Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-24 / 276. szám

A MAGYAR SZOCIÁLIST A MŰNK ÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 276. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1957. november 24. Forradalom ós ellenforradalom: Kell-e félleni a szakmái? BEKEKIALTVÁNY! Munkások és varasztok! A tudomány, a technika és a kultúra dolgozói! Valamennyi ország jóaka­ratú emberei! Mi. a különböző országok kommunista és munkáspárt­jainak képviselői. akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójá­nak megünneplésére jöttünk Moszkvába, hozzátok, iózan­ságtokhoz. szívetekhez szó­lunk. Még valamennyien frissen emlékezünk a második világ­háború kegyetlenségeire és szenvedéseire. Még nem tűn­tek el egészen a háború vé­res nyomai, de a békés váro­sok és falvak felett máris ott lebeg egy úi. százszorta rom­bolóbb háború vészjósló kí­sértete. Nincs ma a világon olyan ország, amelyben az úi háború veszélye ne fenyeget­né szüntelenül a családi ott­honokat. ne keserítené meg az élet örömeit, ne vetne fel aggasztó kérdéseket: Mi lesz holnap, egv hónap múlva, egv év múlva? Talán újra a háború tüze pusztítja ei házainkat, a mindent meg­semmisítő atom- és hidrogén­bombák pedig a mi és gyer­mekeink váratlan halálát okozzák. A két világháborúban a népek már keserű tapaszta­latra tettek szert. Az egy­szerű emberek, akik a hábo­rú viharában a legnagyobb áldozatokat hozzák, tudják, hogy minden úiabb háború még nagyobb szenvedésekkel iár. egyre több országot tesz tönkre, mind több és több embert pusztít el. egvre ve­szélyesebb és hosszantartóbb következményeket hagy hát­ra. Az első világháborúban, amelyet az imperialista nagy­hatalmak idéztek elő. s a né­met militaristák robbantottak ki. tízmillió ember pusztult el. Tíz- és tízmillió vesztette el egészségét. illetve vált nyomorékká. Egész népeket kárhoztatott éhségre és nél­külözésre. . A második világháborúban. amelynek fő kezdeményezője a német fasizmus volt. nem­csak hatalmas hadseregek, nemcsak felfegyverzett fron­tok sodródtak bele a háború forgatagába. A repülőgépek­ről leszórt bombák védtelen városokat romboltak, békés polgári lakosok ezreit és száz­ezreit ölték meg. a hitleris­ták börtöneiben, gázkamrái­ban pedig férfiak, nők és gyermekek milliói pusztul­tak el A pusztítás, a halál szolgálatára óriási anyagi eszközöket használtak fel. amelyeket több ezer viruló város építésére, egész népek élelmezésére és felruháztatá­sára lehetett volna fordítani. A második világháború több mint 30 millió ember életébe került, a sebesültek és hadi­rokkantak millióit nem is számítva. Az a két atombom­ba pedig, amely a háború utolsó napjaiban a védtelen japán városokra esett, meg­mutatta. hogy a tömeges em­bergyilkolás milyen kézzel­fogható veszély az emberiség ellen. Nem szükséges tudósnak lenni, és nincs szükség köl­tői fantáziára sem ahhoz, hogy megmondjuk: a követ­kező háború — ha a néoek megengedik — felülmúlná mindazt, amit az emberiség eddig elszenvedett. Európa és Amerika. Ázsia. Afrika és Ausztrália lakosai tud iák: az ember a természet oly nagy erőit szabadította fel. s olvan hatalmas eszközökkel ren­delkezik. amelyek romboló hatása a földkerekség bár­milyen részét súithatia. Egy úi háborúban nem lesz olvan hely. ahol az ember nyugod­tan. biztonságban lehetne. Az atom-, hidrogén- és rakéta­háború tüze elérne minden népet és felbecsülhetetlen károkat okozna, veszélyeztet­né az emberiség több nemze­dékét. A világ egyszerű emberei. függetlenül nemzetiségüktől, politikai nézeteiktől, vallá­suktól és bőrük színétől, bé­kében akarnak élni. A világ egyszerű emberei felteszik a kérdést: Az ember, aki diadalmas­kodó józanságával kifürkészi a természet minden titkát és mind nagyobb mértékben uralkodik a természet felett, az ember, aki a szoviet mes­terséges holdak kilövése ré­vén egyhamar elérheti a csil­lagokat — ez az ember vaion ne tudná elkerülni a hábo­rút és megakadályozni a sa­ját pusztulását? Mi. a kommunista és mun­káspártok képviselői, a népek sorsáért való felelősségünk teljes tudatában kiielentiük: A háború nem elkerülhe­tetlen. a háborút meg lehet akadályozni, a békét meg le­het védeni és tartóssá lehet tenni. Annak az országnak a fő­városában jöttünk össze, amely 40 évvel ezelőtt úi kor­szakot nvitott az emberiség történetében. 1917-ben. a tör­ténelem során először, orosz földön győzött a szocialista forradalom. A dolgozók vet­ték kezükbe a hatalmat és azt a célt tűzték maguk elé. hogy megsemmisítik az el­nyomás. valamint embernek ember általi kizsákmányolása minden formáját. Oroszor­szág munkásai és parasztjai Lenin pártiának vezetésével zászlaikra írták a béke jel­szavát és mindvégig kitartot­tak mellette. A szovietorszáe fennállásának 40 éve alatt minden nép számára megnyi­totta az utat a békéhez, s az imperialisták minden ellen­állása dacára békés együtt­működésre törekedett más országokkal, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. A kapitalista országok munkásai létérdekeiktől ve­zetve. aktívan bekapcsolód­tak a békeharcba. Ezt a ne­mes ügyet támogatták a ha­ladó emberek vüágszerte. A béke erőinek azonban nem sikerült megóvni az emberi­séget az úi szerencsétlen­ségtől. a második világhábo­rútól. Ezek az erők nagyon elégtelenek voltak, a Szov­jetunió pedig ebben az idő­ben az egyedüli ország volt. amelv következetesen harcolt a béke megőrzéséért. Mi. kommunisták azt mondjuk, hogy manapság (Folytatás a 2. oldalon.) Pályázat Lenin-emlékmű és a Tanácsköztársaság emlékművének elkészítésére A fővárosi tanács végrehaj­tó bizottsága és a Művelő­désügyi Minisztérium pályá­zatot hirdet V. 1. Lenin em­lékének, valamint az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság harcainak és jelentőségének méltó megörökítésére. Mindkét emlékmű-pályá­zaton részt vehet minden szobrász- és építőművész, aki a pályázati feltételeknek megfelelő pályaművet küld be. A pályamű lehet egyéni vagy közös alkotás. A két emlékmű anyaga és mérete szabadon választható. A pályázóknak a tér ren­dezési makettjét 1:500-as nagyságban, a szobor és a posztamentum tervét l:10-es nagyságban, gipszben, pati­názás nélkül kell bekülde­niük. A pályázatok I. díja: meg­bízás az emlékmű kivitelezé­sére. Két-két 10 ezer forin­tos díjat kapnak a második helyezettek, s mindkét pá­lyázaton három, egyenként 6 ezer forintos III; díjat osz­tanak ki. A pályázatra meg­hívott művészek személyen­ként 10 ezer forintos díjban részesülnek, A pályaművek beküldési határideje 1958, március 1. A beküldés helyét a sajtó közli majd. A pályaműveket legkésőbb 1958. március 15­ig kell elbírálni TÁJÉKOZTATÓ KÖZLEMÉNY kommunista és munkáspártok képviselőinek értekezletéről A Nagy Október! Szocialista Forradalom 40. évfor­dulójának megünneplésén részt vett kommunista és munkáspártok küldöttségei elhatározták, hogy Moszk­vában tett látogatásukat felhasználják arra, hogy ba­ráti találkozóra üljenek össze és a valamennyi pártot érdeklő kérdéseket megtárgyalják. November 16—19 között Moszkvában értekezletet tartottak, amelyen a következő kommunista és mun­káspártok képviselői vettek részt: Ausztrália Kommu­nista Pártja, Ausztria Kommunista Pártja, az Albán Mnnkapárt, Algéria Kommunista Pártja, Argentína Kommunista Pártja, Belgium Kommunista Pártja, Bo­lívia Kommunista Pártja, a Bolgár Kommunista Párt, Brazília Kommunista Pártja, Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Vene­zuela Kommunista Pártja, a Vietnami Dolgozók Pártja, a Guatemalai Munkapárt, Németország Kommunista Pártja, Németország Szocialista Egységpártja, Hondu­ras Kommunista Pártja, Görögország Kommunista Pártja, Dánia Kommunista Pártja, a Dominikai Köz­társaság Népi Szocialista Pártja, Izrael Kommunista Pártja, India Kommunista Pártja, Indonézia Kommu­nista Pártja. Jordánia Kommunista Pártja, Irak Kom­munista Pártja, Spanyolország Kommunista Pártja, az Olasz Kommunista Párt, Kanada Haladó Munkás­pártja, Kína Kommunista Pártja, Colombia Kommu­nista Pártja, a Koreai Munkapárt, Costarica Népi Él­csapata, Kuba Népi Szocialista Pártja, Luxemburg Kommunista Pártja, Malájföld Kommunista Pártja, a Marokkói Kommunista Párt, Mexikó Kommunista Pártja, a Mongol Népi Forradalmi Párt, Hollandia Kommunista Pártja, Üj-Zéland Kommunista Pártja, Norvégia Kommunista Pártja, Panama Népi Pártja, Paraguay Kommunista Pártja, Peru Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugália Kommunista Pártja, a Román Munkáspárt, San-Ma­rino Kommunista Pártja, Szíria és Libanon Kommu­nista Pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Thaiföldi Kommunista Párt, a Tuniszi Kommunista Párt, Törökország Kommunista Pártja, Uruguay Kom­munista Pártja, Finnország Kommunista Pártja, a Francia Kommunista Párt, Ceylon Kommunista Pártja, a Csehszlovák Kommunista Párt, Chile Kommunista Pártja, a Svájci Munkapárt, Svédország Kommunista Pártja, Ecuador Kommunista Pártja, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Japán Kommunista Pártja. Az értekezlet részvevői véleménycserét folytattak, amelyen megtárgyalták a mai nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit. A kommunista és munkáspártok képviselő! elhatá­rozták. hogy békekiáltványt intéznek minden ország munkásaihoz és parasztjaihoz, az egész világ férfiaihoz és asszonyaihoz, minden jóakaratú emberiiez. Az értekezlet a marxi—lenini ideológia és a pro­letár internacionalizmus által egybeforrott testvérpár­tok kölcsönös viszonyára jellemző szoros együttműkö­dés és szívélyesség légkörében folyt le. A SZEGEDI EMBEREK szeretik otthont nyújtó, szép városukat, — szebbé is akar­ják tenni. Ennek számos jelét lehetett tapasztalni a közel­múltban is. A társadalmi munkával rendbehozott ját­szóterek a II. kerületben, a Bartók Béla téri körforaó. egyes utcák parkosítása a házak előtt, hadakozás a jár­dák, udvarok tisztántartásá­ért, Juhász Gyula szobrának felállítása, stb. — valamennyi megnyilvánulás igazolja, hogy eredményes városunk lakóinak »Szép Szegedért— mozgalma. S ki más lenne e mozgalomnak gazdája, mint a Hazafias Népfront?! SZEBBÉ TENNI a várost csak békében lehet: a mozga­lom ápolására, terebélyesíté­sére alakult bizottság a sze­gedi emberek békeakaratára, szépérzékére építette elgondo­lásait, javaslatait. Elkészítet­ték a képen látható emblé­mát, amelyet minden bizony­nyal sokan megvásárolnak majd mellretűzhető jelvény­ként városunkban, hogy ezzel is hozzájáruljanak Szeged csinosításához. Az iskolák fia­taljai már osztják egymás kö­zött a különböző szobrokat rendszeres ápolásra, tisztán­tartásra. Fényképeket készi­. tenek a gondozásra vállalt szobrokról $ a képeket be­keretezve elhelyezik az isko­lában. A Hazafias Népfront városi bizottsága plakátpályá­zatot ír majd ki Szeged szeb­bétételének. tisztaságának ábrázolására: a legjobb pálya­műveket díjazzák, dia-filmen vetítik és kiállítják. A mú­zeumban elfekvő szobrok »napfényre hozatalát- is tervbe vették a mozgalom leghűbb ápolói. A prágai Szent György-szobor szegedi bronzmásolatát a Beloiannisz térre, Klauzál Gábor mell­szobrát a róla elnevezett tér* re, Kisfaludy Stróbl Zsig­mond, Erzsébet királynő szob­rát Újszegedre, Markovies nagy magyar gyorsíró szobrát eredeti helyére szeretnék el­helyezni. Azonkívül társadal­mi mozgalmat indítanak Jó­zsef Attila szobrának elkészí­tésére és felállítására a Le­nin körút és a Szent György utca sarkán levő részre­MAR SZAMOS kezdemé­nyezés megvalósult, s e nagy­szerű elgondolások, tervek is valóra válnak, ha a »Szép Szegedért--mozgalomba még több városát szerető, békét akaró szegedi dolgos ember bekapcsolódik. KIK 1 "» Sétáira, kirándulásra csa­logató őszi napfény ömlött szét a tiszaparton. Nem so­káig merülhettünk ei a füze­sek és a nyárfék sárguló színpompájában, mert har­sány úttörő-vezényszavak és gyermeknevetés törte meg a csendet. A Földmíves utcai iskola 300 úttörője próbá­zott. a nevelők, a tanító­képzősök és a pedagógiai fő­iskolások irányításával, a Boszorkányszigeten. Az egyik legnépszerűbb próba a kötélmászás volt. Ép­pen most mászott át az árok fölé kifeszített kötélen bo­szorkányos ügyességgel egy apró legényke. Sebők Lajos­nak hívják, V./c; osztályos tanuló. Kipirult arccal újsá­golta, hogy apja kovácsmű­helyében már a nagykalapá­csot is felemeli, és nemcsak tornából, de más tárgyból is mindig ötöse van. A sétorverés is igen érde­kes volt. Gyorsan mozogtak a pajtáskezek s néhány perc múlva feszes oldalakkal emelkedett magasba a sátor csúcsa. "Jöhet az eső, nem kell félni a beázástól!* A legizgalmasabb próba mégiscsak a számháború. Szellő sem mozgott és mégis megrezzent itt is, ott is a magas haraszt és bokor. Fe­számiap emelkedett kt tnogate és egy -fülsfe. í-tér ketítő csatakiáltással roham­ra indult az őrs. Golyókként "röpködtek* a leolvasott számnevek, s tulajdonosaik "holtan* terültek ei a csata­téren. Az utolsó, a 1*2. próba volt a legkellemesebb: gulyásfő­zés és evés. Burgonyát, hagymát hámoztak az ügyes fiúkezek, vizet, rőzsét hord­tak a pajtások. Máris ropo­gott a tüz a bográcsok alatt és ínycsiklandó illatot árasz­tott a paprikáslében for­tyogó marhapörkölt. Már tel­jesen elült a harci zaj, i lár­ma a régi történelméről-hír­hedt* Boszorkányszigeten. A pajtások valamennyien ott ültek a tisztás szélén és gaz­dag élményeik után jóízűen falatoztak; Mi felnőttek, nevelők, el­gyönyörködtünk bennük, vi­dám és kipirult arcukban. El-elmaradó hálájuk helvett mintha az is elég lett volna, hogy ilyen boldognak láttuk okét. Visszanéztünk saját ""erekkorun kba és kutattuk, idéztük a hasonló örömöket! Sajnos, legtöbbünknek csak az jutott eszébe, hogy falun a szülők nagyrésze még az elemi iskolában is csak "mindenszentek felé* enged­te járni gyermekét.,, Patik István

Next

/
Thumbnails
Contents