Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-04 / 232. szám

Péntek. 1957. október 4. 3 Önzetlenül dolgoznak a közösségért Kétezer fajta virágot és más növényt ajánl cserére a Füvészkert Egy ssegecli üzem komm unistáiról -Jobb. tettre készebb a pártlagság« — ez az általá­nos megállapítás a szegedi Fémfeldolgozó Vállalatnál. Külön-külön, részletesen be­szélgettünk a munkásokkal, a párttitkárral, az igazgatóval, szakszervezeti vezetőkkel, pártonkívüliekkel, akik el­mondották. mire alapozzak véleményüket. Feltárult hát az üzem párlélete. A pártszervezet taglétszá­ma megközelíti az ellenforra­dalom előttiét. A vállalatnál jó néhányan akadtak az el­lenforradalomban élenjárók — írtunk is erről lapunkban —. akik több-kevesebb siker­rel megfélemlítették a dolgo­zókat még novemberben és decemberben is. Mégis arány­lag magas létszámú pártszer­vezet kovácsolódott össze az elmúlt hónapokban. Mind­ezek alapján joggal levonhat­juk azt a következtetést: va­lóban a kommunisták lettek az MSZMP tagjai. Olyan em­berek, akik hűek az eszmé­hez, s önzetlenül készek dol­gozni. harcolni új életünkért, a közösségért. Ez az egyik dolog, ami iga­zolja, hogy valóban »jobb a párttagság*. Persze még számos lénye­ges dolog tükrözi, hogy a kommunisták aktívak, tettre készek. A látszat olyan álta­lános Dártéletet mutat, mint egy-egy fontos megbeszélésre való mozgósítás, a pártbizal­miak tagd/jbeszedése, vagy a taggyűléseken való részvétel. Ha azonban mélyen nézünk a dolgokba, az -apró- cseleke­detek összessége jelentős tet­tekké duzzad. A vállalat kommunistái kö­zül több mint tízen már hó­napok óta részt vesznek a Szegedi Gera Sándor Mun­kásőrzászióarlj tevékenységé­ben. Ez a helytállás, harci készség, — a pártmunkának egyik legjelentősebb fegy­verténye. A legutóbbi mun­kaversenyben — augusztus 20 hallotta, hogy néhány dol­gozó a szovjet interkontinen­tális rakéta közléséről vitá­zik. Akadtak a beszélgetés­ben ellenséges hangok is, s ez az elvtárs a "tere-íere« mellett nem ment el szó nél­kült. Érvelt, magyarázott, és meggyőzte a helyes állás­pontról a vitázókat. Ez is kommunista munka. Számosan fordultak a párt­titkárhoz a dolgozók közül. Munkával kapcsolatban, csa­ládi ügyekben is. Volt egy dolgozó, aki részegeskedett, többször igazolatlanul hiány­zott, családi botrányokat ren­dezett. A párttitkár többször beszélgetett vele. Sikerült el­érni, hogy rendeződtek a csa­ládi viszonyai, a munkafe­gyelemnek is aláveti magát és reméljük, rendes dolgozó válik belőle. — Az emberek mindezt látják itt, »házon belül* és a kommunisták helyes cseleke­detei a mindennapi életben a pártonkívüliéket még köze­lebb hozzák az MSZMP-hez, a kormányhoz, és lelkes tá­mogatói lesznek a szocializ­mus építésének. Mindent, amit csinálunk, az összes be­csületes dolgozók érdekében cselekedjük. A korábbi hibák sok embert eltávolítottak a párttól. Most a csorbát kikö­szörüljük, sok-sok aprónak látszó, de a dolgozóknak fon­tos ügyintézéssel, példamuta­tással; — pártmunkával. Még egy igen tanulságos dolgot említettek az üzem kommunistái. Azt fejteget­ték, hegy a "jobb párttagság­megállapításuk a vezetőkre is vonatkozik. Korábban az volt a gyakorlat, hogy ha a pártszervezetnek, vagy álta­lában az üzem vezetőinek volt valamilyen kezdeménye­zésük, akkor ezt átruházták a DISZ-re, a szakszervezetre, vagy más tomegszervezetre. Most az üzemben a kommu­nista vezetők, a pártszervezet tagjai minden egyes problé­ma megoldásában — anyag­beszerzésben, munkavezetés­ben, emberi ügyek intézésé­ben — összefognak, hogy lás­sák, érezzék a dolgozók: a párt tagjai útján érdekükben cselekszik. Ezzel kapcsolat­ban egy példát említettek: az ellenforradalom előtt nem egy esetben kitüntettek a vállalatnál olyan dolgozódat, akik azt a megbecsülést nem érdemelték meg, ugyanakkor nem is tudták a munkások, hogy kik-kit javasollak jutal­mazásra. Az augusztusi mun­kaversenyben a jutalmazás­ra javasoltak neveit a dolgo­zók elé tárták, kikérték véle­ményeiket és ennek megfele­lően döntöttek. Együtt a dolgozókkal — ez a szegedi Fémipari Vállalat kommunistáinak tetteket hozó jelszava. M. T. A Szegedi Tudományegye­tem füvészkertje rendkívül élénk csereforgalmat bonyo­lít le külföldi — ázsiai, afri­kai, ausztráliai, amerikai, európai — botanikus kertek­kel, arborétumokkal. A ma már minden világrésszel kap­csolatban álló intézmény ér­dekes jubileumot ünnepel az idén: most van huszonöt esz­tendeje annak, hogy a Sze­gedi Füvészkert cserekapcso­latba lépett különböző orszá­gokkal. Ebből az alkalomból az idén díszes jubileumi év­könyvet adnak ki. A latin nyelven nyomtatott jubileumi évkönyvben csalá­dok szerinti tudományos rendszerezésben sorolják tel mindazokat a ritka növénye­ket, virágokat, amelyeknek magját, vagy dugványát el tudják küldeni. A külföldi botanikus kertek nemcsak az indiai lótuszok, tigrisfoltos orchideák és más ritka virá­gok iránt érdeklödnek, ha­nem a különféle haszonnö­vények iránt is. Főleg a sze­gedi kinemesítésű gazdasági növények — paprika, paradi­csom, cukordinnye — keltet­ték fel a figyelmüket. A Fü­vészkert összesen csaknem kétezer fajta, illetve fajta­változatú növényt ajánl cse­rére. Két sokgyermekes édesanyát tüntettek ki Két sokgyermekes édes­| anyát tüntetett ki pénzjuta­lommal a szegedi első kerü­leti tanács végrehajtó bizott­sága. Eddig az volt a gyakor­lat. hogy behívták az édes­anyákat a tanácshoz, és rö­vid ünnepség keretében ad­ták át a jutalmat. Ezt a mód­szert — nagyon helyesen — úgy módosították, hogy csa­ládlátogatás alkalmával a végrehajtó bizottsáa tagjai adják át a jutalmat. Bodó Dávidné nyolcgyer­mekes édesanyát 1400 forint­i tal. Grandpierre Ernőn ét. ki­| lene gyermek edesanyiát. ! 1600 forinttal jutalmazta ' meg az első kerületi tanács I végrehajtó bizottsága. Ma: városi tanácsülés Szeged megyei jogú város tanácsa ma. pénteken délelőtt 9 órakor a városi tanácsháza tanácstermében (I. emelet 101) ülést tárt. Az ülésen a városi tanács HELYES EZ? Délutánonkén! csak egy benzínM' tart szolgálatot Szegeden MEGBETEGEDETT az Iza­bella-hidnál éjjel-nappal üzemben levő benzinkút ke­végrehajtó bizottságának el- zelője Nosza rajta az AFOR nöke beszámol a végrehajtó bizottság eddigi munkájáról.. A tanácsülésen a munkás családiház-építési akció és a szegcdi szabadtéri játékok Tisza-pályaudvari telepének vezetője gondolt egyet és be­záratta a Lenin körúti — az úgynevezett lovas szobornál j levő — kutat, a kútkezelőt pedig áthelyezte néhány nap­terveinek megvitatása szere- j ra az Izabella-hídi kúthoz. Az pel, E két napirendi pontra vonatkozó elgondolásokat a városi építés- és közlekedés­ügyi, valamint művelődés­ügyi osztályok vezetői ismer­tetik. Az ütés napirendjén még több fontos előterjesztés és a tanácstagok bejelentései, kér* dései szerepelnek. A tanács­ülésről természetesen lapunk­ban részletes ismertetést adunk majd. i Izabella-hídi kutas ugyan fel­gyógyult már. a Lenin körúti ' kút viszont (12 órától este nyolcig van nyitva) továbbra is zárva maradt, mert a ku­tas szabadságra ment. DE MIÉRT okoz ez prob­lémát, gondolná az ember, hiszen van még egy kút a városban: az Anna-kúti tej­ivóval szemben is. Csakhogy ez a benzinkút reggel héttől délután három óráig tart szolgálatot, utána pedig huja, vagyis aki üzemanyagot B vezető szervek egptfes érdeme az eredményes szakszervezeti munka a Ládagyárbaa A mesterségesen szított múlt őszi politikai kavarodás, az ellenforradalom után ér­aikaiméból — a kommunis-, dekes módon a Szegedi Lá­•f ., I - n Inn'lr.Ul->..lr LKrVKéÉ l r/> tak a legjobbak között vé­geztek. Számos párttag részt vett a tanácstag pótválasztá­sok előkészítésében: mint ke­rületi népnevelök felkeresték a választópolgárokat. A tag­gyűlések rendszerint igen ak­tívak, legtöbbször tizen, ti­zenöten is vitáznak az egész üzemet érdeklő dolgokról. Az egyik kommunista vál­lalta a különböző alkalmakra egyszerű, ízléses dekoráció elkészítését. A faliújságon bí­rálták a legutóbbi munka­versenv eredményének kései közlését. Az üzem kiszesei ki­tűnően szerepeltek az augusz­tus 20-i karneválon. Baráti találkozásokat rendeztek szovjet, élvtársakkal, más vál­lalatbeli munkásokkal. A sza­bad pártnapokat az ellenfor­radalom marxista értékelésé­rői. az MSZMP országos ér­tekezletéről. a nemzetközi helyzetről igen nagv érdeklő­dés mellett tartották meg. Néhány tény ez csupán az üzemi pártszervezet tevé­kenységéből. de kitűnik belő­lük: aktív .pártélet folyik a i vállalatnál. Hasonló jelenséget másutt is találni, s éppen ezért úgy tűnik, mintha a pártélet "szokványossá* válna. Erről sokat vitatkoztunk az üzem kommunistáival. Érveléseik ekként szóltak: — A nehéz időkben, a fa­sizmus alatt, vagy még szem­betűnőbb a példa: az ellen­forradalom alatt és után, a kommunisták helyenként va­lóban hőstetteket hajtottak végre, a helytállás magas is­koláját mutatták. Ma nincse­nek kiugró hőstettek. A kom­munisták mindennapi apró tevékenysége pedig nem mindig látszik. Pedig dolgoz­nak a párttagok nálunk » vállalatnál is. Például nem­régiben az egyik elvtárs meg­dagvárnak. énnek az aprócs­ka üzemnek a szakszervezeti bizottsága előbb talpraállt, mint más szegedi üzemek hasonló testülete. Még sok nagyüzemben is azért folvt tavasszal «z elkeseredett Po­litikai h*c, hogy a szakszer­vezeti mozgalomból kisep­rűzzék a hirtelen felkapasz­kodott. az érdekvédelmi szer­vezetben soha nem dolgozó októberi ..funkcionáriusokat" — itt már ekkor megindult a céltudatos szakszervezeti munka. Az ellenforradalom előrenyomult ugyan itt is: ki­csikarta az üzemi bizottság úiiáválasztását. hogv meg­kaparítsa a vezető beosztá­sokat de a munkások akkor sem bíztak bennük annyi­| ra. hogv ráiuk ruházzák a I szakszervezeti élet helvi irá­i nyitását. Szívesen szavaztak ] akkor is a hasznos tevékenv­j ségükből ismert és ezek árán I megbecsült kommunistákra, és az elnöki teendőket is \ kommunistára bízták. Igv ! két kommunista meg tudta akadályozni, hogv ez a mun­kásvédelmi fórum az ellen­forradalom eszköze legven. s nem adta át a kezdemé­nyezést az úi ..szószólóknak". Márciusban azután alapo­san megváltozott a helvzet: ettől kezdve nem telső vias­kodással töltötte az időt az üzemi bizottság, hanem hasz­nos szervező és érdekvédel­mi munkával. E gyors for­dulatot pedig az okozta, hogv egy iózan taggyűlésen a munkások megrostálták a zűrzavarban - verbuválódott vezető testületet és megbe­csült szakszervezeti tagokat bíztak meg érdekeik képvi­seletével Érdek és kívánság Nagyon divatos volt októ­berben a teljesítménybére­zés üldözése és hibáinak fel­nagyítása. Mint mindenütt. itt is áttértek az időbére­zésre. s e mellett szavazott a nagy demagógia következ­tében mindenki, amíg rá nem döbbentek ennek er­kölcstelenségére és igazság­talanságaira. Az úíiászerve­zett üzemi bizottság a köz­hangulat ellenére nem volt rest kezdeményezni, hogy vizsgálják felül az üzem bér­rendszerét. tekintve, hogy az üzem termelésére az időbé­rezés kedvezőtlenül hatott. A legjobb munkások keresetét is károsan befolyásolta, s egyáltalán nem ösztönzött derekabb munkára. Termé­szetesen nem vakon és me­chanikusan történt a bér­rendszer reformja. hanem igen körültekintően. ami abból is kitűnik, hogv több munkahelyen továbbra is fenntartották az időbéres el­számolást. Ahol viszont ez nem ígérkezett praktikusnak, ott könnyen áttekinthető és ellenőrizhető darabbért ve­zetlek be. A termelési szük­ségletből éd a iöi felfogott munkósérdekekből kiin­dulva a pártszervezettel és a vállalatvezeiőséggel egvütt olyan normatételeket dolgo­zott ki az üzemi bizottsáa. amelyeknek semmi közük a bürokráciához. Később az üzem munkás­gárdája elégedetten hagyta jóvá az üzemi bizottsáa bér­ügyi intézkedéseit, mert ma­ga is meggyőződött arról, hoav a termelésnek és a be­csületesen dolgozó munká­soknak egyaránt javukra szolgál. A munkások ieaz­ságérzetének seho°v sem tet szett az. hogv egyformán ke­resett az időbéres ..korszak­ban" a naplopó és a szorgal­mas dolgozó, de annál in­kább örömükre szolgál. ho«v a legjobban dolgozó munká­sok keresetének nincs felső határa. lesz-e nvereséü­részesetíés? Ha az év végi elszámolás után a munkások kezükbe­kap iák az osztalékot tartal­mazó borítékot és megolvas­sák a borítékban elhelyezett pénzt, itt-ott elismeréssel, vagy elmarasztalással illetik az üzemi bizottságot is. amelynek köze volt. vagv köze lehetett volna a maga­sabb osztalék megszerzésé­hez. A szakszervezet sokat tehet annak érdekében, hoav az üzemek dolgozói komo­lyabb összeghez iussanak. A Iádagyár ü^smi bizottsáea kötelességtudatból állandó­an munkája napirendjén tartja az év végi osztalék megszerzésének lehetőségeit és az eredmények számba­vételét is. Legutóbb szak­szervezeti taggyűlésen az év végi nyereségrészesedésről tanácskoztak, de egyelőre csak arról számolhattak be. hogv az eddigi munka alan­ián egv-eav dolgozóra körül­belül 3—4 napi keresetnek megfelelő összeg esik az osz­talékból. Elkeseredésre azon­ban semmi ok. mert a ter­vek és számítások szerint az edddigi termelési kedvvel, vagv annak fokozásával két­heti fizetésnek megfelelő, vagy annál magasabb össze­get is előteremthetnek. Nehezíti a magasabb ré­szesedés megszerzését az. hogv egyes munkások nem bíznak az ügyben és ilyen­formán tesznek: csak akkor hiszem az egész részesedési elméletet, ha maid az ered­ménvét látom. Hoev tud dol­gozni egv ember olvan cél­kitűzésért. amiben maga sem hisz? De mindegy — később majd nemcsak hinni, hanem látni is ..kénytelenek" lesz­nek. Az üzemi bizottság most fog hozzá a pártszervezettel és az igazgatósággal annak az elvnek a kidolgozásához, ami szerint szétoszt iák maid a nyereséget. Már most egyetértenek abban. ho<*v aki többet tett a nagvobb nyereségrészesedésért, az töb­bet is kapjon — s természe­tesen annak a rovására, aki saját hibájából hanyag volt a munkában. Gondoskodás az emberről Az eddigiek alapján na­gyon egyoldalú kénét kap­nánk a ládagvári üzemi bi­zottság tevékenységéről, mert a bérrendszer átszervezése és a munka állandó javítása során elsősorban a köteles­ségekre figyelmeztette a munkásokat Ezzel párhuza­mosan azonban számos mun kavédelmi és szociális ügy­ben is hasznosan intézke­dett. Támogatta például a versenymozgalmat és garan­tálta a legjobb brigádok ko­moly megjutalmazasát. Albi­zottságai rendszeresen ellen­őrzik az üzemi étkeztetést, a munkavédelmi berendezé­seket és gondoskodnak a rendkívüli segélyek igazsá­gos szétosztásáról. Maguk is figyelik, hogv időnként kik szorulnak rá leginkább a se­gélyezésre. s több esetben — beteglátogatás, vagv körnve­zettanulmánvozás után — in­tézkedtek. hoev azokon is könnyítsenek, akik nem is­merik a segélykérés útiát­módiát. Nem nagv összeg áll ren­delkezésükre. de több mun­kásnak tudnak adni havonta 3—400 forintot, s ez iólesik a bajbajutottaknak. Az ered­ménvek sorához lehet köny­velni azt a ritka eredményt is, miszerint ebben az üzem­ben lényegesen csökkent a balesetek száma. ' jóllehet több helyről éppen ellenkező értesüléseink vannak. Az eredményes szakszerve­zeti munka nem egvedül az üzemi bizottság tagjainak ér­deme. Sokat segít a pártszer­vezet és a vállalat vezetősé­ge, és az. itt kialakult jó együttműködési szellem. Az üzemi bizoltsáe egvetlen ész- j szerű és hasznos kezdemé­nyezése sem ütközött eddig ' meg nem értésbe. akar, az fusson ki az Izabella­hidi kúthoz, úgyis arra visz az út Budapestre. Csakhogy nem minden motoros és gép­járműves útja vezet Buda­pestre, főleg azé nem, akinek Hódmezővásárhelyre, Makóra vagy az országhatár felé visz az útja. Budapestről Szegedre jövet sem mindenki áll meg az Izabella-hídi kútnál tankol­ni, gondolván, hogy a város­ban úgyis van még két kút. Mire viszont beérnek a vá­rosba, csodálkozva látják: mindkettőre ráhúzták idő­közben a zárórát, illetve az egyikre azt: "szabadságolás miatt zárva*. Képzelhetjük, mit mondanak erre a moto­rosok és gépjárművesek. Egyébként hasonló módon szünetelt a múlt hónap köze­pén az Anna-kúti benzinkút is, illetve "javítani és festeni* kellett, mert a kútkezelő sza­badságra ment. FOGADJUK EL. hogy az AFOR szegedi telepe idejé­ben értesíti a megváltozott körülményekről a vállalato­kat. amelyeknek képviselői kora reggel vehetnek fel üzemanyagot. De vajon a száz és száz szegedi motorkerék­pártulajdonost és egyéb jár­művek tulajdonosalt is érte­sitik, hogy délután csak az Izabella-hídnál lehet üzem­anyagot kapni? Kevésbé hisz­sziik. Inkább valami más megoldást kellene találni., amivel át lehetne hidalni a szükségszerű szabadságolást, esetleg beállítani az ilyen és egyéb időszakokra egy "inga­járatos* benzinkútkezelőt, hogy megdőljön az AFOR-nál még úgvlátszik érvényben levő elmélet, amely szerint, ha egy kutas "kiesik*, az pó­tolhatatlan ... (— i — c) Becsapta munkatársait A Délrost anyagbeszerzője, Palágyi Andor, S2eged, Bocs­| kai utca 8. szám alatti lakos rendkívül szívén viselte vál­lalata munkatársait, akiket i bőségesen ellátott nylon kö­tővel, kendővel, kabáttai, % egyéb hasonló cikkekkel. A 18 forintos nylon kendőt "volt szíve* 22 forintért, a 180 forintos esőkabátot pedig 210 forintért eladni nekik. Hiszékeny pácienseitől ilyen módon jelentős összeget vá­gott zsebre, minőségi árukü­lönbségre hivatkozva, már­mint arra, hogy az általa áru­sított nylon cikkek jobbak azoknál, amelyeket üzletben bárhol meg lehet vásárolni. Palágyi később Vastag Szil­veszterné, Juhász Gyula u. I. szám alatti lakost bízta meg a zsebből való árusítással, aki hasonló módon a Szegedi Konzervgyárban látta el a dolgozókat az üzérkedésre szánt nylon árukkal. Palágyi ellen árdrágító üzérkedés bűntette miatt megindult az eljárás.

Next

/
Thumbnails
Contents