Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-29 / 304. szám

Vasárnap, 1957. december tO. 5 Erősítésünk érkezett •m t em merném állítani, j\ hogy közéletünk nagyon veszélyes, sok kárt okozó jelensége, a rágalmas, az intrika, illetve ennek -változata* — pestiesen: a fúrás kizárólag az ellenforradalom, 1956 októberének-novemberének mérgező gyümölcse. Ezzel a tünettel jóval előbb, felszabadulásunk első néhány esztendeiben találkoztunk már. Akkor a népi hatalom megszervezése Idején, kemény, nyílt politikai harcokban még nem érződött hatása annyira. A fordulat éve után — akarva, nem akarva — azonban már észre keltett vennünk. A pártba időközben sok olyan elem sodródott be, amely Jó szimattal felfedezte, hogy az új népi hatalom egyben személyi érvényesülést •is jelenthet és előszedte az előző kornak tőkés-polgári világában szinte művészetté nemesedett módszereit. Államigazgatásunk, gazdaságikulturális életünk alapozásánál sem voltunk elég gondosak (semmiféle történelmi tapasztalatunk nem volt, a Szovjetunióban viszonylag más körülmények között történt annak Idején a proletárállam életének kialakítása), s hagytuk, hogy az ellenséges osztály képviselői, kiszolgálói észrevétlenül -belenőjjenek* új életünkbe. Nem vettük észre, hogy a lihegés, a nagy frázisok pufogtatása, az ütemes tapsok beindítása, a tömjénfüstölők meg-meglengetése csak arra jó, hogy leplezzék azt. hogy itt-ott különös zaj hallható: surrognak a mérgezett nyilak, hegyükön ott a benyálazás, lejáratás, a durva rágalom sokszor halálos mérge. Nem vettük észre, hogy a surrogás után itt is, ott is. kidől valaki sorainkból: rendszerint olyan ember, aki jellemével, tehetségével, makulátlan szándékaival csalt nyereséget Jelent a közélet számára, akt szívvel-lélekkel a szocializmusért fáradozott. P

olitikai cűc-cakklaink. egy-egy rosszul értelmezett jelszó szinte objektív feltételeket teremtett ennek a -munkamódszernek* gyakorlására, az ellenséges, romboló ösztönök kiélésére. Azután jött 1956. októberenovembere. Míg az utcán dühöngött a fehérterror, -benn* a közéletben — pártszervezetekben, gazdasági és kulturális intézményekben — sokakról lehullott a képmutatás álarca, s ezek a -mérgezett nyilasok* bunkót ragadtak, hogy összetörjenek mindent, ami a népi demokrácia jegyeit viseli magán és most már a -szent forradalom* nevében csináltak azt, amit eddig a legkülönbözőbb, legváltozatosabb módon álcáztak: a becsületes, puritán, elvhű emberek megsemmisítését, tudván-tudva, hogy ilyen emberek létezése és tevékenysége előfeltétele a szocialista berendezkedés megvalósításának és fenntartásának. Egy hatalmasabb bunkó — a proletárhatalom fegyvere, amelyet a nemzetközi szolidaritás ereje is segített emelni — csakhamar észretérítette ezeket az álarcot vesztett embereket, akik mind a tíz ujjukat beszopva igyekeztek eltűnni abban a nagy mozgásban. amely most már a politikai-gazdasági konszolidálást szolgálta. Igy érkeztünk el 1957. elejéhez, amikor a korábbi események politikai tisztázását, felmérését sokan ismét a rágalmazás, az intrika, a befeketítés immár -hagyományos* módszereivel akarták megakadályozni. Viszonylag rövid idő. csak néhány hét volt az ellenforradalom nyílt korszaka Magyarországon, de olyan zűrzavart, bonyolult helyzetet hozott létre, hogy szinte emberfeletti politikai érzéket, tájékozódást, ismeretet kíván a történtek tisztázása, az eseményekben érintett emberek magatartásának értékelése. Egészen természetes, hogy belülről és kívülről egyaránt első számú fegyverként alkalmazták a régi világ hívei újra a mérgezett nyilakat és eleve igyekeznek megakadályozni soraink rendeződését, azzal, hogy módszeresen -lőnek ki*, vagy ha így jobban tetszik, fúrnak ki embereket a szocializmus derékhadából. i z elmúlt hónapokban po/J litikai síkon már többkevesebb sikerrel vettük fel a harcot a közéleti erkölcs rákfenéje ellen. Most azonban erősítésünk érkezett. Szénási Géza, a Népköztársaság legfőbb ügyésze az országgyűlés színe előtt Jelentette be, hogy az alaptalan vádaskodások, feljelentgetések megszüntetésére erélyes intézkedéseket foganatosítanak. mivel ez a módszer sokszor károsan veszi igénybe a rendőrségi, igazságügyi szerveket. Szándékosan vakvágányra vezeti ezeket, hogy így az igazi bűnös esetleg menekülhessen. Minden olyan ügyben, ahol a terhelt ártatlansága bebizonyosodik, az ügyészség köteles a rosszhiszemű feljelentővel, tanúval szemben eljárást indíttatni. Ez azonban csak adminisztratív segítség, tehát félsegítség. Nagyobb eredménynyél járhat, ha ugyancsak ezen az országgyűlésen létrehozott társadalmi szervezet: a néni ellenőrzés most mar rendszeresen, -haditerv* alapján kezdi el munkáját a káros jelenségek ellen. Münnich Ferenc, a Minisztertanács első elnökhelyettese mutatott rá a parlamenti vitában, hogy a népi ellenőrzési bizottságok az egész dolgozó társadalom részvételével és támogatásával vegyék fel a harcot ne csak a jogászilag körülírható, közönséges bűncselekmények, hanem a -csak* politikailag értékelhető kértevés ellen ls. Az ellenséges szándék elindította morális süllyedés — amelyről Münnich Ferenc is beszélt —, közéletünkben már jóval az ellenforradalom nyílt megjelenése előtt indult meg, de földcsuszamlásszerű robaja csak 1956 októbere, illetve a konszolidálódás megindulásakor hallatszott — és porfelhője még most ls kőhögtet, krákogtat bennünket, gátolja tüdőnket, hogy tiszta, friss levegőt szívjon. a karrierizmus, a tülekedés, illetve az azt kiegészítő rágalmazás, intrika, a fúrás-faragás, benyálazás, lejáratás, beíeketítés, politikai és erkölcsi hitelrontás és nem tudom még hogyan érzékelhető ellenséges tevékenység elleni küzdelem nemcsak a párt, a kommunisták ügye. Most a fentiek szerint, a népi ellenőrzés megvalósításával, igen széleskörű társadalmi bázist kapott. Az ellenséges tevékenység elleni harc sohasem volt könnyű, és sohasem hozott tetszetősen, gyorsan, frissen eredményt. Az ilyen nagy -hagyományokkal* rendelkező, körmönfont módszerek ellenszerének megtalálása és keresztülvitele kétszeresen nehéz. A becsületes emberek ennek ellenére bizakodással néznek a népi ellenőrzés ilyen tevékenysége eié. Mert — most az egvszer, és kivételesen — élesen -hagyomány*-ellenesek. Németh Lajos Üj nyereménytárgyak a lottó-sorsoláson A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság január 3-án rendezi a decemberi tárgynyereménysorsolást. Ezen sok értékes tárgy talál majd gazdára. Ezúttal egy kétszobás hallos összkomfortos, és egy egyszoba garzon öröklakás, valamint a Wartburg-gépkocsi lesznek a főnyeremények. Ezenkívül motorkerékpárokat, rádiókat, kerékpárokat, televíziós készülékeket, vásárlási utalványokat, s a már ismert nyeremény tárgyakat sorsolják ki. Üj nyereményként tíz fél sertés vásárlására jogosító utalvánnyal és teljes eszpresszó-készleteket sorsolnak ki. Kilencmillió forintot fordított lakásjavításra 1957-ben az Ingatlankezelő Vállalat Szegeden Nem bosszantani akarom a kedves olvasót. Ilven céllal nem veszem kezembe a tollam. Csupán, mint ilvenkor — év végén, az úi év kezdetén — szokásos, eev év munkáiéról szeretnék beszámolni. Szeretném bizonyítani, hogv a leeszidottabb szegedi vállalat sem ült tétlenül 1957-ben. Már el is árultam magam, mindenki tudia. hogy Szeged egyik „leggazdagabb vállalatáról" lesz szó. Valóban a leggazdagabb. 1542 házat vall magáénak a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat. És milyenek ezek a házak?! A háztulajdonosok az elmúlt 20. 30 évben alig gondoltak bérházaikra. A háború bizonytalanná tette létüket csak a mával törődtek. Lakbér volt a fontos. Mit számított, hogv rossz a tető. omlik le a vakolat. Igv aztán 1952-ben „szép kis örökséget" vett át a KIK. Rossz, egészségtelen bérházakat. Még a Belváros bérházai is tatarozásra vártak. 1542 ház — 12 206 lakás — 1722 üzlethelyiség. raktár, stb. Mennyi gond. mennyi bai! Mennyi az átlag lakbér? És ha már a számoknál tartunk. nézzük meg. mennyi pénzt szed be ez a .tőkés vállalat" bérlőitől? 4034 lakás havi bére 30 forinton alul van. Ez bizony nem sok. Igv az átlagbérek is igen szolidan alakulnak. Egv lakás havi átlagbére 56,44 forint. Hasonlítsunk csak egy kicsit a sokat emlegetett Nyugattal. Aki nem hisz a hivatalos statisztikának. olvassa el a disszidensek leveleit Szakmunkások a fizetésük 50 százalékát lakásra költik. Hol Itt az arány? Hát ez az a mesés Nyugat?!... De tériünk vissza az évvégi mérleghez. Először egy számot: Ez évben 9 millió forintot fordított a vállalat a tanács, lakások karbantartására, felújítására. Hogyan használták fel ezt az összeget? 1957-ben 17 elhanyagolt „bagolyvár" szépült meg. Jól emlékeznek még a körnvék lakói a Kossuth Lajos sugárút 101. a Zoltán utca 8. a Juhász Gyula utca 4. a Felszabadulás utca 30, az ösz utca 29. a Tündér utca 3, a Damjanich utca 23. a Hunyadi tér 17 és a többi 17 ház külsejére. Féltve testi épségüket, messze kikerülték ezeket a házakat a járókelők. Belülről sem volt különb. A tizenhét ház felújítása három és fél millió forintba került. A megmaradt öt és fél milliót is jól használták fel. 650 lakást, 96 mosókonyhát. 151 fáskamrát hoztak rendbe. 24 mosókonyhát, 99 íáskamrát építettek. Na. ne szidiák a vállalatot. 9 miliő, az kilenc millió. De váriunk még. nem ért véget a felsorolás. 5700 méter tetőcsatornát, (tudják, ismerik a vállalat vezetői, dolgozói, hogy a Kiss Imréék, a Nagy Lajoséle lakásuk felett is íossz a csatorna, jövőre 10 ezer méter csatorna építését tervezték. (háromszáznegyvenhárom négyzetméter tetőfedési, 11500 négyzetméter szigetelő vakolási munkát végeztek cl). 1957-ben 3500 négyzetméter hideg (beton) és 1700 négyzetméter meleg padozatot raktak le. Ezen kívül megszámlálhatatlan csőrepedést javítottak ki. 504 épület nüaját. ablakát javították meg, 194 új nilót és 72 ablakot helyezlek el. Akik becsületesen dolgoztak A vállalat fennállása éta ez évben végzett legtöbb munkát. A tanács is megtett mindent, hogy a tervezett 9 milliót ne csonkítsák meg. Fortuna aszszony is kedvezett. Az idegen vállalatok teljesítették kötelességüket. A vállalat munkásai becsületes, minőségi munkával igvekort nz Ingatlankezelő Vállalat rossz hírnevét ellenkező előjellel elfordítani. Újvári József, a Révész- és a Bálint kőművesbrigád, Szentesi Ferenc bádogosj Ábrahám István vizvezetéksaseszerelő — KIS7,-titkár —, Gombkötő György liftózerelő, Kiss Lajos asztalos jó munkáját nemcsak a vállalat szakemberei, hanem a rendbe hozott lakások b .15! is elismerik és ez nera kis dolog! A vállalat „fájdalma" A vállalat fájdalmairól is szóljunk, — nemcsak a bérlőket szorítja a cipő! — Kevés a munkáslétszám. 115 emberre vár az 1542 ház minden gondja, baja. Jármű is kellene. Igaz, két gép* kocsijuk van, de az egyik hasznavehetetlen. A vállalat szeretné, ha az újévben állvány anyagjukat felújítanák. Ha kívánságuk teljesülne, még többet tehetnének. De ne szidjuk az Ingatlankezelő Vállalatot. Meglett mindent, amit tehetett, s jövőre még többet tesz — erre a költségvetés, a tízmillió forint a biztosíték. Aki tétlen, mihaszna vállalatnak tartja még ezakután is az Ingatlankezelő Vállalatot, az olvassa el mégegyszer a cikkben felsorakoztatott munkákat. Kénytelen lesz velünk együtt megállapítani, nem ül tétlenül, csinált azért valamit ez az "átkozott* KIK. (horváthné) Január 7-én tart előadást Szegeden az egészségügyi miniszter Dr. Doleschall Frigyes, egészségügyi miniszter korábban jelzett szegedi előadása váratlamfl. közbejött, külföldi útja miatt maradt el későbbi időpontra. Előadását, amely az Orvosegészségügyi Szakszervezet előadássorozatának első része lesz, január 7-én, kedden délelőtt 11 órai kezdettel tartja meg a Bőrklinika na—-termében. Ezúttal az értelmiség népi demokráciánkban betöltött sze rétiéről, hivatásáról beszél a szegedi orvosok és más egésaségügyi dolgozók számára, de egyéb érdeklődőket is szívesen látnak. TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET a tsz-layok öregségi, rokkantsági nyugdijáról A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező, kölcsönös nyugdíjbiztosítására vonatkozó törvényerejű rendeletről a Magyar Távirati Iroda az alábbi felvilágosítást kapta: A törvényerejű rendelet alapján a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjra, hátramaradott hozzátartozóik özvegyi nyugdíjra, haláleseti segélyre, árvaellátásra, illetőleg szülői nyugdíjra jogosultak. öregségi nyugdíjra az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag jogosult, aki az öregségi korhatárt — férfiaknál a betöltött 65, nőknél a betöltött 60. életévet — elérte, legalább húsz nyugdíjévvel rendelkezik, és az ennek megfelelő járulékot befizette. Nyugdíjévnek számit minden olyan naptári év, amelyben a mezőgazdasági szövetkezeti tag a minisztertanács által meghatározott számú munkaegységet teljesítette. A törvényerejű rendelet a húsz éves feltételtől két eltérést engedélyez. lehetőséget ad arra, hogy tíz nyugdíj-év alapján is kapjon valaki öregségi nyugdíjat, ha a törvényerejű rendelet hatálybalépésének időpontjában valamelyik mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, vagy 1960. év december hó 31. napjáig valamely mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tagként belép. Öregségi nyugdijat lehet megállapítani annak, aki 1953. év január hó 1. napja előtt lepett be a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe és 1957. december 31. napjáig legalább öt éven át mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, a mozgalom úttörője volt. Mindkét eltérő esetben az alapfeltétel, hogy a korhatárt a kérelmező elérje. Az öregségi nyugdíjjal egyidőben intézkedik a törvényerejű rendelet a rokkantsági nyugdíjakra vonatkozóan is. Ha 65. illetve 60. életévét be nem töltött mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag megrokkan és a törvényerejű rendeletben megkövetelt szükséges nyugdíjévekkel rendelkezik, részére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani. A rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges nyugdíjevek a kérelmező életéveitől függnek. Huszonkét életévig a szükséges nyugdíj három év, míg ötvenhat életeven felül tizennyolc év. A közbeeső korosztályok szükséges nyugdíjéveit a törvényerejű rendelet ugyancsak meghatározza; A törvényerejű rendelet értelmében az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjat élvező mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag elhalálozása esetén, özvegyét és kiskorú árváit, valamint vele egy háztartásban élő és általa eltartott szülőit, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, illetve szülői nyugdíj illeti meg, ha az egyéb feltételeknek 1— szükséges életkor, munkaképtelenség megfelelő százaléka, kiskorú gyermekek száma — megfelelnek. A rendelet szerint a nyugellátások ősszegét a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tstgjai által befizetett nyugdfjfjárulákokból kell fedezni. A kormány azonban tisztábftn van azzal, hogy ax itt felmerülő költségek fedezéséhez átmenetileg az államnak ls hozzá kell járulnia. aj TJCusza Dzsafífi Magános tűz Az Európa Könyvkiadó ízléses kötetben most jelentette meg a hitleri fasiszták elleni harcban mártírhalált halt nagy tatár költő, Mtu za Dzsalil válogatott verseit A versek nagy része a költő Moahit börtönbeli halála után, egy belga partizán közvetítésével jutott nyilvánosságra, s a szovjet kormány az elmúlt évben — halála után — Lenin.-díjjal tüntette ki. A kötet verseinek jelentős részét a Délmagyarország hr^ sábjalról is ismert szegedi költő,, Gurszky István 'p0r. dította. ízelítőül egy vera a szép kötetből: Ne hidd ! Egyszer tán majd azt suttogják néked; „Elfáradt is kétségbe (tsett.. Ne hidd, kedvest! Így nem beszélhet. Ki ismert engem és szeretett Ne csillanjon könny szemedben, ' Ne hagyja el karodat erőd. Hogy megállhatok-e, ki esküt tettem * Ezredünk szent zászlaja előtt? Ha mondanák: % „Eladta hazáját, Az ellenség oldalára Alit". Ne hidd, kedvest Ily szavakra száját Nem nyithatja igazi barát. Szülőföldemért, kedvesem, érted Jártam tűzben, vak aknák felett. Mi maradna számomra az élet, Ha eladnám azt, kit szeretek7 Ha mondanák: „Musza meghalt, német Gyilkosok golyója járta át". Ne hidd, kedves! Rólam nem beszélhet Így soha egy Igazi barát. Nem halok meg — lelkem sok-sok dallal örök fáklyaként magasba száll. Ha elesek, bátran, Talán ez —. diadallal, halál? (1943 november 20.) Gurszky István fordítása