Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-01 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl XIII. évfolyam, 256. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1957. november 1. R két nép ősainte barátsága fagyéban Az NDK népi kamarája kíldittséBéBek­látogatása Szegeden | A Német Demokratikus Köz­társaság népi kamarájának hétfő óla hazánkban tartózkodó tíz­tagú küldöttsége dr. Johannes Dieckmann, a népi kamara elnö­kének vezetésével — Máris köszönjük a nagyon» kedves vendéglátást és a nagy| figyelmességet. . A vendégek és a vendéglátók \ Hungária rózsaszín termében ' szélgetés kezdődött a német par­lamenti küldöttek és a szegedi vendéglátók között. A heszélge­tés közben óttöré lányok és fiók .. érkeztek meg, a Dózsa György „„„„^ tegnap, csu- ulcai 6s a Gutenberg utcai Alta- ! , . , törtökön a déli órákban Szeged- lános Iskolákból és égőpiros vi- k°*WS eb°'len Vettek resít Kul re látogatott. A kedves vendé- rágcsokrokkal köszöntötték a geket a város vezetői fogadták vendégeket. A kis úttörőknek, ifj. Komócsin Mihály elvtárssal, Kopasz Bandinak és a többiek­a városi pártbizottság első tit- nek a német delegáció tagjai az kárával, g Ladányi Benedek NDK ifjúsági szervezotének jel­elvtárssal, a városi tanács v. b. vényeit tflzték fehér ingükre, s elnökével, A megye országgyíí- a lelkükre kötötték, hogy legye­lési képviselői közül Nagyistók nek jó tanulók. József elvtárs, az országgyűlés Johnnnet Séta a szegedi lakásépítkezéseken Az algyői tangazdaság kérdéséről w Továbbra Is enyhe marad az Idö csiinös pohárköszöntők hangzót-1 lak el és a megjelentek éltették] É a szocializmust építő német és elnöke, Vlgh Istvánné elvtársnő, Joannes Dieckmann, az az Üjszcgedi Kendorszüvőgyár NDK népi kamarájának elnöke, dolgozója és dr. Karácsonyi Bé­mngyar nép barátságát, s poha raikat az egységes, demnkra-5 tikus, békeszerető Németország * mielőbbi megvalósítására is \ ürítették, Az ebéd végeztével | Szeged vezetői és a dolgozók t küldöttei jellegzetes szegedi ké-J szítményckből összeállítóit aj én- • aí la, Kossuth-díjas egyetemi do­cens fogadta a vendégeket. A bensőséges fogadtatás, a kölcsö­nös testvéri üdvözlések után meghitt hangulatú baráti be­•' • a delegáció vezetője kezébe ke- d^kosarakat nyújtottak át rült a Délmagyarország tegnapi, ^"ó tagjainak, csütörtöki száma. Az első olda­lon mindjárt megpillantotta a vendégek német nyelvű üdvöz­lését Meg is állapította: vendégek; várossal, t Vasárnap járási nevelők napja Szegeden A Pedagógus Szakszervezet szegedi járási bizottság« és a járási tanács vasárnap nevelők napját rendez a szegedi járás­ban működő pedagógusok szá­mára. A járás pedagógusai dél­előtt fél 10-re gyűlnek össze a Tolbuhin sugárúti szakszervezeti székházban. Itt Tettamanii Béla egyetemi tanár tart ünnepi meg­emlékezést a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomról, majd Kunsági Elemér egyetemi ad­junktus Comeníusrói tart elő­adást. A délelőtti gyűlés után a pedagógusok közös ebéden vesznek részt, majd délután a Szegedi Nemzeti Színháa elő­adását tekintik meg. A kedvos német délután ismerkedtek a majd ellátogattak az egyetemre, ahol baráti eszmecserét folytat*! tak az egyetem rektorával, tudó-? sokkal, Kossuth-díjas professzo-4 rokkák Este 7 órakor a német' delegáció tagjai a Szegedi Nem-] zeti Színházban megtekintették Strauss: »Egy éj Veleneében­mű nagyoperettjét. A német vendégek — értesü­léseink szerint — ma kora dél­előtti órákban utaznak el Sze­gedről, ahol kellemes órákat töl­töttek az internacionalizmus, u<­igazi barátság jegyében, KUt-j lékj di titepMUfixtoázatt diuUi^ívU 1917 október napjainak — ezt hirdeti Szavosztyuk es I'szpenszkiJ képünkön bemu­tatott plakátja, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójá­nak tiszteletére készítettek. A plakáton látható munkás ke­zében a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kong­resszusának anyagát tartal­mazó könyvet tartja, mint­egy jelképezve, hogy e kong­resszus mutat utat a szocia­lista hétköznapokban a bé­kéért és az emberiség hala­dásáért vívott küzdelemben. Tízéves szerződés margójára? Eredményesnek és termékenynek bizonyult a magyar-bulgár kulturális egyezmény 1947 október végén — pontosan tíz év előtt — ír­ták alá a magyar—bolgár kulturális egyezményt, amely a bolgár cs a magyar nép előtt a kulturális együttműködés széles mezejón messzevilágító távla­tokat tárt fel. A két ország között élénk tapasztalat­csere indult meg és azóta tanítók, tudósok, egyetemi tanárok, újságírók. írók, művészek, zeneszerzők meg a két ország legkiválóbb színészei kölcsönösen ellátogat­tak egymáshoz. Jelentős számú egyetemi hallgató tanult a testvér­országokban. Számos magyar és bolgár kiállítást ren­deztek, bemutatták egymás filmjeit. Igen sok regényt, elbeszélést, verset fordítottak magyar- és bolgár nyelvre. Bulgáriában Petőfi, Arany, Vörösmarty. Ady, József Atilla versel, Jókai, Mikszáth regényel a leg­népszerűbb olvasmányok közé tartoznak, s ugyanek­kor ezer és ezer magyar olvasó ismerkedett meg szá­mos értékes bolgár irodalmi alkotással. Ma már Ma­gyarországon mind többen és többen jól ismerik Va­zov, Botev, Vapcarov. Szmlrnenszlil es mások nevét, műveit. Nem egy bolgár tudós lelkesedéssel beszélt arról a forró szeretetről ég figyelmességről, amellyel Magyar­országon körülvették és minden tartózkodás nélkül megismertették vele a tudomány vívmányait, a ma­gyar tudósok erőfeszítésének nagyszerű eredményeit. Sok magyar színész, táncegyüttes, karnagy látoga­tott el Bulgáriába és a bolgár kartársak örömmel és szívesen jöttek el a látogatás viszonzásául Magyaror­szágra, Felejthetetlen élményt jelentett Bartók és Liszt mű­vészetének tiszteletére rendezett ünnepély Bulsárla­szerte. A filinegyüttmüködés ugyancsak kiváló eredmé­nyeket hozott, a két ország kicserélte egymás játék­és dokumentum-filmalkotásait. A két ország rádiója ugyancsak több ízben rendezett kulturális esteket, ki­cserélte egymás művészi anyagát és nagy eredménye­ket ért el a két testvévnemzet alaposabb megismerése és megbecsülése tekintetében, A kulturális együttműködés és tapasztalatcsere Igen üdvösnek és hasznosnak bizonyult. A magyar­bolgár kulturális együttműködés felette termékeny és ízletes gyümölcsöket hozott, s szívből megörvendez­tette a két testvérnemzetet, amely váll váll mellett ha­lad a közös nagy cél: a szocialista társadalom kiépí­tése és a világ tartós békéjének a megteremtése irá­nyában, LJUBAN SZECSANOV. a budapesti Bolgár Művelődési Intézet iaazfíatóia Ötvenezren nézték végig a budapesti művészi fotokiéllítést " A Magyar Fotóművészek Szö­vetsége által Budapesten ren­dezett első nemzetközi művészi fotókiállításnak Budapesten igon nagy sikere van. Naponta több ezren keresik fel az En­gels téri kiállítási csarnokét és nézik végig a fényképkiállíláa anyagát. A kiállítást szerdán délelőtt tizenegy órakor tekin­A szovjet filmek az emberiség jobb életét, a szabadságot, a békét hirdetik Díszelőadással kezdődölt meg Szegeden a szovjet iilm ünnepe Csütörtökön este díszelő­adással kezdődött meg Sze­geden a szovlet film ünnepe. A zsúfolásig megtelt ünne­pien feldíszített Vörös Csil­lag Filmszínházban a ma­gyar és a szovjet himnus­szal kezdődött az ünnepség, maid Korek József, a Szegő­di Kenderfonóervár dolaozóia művészien adta elő a „Le­nin" című költeményt. Nagy István elvtárs, a Ha­zafias Népfront szegedi vá­rosi bizottságának elnöke kö­tette meg az mvpnezredik látó- ütötte ezutá- a meglelen­gató. Az QFQTERT az ötvenez- leket mf|1d Róvész Béaa elv. redik látogatót, Bátori Györgyöt tórS| tnnár_ „ Magyar—Szov­egy »Lyubitely« fényképezőgép- jet Baráti Társaság szegedi pel jutalmazta meg, elnökségének tagia mondott .II.. ...ii . November 7 tiszteletére tudományos előadássorozatot rendez az egyetem A Szegedi Tudományegye­tem november 4-től 11-ig, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából tudományos elő­adássorozatot rendez. Az elő­adásokat a Tudományegye­tem Dugonics téri épületé­nek aulájában tartják, Az ünnepélyes megnyitón 4-én. hétfőn este 6 órakor dr Gre­guss Pál, az eavetem rektora beszél, majd dr. Antalffy György, az Állam- és Jogtu­dományt Kar dékánja »Ál­lam és demokrácia a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tükrében« és Kalocsai Dezső tanszékvezető docens -Revlzionlzmus és dogmatiz­mus« címmel tart előadást. Kedden dr. Ábrahám Amb­rus és dr. Kolozsvári Gábor egyetemi tanárok, szerdán dr. Buza László egyetemi tanár és K. Tóth Ferenc tanárse­géd, pénteken dr. Miháltz István egyetemi tanár és dr. Hor-áth Andor egyetemi ad­junktus, valamint, dr. Kal­már László eaveteml tmár. szombaton pedig dr. Nyíri An­tal egyetemi tanár és Kappa­nyos Vince tanársegéd tart előadást. Az előadások min­den alkalommal este 6 óra­kor kezdődnek. A Nagv Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójá­nak tiszteletére rendezett tu­ünneni beszédet. Hangoztat­ta. hogv a szovjet film hete jelképe a népek közötti új kapcso­latnak, amelyét a testvéri szolidaritás, egymás őszin­te megbecsülése és állandó baráti segítése jellemez, — Nemcsak mi beesüljük meg a szovjet filmművésze­tet — mondotta —, hanem hasonló megbecsülésben ré­szesül a magyar film a szov­jet dolgozók részéről is. Év­ről évre megismétlődve a Szovjetunióban is megrende­zik a magyar film ünnepi he­tét, s ezek során évi filmter­melésünk legjobbjait mutat­ják be. Ez az egyenlőségen nyugvó barátság nem új kele­tű a Szovjetunióban. Akkor született, amikor a szovjet nép fiai nehéz harcok győ­zelmes útjain vérüket és éle­tüket áldozták a mi szabad­ságunkért. Révész elvtárs beszólt ar­ról, hogy a magyar közön­ség a szovjet kultúrát régi Ismerősének érzi, s megsze­rette, szívébe zárta a szovjet filmeket. •— A szovjet filmek az em­beriség jobb életét, a sza­badságot, a békét hirdetik. A nvugatl országok urai iól ismerik a film hatását, iól is­merik a szovjet film értékét, és ezért minden eszközt meg­ragadnak, hogy megakadá­A* 1957, évi kémiai Nobel-ől- lyozzák országuk dolgozóinak jat Alexander Todd brit tudós- a szovjet filmmel való talál­nak Ítélték. kozását... A szovjet film­A fizikai Nobel-dijat Csüng művészet eszmei mendani­Dao-l.i és Csen Nipg-Jang, az. valója és művészi színvonala Egyesült Államokban működő mégis nagy hatást gyakorol dományos előadássorozat no­vember 11-én. hétfőn este 7 órai kezdettel ünnepi esttel zárul, Ezt a Tudományegye­tem közösen rendezi az Or­vostudományi Egyetemmel és a Pedagógiai Főiskolával a Szegedi Nemzeti Színházban. Angol tudós Kapta a kémiai Nobel-dijat két kínai professzor együttesen nyerte el. Moszkvába utazott az Akadémia elnöke Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke a Szovietunló Tudomá­nyos Akadémlá iának köz­gyűlésére utazott, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére november í»től 10-ig tartanak a szovjet fő­városban. , ' a nemzetközi filmművészet­re. Megállapította, hogy a szoviet filmek a mindennapi élettel kapcsolatosak, nem álomvilágban, hanem a reali­tás talaján nyugszanak. A szovjet filmalkotásokból ismerték meg a kapitalista országok haladó művészei a szocialista realizmust, mint a népet szolgáló művé­szet egyedül helyes Irányát. E filmalkotások nemcsak for* mailag jelentettek újat, ha­nem újat mutattak tartalom­ban is. Új típusú hősök, munkások, parasztok jelen­tek meg a filmvásznon és mutattak példát mindenki­nek. Kitért arra is, hogy termé­szetesen a szovjet filmművé­szetben is akadtak hibák. A fontos azonban.az, hogy tanúi lehetünk a szovjet film megújhódásának, ta­núi lehelünk a szovjet film felfelé Ívelésének, amelyet nem mondhatnak el a magukéról a nyugati film­gyártók. A népi demokrati­kus országok filmgyártásai is a nagyszerű szovjet példa nyomán indultak fejlődés­nek. A magyar filmgyártás gyors fejlődését is pártunk állandó támogatása és útmu­tatása mellett a Szovjetunió baráti segítsége eredmé­nyezte. — Az idei szovjet film ün­nepe alkalmával bemutatás­ra kerülő filmek igazolják — jelentette kl beszéde végén —, hogy a szovjet filmművészet új, nagyarányú fejlődés előtt áll. Az új filmek elsősorban a jelenkor témáját, a mai szov­jet életet, a kommunizmust építő embert mutatják be. Második témakörük a törté­nelmi és forradalmi filmek, amelyek aktualitását a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója adja meg. Igen fontosak a kapita­lista országokban élő embe­rek életéről készült hiteles szovjet filmek is, valamint a különböző orosz és klasszi­kus művek megfilmesítése. Révész Béla elvtárs nagy tapsokkal fogadott beszédét e szavakkal fejezte be: •— Győzelmekben és sike­rekben gazdag alkotóéve­ket kívánunk a szovjet film mestereinek, hogy al­kotásaikkal tovább gazda­gítsák hazájuk és a világ becsületes embereinek kul­túráját. Ezután a mozi közönsége nagy érdeklődéssel nézte vé­gig a »Negyvenegyedik« cí­mű szovjet filmet, amelynek forgatókönyve a cannesi filmfesztiválon első díjat nyert. (A filmet lapunk más helyén részletesen ismertet­jük

Next

/
Thumbnails
Contents