Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-30 / 281. szám

Szombat. 1957. november 30. 3 A társadalmi tulajdon súlyos megkárosítása Tolvaj bűnszövetkezet működött a Szegedi Cipőgyárban és az I. Cipész KISZ-ben A bürokrácia fogaskerekei vagy ha úgy tetszik: az eltompult gazdasági érzék Finom borjúbőrök, esizmaszarak. talpak, félig vagy teljesen elkészült cipők. lyek az orgazdáktól kerültek elő Veszedelmes tolvaj bűnszövetkezetet leplezett le a rendőrség. A tolvajlásokban és a vele összefüggő orgazdaságban 23 személy — többségükben büntetett előéletű — vett részt, hosszabb idő óta. A nagystílű tolvajlások színhelye és károsultja a Szegedi Cipőgyár és a szegedi 1. számú Cipész Kisipari Termelő Szövetkezet. A cipőgyár és a ktsz tolvajai csodálatos módon jobban kooperáltak egymással, mint a két károsult üzem a cipőipari termékekre s egyéb, a gyártással összefüggő munkálatokra vonatkozóan. A tolvajok, a társadalmi tulajdon megrögzött ellenségei megtalálták egymást, hogy egyenként és bandába verődve minél többet ártsanak a nép állama, s nem utolsósorban a becsületes dolgozóknak. No de nézzük csak, kik is ezek a jómadarak, akik rendszeresen dézsmálták a cipőgyár és a ktsz vagyonát. Kovács Emiiné büntetett előéletű. Bihari utca 1. szám alatti lakos 1953 tavaszától dolgozott szabászként a Szegedi Cipőgyárban, "mellékesen* azonban nagy rafinériával és körültekintéssel kipuhatolta, hogy ki lopna szívesen az üzemből, s ezeket maga köré gyűjtötte anélkül, hogy egyik tolvaj tudott volna a másikról. Sarnyai Istvánné Liszt utca 15/c szám alatt lakó takarítónő és motozó élvezte a gyár vezetőségének bizalmát. A vele szövetkezett tolvajokat azonban nem motozta meg, s így azok minden különösebb kockázat nélkül zavartalanul kilophatták a gyárból az értékesebbnél értékesebb box- és más bőröket, valamint egyéb cipőipari termékeket. Schofró Ferenc Bajcsy-Zsilinszky utcai felsőrészkészítő kisiparos szintén a bűnszövetkezet tagja volt. A hozzákerült lopott bőröket közvetítette az orgazda kisiparosoknak, noha azok tudták, hogy lopott árut vásárolnak. A t,olvajlásból Becski András ci~ pögyári szabász sem maradhatott ki, hiszen már korábban is lopott. Munkaasztalára rendszeresen kikészítette a bőröket, talpakat s egyebeket, amelyeket aztán bűntársai elvittek. A következő szereplő Reményi Istvánné petőfitelepi lakos — akit időközben elbocsátottak —, 1954 óta folyamatosan lopta a gyárból az ott használatos 500 yardos cérnákat. Bűnjelként több mint 500 darab tőle eredő cérnát foglalt le a rendőrség. (Értéke ötezer forint.) Reményiné egyébként már közismert bűnöző, korábban két alkalommal volt büntetve lopás és titkos kéjelgés bűntette miatt; az ellenforradalmi eseményekben való aktív részvételért bocsátották el az üzemből. Másik két büntetett előéletű cinkostárs: Fettel Ferenc Hétvezér utcai és Papp László petöíitelepi lakos. Mini cipőgyári szabászok az általuk szabott bőr mindegyikéből loptak maguknak nagy mennyiségű "mintát*. Több mint 300 pár kruppon- és nyolcvan alsótalp tűnt el Jenei József cipógyári művezető, valamint társa. Kovács Emil kezén is. Kovács korábban lopásért és orgazdaságért már háromszor volt elítélve, s nemrégiben is több esetben volt a gyárban fegyelmije, szintén lopások miatt. Bűnjelként 200 pár talpat találtak náluk. Schofró Ferencről már az előbbiekben szóltunk, azonban azt is el kell mondani róla, hogy az orgazdaságon kívül árdrágító üzérkedést is folytatott. Letartóztatásáig ugyanis Sz. Nagy Emil, Árva Ferenc es Major István makói lakosoktól több mint 30 ezer forint értékű boxbőrt vásárolt fel. Mindhárom cinkostársa többszörösen büntetett előéletű. Major egyedül nyolc esetben állt már a bíróság előtt különböző bűncselekményekért. A Cipész Kisipari KTSZnél szabászként dolgozott Valkai Ferenc büntetett előéletű, Tölgyes utca 17. szám alatti lakos, aki folyamatosan lopta a szövetkezet bőráruját. A házkutatás során nagy mennyiségű boxbőrt, vikszos bőrt, talpakat, vásznakat találtak lakásán, valamint három gondosan leolajozol (, emberélet kioltására alkalmas pisztolyt, hozzájuk való 503 tölténnyel. Valkai ötszobás. a szó szoros értelmében pazarul berendezett lakásban lakott, hiszen motorkerékpártól a legdrágább Csók-festményekig mindenre telt a lopásokból. Valkai. menekülve a törvényes felelősségrevonás elől — öngyilkos lett. A bűnjelként lefoglalt cipőipari áruk — amelyek a szegedi Állami Áruház Széchenyi téri egyik kirakatában megtekinthetők — csak "átfutó készletként* szerepeltek a tolvajok birtokában, hiszen hosszú időn keresztül folyamatosan óriási értékeket adtak már tovább az orgazdáknak. A közszemlére is kitett bűnjelekből mit lehetett volna gyártani? Negyven pár csizmát, vagy 100 pár bakancsot. 290 pár cipőbélöst. 200 pár női íelsósarkot, 37 pár női cipőt, 25 pár haiinacsizmát, 2220 par cipőnek való felsőbőrt, 40 pár cipőhöz való alsó anyagot. A cérnából 13 700 pár cipőt lehetett volna megvarrni, s a köpper bélésanyag 1680 pár cipőhöz lett volna elegendő. Az orgazdák sorában találkozunk Zsigmond Béla cipész kisiparossal, akinek a lakásán cipőtalpakat, felsőbőrökéi, vakum irt féhgkész és készcipőket foglaltak le, noha korábban a lopott bőrből nagy mennyiségű bakancsot, férfi- és női cipőket készített. Kurunczi Mátyás volt cipész kisiparos is alaposan kivette részét a bűntársaságban, jóllehet korábban há- j borús és népellenes bűntett, , valamint egyéb bűncselek-1 mények miatt büntetve volt, Kurunczi a lopott bőröket 1 a szegedi cipészek körében értékesítette, noha a kisiparosok jól tud- i ták, hogy a zugban vásárolt j bőráruk olyan jelzésűek, j amelyek kizárólag csak gyári , feldolgozás útján kerülhet- ' nek forgalomba, mégis meg- | vásárolták. Így vásárolt a lopott cipőipari értékekből többek között Tamási Imre, Ormándi János, Erndt Péter, Fekete Sándor, Csorna Lajos és Meggyesi Pál cipész kis- i iparos orgazda. E társaság-! ból különösen kitűnik Ormándi és Meggyesi: mind- I kettő büntetett előéletű. : Meggyesi Pál Moszkvai kör- : úti cipész egyébként többi iparostársai bizalmát élvezve a KIOSZ bőrelosztója volt. (?!) A tolvajok és orgazdák ellen megindult a bűnvádi eljárás. a tanulság azonban mégis az. amely a nyomozás során kiderült: a Szegedi Cipőgyárban és a Kisipari KTSZ-ben nem volt megfelelő az ellenőrzés. és kisded játékaikat így zavartalanul folytatni tudták hosszú időn keresztül a tol- ; vájok és velük együtt az or- j gazdák. Az Állami Áruház kirakatában közszemlére kitett bűnjelek bizonyítják, ; hogy a laza ellenőrzéssel visszaélő tolvajok milyen kart okoztak a népgazdaság- j nak. s egyben azt is bizonyítják. hogy csak megfelelő ellenőrzéssel. s ami most ezután következik: méltó büntetéssel lehet elejét venni a társadalmi tulajdon elleni bűntetteknek. (—i —c) Évtizedekig egyetlen szegedi vasöntőnek se jutott eszébe, hogy elidegenítse magától a helyi megrendelőket, sőt az ellenkezőjét tették, kapitalista üzleti érzékkel: magukhoz szoktatták a szegedi gyártulajdonosokat. A nagy textilüzemek akkor nem kilincseltek hetente, mert itt is öntöttek számukra fogaskereket vagy más gépalkatrészeket kész örömmel. A megrendelő tőkés ugyancsak kerestette a praktikus megoldásokat, s mivel ez így volt kiadós számára, nem kereskedett öntési megbízatásokkal sem Győrben, sem Ózdon, sem Budapesten. Évtizedekig élt ez az üzleti viszony a szegedi öntödék és a szegedi meg a megyei textilgyárak között, túlélte a kapitalizmust is. míg csak az egyik fél fel nem bontotta a régi-régi egyességet. Öntödéből — öntödébe A kenyértörést az öntödék követték el. 1950 tájára beleilleszkedtek a nemzetgazdaság munkájába, kezdtek komoly megrendeléseket kapni, s mindjárt más lett a viszony köztük és a szegedi nagyüzemek között. Első dolguk volt, hogy a régi »kis-< vevőket leszoktatták a korábbi szolgálatokról — amilyen például a a nyersfogazású fogaskerekek öntése volt. Magyarázatul ezer ok és indok szolgált: kiesi a létszám, nem jó a modell, szűk a "keresztmetszet*, magas a terv.^ Mit lehetett tenni? A szegediek — s különösen a Kenderfonógyár — tapogatózni kezdett Orosházán, Pécsett, Vácott, de mindenütt hasonló okkal-móddal tértek ki a megrendelések elfogadása elöl. így aztán megkezdődött az országjárás, de máig is negatív eredménnyel járt — a nyersfogazású fogaskerekek öntésére sem a Szegedi Kenderfonógyár, sem a nagylaki, vagy hasonló üzemek nem találtak vállalkozót. Az igazi ok Érthetetlen, hogy vannak üzemek, amelyek tiltakoznak a megrendelések ellen, de a szóbajött fogaskerekek ezt példázzák. A kénytelen szükségszerűség persze hozott megoldást, csak hát éppen olyan visszásra sikerült ez is, mint amilyen fonák az öntödék állásfoglalása. Történt ugyanis, hogy a Kenderfonógvár berendezkedett a veszély elhárítására — arra. hogy az öntvényekel a maga műhelyében képzi ki eszteraálvozással. marással'és lakatosmunkával a fogazatlan öntvényekből —. hogy ne legyen üzemzavar. Négy szakmunkás szinte évek óta csak ezzel foglalkozik. s igyekezve 3—4 ezer mart fogaskereket készít a fonógépekhez — kétszer amynyi anyagból és majdnem hatszor annyi pénzen. Amíg nyersfogazat ú öntvényeket szállítottak a gyárnak az öntödék. 5—6 forintba került egy-egv darab. így meg csupán a munkabért és az anyagot számítva is megközelítik a költségek a 30 forintot. A kutatott ok azonban nem itt rejlik — ez a szomorú okozat. Á körülbelül 100 ezer forintos kenderfonógyári évi költségtöbblet forrása az öntödék "gazdasági* számvetése. Rájöttek ugyanis, hogy a tervet és a teljesítményt tonnákban mérik számukra leginkább, s ezek az aprócska fogaskerekek csak sok bajjal járnak, de tekintélyes súlyt nem képviselnek. Azt mondják: ez nem kifizető, ezen csak veszítenek. Iti a vesztes? Talán a maguk módján Igazuk lehet. Mégis mi történnék, ha az üzemek holnaptól kezdve nem gyártanák a kevésbé jövedelmező, vagy ráfizetéses cikkeket? Nem lenne gyerekcipő, egy sereg élelmiszer elmaradna asztalunkról, s bezárnának a mozik és a színházak is. Ilyen megoldásokra még gondolni is csak eltompult gazdasági érzékkel lehet. , Mert hogy is állunk ezzel a ráfizetéssel? Tegyük fel, hogy valamelyik öntöde valóban ráfizetne erre a .nyersfogazású fogaskerék öntésére évi tízezret. Mi lenne a következménye? A Kenderfonógyár megszaba' dúlna egy 100 ezres ráfizetéstől. A vesztes végeredményben mindenképpen a népgazdaság — de a veszteség két egymástól messze elütő összeg. Természetes törekvés, hogy egyik üzem sem akar erre a dologra ráfizetni, hiszen önálló elszámolás van, s ma már a nyereségrészesedéssel is közös ez a probléma. Ezen is lehet segíteni, ha mindenütt megfelelő gazdasági érzékkel, s a bürokrácia pókhálós polcairól leereszkedve szemlélnénk az ügyet. A Kenderfonógyár uganis azt mondja: hajlandók vagyunk a korábbi árnak akár kétózersét fizetni, hogy az öntödék se járjanak rosszul, mi is megszabaduljunk a nagy ráfizetéstől; Természetesen ezt a szituációt csak átmódosítással lehet valóra váltani. Lehet azonban* hogy ez sem szükséges. Egy alapos felülvizsgálat eldöntcné, hogy indokolt-e az öntödék tartózkodása, hogy szükséges-e árkiegészítés, vagy egyszerűen figyelmeztetni kell az elzárkózó főkönyvelőket és igazgatókat. Egy ilyen felülvizsgálás és az abból eredő ésszerű döntés visszaadhatja a népgazdaságnak az évi százezer forintokat! Emléktáblát Dózsának a Pantfieonban — Levél — Egy éve lehet, hogy az általános iskola IV. osztályában Dózsa Györgyről olvastunk. Az olvasottakat megtárgyaltuk, hogy az eredmény maradandóbb legyen, felolvastam Juhász Gyula költeményét, amelyet meg is tanultunk. A 9—10 éves gyerekek között felvetődött a kérdés, ha Dózsa fejet Szegedre hozták, itt temették el. miért nincs valami emlékmű ennek megörökítésére? A kérdési akkor felvetettem »illetékes« személynek. A felvetett kérdés, rá a felelet is elsikkadt. Most a szerkesztőséghez fordulok ez ügyben. Másfél év és ünnepeljük a Tanácsköztársaság 40 éves évfordulóját. 445 éve lesz akkor, hogy a "Tüzes trón* hőse megvívta harcát. Megvívta csapatai élén. de megvívta szörnyű halálával is. Méltó és igazságos lenne, ha a nevezetes évfordulóra. Dózsa György is méltó emléket kapna, különösen Szegeden. Akár legenda, akár valóság, hogy Dózsa fejét az alsóvárosi temetőben hantolták el. ott emléket kell állítani, mégpedig hatalmas kopjafát, vagy fáklyát. A város szívében pedig, az árkádok alatt, de inkább a torony oldalán pedig dombormű hirdesse a "Tüzes trón* hősének örök emlékét. Az alkotó művészek dolga lenne e két emlék tervezése, majd méltó kivitelezése. Tudom, hogy az alsóvárosi temetőben, még ásatások útján se lehetne Dózsa,porladó, sőt elporladt csontjait megtalálni, de bizonyára évszázadokkahezelőtt is oda temették a csonka testrészeket, ahova most is. Tehát a hely kb. ugyanaz. A többi csak anyagi kérdés, azaz pénzkérdés. De ebben az esetben számtalan forrás adhatja a szükséges összeget. 1. Egyszerű gyűjtés. 2. Á ma divatos sorsjegy útján. 3. Bálák ban, rendezvényeken tombola. 4. Emlékérem. \ Készíttessen az állam százezer darab 5 Ft-ost, Dózsa emlékére, ez 5 forintos, felárral, pár nap alatt elfogyni stb. Szeged ne felejtse el, hogy Dózsa György koponyája porlad temetőjében! Legyen méltó erre és állítson a hősnek emléket! Amikor a Délmagyarország szerkesztőségének tolmácsolom az egy évvel ezelőtt felvetett gondolatot, kérem, ne hagyják azt ismét elsikkadni! Pálvölgyi Ferenc Diasorozat a nemzetközi fotóművészeti kiállításról A Magyar Folomüvészek Szöi vétségé ezidei nemzetközi fotiH művészeti kiállítása olyan ""gy tömegsikert hozott, hogv a szövetség elhatározta, hogy u köi vetkező években lelielővé teszi a kiállítás anyagának bemutató3 sál vidéki városokban is. Az idei kiállításra sajnos ezl a szövetség meglenni már nem tudja, ezért a kiállított, körülbelül 450 képről egyenként 24x36 milliméter nagyságú, vetítés céljaira szol* gáló diapozitív-sorozatoL kész.H lett a hozzávaló adatokkal és méltatásokkal. A szövetség értet sülősünk szerint e diapozitív eket a tanácsok népművelési osztályainak, vagy üzemi, művelői dési olthonbeli, iskolai fotókörök számára rendelkezésre is bocsátja. hogy ezáltal is elősegítse a magyar fotóművészet tejfődéséU A Valkai Ferencnél talált fe pléhdoboz, amelyben g.vverek év a hozzávaló töltények, és a vörösl Síesztes olajozott áitapotban taroltak a gyilkos szerszátooka* Háztartási zsiradékját színszappanra .••cseréli Szappanfőző Sz. i vetkezel, Szabadsajté u. 12. (Alsóvárosi temető mellett.) Ugyanott alj-lúg súrolásra állandóan kapható. Telefon: 31-76.