Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-14 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ma: A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJAI XIII. évfolyam, 267. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. november 14. Szeged gazdasági helyzete 1957 III. negyedévében A Központi Statisztikai Hivatal városi igazgatósága jelentéséből Szeged gazdasági életében az ellenforradalom óta, 1957 harmadik negyedéve — az előző negyedévekkel szemben — lényegesen jobb eredmények időszaka volt. Erről ad számot a Központi Statisztikai Hivatal városi igazgatóságának a III. negyedévről kiadott jelentése. Ipar Szeged szocialista iparának termelési színvonala 1957 harmadik negyedévében tovább javult. A teljes termelés ebben az időszakban 17 százalékkal, a termelékenység pedig 8,1 százalékkal volt magasabb, mint 1956 harmadik negyedévében. Ez a fejlődés olyan jelentős, hogy a város szocialista ipara az előbbi időszakok termelési színvonalának elmaradását részben megszüntette, illetve jelentősen csökkentette. Az elmúlt év harmadik negyedéhez viszonyítva üzemeink közül a legszebb eredményt a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő, a Vágóhíd, a Falemezgyár, a Láda- és Bútorgyár, a Szegedi Ruhagyár, az Üjszegedi Kender- Lenszövő, s a Szegedi Kenderfonógyár érték el. Nem éri el a száz százalékot a Szegedi Kéziszerszám, a Textilművek, a Gyufagyár, a Rostkikészítő, s a Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés teljes termelése. A harmadik negyedévben a szocialista iparon belül a minisztériumi ipari vállalatok termelése 16,6, a helyiipari vállalatoké 17,2, a kisipari szövetkezeteké pedig 22,3 százalékkal volt több, mint a múlt év harmadik negyedévében. A szegedi vállalatok 84 százaléka az elmúlt negyedévben túlteljesítette termelési és termelékenységi előirányzatát. Üzemeink közül csak három, a Szegedi Vasöntöde, a Jutaárugyár, s a XI. sz. Autójavító Vállalat maradt el 1—2 tized százalékkal a tervteljesítésben. A többiek mind száz százalékon felül teljesítették tervüket. Egy részük azonban a tervezettnél magasabb munkáslétszámmal érte el ezt az eredményt. A helyiipari vállalatok közül a Sütőipari, az Élelmiszeripari, a Melléktermék és Hulladékfeldolgozó, valamint a Dekorációs és Kirakatrendező Vállalat nem érte el a száz százalékot a tervteljesítésben. Szeged szocialista ipara Kenderkötélből Szőnyegből Férfikabátból Munkaruhából Gyermekkabátból Enyvezett lemezből Festett hálószobabútorból Szalámifélékből Zsírból Fűszerpaprika őrleményből Nyújtott pamutfonalból Szürke vasöntvényből Égetett téglából Gyümölcskonzervből termelt, mint 1956. év a harmadik negyedévben: 68,1 százalékkal 19 százalékkal 40,5 százalékkal 29,1 százalékkal 34,9 százalékkal 2.3 százalékkal 9.4 százalékkal 5,1 százalékkal 94,7 százalékkal 60 százalékkal többet, 5,8 százalékkal 16,1 százalékkal 23,1 százalékkal 15 százalékkal kevesebbet azonos időszakában. A szocialista iparban a munkások átlagkeresete a teremlékenység 8,1 százalékos növekedése mellett havonta 19,6 százalékkal haladta meg a múlt év harmadik negyedévi átlagkereseteket. A szocialista iparon belül a termelés és a bérek közötti arány viszonylag a minisztériumi iparban volt a legkielégítőbb. A munkaidőkihasználás mind a minisztériumi, mind a helyiipari vállalatoknál kedvezőtlenebb az előző év harmadik negyedévénél. Míg az állami iparban csak 7,9 százalékkal több munkás dolgozott, mint egy évvel korábban, addig 23,4 százalékkal emelkedett a termelésből különböző címeken kiesett munkaórák száma. Ugyancsak kisebb méretű a darabbéres rendszerben dolgozó munkások aránya is. Erinek következtében a darabbérben teljesített órák száma például a minisztériumi iparvállalatoknál, a múlt év harmadik negyedévi 78,3 százalékkal szemben 60,9 százalék volt. Beruházás A szegedi vállalatok, intézmények és a város tanácsa beruházásokra és felújításokra 1957 szeptember végéig 141 millió forintot fordítottak. A beruházásokra fordított összegek az előző év hasonló időszakához mérten több mint egynegyed résszel kisebbedtek. A csökkenés az ipari és mezőgazdasági beruházások területén volt a legnagyobb mértékű, A teljesített összes beruházásokon belül emelkedett a tanácsi és általában a kommunális beruházások aránya. Míg 1956-ban egész évben 7,5 millió forintot fordítottak lakásépítkezésre és 15,1 millió forint volt a tanácsi beruházások összege, addig 1957-ben háromnegyed év alatt lakásépítésre 9,1 millió forintot fordítottak és a tanácsi beruházások összege ezen idő alatt több mint 17 millió forintot tett ki. A harmadik negyedév végéig 38 millió forint értékű beruházást helyeztek üzembe, amelyből 20 millió forint ipari, 10 millió pedig kommunális és igazgatási létesítmény volt. Mezőgazdaság A szegedi gazdaságok és a városban lakó egyéni termelők 1957-ben lényegesen jobb terméseredményt értek el, mint az elmúlt esztendőben. Búzából 13,2, rozsból 26.8, őszi árpából 22,7, tavaszi árpából 41,6, zabból pedig 18,3 százalékkal magasabb volt a termésátlag, mint 1956-ban. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közül az Új Élet Termelőszövetkezet érte el a legjobb termésátlagokat. Búzából 18,7, őszi árpából 19,7 és zabból 13,5 mázsás holdankénti átlagot értek el. Szegeden a búza termésátlaga 9.5 mázsa volt. Rozsból 6,7, őszi árpából 15,5, tavaszi árpából 12,5, zabból pedig 11,9 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. A becslések szerint a város közigazgatási területén október 31-ig 1200 katasztrális holdon vetettek kenyérgabonát és 9300 katasztrális (Folytatás a 2. oldalon) Szén, gabona, tűzifa Jelenlősen bővült a szegedi kikötő íorgalma A sétahajók már téli álmukat alusszák, de az uszályok még nagyban végzik munkájukat. A MAHART szegedi igazgatósága jelentős forgalomnövekedésről számolt be. Bár a személyszállítás az idén — teljesen érthetetlen okokhól — csökkenést jelentett a tavalyihoz képest, örvendetes tény, hogy az áruforgalom igen lényeges cikkekkel bővült. A szegedi kikötőből bel-és külföldre egyaránt futnak ki vontatók, s egyben érkeznek is. Szolnok és Budapest között rendszeres összeköttetésük van. de az ország más részeibe is eljutnak a szegedi uszályok. Ugyanakkor bulgáriai szállítmányok is érkeztek Szegedre a Tiszán. Mintegy 1400 tonna jó minőségű bolgár szenet hoztak az uszályok, s ez a tétel jelentősen növelte a kikötő forgalmát. De nem volt tavaly gabonaszállítás sem. Az idén októberben 400 vagon gabona futott be a szegedi kikötőbe, ami ugyancsak nagy jelentőséggel bírt. S mi várható? Rövidesen igen értékes szállítmány érkezik: tíz uszály (700 tonna) tűzifát várnak a kikötőbe a TÜZÉP számára. HiMük. a tietó-fiteiefii Ukcdit Még egyszer a villamosról Kommunisták munkájp a Seprügyárban Ma egészségügyi ankét az Ujszegedi Kendergyárban (Balogh Artúr felvétele) Épül a 373-as Nemrégen bocsátották vízre a Tápéi Hajójavító Műhelyben az 1041-es uszályóriást, s máris újabb nagy munkába kezdtek: a 373 tonnás uszály teljes felújításán dolgoznak a munkások. Ez a munka még az idén befejeződik. Közben épül két darab 100 személyes új személyszállító hajó is. Ez utóbbiak tavaszszal kerülnek vízre. Gyümölcsözőnek ígérkezik a kínai és a magyar orvoskutatók kapcsolata D r. lvanovics György akadémikus nyilatkozata A szűkös faviszonyok jelentős könnyítését jelenti majd ez a szállítmány, s biztosra vehetjük, hogy a lakosság igényeit jórészt ki tudják elégíteni ebből a mennyiségből. örvendetesen növekedett a cukorrépaszállítás is, s ebben elsősorban Tápé termelői működtek közre, túlszárnyalva tavalyi termelésüket. A szegedi kikötő munkája tehát lényegesen hővült; s a MAHART vezetői ennek természetesen nagyon örülnek. Remélik, hogy jövőre a teherszállítás mellett a személyszállítás is kiheveri az idei visszaesést. Dt. lvanovics György akadémikus, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetének vezetője tagja volt annak az orvosküldöttségnek, amely a közelmúltban több mint egy hónapot töltött Kínában, illetőleg néhány napot a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A világszerte ismert Kossuth-díjas szegedi kutató élményeiről, a kínai és a magyar orvoskutatók kialakulóban levő kapcsolatairól a következőket mondotta: — Rusznyák István akadémikus vezetésével 5 tagú küldöttségünk 32 napot töltött Ázsiában. Különböző orvosi kérdésekről Pekingben és Sanghajban 16 előadást tartottunk. Magam az antibiotikumokról és a lépfenebacilus biológiájáról, valamint a lépfene elleni immunitás kérdéseiről tartottam ismertetéseket. Az előadásokon kívül több konferencián vettünk részt, ahol néhány nagv jelentőségű probléma részleteit vitattuk meg kínai kollégáinkkal. — Látogatásunk alkalmával megtekintettük a pekingi és a sanghaji orvosegyetemeket, továbbá az ottani akadémia kutató intézeteit, az oltóanyagtermelő és a biológiai termékek ellenőrző intézetét. Természetesen megnéztünk több klinikát is, ahol módunkban volt nálunk elő nem forduló betegségeket tanulmányozni. Kínában például az egyik elterjedt betegség szoros összefüggésben van a rizstermesztéssel. Ugyanis az elárasztott földeken dolgozó munkások bőrén keresztül parányi élősködők fúrják be magukat a belső szervekbe és ott megtelepszenek. Az igy keletkező betegségek leküzdése, illetőleg megelőzése a kínai orvosok egyik naav feladata. — Küldöttségünk 3 tagja a Vietnami Demokratikus Köztársaságba is ellátogatott. Hanoiban 6 előadást tartottunk. A vietnami kollégák mindenütt meleg szeretettel fogadtak bennünket. Többen elmondták, hogy nagyra értékelik a magyar orvostudomány eredményeit. Az ott dolgozó néhány magyar orvos munkásságáról is elismeréssel nyilatkoztak. Kérésükre elsősorban abban az irányban igyekeztünk felvilágosítással szolgálni, hogyan tudják adottságaik között a víruskutatás feltételeit megteremteni. Ebben az országban a különféle trópusi betegségek elleni küzdelem okozza az orvosoknak a legtöbb gondot. Különösen az amőbás vérhas terjedt el szokatlanul nagy mértékben. — Látogatásunk alkalmával mind Kínában, mind Vietnamban meggyőződtünk arról. hogy amióta ezen ázsiai országokban a nép kivívta szabadságát, az országok vezetői sokat tesznek azért, hogy a múlt örökségeként elmaradott egészségügyi tnszonyokat gyors ütemben megjavítsák. Ugy érzem, tanácsainkkal, előadásainkkal — amelyeket kínai nyelven nyomtatásban is megjelentetnek — mi is segítséget nyújtottunk az ottani egészségügyi problémák megoldásához. — Kínai utunkon a nép fegyelmezettsége, rendszere* tete mellett meglepett a ha* talmas arányú építőmunka, amely minden területen, egészségügyi vonatkozásban is a fejlődést bizonyítja. Pekingben személyesen is meglátogattuk a közelmúltban elkészült egyik korszerű gyermekklinikát. Ottani kollégáink örömmel újságolták, hogy sok új kutatóintézet, kórház és más egészségügyi intézmény épül az ország más vidékein is. A további fejlődést mi is elő kívánjuk segíteni. Intézetünkből a pekingi orvoskutatók kérésére a közeljövőben elküldünk néhány olyan baktérium- és vírustörzset, amelyeket nekünk Szegeden és Szeged környékén sikerült izolálnunk. A csomag tartalmát most állítjuk össze. Mivel a kínai tudósok kísérleteinél ezek az anyagok eddig hiányoztak, reméljük ezzel is megkönnyítjük munkájukat. — Látogatásunk eredményeként a jövőben mi is sok új, értékes kínai tudományos folyóirathoz juthatunk. Mindezek alapján hasznosnak és gyümölcsözőnek ígérkezik a magyar és a kínai orvoskutatók most kialakuló baráti kapcsolata — mondotta befejezésül dr. lvanovics György akadémikus. Félmillió forint állam! segítség a deszkí, szörögi és fcübekhází dolgozó parasztok földelnek belvízvédelmére Az elmúlt években a tiszántúli községek dolgozó parasztjai, különösen a kübekházi, deszki és a szöregi gazdák mindig nagyban károsodtak a belvizek miatt. Tavaszont a száz és ezer holdakon pusztított el a vadvíz bőségesnek ígérkező termést. Kormányunk intézkedésére most véglegesen meg akarják oldani Csongrád megye tiszántúli községeiben a belvíz-kérdést. A Szőreg, Dcszk és Kübelúiáza határaiban lévő csatornahálózatok helyreállítására <• kibővítésére félmillió forintot fordít a kormányzatunk.