Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-20 / 272. szám

' Szerda, 1937. november 30. 5 kulturális munka a Tudományegyetemen Finoman, SS! m csen­a női kar Mihálka György karnagy intése nyomán a szegedi egyetemi diákklub nagyter­mében. A szólamot átveszik a tenoristák, a basszus; öm­lik, árad a legszebb zene, az emberi hang zenéje, s a fia­talság öröme, lelkesedése él a hangokban. Százhúsz fiú és leány jön hétről hétre pon­tosan az egyetemi énekkarok próbáira. A vezénylő kar­nagy alig másfél éve vette át a Szegedi Egyetemi Ének­kar vezetését és azóta az énekkar nagy léptekkel in­dult meg a fejlődés útján. Emlékszünk rá, hogy néhány évvel ezelőtt ennek az ének­karnak a kiöregedésétől fél­tünk, ma a 120 énekes mind diák, mind egyetemi hall­gató. Különösen örülni lehet an­nak a nagy lelkesedésnek, ami az idei tanévben az egye­temi hallgatók között induló kulturális munkát kíséri, ha arra gondolunk, hogy az elmúlt évben mi­lyen súlyos válságon es­tek át ezek a fiatalok. Té­vedések, rosszindulatú tá­madások, gyávaság és árulás­sorozatok, tragikus és kiis­merhetetlen összefonódása olyan tömeghangulatot te­remtettek az egyetemen, ami a maga sajátos romantiká­jával is hatott, s az egyetemi fiatalok legbecsületesebb ré­tegét is súlyos dilemma elé állította; a hallgatóságban mély válságokat okozott. Külön lehetne beszélni és írni — s kellene is — mind­arról, hogy az ifjúság lelke­sedése, romantikája, alkotni vágyása hogyan szaladhatott az elmúlt évben ilyen tragi­kus vakvágányra. Még töb­bet kell azonban tenni azért, hogy a cselekvőkészség, a szépség szeretele, kibontako­zó kultusza, a kulturáltság, a magas intenzitású szellemi élet iránti vágy a fiatalság­ban ne maradion kielégítet­lenül, megadjuk az alkalma­kat ahhoz, hogy a fiatalság egyéniségét sokoldalúan for­málhassa, de ugyanakkor vi­gyázzunk arra is, hogy mind­azért, amit az ifjúságnak nyújtunk, a fiataloknak meg 4s kelljen dolgozniok. Amit készen kap az em­ber. azt mindig csak kriti­zálni tudja, amiért megdol­gozott. abban örömét leli, mély élményeket hagy benne. Ezért tarjuk szükségesnek, hogy a fiatalok kulturális ne­velését ne csupán hangverse­nyek, ne csupán lemezes-es­tek, ne csupán olcsó színház-, mozijegyek biztosításával ér­jük el, hanem a fiataloknak minél nagyobb tömegét von­juk be az aktív kultúrmun­kába, énekkarok, zenekarok, tánccsoportok, színjátszó cso­portok munkájába, ahol az újraalkotás lázában a mű­vek mély mondanivalóján felismerik, s alapos, soká el nem múló, a világnézet, a jellem fejlődésére kiható kul­turális élményeket kapnak. Ezért néz szét karmester, professzor, látogató örömmel és bizakodóan az egyetemi énekkar próbáján, ahol a 120 fiatal nap mint nap ismerke­dik a világ kórusmű irodal­mának nem egy remekművé­vel. Mihálka György sokszor megállítja a próbákat. Nem azért, mintha a fiatalok nem szeretnének énekelni és nem éreznék át a művek érzelmi, tartalmi mondanivalóját. In­kább az a baj, hogy; még sok technikai hiba van az ének­kar munkájában. Nagyobb gondot kell fordítani a hang­képzésre, az intonálások pon­tosságára. Ezekhez bizony az szükséges, hogy a karnagy újra meg újra átismételje a szólamokkal is és az ének­kar egészével is a művek egyes részleteit. Az énekkar a másfél éves fejlődés folyamán sokszor lé­pett közönség elé és sike­resen szerepelt. Uj terveik azt mutatják, hogy egyre igé­nyesebb művekkel akarnak előrukkolni. A Kodály-ün­nepségre is készülnek, s mél­tóan meg akarják állni he­lyüket a városi énekkarok. Kodály-ünnepségi nagy se­regszemléjében. A József Attila­kollégium ssrt térő! estére felhangzik a dal, megzendül a citera és meg­elevenednek a' magyar nép­balladák ősei. A KTSZ 40 ta­gú csoportja készül itt Tóth Béla kollégiumi igazgató ve­zetésével műsorára. Az első bemutatkozó — amit a diák­társak néztek végig — igen jól sikerült, s az eddig jelent­kezetteken kívül újabb fiata­loknak is meghozta a ked­vét a kultúrmunkához. Mi­kor Tóth Bélával pár szót be­szélgetünk a balladamondó csoportról, elmondja, hogy a fiataloknak már régi vágya öltött testet, mikor megkezd­ték a balladamondók szerve­zését. Tánc, ének, ballada, zene valamikor, néhány év­vel ezelőtt rendes napi szóra­kozása volt az egyetemi hall­gatóknak; A budapesti Kamara Varieté szegedi vendégszereplése Hétfőn este ismét fővárosi művészeket láthatott a Sze­gedi Nemzeti Színház közön­sége. Ezúttal a Kamara Va­rieté vendégszerepelt érdekes összeállítású műsorral. A ke­retjáték újszerű és közvetlen formája tetszést aratott a kö­zönség körében. Az ebben szereplő művészek — Hlatky László. Pajor István és Sebe;­tyén Zoltán — biztosan mo­zogtak s ezzel megteremtet­ték a jó kapcsolatot néző és művész között. A jelenetekből, énekszá­mokból és artista-mutatvá­nyokból összeállított műsor kiemelkedő száma — termé­szetesen Honthy Hanna volt. Az örökfiatal művésznő elra­gadó és üde bája, ragyogó mosolya — vagy őszinte könnyei — a legnagyobb mű­vészi élményt nyújtották n közönségnek. Nagyon sokszor szeretnénk még látni! Kitűnő szórakozást adott Csákó György mulatságos magánszáma. Az egymást érő szellemes poénok kacagó- és tapsorkánt váltottak ki a kö­zönségből. A "Szerencsepatkó* című jelenet — Feleky Karnillal az élen — ugyancsak kellemes perceket jelentett. Feleky nagy mulattató művészete teljes mértékben érvényesült jól megírt szerepében, Rodolíó, az Európa-szerte el­ismert bűvész Szegedet is meghódította, bár olyan szá­mot is mutatott be, amilyet már láttunk tőle. Az artista-számok közül a 2 Vikárisz tetszett a legjobban. Erőmutatványaik — ahol a »női Vikárisz* tartja a férfit — kuriózumszámba mentek. Sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt Vidos Éva zsonglőr­ről: műsorában több hibát vétett, bár utolsó számaival helyrehozta ezt. A két dal­énekesnő közül Tihó Magda tetszett jobban; Járay Kata­lin meglehetősen gyenge tel­jesítményt nyújtott. Nem tartjuk helyesnek, hogy az énekesnők jórészt idegen nyelven adták elő számaikat. Sajnálattal vettük tudomá­sul, hogy a falragaszon hirde­tett kiváló művésznő. Kardos Magda nem lépett fel a mű­sorban Vajon miért? A gyengébb pontok ellené­re is a fővárosi Kamara Va­rieté vendégszereplése sike­resnek mondható, elsősorban a nagy művészek közreműkö­dése révén. Az előadás egé­szét tekintve azonban, elma­radt a várakozástól. A Ka­mara Varietének még szín­vonalasabb műsorral kell vi­déken is vendégszerepelnie! Aztán felbomlottak a kollé­giumi keretek, mindenki ment a maga dolga után, az emberek lassan egymás szá­mára is idegenekké váltak. A KISZ kulturális csoport­jának az a feladata, az az ál­ma, hogy magja lesz egy új közösségi szellem kialakulá­sának. A közös utazások, kö­zös szereplések, a próbák egymás megbecsülésére, meg­értésére nevelik a fiatalokat, a diákszállóból lassan kollé­gium lesz ismét. A ppl/fopj hi\/fltfllhan A társadalmi tulajdon olyan felháborító megcsonkítása I GÍUUI I I M V CllQi U ul I ez hogy nem hagyhatjuk szó nélkül. Hiszen az egész város érdeke az, hogy tisztább, szellősebb legyen Szeged. Amúgy sem állunk valami jól szép parkok tekintetében, s a Kerté­szeti Vállalat igen eredményes munkát folytat e hiányos­ság felszámolására. S ahelyett, hogy a parkok szeretetével í és megóvásával segítenék a vállalatot, egyes felelőtlen, rosszindulatú egyének ellopják a kiültetett dísznövényeket. \ Mindjárt több mint a felét! Az ilyen barbarizmushoz nem kell sok magyarázatot fűzni. Ehhez hasonló cselekedetet csak lélektelen, bűyöző hajlamú emberek tudnak elkövetni. Fenyőtolvajok Szegedi Kertészeti Vállalat a Vigadó előtt parkot létesített. A vállalat gondosságára jellemző, hogy a j park díszítéséhez külön hozatott fenyőfákat a Dunántúlról, ami természetesen jelentős összegbe került. Hiszen meg ] lehetett volna oldani saját termesztésű dísznövényekkel is I a beültetést, de a közelgő karácsonyi ünnepeket figyelembe véve hozták meg ezt az áldozatot, hogy a város egy új, ked­ves színfolttal gyarapodjék. Alighogy kiültették a fenyőket — ez hétfőn délután volt — ismeretlen tettesek garázdálkodtak a parkban és másnap reggelre a kiültetett 26 fenyőből már csak 12 volt i meg! A JÖVÖ ÉVI KÖLTSÉGVETÉST TARGYALJA SZOMBATON A JÁRÁSI TANACS A szegedi járási tanács nagytermében szombaton reggel 9 órakor tanácsülés kezdődik. Az ülés egyik na­pirendjeként megtárgyalják a szegedi járás jövő esztendei költségvetési, beruházási ter­vezetét. Az ülés második na­pirendjén az ez évi község­gazdálkodási tervek végre­hajtásának megtárgyalása szerepel. Gruber László tanulmányi osztályvezetővel beszélget­tünk. Témánk az egyetem kulturális munkája, amit eb­ben az évben a nemrégen alakult kulturális bizottság vett kézbe. A bizottság elnö­ke dr. Koltay-Kastner Jenő egyetemi tanár, aki már számtalanszor bebizonyította. hogy a fiatalok érdekében s a fiatalok kezdeményezései­ben fiatalos szívvel tud részt venni. Az egyetemen folyó jelenlegi kulturális munkát ez a bizottság fogja össze: — Célunk — mondja Gru­ber László — életközelségbe hozni a kulturális munkát. Nemcsak általában a kultú­ráról akarunk ezután beszél­ni. hanem megkeresni a fia­talok igényeit, segíteni nekik, hogv alkotó szenvedélyüket is kiélhessék. Valóban kul­turális centrummá akarjuk tenni a Tudományegyetemet. Ezért fogjuk felkeresni mű­vészeti csoportjainkkal a kör­nyező városokat is. Azt akar­juk. hogy fiatalságunk is minél jobban megismerked­jen a magyar valósággal is, s ehhez a vidéki szerepléssel összekötött kirándulások hasznosan járulnak hozzá. Szeretnénk azt is elérni, hogy a fiatalok megismerked­jenek azokkal a népművelési feladatokkal is, amelyek az egyetemről kikerülő fiatal ér­telmiségiekre falun és váro­son egyaránt várnak. Éppen ezért az egyetem nem elég­szik meg azzal, hogy a kul­turális munka a hallgatók művészeti csoportjainak meg­indulásával nagy lépést tett előre. Állandóan növelni sze­relnék az aktivitást. A József Attila-évfordulóra József At­tiia-szavalóversenyt fogunk hirdetni. Az év folyamán meg szeretnénk imég hirdetni a "Szép magyar beszéd* vei-se­nyét is az egyetemi hallga­tók számára. A kollégiumi artiumr.ak a közeljövőben kezdődő előadásai is ezt a célt szolgálják. Ugy gondol­juk, hogy kezdeményezéseink rokonszenvesek lesznek az if­júság előtt, s nemsokára ma­ga a fiatalság fog meglepni bennünket újabb tervekkel, amelyeket mi mindig öröm­mel fogunk támogatni. 1957. november 29, szerda MOZIK Szabadság: Eél 8, fél 8 órakor: A vasárnap gyilkosai. — izgalmas • hajsza egy Mercedes utasainak '• életéért. — Francia film. Ma I utoliára. November 21-161 27-ig: ; A test ördöge. — Francia film. ' Csak 16 éven felőlieknek. Vörös Csillag: Fél 6 és fél 8 ! Órakor: Vörös kocsma. Francia film. Ma utoljára November 21­tö! 27-ig: A császár parancsára, j UJ magyar film. ! Fáklya: Fél 6 és fél 8 órakor: A két Lotti. — Nyugatnémet film. Ma utoljára. November 21­I tói 24-ig: Mese a moziban. — Ma­' gyárul beszélő színes szovjet me­sefilm. f POSTÁS MOZI 7 órakor: Véletlen találkozás. Bolgár film; DUGONICS MOZI építők Művelődési Otthona Kossuth Lajos sgt 53. A matróz. Szovjet film. Kísérő­műsorral. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. BORULT IDÖ Szárazföldünk nagy részét hideg, sarkvidéki eredetű légtömegek borítják. Általá­ban borult, párás, egyelőre csapadékmentes az időjárás. Egyedül a Szovjetunió euró­pai területein havazik. Az erős borultság miatt a nan­pali és éjszakai hőmérséklet között csak pár fok a kü­lönbség. A hőmérséklet ked­den egész napon át 0—plusz 5 fok között ingadozott. Várható időjárás szerdán estig: felhős idő, helyenként kisebb eső, vagy hószállingó­zás. Mérsékelt keleti, dél­keleti szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges válto­zás nem lesz. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 2—5 fok között. NEMZETI SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Hunyadi László. — Bemutató előadás. Bérletszü­net. MUZEUM Fehértó élővilága, Móra Ferenc­emlékkiállítás Szeged és a ma­gyar I.-odalom 1848-tól napjain­kig. Gyermekjátékok egykor és most (Roosevelt tér). Nyitva hét­fő kivételével mindennap de. 10­lől este 18 óráig. Múzeumi Kép­ié r (Horváth Mihály u. 5.) nyitva hétfő kivételével mindennap de. M órától 18 óráig. A fiókkönyvtárak a szokott he­lyen és időben folytatják köl­csönzési munkájukat, Egyetemi Könyvtár kölcsönzés: hétfőn 14 érától 17 óra 45 percig. Keddtől péntekig 12 órától 17 óra 45 percig, szom­baton 10 órától 12 óra 43 percig. Olvasóterem: nyitva hétfőn 14 érától 19 óra 45 percig, keddtől szombatig 10 órától 19 óra 45 per­cig és vasárnap 9 órától 12 óra 43 percig. « A Juhász Gyula Művelődési Otthon könyvtára. Mindennap — péntek kivételé­vel —, délután 1—6 óráig. Köl­csönzés mindenkinek; KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár Központi könyvtárban kölcsön­zés hétköznapokon de. 10—12. és du 2—6-ig. Olvasótermi szolgálat hétköznapokon de. 10-tőt este 7-ig. A Járási Könyvtár Széchenyi tér 1. szám alatti helyiségében fel­nőttek részére: hétfőn, szerdán és pénteken, az ifjúság részére, kedden, csütörtökön és szom­baton 10—12. délután 2—6 óráig tait könyvkőlcsönzésl szolgála­tot. ALLATORVOSI INSPEKCIOS SZOLGALAT Szeged város területén November hó 16-tól november hó 23-lg este 6 órától reggel 6 óráig (vasárnap nappal is) első­segély és nehézellés esetére in­spekciós dr. Farkas Dezső állami állatorvos. Lakása: Deák Ferenc n. 22. II. em. Telefon 43-17. Az állatorvos kiszállításáról a hívó fél köteles gondoskodni; — Napóleon császár 1805— 1813 között 564 levelet inté­zett mostohafiához. Ezeket a leveleket egy szenvedélyes Napóleon-rajongó egy lon­doni árverésen 15 000 dollá­rért vette meg. BELÉPŐDÍJ: EGY EGERFAROK Az újságok alig néhány hó­r.-1— al ezelőtt megírták, hogy egy alaszkai moziban a tu­lajdonos a jegyeket nem pén­zért, hanem élő halakért árul­ta, s a ..bevételt" másnap jó áron értékesíti a piacon. Most Manilából érkezett hír szerint az ottani kormány elrendel­te, hogy a mozilátogatók jo­gosultak a belépésre, ha a iegy ára helyett egy egérfar­kat fizetnek be. Az eredmény inárts kitűnő: a mozik állan­dóan zsúfoltak s az egérlrtás óriási sikerrel folyik, — A vidéken vásárolt lovakat még olt a helyszínen busás fel­árral adta tovább Gyovai1 Lajos, Pusztaszer, Tanya 500. szám alat­ti lakos, aki rendszeresen fog­lalkozott lóvételekkel és eladá­sokkal, s ilyen módon nagysza­bású árdrágító üzérkedést foly­tatott. Ügye hamarosan bíróság elé kerül; KISELEJTEZETT SÖRÖSIIOKDOKBOL BOROS HORDÓKAT KÉSZÍT A KADARIPARI VALLALAT Figyelemre méltó a szegedi Kádáripari Vállalat kezdemé­nyezése, amellyel régi hor­dókból újakat varázsol. A vállalat 4300 darab kiselejte­zett söröshordót vásárolt * ebből előreláthatólag 4000 új boroshordót készít teljes mű­szaki megmunkálással. A gyártás így munkaigényesebb, mint új anyagból, de igen fontos nyersanyagot takarít­hatnak meg a népgazdaság számára; — TÖBB MINT EZER FORINT értékben első osztályú szerszám­lát lopott az ásotthalmi állami erdőből Urbán István földműves, Asotthalom VIII. kerület 11U. szám alatti lakos. A társadalmi tulajdonból való lopásért kerül Urbán a bíróság elé, Pénteken összeül az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága november 22-én. pénteken délelőtt 10 órai kezdettel ülést tart az Országházban. „IGAZI GENTLEMAN" :.Keresek egy igazi gentle­mant, aki hajlandó térden­állva megkérni a kezem". Ez a kis hirdetés Jelent meg az egyik amerikai lielyl újság­ban. amelyre hárman jelent­keztek: a legfiatalabb kérő most töltötte be a 73. élet­évét. a legldősebbik pedig elmúlt 80 éves. (A „Baltimore Sun"-ből) ELMARAD A CSÜTÖRTÖKRE HIRDETETT ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁS A szegedi Juhász Gyula Kultúrotthon és a TTIT hol­napra, csütörtök estére elő­adást hirdetett »A mestersé­ges elmebaj* (meszkalin probléma) címmel. Az elő­adás az előadó elfoglaltsága miatt elmarad, dr. Böször­ményi Zoltán elmegyógyász (Budapest) az előadást ké­sőbb fogja megtartani. A kultúrotthon plakátján sajtó­hiba folytán helytelen ki­írásban »muszkalin«-ként sze­repel a meszkalin. A mesz­kalin a mexikói peoyotl kak­tusz kivonata, amely különle­ges víziókat, elmebetegség­hez hasonló tüneteket idéz elő. Több elmegyóg^ász-or­vos a betegek gyógyítása ér­dekében vállalta a kockáza­tos önkísérleteket is, hogy a tapasztalatok nyomán segít­hessenek szenvedő embertár­saikon. A később megrende­zendő előadás ezekkel a meg­figyelésekkel foglalkozik. (218) Borzasztóan szerelte a nőhet és többel: kötött elkezdett járkálni ennek a Karlík úmal: a lánya illán is, egyébként a Karlik úrnak speditőr-cége és cukrászdája volt, azonkívül egy könyvköté­szete Morvaországban valami egészen más fir­nia alalt. Mikor a Karlík úr megtudta, hogy ez a konzervatóriumi hallgató az ő lánya után járkál, elment hozzá látogatóba, és- azt mondta neki: »Maga nem veheti el a lányomat, maga csirkefogó. Nem adom magához!" »Jó — felelte ez a Mikes úr — mit csináljak, ha nem vehe­tem el. akasszam fel magam?" Két hónap mii 1­va megint elment hozzá a Karlík úr és magá­val vit'e a feleségét is. és mind a ketten azt mondták neki egyhangúim: "Maga kapcabc­ti/ár. maga elvette a mi lányunk becsületét<-. "Nagyon is igaz — felelte ö neki erre — vol­tam olyan bátor és kurvát csináltam belőle, nagyságos asszonyom". Erre a Karlik úr elkez­det fölöslegesen ordítani vele. hogy ö meg­mond'a neki. hogu nem veheti el. hogi) nem adja hozzá, de n Mikes úr nagyon helyesen azt letelte, hogy nem is veszi el. és a múltkor nem is volt szó arról, hogy viszont pút csinálhat a lánnyal. Erről, azt mondja, nem is tárgyallak, és ő brtartia a szavát, de legyenek nyugodtak, neki nem kel! az a lány. n egy jellem, ö nem szélkakas és szótárté ember, ha ö mond vala­mit. akkor arra mérget lehet venni. Es ha \ emiatt be lesz perelve, nem érdekes, mert ne­ki tiszta a lelkiismerete, ás a megboldogult ma­mája még a halálos ágyán megeskette, hogy soha életében nem fog hazudni és ö a kezét adta erre, és az ilyen eskü, az szent. Az ö csa­ládjában, azt mondja, soha nem hazudott sen­ki. és az iskolában ö is mindig a legjobb je­gyet kapta magaviseletből. Szóval láthatják, hogy sok mindent nem szabad, de lehet, és hogy az utak különbözhetnek, csak az akara­tunk legyen egyforma. — Kedves barátaim — mondta az egyéves önkéntes, aki addig buzgón jegyezgetett — minden rossznak megvan a jó oldala is. Ez a levegőbe röpített, kiégett cs a töltésről legurí­lott vöröskeresztes vonat egy újabb eljövendő liósi teltél gazdagítja zászlóaljunk dicsőséges történetét. Ügy képzelem a dolgot, hogy mond­juk szeptember tizenhatodika körül, mint ahogy már fel is jegyeztem, zászlóaljunk min­den századából önként jelentkezik néhány egy­szerű katona egy káplár vezetésevek hogy a le­vegőbe röpítenek egy ellenséges páncélvonatot> amely vadul tüzel ránk és megakadályozza, hogy átkeljünk a folyón. E katonák paraszti álruhába öltözve becsületesen teljesítették fel­adatukat. — Mit látok itt — kiáltott az egyéves önkén­tes a jegyzeteibe pillantva —, hogy került ne­hem ide « \'anek úr? (Foh latjai;)

Next

/
Thumbnails
Contents