Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-03 / 258. szám

Vasárnap, 1991. november S. 5 Az atomkorszak kezdetén az értelmiségé-e a „vezető szerep" ? Elérkeztünk az atom­korszak kezdetéhez és a tudomány úi ..csodákkal" lepi meg az em­beriséget. Naprendszerünk­ben egy úi. a szoviet tudósok által ..megteremtett" hold ke­ring. Az emberi akarat által bázisával, a gépi nagyiparral kell írnlok. A revizlonlzmus és a termelés rendszerében — amelynek fő képviselőie a elfoglalt helye adja többi kö­zött egységét, fegyelmét, ön­álló politikai ereiét. — en­nek az erőnek azonos céliét. Igaz. hogy például egv kor­szerű gép szerkesztését ter­létrehozott ..holdbébi" bá- vezőmérnökök végzik, azon­mulatra méltó és egyedülálló ban a munkások termelési a világban. A tudományos tapasztalatainak felhasználá- a technika rohamléptű feilő- sával. s a terveket mindig a dése földgolyónkon úiból elő- munkások váltiák valóra. A hozza azt a nem mai keletű technikai haladásnak is a munkásosztály a hordozója. Ali ez az atomkorszakra is. Ebből azonban senki ne kö­vetkeztessen arra. hoau a munkásosztály meglehet az ér­telmiséa nélkül. Nem nélkü­megállapítást. amelynek a lé­nyege: „A vezető erő az ér­telmiség.Különösen most kell annak lennie, az atom­korszak kezdetén, hiszen ezt a technikát ő tudia uralma alá hajtani". Igaz-e az ..értelmiség veze­tő szerepéről" szóló nézet? Nem. nem igaz! Ennek bizo­nyításául csupán néhány váz­latos gondolatot mondunk el. „Az értelmiség vezető sze­repe" idealista felfogás és maga az élet adott rá számos lan handabandázás ellen is* bizonyságot, hogv puszta il­lúzió. Évtizedekkel ezelőtt isr volt már olyan nézet, hogv a történelmet az osztályok Nagy Imre-féle csoport volt — rendkívüli károkat oko­zott az értelmiségiek köré­ben ls. Tápot adott ahhoz is. hogv erősítse, élesztgesse az „értelmiség vezető szerepé­ről" szóló illúziókat: hogv az. értelmiség némelv csoportjai ,.nemzetmentők" szerepé­ben léphessenek fel. Az el­múlt év tragikus őszének eseményei ls adiák azt a ta­nulságot. hogv a nemzet ve­zető ereie. a nemzetmentő csakis és kizárólagosan a munkásosztály lehet. Szót kell érteni a munkás­osztálynak az értelmiséggel. lözhető az értelmiség munká- _ az értelmiségnek a mun­ja a szocializmus építésében kásosztállyal. Ha vannak is sem. Csalfa délibáb az értei- még hibák ebben a tekintet­miség vezető szerepéről szóló ben. nagvot haladtunk előre minden megnyilvánulás, s a marxizmus eszméjével ro­ezért el kell űznünk. Ám konszenvező értelmiség seeít­küzdenünk kell az értelmiség szerepét lebecsülő tarthatat­Az elmúlt évi1 magyar­országi ellenforradalomban, s annak a loneneimei az oszxaivoic „_ feletti hatóerőként megjelenő előkészítésében az érUflimró „értelmiségi egyének" for­málják. Az egyénnek csak­ugyan van szerepe pozitív, vagy negatív módon a törté­nelemben. de a történelmet a néptömegek formálják. S el­sősorban az ő nevükhöz fű­ződik minden előrelépés a haladás útján. A mi hazánkban ..hagyo­mányai" vannak az „értel­miségi vezető szerepről" szó­ló hamis és káros felfogás­nak. illúziónak. Ismeretes, hogy Horthy Magyarországán giek némelv csoportja a munkásosztály hatalmát gyengítette. Voltak, akik tu­datosan szembehelyezkedtek a népi rendszerrel, pedig „sodródtak", megtévedtek és — ám lehet, hogy szándékaik tisztessége­sek voltak —. objektíven azonban az ellenforradalom­nak kedveztek. A szegedi Jó­zsef Attila-köri vitán is — nem beszélve a budapesti Petőfi-kör hírhedt vitáiról — egyre erősödve az értelmiség „nemzetmentő szerepéről" úgy kiáltották kl az értelmi- betett hallani. Táplálta ezt a seget a kapitalista, idealista Horthy-idők szelleme, a pol­sondolkodók. mint az úri kö­zéposztályt. amely a „nem­zet" gerincét, a társadalom vezető ereiét adia. Az az igazság, és az marad a jövő­ben is. hogy a kapitalizmus megdöntése, majd utána a szocializmus felépítése csakis a munkásosztály vezetésével valósulhat meg: s a munkás­osztálynak a vezető szerepe elkerülhetetlenül néphatal­mat. proletárdiktatúrát je­lent. Ez a marxizmus—leni­nizmus elméletének egvik alapvető lényege* Hogyan állunkmost, gári származású értelmiségi­ek felfogása stb. Az értelmi­ség egy része — kisebbik ré­sze — aktiv részesévé vált az ellenforradalomnak és elő­készítésének. S miután ön­álló politikai erőként nem léphettek fel. a restaurációt kívánó osztályokkal léptek frigyre, azoknak mintegy elő­retolt hadállását képezték, őszintén beszélni kell erről, mert ez szoleália az egész ér­telmiség érdekét. Az igazság­nak megfelelően azt is meg i kell mondani, hogy mélysé- t gesen elítélendő minden • olyan nézet, amely az értei-1 ségével. De ennek a gvors és következetes konszolidáció­nak a munkásosztály volt a fő ereje, a vezető ereie. Ez a vezetés és ez az erő az egye­düli biztosítéka országunkban a további politikai, technikai és társadalmi fejlődésnek. Nem szabad, neh^ értelmiséget általában a vád­mások íottak padjára ültetni. Mert sokan nélkülük — ismét hangoztat­juk — nem lehet sikeresen építeni a szocializmust. Min­denütt olvan légkört kell te­remteni. hogv a becsületes, jószándékú értelmiségiek — akik közül bár lehet, hogv némelyek tévedtek és vétke­ket. nem bűnöket követtek el — nyugodtan, a nekik kiiáró le- megbecsüléstől övezve végez­zék nagvra értékelt tevé­kenységüket. Ne tűri ük az értelmiség „vezető szerepé­ről" szóló kóros megnyilvá­nulásokat. Éppen ilven fon­tos. hogv ne hagyjuk zaklatni, rágalmazni az értelmiségie­ket. vagy őket megbántó, sze­repüket lebecsülő nézeteket burjánzani. A kölcsönös szóértés, egy­másra találás és együttmű­ködés a mi társadalmunk ér­deke. — i—L (m. s.) N. Pronyina: a Magyarok szovjetköztársaság védelmében A C7nVÍPt múzeumok di­M.UVJCI cs6 ereklye­ként őrzik azokat a doku­mentumokat. amelvek a nemzetközi brigádok hősi harcát örökítik meg. A nem­zetközi brigádok magvar. cseh. szlovák, kínai, román, jugoszláv, lengyel és más nemzetiségű katonákból áll­tak. Többségük mint hadifo­goly élt Oroszországban és az Októberi Forradalom győ­zelméért az orosz munkások­kal és parasztokkal vállvet­fenyegette. Moszkvában Vi­nerman vezetésével magvar forradalmi katonai egység alakult. Ez a csaoat részt vett a moszkvai ellenforra­dalmi próbálkozások meg­hiúsításában. maid az aszt­rahányi harcokban. Ezek az ütközetek a ma­gyar forradalmárok hősies­ségét hirdetik. 1918—1919-ben a legfonto­sabb front a keleti volt. Itt dőlt el a forradalom sorsa. E fontos helvre érkezett Wi­vészezredet 1920 szentembe­rében a déli frontra került, mint a 116-os lövészhadosz­tály eevík zászlóaliának pa­rancsnoka. A szoviet kor­mány dicső tetteiért vörös zászló-renddel tüntette ki. Életét hősi harcban vesztette el. amikor a 12. nemzetközi brigád parancsnokaként a spanvol nép szabadságáért küzdött. Dicső tettekről ve szálltak síkra Az orosz nerman csapata is. Winer­oroletariátus törekvéseinek és vágyainak megvalósításá­ban saiát cél iáik elérésének zálogát látták. Az Oroszországi Kommu­nista (bolsevik) Párt magyar csoportja 1918. március 24­én. Moszkvában alakult meg. Munkájában tevékenven részt vett Kun Béla és Szamuelv Tibor is. A csoport hetenként kétszer kiadta á „Szocialnaia Revo­man hősi halált halt. Egysé­ge azonban, amelv hősi ha­lált halt parancsnokának ne­vét vette fel. az I* nemzet­közi ezredben folvtatta har­cát. Itt küzdöttek még a töb­bi magvar egységek. Varga és Münnich elvtársak pa­rancsnoksága alatt. Sok magyar harcolt a II. nemzetközi ezred soraiban is. A magvar proletárok hittek az orosz forradalom igaz ljucija" című újságot. E ki- ügyében. Ezt bizonvítla az a szá­mol­nak azok a dokumentumok is be, amelvek Kun Béla te­vékenységéről szólnak. Kun Bélát 1920. október elsején a déli front forradalmi kato­nai tanácsának tagjává és a krími forradalmi bizottság elnökévé választották. A déli fronton harcoló csapatok győzelmei Frunze. Kun Béla és Guszev nevéhez fűződnél?. A magyar dolgozók naev megtiszteltetésnek tekintet­ték. hogv a világ első szocia­advánv célia az volt, hogy ;.. „teriessze a kommunista esz­méket a volt magvar hadi­foglyok és Magyarország pro­letárjai között". A lap első szerkesztőie Szamuelv Ti­bor. az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaság és a Magvar Kommunista Párt kiemelke­dő vezetőie volt. Ö Szerkesz­kis katonakönvv is, amelyet szintén a Központi lyeztek el. A könyv tette a Moszkvában magvar következő kérdés ígv hang­nyelven megjelenő „Vörös Űjság"-ot is. A magyar iátszottak a magyarokból ál­ló nemzetközi csapatok meg­alakításában. íme egv táv­irat: „Megalakult a magva­rokból és osztrákokból álló nemzetközi század. A század a frontra indult". 1918-ban. amikor a szovjet­köztársaságot naffv veszélv lista államának hadseregé­Szovjet Hadsereg ben harcolhattak. „Büszkék Múzeumában he- vagyunk — írták az egvik frontra vonuló nemzetközi zászlóalj magvar katonái —. hogy az 5. hadsereg dicső soraiban küzdhetünk, és nél­külözések. nehézségek köze­pette győzelemre segíthetjük az orosz proletariátust, közös ellenségünk, a világtőke fe­lett". , , tudajdonosa: Zalka Máté. A „Mikor vonult be?" rovat­ba Zalka Máté saiát kezűleg írta be: „1918". Hova?: „A nemzetközi légióba". Beosz­tása: „osztagparancsnok". A zott: „Szabadságai?" E rovat­ba a kiváló kommunista for­radalmár író a következőket írta: „Még nem voltam sza­Az orosz nemzetközi csa­patokban harcoló magyarok részt vettek az 1919-es. a badságon. és a világforrada- Magyar Tanácsköztársaságért folyó küzdelmekben is. An­nak ellenére, hogv akkor az ellenforradalomnak sikerült vérbefoitania a Tanácsköz­társaságot, a magvar proleta­riátus harca nem veszett kór­ba—s most megtestesül a Magyar Népköztársaságban. lom győzelméig nem ls me­gyek. Zalka Máté élete e szavak mély értelmét igazolia. A polgárháború éveiben a ha­barovszki egységnél szolgált. Később Távol-Keleten ve­zette az egvik nemzetközi lö­A kislány alti 1955. február 9én vivHíl nezei. aiiiciv az ciici-*, . . , 77T . .... ..... . ... « miség egészét sommásan el- 6e esirl a Szülészet: Khmka szülo,zobá,a­m lenforradalmárnak bélyegzi.!"«/; csendlébe, még nem tudhat,a, hogy megállapítassal? Nem VoU ^ meglehet ma is vanimhyen áldatlan pörleltedésnek lesz eleven némely embernek'üven ítéle-' 5 'őrgya A 16 esztendős lányjejjel asszony­te. azonban ennek nem en- • "!/" k" «"!/«> D- Erzsébet sem tudhatta gedhetünk teret, mert csak • ezt, ámbár a csöppséggcl rettenetes árva­mérgesíti a helyzetet. : ságban érezte magát. A gyerek apjáról .. , • i" I {mit se tudott, -attól* a perctől kezdve so­N6I71 Í3K3rg3tj U Kt""'» látta.,. l'aza a tanyára nem mehe­RZ atomkorszak kezdetén ez­múlta-e idejét? Nem. mert a munkásosz­tály vezető szerepéről 6ZÓ1Ó tanítás örökérvényű, soha nem múlja Ideiét. Ennek bi­zonyítására sem bonyolódunk hosszabb elméleti fejtegeté­sekbe. csak néhónv. talán leglényegesebb vonósra té­rünk ki. Az értelmiség nem osztály; soha sem volt az és soha sem lesz azzá. Csupán . , , , • tett gyerekestől, mert a szülei várandós azt sem. hoav az ertelmise-;, yJ ,..',., .„ „ >•.,„, giek közül jó néhánvan ak- korüban fem T . *ÁnZ * „ ZTtán kor kezdtek eltávolodni &\ányte,tvere volt meg odahaza, akikre tán marxizmustól, amikor a volt:«"o£ scm nU" 'ohaegy.ellen legény, MDP ha világ vezetésében és politiká-1 kitudódik az ö ballépése. Ilyen a vt réteg. .1 így önálló politikája iában a hibák bekövetkez- í hát »wnrhih clnlc, vitte szive ter­sem lehet, hanem mindig va- tek. S csak ezeket a hibákat 5 hét a klinikára, maid onnan az Újszeged: látták, az ei-edménvcket már • Gyermekvédő Otthonba, ahol mmdketto­kevésbé. Figyelmen kívül j ¡ültet befogadták. De mert a kel keze hagyták, hogv a tagadhatat- 5 munkájára odahaza szükség volt, hazaliiv­lanul súlyos hibák éppen a: ták; ám csak egymagát. Szülei a járási marxizmus elferditéséből; gyámhatóságnál kijelenU'tték, hogy a hi­adódtak. s ezt a vezetés ész vatlan unoka nem kell, maradjon ott a nem a marxizmus számláiéra i -kis béka*, ahol befogadták. Igy kerítit a : kicsi csöppség az állam gondoskodásába, S amit a nagyszülők még megerősítettek ha­__ „ _ .. - - , j vi 150 forint gondozási díjjal is. Inkább Első a Szegeds Igazgatóság jg'^t^of:^ 5SSÍ lamilyen osztály mellé csat lakozik. Tehát sem kapitalis­ta. sem szocialista körülmé­nyek között nem adhatia a társadalom vezető ereiét. A munkásosztály áll kapcsolat­ban a szocializmus anvaai . . • •• •• a Mü¥ igazgatóságainak III. negyedévi! Erzsébet versenyében pedig kétszeres erővel J dolgozott, s ezt így is követelték meg tőle ín maguknakvaló, számító szülök, akik azt munkaver- letes munka szép ajándékát j hitték, hogy lányuk belenyugodott a dol­seny a MÁV Szegedi Igazga- is megkapták: harmadik ne-: g"k olyan rimdezcscbc, ahogy azt ők hi­tóságának területén is újra gyedévi teljesítményeik alap- \ spekulállak. Alig egy esztendőre azonban a- jón húszezer forint jutalmat 5" Erzsébeti A szocialista kiszélesedett és egyre gazda ságosabbó teszi a vasutas dol­gozók munkáját. A világ első szocialista forradalmának 40. évfordulója alkalmából ismét új és szép eredmények szü­lettek. Ezeknek a jó egyéni és szolgálati helyenkénti eredményeknek az lett a meglepő és örömet hozó kö­vetkezménye, hogy az igaz­gatóságok egymás közötti versenyében a szegedi igaz­gatóság dolgozói a korábbi harmadik helyezésről az el­sőre emelkedtek. Ez az első eset, hogy a nagy területen működő sze­gedi igazgatóság dolgozói el­nyerték az országos elsősé­get. A sikerek melle a becsü­•belnch kérője akadt B. Pál «le­osztanak szét a dolgozók kö- \ mélyében, aki felrúgva az ósdi előítéletet, Zölt t a dolgos, jóravaló lányt feleségül vette A harmadik negyedévi!'«" januárban A községi anyakönyvvé­eredmények természetesen! zeto nagyhivatalosan megkérdezte. a le­nem vakították el a vasutast gényt: »hhsmcn-e magáénak a gyerme­dolgozókat. Most novémber t hat?* Mire a legény megyedve, kezze­7-ére újabb munkasikerekkH j hibbal szabadkozott, hogy az nem otole készülnek, s az október jvon. Ha a hivataloshodas helyett egy 28-án kezdődött ünnepi mű- j szerübben úgy kérdezik tőle: vallal/a-e a szak ismét komoly ígéret atgyeeek felnevelését, akkor meg sem íto­fegvelmezett és öntuSatos!'/',"V«'"« « « cikk. Ambar mm,/en/é/e t kérdezés nélkül márciusban mindketten munkára. Az ünnepi műszak- i lnil,,nch „ Uü,ósághoz, hogy visszakérjék ban az is ösztönzi az embe-tn. ,ntnmi gondozásba adott kislányt. Mi­teket, hogy az igazgatóság a lelőtt nzonlmn rátérnénk ezen i így kapcsán munkacsoportok versenyében: kialakult eirculus-viciózusra - arra, lmgy elért eredmények és helve7ő_l lelkiismeretlen ügyintézők két tanulatlan elért ereümenyei? es neiyezc . ^^ ^^ njllgatlak nz ornlk. sek alapjan harmincezer fo-; m;; _ fl.( ¡f r, mol„,„,„•. hogy rintot oszt szét a legjobbak Jrl ¡dslánynak akkorra már kiszemeltek között. t egy örökbefogadó gyerektelen házaspárt, Szilád! Sándorit. Dezsőt cs /eleségét, Iwlolt a gyermek Nagy bonyodalom lEOlf küfr&eitnek kactil vérszerinti anyja soha nem mondott le szülöttéről. Megjegyezzük: L. Dezsőné az Cjszegedi Gyermekvédő Otthon alkalma­zottjtikcnt gondozta és közben úgy meg­szerette o kislányt, hogy . -. > No, de be­széljenek a lények: N. PÚI és /V/e.sf'»(' a házasság után, 1956 március első napjaiban vissza­kérte a gyereket. A járási gyámhatóság március 11-én elrendelte a kislány kiada­tását az anyának. A gyermekvédő otthon igazgatója másnap ezt megfiellebhezJe, má­jus 22-én pedig örökbeadta a kislányt L. Dezsőnek és jeleségének. As örökbeadást a járási gyámhatóság — az előző határo­zatot hatálytalanítva — jóváhagyta. A vérszerinti anya és férje július 18-án fel­lebbeztek, mire a Csongrád megyei gyám­hatóság az örökbefogadást engedélyező jéi­rási határozatot megsemmisítette, utasítva a járást új eljárásra. Szeptember 18-án a járási gyámhatóság ismét kiadta a gyerme­ket a vérszerinti anyának — de csal: pa­píron! —, mire a gyermekvédő ollhnn igazgatója, Szénási László ismét fellebbe­zett szeptember 21-én. A megyei gyám­hatóság október 23-án a járás másodszori gyermekvisszaadási határozatát ismét megváltoztatta és elrendelte, illetve fenn­tartotta továbbra is a kiskorú gyernyő ál­lami gondozását. November 21-én a já­rási gyámhalóság ismét engedélyezte az örökbefogadást, majd a vérszerinti anya hat napra rá megint fellebbezett. Ezek­utón a megyei gyámhatóság 1957. jatiuár 28-án az örökbefogadást engedélyező vég­liatározatot helybenhagyta, a szülők padig n Művelődésügyi Minisztériumhoz for­dullak. A minisztérium az iratokat felkér­te és március 12-én utasította a mpgyei gyámhatóságot, hogy az örökbefogadást 1 ngedélyező véghatározalot hatálytalaní­tani kell, mert n törvényes alapot nélkü­lözi. /< rni réíemén YÍIIIIÍ a vérszerinti anya szülei nak ma is, noha a fiatal házasuk cgijalta-. is ez, bár vállig hadahoz• Ián nem esznek velük közös kenyeret, * nem laknak velük egy fedél alatt. Ez év január 3-án ugyanis ebben az ügyben ki' tűzött örökbefogadási tárgyalásra a nagy­szülőket és nem a nagykoréivá lett édes­anyát hívták meg — ki tudja miért?! — A tárgyalásról egyébként az édesanya nenz is tudott, ám az öregek sem mentek eU ellenben küldtek egy cédulát: »Az ügyet tudunk nélkül belátásuk szerint intézzék* mi nem avatkozunk bele. Ha jó gondvi­selőt kapott, hagyják náluk, mi nem kíván­juk a gyerek visszaadását a szülőknek*, Ugyanakkor a fiatal férj szülei így nyilat­koztak: »Amennyiben L. Dezsőéi: nem kí­vánnak nagy összegű tartásdíjat, örömmel látjuk a kis jövevényt*. (Itt megjegyez­zük, hogy IDrzsöéli semmiféle tartásdi­jat nem követelhetnek, vagy ha igen, ak­kor az teljes egészében n; Üjszegedi Gyer­mekvédő Otthonra hárul, mivel a törvé­nyességét ott rúgták fel legelőször.) A hét én féléren jövevény viszont mit sem tud az érte való küzdelem­ről és ellenakciókról, mert egész idő alatt jól érezte magát I,. Dezső nevelőszülőknél, akikhez törvénysértések árán került, s akik csakugyan szeretik és kettőjük havi 2500—3000 forintjából szépen nevelik. A másik oldalon viszont olt van a törvényes, a vérszerinti anya, s a fiatal, józangondol­kodású, becsületes férj, aki magára vál­lalta a felesége lánykori »szégyenét*, és most, dr már évek óla jogosan követeli a gyermeket, akit szeret, hiszen — mint mondja — "asszonya szívétől szakadt el*. Három hold ezer négyszögöl földön, s egy hold állami tartalék szőlőn a kis jövevény­nek is terem betevő falat. A környezet, a szociális körülmény is mellettük szól, övék a gyermek és övék a törvényes jog. ame­lyet olyan nagyon kiforgatlak lelkiisme­retlen ügyvivők, akik még most it azon kotlánál:: az örökbefogadást ugyan n já­rási gyámhatóság engedélyezte, de a me­gye jóváhagyta; a járásnak h'U-e az első­¡okú határozatot hatálytalanítani, vagy a megyének a másodfokút, amellyel jóvá­hagyta az elsőfokú határozatot? Az önmaguk gnbalyítolla gordiusi eső­mül éppen ideje smlna mór megoldani, inert mindennenríi Iclkiismcrctlantégnél előbbre való a törvényesség, amely jelen cselben a »kis jövevény* vérszerinti aty­ját illeti meg. LODI FEMNC

Next

/
Thumbnails
Contents