Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-27 / 278. szám

Szerda, 1937. november TI. Hruscsov beszélgetése az Hl Hhram című egyiptomi lap főszerkesztőjével nytatís az 1. oldalról.) i levezett Dulles—Eisen­hower-doktrinát. kiielentet­ték. nem tűrnek ..légüres te­ret" u Közel- és Közép-Kele­ten. A légüres tér Dolltikáia a szó tulajdonképpeni értel­mében azt lelenti. az ameri­kai imperialisták nem isme­rik el a néoek logát arra, hogy minden gyámkodás nél­kül maguk döntsenek sorsuk, ról. De ezek az idők márvisz­szavonhatatlanul tovatűntek! Az amerikai imperialisták evarmatosító nolitikáiukat korszerűbb változatban, ha iehet mondani, fehér kesz­tyűben folytatják, de ettól még nem csökkennek a politikai áldozatai. Az amerikai impe­rialisták kiszorítiák a Közel­és Közép-Keletről az angol és a francia imperializmust. Az olajszag rámegy az imperialis­ták agvára. elvesztik önural­mukat és nem riadnak visz­sza semmiféle eszköztől sem. hogv a monopóliumok tovább t azdaeod hassanak. Ennélfogva, amikor az arab országok. és elsősorban Egyiptom és Szíria ellenáll­tak az amerikai Imperializ­musnak. amikor visszautasí­tották a Dulles—Eisenhower­féle doktrínát, akkor az ame­rikai imperialisták elhatároz­ták. hogv megbuktatták a ne­kik nem tetsző kormányokat. Elkezdtek felkeléseket előké­szíteni. árulókat kerestek. Amikor ez nem sikerült, meg­próbálták megszervezni Jor­dánia és Irak támadásét Szí­ria ellen. De ez sem sikerült nekik, nem azért, mintha a jordániai és az iraki korménv nem lett volna hailandó részt venni ebben a kalandban, ha­nem főként azért, mert a két kormánv nem volt biztos sa­ját hadseregében. E két kor­ménv egvencsen kijelentette, az amerikaiaknak: ha az iraki és a lordániai csapato­kat megindítják, ezek átáll­nalc Szíria és EgviDtom olda­lára. Ami Izraelt illeti, az ameri­kaiak tudták, hogy igen nép­szerűtlen lenne egv izraeli támadás Szíria ellen, bár Iz­rael szívesen megtette volna ezt a csendőrszolgálatot. Tud­ták azt is. hogv Izrael táma­dása haragot és tiltakozást keltene az arab népekben, ezért megparancsolták Izrael­nek. hogv maradton veszteg, ne mozdulton. Elhatározták, hogv Törökországot, egv mo­hamedán országot használ­nak M Szíria ellen. Ámde. mint Önök is tudják, az arab országok népeinek, elsősor­ban Szíria és Egviotom népé­nek határozott fellépése, va­lamint a többi békeszerető állam, köztük a Szovjetunió fellépései következtében ez a terv meghiúsult A szovlet kormánv megfe­lelő figyelmeztetést intézett az érdekeltekhez: ha az im­perialisták háborút robbanta­nak ki a Közel- és Közép-Ke­leten. a Szovjetunió nem ma­radhat tétlen. Emellett a Szovjetunió nem követett semmiféle politikai és gaz­dasági célt. egyetlen érdeke a béke és a néoek biztonságá­nak fenntartása. A szovjet kormánv megtette az ismert nyilatkozatokat és mi úgv véli ük. hogv a békeszerető erők erőfeszítései következté­ben sikeresen befejeződött a Szíria ellen előkészített ag­resszió meghiúsítását célzó harc első szakasza.­Mindamellett ébernek kell lenni, mert a gyarmato­sítók nem vonultak teljesen vissza, hiszen a kőolai olvan erő. amelv mágnesként vonz­za az imperialistákat Tgv te­hát újabb eszközöket fognak keresni, hogv elériék célju­kat. íme. ezek a fő okai a jelen­ted közel- és közép-keleti feszültségnek. KÉRDÉS: Egy mozzanatot szeretnék tisztázni. Egyesek­ben felvetődik a kérdés, mi­ért járt el a Szovjetunió az Egviotom ellen intézett tá­madás ideién másként, mint a Szíriát fenvegető veszélv ideién? Az első esetben a Szovjetunió az Egviotom el­len Intézett hadműveletek megkezdését követően körül­belül egv hét múlva hallatta nfo'elmez'ető sz»vá1 a má­sodik esetben viszont már idejekorán cselekvéshez fo­lyamodott. Mi magyarázza ezt a különbséget? VALASZ: Ha ön megis­meri a szovjet kormánynak az Egviptom ellen indított ag­resszió megakadályozására tett lépéseit, akkor meglát in. hogv mi nem az angol—fran­cia—izraeli támadás után. hanem már ióval korábban cselekvéshez láttunk. Nem­régen nyilvánosságra hoztuk azokat a leveleket, amelyeket a szovjet kormánv még az Egyiptom ellen indított táma­dás előtt intézett Edenhez és Cuv Mollet-hez. Ezekben a levelekben mi figyelmeztet­tük őket. hogv lia agresszió éri Egyiptomot, az kudarcot szenved maid. Ezen túlmenően, amikor Bulganvinnal Angliában iár­tunk azokban a beszélgeté­sekben. amelyeket Edennel. t lorddal és más vezetőkkel felvtattunk. még fél évvel a hadműveletek megindulása előtt igyekeztünk bebizonyí­tani nekik, müven végzetes lenne, ha Nagy-Britannia megtámadná a közel- és kö­zép-keleti országokat. De az angol, a francia és az izraeli kormányt annvira megrésze­gítette a vágv. hogv végezzen a neki nem tetsző cviotomi kormánnyal, hogv elment a figyelmeztetések mellett. Ag­ressziót követett el és nagv kárt okozott nemcsak Egyip­tomnak. hanem elsősorban önmagának, mert az agre-z­szió kudarca ezen országok gyarmati politikájának csőd­iét jelentette. A francia és az angol kormánykörök ezért a kudarcért ne bennün­ket vádoljanak, hanem ön­magukat. mert ésszerűtlenül jártak el. A Szovjetunió vi­szont teiiesltette nagyhatalmi kötelességét, amelv abban Ali. ho"v megakadályozza a háborút, ha pedig az megin­dul, véget vessen neki. Ez röviden a tavalvi. Egvio­tom ellen intézett támadással összefüggő esemér.vek törté­nete. Ami Szíriát illeti, mi figye­lembe vettük azt a tapaszta­latot, hogy a gyarmatosítók nem mindig hallgatnak a iő tanácsra. Ezért a szovlet kor­mánv ez alkalommal ideie­korán olvan nyilatkozatokat lett. amelvek után nem lehe­tett kétséges, miiven állás­pontra helyezkedünk ha ki­tör a közel- és közép-keleti háború, örülünk, hogv a tö­rök kormánv telies felelős­séggel fogadta nyilatkozata­inkat. De ismeretes, hogv nemcsak a 1ózan ész diktálta a török kormánvnak. hogv ne robbantson ki háborút, hanem az Egyesült Államok is tett bizonvos lépéseket. Míg az Egyesült Államok az első szakaszban nagvon is sürgette Törökországot, hogv minél előbb léolen fel Szíria ellen és számollon le vele. addig akkor, amikor az ame­rikai kormánykörök látták, hogv a dolog nem könnvű katonai séta lenne, nem len­ne könnvű elbánni az arab népekkel. Szíriával és Egyip­tommal. hanem a dolog kö­vetkeztében nagyarányú el­lenségeskedések törhetnek ki: az amerikai kormánykö­rök takarodót fúltak. Míg kezdetben háborúra ösztönöz­ték Törökországot, addig ké­sőbb azt tanácsolták neki. ne léolen erre az útra. Azt hiszem, ez kiiózanító­lae hat a török körökre. E körök láthatták, hogy tenge­rentúli barátaikat, akik Tö­rökországot szomszédai el­len uszítják, nem a béke ér­dekei vezetik, hanem éppen ellenkezőleg, szenvedélyeket szítva a békeszerető államok ellen, keresni akarnak a hi­degháborúban. A török veze­tők nyilvánvalóan levoniák a következtetést, hogv tenge­rentúli barátaik nem min­denhatók. vannak olvan erők. amelyekkel az Egyesült Álla­mok nem tud megbirkózni. Ennélfogva a vitás kérdé­sek megoldását nem a szen­vedélyek és a hidegháború felszításának útján, hanem tárgyalások útján, a békés egymás mellett élés alapján kell keresni. Törökország szomszédunk és mi békében és barátság­ban szeretnénk élni vele. A török vezetők azt mondják, hogy Törökország nem akar háborút a Szovjetunió ellen. De ezt azért mondják, mert elképzelhetetlen, hogy Tö­rökország harcoljon e. Szov­jetunió ellen: az erőviszo­nyok nagyon különböznek. Szeretnők, ha Törökország minden szomszédjával béké­ben és barátságban élne. Ha mi Törökországhoz viszonyít­va erős hatalom is vagyunk, vannak olyan országok, ame­lyekkel szemben Törökország is erősebb. Jó lenne, ha Tö­rökországot minden vele szomszédos országgal való viszonyában a függetlenség tiszteletben tartása, a be nem avatkozás és a barátság elve vezetné. A Szovjetunió Törökország irányában és minden más ország irányában is a békés egymás mellett élés elveit, a barátságot, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok fej­lesztését, a békéért, a háború ellen folytatott harcot tartja szem előtt. KÉRDÉS: Lehetséges-e, hogy az angolok és a fran­ciak az Önök figyelmeztetése ellenére .íjjért indítottak ag­ressziót Egyiptom ellen, mert nem tudták, hogy Önöknek rakétalövedékeik vannak? VÁLASZ: Nem. Amikor Angliában jártunk, mi be­széltünk nekik erről. Tudo­másukra hoztuk, hogy van­nak megfelelő rakétáink, Lehetséges, hogy ők arra ju­tottak, hogy ez nem felel meg a valóságnak, miként most is azzal próbálják meg­nyugtatni magukat, a közvé­leményt hitegetve, hogy mi nem rendelkezünk a korszerű fegyverek minden fajtájával. De ha kételkednek, kísérle­tezzünk egy közös gyakorló­téren és nézzük meg. kinek vannak valóban ballisztikus rakétái, és kinek nincsenek. Pontosan ismeretes, hogy sem az Egyesült Államoknak, sem Angliának, sem Francia­országnak nincsenek inter­kontinentális ballisztikai ra­kétái, a Szovjetuniónak pe­dig vannak. KÉRDÉS: Valószínűleg drága dolog lenne ilyen kö­zös kísérleteket tartani. A mesterséges hold kilövése is kísérlet egy közös gyakorló­téren. VALASZ: De lehet, hogy ez kevés nekik, ök esetleg azt az elvet vallják, hogy nem elég látni, meg is kell fogni. A mesterséges holdat pedig néni lehet megfogni. KÉRDÉS: ön kijelentette Bevannak, és néhány más nyugati politikusnak is, hogy a Szovjetunió a közel- és kö­zép-keleti helyzet megvita­tására hajlandó magasszintű találkozóra a nyugati orszá­gok képviselőivel. Ez azt je-' lenti, hogy a Szovjetunió részt venne egy olyan érte­kezleten, amelyen nem len­nének képviselve a közép­keleti országok és így nem kapna hangot az ő álláspont­juk? Ha összehívnak ilyen értekezletet, milyen biztosí­tékai lesznek a közel-keleti népeknek, tekintettel arra, hogy a Szovjetunió támo­gatja a népek felszabadító mozgalmát? VALASZ: Önök Ismerik kormánynyilatkozatainkat, tudják, hogy a hidegháború megszüntetésére törekszünk, hogy biztosítani kívánjuk minden állam békés egymás mellett élését és békés ver-, senyét, tekintet nélkül a tár-; sadalmi és politikai beren-! dezkedésre. A békés verseny-! nek kell megmutatnia, me-! lyik rendszer az életképe-! sebb, melyik felel meg job-1 ban a népek vágyainak és! melyik képes jobban kielé­gíteni a nép anyagi és szel­lemi igényeit. De a békés egymás mel­lett élésre irányuló törekvé­sünk egyelőre nem talál kedvező visszhangra a ve­zető imperialista országok kormányköreiben. A hideg­háborút nem szüntetik meg. jóllehet mind anyagi, mind erkölcsi vonatkozásban egy­aránt teherként nehezedik a népekre. A népek meg akar­nak szabadulni ettől a teher­től és valóban olyan viszo­nyokat kívánnak, hogy min­den ember nyugodtan élhes­sen, nyugodtan, félelem nél­kül hajthassa álomra a fe­jét, ne kellien attól félnie, hogy bombák robbanása sza­kítja meg álmát, vet véget életének. A népek meg akar­nak szabadulni a hideghábo­rú nyomásától. Ezért keli törekedni a bé­kés egymás mellett élésre. De a békés egymás mellett élés összeegyeztethetetlen az erő politikájával, a "háború szakadékának szélén tánco­lás* politikájával és az im­perialista hatalmak más ha­sonló dolgaival. A szocialista országok és a tőkés országok képviselőinek találkozniok kellene, eszmecserét kellene folytatniok és meg kellene egyezniük. Meg kell nyug­tatni a világot, mégpedig nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. A Szovjetunió sok-sok példával bizonyítot­ta. hogy őszintén óhajtja a békés egymás mellett élés politikáját: államszerződést kötött Ausztriával, kivonta onnan csapatait, kivonta csa­patait a finnországi katonai támaszpontokról, lemondott e támaszpontokról, egymillió­nyolcszázezer fővel csökken­tette fegyveres erőit. Szerző­dést kötött Japánnal a ha­diállapot megszüntetéséről, diplomáciai kapcsolatokat lé­tesített Nyugat-Németország­gal, megoldott sok más kér­dést is. Építő jellegű javas­latokat terjesztettünk elő a leszerelésre, az atom- és hid­rogénfegyver eltiltására, az e fegyverekkel folytatott kí­sérletek megszüntetésére. Nem sorolom fel minden lé­pésünket és javaslatunkat, mert ez igen hosszú lenne. Valamennyinek egy a for­rása. Az az óhaj, hogy meg­akadályozzuk a háborút, ki­küszöböljük a vitás kérdé­seknek háborúval való el­döntését. A nyugati hatalmak kor­mányai elutasítják a szocia­lista és a tőkés országok képviselőinek találkozóját. Megint azt mondják, hogy nekünk bizonyítékokat kell produkálnunk, azt akarják, hogy politikai engedménye­ket tegyünk. De milyen poli­tikai engedményekre gondol­nak? A jelek szerint azt akarják, hogy adjuk fel ön­magunkat az imperialista kö­rök javára, mondjunk le szo­cialista elveinkről. Ezt azon­ban nem érik meg az impe­rialista urak és azolc, akik a hidegháború álláspontját vallják. Reálpolitikát kell folytatni és el kell ismerni, hogy két világ van: szocialista és tő­kés világ. Ebben az esetben könnyebb lesz megszüntetni a rendellenes állapotokat, vé­get vetni a hidegháborúnak és a békés egymás mellett élés öt elve alapján fejlesz­teni az országok baráti kap­csolatait. Hogyan tükröződik mindez a Közel- és Közép-Keleten? Mi sohasem teszünk különb­séget Közel- és Közép-Kelet, Távol-Kelet, Nyugat. Dél, vagy Észak között. Minden nép, bárhol él is, békét és nyugalmat akar. Az imperia­listák most azt fecsegik, hogy mi az érdekszférák felosz­tásáról meg akarunk egyezni az Egyesült Államokkal. E fecsegéseknek természetesen nincsen semmiféle alapjuk: ez a kifejezés nem a szocialista országok szótárából való, ha­nem a gyarmatosítóké, a rab­szolgatartóké. akiknek az a véleményük, hogy ha egy or­szág erős, akkor valami fe­lett uralkodnia kell és vala­kinek a rovására kell élnie. A Szovjetunió szocialista ország, amely újszerűen szer­vezte meg államát és felszá­molta a kizsákmányoló osz­tályokat. A mi elveink nem teszik lerietővé, hogy a gyen­gék kárára, a gyengék rová­sára egyezzünk meg az erős hatalmakkal. Ez idegen a szovjet állam szellemétől. Mi minden tárgyaláson állan­dóan szem előtt tartjuk a. más államok belügyeibe való be nem avatkozás elveit, se­gítjük minden ország függet­lenségének megszilárdítását, gazdasági fejlődését, életszín­vonalának emelkedését, kul-* túrájának fellendülését. KÉRDÉS: Egyik, Amer tá­bornokkal folytatott beszél­getésében ön kijelentette, hogy a Szovjetunió politikája Egyiptom irányában határo­zott elveken alapszik és nem kapcsolódhat a Szovjet­unió valamelyik vezetőjének nevéhez. Járuljon hozzá, hogy e nyilatkozat szövegében meg­ismételjem azt, amit Ön Amer tábornoknak e kérdés­ről mondott. VÁLASZ: Igen. kétségük lenül ön megmondhatja: a Szovjetunió békeszerető po­litikáját nem egy személy irányítja, ez a szovjet kor­mány politikája. HEIKAL: Sok idejét ra-­boltam el, többet, mint gon­doltam, és köszönöm bőke­zűségét. Befejezésül kérem, tartsanak fenn számomra egy helyet az első holdrakétán. Egyiptomban sokan várják a rakéta felbocsátásának pilla­natát. HRUSCSOV: Nem sietünk. Rendezzük el jobban földi dolgainkat, s eközben a tu­domány és a technika újabb lépést tesz majd előre. Döntés a kereskedelmi dolgozók nyereségrészesedéséről A kereskedelem vezetői meg­állapították a harmadik negyed­évi mérlegbeszámolók alapján, hogy a kereskedelmi vállalatok jelentős része túlteljesíti nz alap­rentabilitást, és így dolgozói ré­szére nyereségrészesedést biz­tosít. A belkereskedelmi miniszter és az illetékes szakszervezet ve­zetői nz irányelvekben kimond­ják, hogy a kereskedelmi válla­latoknak azok a dolgozói, akik munkájukkal hozzájárultak a vállalat gazdaságos működésé­hez, nyereségrészesedést kell kapjanak. .4 nyereségrészesedést a tényleges munkában eltöltött idő lilán és kizárólag a vállalat állományában lévő munkaválla­lók között szabad felosztani. Ál­lományiján lévő munkavállaló­nak kell tekinteni többek közölt a tanulókat, a meghatározott időre alkalmazottakat, sőt, az év folyamán nyugdíjnzoltukut is. Az 1957. cvi nyereségrésze­sedést az 1957. évi mérlegbe­számoló jóváhagyása után ti­zennégy napon beliil ki kell fi­zet ni. Jó az idei kukoricatermés Néhánv száz hold kivételé­vel országszerte befeleződött a kukorica törése. Jó volt a termés: holdanként — máju­si morzsoltban számítva — mintegy három mázsával több. mint az elmúlt évben. A múlt évi vetésterületet ala­nul véve hatmillió mázsával több termést jelent. Az idén a vetésteriilet is kereken 300 ezer holddal volt nagyobb, s így ennek a területnek a ter­mése is — mintegy 4 millió mázsa — többlettermésként jelentkezik ebben az évben. Korán kezdi Claude Kayser chicagói tűz­oltónak évek óta nz a megszo­kása, hogy amikor hazatér a munkából, elszív egy jó szivart és megiszik egy üveg sört. En­nek az élvezetnek azonban nem egyedül hódol, hanem kétéves fin, Barney társaságában. "Barncy kilenchónapos korá­ban kezdett szivarozni és sört inni, — mondotta az apa. legye, ha jólesik neki. Az orvosok azt mondják, liogy a szivarozás és a sörivás korlátozott mérték­ben nem ártalmas. A hét végén hidegebb időre számíthatunk A Meteorológiai Intézeti távprognózis osztályán Né­meth Tivadar helyettes osz­tályvezető elmondta. hogv* Európa-szerte két-három fok­kal melegebb a november vé­ge. mint amilvent'e n sok évi átlag után számíthattunk. 4 nyuaat- cs közép-curóvai ál* lomokban plusz 10 1olc. Olasz­és Spanyolországban pedig plusz 15 1ok körüli hőmér­séklet alakult ki. Legnagyobb hőmérsékleti különbségek északkeleten mutatkoznak; A Spitzbergák felől ugyani* nagyobb tömegű hideg lég­áramlás indult meg a napok- • ban. amelv Stockholm—Le­ningrád vonaláig iutotf cl, A legutóbbi ielentések sze­rint Dániában még plusz 10 fokot, ugyanakkor Észak­Finnországban pedig mínusz 20 fokot mértek. A lefelé, nyomuló hidegáramlás elő­reláthatólag a hét végére ha­zánkba is elérkezik, s néau­hat fokos fagyokra számítha­tunk. A most következő há­rom-négv napon erősebb bo­rulásra. maid esőre, esetleg havasesűre van kilátás. De­cember első napjaiban való­színülea derültebb, szárazabb lesz az időjárás, s a hideg is fokozódik. (224) Dub hadnagy mögött, karnyújtásnyira, egy üveg berkenyepálinka és két pohár állt egy asztalkán. Mivel az üveg félig üres volt, s mind Ella kisasszony, mind lhib hadnagy félrebe­szélt nulr, a hadnagy úr tcherbírúk/'-pessége igen alacsony lehetett. Mindent összekavart, Ellát Kunertneh tartolta, s a vélt Kimertet szokása szerint ilyen szavakkal fenyegette: — Kimert. Kunért, le bestia, majd megis­mersz te engem a rossz oldalamról is... Svejket ugyanannak a procedúrának akartál: alávetni, mint az összes többi katonácskát. aki a hátulsó bejáratnál jelentkezett, de "> barátsá­gosan kitépte magúi egy inges örömlány karjai­ból. mire a kisasszony felvisltott, a lengyel ma­dám odaszaladt és szemrebbenés nélkül meges­küdött rá. liogy a házban nem tartózkodik srm­miléle hadnagy úr. — Ne sokat ordítson velem, nagysád — mondta Svejk barátságosan, édes mosollyal —, mert szájon vágom. Minálunk a Plalnérskú ut­cában egyszer úgy helybenhagytak egy madá­mot. liogji teljesen elájult. Tudniillik egy fiú az apját kereste ott, akii Vondráeelmek hívtak és autógumihercsliedésc volt. Azt a madámot Kro­vánnénak lilvlák, és amikor fellocsolták és a mentőállomáson megkérdezték tőle, liogy hogy hívják, azt mondta, hogy »Ch«-val kezdődik­Es mi a kegyed becses neve? A tiszteletre méltó matróna iszonyú üvöltés­ben tört ki, amikor Svejk e szavak után jelre­tolta, s a falépcsőn komoly képpel megindult az első emeletre. A lépcsőház aljában megjelent maga a bor­délyház tulajdonosa, egy elszegényedett lengyel nemes, uuínafutott Svejknek, rángatni kezdte a zubbonyát, s közben németül ordítozott vele, katonáknak nem szabad oda felmenni, az n tiszt urak számára van fenntartva, a legénysé­get a földszinten szolgálják ki. Svejk figyelmeztette, hogy ő az egész hadse­reg érdekében jött ide, s egy hadnagy urat ke­res. aki nélkül a hadsereg nem vomilhat tovább a harctérre, de a tulajdonos egyre harciasabb lett, úgyhogy Svejk ledobta a lépcsőről, s foly­tatta szemleútját a felsőbb régiókba. Meggyő­ződött róla, hogy minden szoba üres. kivéve a legutolsót a a folyosó végén, itt ugyanis, mi­után kopogtatott, s lenyomta a kilincset és ki­nyitotta nz ajtót, felharsant Ella liisaszony ri­kácsoló hangja: — Besctzl! — (Foglalt!! majil Dub hadnagy kiáltott mély hangon, valószínű­leg azt képzelte, hogy a táborbeli szobájában van: (Folytatjuk) \ )

Next

/
Thumbnails
Contents