Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-24 / 276. szám

A MAGYAR SZOCIÁLIST A MŰNK ÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 276. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1957. november 24. Forradalom ós ellenforradalom: Kell-e félleni a szakmái? BEKEKIALTVÁNY! Munkások és varasztok! A tudomány, a technika és a kultúra dolgozói! Valamennyi ország jóakaratú emberei! Mi. a különböző országok kommunista és munkáspártjainak képviselői. akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére jöttünk Moszkvába, hozzátok, iózanságtokhoz. szívetekhez szólunk. Még valamennyien frissen emlékezünk a második világháború kegyetlenségeire és szenvedéseire. Még nem tűntek el egészen a háború véres nyomai, de a békés városok és falvak felett máris ott lebeg egy úi. százszorta rombolóbb háború vészjósló kísértete. Nincs ma a világon olyan ország, amelyben az úi háború veszélye ne fenyegetné szüntelenül a családi otthonokat. ne keserítené meg az élet örömeit, ne vetne fel aggasztó kérdéseket: Mi lesz holnap, egv hónap múlva, egv év múlva? Talán újra a háború tüze pusztítja ei házainkat, a mindent megsemmisítő atom- és hidrogénbombák pedig a mi és gyermekeink váratlan halálát okozzák. A két világháborúban a népek már keserű tapasztalatra tettek szert. Az egyszerű emberek, akik a háború viharában a legnagyobb áldozatokat hozzák, tudják, hogy minden úiabb háború még nagyobb szenvedésekkel iár. egyre több országot tesz tönkre, mind több és több embert pusztít el. egvre veszélyesebb és hosszantartóbb következményeket hagy hátra. Az első világháborúban, amelyet az imperialista nagyhatalmak idéztek elő. s a német militaristák robbantottak ki. tízmillió ember pusztult el. Tíz- és tízmillió vesztette el egészségét. illetve vált nyomorékká. Egész népeket kárhoztatott éhségre és nélkülözésre. . A második világháborúban. amelynek fő kezdeményezője a német fasizmus volt. nemcsak hatalmas hadseregek, nemcsak felfegyverzett frontok sodródtak bele a háború forgatagába. A repülőgépekről leszórt bombák védtelen városokat romboltak, békés polgári lakosok ezreit és százezreit ölték meg. a hitleristák börtöneiben, gázkamráiban pedig férfiak, nők és gyermekek milliói pusztultak el A pusztítás, a halál szolgálatára óriási anyagi eszközöket használtak fel. amelyeket több ezer viruló város építésére, egész népek élelmezésére és felruháztatására lehetett volna fordítani. A második világháború több mint 30 millió ember életébe került, a sebesültek és hadirokkantak millióit nem is számítva. Az a két atombomba pedig, amely a háború utolsó napjaiban a védtelen japán városokra esett, megmutatta. hogy a tömeges embergyilkolás milyen kézzelfogható veszély az emberiség ellen. Nem szükséges tudósnak lenni, és nincs szükség költői fantáziára sem ahhoz, hogy megmondjuk: a következő háború — ha a néoek megengedik — felülmúlná mindazt, amit az emberiség eddig elszenvedett. Európa és Amerika. Ázsia. Afrika és Ausztrália lakosai tud iák: az ember a természet oly nagy erőit szabadította fel. s olvan hatalmas eszközökkel rendelkezik. amelyek romboló hatása a földkerekség bármilyen részét súithatia. Egy úi háborúban nem lesz olvan hely. ahol az ember nyugodtan. biztonságban lehetne. Az atom-, hidrogén- és rakétaháború tüze elérne minden népet és felbecsülhetetlen károkat okozna, veszélyeztetné az emberiség több nemzedékét. A világ egyszerű emberei. függetlenül nemzetiségüktől, politikai nézeteiktől, vallásuktól és bőrük színétől, békében akarnak élni. A világ egyszerű emberei felteszik a kérdést: Az ember, aki diadalmaskodó józanságával kifürkészi a természet minden titkát és mind nagyobb mértékben uralkodik a természet felett, az ember, aki a szoviet mesterséges holdak kilövése révén egyhamar elérheti a csillagokat — ez az ember vaion ne tudná elkerülni a háborút és megakadályozni a saját pusztulását? Mi. a kommunista és munkáspártok képviselői, a népek sorsáért való felelősségünk teljes tudatában kiielentiük: A háború nem elkerülhetetlen. a háborút meg lehet akadályozni, a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni. Annak az országnak a fővárosában jöttünk össze, amely 40 évvel ezelőtt úi korszakot nvitott az emberiség történetében. 1917-ben. a történelem során először, orosz földön győzött a szocialista forradalom. A dolgozók vették kezükbe a hatalmat és azt a célt tűzték maguk elé. hogy megsemmisítik az elnyomás. valamint embernek ember általi kizsákmányolása minden formáját. Oroszország munkásai és parasztjai Lenin pártiának vezetésével zászlaikra írták a béke jelszavát és mindvégig kitartottak mellette. A szovietorszáe fennállásának 40 éve alatt minden nép számára megnyitotta az utat a békéhez, s az imperialisták minden ellenállása dacára békés együttműködésre törekedett más országokkal, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. A kapitalista országok munkásai létérdekeiktől vezetve. aktívan bekapcsolódtak a békeharcba. Ezt a nemes ügyet támogatták a haladó emberek vüágszerte. A béke erőinek azonban nem sikerült megóvni az emberiséget az úi szerencsétlenségtől. a második világháborútól. Ezek az erők nagyon elégtelenek voltak, a Szovjetunió pedig ebben az időben az egyedüli ország volt. amelv következetesen harcolt a béke megőrzéséért. Mi. kommunisták azt mondjuk, hogy manapság (Folytatás a 2. oldalon.) Pályázat Lenin-emlékmű és a Tanácsköztársaság emlékművének elkészítésére A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium pályázatot hirdet V. 1. Lenin emlékének, valamint az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság harcainak és jelentőségének méltó megörökítésére. Mindkét emlékmű-pályázaton részt vehet minden szobrász- és építőművész, aki a pályázati feltételeknek megfelelő pályaművet küld be. A pályamű lehet egyéni vagy közös alkotás. A két emlékmű anyaga és mérete szabadon választható. A pályázóknak a tér rendezési makettjét 1:500-as nagyságban, a szobor és a posztamentum tervét l:10-es nagyságban, gipszben, patinázás nélkül kell beküldeniük. A pályázatok I. díja: megbízás az emlékmű kivitelezésére. Két-két 10 ezer forintos díjat kapnak a második helyezettek, s mindkét pályázaton három, egyenként 6 ezer forintos III; díjat osztanak ki. A pályázatra meghívott művészek személyenként 10 ezer forintos díjban részesülnek, A pályaművek beküldési határideje 1958, március 1. A beküldés helyét a sajtó közli majd. A pályaműveket legkésőbb 1958. március 15ig kell elbírálni TÁJÉKOZTATÓ KÖZLEMÉNY kommunista és munkáspártok képviselőinek értekezletéről A Nagy Október! Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésén részt vett kommunista és munkáspártok küldöttségei elhatározták, hogy Moszkvában tett látogatásukat felhasználják arra, hogy baráti találkozóra üljenek össze és a valamennyi pártot érdeklő kérdéseket megtárgyalják. November 16—19 között Moszkvában értekezletet tartottak, amelyen a következő kommunista és munkáspártok képviselői vettek részt: Ausztrália Kommunista Pártja, Ausztria Kommunista Pártja, az Albán Mnnkapárt, Algéria Kommunista Pártja, Argentína Kommunista Pártja, Belgium Kommunista Pártja, Bolívia Kommunista Pártja, a Bolgár Kommunista Párt, Brazília Kommunista Pártja, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Venezuela Kommunista Pártja, a Vietnami Dolgozók Pártja, a Guatemalai Munkapárt, Németország Kommunista Pártja, Németország Szocialista Egységpártja, Honduras Kommunista Pártja, Görögország Kommunista Pártja, Dánia Kommunista Pártja, a Dominikai Köztársaság Népi Szocialista Pártja, Izrael Kommunista Pártja, India Kommunista Pártja, Indonézia Kommunista Pártja. Jordánia Kommunista Pártja, Irak Kommunista Pártja, Spanyolország Kommunista Pártja, az Olasz Kommunista Párt, Kanada Haladó Munkáspártja, Kína Kommunista Pártja, Colombia Kommunista Pártja, a Koreai Munkapárt, Costarica Népi Élcsapata, Kuba Népi Szocialista Pártja, Luxemburg Kommunista Pártja, Malájföld Kommunista Pártja, a Marokkói Kommunista Párt, Mexikó Kommunista Pártja, a Mongol Népi Forradalmi Párt, Hollandia Kommunista Pártja, Üj-Zéland Kommunista Pártja, Norvégia Kommunista Pártja, Panama Népi Pártja, Paraguay Kommunista Pártja, Peru Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugália Kommunista Pártja, a Román Munkáspárt, San-Marino Kommunista Pártja, Szíria és Libanon Kommunista Pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Thaiföldi Kommunista Párt, a Tuniszi Kommunista Párt, Törökország Kommunista Pártja, Uruguay Kommunista Pártja, Finnország Kommunista Pártja, a Francia Kommunista Párt, Ceylon Kommunista Pártja, a Csehszlovák Kommunista Párt, Chile Kommunista Pártja, a Svájci Munkapárt, Svédország Kommunista Pártja, Ecuador Kommunista Pártja, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Japán Kommunista Pártja. Az értekezlet részvevői véleménycserét folytattak, amelyen megtárgyalták a mai nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A kommunista és munkáspártok képviselő! elhatározták. hogy békekiáltványt intéznek minden ország munkásaihoz és parasztjaihoz, az egész világ férfiaihoz és asszonyaihoz, minden jóakaratú emberiiez. Az értekezlet a marxi—lenini ideológia és a proletár internacionalizmus által egybeforrott testvérpártok kölcsönös viszonyára jellemző szoros együttműködés és szívélyesség légkörében folyt le. A SZEGEDI EMBEREK szeretik otthont nyújtó, szép városukat, — szebbé is akarják tenni. Ennek számos jelét lehetett tapasztalni a közelmúltban is. A társadalmi munkával rendbehozott játszóterek a II. kerületben, a Bartók Béla téri körforaó. egyes utcák parkosítása a házak előtt, hadakozás a járdák, udvarok tisztántartásáért, Juhász Gyula szobrának felállítása, stb. — valamennyi megnyilvánulás igazolja, hogy eredményes városunk lakóinak »Szép Szegedért— mozgalma. S ki más lenne e mozgalomnak gazdája, mint a Hazafias Népfront?! SZEBBÉ TENNI a várost csak békében lehet: a mozgalom ápolására, terebélyesítésére alakult bizottság a szegedi emberek békeakaratára, szépérzékére építette elgondolásait, javaslatait. Elkészítették a képen látható emblémát, amelyet minden bizonynyal sokan megvásárolnak majd mellretűzhető jelvényként városunkban, hogy ezzel is hozzájáruljanak Szeged csinosításához. Az iskolák fiataljai már osztják egymás között a különböző szobrokat rendszeres ápolásra, tisztántartásra. Fényképeket készi. tenek a gondozásra vállalt szobrokról $ a képeket bekeretezve elhelyezik az iskolában. A Hazafias Népfront városi bizottsága plakátpályázatot ír majd ki Szeged szebbétételének. tisztaságának ábrázolására: a legjobb pályaműveket díjazzák, dia-filmen vetítik és kiállítják. A múzeumban elfekvő szobrok »napfényre hozatalát- is tervbe vették a mozgalom leghűbb ápolói. A prágai Szent György-szobor szegedi bronzmásolatát a Beloiannisz térre, Klauzál Gábor mellszobrát a róla elnevezett tér* re, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Erzsébet királynő szobrát Újszegedre, Markovies nagy magyar gyorsíró szobrát eredeti helyére szeretnék elhelyezni. Azonkívül társadalmi mozgalmat indítanak József Attila szobrának elkészítésére és felállítására a Lenin körút és a Szent György utca sarkán levő részreMAR SZAMOS kezdeményezés megvalósult, s e nagyszerű elgondolások, tervek is valóra válnak, ha a »Szép Szegedért--mozgalomba még több városát szerető, békét akaró szegedi dolgos ember bekapcsolódik. KIK 1 "» Sétáira, kirándulásra csalogató őszi napfény ömlött szét a tiszaparton. Nem sokáig merülhettünk ei a füzesek és a nyárfék sárguló színpompájában, mert harsány úttörő-vezényszavak és gyermeknevetés törte meg a csendet. A Földmíves utcai iskola 300 úttörője próbázott. a nevelők, a tanítóképzősök és a pedagógiai főiskolások irányításával, a Boszorkányszigeten. Az egyik legnépszerűbb próba a kötélmászás volt. Éppen most mászott át az árok fölé kifeszített kötélen boszorkányos ügyességgel egy apró legényke. Sebők Lajosnak hívják, V./c; osztályos tanuló. Kipirult arccal újságolta, hogy apja kovácsműhelyében már a nagykalapácsot is felemeli, és nemcsak tornából, de más tárgyból is mindig ötöse van. A sétorverés is igen érdekes volt. Gyorsan mozogtak a pajtáskezek s néhány perc múlva feszes oldalakkal emelkedett magasba a sátor csúcsa. "Jöhet az eső, nem kell félni a beázástól!* A legizgalmasabb próba mégiscsak a számháború. Szellő sem mozgott és mégis megrezzent itt is, ott is a magas haraszt és bokor. Feszámiap emelkedett kt tnogate és egy -fülsfe. í-tér ketítő csatakiáltással rohamra indult az őrs. Golyókként "röpködtek* a leolvasott számnevek, s tulajdonosaik "holtan* terültek ei a csatatéren. Az utolsó, a 1*2. próba volt a legkellemesebb: gulyásfőzés és evés. Burgonyát, hagymát hámoztak az ügyes fiúkezek, vizet, rőzsét hordtak a pajtások. Máris ropogott a tüz a bográcsok alatt és ínycsiklandó illatot árasztott a paprikáslében fortyogó marhapörkölt. Már teljesen elült a harci zaj, i lárma a régi történelméről-hírhedt* Boszorkányszigeten. A pajtások valamennyien ott ültek a tisztás szélén és gazdag élményeik után jóízűen falatoztak; Mi felnőttek, nevelők, elgyönyörködtünk bennük, vidám és kipirult arcukban. El-elmaradó hálájuk helvett mintha az is elég lett volna, hogy ilyen boldognak láttuk okét. Visszanéztünk saját ""erekkorun kba és kutattuk, idéztük a hasonló örömöket! Sajnos, legtöbbünknek csak az jutott eszébe, hogy falun a szülők nagyrésze még az elemi iskolában is csak "mindenszentek felé* engedte járni gyermekét.,, Patik István