számos kit községében meg tudják olda­ni a portalanítást, de itt nem tudják megoldani. \ nyáron a dühtől többen sir­vajakadtak, amikor látták, hogy az ifiUözűkocsi nap mint nap fellocsolja a Hattyas sor tükör­sima, tiszta szakaszát, s amint a poros részhez ér, megáll, oldalt farol, s hamarosan a hátul/át mutatja a porban fuldoklók felé. Hasonlóképpen cselekszenek az utcaseprők is. Többször meg­történt, hogy négyen is buzgól­kodtak nagy seprűikkel a tiszta szalasszon, a szemetes résznél megálltak, leültek szalonnázni, majd követték az öntözűkocsi példáját. De végre •megoldódik* a probléma... Megkezdték a »portalanítást«... A szennyvíz­csatorna egyik aknájából a na­pokban kimerték a nedvdús, bűzlő iszapot, s elterítették az egyik ház előtt. Mielőtt netán tovább folytatnák az ilyesfajta portalanítást, felhívjuk erre a tanács egészségügyi osztályának fi mi elmét is. D.B, M Országos Béketanács Katolikus Bizottságá­nak ülése Az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága kedden ülést tartott. Az elnök az iilés elején bejelentette, hogy Grősz József kalocsai érsek, az Opus-pacis elnöke Mag Béla c. apátot, az Opus-pacis ügyvezeió igazgatójává ne­vezte ki. A bizottság meg­tárgyalta a katolikus béke­munka fő problémáit: így például az Opus-pacis gya­korlati tevékenységét a lelki­pásztorok között, a katolikus békelap közeljövőben meg­indítását és az egyházme­gyékben a papi békegyűlé­sek megszervezésének az ügyét. Ezekben a kérdések­ben a bizottság egyöntetű elhatározásra jutott és hatá­rozatait Grősz József kalo­csai érsek, az Opus-pacis el­nöke elé terjeszti azzal a kéréssel, hogy az Opus-pacis szervező és intéző bizottsága a határozatokat mielőbb vi­tassa meg és vezesse meg­valósításához. ' Folfényi Tibor: A VILÁGŰRI Az európai népek nem írhatják alá saját halálos ítéletüket Párizs: Az Humanité című francia lap közli kilenc nyu­gat-európai NATO-tagállam békemozgalmának közös fel­hívását. A közös felhívás a többi között megállapítja: az euró­pai népek nem írhatják alá saját halálos ítéletüket. A közvéleménynek fel kell emelnie szavát, hogy köve­telje a kormányoktól — cse­lekedjenek a nemzetközi fe­szültség csökkentése érde­kében, vegyenek fontolóra minden olyan javaslatot, amely a fegyverzet csökken­tését és Közép-Európának az atomfegyverek tekintetében való semlegességét írja eló. Ezt, a Kelet éppen úgy elfo­gadhatja, mint ,a Nyugat és mindez kedvezőbb, mintha Európát atom-hadianyagrak­tárrá változtatnák. Ez lenne az első lépés a nemzetközi feszültség enyhülése felé. Ütött az óra — mondja a kilenc ország békemozgal­mának felhívása '—, hogy a népek parancsoló szóval kö­veteljék a termonukleáris fegyverek kísérleti robban­tásainak azonnali megszün­tetését, e fegyverek haszná­latának eltiltását, s katonai tömbök politikájának felszá­molását, valamint az általá­nos leszerelést. — A Szovjetunióban elké­szült a világ legnagyobb rá­dióteleszkópja. Hossza 130 méter, a "rádiótükör* felü­lete 400 négyzetméter. Az új teleszkóp segítségével a ionoszféra jelenségeit tanul­mányozhatják és előre jelez­hetik a mágneses viharokat, j — Január 1-én lép életbe a kenyér árának felemelése Nyugat-Németországban, amikor is megszűnik a liszt és a kenyér szubvencionálá­sa. Nyugat-Berlinben két­szeres kenyéráremeléssel kell számolni. — A magyar—szovjet kultu­rális egyezmény alapján ti­zenkét tagú oktatásügyi kül­döttség utazott a Szovjet­unióba, ahol az alsó- és a középfokú oktatást tanulmá­nyozza majd, A küldöttség vezetője Fodor Pálné, a Föld­művelésügyi Minisztérium osztályvezetője. A delegáció tizenegy napot tölt Moszkvá­ban és három napot Lenin­grádban. — Rómában összedőlt az Itacable vállalat központi épü­lete rádióadójával együtt. Az épület lapos tetején dolgozó munkások észrevették, hogy a tető behorpad és sikerült mind a 82 munkásnak a ka­tasztrófa előtt az épületet el­hagynia. A kárt egymillió lí­, rára becsülik. Hl. HVM-terv... Ezt az érdekes szovjet el­gondolást bizonyára sokat fogják emlegetni a közeljövő­ben. A három betű ugyanis nem kevesebbet jelöl, mint a Holdba, Vénusz és Mars boly­gókra küldendő rakéták épí­tését. A terv egy része már a megvalósulás állapotában van, hiszen a holdrakéta felröpí­tésére rövidesen sor kerül. Thiít^&n led*, eb a% ivtAo^ó- 7 V. Likov és J. Hlebcevics közlései szerint úgynevezett háromlépcsős rakéta indul majd a Holdba. Ez annyit jelent, hogy az űrhajó tulaj­donképpen három, egymás­utáni sorrendben összeépített rakétából áll. A legalsó hajtó­ereje távolítja el a Föld fel­színéről a rakétasorozatot, majd, amikor üzemanyaga ki­fogy, kb. 35 kilométer ma­gasságban, leválik és leesik. A rakéta így jelentős súllyal megkönnyebbedik és niost már a működni kezdő máso­dik lépcső segítségével foly­tatja útját. Ez a második lépcső a ritkább, tehát keve­sebb ellenállást jelentő lég­rétegben az úgynevezett szö­kési sebességre gyorsítja fel a rakéta útját. A másodper­cenkénti 11,2 kilométeres szö­kési sebesség annyit jelent, hogy minden test. amelv ilyen sebességre felgyorsul, legyőzi a Föld vonzóerejét és véglegesen elhagyja bolygón­kat. Miután a második lépcső is "megtette kötelességét*, ez is leválik és most már csak a harmadik, a tulajdonképpe­ni szállítórakéta folytatja út­ját a Hold felé. A Hold átlag 384 000 kilo­méter távolságban kering tő­lünk, de az égitestek folyto­nos mozgása és vonzása miatt a rakétának ennél jóval na­gyobb utat kell megtennie. Ez az út a számítások szerint öt napig tart majd. Mivel a rakétának utasa még nincs, ezért irányítása a Földről történik — rádióhullámok se­gítségével. Ezt a Szovjetunió­ban felépített rádiólokációs központok végzik, nagy és pa­rabolikus antennák segítségé­vel. Uija során a holdrakéta — a mesterséges holdhoz hason­lóan — szintén rádiójelzése­ket továbbít a földre a hő­mérsékletről, kozmikus su­gárzásról és egyéb tudomá­nyos adatokról. A Hold köze­lébe érkezve megkerüli az egész Holdat. Ezután kerül sor a leszál­lásra; A rádióirányítás következ­tében a rakéta megfordul, sebessége lefékeződik, majd a. "dióid. iMmuVveifi. következtében "talpával* le­felé zuhanni kezd. Mikor már egészen közel ért a Hold felszínéhez, hajtóberendezése rövid ideig megindul és így nagyobb megrázkódtatás nél­kül, épségben érhet a talajra. Rövid idő múlva a Hold fel­színén heverő rakéta oldala szétnyílik és kigördül belőle az automata tanklaborató­rium. Ez önműködő műsze­rekkel és televíziós adóval felszerelt, lánctalpas gépezet. Célja, hogy nagyobb távolsá­got bejárjon a Hold felszínén és a tapasztaltakról rádiójel­zéseket továbbítson a Földre. A tanklaboratórium termé­szetesen televíziós felvevőt is visz magával, hűségesen le­fényképezi az ismeretlen hold­beli tájat és a képeket a Föld felé sugározza. Itt aztán a tudósok kénvelmesen és "kö­zelről* tanulmányozhat iák a Hold alakzatait Ennek kö­vetkeztében talán megoldódik q holdbeli fénylő csíkok és színváltozások jelenleg még titokzatos oka. Ez az első szovjet, űrhajó még nem tér vissza a Földre, csupán kísérleti jellegű. TJtia azonban nagvban kibővíti maid a Holdra vonatkozó em­beri tudást és a tapasztaltak támpontot nyújtanak az úlabb rakéták építéséhez, a Vénus7 és a TVTars eléréséhez. énnvi kétségtelen, hogy a rakéta lesz a tövő legsvor­sabb közlekedési eszköze. Működési elve azonban meg­lepően régen ismert. Ez ha­sonló a tűziiátékhoz. amelvet a kínaiak már több mint 700 esztendővel ezelőtt fegyver­ként is használtak. Csaknem félezer esztendővel ezelőtt megpróbáltak rakétameghaj­tású kocsit is szerkeszteni, ez azonban nem sikerült. Természetesen a modern rakéták szerkezete hasonlít­hatatlanul bonyolultabb. A modern rakétaépítés alapel­veit Cielkovszkii szoviet tu­dós feilesztette ki. a folyé­kony haitóanvag és a több­lépcsős megoldás egyaránt tőle származik. A szoviet ra­kétaépítés egvik diadala volt a háború alatt a nagv tűzere­jű „Katyusa" megszerkeszté­se. amelvet a németek jelleg­zetes hangja miatt „Sztálin­orgonának" neveztek el. A német propaganda által sokat emlegetett „csodafegyverek" egyike szintén a nagv telje­sítményű rakéta lett volna. A Londonra röpített „szár­nyas" bombák, a sokat emle­getett V-lövedékek mintájá­ra olvan nagv távolságú ra­kétát szerettek volna építeni, hogy ezekkel New Yorkot és Moszkvát tudják bombázni. Két változat terve készült el. Az egyiknél, az Antipódus el­nevezésűnél olvan nehézsé­gek mutatkoztak, hogv épí­tését el sem kezdték. A másik, kétlépcsős rakétából sikerült ugyan egv kísérleti példányt megépíteni, azonban ennek hatósugara csupán 3000 kilo­méteres lett volna, amelv elégtelen ab áceán átiqudédé&eb. Ráadásul ez az egyetlen pél­dány is már a kísérleti útián felrobbant. Hitler ekkor düh­rohamot kapott, azonban a kudarc egyáltalán nem za­varta abban, hogy továbbra is emlegesse beszédeiben ezt a nem létező „csodafegyvert". "Míg az ágyúgolyó a kilö­vése Pillanatában a leggyor­sabb. addig a korszerű raké­ták fokozatosan érik el a leg­nagyobb sebességüket. Ez azért lényeges, mert a hirte­len sebességnövekedés sok­tonnánvi nyomása péppé zúz­ná a bennülőket. A fokozato­san felgyorsuló rakétában ilven veszélv nem fenveget. de más veszélyek adódnak. Mint például a sokat emlege­tett kozmikus sugárzás. A legúiabb kutatások azonban bebizonyították, hogv ezek a veszélyele eltúlzottak. Bizo­nyos óvóintézkedések mellett az űrhajós valószínűleg hosz­szú időn keresztül vállalhat­ja a kozmikus sugárzás hatá­sát. Természetesen az űrhaió­nak teliesen zártnak kell len­nie. ahol mesterséges úton ál­lítják elő a levegőt és a föld: körülményeknek megfelelő légnyomást. hőmérséklete­hiszen a világűrben levegő nincs. Ezek a kérdések köny nven megoldhatók. Problé­mát ielent a súlytalanság is. Mivel az űrhaió kikerül á Föld vonzerejéből, a benne­úlőkkel együtt súlytalanná válik, az emberek és a le nem rögzített tárgyak lebeg­nek a belsejében. Ezt az ér­dekes állapotot a fantaszti­kus regények mint humoros ténvt szokták leírni, pedig valóiában nem is ilven mu­latságos: a földi gravitáció­hoz szokott szervezet műkö­dését megzavarhatta, az ideg­rendszer téves benyomásokat továbbíthat az asvhoz. Olvan apró kellemetlenségekről nem is szólva, hogy például „cuclizás" nélkül egy Dohár vizet sem lehet meginni. A víz ugyanis nem csorog ki az üvegből „lefelé" mert nincs súlya, nincs „lefelé". Mágneses padló és vastal­pú CÍDŐ — lehetséges, hogy ez a megoldás maid az űrha­iósnak a földi súlyhoz hason­ló érzést ad. A Föld körül ke­ringő úgynevezett „űrállomá­sokon" pedig valószínűleg ezek forgatásával idéznek elő gravitációs erőt. A Szovjetunióban az űrha­józás előkészítésére érdekes kísérletek sorozatát folytatták le. Például légzoberendezés­sel felszerelt kutyákat, kü­lönleges űue#$óm&6e báiian, már régebben is 100 km-nél magasabban repítettek fek ahol a kozmikus sugárzásnak és egyéb hatásoknak ki vol­tak téve. Az „űrhaiós" ku­tyák azonban eitőernvö se­gítségével teljes egészségben értek vissza a Földre, kutya­baj uk sem történt. így hát bizonyára rövidc­sen eliöhet az idő. amikor műszeres rakéta után az em­ber is elindulhat a Holdba, maid más égitestek felé. ahol mar élettel is találkoz­hat. Mint például a Marson ... (Folytatjuk.) Szakember tanácsa — gazdálkodóknak A műtrágya téli tárolása A tervszerűtlen műtrágya­vásárlás, valamint a megtrá­gyázandó terület és a munka­erő kellő összehangolásának hiánya gyakran azt eredmé­nyezi, hogy nagy mennyiségű műtrágya megmarad és csak a következő év tavaszán, vagy őszén kerül felhasználásra. A helytelen tárolás, raktározás következtében a műtrágya részben, vagy teljesen tönk­remehet, használhatatlanná válhat. A műtrágyák tárolására legalkalmasabb a padlós, aj­tóval, ablakkal ellátott, tehát jól szellőztethető raktárhelyi­ség. Különösen a nitrogén­tartalmú műtrágyák kíván­nak gondos tárolást, mert, mint ismeretes, ezek a levegő nedvességét magukba szívják. Szabályként állapíthatjuk meg: nitrogéntartalmú mű­trágyát (pétisót, ammónium­nitrátot, mésznitrogént, am­móniumszulfátot) csak gyári­lag lezárt zsákban szabad tartani. (A megbontott zsákot el kell használni.) 10—12 zsáknál többet ne rakjunk egymásra, mert a nagy súly­nyomás következtében az al­só zsákok kiszakadhatnak. A nitrogéntartalmú mű­trágyát ne rakjuk közvetlenül a padlóra, de különösen ne a földre. Néhány hasáb fára fektessünk deszkákat, ezekre helyezzük a zsákokat. A tá­rolt anyag közvetlenül a fal­lal se érintkezzék, mert az a helyes raktározási mód, ha a műtrágyát minden oldalról levegő éri és állapotát ellen­őrizni is lehet. Ha a zsák kiszakad, akkor minden morzsáját gondosan össze kell gyűjteni, sepreget­ni, mert ahová egy kevés pétisó kiömlik, ott víztócsa keletkezik, majd az egész zsák tartalma elázik. Egy el­ázott zsák pétisó több vagon árut is tönkretehet. A kálisó teljesen azonos természetű az étkezéshez használt konyhasóval. A le­vegő nedvességét erősen ma­gába szívja és elfolyósodhat. Ezért nem tanácsos zsákban tárolni, mert a zsák elázik, elszakad. Leghelyesebb szá­raz helyiségben, ömlesztve tartani. Túl magasra ne rak­juk, mert a nyomás követ­keztében annyira összeállhat, hogy csákányozni is csali nehezen lehet. A szuperfoszfátot sem ta­nácsos zsákban tárolni, mert a zsákot savtartalma elmar­ja és használhatatlanná teszi. Leghelyesebb ömlesztve tá­rolni. Ha az ömlesztve raktáro­zott kálisóra és szuperfosz­fátra víz csurog, vagy alá­folyik, abból vizenyős pép lesz, amit már nem lehet ki­szórni. A szuperfoszfát és ká­lisókészleteket leghelyesebb a szántást megelőzőleg még az ősz, vagy tél folyamán kiszórni és a talajba bele­dolgozni,

Next

/
Thumbnails
Contents