Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-31 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hla: Az új bérházak lakáselosztása a tanács vb. előtt # A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 305. szám Ara: 50 fillcr Kedd, 1957. december 31. Tavaszra elkészül a munka űj törvénykönyve Kisházi Ödön munkaügyi miniszter hétfőn tájékoztatta a sajtó képviselőit az időszerű munkaügyi kérdésekről. A munkajogi problémákról szólva megemlítette, hogy jelenleg a legfőbb feladat az új munkatörvénykönyv elkészítése. Arra törekednek, hogy az új munkatörvénykönyv messzemenő jogokat biztosítson a fegyelmezett dolgozóknak és fellépjen a fegyelmezetlenek, munkahelyüket indokolatlanul elhagyók ellen. Az átlagbérellenőrzésről szólva a miniszter hangsúlyozta: bevezetése óta a minőség szemmel láthatóan javult és a kirívó aránytalanságok is megszűntek. Ezért ezt a módszert jövőre is fenntartják. A még mindig meglevő aránytalanságok megszüntetésére társadalmi bérbizottságok kezdték meg munkájukat több iparágban. Az építőiparban március elején bevezetett idénypótlék rendszerről a miniszter elmondotta, hogy jelenlegi formájában nem felel meg a követelményeknek. Módosításáról tárgyalások folynak a minisztérium és az Építőipari Dolgozók Szakszervezete között. Megoldásra vár a gépkocsivezetők munkaidejének problémája is. A gépkocsivezetők túlzott igénybevétele növeli a balesetveszélyt, ezenkívül bérfeszültséget is okozhat. A bérezés jelenlegi helyzetét összefoglalva a miniszter rámutatott, hogy dolgozóink reálbére jelenleg magasabb, mint az elmúlt esztendőkben bármikor. A jövő évben az lesz a legfontosabb feladat, hogy ezt a szintet tartsuk. Aki fegyelmezetten dolgozik, annak reálbére bizonyos mértékben még emelkedhet is. A munkaerögazdálkodás alakulását érintve megállapította, hogy hazánkban számottevő munkanélküliség nincs. Az év elején még 20 ezer volt azoknak a száma, akiknek munkanélküli se- gok vannak a társadalombizgélyt nyújtottak ez a szám t09Ításban is ahol aZ iga2üa_ jelenleg plig haladja meg az . . „__„ ezerötszázat. Elsősorban tasl resz az SZTK-ra. az orolybm női munkaerők vannak voei véleményezés viszont az még ezek között, akik nehe- Egészségügyi Minisztériumra zebb munkaköröket nem tudnak ellátni. Iparunk átszervezésével ez a probléma is megoldódik, mert fejlődő híradástechnikai és műszeriparunk a jövőben több női munkaerőt igényel. Egyébként ebben az évben eddig hetvenmillió forint munkanélküli segélyt fizettek ki, Gazdasági helyzetünk alakulása arra mutat, hogy előreláthatólag a jövő év elején a minisztérium javaslatot tehet a munkanélküli segély megszüntetésére. Sok helyütt felvetődik a 43 órás munkahét bevezetésének gondolata — folytatta a miniszter —. A minisztérium is foglalkozik ezzel a problémával. Jelenleg az ellenforradalom kártevései miatt nincs mód a munkaidő csökkentésére. Ha bizonyos mértékben erre mégis lehetőség adódnék, úgy elsősorban az egészségre káros munkahelyeken kell bevezetni a rövidebb munkaidőt. Mindez azonban a termelékenység emelkedésén és a gazdaságos termelésen múlik. A miniszter ezután rámutatott a bedolgozók munkájával kapcsolatos visszásságokra. Ezt a munkát annak idején a sokgj'ermekos anyák, a rokkantak és a csökkent munkaképességűek érdekében rendszeresítették. Sokan azonban nyerészkedésre használják fel. Nem egy esetben a munkát alvállalkozóknak adjál: kl és munka nélkül nagv összegeket keresnek. Ezért rendelkezés készül, amely az egyébként hasznos bedolgozói rendszert visszaadja eredeti hivatásának. A miniszter ezután szóvá tette a szociálpolitikai intézkedésekben mutatkozó kettősséget. Sok esetben azonos kérdésekben dönt a Munkaügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, sőt a tanács is. Hasonló visszássáL j iizcmré»% építésébe fogtak az újszegedi Ládagyárban. A hatalmas, csővázas csarnok 60 méter hosszú és tizenkél méter széles lesz. Ellátják modern fűtő- és szellőztető berendezéssel is. Ez az új üzemrész a Ládagyár tervezett nagy felújítási akciója első létesítményeként épül. • * ,,, m \ Kincsek egv tiszaparti palotában aut. • zűr A III. IV. béke Kölcsön nyerőszámai [ # \ Vidám SziCucsztcrrc l késziiC • a szegedi /árás is t l mmwtmm«mm«mmwtlc Kivérnv, akarni nem elég... M

a éjjel jó borral telt poharainkat összekoccintva, családunk, vagy barátaink, munkatársaink vidám jókedvű körében búcsúztatjuk a dolgos ócvet, s köszöntjük az elkövetkezőt, igy kívánunk egymásnak boldogabb új esztendőt. Bármilyen is volt a régi, az újtól ősidők óta mindig többet, s jobbat vár az ember. Egy év előtti kívánságunk teljesült. Valóban boldogabb volt ez az év, mint előde. Pedig a gyógyulás éve volt cz, az ellenforradalom okozta sebeket gyógyítgattuk munkánkkal, s jórészben külföldi gyógyszerrel, baráti segítséggel. Most mintegy 14 százalékkal magasabb a dolgozók reálbére, s a megnevekedett igényeket is viszonylag jól kielégíthettük. Olyan nagy ünnepi vásárlás után is, mint az idei karácsony volt, tömöttek az áruházak, s boltok polcai. Ezt a helyzetet akarjuk fenntartani, s javítani az új évben, amelynek holnapra átlépjük küszöbét. Kiv mni és akarni azonban nem elég. Cselekedni is kell. A múlt évi nagyfokú segítségre mindig nem számolhatunk. Barátaink vállára mindig nem támaszkodhatunk. A mi tetteinken van most a sor. Tettek? Mik lehetnek ezek? Nem erőltetett dolog, s nem is hangzatos szólamok még a szilveszteri mulatság, s az új év első ünnepnapján sem ezek a szakmai mondatok: nélkülözhetetlen gazdaságosabb termelés. Elsősorban ugyanis a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére és ezek szoros velejárójára, a munkafegyelem további javítására van szükség. Sokat emlegetett szavak ezek. Azért mégsem vésődött eléggé agyunkba, nem vált még vérünkké. Azzá kell, hogv legyen és így kell cselekednünk, mert csak igy lehet valóság az akarat és kívánság. Igy lehet gazdagabb, boldogabb az új esztendő. tartozik. Ezeket a hiányosságokat megszüntetik. Jelentős problémák vannak a munkaruhaeilátás területén. Jelenleg körülbelül tizenkétszer annyit költ az ország munkaruhára, mint 1951-ben. Gyakran munkahelyeken kívül is használják a munkaruhákat, sok a lopás is. Ugyanakkor panaszok vannak a munkaruhaelosztás módszere miatt. A minisztérium javaslatot tett a gazdasági bizottságnak a munkaruhaelosztás ú j rendszerére. Az egyenruha-juttatás változatlan marad. A miniszter a nvuBdíikérdésről szólva a mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók öregségi ős rokkantsági nvugdíláról legúlabfcan megjelent rendeletet méltatta. maid arról beszélt, hpgy a Dárt és a kormánv módot keres a jelenlegi és a régi nvugdíiak közötti nagv különbség megszüntetésére. Szólt arról a kezdeményezésről. hogv kölcsönös nemzetközi társadalombiztosítási szerződéseket kötünk a baráti államokkal. E megállapodások olyan esetekre vonatkoznak majd, amikor egyik-másik dolgozó hosszabb ideig a szerződő országban dolgozik, vagy látogatás, üdülés során a baráti országban esetleg megbetegszik. Az első ilyen szerződést Jugoszláviával már meg is kötöttük. Kisházi Ödön munkaügyi minisztej befejezésül az ipari (Simon István felvétele) Január 1-től nappal sütik a kenyeret A Sülő pari Yállaíal igazgatója és a városi tanács kereskedelmi osz'ályanak előadója nyilatkozik, hogyan oldjak meg a kenyere.látást — A Minisztertanács utasította az Élelmezésügyi Minisztériumot cs az Élelmezési Dolgozók Szakszervezetét, vizsgálják meg és ha lehet, 1953. január 1-töl vezessék be — a pékek régi kívánságát — a nappali kenyérsütést. És van lehetőség. 1958 január elsejétől — helyesebben 2-tól — nappal dolgoznak a pékek. Mit jelent ez? Hogyan biztosítják ezután Szeged kenyérellátását? Ilyen kérdésekkel kerestük fel Magyar Mátyás elvtársat, a Sütőipari Vállalat igazgatóját. I pékek reggel 4-kor kezdenek — Január 2-án vállalatunktanulók képzésének helyzeté- ! nál — kezdte Magyar elvről beszélt, hangsúlyozva, hogv az oktatás színvonala az utóbbi időben jelentősen javult. Rövidesen kidolgozzák az ipari tanulók oktatásának 8—10 éves tervét, ami lehetővé teszi, hogy a szakmunkásutánpótlás iparunk fejlődésének megfelelően alakul ion. társ — hajnali 4 órakor kez dődik a munka. Régi kívánságunk teljesült. A sütőipari munkás — valljuk be őszintén — eddig nemigen élvezte a művelődéshez való jogot. Éjjel dolgoztak, nappal álmosak, fáradtak voltak. Végre meghallgatták ' kérésünket. Az év elején már megpróbáltuk az »átállást«. SajJanuár elsején megszűnik a lakosság üzemanyag-ellátásának jegyrendszere A feldolgozásra kerülő kőolaimennviség összetétele 1957-ben. az előző évekhez viszonyítva lényegesen megváltozott. Ez a változás különösen benzintermelésünk kedvező alakulását vonla maga után. ami lehetővé tette, hogy 1958. január 1-től a lakosság üzemanyag-ellátásának iegyrendszerét megszüntessék. A hivatalos lap legközelebbi számában megielenő. erre vonatkozó minisztertanácsi határozat szerint tehát január 1-től magánszeméivek minden korlátozás nélkül, szabadon szerezhetik meg a tulajdonukban lévő génkocsik. ' motorkerékpárok, segédmotorok és motorcsónakok üzemeltetéséhez szükséges benzint, valamint a hozzá iáió motorolajat. Az üzemanyag ellenértékét képező és az ÁFORT benzinkútjainál beváltható bélyegeket az üzemanyag-felhasználók a postahivataloknál vásárolhatiák meg. változatlanul az eddigi áron. A benzinkutak készpénzért nem árusítanak üzemanyagot. A rendelkezés a közületek üzemanyag-ellátását nan érinti. A közületek ellátására továbbra is az eddigi rendszer marart érvén**1-'— nos, nem sikerült. Az előfeltételeket nem tudtuk biztosítani. A KDB 70. sz. rendelet — a szállítási szerződés — kötött, nyomott bennünket. Nem tudtuk teljesíteni a •szerződést, s időre kiszállítani a kenyeret. A rendelőt ugyanis az átállással nem változott. Még akkor készült, amikor éjjel dolgoztunk, ezért lehetetlen völt teljesítése. Reméljük, most ezt is módosítják. — Tehát reggel 4 órakor kezdünk — folytatja Magyar elvtárs. — Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy reggel 6-kor nem lesz friss kenyér. De nem kell megijedni, kenyér az lesz. Igaz, nem forró, • az előző esti sütést szállítjuk ki. Tehát mindössze 7—8 órás -szikkadt* kenyér kerül reggel forgalomba. Egész nap folyamatosan szállítjuk a kenyeret, tehát már délelőtt megérkezik a friss kenyér. Hét órakor kezdik a kiili kiszállítását — Nagyobb problémát okoz — reméljük csak kezdetben — a péksütemény-ellátás. Reggel fél 7, háromnegyed 7-kor kezdjük meg a szállítását. A reggeli órákban lényegesen kevesebb sütemény kerül az üzletekbe, mint eddig. De intézkedést tettünk a zavartalan ellátás érdekében. Újszeged ellátására az újszegedi sütödében is gyártunk süteményt. Eddig ebben az üzemben csak kenyeret sütöttünk. A Tavasz utcai sütöde csak péksüteményt gyárt. — Dolgozóink mindent megtesznek — mondta befejezésül Magyar Mátyás. — Természetesen ehhez segítséget várunk a vásárlóktól is. Kezdetben számolni kell kisebb-nagyobb zavarral, de a vásárlók megértésével könynven legyőzhetjük. SzsrzSdós a sütőipar és a kereskedelem között Ezek után nézzük meg, — •< f**c-r a kereskedelem a kenyér és a péksütemény biztosításáért. Kurucz Árpád, a kereskedelmi osztály előadója erről így nyilatkozik: — A Sütőipari Vállalat és a kereskedelmi szervek — — míg a KDB nem határoz — szerződést kötöttek. A szerződés lényege a következő: Az egymüszakos árudákba a sütőipar a megrendelt kenvérmennyiség 50 százalékát fél 12-ig, a másik 50 százalékát pedig a délutáni nyitás után egy órával leszállítja. A kétműszakos árudákba, a csemegékbe reggei fél 8-ig a megrendelt menynyiség 30 százalékát, délután 2 óráig a 40, és 5 óráig a fennmaradt 30 száüalékat szállítja le. A löldművesszövetkezeti boltok délután 1 óráig megkapják a szükséges kenyeret. Pz első szünetben kiviszik a kiflit az iskolákba — A sütőipar és a kereskedelmi vállalatok a szerződésben rögzítették, hogy az üzletek kívánsága szerint mindennap meghatározott időben érkezik a friss kenyér. Például a 8-as árudéba délelőtt 11 órakor. Hétfőn és ünnepnapok után csak friss kenyér kerül forgalomba. A többi napokon az előző esti sütésből a napi kenyérfogyasztás 23 százalékát biztosítják. — A péksüteményt a sütőipar reggel 7-től 11 óráig szállítja ki a boltokba. Az iskolák közelében és a főútvonalakon levő üzletekbe 9 óráig. Az Élclmiszerkiskereskedelmi Vállalat és a Sütőipar vállalta, hogy az iskolákban a 9 órás szünetben süteményt árusítanak. A szülők tehát reggel csak annyi süteményt vásároljanak, ami a reggelihez szükséges. A vásárlók megértésével minden különösebb zavar nélkül térhetünk át Szegeden a nappali sütésre.