Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-28 / 279. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MCNKÁSP ÁRT LAPJA XIII, évfolyam, 279. szám Ars: 50 fillér Megkezdték a József Attila-kiállítás anyagának rendezését Csütörtök, 1957. november 28. A pártegységről • • (Kük fl Konzervgyárban ! készül £ a halászlékonzerv £ • jt&ft Az esztétikai érzék kialakulása A Jőzsef Attila Emlékbizottság befejezte k szegedi József Attila-emlékünnepségek előkészítésének munkáját. Tegnap a Somo­gyi Könyvtárban megkezdte a kiállítás anyagának rendezését és feldolgozását is. A Somogyi és Egyetemi Könyvtárak a költő verseiből számos hírlapi és folyóirati nyomtatványt gyűjtöttek össze, összeállí­tották József Attila versesköteteinek gyűj­teményét, majd a halála után megjelent kiadásokat is. A makói múzeumból érdekes kézira­tok, levelek kerülnek bemutatásra a kiállításon, ' eredetiben ls és másolatban ls. Tisztázódott az ünnepségek rendje is. Elsején Kiszomboron, Makón és Hódmező­vásárhelyen lesznek ünnepségek, 3-án dél­ben a szegedi emléktáblákat koszorúzzák meg a tanácsszervek, az egyetem, a KISZ, a tömegszervezetek. 6-án este az egyetem aulájában lesz az ünnepi József Attila-est, melyen Király István egyetemi tanár tart megemlékező előadást a költőről. A mű­sorban Gobbi Hilda Kossuth-díjas kiváló művész, Ungvári László Kossuth-díjas és Joó László, a Szegedi Nemzeti Színház művésze József Attila-verseket mondanak el, Török Erzsi Kossuth-díjas pedig Bartók­és Kodály-dalokat énekel. A József Attila-emlékkiállítást decem­ber 7-én délben nyitják meg a múzeum kupolatermében. Mindezeken kívül az emlékbizottság isko­lai ünnepségek, üzemi irodalmi estek, a művelődési otthonok József Attila-estjei­nek megrendezésében is közreműködik a rendező szervekkel. Eredményes volt a szegedi készletrendezési nap Ismét lefaragtak egymilliót az elfekvő készletekből Néhány év óta jjj* Nem könnyű apának tenni, fNagy István felvétele) Sen megrendezik Szegeden is az ipari vállalatok, mezőgaz­dasági nagyüzemek és kis­ipari szövetkezetek részvéte­lével az úgynevezett készlet­rendezési napot, ami azt a célt szolgálja, hogy a külön­böző munkahelyeken felhal­mozódott elfekvő készlete­ket feltárják, bejelentsék és kicseréljék, vagy értékesít­sék a vállalatok. A tegnap megrendezett hasznos gazda­sági akcióban 114 szegedi, il­letve dél-magyarországi vál­lalat vett részt. Hatalmas ér­téket képviselő készleteket jelentettek be az üzemek minden felől, s ezeknek a készleteknek egy részét sike értékesítés útján leíratni. Az építőipar — a múlt évi gya­korlathoz képest sokkal in­kább szívén viselve a kész­százezer forint értékű anya­got, villamossági cikket és félkész, vagy kész árut vásá­letrendezés fontosságát — roltak meg más vállalatok el­különös gonddal kutatta fel fekvő készleteiből. Kurrens­elfekvő értékeit. Meglepő, hogy a mezőgazdasági üze­mek ugyancsak az ügy fon­tosságához mérten vettek részt ebben a népgazdasági­ig igen hasznos akcióban. A készletrendezési napot hosszas előkészületek előzték meg, ami azt jelenti, hogy az üzemekben már régebb óta folyt a különböző, ott nem használható értékek fel­kutatása, nyilvántartásba vé­tele és a műszaki adatok feljegyzése. A Magyar Nem­cikkeket kapott például a DAV és a Textilművek. Több vállalat olyan anyagokhoz jutott ilyformán, amelyeket hónapokon keresztül hiába keresett. Az idei rült számlájukról csere, vagy zeti Bank fiókjai által ren­_____________ delkezésre bocsátott kartono­kon jelentették a vállalatok, hogy milyen anyagokat, fél­kész, vagy kész termékeket akarnak értékesíteni. Ebben a munkában tevékeny részt vállalt a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetségének szegedi in­téző bizottsága is. készletrendezési nap feltétlenül eredményes és hasznos volt, hiszen több mint egymillió forintnyi értéket tudtunk újra bekapcsolni a népgazda­ság eleven vérkeringésébe. Tömegmozgalommá szélesedik a szegedi szabadtéri játékok és a munkás esaládiház-építési akció ügye A Hazafias Népfront szegedi elnökségének üléséről Ölést tartott a Hazafias Népfront szegedi elnöksége dr. Buza László professzor elnöklésével, és ezen több, a hépfrontmozgalom további fejlődését és a város dolgo­zóinak érdekeit érintő kér­dést beszéltek meg. Sziládi Sándor, a III. kerületi nép­frontbizottság elnöke az or­szágos feladatokból adódó tennivalókról nyújtott tájé­koztatást, Nagy István, a népfront szegedi bizottságá­nak titkára pedig a közvet­Rádiókat szállítunk külföldre Csehszlovákiában az idén 1550 autóbuszrádiót adott el az Elektroimpex. Az autó­buszba szerelhető kis rádió­kat a Székesfehérvári Finom­mechanika Javító Vállalat gyártja. Az Elektroimpex-hez Iránból érkezett egy nagyobb megrendelés, amelyre 1957 augusztustól 1958 július vé­géig 10 ezer rádióvevökészü­léket szállít. Török cégekkel most tárgyalnak nagyobb mennyiségű rádióalkatrész eladásáról. Az alkatrészeket magyar mérnökök szerelnék ott össze. Az előre kiállított és beküldött kartonok alap­ján tegnap az üzemek anyag­és áruforgalmi osztályainak vezetői nagy gonddal és ér­dekeltséggel tanulmányozták a bejelentett készleteket és szómos olyan anyagot talál­tak, amelyre nagy szüksé­gük van. A Műszaki Anyag­és Gépkereskedelmi Válla­lat, valamint a helybeli és megyei üzemek egymilliö­Albánia 13 éve szabad A csemegeboltok hidegkonylta bemutatója Budapest eevik leeforeal- A Kárász utcai és az Anna­masabb üzlete az „ABCD". a kúti Csemege most Sze­hidegkonvhai és a különleges ged lakólt megismerteti a hi­cukrászati készítmények degikonyhai készítményekkel, szaküzlete A fővárosiak nép- November 27-én és 28-án be­szerű csemegéje a hidegkonv- mutatót rendeznek A tőke­hal készítmény, ezt bizonyít- hal-saláta, a kaszinó-tojás, a ia az üzlet óriási forgalma halkocsonya. a „csemege-J Városunkban is egvre nö az falat", az imbisz, a sonkás érdeklődés a hidegkonyhai rolád a bemutató első napián készítmények iránt. Egv-cgv nagv tetszést aratott, árubemutató alkalmával pil- A hidegkonyhai készítmé­lanatok alatt elfogy az egy- nyéken kívül sütemény­eiére ritka csemege. Jó különlegességeit is bemutat­jel ez. Mutatia. bizonvítia: ia a Csemege Vállalat buda­igénvesebbek lettünk. Egvre pesti termelő üzeme. Desser­több asztalon ielenik meg — tek. torták — ahogy mond­, ,, , , !„Aif„,5«r,cair ták — valódi nversanvasbul sokáig csak a kiváltságosak __ ^ ngm marg£irinbói, étele — a kaszinó tolás, a banem vajból. csokoládéból sonkás rolád, a kaviár a la- és nem reggeli italból stb. — sac és egyéb ínyenc falat. készültek.­A hosszú ideig tartó ide­gen hódoltság, a földes­urak és a burzsoázia ural­ma nagymértékben akadá­lyozta Albánia gazdasági és társadalmi fejlődését. Fel­szabadulása előtt Albánia ipari termelése rendkívül alacsony volt, az iparcikke­ket és az élelmlszcrszük­ségletet nagyrészt behoza­talból fedezték. Fejletlen volt a mezőgazdaság Is, ami főként kezdetleges munkaeszközök alkalmaffi­sára támaszkodott. Albá­nia gazdasági helyzete még tovább romlott a háború és a fasiszta megszállás kö­vetkeztében. Az ország fel­szabadulásáért vívott harc­ban égőkként a vetésterü­let, az állatállomány két­harmadára esett vissza, a gyárakat megbénította a nyersanyag hiánya. Az albán nép történel­mében a legjelentősebb dá­tum a 13 évvel ezelőtti fel­szabadulás volt. November 29-én vette kezébe a párt Irányításával a nép a ha­talmat. hogy elinduljon a felemelkedés útján. Kiért a szocialista tervgazdálko­dás a belső erőforrásokból, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország által nyújtott segítségből származó pénzügyi eszkö­zöket új ipara megterem­tésére és fejlesztésére, va­lamint a mezőgazdaság fel­lendítésére fordították. A siker nem maradt el: 1957­ben az Ipar össztermelése 1938-hoz képest 14-szerc­sére emelkedett, a kenyér­gabonatermelés ls 96 szá­zalékkal emelkedett 1957­ben 1938-hoz képest. Gyors ütemben halad a mezőgaz­daság szocialista átszerve­zése is: több mint 1550 ter­melőszövetkezet alakult a vetésterület 52 százalékán. A párt és a kormány egész tevékenységének leg­szentebb célkitűzése a nép anyagi jólétének és kultu­rális színvonalának szaka­datlan emelése. A munká­sok számának növekedésé­vel emelkedett a béralap és a reálbér Is. 1957-ben a béralap például az 1950. évinek 134 százalékára emelkedett. Ehhez járul az egy főre eső fogyasztás emelkedése, a lakóházak építése és a kultűrforrada­lom megannyi vívmánya. Az Albán Munkapárt II. kongresszusán megjelölte azokat a feladatokat, ame­lyeknek elérésére minden lehetőség megvan. Ezért a pártszervezetek, az állam­hatalom, az üzemek és a termelőszövetkezetek Albá­nia összes dolgozóit mozgó­sítják. A párt cs a kor­mány teljes mértékben meg van győződve afelől, hogy az albán munkásosztály és a dolgozó parasztság lelke­sen vállalja a feladatok megoldását, amelyek újabb lépést jelentenének előre Albánia jóléte, a szocializ­mus felé. Ehhez a munká­hoz Csongrád megye dol­gozói nevében sok sikert kívánunk a testvéri albán népnek. len feladatokról beszélt. En­nek során a többi* között hangoztatta, hogy továbbra is a legfontosabb feladat a népfront még szé­lesebb tömegkapcsolatai­nak kiépítése és az eddigi­eknél is nagyobb gondot kell fordítani a kerületi népfrontbizottságok mun­kájára. Hudi Antal tanár, a népfront kulturális bizottságának munkájáról, Dér Endre író pedig a népfront szegedi író­csoportjának tevékenységéről számolt be. A felvetődött kérdésekhez többen hozzászóltak az el­nökség tagjai közül és sok­oldalúan Világították meg azokat. A felszólalások közül igen nagy helyeslésre talált Ladányi Benedek, a városi tanács végrehajtó bizottsága mb-elnökének javaslata, amelyben a szabadtéri játékok és a munkás családiház-építési akció ügyét ajánlotta az elnökség pártfogásába. Javaslata alapján az elnök­ség elhatározta, hogy mind­két ügyben széles tömegmozgalmat kezdeményez Szegeden, hiszen egyikhez sem lehet elegendő csupán a tanácsi munka. A szabadtéri játékok ügye a napokban kerül a Mi­nisztertanács elé, de szüksé­ges, hogy Szeged minden dolgozója ezt magáénak érezze és a maga területén kellő propagálással, vagy egyéb tevékenységgel előse­gítse annak sikerét. A mun­kás családiház-építési akció­ról — amely az eddig ismert formáktól eltérően sokkal kedvezőbb körülmények kö- is tűzte, zött biztosítja száz lakóház felépítését — már írtunk la­punkban. Ennek egyébként lényege, hogy az akcióban résztvevők tízezer forintnyi értékben egymással szövet­kezve társadalmi munkában végzik a házépítést, további tízezer forintot a kulcsok át­vételekor kell kifizetniök, a még fennmaradó összeget pedig 20 éven belül törleszt­hetik le. Mindehhez a városi tanács központi anyagbeszer­zéssel, műszaki irányítással, díjmentes tervekkel, a nagy­üzemek pedig ingyenes fu­varral, szakemberekkel segí­tenek hozzá. A Hazafias Népfront sze­gedi elnöksége elhatározta, hogy mind a szabadtéri já­tékok, mind a családiház­építési akció ügyében a népfront országos tanácsá­nak támogatását kéri, és emellett az egész város ér­dekelt érintő programnak, egyben saját feladatának is tekinti. Ugyancsak saját feladatának tekinti a Szeged testvérvá­rosaival való kapcsolat minél szorosabb kiépítését. Ennek érdekében levélben fordul az elnök­ség a testvérvárosok nép­frontjcllegű szervezeteihez. Szegeden előadásokat is tar­tanak majd a testvérvárosok­ról. A Hazafias Népfront sze­gedi elnökségének ez az ülé­se jelentősnek mondható a szegedi problémák megoldá­sának előbbrevitele, a város fejlesztése és nem kevésbé szépítése érdekében is — amint azt a népfront leg­újabb akciója, a -Szép Sze­gedért-mozgalom« maga elé Üj magyar film ünnepélyes bemutefója Szegeden Ma, csütörtökön este fél hat órai kezdettel a Szabadság Mozi Budapestet megelőzően, ünnepélyesen mutatja be leg­újabb magyar filmünket, a »Külvárosi legendá«-t. A film a szegediek számára azért is érdekes, mert főszerepét Tordy Géza, a Szegedi Nemzeti Színház idén szerződött új tagja játssza, akit máris úgy emlegetnek, mint a magyar film új felfedezettjét. A mai ünnepélyes bemutatón ő is részt vesz és beszél a közönséghez élményeiről. A film másik két fő­szerepét egyébként Törőcsik Mari és Kőműves Sándor ala­kítja. A Szabadság Mozi a továbbiakban ma este fél 8-tól és jövő szerdáig bezáróan, a szokott időpontokban vetíti a fil­*met.

Next

/
Thumbnails
Contents