Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-09 / 263. szám

Szombat, 1957. november 9. -K Világszerte megünnepelték az októberi forradalom 40. évfordulóját BERLIN: A Német Demokratikus Köztársaság egész területén, városokban és falvakban, üzemekben és hivatalokban, iskolákban és egyetemeken csütörtökön ünnepi gyűlése­ket tartottak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából. A városok házait a győzelmes munkásosztály vörös lobogói, s a német nemzeti fekete­vörös-arany zászlók díszítik. A házak falain feliratok: "Éljen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. év­fordulója". A Német Demokratikus Köztársaság vezetői a nagy évfordulóval kapcsolatban üdvözlő táviratot intéztek a Sztjvjetunió vezetőihez, mely­ben többek között azt írják: "A Német Demokratikus Köztársaságnak, a német tör­ténelem első munkás-paraszt államának dolgozói büszkék arra. hogy szoros szövetség­ben állnak a Szovjetunió né­peivel". A Német Demokratikus Köztársaság lapjai csütörtö­kön ünnepi vezércikkeket közöltek. Valamennyi lap részletesen ismerteti N. Sz. Hruscsov beszédét. A nyugatnémet és a nyu­gat-berlini lapok is nagy fi­gyelmet szentelnek Hruscsov beszédének. Különösen a be­szédnek azt a részét emelik ki, amely legmagasabb szín­vonalú kelet-nyugati tanács­kozást javasol. Csütörtökön délelőtt a Né­met Demokratikus Köztársa­ság vezetői és a Berlinben akkreditált diplomáciai tes­tületek tagjai koszorúkat he­lyeztek el a szovjet hősök berlin-treptowi emlékmü­vére. Délután Berlin dolgozói a német főváros legnagyobb terén, a Marx—Engels-plat­zon' hatalmas tömeggyűlést rendeztek. Több százezer ember, a ködös, hideg időjá­rás ellenére, már órákkal a nagygyűlés megkezdése előtt megtöltötte a teret környező utcákat és magát a teret. A szovjet hadsereg hősei­nek nyugat-berlini emlékmű­vére az ünnep délelőttjén ko­szorúkat helyeztek el az ame­rikai. angol és francia kato­nai parancsnokság képvise­lői és a nyugat-berlini rend­őrség erőszakoskodása elle­nére igen sok nyugat-berlini üzem munkásságának kül­döttei is elmentek ide koszo­rúikkal, virágcsokraikkal, hogy kifejezzék hálájukat és szolidaritásukat a világ első munkás-paraszt állama, a Szovjetunió népei iránt. BUKAREST Bukarestben a körutak és a sugárutak mellett a kis ut­cácskák is ünnepi köntöst öltöttek. Délelőtt tíz órakor ünnepi nagygyűlést tartottak a bu­karesti "Augusztus 23« stadi­onban. SZÓFIA A fővárosi dolgozók száz­ezrei mér korán reggel gyü­lekezni kezdtek az utcákon, hogy részt vegyenek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulója tisztele­tére rendezett nagyszabású díszfelvonuláson. A nagyszabású felvonulás több mint két és fél órán át tartott. ULAN-BATOR A Mongol Népköztársaság fővárosában, Ulan-Batorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójá­nak tiszteletére tartott kato­nai díszszemle után a dol­gozók vonultak fel, majd Zs. Szambu, a Mongol Népköz­társaság Nagy Népi Gyűlése Elnökségének elnöke, ünnepi beszédet intézett az egybe­gyűltekhez. PHENJAN A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom negyvene­dik évfordulója előtti napok­ban a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságban há­rom olyan gyárat helyeztek üzembe, amelyeket a Szov­jetunió segítségével építettek fel. Az üzemek ünnepélyes átadásánál megjelentek a KNDK kormányának és a Koreai Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai, vala­mint a Koreában akkreditált diplomáciai testületek veze­tői és tagjai. Hétezer lottózó drukkolt Csongrádon a pénteki húzáskor — Iz első lotiósorsolás Csongrád megyében — A francia nemzetgyűlés megszavazta a kétszázmilliárd frankos kölcsönt A francia nemzetgyűlés csütörtökön rövid vita után 375 szavazattal 150 ellenében megszavazta a kormánynak azt a törvényjavaslatát, mely­nek alapján a Francia Bank kétszázmiibárd frankos köl­csönt nvúit az államkincs­tárnak és egvideiűlee mora­tóriumot ad az egvik koráb­bi kölcsön november köze­pén esedékes első ötvenmil­liárd frankos törlesztésére. A nemzetgyűlésben a kor­mány az újabb kölcsön szük­ségességét azzal indolkolta. hogy egyfelől emelkedett a költségvetési hiánv. másfe­lől csökkent a lakosság bank­betéteinek állománya. A kormány és a nemzet­gyűlés további orosramia a következő: kedden kerül sor az algériai rendkívüli hata­lom meghosszabbítására vo­natkozó törvénviavaslat tár­gyalására. ezt követően pe­dig a kormány úiabb tör­vényjavaslatot terjeszt elő. amelyben oénzügvi és gazda­sági téren is rendkívüli fel­hatalmazást kér. A francia saitó szerint a kormány minteav 100—250 milliárd frank bevételt, biz­tosító úi adók bevezetését tervezi. A lapok általában azt jósolják, hogv a Gaillard­kormánv „nehezen tudia le­nyeletni az adóoirulát" a jobboldali függetlenekkel, akiknek többsége ellensége az úi adóknak és attól tart, hoevha a párt megszavazza az úi adókat, választóinak ió része átpártol a Douiadeis­tákhoz. akik — mint ismere­tes — ..politikai Drogramiuk döntő pontjaként adóellenes­ségüket hangoztatják". (Kiküldött munkatársunk­tól.) Pénteken reggel az esős idő ellenére több ezer lottó­zó sietett Csongrádon a Kos­suth Művelődési Ház elé. Már %9-kor sorba álltak a dolgozók a bejárat elé és 9 órakor, amikor kinyílt az ajtó, betódultak a terembe. A lottó 36. húzására 2 mil­lió 270 ezer szelvény fogyott el, az előző hetinél 200 ezer­rel több. Csongrádon hét­ezer lottószelvénnyel több, mint az előző héten. Egy-egy nyerőosztályra 850 ezer fo­rint jut. Ha a megvásárolt szelvényeket egymás mellé tennénk, akkor Csongrádtól Budapestig érne. A sorsolási terembe sza­bad volt a belépés, de az elég szűknek bizonyult. Fél 10 után már alig lehetett közle­kedni a folyosókon. A mű­velődési ház szimfonikus ze­nekara szórakoztatta a ven­dégeket. Megjelent a sorso­láson Nagyistók József elv­társ, az Országgyűlés alelnö­ke is. Minden belépő sorszá­mot kapott, amelynek má­sát egy sorsolási kerékbe he­lyezték. Tíz óra előtt néhány perc­cel vonult be a feldíszített színpadra a sorsolási bizott­ság. Józsa Sándor, a sorso­lási bizottság elnöke, az OTP osztályvezetője megnyitó be­széde után a sorsolási bizott­ság titkára egymás után öt blokkszámot búzott ki a sze­rencsekerékből és akinek a birtokában volt a szám ere­detije, az lépett ki a szín­padra és húzta ki a nyerő számokat. Az izgalom tetőfokára emelkedett, amikor a 90 nyi­tott bakelit gömböcskéknek összecsukására került sor. Elsőnek Náfrádi János csongrádi kubikos lépett a forgó lottógömb elé, a 4-es számot húzta ki. Második­nak Bartók Mihályné szin­tén csongrádi lakos volt a számkihúzó. O a 26-os szá­mot emelte ki a gömbből. A nézők között sokan felkiál­tottak, mert két találatuk már volt. Harmadszorra egy kiskunfélegyházi fogadó húz­ta ki a nyerőszámot. Ugyan­is erre az alkalomra jött át Csongrádra és szerencsére az ő blokkszámát is kihúzták. Legnagyobb meglepetésre az l-es szám jött ki a gömbből. Negyediknek következett özv. Herczeg Imréné nyugdíjas csongrádi asszony, aki a 46-os számot húzta ki a lottógömb­ből. Mielőtt az ötödik számi>l. kisorsolták volna, a bizott­ság titkára ismertette, hogy mikor lesz a legközelebbi tárgyjutalom-sorsolás: ugyan­is december első péntekén sorsolnak. Megperdült a lot­tógömb és a közönség léleg­zet visszafojtva figyelte az ötödik számot, aminek elta­lálása közel 1 millió forintot ér. Herczegné a 71-es számot húzta ki. A sorsolás után a Szentes és Csongrád környéki Kiske­reskedelmi Vállalat tartott divatbemutatót. Tehát a nyertes számok: 1, 4, 26, 46, 71. „ A Szovjetunió nagyon messze megelőzte az Egyesült államokat Nyugati vélemények a szputnyik ll-röl Sandys angol honvédelmi miniszter: Ostoba önámítás netovább­ja lenne lekicsinyelni azt a valóban nagyszerű teljesít­ményt, amelyet a két szov­jet műbolygó felbocsátása jelent és ami korlátlan bá­mulatunkat és dicséretünket érdemli ki. Az oroszok azt mondták a világnak, hogy műholdjuk célja kizárólag tudományos és békés termé­szetű. Ez bizonyára szó sze­rint igaz, az is bizonyos azon­ban; hogy a szputnyik a szovjet kormány óriási erő­feszítéseinek mellékterméke, amelyeket a hosszútávú ra­kétafegyverek fejlesztésére fordított. Az is bizonyos, hogy a műholdak által le­küldött értesítések a Külső légürben uralkodó viszonyok­ról igen komoly katonai ér­tékkel bírnak. A második műhold legjelentősebb voná­sa nagy súlya, ami kétségkí­vül bizonyítja, hogy az oro­szok feltalálták az interkon­tinentális irányított lövedék­hez szükséges hajtóerőt. A Newsweek vezércikke: A Szovjetunió nagyőri messze megelőzte az Egye­sült Államokat a jövő fegy­vere dolgában, amely nem­sokára megváltoztatja, vagy már meg is változtatta a vi­lág hatalmi egyensúlyát. Ez a második szputnyik ijesztő politikai és katonai jelentő­ségű. A nyugati katonai szak­értők kénytelenek látni, hogy a Szovjetuniónak interkonti­nentális rakétalövedékei van­nak, vagy hamarosan lesz­nek. Ez gyökeresen megvál­toztatja az Egyesült Államok "súlyos megtorlásokon" ala­puló politikáját, amelynek egyetlen eszköze (hz ameri­kai hosszútávú bombavető repülőgép) most elavulóban van, vagy már elavult. Az Egyesült Államokra nézve a szputnyik legsúlyosabb kö­vetkezménye a Szovjetunió katonai hatalmának óriási növekedése. ' (209) * Luk ás főhadnagy értésére akarta adni ennek a hülyének, hogy nem figyel a fecsegésére, te­hát az ablakhoz fordult és azt mondta: — Igen, ma szerda van. Dub hadnagy azonban szükségét érezte, hogy mondjon valamit, tehát most Ságner kapitány­hoz fordult, és egészen bizalmas, bajtársi han gon így szólt hozzá: — Kérem, Ságner kapitány, mi a vélemé­nye — Pardon, egy pillanat -mondta Sagner ka­pitány és kiment a vagonból. Közben Svejk Kunerttal beszélgetett ennek gazdájáról­— Hol voltál az egész idő alatt, hogy sose láttalak? - kérdezte Svejk. — Hiszen tudod — mondta Kunért. — Az én hülye öregemmel folyton van valami mun­ka. Minden pillanatban hívatja az embert és olyanokat kérdez tőle. amihez semmi höze. Azt is kérdezte, hogy a barátod vagyok-e. és ét: azt feleltem, hogy nagyon ritkán találkozunk. — Igazán szép lüle, hogy érdeklődik utánam. En is nagyon szerelem a gazdádat, a lajt­nant ural. Csuda rendes, jószívű ember, és a katonákhoz olyan, mint egy igazi apa - mond­ta komolyan Sssejk. — Azt Csak képzeled — tiltakozott Kunért —, disznó pasas és olyan hülye, mint a szar. /';„ már torkig vagyok vele, folyton csak sze­kíroz. — Ugyan, eredj már — bámult rá Svejk —, én mindig a-.t hitlem, hogy nagyon rendes em­ber, igazán furcsán beszélsz a gazdádról, de hát minden puccer ilyennek születik. Mint pél­dául a Wenzl őrnagy puccerje, az semmi más­nak nem hívja a gazdáját, mint nyavalyás, idióta hülyének, és a Schröder ezredes puccer,, , amikor a gazdájáról beszélt, sohase emlegette másnak, csak húgyos dögnek és büdös büz­goipböcnak. Ez azért van, mert minden puccer a gazdájától'tanul. Ha a gazda nem károm­kortya, akkor n puccer se utánozná, fíudejovi­ccben még amikor a lényleges időmet szolgál­tam, volt egy Procházka nevü hadnagy, az nem sokat búron-'. dőlt, csak mindig azt mond­ta a puccerjának: -Tr szende tehén!- Másféle káromkodást sose hallott tőle ez a puccer, akit Hibmannal: hívlak. Es ez a Uibman úgy meg­szokta ezt, hogy amikor leszerelt, azt mondta a papijának, a mamájának meg a nővéreinek: -Te szende tehén-, és a menyasszonyának is ezt mondta, úgyhogy a nő otthagyta és bepe­relte becsületsértésért, mert a Uibman egészen nyilvánosan mondta ezt, valami táncmulatsá­gon, neki meg a papájának meg a mamájának. Es a nő nem akart neki megbocsátani, és a bíróság előtt azt is kijelentette, hogy ha vala­mi félreeső helyen hívta volna tehénnek, akkor 'thlán kiegyezne vele. de így ez egy európai botrány. Közlünk legyen mondva. Kunért, én ezt sohase hittem volna a te gazdádról. Énrám már akkor is olyan szimpatikus benyomást lett. amikor előszűr beszéltem vele, mint egy frissen füstült liurka, és amikor másodszor be­széltem vele, úgy jött nekem elő, mint aki na­fyon olvasott ember és valahogy át van szel­lemülve. Te hovávalósi vagy? Egyenesen Bu­dejovicébe? Látod, ez derék, ha valaki egyene­sen való valahová. Es hol laksz ott? Az árká­dok akut? Az jó. legalább nyáron hűvös van nálajok. Családod van? Asszony és liárnm gye­rek? Akkor te szerencsés vagy. pajtás, legalább lesz. aki megsirasson, mint ahogy az én Katz' jeldkurátum mondta mindig a prédikációjában, és úgy is van. mert én hallottam egyszer egy beszéde,., amit egy ezredes mondott Rruchbnn a tartalékosoknak, akik onnét Szerbiába men­tek. hogy amelyik luitona családot hagy otthon és elesik a csatatéren, a; ugyan széttépi az üsz­sies családi kötelékeket . . . tudniillik azt mond­*a: "Mikor megfen hulla, egy hulla a család­nak. család! köteléket elszakadta, és mégis megfan sokkal töbh. megfen egy held. mert ál­dozta ez éle' a nntyohh makidra, a Vaterland­rn-. (Held: hős: Vnlerlnnd: haza). Te a negye­dik emeleten lakol? A földszinten? Igazad van. most jut eszembe, hogy ott a hu de jn vice! fő­téren nincs négyemeletes ház. Már mész. Aha. r% gazdád Ott áll a törzse*"nn előtt és ide ku­kucskál Ha ve'alán mehérdezn' tőled, hogy nem-e beszéltünk itt Öróla. il- felejtsd el meg­mondani neki. hogy milyen szépen beszéltem róla. hogy ritkán találkoztam ilyen tisztlel. aki ilyen baráti és apai módon viselkedne, mint a. Ve felejtsd el rrfegmondani neki, hogy az rn meglátásom szerint 6 egy nagyon olvasott em­ber. és azt is mond meg neki, hogy nagyon in- • telligens. Mond meg azt is, hogy én figyelmez­tetteleh, hogy legyél rendes cs csinálj meg neki mindent, amit csak kiolvas a szemedbűi. Nem jogod elfelejteni? Svejk beszállt a vagonjába is Kunért elment a cérnával a maga vackába. Negyedóra múlva tovább indultak Üjcsabina felé, leégett falvakon át, amilyen jiéldául Brcs­tov és Radvány volt. Látszott, hogy itt már nem babra ment a játék. .4 Kárpátok oldalait, lejtőit lövészárkok ba­rázdálták, völgyről völgyre luizódlak az új lulpjákra épített pálya mentén, mindkét olda­lon nagy gránáttölcsérek tátongtak. A vasút a 1 aborc felső folyását követte, s a Lnborcba ömlő patakokon keéesztiil új liidah látszottak a régi átjárók üszkös gerendái mellett. Mezölaborc körül az egész völgy fel volt dúlva és túrva, mintha óriásvakondoh seregei dolgoztak volna itt. .4 patahocshán túl az or­szágút felszaggatva, szétlőve, s mellette letapo­sott foltok látszottak, ahol hatónál: táborozlak. .4 z esők, felhőszakadások osztrák egyenruha­foszlányokat tártak fel a gránáttölcsérek szélén. Cjcsabinán túl egy leégett fenyő állt, ágai között egy osztrák gyalogos bakancsa lógott igy darab sípcsonttal. Lomb és tűiével nélküli erdők látszottak, ahogy a tüzérségi, tűz hagyta őket. kúronátlan fák és szétlőtt tanyák. 1 vonat lassan haladt a frissen épített tölté­sen. úgyhogy az cgcsz zászlóalj alaposan szem­ügyre vehette és megkóstolhatta a háborús örö­möket. s a fehér lierrsztes katonai temetők lát­tán. emelttel: a kis fennsíkon cs a kipusztított lejtőkön derengtek, lassan, dr biztosan felké­szülhetett a becsület mezeiére, melynek végéi rgy fehér kereszten himbálódzó sáros osztrák hatonasapka jelzi. | A Kasperské Hory-i németek, akik a hátsó s ngonoltban üllek és még e miiovieri állomá­son is azt böböhék. hogy "Wann ich bumm. svann ich svieda bumm..." — Homonától kezdve ele sön d* sült eh. mert beláttál:, hogy ázol: közül, akiknek a sankáia most n sírokon híg. sokan ugyanígy énekelte! arról, hogy mi­lyen jó lesz hazamenni és ölökre otthon ma­radni a kedvesükkel. Mezölaborron n- szétlőtt, leégeti állomásépü­let mögött álllak meg. amelynél; üszl:ös falai­hói görbült vasgerendák bámultak a világba. A leégett állomás helyett hosszú fabarakkot építettek sebtében; ennek falait a legkülönbö­zőbb nyelvű plakátok díszítették: "Jegyezzetek osztrák hadikölcsönt.'" Egy másik hosszét barakkban volt a Vörös­kereszt kirendeltsége, éppen kilépett belőle rgy kövér katonaorvos két ápolónővel: az ápo­lónők torkuk szakadtából nevettek a katonaor­voson. aki állathangokat utánozott a szórakoz­tatásukra és sikertelenül megpróbált röfögni. .4 vasúti töltés alatt, a patak völgyében, egy szétlőtt tábori konyha állt. Svejl: odamutatott és így szólt Balounhoz: — Odanézz, Baloun, mi vár ránk a legköze­lebbi jövőben, lippen menázsil kellett volna oszlani, abban a pillanatban becsapott egy grá­nát. — Ez szörnyű — sóhajtott Baloun —, sohase képzeltem volna, hogy ilyesmi vár rám, de hát az én nagy gőg ősségem miatt van ez, mert én, utolsó gazember, aki vagyok, tas-aly télen bőr-i kesztyűt vettem magamnak Budejovicében. Keltem már nem volt jó erre a paraszt-maii­utómra a régi kötött kesztyű, amilyet megbol­dogult tatám is viselt, mindig csak arra a bőt­hetire, városira vágytam. A tatám még borsót evett, de én azt látni se akartam, csal; mindig baromfit. Még a közönséges disznóhúsra is fel­húztam az orromat; muszáj volt. hogy az asz­szony, meg ne verjen érte az úristen, sörös lé­re eressze. — A teljesen kétségbeesett Raloun általános gyónásba kezdett: — Károtnoltam az isten szentjeit, a Malse melleit egy kocsmában meg Dnini Zahájiban elpáholtam egy káplánt. Istenben még hittem, azt nem tagadtam, de a szent Jétzsefben már kételkedtem. Minden szen­tet megtűrtem a házban, csak a szent Józsefnél: kellett repülni, és most megbüntetett az úristen a sok bűnömért és erkölcstelenségemért. Meny­nyi ilyen erkölcstelenséget műveltem a malom­ban. hogy luiromhodtam az apámra, megltese­rltoimm az öregségét, szekíroztam az asz­znnyt.. -. S vejit elgondolkodott: —' Maga molnár, ugye? Akkor tudhatta vol­na. hogy isten malmai lassan őrölnek, de bizto­san. nála látja, most maga miatt kitört ez a vi­lágháború. •4s egyéves önkéntes is bekapcsolódott a be­szélgetésbe: (Folyt aljuk)

Next

/
Thumbnails
Contents