Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-24 / 276. szám

Vasárnap, 1957. november 24. 7. Szorosabb egységben Í A szocialista országok kommunista és munkáspárt­ijainak a minap megjelent ; nyilatkozata megerősíti • bennünk azt a meggyőző­• dést, hogy a szocializmus £ tábora újabb sikerek, | újabb fellendülés felé | halad. Tavaly, a XX. kong­resszus után, a magyarorszá­• gi és lengyelországi esemé­• nyek következtében egy kis £ bizonytalanság élt bennünk. •A személyi kultuszból eredő ; hibák feltárása a kommu­| nisták egyes köreiben bizo­•nyos ingadozást váltott ki, • az ellenség pedig vad táma­£ dásba kezdett a nemzetközi • kommunista mozgalom, a • szocializmus tábora ellen. A £ szocialista országok egymás­• közötti kapcsolataiban ré­• gebben előforduló hibákat j arra igyekezett kihasználni, £ hogy szembefordítsa egymás­• sal a szocialista országokat, J hogy szétszaggassa a szocia­lista országok egységét. • Ma már világos, hogy az £ imperialisták aljas céljai tel­£ jesen megsemmisítő veresé­• get szenvedtek. A magyaror­: szági ellenforradalom ráéb­resztette a szocialista orszá­• gok népeit arra, hogy csak túgy védhetik meg a szocia­£ lizmus vívmányait, csak úgy • haladhatnak sikeresen a szo­| cializmus építésének útján, • ha erősítik egységüket. A • szocialista országok kommu­| nista és munkáspártjainak £ nyilatkozata elvileg megin­• dokolja ezt a felismerést. A • nyilatkozat „ leszögezi: "A £ szocialista országok összetar­• tozása és szoros egysége min­• den egyes szocialista ország X nemzeti függetlenségének és • szuverenitásának igazi biz­• tosítéka.* £ A nyilatkozat ugyanakkor •azt is hangsúlyozza, hogy a • szocialista országok kölcsö­|nös viszonyukat a teljes £ egyenjogúság, területi sért­• hetetlenség, az állami füg­í getlenség és szuverenitás £ tiszteletben tartásának és • egymás belügyeibe való be • nem avatkozásnak az elveire | építik. A szocializmus világ­• rendszerének létrejöttével • tehát az országok egymás t közötti kapcsolataiban új E viszonyok alakultak ki. A : kapitalista országok egymás ! közötti viszonyát az egyen­lőtlen kapcsolatok, a kis né­E pek függetlenségének és í nemzeti szuverenitásának ; megsértése, a más országok ; belügyeibe való beavatkozás : jellemzi. Mennyível erősebb j tehát a szocialista országok í egysége, ahol nem ilyen áron £ valósul meg az egység. £ A nyilatkozat erőteljesen • hangsúlyozza, hogy a szocia­| lista országok kölcsönös vi­j szonyának elszakíthatatlan • részét alkotja a kölcsönös | testvéri segítség. E kölcsö­; nős segítésben hatékonyan 1 megvalósulnak a szocialista í internacionalizmus elvei. £ A szocialista internaciona­• lizmus alapvető elvének í gyakorlati megvalósulását £ jelenti többek között az, > hogy a teljes egyenjogúság, • a kölc "wös előnyök, és a ; kölcsönös elvtársi segítség • alapján a szocialista orszá­[ gok széleskörű gazdasági és l kulturális együttműködést : létesítettek egymás között. | Ezen a téren még kimeríthe­• íeílen lehetőségek állanak [előttünk. Ezeknek a lehető­• ségeknek kihasználása óriási í mértékben elősegíti a szocia­lista tábor gazdasági hatal­£ inának növekedését, ami £ máris tcltegéssel tölti el az I imperialistákat. A szocialista országok kommunista és munkáspárt­• jainak nyilatkozata nemcsak ta szocialista országok számá­| S..OMM..M... ra, hanem az egész nemzet­közi kommunista mozgalom számára is nagy jelentőségű. Ez a nyilatkozat akkor látott napvilágot, mikor a kapita­lizmus általános válsága to­vább mélyül azáltal, hogy a kapitalista világ népeinek számára is nyilvánvalóvá válik: a szocialista Szovjet­unió a tudományos és az ipa­ri-technikai fejlődés bizo­nyos területein túlszárnyalta a kapitalista világ vezető gazdasági hatalmát, az Ame­rikai Egyesült Államokat. Abban a korban élünk, mi­kor mindinkább megmutat­kozik a szocialista rendszer fölénye a kapitalista rend­szer fölött. Ez meggyőződés­sé érleli bennünk a reményt, hogy nem messze az az idő, mikor az emberiség számára annyi szenvedést jelentő, ka­pitalizmus okozta háborúkat, az elnyomást, az emberi méltóság eltiprását, az égbe­kiáltó igazságtalanságokait örökre száműzzük az emberi­ség életéből és megvalósít­juk az emberiség teljes fel­szabadítását: a szocializmust. A nyilatkozat nemcsak mérföldköve, hanem fontos mutatója is annak, hogy a történelmi jelentőségű XX. kongresszus után a kezdeti bizonytalankodás ellenére felfelé ívelőben van a nem­zetközi kommunista mozga­lom. Ma már nyilvánvaló mindenki számára, hogy a XX. kongresszus a nemzet­közi kommunista mozgalom új szakaszának kezdetét je­lenti. Ennek az új szakasz­nak egyik vonása az, hogy a kommunista pártok meg­tanácskozzák egymással leg­fontosabb teendőiket, elem­zik a világfejlődésben beál­lott változásokat. Ennek alapján felmérhetetlen elmé­leti és gyakorlati segítséget nyújt a nyilatkozat minden kommunista és munkáspárt­nak. Ilyen elméleti segítség a nyilatkozatnak az a meg­állapítása, hogy a jelen idő­szakban a nemzetközi mun­kásmozgalomban a revizio­nizmus jelenti a fő veszélyt, mert a revizionizmus a bur­zsoá ideológia megjelenési formája a munkásmozgalom­ban. Ugyanakkor a nyilatkozat arra is rámutat, hogy a dog­matizmus és szektásság ellen is harcolni kell, mert ezek a tömegektől szakítják el a kommunista és munkáspár­tokat. A nyilatkozat hasznos tanácsokat ad arra vonatko­zóan is, hogy hogyan kerül­hetők el a dogmatikus és a revizionista hibák; rámutat, hogy a kommunista és mun­káspártoknak a kérdések vizsgálatánál mindig a ma­terializmusból és a dialekti­kából kell kiindulniok, ezál­tal el tudják kerülni az egy­oldalúságot, az emberi gon­dolat megcsontosodottságát, a szubjektivizmust, a gya­korlattól való elszakadást. A nyilatkozatnak még több megállapítása van, amelyet a kommunista és munkás­pártok hasznosítani tudnak tevékenységük során. Ezért ez a nyilatkozat nagyban hozzájárul a marxizmus-le­ninizmus továbbfejlesztésé­hez, a világ kommunista és munkáspártjai egységének további megszilárdulásához. A kommunista pártok szo­ros egysége pedig az az egyik legfontosabb tényező, amely megsokszorozza és le­győzhetetlenné teszi a szo­cializmus táborának erejét. HfiTFON ESTE LESZ A FILHARMÓNIA 3. BÉRLETI HANGVERSENYE A szokásostól eltérően a : szegedi Bartók Béla Zenekar : 3. bérleti hangversenye nem ; vasárnap délelőtt, hanem : hétfőn este 7 órai kezdettel : kerül megrendezésre a Sze­E gedi Nemzeti Színházban. A E hangversenyt a csehszlová­• kiai Filharmónia közremű­: ködésével bonyolítja le a szegedi Filharmónia. A ze­: nekart Vaszy Viktor ve­• zényli; a hangversenyen fel­: lép Libuse Krepolova hírne­: ves prágai pianista. TILÁLSCOZá i Kkm KIP CL Délmapyarország részére, irta; Vincze Cajos festőmSuész Több - egy tói él az emiékeze­„___ ....... .— A postimpresszionizmus, majd lemben ..? a szocialista realizmus inspiráló* a csodálatos gazdagságú és tö- ^ ^^ & fest- ^ v • ^ sára a kínai művészet egy része kéletességű kínai művészet, emberöltő ~ " amelyről nehany sorban terme- • -s ^ ^ M is , nagy .n^SnnAn mAx huizrirrncan com IP* 1 ,. „ művész einlekezeteben i szetesen még hézagosan sem le­het beszámolni. Ehelyett, meg­nei oeszumunu. M[ hatott ennvire reá, aki a szá­probalom elmondam néhány ta- forra­R6KA FOGTA... Ivan Csikes jugoszláv vadász nemrégiben furcsa vadászzsákmányra tett szert. Egy vadászútja so­rán hatalmas sast pillan­tott meg a levegőben, amely élő rókát szoronga­tott karmaiban. Rászegez­te puskáját, a golyója ta­lált. A halálosan megseb­zett sas lezuhant és kiej­tette karmaiból élő zsák­mányát. Csikes következő golyóját a földön futásnak eredő rókába lőtte. Ami­kor megközelítette a véré­ben fetrengő vadat, észre­vette, hogy az meg egy élő fogoiyt szorongat fogai kö­zött. lálkozásomat az élő kínai mű vészettel. Beszélgettem Kína egyik legnagyobb művésze. A világhírű Csi Pai-si 97 éves korában hunyt el a múlt hónapban. Amikor Kíná­ban jártam még élt és sokud­varú, pekingi házának üvegfalú csarnokában fogadott; feketese­hogynem figuráját hatásosan világította át. szinte kiemelte a térből és időből. Mikor megszólalt, s hangja is mintha valahonnan a távolból érkezett volna, testet­lenül, mint egy rebbenés. — Sunyáli..: magyar . -. -. mi­kor fiatal voltam — leheli — Párizsban és Münchenben sok nagyszerű magyar művet ismer­tem. Kik festették? SM Oh-.?. dalom eredményeit, és amit eb­Csi Pai-si-val. b« Íónak ítélt> átültette a sajá­festő- tos szellemiségű, eloadasmódja­ban kötött kínai művészet tala­jába. Nem emlékezik. — A mű a fontos. És nem a művész — mondja nagysokára, kicsit mentegetőzve —, mert minden kornak és nemzetnek művészete, a és mon­de a művészet és ennek eredménye a művészi, az változatlan és örök. ? ? Mi is a mai kínai festészet mondanivalója? Milyen a kife­jezés módja és eszköze? Az európai művészeti hatások erő­teljesebb betörése és az olajfes­ték általánosabb használata hal­lomásom és tapasztalatom sze­rint új problémák elé állította a klasszikus hagyományokon fejlődő kínai képzőművészetet. lyem köntösben, s zuhogó fehér megvan a maga muvesz fénvbe- -mi törékeny, majd- sajátos krfejezo esdene « szellemtestté sorvadt damvaloja, ­„Fuvarosnak lenni, mindig jönni, menni, nem lehet rossz dolog..." Helyszíni szemle a TÜZÉP rókusi és tiszapályaudvari telepén Könnyebb cipőket gyártanak Szombaton az országos bór- és cipőipari műszaki konferencián résztvevő mér­nökök, technikusok, kutatók folytatták tanácskozásukat Budapesten. A konferencián a cipőipari szakemberek köz­vetítették a vásárlók kíván­ságait a bőriparhoz. Köny­uyebb cipőkre van szükség és kérték: növeljék a felső­részbőrök színválasztékát a férficipőknél is. A szakembe­rek elhatározták, hogy a vá­sárlók kérésének megfelelően a könnyebb cipőkhöz kisebb fajsúlyú talpakat gyártanak a pécsi és az újpesti bőrgyár­ban, Mascagni híres operájá­: ban, a Parasztbecsület-ben énekli a falu népe a főcím­• ben levő elismerő sorokat. Ügylátszik, már akkor sem volt rossz foglalkozás ez a : szakma. Hát még most! Ahogy végigmegyünk a sze­ged-rókusi TÜZÉP-telepen, a : reggeli csípős időben már : hosszú sorban állnak a lo­: vaskocsik. Jönnek a vevők E is, a fuvarosok előzékenyen ; ajánlják fel szolgálatukat. Ez az udvarias hang' aztán : később kissé mérséklődik, ugyanis ekkor kerül szóba: j vajon milyen összegben : egyeznek meg a szállítást il­letően. S mivel roppant kíváncsi természetű ember vagyok, odaálltam egy-egy ilyen "megrendeléshez* és kíván­csian vártam a dolgok vég­kifejletét. Az eredmény meg­döbbentő. Mázsáját 5, 6, 7 forintért szállítják — ugyan­akkor a hivatalos árszabás 3 forint — ahogy később d ! TÜZÉP-nél felvilágosítottak. | Amikor sok áru érkezik, elő­: fordul a mázsánkénti 9—10 : forintos átlag is. Még kérkednek is Ami pedig a legfurcsább a dologban, az, hogy a fuva­rosok ezeket az összegeket nyíltan, valósággal kérked­ve mondják be. Mikor a TÜZÉP-ellenőrrel megkér­dezgettük őket, mennyiért is fuvaroznak — bár ismerték az ellenőrt —, a legnagyobb lelkinyugalommal hangoztat­ták árdrágításukat. S való­ban ezen a téren szinte nem ismernek határokat. Bizonyítja ezt a szerkesz­tőségbe beérkezett panasz is: Soós Sándor fuvaros 7 mázsa brikettet 60 forintért szállított a Tolbuhin sugar­úira. S a vevő ebben az eset­ben is csak boldog és meg­elégedett lehetett, mert a fu­varosok öt-hat mázsát nem­igen szállítanak, az nekik "nem éri meg*. Vagy ha mégis ragaszkodik az illető a tüzelőhöz, s estére be szeret­ne gyújtani kályhájába, ak­kor a 9—10 forintos árat ál­lapítják meg a fuvarosok, hogy »ne fizessenek rá a boltra«. Az ár még emelkedik is A helyzet semmivel sem különb a Tisza-pályaudvari telepen. Itt már az utcán állnak a kocsik, s odabent igen élénk a "forgalom*. Ép­pen ekkor érkezett brikett, nagy a konjunktúra. Ennek megfelelően a tarifa is nő. Egy 15 mázsás fuvar Újsze­gednek a Tiszához egészen közel eső részébe: 120 forint. Átlag: 7,50... S mivel már előző napi látogatásom után megismernek a fuvarosok, egyik "leadja a drótot*: "jó lesz vigyázni, itt van a teg­napi spicli*. Dehát mire is kell olyan nagyon vigyázni? Hiszen az árakat kényük-kedvük sze­rint állapítják meg, s ahogy említettük, nem is tagadják. Ki tud korábban felkelni Csakhogy van ám a nyílt áremelésen kívül egy má­sik, nagyon jövedelmező formája a fuvarosok "élel­mességének*. Tudvalevő, hogy tüzelőt szigorúan tilos fuvarosnak kiváltani. A TÜZÉP többször felszólította a telepek munkatársait, hogy a legszigorúbban utasítsák vissza az ilyen kérelmeket. S mi a gyakorlat? Minden figyelmeztetést felrúgva, a tiltott kereskedelem a legna­gyobb virágzásnak örvend. A rókusi telepen megkérdez­tem Gombos József fuva­rost: Kinek viszi a kiváltott tüzelőt. Nem mondott pon­tos címet. — És miért érdeklődnek? — kérdezte aztán. — Ne féljen, nem hiába keltünk fel ilyen korán — mondta az ellenőr, mire a a fuvaros végtelenül szem­telen mosollyal megjegyezte: — Elég korán úgysem tudnak felkelni! A TÜZÉP, tanács, rendőrség közös fellépésével Ez a kis párbeszéd világo­san meggyőzhet mindenkit: a fuvarosok garázdálkodása, nyílt és burkolt árdrágítása nem ismer határt. Kihasz­nálva a hideg időt, s azt, hogy a meleg lakás talán minden más szükségletnél fontosabb, ilyen alapon azt csilláinak a rászorulókkal, amit akarnak. A TÜZÉP-nek sokkal hat­hatósabb intézkedéseket kel­lene foganatosítania alkal­mazottaival szemben, hogy az utóbbi állapotok megszűn­jenek. A tanácsi szervek vi­szont nem nézik tétlenül a fuvarosok képtelen garáz­dálkodását, s rövidesen ipar­engedély-megvonásokkal fog­nak válaszolni az árdrágítá­sokra. Ugyanakkor a 3 fo­, rintos díjszabás szigorú meg­tartását is erősebben ellen­őrzik majd. S segít a rend­őrség is. Az illetékesek utá­na néznek az adónak is. Igen alacsony tarifák vannak a napi mel­fuvaros szakmában, a 8—900 forintos kereset lett. A fuvarosok a 3 forintos díjszabásra mondották: »nem találjuk meg számítá­sainkat*. Néhány számada­ton keresztül nyilvánvalóan bebizonyítjuk ennek ellenke­zőjét. Egy kis teljesítményű kocsival körülbelül napi 50 mázsa tüzelő szállítható el. Ez 150 forintot jelent na­ponta, s ebből rezsiköltségre és adóra bőven számítva 70 forintot levonunk- Még min­dig marad 80 forintja egy napra, s azt hisszük egy ki­váló szakmunkás sem keres többet. És segítsen a közönség is! Végül szeretnénk a közön­ség figyelmét is felhívni: ne hagyja magát megrabolni a fuvarosoktól. Sok esetben azért válik lehetetlenné az ellenőrök munkája, mert mi­kor megkérdezi a fuvarost, hogy mennyiért szállítja a tüzelőt, a bemondott valót­lan összeget a vevői is "iga­zolja*. Kétségkívüli tény, hogy a tüzelőre nagy szük­ség van, s mindenki igyeke­zik beszerezni, még ha más szükséglettől kell is elvon­nia a pénzt. De ha a fuva­ros magas árat kér, ne átall­junk akár a TÜZÉP-hez, akár a rendőrséghez fordul­ni segítségért. Hiszen első­sorban a vevők érdeke, hogy a fuvarosok végre megtart­sák a megszabott árakat és elfogadható összegért szállít­sák a tüzelőt. S. G. a klasszikus előadásmódról, a hagyományos tusról és akvarell* ről áttért az olajfesték haszná* latára, s az előbb említett mű* vészi irányokra. Ebből véle* menyem szerint sok jó, de sok meglepően felemás mű született? A keresgélő felemásság okozó* jának részijen az olajfestéket tartják; amely vaskos, nehéz és anyagszerű a játékos, transzcen* dens finomságokat megelevenítő ldnai művészeti szemlélet kife* jezésére? Olajjal festeni, modernül festeni, egyszersmind kínai szellemben és formanyel* ven: ez az elsődleges probléma? amelyről sokat beszélgettem Yeh-Chien Yu-val, a fiatalabb festőnemzedék tekintélyes kúp* viselőjével — Ismeri — kérdezte e* Win tao-tze alkotásait? Wu-tao-tze a Tang-kor !eg» nagyobb festője, de egyben a több ezer éves kínai képzőmű* vészét legkiemelkedőbb egyéni* sége, éppúgy; mint a vele egy* időben élt Tu-Fu és Po-Csü-ji? a nálunk is ismert költő. Yen* Cbien Yu professzor véleménye szerint a kínai festészet ihletője azóta is, tizenhárom századon át, Wu-tao-tze. — Látja kérem — mondta w* ezt a Wu-tao tze-féle teremtő erőt, a kínai képzeletvil ágnak ezt a színes, izgalmas epikáját kellene egyesítenünk korunk erkölcsi mondanivalójával, for* manvelvével és a kifejezés se* gédeszközeivel, •= azaz: az olaj* festékkel. Ez a probléma végig kíscrl egész kínai utamon. Az olajfes* lékkel való bánásmód ludomá* nyáról, fortélyairól tanakodtak a Senjang-i főiskola tanárai és növendékei. Sanghaj-i és Hang* csó-i művészbarátaink; csakúgy* mint Zsen Chie-csia, az ifjú fes* tő, akivel egy szépséges alko* nvalot igyekeztünk megörukí* leni az "Ezer-Buddhák he* gvén«. Hogy az ő sajátos esztétikai törvényeiből sarjadt szemléle* tünknek valójában tetszenek-e a modern nyugat művészi ter* mékei, nem tudtam eldönteni? Kantonban láttam a mexikói ki* állítást, amelyen a naturaliz* mustól az absztrakcióig korunk minden művészi megnyilatkozó* sa képviselve volt. A tárlatve* zető főiskolás léjiy — gyöngéd* szépségű, mint egy porcelán-fi* gura — vallási szertartásra em* lékeztető áhitattal ismertette a lávoli Nyugat művészetét. Egy Egy tuskónyakú, dülledtszemű? rosszbőrű portré előtt, amely »Fialal leány arcképe* cimet viselte, megkérdeztem: az ő tö* kéleles rajztudásához, kulturált színvilágához és előadásmódhoz szokott szeme, hogyan fogadja a művészi megjelenítés eme faj* táját? — Uram — válaszolt — a kép alkotója a maga nyelvén tesz hitvallást a művészetről —? 8 ezt tisztelnünk kell;; ? Ügy éreztem 5L" válaszában az egész hatszázmii* liós kínai nép szellemi magatar* tása szólalt, meg. Egy olyan nagy nép hangja, amely több ezer éves művészi élmény örök* ségével is egyre tanulni, egyra fejlődni akar, — becsülve fiata* labb kultúrák fiotnlnbli ered* ményeit is. Hétfőn Heller flgnes tart előadást Szegeden Az új, szocialista erkölcs ki­alakulása nem lehet csupán spontán folvamat. Társadal­munk valamennyi területén szükség van a marxizmus— leninizmus szellemétől átha­tott kiufománvos alkotó­munkára. hogy ennek ered­ménvei a felmerülő kérdések megoldásához hozzásegítsék a dolgozókat. Az ifiúsági nevelés, a fel­nőttek erkölcsi magatartása fölveti és egyre sürgetőbben követeli az erkölcs kérdései­nek marxista elemzését és a feladatok megielölését. Hasz­nos szolgálatot tesz a szegedi pedagógusoknak, a szegedi ifjúsági mozgalom vezetői­nek is a TTIT akkor, amikor Heller Ágnesnek ..Marxiz­mus és erkölcsi normák" cí­mű előadását ezekről a kér­désekről megrendezi. Az elő­adás holnap hétfőn este 7 orakor a Juhász Gyula Mű­velődési Otthonban kerül sorra.

Next

/
Thumbnails
Contents