Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-03 / 283. szám

Kedd. 1957. december 3. 3 Növekedett a termelékenység, csökkent az anyagfelhasználás Több jut nyereségrészesedésre is Szeged üzemeiben József CLttiía: MUNKÁSOK Az iparvállalatok gazdasági eredményeinek alakulása jelentős hatással van a nemzeti jövedelemre. A növekvő akkumuláció megfelelő beruházásokat, felújításokat tesz lehetővé, amelyek végeredményben a termelékenység nevelését, a dolgozók életszínvonalának további emelkedését eredményezik. A vállalatok gazdasági eredményeinek növelésében a nyereségrészesedés lehetőségével kormányzatunk a dolgozókat közvetlenül is érdekeltté tette. Az ellenforradalom után Szeged szocialista ipara negyedévről negyedévre mind jelentősebb nyereséget ért el. Az elért eredmények biztatóak arra, hogy a vállalatok többsége dolgozóinak 1957. évre nyereségrészesedést tud juttatni. 1957 III. negyedévében a város szocialista ipara 36,5 millió forint üzemi nyereséget ért el, 104,8 százalékkal többet, mint az I., és 23,7 százalékkal többet, mint a II. negyedévben. Ezzel a szocialista ipar már erősen megközelítette a múlt év I—III. negyedévében elért átlagos nyereséghányadot. Üzemi eredmény (nyereség) a. termelési érték százalékában 1957 III. 1956 I—III. Minisztériumi ipar Állami helyi ipar Kisipari szövetkezetek Szocialista ipar A kisipari szövetkezetek eredményei mellett — a termelésben elfoglalt súlyuk miatt — a minisztériumi és a helyiipari vállalatok által elért eredmények is figyelemre méltóak, annál is inkább, mivel a sztrájkok miatt a termelés színvonalának csökkenése és az okozott kár ezekben a szektorokban is jelentős volt. A város 20 minisztériumi iparvállalata közül a III. negyedévben 8 vállalat ért el a termelési értékhez mérten, a múlt év I—III. negyedévi átlagnál magasabb nyereséget. Ezek közül a nyereséghányad a Szegedi Cipőgyárban 10,3ről 13.1 százalékra, a Szegcdi Konzervgyárban 3,3-ről 15,5 százalékra, a Szegedi Hűtőipari Vállalatnál 18,8-ről 37,5 százalékra emelkedett. Mind a minisztériumi, mind a helyiipari vállalatokra jellemző volt az üzemi eredmény óvatos tervezése: több vállalatnál az előirányzottnál lényegesen nagyobb a ténylegesen elért üzemi eredmény. így például: a Szegedi Kenderfonógyárnál az előirányzott 1,7-del szemben 6,9 százalék, a Szegedi Bútorgyárnál 29,4-del szemben 34,1 százalék, a Szegedi Fémfeldolgozó Vállalatnál 12,0-del szemben 25,4 százalék. A III. negyedévben a minisztériumi iparvállalatok közül 6 vállalat tervezte termelő tevékenységét veszteségesnek. Ezek közül a Délmagyarországi Áramszolgáltató és a Szegedi Hűtőipari Vállalat ennek ellenére nyereséget ért el. A helyiipari vállalatok közül — előirányzatukkal ellentétben — a Szegedi Nyomda Vállalat és a Szegedi Anna Gyógyvíz- és Szikvízüzem veszteséggel működött. Az üzemi eredményt döntően befolyásoló főbb költségtényezők közül a váró" iparában együttesen viszonylag csökkent az anyagköltség. Míg a szocialista iparban 1956 I—III. negyedévében 74,3 százalék volt átlagosan az anyaghányad, addig 1957 III. negyedévben 71,2 százalék. Az általában kedvező •anyagfelhasználás még nem jelenti azt, hogy minden vállalat esetében így történt. A minisztériumi iparvállalatok közül különösen az élelmiszeripari vállalatok azok, amelyeknél a teljes termelési értékhez mérten az anyagköltségek emelkedtek. Például a Vágóhídon, a Szalámigyárban, a Paprikafeldolgozóban és a Hűtőipari Vállalatnál. A könnyűiparban kedvezőbb a helyzet, mert az ide tartozó vállalatok közül az anyaghányad csak a Jutaárugyárban emelkedett. Mivel az anyaghányad változása a gyártmányok összetételében beállott negyedév átlaga 7.4 9.6 10,3 7.7 negyedév 6,6 8,4 10,8 6,9 változásokat és az esetleges profil változósokat is tükrözi, a rendelkezésre álló számadatok azt bizonyítják, hogy az anyaggazdálkodásban még van tennivaló. A másik jelentős költségtényező, a bérköltségek, az 1856 I—III. negyedévi átlaghoz mérten — nagyrészt a bérrendezések hatására — jelentősen emelkedett. A bérhányad a szocialista iparban együttesen 24,2 százalékkal volt magasabb az elmúlt negyedévben, mint átlagosan az előző év I—III. negyedévében. A szocialista iparon belül az emelkedés a minisztériumi iparban 24,1, az állami helyi iparban 28,7, a szövetkezeti iparban 12,3 százalék volt. A bérrendezések és az esetleges helytelen bérgazdálkodás mellett természetesen ezek a mutatók a munkaigényesség növekedését is magukban foglalják. Egyes termékek egységre jutó önköltsége — bár ez nem mindig jellemző a termelő vállalatok egész tevékenységére — a megfigyelt gyártmányok nagyobb részénél magasabb volt, mint a múlt év összehasonlítási időszakában. Nagyobb mértékben emelkedett a szegedi üzemekben például a zsineg, a fonál, a gabonazsák, a kenderrost, a tégla, a téli szalámi, a paszta; csökkent viszont a férfi sportöltöny, a munkaruha, a párizsi, a füstölt szalonna és a zsír önköltsége, A harmadik negyedévben Szeged ipari vállalatai és szövetkezetei gazdálkodásának egyik jelentős eredménye végeredményben abban nyilvánult meg, hogy a munkabérek növekedése következtében jelentkező többletköltségeket az anyagfelhasználásban elért megtakarításokkal megközelítően fedezni tudták. Természetesen hozzájárult ehhez a termelékenység növekedése is. További helyes költséggazdálkodás, takarékosság és megfelelő bérezés mellett Szeged ipara — a mennyiségi termeléshez hasonlóan — gazdaságosság tekintetében már a közeljövőben túlhaladhatja az ellenforradalom előtti időszakok eredményeit. Bárdos György, Csonka László Forgolódnak a tőkés birodalmak, csattog világot szaggató foguk. Lágy Ázsiát, borzolt Afrikát falnak, s mini fészket ütik le a kis falut. Égy nyál a tenger! Termelő zabálás, — kis, búvó országokra rálehel a tátott tőke sárga szája. Párás biidösség-íelhő lep bennünket el. S hol zápfog rág, a város érdes része, hol a vasbányák fuvallata ing, gép rugdal, lánc zúg, jajong ládák léce, lendkerék szíja esetten és nyalint, hol a fémkeblű dinamókat szopják a sivalkodó transzformátorok, itt élünk mi. És sorsunk összefogják a nők, gyermekek, agitátorok. Itt élünk mi! Idegünk rángó háló, vergődik benn' a múlt síkos hala. A munkabér, a munkaerő ára, cincog zsebünkben, úgy megyünk haza, Ljságpapír az asztalon kenyérrel s az újságban, hogy szabadok vagyunk — poloskát űzünk lámpával s a kéjjel s két deci fröccsel becsüljük magunk' Elvtárs és spicli jár a csöndben erre, részeg botlik, legény bordélyba lóg, inert hasal az éj s pörsenéses melle, mint szennyes ingből, füst alól kilóg. Igy élünk mi. Horkolva alszunk s törten, egymás hátán, mint odvas farakás s hazánk határát penész jelzi körben a málló falon, nedves a lakás. De — elvtársaim! — ez az a munkásság, mely osztályharcban vasba öltözött. Kiállunk érte, mint a kémény: lássák! És búvunk érte, mint az üldözött. A történelem futószalagára szerelve ígyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzi az ember vörös csillagát! (1931) Éberségen múlott Jó! sikerült a Tanítónőképző Arany János-emlékünnepsége Hangulatos Arany János-ünnepséget rendezett vasárnap de. a szegedi Keniéndi Nándorné Tanítónőképző iskola a vasutasok Petőfi Sándor Művelődési Otthonában. Az ünnepség előadója dr. Sáfrán Györgyi, B Magvat- Tudományos Akadémia tudományos munkatársa volt, aki megnyerő közvedenségű beszédben emlékezett meg Arany J ánosról, s azokról az élményeiről is. amelyeket az Arany János-ünnepségek előkészítése közben romániai tartózkodása alatt szerzett, A tartalmas műsorban a tanítónőképző gyakorló iskolájának énekkara, Kézdi Erzsébet pedagógus énekszáma, Viskovits Erzsébet és Gyarmati Sáudorné zongoraszámai szerepeltek. Aradi Mária tanítónőképző intézeti növendék és Szebeni Sándor, az Erdészeti Technikum növendéke verseket adtak elő. Az ünnepség után nyílt meg az iskolában rendezett Arany János-emlékkiállítás, melyben Toldi-illusztrációk, az Arany Jánosról készült diafilm anyaga és dr. Sáfrán Györgyi nagyszalontai és erdélyi felvételei szerepeitek. A pedagógusok és a tanulóifjúság az előadáson is nagyszámban vett részt, s a kiállítást is sokan látogatják. K. GÉZA VONATFÉKEZÖ a nyáron többször felkereste Vörösnét, a szegedi Nagyállomás párttitkárát. — Szeretnék belépni az MSZMP-be — mondta neki —, gondolom, nincs akadálya. — Mi indította erre az elhatározásra? — kérdezte Vörösné. — Én már tavaly október előtt is tagja akartam lenni a pártnak — válaszolta —, de közbejöttek az események, s így elmaradt. Most ismét jelentkezem. A pártszervezet vezetősége megvizsgálta a kérelmet. Ez eltartott vagy másfél hónapig. K. Géza érthetően türelmetlenkedett, de a pártvezetőség külön érdeklődött a szakvezetőknél, s pártcsoport-értekezleten tárgyalták meg előzetesen felvételét és igencsak az volt a vélemény róla: szorgalmasan, odaadóan dolgozik, csöndes, szeretik munkatársai. VÉGRE sor került a taggyűlésre. Veresné első napirendi pontként jelentette be a tagjelöltfelvétel megtárgyalását. Az ajánlók elmondták véleményüket, dicsérték K. Gézát, mások is mellette szóltak, ő pedig kijelentette: — Azért akarok a párt tagja lenni, mert úgy érzem, akkor még jobb munkát végeznék. Ekkor feláll az egyik párttag: Verők Vilmosné. — November 3-án — mondja — úgy láttam, hogy maga fegyverrel a kezében »őrt« állt itt az állomáson, mint "nemzetőr". Beszéltünk is, de maga nagyon goromba volt hozzám! a kommunistához és azzal fenyegetett, ha nem kotródom, keresztüllő Mi az igaz ebből?! Megdöbbentő csend következett, aztán K. Géza akadozva felelt: — Valóban ott voltam. A fegyvert G. Nagy János adta, akit elbocsátottak a vasúttól. (Jelenleg a rókusi állomáson csapos!) Két szolgálatot végeztem. Nekem azt mondták, hogy a dészmálóktól kell megvédenem a vasúti kocsikat. A kommunisták felzúgtak. K. Géza szabadkozott, hogy ő még nem is volt katona soha, nem is értett a fegyverhez ... — Miért nem mondta ezt akkor G. Nagynak, a "főszervezőnek?" — És miért hallgatta mindezt el?! — teszik fel a kérdéseket. Vörösné felállt, bejelentette, hogy a vezetőség nevében visszavonja az előterjesztést, de majd még beszélnek a kérelmezővel külön, s keresse fel a pártszervezetet. Az ajánlók is visszavonják javaslatukat és K. Géza eltávozik a taggyűlésről. AZÖTA MAR eltelt néhány hét. K. Géza feléje sem nézett a pártszervezetnek — holott azelőtt éppen eleget sürgette felvételét. Köszönni se nagyon köszön — meg van sértődve. Pedig erre semmi oka nem lehet. Azt nehéz bizonyítani, hogy valóban tudatosan, vagy "kényszerítve" nemzetőrködött az ellenforradalom alatt Azért, mert hibázott, semmi bántódása nem volt és nem is lesz. Valóban jól dolgozó, családját szerető ember. De ez nem minden. A párttag megtisztelő címet csak az viselheti, akinek nincs mit takargatnia és tettekkel bizonyította be a párt, a népi demokráciához való hűségét! És olyan hibával, amit K. Géza elkövetett, nem lett volna szabad jelentkeznie az MSZMP-be. Nem érett még a tagjelöltségre. Az elvtársak viszont — bár az utolsó pillanatban — éberek voltak s nem vették fel a pártba. Nevét azért nem irtuk meg, mert amíg egy évvel ezelőtt a "humanizmus" jelszava alatt gyilkoltak, "hőzöngtek" az ellenforradalmárok — a kommunisták a megtévedt embereket nem akarják pellengérre állítani. A párt tisztasága érdekében azonban tanulságul szolgálhat e közreadott történet. ^ tett Plakátpályázal a „Szép Szegedért" A Hazafias Népfront „Szép Szegedért" Bizottság a „Szép Szegedért-mozgalom'' népszerűsítésére, a város szebbé, otthonosabbá tételének előmozdítására plakátpályázatot hirdet. A plakátpályázatnál külön kategóriát állítanak fel az általános iskola tanulók, középiskolások, egyitemi és főiskolai hallgatók, valamint külön a felnőttek számára. A plakátok nagysága negyed, fél vagy egész ív lehet. Beküldési határidő 1957. december hó 30. A pályázat jeligés. Pályaműveket a Hazafias Népfront városi bizottsága. Szeged, Vörösmarty u. 7. sz. alá kell küldeni. A pályázatra beküldött néhány alkalmas plakátot lapunk közli majd. Ezt láttuk a budapesti szovjet atomkiállításon A "robotember" egyik "kezében" gyufásdoboz, a másikkal gyufát gyújt és tüzet ad Védőöltözet a sugárfertőzés ellen Gamma sugárterápia GL1 SZO 400 — rádióaktivitást alkalmazó gyógvítókcszülék kicsinyített mása a kiállításon