Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-22 / 274. szám
Szerda, 1957. november 20. Zsctdányi Nagy Árpád: Nézz ránk, Ady Endre! r A világon mindenütt, ahol az emberek szeretik a szépet és az igazságot, megáll ma egy percre a munka, és a hétköznapok zajából ritmust dobolva tör eiő a név: Ady Endre/ Rá emlékeznek ma az. éter hullámai, a lapok hasábjai, az ő verseit idézik a békés alkotó népek, a "-magyarok és nem-, magvarok* dolgos milliói. "Az. lártöl indult el*, a "hepehupás vén Szilágyiból, s fut be »egy fájdalmas, nagy élet jussán* rövid negyvenkét év alatt a hírnév óceánjába. A nagy költő emberi nagyságát, életútját, harcos, meg nem alkuvó egyéniségét talán saját — tömörségükben is sokatmondó — sorai idézik fel ez ünnepi percekben a leghívebben: Egy érdemem van: mélyre láttam, S szerettem, aki szenvedett. Mélyre látott. Szinte költői indulása első pillanatától látta és a nagy emberek bátorságával maradéktalanul feltárta a magyar élet réget] vajúdó tragikus kérdéseit, a társadalom belső ellentmondásait, a baladáséri küzdő erők egyre fokozódó lendületét. Már nagyváradi évei alatt meleg szeretettel figyelte a szocializmus térbódítását. Párizsból hazatérve pedig így fogalmazta meg politikai programját: »A rangokkal, kiváltságukkal. <~>sdurvaságokkal, arisztokráciával és klérussal Sa kiszipolyozó tőkével egyszerre kell végezni". Szive az elnyomottakért dobogott. Eri lik hallatta "harcos igéit*, értük kereste és vívta meg harcát. Nem fék a küzdelemtől. Szembeszállt bátran "a magyar Pokol*-lal. a nép életét fojtogató "égignyúló giz-gazok*-knl. Átvette és költészete szerves részévé alakította népünk nagv forradalmi hagyományait, Dózsa György, Esze Tamás, Táncsics nevével élesztette a szegényparasztság régóta szunnyadó forradalmi lángját. Azokhoz szólt, akiknek sorsa "kunyhó, olajmécs, munka, éhség*, akiknek vándorbotot nvomolt kezükbe a társadalom nemtörődömsége és a nyomor. Nekik hirdette a forradalom magyarországi viharmadara a közeledő szabadulás boldogító szimbólumát: Fölszállott a páva a vármegye-házra. Sok szegény legénynek szabadulására. Éles szeme már 1903-ben meglátta a munkásosztály történelemalakító szerepét. Földindulás című cikkében ujjongva hirdette: "Íme. a proletárság visszaadta a népet a népnek, bőikéit a nép és formálja a világot". E z. a felismerés vezette el a "rongyos hadakhoz*, melyek talán már a végső összecsapásra "seregeinek vígan, vitézül*. Ez késztette költői pályája legmélyebb, legemberibb vallomására: "Egy n Napunk gtjönyörü égett". A munkásosztállyá! való találkozása kiteljesítette költészetét. Ekkor születtek meg forradalmi lírájának legszebb, legművészibb alkotásai. Hangja az. ember sorsáért feleJós küllő bátorságával síróval: Csak akkor születtek nagy dolgok, lla bátrak voltai;, akik merlek. Igv vált Advból lángoszlop, a Petőfi-kívánta költő, ki együtt menetel népével "lűzön-vízeii ál*. A forradalom költője és hadvezére, ki bálján szembeszáll a gyávákkal, megalkuvókkal é,- "hamis próféták«-kal. A soknyelvű Magyarországon az elsők közölt ítélte el és bélyegezte meg a népeket elválasztó, s egymás ellen fordító sovinizmus niákonvát épp úgy, mint a nemzet létérdekeivel mit sem törődő Uozmopolilizmust. Büszkén hirdette az új idők újszerű hazaszeretetét: »internaeionab'sia minden becsületes mai ember*. Nemzetközisége mély és őszinte. Felismerte a magyar ós a nemzetiségi dolgozók azonos sorsát, -ezer óv óta rokon* keservéi. s a győzelem reményében hívott harcra szállóigévé \ ;í11 soraival a közös ellenség, a nép sorait megbontani akaró uralkodó osztályok ellen: Holnap már minden a miénk lesz, llogylia akartad;, ka merüld;. Tudta és érezte, hogv a magyarság létét, megerősödését és virágzását csak a társadalmi baladás biztosíthatja. Ezért kérte, unszolta és sürgette népét az önmagái megmentő forradalomra : Siessünk nagyon a magyarral. Megkéstünk kissé, cl ne késsünk. A nemzete sorsán érzett aggódás adta kezébe « tollal, hogy felemelje tiltakozó szavát az imperialista háború pusztításai elleti. Világosan látta. hogy a magyarságnak nincs mit keresnie e harcban, idegen célokért, idcgpii érdekek szolgálatában vérzik a "nagy arénában* most is, mint történelme folyamán már annyiszor. Sajnálta a "nótázó vén bakák«-at, keserűen néz, a frontra száguldó katonavonatok után. Fáradhatatlanul vallotta és hirdette, hogy az uralkodó osztályoknak jó alkalom a háború, a külső a belső társadalmi problémák elodázáharc ára: Sohse tudott az igazsághoz Igazunk minkéi elfúltam: Hamupipőke a magyar kín. Rémnek, tébolynak, nagy tivornyának nevezte a háborút, mely megalázza az emberben az embert, és a céltalan öldöklés eszközévé süllyeszti a népeket. A "borzalmak tiport országútján* hangzott fel sóvárgó szava: Óh forradalmak, miért késtek? De nem csüggedt! Humanista, hitt az éleiben, az emberben. Hitt abban, hogy az imperializmus buká-ával eljön majd az, -új emberit, új világ". \ állottá, hogy szép az élet, és szépségeit nem pusztíthatják el a szörnyű világégés könyörtelen borzalmai sem. Ezért emelte fel intő szavát: őrzők, vigyázzatok a strázsán. Az F.lcl él és élni akar, N em azért adott annyi szépet. Hogy álvádoljanak most rajta Véres és ostoba feneségek. T iltakozott a háború ellen, de nem pacifista puhasággal. Szenvedélyes vággyal sürgette az imperialista öldökléssel szentben az, igazi háborút, a forradalmat, melyt ben majd ismét az emberért folyik a harc: Vér. vér. vér, Be meg fog szépülni az Ember, lla vérben jól megmosdik egyszer S be megjavul. Költészete mély és emberi, egyetemes és mindent átfogó. Verseit álforrósítja az igazság szenvedélyes vágva, az élet bű ábrázolásának igénye. Harcos fegyvertársával, Móricz Zsigmonddal egyetemben vallja: "...minél nagyobb egy iró. annál nagyobb kötelessége a legfontosabb dolgokban szint vallani és megmondani. mi az igazság és nti a kötelesség". Ezért ajánlotta verseit azoknak, »akiknek ag élet és a magyar élet több a poczisnél". Ezért utasította vissza büszkén és keményen az. Írástudó teljes felelősségével a nyugati dekadens áramlatokat, legfőképpen pedig az öncélú költészet sokakat megtévesztő apolitikus elvét: .4 tolakodó Gráciát ellöktem, hu nem bűvésznek, de mindennek jöttein. Szerelmi költészet® bátor és újszerű. Nagyvárad, a peceparti Párizs hozta meg számára az. első. költői fejlődésére is kihaló nagy szerelmi élményt. Lédát, aliiben az igazi Párizs, a fény és kultúra városának kányát köszönthette. Hozzá szárnyallak ujjongva és könnyesen, a fény és árnyék, az élet és halál kellős sarkilásával Léda asszony remekbeszabott zsoltárai. <1 a "vár feltér asszonya*, kii »száz alakban százképpen* lát, őérte "liiz.es seb* a költő. A meddő szerelem szenvedélyes erejével mintázta róla versépítő bűvös szimbólumait. Szerelte Lédát, és a végső szakítás dacos kegyetlensége után egy meghitt pillanat csendjében megkapóan őszinte sorokkal róla emlékezett. I rodalmunk legszebb lapjait alkotják feleségéhez, Csinszkához írott szerelmes versei. Az eltékozolt évek mohó éleligenlése után a szerelmi érzés tisztasága, a révbeérés boldog mámora és a halál ihletik e késői •vallomások ujjongó meleg sorait: I jságos ízével n vágynak Pirttlón és reszketegen Hajlóin megérkezett, megérett Drága öledbe a fejein. Ma 80 éve születelt a költő, a niagyar-ág egyik legnagyobb, legőszintébb énekese. Tegnap még ill járt közöttünk, korboll és tanított. buzdított és lelkesíletl. Kereste a harcot az emberért, és utolsó percé1" -a-ertle. vári a és hívta az életei megváltó büszke forradalmat Tragikus sorsa nem engedte meg, liogy a végső győzelmet megérje. Szavai azonban már nem téli hó alalt szunnyadó magok, kikeltek mind igazai sarjadásával. Eszméit átvettük, gondolatait, tettekbe öllözlelliik. harcait vívjuk. Versei töretlenül zsonganak szívünkben, sorait idézzük ma és minden ünnepen. Es mos!, amikor az ér-forduló meghitt áhítatában ismét a "millió, gyökerű* költőre. az. »ifiú bitek örökös urá«-ra emlékezünk, egy megújhodott nép fiatal erejével, a jól végzett munka jogos büszkeségével idézhetjük nevét és töretlen harci szelleméi Tóth Árpád melegesengésű ünnepi szavaival: Nézz ránk. Ady Endre! •••• ••••••„in. Csak a könnyű pénzkeresés érdekli ükét Akik szégyent hoznak a becsületes kisiparosokra Mennyi aprópénzt köte'esek elfogadni a magánfelek és a közpénztárak? Gyakran hangzik el a panasz amiatt, hogy! egyes pénztárosok, vílanios- és autóbuszkalauzok nem szívesen fogadnak e! viszonylag nagyobh összegű aprópénzt. Sok a r i'a a sérült pénzek elfogadása körül is. A f-nti kérdésre iüe'ékes helyen a következő tájéko/latá-t adták: — .Jelenleg is érvényben vau a nrnzögyminisz.teirn"k a váltó pénz forgalmáról 1916-ban és 1948-ban kiadott rendelkezése. Eszerint or állatni és a közpénztárak egy és kétforintos pénzérmékből korlátlan mennyiséget kötelesek elfogadni. Magánfelek részére a kétforintosokból öszszesen 100 forint, egyforintosokból 50 forint. ".0 és 10 filléreskői 10 forint, ö filléresből 5 forint. filléresből kél forint ertekéit kötelesei, átvenni. Sérült bankjegyekéi. senki sem köteles elfogadni, még akkor sem. bn a szakadt pénzt összeragasztották. A NI agyar Nemzeti Bank azonban beváltja a sérült bankjegyeket. Ha visszatekintünk az elmúlt tizenkét esztendőre, minden mérlegelés nélkül megállapíthatjuk: sosem volt a kisiparosnak ennyi lehetősége, mint most. A forradalmi munkás-paraszt kormány rendkívüli adókedvezményekkel. az alkalmazott tartása után járó adó eltörlésével, az SZTK vonalán való jóindulattal megteremtette a kisiparosok biztos megélhetéséi. Ez természetesen nem is tévesztette hatását, s a szinte gombamódra szaporodó kisiparosok szívesen dolgoznak az új körülmények között. Visszaélés a kedvező helyzetlel S mégis, arról kell beszámolnunk, hogy szép számmal akadnak a magánkisiparosok között, akik visszaélve a kedvező helyzettel, adócsalások, el nem végzett munkák, le nem dolgozott előlegek útját járják, nem törődve/felszólítással, kéréssel, fenyegetéssel. Szó sincs arról, hogy rosszul megy >-az üzlet* és ezért nem tudnak kötelezettségeiknek eleget tenni. Távolról sem! Hiszen akkor nyilván visszaadnák az iparengedélyt. A valóság az, hogy ezek a lelkiismeretlen, hanyag emberek könnyű úton, munka nélkül szeretnének magas "jövedelemhez-- jutni. És sajnos, ez több esetben is sikerült nekik. Ahogy végig lapozzuk a szegedi I. kerületi tanács ipari osztályára beérkezett panaszokat, nagyon szomorú kép tárul elénk; íme, néhány példa. n „feledékeny" vizvezetékszereiő Lukács Sándor vízvezetékszerelő, Vidra utca 5 szám alatti lakos, notóriusán nem végzi el a vállalt munkát. Hihetetlen "Jeledékenységpre« jellemző, hogy 1956. októberében vállalt egy vízvezetékszerelést Szőregen, gyorsan felvett rá 1000 forint előleget, s aztán a mai napig sem nézett munkája után. Júniusban csatornajavításra kötött megállapodást. Itt is felvette az előleget, — 700 forintot —. de a munkát mindmáig nem kezdte meg. S ez még nem minden. Ugyanakkor havi 163 forintos adója mellett 1360 forint hátt-alékban van. ebben az évben pl. mindössze 400 forintot fizetett. S ez fontos tény: mert, ha mondjuk azért vette volna fel oly sietve az előlegeket, hogy adóhátralékát törlessze, bizonyos fokig érthető lett volna eljárása. De így? Még azt sem mondhatja, hogy anyagra kellett az előre kizsarolt pénz. hiszen úton. útfélen dicsekedett készleteivel. Értesülésünk szerinf I-ukács az államot közvetlenül is megkárosította. s ezért bűnvádi eüárás indul majd ellene. Mindenesetre az T. kerületi tanács megvonta iparengedéIvét Kőműves, villanyszerelő, asztalos Juhász János kőművesmesternek 1951 forint adóhátraléka van. s munkáját ő sem végzi becsületesen. A fenti tartozásán kívül huszonegyezer forintos (!) SZTK hátraléka van. S ez a nagy összeg nem a magasan megállapított díjból ered, hanem abból, hogy a kőműves kisiparos illegálisan foglalkoztatott munkásokat. Szűcs Béla villanyszerelő, Kelemen utca 2 szám alatti lakosnak 4442 forint. Juhász Béla asztalosnak 600 forint, Király Ottó kelmefestőnek 1516 forint adóhátraléka van... Ezek a kisiparosok notórius nem fizetők. Jl változtatás módia Ez a néhány mozaik világos összképet ad: a becsületes, jó munkát végző kisiparosok mellett — sajnos elég nagy számban —, működnek a lelkiismeretlen, iparengedélyt nem érdemlő magártkisiparosok. Ennek veszélye több irányban is érezteti hatását: megkárosítja az ügyfeleket, a lakosságot, és lejáratja a valóban jó munkát végző kisiparosokat. A KIOSZ e heti ülésén már határozott formában felvetődött ez a probléma, s a résztvevők egyöntetűen elhatározták, maguk is minden erőfeszítést megtesznek, hogv az ilyen felelőtlen, csaló elemeket kiközösítsék a becsületes munkát végző kisiparosok közül. Ez az elhatározás és az I. kerületi tanács intézkedései talán változást hoznak a tarthatatlan helyzetre. Éppen ideje már. hogy a kisiparosok soraiból kikerüljenek a nem odavaló egyének. Ismeretlen Móra-mesék gyűjteménye * jelenik meg karácsonyra Fazekas István, a Csongrád megyei Tanács munkatársa Budapesten, Szegeden. Szentesen és az ország más vidékein felkereste Móra Ferenc ma is élő rokonait, ismerőseit, barátait. Segítségükkel az író sok olyan kéziratát gyűjtötte össze, amelyek még nem jelentek meg nyomtatásban. Több érdekes, eddig ismeretlen Móra-gyermekmesét is talált. Az összegyűjtött 25 gyermekmesét és 13 gyermekverset az idén karácsonyra, ízléses könyvben megjelenteti a Gondolat Kiadó. ciltUeifrU HtyóHtán iiiiiiiiiiiiiiiiiiii Van már folyóvíz Néhánv nappal ezelőtti számunkban foglalkoztunk a föídművesszövetkezet 9-es számú italbolt iában uralkodó tűrhetetlen egészségügyi állapotokkal. A víz nem volt bevezetve, s a nagv forgalmú üzletben teliesen lehetetlenné vált a poharak megfelelő tisztántartása. A fél év ót a húzódó üav cikkünk megielenése után két naopal megoldódott, A földművesszövetkezeti italboltok vezetőie a Vízművek segítségével feltárta a vezetéket. a hibás részeket kicserélték. s bevezették a vizet a söntésbe. Az a nvolcliterss fazék, amelv eddig a vizet ..szolgáltatta", most eltűnt, s a víz megfelelő mennyiségben fplyik. Most már csak azt kell elérni. hoev a Szeged és Kornyéke Föídművesszövetkezet többi italboltj-ábari is. ahol még nincs folvóvíz. elvégezzék e munkálatokat A fenti példa mutaTia. hoav akarattal. s megfelelő utánajárással sok mindent el lehet intézni. A karácsonyra és Szilveszterre várható nagv forgalom indokolttá tenné ezt a munkát a többi italboltban is. Száz éve indult az első omnibuszjárat Szegeden A Szegedi Közlekedési Vállalat ez évben ünnepli az első omnibuszjárat megindulásának századik évfordulóját. Ezt a jubileumot 1958ban követi egv másik, amikor ötvenéves évfordulója lesz az első villamosjárat megindításának. Ezzel kapcsolatban a vállalat kiállítást rendez, amelyen bemutatja a helyi közlekedés százéves fejlődését. A vállalat kéri a vá— Harold Wcber farmer felbőszült, hogy darazsak lakják a csűrét és elhatározta, hogy kifüstöli őket. Az eredmény: elégett 6000 köteg széna, 2000 bushel árpa. 1000 font műtrágya — és a csűr. ros lakosságát, hogv akiknek a birtokában réai jegy. egyenruha, fénykép stb. van. bocsássa ö kiállítás időtartamára rendelkezésükre. Ma: lottósorsolás Debrecenben A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ezen a hélen ismét vidéken rendezi a lottosorsolást. A 38. hét nyerőszámainak húzását ma Debrecenben. az Arany Bika Szálló nagytermében tartják. A sorsolás délelőtt 10 órakor kezdődik. — A léli könyvvásárra megjelenő 112 könyv között megtalálhatók a magyar irodalom új alkotásai, legfontosabb klasszikusaink és néhány olyan mű, amelyeket eddig nem jelentettek meg. összesen mintegy háromszáz könyvet biztosítottak, .körülbelül két és félmillió példányban — Az üttiimösiek tánccsoport.ja a napokban látott ismét munkához. Üj műsorukba n a ^Somogyi kanásztáncot<- szeretnék bemutatni. Eddig 20 fiatal jelentkezett a csoportba j • 1 ADY ENDRE: £ : Vörös szekér a tengeren A tenger, ez a sápadt részeg, Ezüstlávát ijiott, Reszket a Föld. Bús ragyogásban Várunk valamit, s szörnyű lázban. £ A pálmás part inog. Vadkaktuszok összehajolnak, : Sírnak a jázminok. £ : : : S ám, hirtelen violás árnyak Csodás özöniben. Messze, ahol az ár Eget ér, Vörös szárnyú, nagy vízi szekér Tör elő a Vízén. £ Vörös szárnya repesve esapdos, £ Megállott. Vár. Pihen. £ ; • : Honnan jön? Mit hoz? Idetart-e? : £ Ö jón: az új vezér? Milyen vörös iromba szárnya. : Üj Hajnalnak a pírja, lángja : Vagy vér az. ú jra vér? Várunk. S áll. áll a lilás ködben • A nagy, vörös szekér. Országos vasutas eszperantó szakosztály alakult Az elmúlt napokban értekezletre jöttek össze a vasutasok budapesti székházában a vasutas eszpernntisták, hogy megbeszéljék 1958. évi munkatervüket és összehangolják azt a külföldi, fűként a demokratikus országok vasutas eszperanlistáinak a' munkatervéve). A külföldi vasutas eszperantó-mozgalom előretörése és az állandó nemzetközi érintkezve sziik-égessé telte, hogy nálunk eddig a Köziekedé-- és Postniigvj Minisztériumiján működű és az országos mozgalmat irányúé eszperantó szakkör helyeit egv kibővítelt szerv vegye kezébe ennek a jelentős nyelvmo/galontnak az i rá nyílását, a vasutasok köréhen. A/ országos vasutas eszperantó szakosztályban a szegedi igazgatóságot Korsós Lajos kép\ jseli.