Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-26 / 277. szám

2 Kedd. 1957. november Külföldi hirek A koniiiiHRista és HKHkáspártok békekláSHrányásak világvisszíiaagja A Trybuna Ludu vasárnapi száma vezércikkben foglal­kozott a kommunista és mun­káspártok békckiáltványávul. A vezércikk megállapítja, hogy a békeprogram kidol­gozásának időpontja a leg­jellemzőbb. Ez az időpont az, amelyben a béke erői oly ha­talmassá váltak, hogy a há­ború elkerülése reális lehető­séggé vált. A vezércikk ez­után rámutat, a mostani helyzet jellemzéséhez az is hozzátartozik, hogy már sok olyan terület van, ahol nem a Szovjetuniónak kell utói­érnie a Nyugatot, hanem a Nyugatnak a Szovjetuniót. Ez ad különös jelentőséget a kiáltványnak. A békekiáltvány aláírt kommunista és munkáspár­tok minden tőlük telhetőt el­követnek, hogy a kiáltvány elvei a legszélesebb néptö­megek tulajdonává váljanak és a különböző országok kor­mányainak politikájára ha­tást gyakoroljanak. Ez nagy­mértékben hozzájárul a béke győzelmének mielőbbi eléré­séhez. Az olasz demokratikus sajtó figyelmének központjá­ban a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jainak nyilatkozata, valamint békekiáltványa áll. Az Unltá hangsúlyozza, hogy a kom­munista és munkáspártok képviselőinek értekezlete tör­ténelmi jelentőségű. A Paese megállapítja, hogy a kiált­ványt a világbéke megóvásá­nak törekvése diktálta. Az Avantl vezércikkben foglalkozik a nyilatkozattal. Különösképpen a nyilatko­zatnak azt a megállapítását taglalja, hogy korunk felté­telei közt a munkásosztály sok kapitalista országban polgárháború nélkül megsze­rezheti az államhatalmat és biztosíthatja, hogy a legfon­tosabb termelési eszközök a nép kezébe jussanak. | A Kínai Népköztársaság dolgozói lelkes hangulatú gyűléseken tárgyalják meg a kommunista és munkáspár­tok nyilatkozatát és békeki­* áltványát. A lapok és a rá­dió a gyűlésekről szóló rész­letes beszámolóikban hang­súlyozzák, hogy az egész kí­nai közvélemény figyelmét a nyilatkozat és a kiáltvány köti le. • Az osztrák polgári lapok viszonylag nacru figyelmet szentelnek a kommunista és munkáspártok békekiáltvá­nyának. Közleményeik címé­ben és tipografízálásában ki­emelik a manifesztum ama megállapítását, hogy a har­madik világháborút meg le­het akadályozni, a békét mea lehet menteni. A kommunista Volksstim« me teljes terjedelmében köz­li és vezércikkben kommen­tálja a kiáltványt. A vezér­cikk a többi között a kővet­kezőket hangsúlyozza: — A béketábor ereje nem abszolút biztosíték az új há­ború kirobbantásának veszé­lyével szemben. Egyetlen örült elegendő ahhoz, hoav felgyújtsa a házat. A veszélyt csak szüntelen éberséaael és készenléttel lehet elhárítani. A kiáltvány ezért szólítja tel a jóakaratú embereket, hoav figyeljék éberen a háborús gyújtogatók üzelmeit. — Ez a dokumentum nem­csak a kommunista világ­mozgalom békeakaratáról tesz tanúbizonyságot, hanem a legfontosabb politikai kér­désekben megnyilvánuló egy­séges felfogásról is — írja a Volksstimme. Japán demokratikus köz­véleménye melegen üdvözli a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai­nak értekezletéről kiadott nyilatkozatot és a békeldált­ványt. E dokumentumot fon­tos határkőnek tartja a béke megszilárdítása és a háború megakadályozása szempont­jából. Ivat. a legnagyobb japán szakszervezeti szövetség fő­titkára kijelentette] — Most, amikor a mono­pol nagytőke a nemzetközi feszültség és a fegyverkezési verseny fokozásával próbálja megoldani mélyülő gazdasági nehézségeit, szivünk mélyé­ből üdvözöljük a bákeklált­ványt, amely a világ békéjé­nek fenntartására irányul. • A Rudé Právó egyebek között ezt írja: »A történel­mi jelentőségű békekiáltvány a mesterséges hold sebessé­gével repülte be az egész vi­lágot, hogy reményt hint­sen az emberek szívébe és megsokszorozza a béke meg­óvására irányuló törekvésü­ket*. Az An Nur megállapítja: „A békekiáltvány újólag iga­zolja. hogy a szocialista rend­ben élő népek a béke bástyái­vá változtatták hazájukat... az arabok jól tudják, hogy amikor Sziria és Egyiptom népei meghiúsítják az impe­rialista összeesküvéseket és provokációkat, ezzel a viláo­békét védik és csökkentik az imperialista erőket, a háború és a pusztítás erőit". A Zemedelszkó Zname ve­zércikket szentel a békeki­Altványnak. Ezt írja: -A bé­kekiáltvány minden szava behatol a földkerekség min­clen lakójának tudatába, meri ezeket a szavakat a legutóbbi háborúban elesett milliók vérével, az anyák szeretetével, az emberi kul­túra humanizmusával, a té­nyek erejével, a józan belá­tással, az emberiség sorsáért való aggódással írták. A bé­ke legodaadóbb és legkövet­kezetesebb harcosai a kom­munisták. A békekiáltvány­nak ezért van olyan nagy hatása a békeharcra*. A Neues Deutsehland, a Neue Zeit, a Berliner Zei­tung és több más újság ve­zércikket vagy szerkesztő­ségi cikket szentel a kiált­vány méltatásának. A Berliner Zeitung vezér­cikke szerint a kiáltvány az emberiség mai helyzetét vi­lágosan tárja fel. Az embe­rek lelkében elhinti azt a meggyőződést, hogy összefo­gásukkal biztosíthatják a vi­lágbékét. Burgaszba érkezett a magyar parlamenti küldöttség; A Bulgáriában tartózkodó magyar parlamenti küldött­ség elhagyta Várnát és a Fe­kete-tenger partján déli irányban folytatta útját. A delegáció a négyezer méter Neszeber-ben megte­kintette a festői földnyelvre épült város műemlékeit, majd a több kilométer hosz­szan elnyúló sópároló-telepe­ket, ahol a sekély medencé­be vezetett tengervizet lepá­rolva nyerik a sót A küldöttség ezután Bur­gaszba indult A magyar képviselők mielőtt részt vet­tek volna a burgaszl városi tanács fogadásán, megtekin­tették a vagongyárat. A ma­gyar küldöttség a gyárban összetalálkozott a MÁVAG ifjúmunkásainak küldöttsé­gével, amelynek tagjai két­hetes tapasztalatcsere-látoga­táson tartózkodnak Bulgáriá­ban. A Fekete-tengeri kikötő­város dolgozói nagygyűlésen üdvözölték a magyar nép küldötteit A kormány fogadása a magyar partizánok küldöttértekezlete alkalmából A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a Ma­gyar Partlzánszövetség or­szágos küldöttértekezlete al­kalmából vasárnap este foga­dást adott az Országházban. A fogadáson megjelent Ká­dár János, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Biszkn Béla és Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és a kor­mánynak több tagja. A szívé­lyes hangulatú fogadáson je­len voltak a küldöttértekezle­ten részt vett külföldi vendé­gek. A fogadáson pohárköszön­tőt mondott Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és A. F. FJo­dorov, a Szovjetunió kétsze­res hőse. London (MTI). A Times j washingtoni jelentése szerint Mitchell, az Egyesült Alla- 1 mok munkaügyi minisztere kijelentette: a munkanélkü­liek száma az Egyesült Álla­mokban jelenleg körülbelül két és fél millió, februárban pedig valószínűleg negyed­millióval emelkedik. New York (AFP). Az ENSZ 11 arab tagállama levelet in­tézett a Biztonsági Tanács elnökéhez az ománi kérdés­ről. A levélben kijelentik, hogy Omán ellen tovább fo­lyik a brit agresszió. Az arab küldöttségek nem kérik a Biztonsági Tanács összehívá­sát, de fenntartják maguknak a jogot arra, hogy később ezt megtegyék, ha szükséges­nek ítélik. Amman (AP). A jordániai kormány szóvivője szombaton bejelentette, elveti Izraelnek azt a javaslatát, amit az ENSZ fegyverszüneti ellenőr­ző bizottságának egyik tag­ja juttatott el levélben a jor­dániai kormányhoz, hogy kezdjenek tanácskozásokat a két ország közötti általános fegyverszüneti egyezmény 8. szakaszáról. Washington (AFP). Dulles és Brentano vasárnap délután újból találkozott az amerikai külügyminiszter magánlaká­sán. Ugy tudják, hogy a va­sárnapi megbeszélés egy órán át tartott, nem tudják azon­ban, hogy közleményt adnak­e ki a tanácskozásról. Bren­tano vasárnap este utazik el Washingtonból, hogy csatla­kozzék Heuss elnökhöz Ró­mában. Varsó (MTI). Thakun Chlt Maung tájékoztatásügyi mi­niszter vezetésével november 21-én burmai kormánykül­döttség érkezett Varsóba. A küldöttség négy napot tölt Lengyelországban, utána rö­vid látogatásra a Német De­mokratikus Köztársaságba utazik. Telaviv (MTI). Áz izraeli— szíriai határpn eddig is ural­kodó feszültség — a francia hírszolgálat szerint — vasár­nap hirtelen megnövekedett. Állítólag Jarstv közelében megkíséreltek elrabolni há­rom izraeli munkást. Egy izraeli katonai szóvivő szerint ez a kísérlet 36 órán belül immár harmadik és csak egy rendőrőrjárat közbelépésére hlusult meg. Harminchárom éves a Mongol Népköztársaság Wa: Cs. Szurenzsa*. a Mongol Forradalmi Párt Központi Bizottságának titkára A magyarok távoli barátja A mongol tudós, B. fílncsen professzor, aki­nek kafla bajusza, ferdevágású, bársonyosfé­nyű szeme, szélesnyergű. nemesen hajlott orra, a mezőtúri vidék idősebb kunparasztjaira em­lékeztet, múlt év őszén körülbelül két hónapot töltött hazánkban. nincsen professzor kissé gutturáüs hangon, jellegzetes kar- és kézmozdulatokkal fáradha­tatlanul is lelkefen beszélt a hatalmas mongol ország természeti szépségeiről, gazilasági és kul­turális fejlődésiről, a mongol életformáról, köz­ben derűs mosollyal jegyezte meg: úgy látszik, a mongolok nagyobb kegyelettel őrzik a hun emlékeket, mint a magyarok, holott utóbbiak­nak Attila népe a mondák szerint közelebbi rokona. Persze, hogii Rincsen legszívesebben a mon­gol—magyar fa}- és nyelvi rokonságról beszélt. Ifjú hévvel — az egyébként teljesen ősz tudós tavaly töltötte he 51. életévét — fejtegejtc a mongol nyelvet és a mongolisztikát érintő kér­déseket. Utóbbi témakörrel kapcsolatban min­denkihez, akiről feltételezte, hogy csak szemer­nyit is konyít a filológiához, volt valamilyen kér­dése. A mongol tudós azért jött Magyarországra. mert itt kívánta megvédeni doktori értekezését. Hogyan jutott erre n gondolatra? — Bégen foglalkozom a mongol nyelv törve nyelvel — jelelte — r téren szerzett tapasztala­taimat rendszerbe foglaltam és elkészítettem a "Mongol nyelv gramatiltája" című doktori érte­kezésemet. A mongol hivatalos szervektől enge­délyt kértem, hogy disszertációmat Budapesten védhessem meg. Miért? Mert sokéves kutató­munkám során meggyőződtem róla, hogy Ma­gyarországon élnek a mongolisztika legnagyobb tudósai, s hogy nincs a világon még egy or­szág, amelynek szakkönyvtárai olyan gazdag mongolisztikai anyaggal rendelkeznének, mint Magyarország. Az értekezés a laikus számára is érdekes dol­gokat árult el. Csak a mongol népi forradalom éveiben történtek az első kísérletek mongol nyelvű iskolai nyelvtan Írására, addig a mon­gol nyelvet és irodalmat tanulmányozó I. Ko­salevszkif, ismert orosz mongolisla 1844-ben lándo't mongol—orosz—francia szótárára vol­tak utalva. Az irodalmi, vagy írott mongol nyelv, amelyet n XIX. század végére a hiva­talos levelezésből a mandzsu, a vallásból pedig a tibeti szorított ki, csak 1911 után vált a hi­vatalos levelezés és a kibontakozásban lévő sajtó nyelvévé. Az írásos, irodalmi nyelv csak mos' vtm kialakulóban és természetesen a száfhagyományos irodalmi nyelvből táplálko­zik. A népi énekmondók és a lámák a mongol írásbeliség ismerete nélkül, a szájhagi/omány révén is kitűnően elsajátították az irodalmi, illetőire egyházi nyelvet. A mongol írásbeliség most már Belső-Mongóliában is a cirill írásra tért át. A benyújtott értekezés a mongol nyelvtudo­mány szempontjából úttörő mű, s ezért java­soltál;. hogy B. Bincsrn professzornak érteke­zése nkipián ítéljék oda a dohtori címet. Sosem felejtem el avatásakor mondott utolsó szavait: — Tízezer kilométert kellett utaznom, hogy részem legyen e nagy örömben. De akár száz­ezer kilométert is szívesen, utaztam volna, lwgy életem c legboldogabb napját megérjem. KULCSÁR AURÉL A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelme nagy hatást gyakorolt a mongol nép sorsára is. A mongol dol­gozók a népi forradalmi párt vezetésével és a szovjet nép baráti támogatásénak segítsé­gével győzelmesen megvívták az 1921-es forradalmat és sok évszázados történelmük során először az ország gazdáivá váltak. Mongólia a világ első olyan állama, amely a feuda­lizmusból egyenesen a szocia­lizmusba ment át, elhagyva a fejlődés kapitalista fokát. Mongólia a forradalom előtt az egyik legelmaradottabb keleti ország volt., ahol kor­látlanul uraLkodtak a feuda­listák, és az alapvető gazda­sági ág a nomád pásztorko­dás volt. Az ország a külföldi uzsoratőke uralma alatt élt, nem rendelkezett iparral, köz­lekedéssel és hírközléssel, a lakosság csaknem teljesen írástudatlan volt. A férfi la­kosságnak csaknem a felét a lámák élősdi rétege alkotta. Ez a speciális történelmi sa­játosság különbözteti meg Mongóliát a szocialista fejlő­dés útjára lépő többi ország­tól. A forradalom győzelme és a népi hatalom megteremtése a dolgozók alkotó energiájá­nak kiapadhatatlan forrását tárta fel. A népi kormány már az 1921—1924; eszten­dőkben számos fontos intéz­kedést hozott a szociális-gaz­dasági viszonyok gyökeres megváltoztatására. Megszün­tették a jobbágyság intézmé­nyét, államosították a földet, bevezették az államhatalmi szervek megválasztását, meg­fosztották a világi és egyházi íeudalistákat privilégiumaik­tól. A Szovjetunió a mongol népi hatalom megalakulásá­val-egy időben elismerte Mon­gólia függetlenségét. 1921. no­vember 5-én Mongólia és az OSZSZSZK kormánya meg­állapodást írt alá a két ország baráti kapcsolatairól, s ez a szerződés Mongólia első egyen­rangú nemzetközi megállapo­dása volt. Az OSZSZSZK kormánya a mongol népi kor­mányt az ország egyetlen tör­vényes vezető szervének is­merte el. Leszögezte, hogy le­mond azokról a kivételes jo­gokról, amelyeket a cári Oroszország élvezett és elen­gedte Mongólia forradalom előtti kötelezettségeit. Az országban elmélyülő imperialista- és feudalista­ellenes forradalom következ­tében élesedett az osztály­harc. A mongol forradalom nyílt és leplezett ellenségei számtalanszor megpróbálkoz­tak a régi feudalista rend visszaállításával, s azzal, hogy a Mongol Népköztársaságot a kapitalista fejlődés útjára vezessék. Ez megmutatkozott abban is, hogy igyekeztek megőrizni és megerősíteni a feudalisták és a külföldi ka­pitalisták gazdasági pozícióit. A Mongol Népi Forradalmi Párt azonban állhatatosan folytatta azt a politikát, amelynek célja a kizsákmá­nyoló osztályok hatalmának felszámolása és a forradalom antifeudális korszakának si­keres befejezése volt. A párt bátran védte irányvonalát a jobboldali elhajlók és az á'­baloldali kalandorok ellen. Igy sikerült megőriznie a mongol nép forradalmi vív­mányalt, a népköztársaság függetlenségét és irányítania a gazdasáei, valamint a kul­turális építést. Mongólia az 1924—32-es években végérvényesen meg­szabadult az imperialista or­szágok gazdasági behatásától. A külföldi kereskedelmi­uzsorás cégek teljesen elvesz­tették mongóliai pozíciójukat. Az országban nemzeti bank alakult, bevezették a nemzeti valutát és kialakították a külkereskedelmet. A feudális javak elkobzása, a következe­les adópolitika és a feudalis­ták állatállományának átadá­sa a szegénypásztoroknak, valamint számos más fontos intézkedés lehetővé tette a feudalizmus gazdasági alap­jának gyökeres szétrombolá­sát, vagyis — a párt fő irány­vonalának győzelmét. Az 1932—40-es évek anti­imperialista és antlfeud&listsi népi forradalmának győze­delmes befejezése történelmi bizonyítékrétkai Igazolta a marxizmus—leninizmus taní­tásait arról, hogy egy elma­radott ország kihagyhatja a kapitalista fejlődési fokot és a feudalizmustól közvetlen a szocializmusba léphet át; Megcáfolta azt a fajelméletet, hogy a keleti népek képtele­nek önálló fejlődésre. A Mongol Népi Forradalmi Párt egész történelme folya­mán tanulmányozta a Szov­jetunió Kommunista Pártja munkáját és Mongólia sajá­tos viszonyaira átültetve, al­kotóan felhasználta a Szov­jetunió gazdag tapasztalatéit. A mongol nép, a Szovjet­unió sokoldalú testvéri támo­gatására támaszkodva, az el­maradott feudális és gyarmati országból új, független, népi demokratikus államot hozott létre, amely biztosan halad a szocializmus építésének útján. Gyors ütemű fejlődés ta­pasztalható azokban a gazda­sági ágakban ls, amelyek már régebben is ismertek vol­tak Mongóliában. Ez különö­sen az állattenyésztésre vo­natkozik. Országunk, az egv főre eső állatállomány számát tekintve, az első helyet fog­lalja el a világon. Jelentős sikereket értürík el a mezőgazdaság szocialista át­alakításában lS; Évről évre növekszik a mezőgazdasági szövetkezetek száma. A népi hatalom idején kor­szerű ipar, közlekedés és hír­közlés alakult ki. Létrejött és erősödik a mongol munkás­osztály, amely társadalmunk vezető rétege. Mongólia álla­mi és szövetkezeti iparának össztermelése az 1943—1956 években csaknem kétszeresé­re emelkedett. Komoly eredményékről szá­molhatunk be a kultúra, a tudomány, a közoktatás, és az egészségvédelem kerületéről. Az általános iskolai tanulók száma a háború utáni évek­ben 2.6-szeresére emelkedett; Jelenleg minden ezer lakos között 106 általános iskolást, és 20 felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkező szakembert találhatunk. Az ország büszkeségei közé tar­tozik a 15 évvel ezelőtt alapí­tott mongol állami egyetem.­Sok száz mongol diák tanul a Szovjetunióban, Kínában, Csehszlovákiában és más or­szágokban. Évről évre növekszik a mongol nép anyagi jóléte. Az elmúlt négy év során a munkások és alkalmazottak reálbére 40 százalékkal, a me­zőgazdasági lakosság reáljö­vedelme 54 .százalékkal növe­kedett. A Mongol Népköztár­saság már eddig is komoly sikerekkel büszkélkedhet a szocializmus építésének terü­letén. Az előttünk álló nagv feladatokat azonban csak akkor valósíthatjuk meg, ha a szocialista tábor népeinek egységére és barátságára, a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság és a szocalista államok egész, nagy közössé­gére támaszkodunk. A jordániai kormán*' nem működik egy ült az ENSZ-mcgfigycIők Vezetőjével Amman (AFP). Szamir Ri­fai jordániai külügyminiszter vasárnap bejelentette a sajtó­nak, értesítette Hammar­skjöld főtitkárt arról, hogy a jordániai kormány többé nem működik együtt Byron Leary ezredessel, az ENSZ megfi­gyelő-cscport ideiglenes veze­tőjével, döntéseit nem tekin­ti kötelezőnek, tekintettel »részrehajló« magatartására; Rifai közölte a továbbiak­ban. Jordánia utasította ENSZ képviselőjét, hogy te­gyen panaszt a Biztonsági Ta­nácsnál Izrael ellen. A pa­nasz a konvoj-incidens követ­kezménye, amikor is az iz­raeliek megpróbáltak benzint eljuttatni Jeruzsálem demili­tarizált övezetébe. > \

Next

/
Thumbnails
Contents