Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-13 / 266. szám

Szerda, 1937. november 13. 3 Az emberi gondolatokért folyik a harc] Az üzemi demokrácia kiszélesítése megoldandó feladat Magas színvonalú volt a szegedi felsőoktatási intézmények emlékünnepsége Imponálóan szép rendezésben került sorra a Szegedi Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a I'edagógiai Főiskola emlékünnepsége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóia alkalmából hétfőn este. a Szegedi Nemzeti Színházban. A nézőteret teljesen megtöltötték az ünnepség meghívottai: az akadémikusok. a professzorátus. a tanszemélyzet, a hallgatók, az üzemi dolgozók, termelőszövetkezeti tagok, a rendőrség kiküldöttei. Részt vett az ünnepségen Németh Károly elvtárs, a Központi Bizottság tagja. az MSZMP megvei bizottságának első titkára is. A magvar és a szoviet himnusz eljátszása után dr. Grefitiss Pál. a Tudományegyetem rektora nyitotta meg az ünnepi ülést. Néhány szóban Lenin történelmi nagyságát domborította ki. A munkásosztály vezetésével Dr. Bólya Laios. a Tudományegyetem oktatási és tudományos rektorhelyettese tartotta az ünnepi beszédet. — A szegedi felsőoktatási intézmények dolgozói és hallgatói ioggal igénylik annak az erőteljes kimondását és bizonyítását, hogv ez az évforduló a magyar nép ünnepe is — mondotta. Fejtegette az 1848-as forradalom sajátos vonásait, annak nemzeti és nemzetközi voltát. — A nemzeti eszme népi, s ezzel nemzetközi tartalmat kapott, a magvar szabadságharc az emberi haladás, a társadalmi szabadság-gondolat harcává szélesedett, ki; Marx így fejezte ezt ki annak ideién: ..A magyarok harca rövidesen elvesztette nemzeti jellegét és végérvényesen európai jelleget nyert" Az előadó a továbbiakban kifejtette, hogy a népszabadságért vívott harcot csak a munkásosztály részvételével éö vezetésével vívott forradalom fejezhette be. Hangsúlyozta. hogv az első Magyar Tanácsköztársasággal kapcsolatban sem politikai tájékoztatásunk, sem a történeti publicisztika nem teljesítette még feladatait. — Mikor a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének: nemzetközi jelentőségét hang-: súlyozzuk, megállapításaink; nem kifelé szóinak, hanem • befelé — mondotta. — Első-j sorban is bizonyos érteimisé-; gi körök felé, amelyek még: mindig nem tudják elfogadni: a népi hatalom gondolatát és | a munkásosztály vezető szerepét. Mindenkinek választania keli A szocialista forradalom jelentőségét kifejtve az ünnepi előadó a továbbiakban így folytatta: — A harc természetesen még nem fejeződött be, nem könnyű az, ami előttünk áll. De a fejlődés mindenkit választás elé állít, s mindenkinek választania kell, aki nem akarja feladni emberi méltóságát. Akik nem választanak? Milyen megvetéssel irt már Móra Ferenc azokról, akik nem tudtak választani a tábornok és a zászlós, a háború és béke között. »Nem tudnak választani —- mondja —, mert nem kérdezik azt, hogy melyiknél van az igazság, melyik az, amelyiknek győzelme kívánatosabb az egész emberiségre nézve*. »De — írja rnélv megvetéssel — ezt a palánkon átkelést, ezt az állásfoglalás nélküli kibicefést, ezt a meggyőződés nélküli eltökéltséget: az erősebbet kivárni és ahhoz csatlakozni, ezt a legcsúnyább, leggerinctelenebb bőregér-politikának tartjuk.« Emberi eszményekért — Az új korszakot az értelem uralma jellemzi — mondotta továbbá .az előadó. — Az élet a tudományos és oktató értelmiségnek is felteszi a kérdést, hogy értelmével, szívével hova áll? Nixon amerikai alelnök, a végzett főiskolai hallgatók előtt kifejtette, hogy a békés együttélésre való felhívás csak a szovjet vezetők új taktikája. s ez nem más, mint harc az emberi gondolatokért. — Hát igen, minden taktika nélkül, de az emberi gondolatokért folyik a harc. Beszéde végén dr. Bólya Lajos rektorhelyettes az ifjúsághoz is szólott. — A nagy október az emberi eszményeket kínálja ifjúságunknak. Pú szabadság eszményét, az emberi haladás eszményét, az emberi boldogság eszményét — hangsúlyozta, majd így fejezte be beszédét: — Kívánom, hogy a szorgalmas munka napjait az ünnep fókuszán, a győzelmes, nagy október szívünkbe gyűjtött fényei világítsák és melegítsék. Gazdag kulturáljs műsor A gondolatokban gazdag és emelkedett szárnyalású beszéd után a Szegedi Nemzeti Színház zenekarának, az Orvostudományi Egyetem kamarazenekarának, az egyetemek énekkarának, a Pedagógiai Főiskola énekkarának, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tánccsoportjának és népi zenekarának számaiból, valamint szólószámokból és szavalatokból összeállított műsor következett. A színház zenekara dr. Káldor János főiskolai docens vezetésével kimagaslót nyújtott. A Pedagógiai Főiskola rendkívül kulturáltan adta elő a Gyakorló Általános Iskola énekkarának közreműködésével ez alkalommal Szegeden először Sosztakovics Dal az erdőről című oratóriumának néhány részletét. Szekszárdi Tamás negyedéves orvbstanhallgató Vivaldi hegedűversenyével szerepelt, Szendrei Imre főiskolai adjunktus, Chopin-, Liszt-, és VIT-díjas zongoraművész Chopin forradalmi etűdjét adta elő nagy sikerrel. Zenei József és Molnár Éva bölcsészhallgatók szavalatai is stílusosak voltak. Sebestyén Sándor operaénekes Liszt: A munka himnuszában nyújtott szépet, a főiskolai énekkart ez alkalommal dr. Faludy Béla főiskolai tanár vezényelte. A magas színvonalú ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A Hazafias Népfrorif megyei vezetőinek értekezlete Kedden a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában értekezletet tartottak a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságainak elnökei, és titkárai. ' A Hazafias Népfront Országos Tanácsának legutóbbi határozata és nyilatkozata alapján megtárgyalták a konkrét munkaprogramot'. Harrer Ferenc, a budapesti népfrontbizottság elnöke nyitotta meg az értekezletet, majd Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára beszélt a népfrontbizottságok előtt álló feladatokról. FOTOSZAKKÜR... Fotószakkört indít a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szegeden. A Horváth Mihály utcai, volt Ipartestületben november 15-én, délután 5 órakor tartják meg az első szakköri foglalkozást. Szakkörvezető Liebmann Béla. Minden érdeklődőt szeretettel vár az MSZBT szegedi szervezete. Döntően javulna az egészségügyi ellátás, ha volna gépkocsi Az egészségügyben általános probléma az ország területén a kocsihiánv Az Egészségügyi Minisztérium csak néhány úi autót kao évenként. s ezek többnyire a vidéki körzeti orvosok között kerülnek szétosztásra. Szegeden is égetően szükségessé vált. hogy modern felszerelésű, úi kocsikat kapjon az egészségügy. Bár az egves számú l»órház most kapott evv autót, de használt állapotban, és ezért sosem lehet tudni, hogv mikor romlik el. Ezek a használt kocsik többet vannak a ..szanatóriumban". mint úton, s ez rendkívül megnehezíti az orvosok gyors és fontos munkáiét. Természetesen nagv összegbe is kerül az állandó iavítgatás. s az általános vélemény az, hogy még érdemesebb taxit fizetni, mint a régi kocsikat karbantartani. Pedig ez nem kis szó. mert évente háromszázezer forintot fizetnek ki taxira az egészségügyi szervek. Ez a hatalmas összeg a legvilágosabb bizonyítéka, mennyire szükséges volna az éiszakai ügyeletes szolgálatnál egv-két mode n kocsi Hiszen ez a pénzmennyiség két autó költségeit, is fedezné — sofőrrel egviitt —. s rövid idő alatt sokszorosan visszafizetné önmagát. S nem is a pénzen múlik a dolog. Berkes Pál. a városi tanács egészségügyi osztályának főorvosa kijelentette, akárhonnan is. de előteremtenék a szükséges oénzösz2 szeget, ha az Egészségügyi |Minisztérium kiutalná a ko*csit. És van az éremnek még egy oldala. Nagy szükség volna megfelelő járműre az egész-: ségügyi ellenőrzésben is. Itt • pedig még használt kocsi j sincs, az ellenőrző, felülvizs-: gáió orvos sokszor két-három órát is elveszít egv-egv látogatás alkalmával, s természetesen. így rendkívüli lassúvá válik a munka. — Döntően megjavulna az egészségügyi ellátottság, ha megfelelő gépkocsipark állna rendelkezésünkre — mondta Berkes főorvos — Sokan azt hiszik, hogv az autó luxus. De egv olvan orvos, aki kocsival iárhatia betegeit, tízszer annvi munkát végez, mint másik kartársa Kétségkívüli ténv. hogv a vidéki körzeti orvosoknak nagv szükségük van az autóra. Talán ott kell a legjobban. Az is érthető, hogv az Egészségügyi Minisztérium igen nehéz' helyzetben van. mivel a kevésből sokat kellene adnia. De Szeged város egészségügyi hálózata — akármilyen szűkösek is a viszonyok feltétlenül igényel legalább egv-két úi kocsit. Hatalmas összegek emésztődnek fel ennek hiányában, nem is beszélve a dolog másik oldaláról: mennyivel könnyebb és folvamatosabb lenne a bei egek ellátása, s az ellenőrző munka is. Feltélenül utána kellene járni a dolognak az Egészségügyi Minisztériumban, s a lehető legrövidebb időn belül változtatni a súlvos helyzeten. t- » i '< — hányszor ellied a gyar! mondottuk, leírtuk e jelszót az elmúlt években, amikor a munkásokhoz szóltunk. De mintha nem gondoltuk volna végig, hogy mit is jelent, vagy mit is kellene, hogy jelentsen a munkások számára. Legalábbis erre enged következtetni az, hogy évek hosszú során nem tudtuk kellően kiszélesíteni az üzemi demokráciát, amely lehetővé teszi, hogy a munkások méginkább beleszóljanak mindabba, ami üzemükben történik, s ugyanakkor vállalják is a felelősséget ezért az egész ország népe előtt. A szocializmus építése nem képzelhető el a munkásosztály, a dolgozó tömegek túlnyomó többségének akarata, támogatása és aktív közreműködése nélkül. Az üzemi demokrácia kiszélesítésével is a még aktívabb közreműködést segítjük megvalósítani, mert az üzemi demokrácia növelésével mindenekelőtt a munkások és a termelés területén dolgozó értelmiségiek alkotó, kezdeményező készségét bontakoztatjuk ki. Mégis évek óta az üzemi demokrácia kiszélesítése megoldandó feladat maradt. ÁT ALMI'.1! A\, közepe óta — miMZ eimu r ev kor a Szaktanács Elnöksége javaslatot tett, hogy a szakszervezetek útján biztosítsák a vállalatok irányításában és ellenőrzésében a dolgozók fokozottabb részvételét — széleskörű vita alakult ki: hogyan lehetne kiterjeszteni a demokratikus formákat az üzemekben, melyik a legjobb út az üzemi demokrácia megvalósításában? "Munkástanács, vagy üzemi bizottság?* Ekörül is folyt a vita. A Szaktanács Elnökségének javaslata helyeslő visszhangra talált a munkások körében. A tervezet mégsem valósult meg. Közbejött az ellenforradalom, s ezalatt és utána létrejöttek a különféle üzemi "munkástanácsok*. Ezek politikai 'funkciókat igyekeztek ellátni, politikai követeléseket tartalmazó határozatokat hoztak, sztrájkbizottságként működtek stb, Így nem tölthették be feladataikat, nem szélesíthették ki az üzemi demokráciát. Sőt, mint később kiderült, még a termelési értekezleteket is megszüntették. Saját tevékenységükről viszont nem számoltak be a munkásoknak. A dolgozók csakhamar rájöttek, hogy a "munkástanácsok* összetételükben is távol állnak a munkásoktól, nem is az ő érdekeik, a munkáshatalom érdekében cselekszenek. Sztrájkra buzdítottak, prédálták, vagy felelőtlenül osztották az állami, a népi vagyont, akadályozták a termelés megindulását. Meg is vonták tőlük a bizalmat, ma már gyakorlatilag az elmúlt egy év alatt Szeged üzemeiben megszűntek a "munkástanácsok*. Ma még mindig kérdés, hogyan lehetne megteremteni az üzemi demokrácia kiszélesítését, hogyan lehetne jobban bevonni a dolgozó tömegeket a vállalatok, üzemek vezetésébe, munkájának ellenőrzésébe? Az országos pártértekezleten Kádár János elvtárs az üzemi demokráciáról szólva felvetette az üzemi tanácsok gondolatát. Megvalósításukról olyan soron következő feladatként beszélt, amelyet még az év hátralévő részében meg kell oldanunk. A szegedi párt- és tömegszervezeti tagok, funkcionáriusok, nem kevésbé a munkások is nagy érdeklődéssel vitatják az üzemi demokrácia kiszélesítésének lehetőségeit. Sok szó esik ma erről, különösen mióta ismeretes, hogy a Szaktanács Elnöksége elkészítette és a kormány elé terjeszti az üzemi tanácsok létrehozásáról szóló javaslatot. Mint minden új, így az üzemi tanácsok iránt is nagy az érdeklődés, s szeretnének bővebbet tudni erről. Az utat helyeslik, s arra kíváncsiak, hogy milyenek lesznek az üzemi tanácsok, a munkásdemokrécia új szervei. Általános helyeslésre Ueiíosorban nagy üzemeinkben — az az elgondolás, hogy a szakszervezetek irányítása alatt jöjjenek létre az üzemi tanácsok. S azzal, hogy a szakszervezetek irányításával jönnek majd létre az üzemi tanácsok, természetesen még nem vált feleslegessé, hogy pontosan megjelöljék az üzemi tanácsok hatáskörét és jogait. Szükséges ez azért is, mert az üzemi tanácsoknak feltétlen át kell majd venniök egyes feladatok megoldását az üzemi bizottságoktól. Szükséges az üzemi tanácsok hatáskörének, jogainak megjelölése azért is, hogy a napi munkában ne kerülhessenek szembe az egyszemélyi felelős vezetés elvével. Ismerve hatáskörét, jogait, segítse majd a tervgazdálkodás érvényesülését, s ugyanakkor ne sértse a vállalat társadalmi tulajdon jellegét. Mindezek szem előtt tartása mellett helyes, ha az üzemi tanácsok széles ellenőrző, véleményező és döntési jogkörrel rendelkeznek majd. Ellenőrizzék a vállalatok működését, elsősorban a termelő berendezések, nyersanyag, pénzügyi és munkaeszközök felhasználását, a műszaki fejlesztési feladatok végrehajtását. Ellenőrizzék üzemeinkben a munkafegyelem megtartását, a termelés, a társadalmi tulajdon védelméről szóló rendelkezések végrehajtását. Hogy a vállalat vezetésében és irányításában valóban jól érvényesüljön a munkások szava, a vállalatvezetés kérje majd ki az üzemi tanács véleményét a tervjavaslatok elkészítésénél, a saját erőből, vagy rövid lejáratú hitelből történő beruházások meghatározásánál, a felújításra szánt összegek felhasználásánál is. A múltban sok nézeteltérésre adott okot, ha időközönként a vállalatvezetés módosította a munkarendet. Ez is megelőzhető, elkerülhető, ha előbb meghallgatják az üzemi tanács véleményét is. Ugyanez áll a főbb bérezési formák kialakítására stb. Mindezeken túl természetesen fontos, hogy döntési joga is legyen az üzemi tanácsoknak. Így például a szociális beruházási összegek íelhasználálásban, a vállalati nyereségrészesedés felosztásának, irányelveinek meghatározásában. Az élüzem cím elnyerésével járó pénzjutalom felosztásában. Az igazgatói alap szociális és kulturális célokra fordítandó részének felhasználásában, a munkaruha elosztásában stb. Természetesen ezekben a kérdésekben a döntés jogát csak a törvényes rendelkezés keretein belül gyakorolhatja. Tehát a törvények értelmében dönthet! Az üzemi fanácsok 'tSÍtővé válik, hogy az üzemek munkásai, min-í den egyes dolgozó fokozottabb felelősséget érezzen és aktív cselekedettel, hozzászólásaival, véleményének nyilvánításával részt vegyen az üzem munkájának irányításában. S ezzel jobban hozzájárul a népgazdaság fejlesztéséhez, a szocializmus építéséhez. Hogy mindez valóra váljon, szükséges olyan lehetőség és légkör megteremtése, amelyben a munkások nemcsak ismerik az üzem termelési feladatait, hanem bátran, őszintén elmondhatják javaslataikat, bírálataikat. Ezeket a javaslatokat mindenütt hallgassák is meg, s a bírálat nyomán a hibákat kerüljék el. E lehetőség és légkör megteremtéséért elsősorban maguk a kommunisták munkálkodjanak. Pártszervezeteink harcoljanak azért, hogy az üzemi élet minden területén meghonosodjanak a demokratikus módszerek. Velük együtt a szakszervezeti vezetők, aktivisták eddiginél jobb munkával teremtsék majd meg az üzemi tanácsok eredményes tevékenységét, s ezzel az üzemi demokrácia fejlesztését. Szegedi kutatók sikere a szikesek javításában Két szegedi kutatónak, a Kossuth-díjas Herke Sándornak és Prettenhoffer Imrének, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet talajjavítási osztálya vezetőjének nagyüzemi szikjavítási kísérletei rendkívül érdekes eredményről tanúskodnak. Bebizonyosodott, hogy nem csupán néhány évre, hanem évtizedekre bőven termővé tudnak tenni szikes talajokat. A szegcdi kutatók a Nyírségben és a Hortobágyon: Margitapusztán, Alsószászbereken és a mai Kónyái Állami Gazdaság területén huszonnyolc évvel ezelőtt mésztelen szikeseket javítottak. A szikes gyepre holdanként 100—150 mázsa mészkűport szórtak, máshol feltörték a gyepet és a javítóanyagot beleszántották a földbe. Az eredmény az lett, hogy az addig csupán két, három vagy legfeljebb négy mázsa szénatermést hozó földek termése megháromszorozódott, s más növények is eredményesen termel'netők. A javítás óta csaknem három évtized telt el, s a terméshozam azóta ezeken a földeken egyáltalán nem csökkent. Ma is cppen olyan dúsak a. kaszálók és a legelők, mint közvetlenül a javítás utáni években. Tehát szinte véglegesen jól termővé sikerült tenni a szikföldeket. A tiszántúli javított szikeseket megtekintette Antipov Karatajev akadémikus, a kiváló szovjet talajtudús is nemrégiben történt magyarországi látogatásakor. A legteljesebb elismerését fejezte ki a szegedi kutatóknak az igen értékes és — mint mondotta — világviszonylatban is első helyen álló kutatómunka felett. A további kísérletek mcgküuynyítése érdekében megígérte, hogy egy a Szovjetunióban szerkesztett és most gyártott különleges, úgynevezett három rétegben szántó ekét küld az intézetnek.