Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-26 / 277. szám

Kedd, 1957. november 26. 3 Baráti szerelet és kölcsönös érdeklődés Jugoszláv szakszervezeti delegáció Magyarországról — Közös hajlandóság az együttműködésre — Tervezet a kapcsolatok kiszélesítésére Szeged és Szubotica szakszervezetei között IP ••• JMMHHMHSI 988H' i mit mrUftnii Foltényi Tibor: A VILÁGŰRI "Néhány hónapon belül útnak indítjuk az első műszeres rakétát a Holdba..." — ez a páratlan érdekes nyilatkozat hangzott el nemrégiben a barcelónai nemzetközi űrhajózási kongresszuson. A nagy feltűnést keltő bejelentést Leonyid Szedov szovjet tudós, a mesterséges hold tervezője tette. A rádióirányítású, televízióval felszerelt holdrakétát később embert szállító űrhajók is követhetik és közeljövő ígérete a Mars és más bolygók felé induló rakéta is. A világ valamennyi nemzetének szakemberei egyetértenek abban, hogy a mi nemzedékünk feladata lett a világűrhajózás megvalósítása. Mi vár az emberre a rejtélyes idegen égitesteken és miképpen juthatunk el oda? — ezekre a kérdésekre válaszol most kezdődő cikksorozatunk a legújabb tudományos megállapítások alapján. I. Élet a Földön kívül! A jugoszláv szakszervezeti küldöttséget a szegedi köszöntötték (Llebmann Béla felvétel?) iskolásgyerekek virággal tápunk hírül adta, hogy a közelmúltban a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vendégeként néhány napot hazánkban, Szegeden töltött a Szuboticai Szakszervezeti Tanács négytagú delegációja és tanulmányozta a magyar szakszervezeti életet, az üzemek szociális körülményeit és a szakszervezetek politikai munkáját. Mielőtt a küldöttség visszautazott, tag-jai nyilatkoztak lapunk munkatársának magyarországi tapasztalataikról és a Szakszervezetek Megyei Tanácsával egyetértésben rögzítették a két szakszervezeti fórum kapcsolatainak kiszélesítésére natkozó, közösen összeállított tervezetet. A küldöttség tagjainak hazánkban szerzett benyomásait és tapasztalatait Kolic Grga elvtárs, a delegáció vezetője foglalta össze. Elmondotta, hogy itt-tartózkodásuk Ideje alatt megkülönböztetett figyelmessé~et és forró testvéri szeretetet élveztek mindenütt. am.irre megfordultak. A delegációra nagy hatással voltak a munkásokkal folytatott őszinte beszélgetések, amelyekből baráti szeretet és kölcsönös érdeklődés áradt. Az eevszerfi munkások határtalan munka- és életkedve és az a készség, amivel a társadalmi problémákat, erőfeszítést nem kímélve, megoldják, mély nyomokat hagyott a küldöttségben. Megállapította, hogy Magyarországon a szakszervezetek különösen az emberekről való gondoskodásra és a kulturális nevelömunkára fordítják erejüket s ezek a tapasztalatok nagyon fontosak az ő további munkájukhoz. — Igyekeztünk megismerni az önök szakszervezeteinek tevékenységét — mondotta — és hozzá akartuk segíteni a magyar munkásokat ahhoz, hogv- megismerjék Jugoszlávia társadalmi rendszerét és ezen belül a szakszervezetek szocializmust építő tevékenységét: Danic Vlado elvtárs, a küldöttség tagja elmondta, hogy , tapasztalata szerint országunkban a szakszervezetek nem eléggé törekszenek politikai nevelőmunkára, bár ugy látja, hogy jelenleg Magyarországon a szakszervezetek tekintély-megerősítésének stádiumában vannak. A kérdés azon fordul meg — mondotta —, hogy milyen a pártszervezetek és a szakszervezetek viszonya, együttműködése. Érdekes és figyelmet érdemlő mondatokat tartalmazott Szedlák Matija elvtárs nyilatkozata, amelynek lényegét az képezte, hogy a magyar munkások látják és számon tartják az elkövetett hibákat, de szerinte a szükségesnél többet beszélnek ezek rőt és ez megzavarja látókörüket, s esetenként azt a veszélyt is magában hordja, hogy eltereli a figyelmet a legfontosabb tennivalókról. A küldöttség tagjai valamennyien hangoztatták, hogy az üzemekben tett látogatásuk során szabadott érintkezhettek és beszélgethettek A kultúrkapcsolatok elmélyítése érdekében 1958-ban egy alkalommal szakszervedolgozók minden rétegével, zeti kultúregyüttesek cseréa szakszervezeti aktivistákkal és a vezetőkkel egyaránt. Ezeket a tapasztalatokat éppen szabad mozgásuk révén szerezhették meg. Mint emiitettük, a Szakjére kerül sor Szeged és Szubotica között. Hasonló tervük van ugyancsak 1958ra a sportkapcsolatok terén is. A jugoszláv szakszervezef szervezetek Megyei Tanácsa delegáció magyarországi láés a szuboticai szakszerve- togatása, a Szakszervezetek zeti küldöttség kidolgozta a Megyei Tanácsával folytajövőbeni együttműködésre tott eszmecseréje és az ebvonatkozó tervezetet, amely- bői eredő megállapodás nek lényégét a munkás-ön- konkrét bizonyítéka annak, igazgatás és a szakszervezeti hogy a jugoszláv és magyar szervek viszonyának tanul- nép barátságban és egymányozása, a szakszerveze- mást támogatva akar előretek pártirányításának eszmei haladni a szocializmus építéés szervezeti meg valósi tásá- sében. nak vizsgálata, a közös tá- ______ jékoztatás és a munkamód- " szerek kölcsönös kicserélése képezi. — A SZEGEDI általános iskolák VIII. osztályos tanulói a poRés7lpfeihen loen ffazrla < litechnikai képzés keretében két Keszletemen igen gazdag ^ hallgattak az egyetemi es sokoldalú ez a program. néke-épület nagy elöadóterméTartalmazza a többi között a BEN. A nyolcadikosok kémiai , . , ...... . órán vettek reszt, s a levegőről ket nep kulturajanak mégis- s annak összetételéről hallgattak mérését szolgáló történelmi, előadást, A Kísérleti Fizikai intársadalmi és művészeti ki- téMt munkatársai be'i.utauák a , . ........... . jóvendo egyetemi hallgatoltnaK a advanyok kölcsönös kicsere- folyékony levegő eiöáititását, s lését, fényképkiállítások annak tulajdonságaival kapcsonworenHpjíwt előadók köl- latos kísérletet. Az általános ismegrendezeset, eioaaoK KO' holás0knak Makal Ijajos „djunkcsonos rendelkezesre bocsa- tus tartott előadást, amelyet tását, valamint a soprt- és mindvégig élénk figyelemmel kikulturális kapcsolatok terv- férték az utolsóéves k.stskolaszerű megrendezésén túl a két szakszervezeti fórum tagjainak rendszeres találkozását Szerepel a tervek között a gyermeküdültetésnek egy új formája is, miszerint egyrészt a Nógrád megyei Szátok községben, másrészt a palicsi gyermeküdülőben kölcsönösen üdültetnének már 1958-ban 30—30 gyermeket. A jelentősebb szakszervezeti eseményekre és a munkásmozgalmi évfordulókra^ továbbá a nemzeti ünnepekre kisebb delegációt hívnának meg mindkét részről. Ezeket a küldöttcseréket úgy szándékoznak megoldani, hogy a valutáris nehézségeket elkerüljék. A középkorban még min- kezett. A legmodernebb csilden egyszerűnek látszott. lagászati látcsővek segítségé"A Föld lapos, mint az asz- vei kiderítették, hogy számtatai, az ég hatalmas buraként lan távoli csillogás, amelyet i borul föléje. A csillagok apró egyszerű csillagnak hittünk, ; ablakocskák az égen, rajtuk tulajdonképpen újabb sok keresztül az angyalok tekin- millió csillag halmaza, újabb tenek le ránk. A Nap és a egész csillagrendszer, csupán Hold csupán azért vándorol- a szédítően nagy távolság nak az égbolt alatt, hogy le- miatt látszott egyetlen fénylő ; gyen, ami nappal melegít, éj- pontnak. És ilyen távoli csiljel világít...« Igy képzelte lagrendszer százezermillióel a világot a régi ember. számra akad a világűrben :. -. Lassan azonban egyre töb- Hasonló meghökkentő eredben akadnak, akik felújítót- ményre vezettek a távolságok ták és tovább fejlesztették az lemérésére lrányuló számítáegykori pogány tudások el- .. felejtett vakmerő tanait. Ko- sok- Naprendszerünk a Napon pernikus szembeszállt az egy- kívül kilenc nagyobb bolygóház hivatalos tanításával és ból és sok kisebb bolygózseniális okfejtéssel bebizo- ból áll. Ezeknek egymástól nyitotta, hogy nem a Föld a való távolsága a kilométerek világ közepe. A Föld csupán millióival még könnyebben szerény bolygó, amely több kifejezhető: például a Nap 149 kihűlt felületű bolygótársával millió kilométernyire van tőa világító, melegítő és életet lünk. adó Nap körül kering. Gal- _ . .. ... . liléi megalkotta az első táv- * laVOll CSIIiagOK csővet és később kiderült, távolságának meghatározásáhogv a Nap sem valamilyen náj vjszont már zavaróan makülönleges égitest. Napunk gas kilométerszámhoz jutunk, csupán egyszerű csillagocska. ezért itt a „fényév" lett a amilyen még számtalan lát- mértékegység. A fény elképható az égbolton. A sok millió zelhetetlen gyorsasággal szátávoli csillag tulajdonképpen gukj: másodpercenként szintén Nap, csupán a nagy 300 000 kilométert tesz meg, távolság miatt látszik gyenge- egy fényév tehát közel tízbilnek a fénve. És ekörül a sok HÓ kilométer távolságot jemillió csillag körül sok mii- ient. A hozzánk legközelebbi lió. földhöz hasonló bolygó csillag mégis 4,2 fényévnyire keringhet. van tőlünk. Kiderült az is, Ez a legújabb felfedezés hogy akadnak olyan csillagok, döntő csapást mért arra az amelyek sok millió fényévidealista elkéozelésre, hogy a nyire vannak, világmindenségben a mi nap- Az ember megtanulta, hogy rendszerünk az egyetlen, a mj a végtelen és megtanulta .•kiválasztott". A tudósok rá- azt is, hogy a végtelen lemérdöbbentek. hogy a helytelenül hetetlen. Ez azonban mégin»világ«-nak nevezett Földünk kább arra sarkalta, hogy ezt tulajdonképpen jelentéktelen a végtelen világot megismerapró porszem az égitestek je és ha lehet, a Földről eltengerében Ezeknek az égi- jusson más bolygókig. Fokoztesteknek összességet, csillag- , , rendszernek nevezték el. Ék- ta ezt a va^at az a íehs ne" kor újabb meglepetés követ- rés. hogy a vegtelen vtlagANGMAT PUSZTÍTJA A TENGER Az angol szigetországnak nagy gondla. hogy meredek partjait állandóan mossa a tenger és az alámosások következtében egyik földomlás a misikai éri. A hullámok rombolása következtében Anglia minden száz évben akkora területtel kisebbedik, mint amekkora London grófsága. A legtöbbet a yorskhirci grófság szenved, Itt már tucatnyi falu tünt el a föld színéről. Igy például Ravenspur városa, amelyet mée a rómaiak alapítottak és I. Edward király alatt jelentős kikötő volt, a XVI. század közepe táján számos templomával és műépítményével együtt végkép eltűnt a tengerben. Ugyanez a sors ért tiz.enöt másik községet ls. amelyek az 1786-ban megjelent térképen még rajta vannak. Dunwich városát híres kastélyával. 52 temrPomával. védőfalaival és bronzkaouival együtt 1877-ben nagy szökőhttllám öntötte el és három évvel később a város utolsó maradványait is elsodorta a tenger. Anglia nyugati oartjain az utolsó évtizedekben ;s voltak nagyobb partomlások. Nem egy olyan falu van. amely pár száz évvel ezelőtt több mérföld távolságban volt a tengertől. most pedig a tengerparton áll. mert Időközben nagy földdarabokat mosott el mellőle a viz. Ásotthalom a fejlődés útján I L — olvasóink IsmeretesEIŐTT A »DÓImagyarország«-nak az az akciója, amely az egykori Várostanya és Átokháza, a mai Ásotthalom dolgozó népének további szociális és kulturális felemelkedése érdekében indult meg. Mint arról részben beszámoltunk, már eddig is jelentős sikerek bontakoztak ki. Ezt bizonyítja Sági János helyi vb-elnöknek arra irányuló kérése, hogy adjunk további segítséget a cikkeink nyomán megindult mozgalom tanácsi törekvéseinek megoldásához. Egyik fontos teendő ezen a téren a múlt bürokratikus örökségének maradéktalan felszámolása az államigazgatás egész területén, amire nézve a forradalmi munkásparaszt kormány határozott programot dolgozott ki; a Közalkalmazottak Szakszervezete pedig állandóan sürgeti az e munkaterületen dolgozók szakmai továbbképzésének fontosságát, Akkor nem történne meg többé, ami legutóbb is előfordult, hogy a tanács által megszavazott szociális otthon létesítésére vonatkozó akta megakadt az igazgatás útjának valamelyik eddig ismeretlen szakaszán. Ezzel pedig megakadt az otthon berendezése. Ez adott esetben úgy véljük azért történt meg, mert a honvédség — nagyon helyesen — azzal adta át az otthon céljainak megfelelő épületet, hogy: -ha" arra netalán valamikor elkerülhetetlenül szükség lenne, úgy viszsza kell adni részükre. A

\ • ' > szakmai kl CnaiOS továbbképzés és bürokráciamentesség esetén ezen senki sem akadna meg. Az ásotthalmi fejlődés sikerét érzékelteti az a nyilatkozat is, amit a gátsori KISZ-titkár tett cikkírónk előtt a szervezet és az érdekelt dolgozók nevében. Megköszönte a lap segítségével kivívott külterületi orvosi rendelő létesítését és azt, hogy cikkünk nyomán rendszeres villamosközlekedést kapott Szeged-Átrakó állomás. A Hazafias Népfront bizottsága is felfigyelt a fejleményekre és elhatározta, hogy teljes erejével csatlakozik a Délmagyarország akciójához. Különösen fontos a halasteleki iskolától az állami pincészet gátsori mintagazdaságáig terjedő, már félig felépített vasútvonal szakaszának azonnali üzemeltetése. Enélkül a dolgozók csak nagy nehézségek árán tudnak eljutni munkahelyükre, nincs kapcsolatuk a várossal és maga a nagy kiterjedésű célgazdasáa sem bírja csökkenteni termelési önköltségeit, ami vitathatatlanul fontos népgazdasági érdek. lqymosLmórazeS folytatott akció kedvező befejezését azért is joggal váriák Ásotthalmán, mert ismeretessé vált a dolgozók élőt' Csintalan Istvánnak, a MÁV szegedi igazgatósága helyettes vezetőjének a cikkírónk előtt hangoztatott véleménye, hogy a MÁV velünk teljesen egyetért ebben a kérdésben. Megítélése szerint — miután nem új vasútvonal építéséről van szó, hanem csupán egy gazdasági vasútpálya meghosszabbításáról — a megoldás nem okozhat különösebb nehézséget, mert mint ilyen, nincs kötve minisztertanácsi engedélyhez. És ha számításba vesszük a KISZ, a nagy kiterjedésű állami pinceszeti gazdaság, valamint az érdekelt lakosság részéről felajánlott társadalmi munkát, akkor a MÁV ké67. a további feladatok megoldására. A gátsori dolgozók bizakodóak s remélik, hogy végre megszabadulnak a múlt rendszerből rájuk maradt átoktól — a közlekedés hiányának gondjaitól. («. J.) HA NAPOLEON TELEFONALHATOTT VOLNA.. . Százharminchat éves késéssel most kapcsolták be Szent Ilona-szigetét a világ telefonhálózatába. Az angol posta közölte, hogy hajnali fél 5 és délután 5 óra között három fontért három percig lehet beszélni a szigettel. A száműzött Napoleonnak bizonyára nem lett volna elég a háromperces beszélgetés, de mindenesetre Izgatottan vetette volna magát a készülékre, ha az megszólal és ma nem olvasnánk naplójában ilyeneket: ..Kedd: unalom, unalom! Szerda: unalom... Vasárnap: elviselhetetlen unalom . .., megfulladok az unalomtól". Ha talán csak néhány szót váltott volna Párizzsal, a történelem máskép alakult voltra! in mindenségben nem csupán egyedül a földön lehetséges élet. Lehet az is, hogy az emberhez hasonló értelmes lények élinek az idegen bolygókon. A tudomány fejlettsége erre vonatkozólag most már figyelemreméltó választ ad. Bebizonyította a világmindenség anyagi egységét; a többi bolygók is a Földhöz hasonló anyagból állanak. A "teremtés" bibliai legendájával szemben a materialista tudomány leszögezi, hogy az élet az anyagi világ egyik jelensége. A föEdi élet keletkezéséhez bizonyos feltételek voltak szükségesek, mint amilyen a megfelelő hőmérséklet, víz, levegő stb. Hasonló feltételek naprendszerünk más, közeli bolygóin is megtalálhatók, elsősorban a Marson és Vénuszon. Tehát itt is kell valamiféle életnek lennie. Ha ezekre a bolygókra majd eljut az ember, számolhat azzal, hogy élőlényekkel találkozik. Természetesen tudománytalan feltételezés volna mindjárt emberhez hasonló '•marslakók" létezését és hasonló fantasztikus elképzeléseket bizonyosságnak vermi; Annyi azonban kétségtelen, hogy bizonyos növényzet, rovarok, alacsonyabbrendű lények létezése valószínűnek látszik. Ha azonban az bizonyosodna be, hogy a Mars, a Vénusz és a naprendszerünk többi bolygója élet nélküli, e* sem jelenti azt, hogy á világmindenségben egyedül a Földön van élet. Hiszen a távoli idegen napok milliói körül ismét számtalan, Földhöz hasonló bolygó kering. Ezeken szintén keletkezhetett élet és esetleg élhetnek olyan tények is, amelyek az ember fejlettségi fokát is túlhaladták. Minderről azonban a jelen pillanatban még semmit sem tudunk. Ez a csillagvilág olyan messze van tőlünk, hogy a jelenlegi technikai eszközökkel lehetetlen közelebbi adatokat szerezni róla; Naprendszerünk kilenc, aránylag közeli bolygójáról ugyan már meglehetősen sok mindent tudunk, űrhajóval való megközelítésük elképzelhető. azonban a távoli csillagok és bolygók egyelőre elérhetetlennek tűnnek. Az viszont kétségtelen, hogy századunkban az álmok világából valósággá érett a Föld elhagyásának gondolata. Az ábrándozó írók után most mául tudósok, mérnökök, szakemberek foglalkoznak ezzel 4 problémával. És ez a problé* ma elméletileg már megoldottnak tekinthető. A szovjet mesterséges holdat szállító rakéta óránkénti 28 000 kilométeres sebességet ért el cs a »szputnyik«-kal együtt a kilométerek millióit száguldottá be a Föld körül. Ezt a sebességet aránylag csak csekély mértékben kell növelni és akkor a felrepített rakéta kiszabadulhat a Föld vonzóerejéből és megkezdheti útját a világűrben, más égitestek felé. Az első -cél pont« természetesen a Hold lesz. amely aránylag igen közel van hozzánk. A szovjet tudósok olyan holdrakétát terveztek, amely ezt az utat néhány nap alatt meeteszi. Mindennek mpovaiósftásáa technikai eszközök megalkotásához tekintetbe kell venni a Hold sajátságait Az emberiség első követére ugvanis furcsa érdekességek várnak a Holdon. (Folytatjuk)