Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-20 / 246. szám

Vasárnap, 1951. október 80H

ogy Szabó Lőrinc a múlt év októberében Szegeden járt és előadást tartott, az voltaképpen az én közbenjárásommal és segítségemmel történt. 37 évi barátság fűz hozzá. Együtt voltunk az egyetemen hallgatói a proletárdiktatúra alatt Babits irodalom-filozófiai elóadásainak és Babits Ady-szemináriumának, amiért Babits később rendőri ellenőrzés alá került, s csak Fenyő Miksa és Vass József közbenjárására mentesült attól, hogy, mint a prostituáltaknak, hétről hétre a rendörségen kelljen jelentkeznie. A szegedi és a budapesti sajtóban is megjelent a hír, hogy a TTIT meghívásóra Szabó Lőrinc előadást készül tartani a műfordításról Szegeden. Szabó Lőrincet csak nem sokkal előbb oldották fel, nagyrészt Illyés Gyula közbenjárására a silentium alól. A Vezérről írt versét ni. félreértették és félremagyarázták, bór annak semmi köze nem volt a Führerhez. Ezért hosszú évekig csak mint műfordító szerepelhetett. Elképzelhető, hogy költő, akinek hosszú éveken át csak a mások hangján szabad énekelnie, ezt az állapotot nehezen viseli, és hogyha megszűnt a kényszer, nem szívesen tart róla előadást. Szabó Lőrincnél járva, megemlékezett nekem a szegedi meghívásról és kereken kljelentette, hogy ő ugyan Ilyen alkalomból nem hajlandó Szegedre utazni. Sikerült aztán elintéznem, hogy felkérjék Babits Mihályról szóló előadás megtartására és a Babits-emléktábla leleplezési ünnepségen való részvételre. Erre már szívesen vállalkozott. Szabó Lőrinc azelőtt is járt Szegeden. Persze, akik a Móra Ferenc Múzeumban az irodalmi emlékkiállítás fényképeit nézegetik, nemigen ismerik fel az ünnepelt Szabó Lőrinc Szegeden Fi év október 3-án — mint megemlékeztünk róla — húnvt el Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő és műfordító. Meleg, közel négy évtizedes barátság fűzte dr Kanyó Béla professzorhoz, a Szegedi Tudományegyetem Közegészségtani Intézete igazgatójához. Az alábbi cikket a költő halala alkalmából írta lapunknak Kanyó profeszszor. Szabó Lőrinc egy évvel ezelőtti szegedi látogatására emlékezve. Szabó Lőrinc egy évvel ezelőtti szegedi látogatásakor készült fényképe, felolvasás közben. után másnap, ebéd után az autó visszavitte Pestre. Ki gondolta volna, hogy pontosan ennek a napnak az évfordulóján, 1957. október 3-án már be is végzi földi pályafutását. Halála napján délelőtt Budapesten, átutazóban értesültem róla, hogy agonizál a Gömör-klinikán, meglátogatni nem lehet. Temetésén Münnich Ferenc és Kállai Gyula tették le az ez év márciusában Kossuth-díjjal kitüntetett költő friss hantjaira a Kossuth-mauzóleum szomszédságában a koszorút. Mihályfi mellett Fodor József költő volt a másik búcsúztató. I

llyés Gyula megírta a költő válogatott verse; előszavában, hogy az első szívroham idején Tihanyban sürgönyt kapott (vagy 6—7 éve): "Lőrinc meghalt, jöjj azonnal Pestre*. Autóba ült, s az úton már készült is a gyászbeszédre, melynek első mondata ez lett volna: »A koporsóra, melyet végtisztességvevőn körülállunk, azzal a gyanakvással tekinthetünk, vajon nem a huszadik század első felének legnagyobb magyar költője fekszik-e benne?* Talán azt kérdezik majd, akik ezt olvassák, Ady, Babits, Tóth Árpád, Juhász Gyula nem voltak-e szintén nagyok? Szabó Lőrinc előadása után visszhangként többekben az az érzés támadt, hogy Szabó Lőrinc Adyval szemben túlértékelte mesterét, Babitsot, pedig amit ő mondott, azt a formaművészről, irodalomfilozófusról, a magyar nyelvnek Arany óta legnagyobb művelőjéről mondta. Most ugyanígy Szabó Lőrinccel Juhász Gyula társaságában Móra, Kosztolányi és az ifjú József Attila mellett Szabó Lőrincet is, ezen a régi csoportképen. ö, amikor Madácsy Lászlóval együtt kalauzoltuk; azonnal ráismert 1MI*M*M*»I &ége/z és most — Szabó Lőrinc halólára — A huszonhatodik év után eljött lásd, a huszonhetedik. S a zord, acélostorkú Kalibán reszkető kezekkel és sután mosogatta fórrá sebeit Év-évre telt s föld, erdő. isten szorongó szívedre rászakadt. A mindenségnek gondja nincsen: jajszóval kérted, hogy segítsen, s magad maradtál végül, magad Elcsukló hangod lepkeszárnya a sötétség vermébe zuhant. Fényt, fényt, fényt! zokogtad zihálva, míg kezedből kicsúszott a lant, s szűnni kezdett a földi lárma. Szép csata dúlt. harc az ünnepért! S most percekért kell hadakozni. Hevíteni hülő lagyma vért, s nem rímbe rakni, vagy ragozni néhány tiszta, zsongító igét. Ám búcsú jött: te meg a világ sztéváltatok: különbéke nincs. Férgek fenték fogukat reád. s öröklétre szorító bilincs zárta le a fuldokló vitát, Valami szép tücsökzene szól a hant alól, hallani jól Hangja tisztán, lágyan remeg itt — Cirpelik búsan, egyre cirpelik a halott sátán műremekeit. Kihúnyt a fény a szemből, büszke fei hanyatlik alá, lélek foszlik el csillagos, éteri ködökké. Szép igékre szellemed így oktat, fénylő percet szomjas magyaroknak, régen és most, örökkön-örökké.' 1 I | 1IIIIHI Ertsev Péter magára ezen a régi fényképfelvételen. S

zegeden sokan szeretik és olvassák Szabó Lőrinc nehezen beszerezhető verseit. Érdekes márcsak azért is felidézni, hogy Mihályfi miniszterhelyettes a temetésen mondott gyászbeszédében megemlítette, hogy első verskötetéből (Föld, Erdő, Isten) alig 200 példány fogyott el 1922ben, de azóta tízezrek olvassák a verseit. Sőtér, a Négy nemzedék c. versgyűjteményben, melyben a szegedi költők közül Ertsey Péter szerepel, azt írja róla: Szabó Lőrinc az a költő, aki megsemmisíti önnön múltját. Ezt éppen nem tette, csak átírta első négy verskötetének költeményeit, amit én sokszor hibáztattam előtte, amikor így jelentek meg az első gyűjteményes kiadásban. Szabó Lőrincnek a szegedi úttal kapcsolatban még egy kívánsága volt, gyengélkedése miatt kérte, hogy autón és kísérővel hozzák le Szegedre. Emiatt majdnem megfeneklett a meghívás, míg oda nem tereltem a dolgot, hogy fele útiköltséggel a TTIT pesti központjából hozták le. Mivel a TTIT előadásainak közönsége általában ingadozó létszámú, a Közegészségtani Intézetben megérkezésekor összejövetelre hívtam meg az érdekelteket. Jól esett neki a meleg fogadtatás, feleségével és kísérőjével érkezett. Délután részt vett Babits emléktáblájának leleplezésén. Nekem elárulta, hogy az előadáson hanglemezről Babits hangját is hallani fogjuk. 1936-ban a stúdióban fénykép is készült erről a felvételről és az megjelent az Illyés Gyula szerkesztette Babitsemlékkönyvben. Talán készülőben van, vagy lesz hasonló emlékkönyv Szabó Lőrincről is. A költő előadásának nagy közönség-sikere volt. Jáky professzor elnöki bevezetője után és a hosszúra nyúló előadás végén Szabó Lőrincet meleg ünneplésben részesítették, ö örömmel érezte a tömegek lelkéből feléje áradó szeretetet. Másnap délelőtt kivittem a Fehértóra. élvezte ott a természetet, hiszen tavaly ilyenkor ugyanilyen szép volt a vénasszonyok nyara. Előadása versenyezhet a tésem ezen ren. A magyar gondolati Ura a legmagasabb szinten találta meg benne kifejezőjét. Karinthy görbe tükörrel felszerelt tréfás pantheonjában, az így írtok ti-ben így aposztrofálja: Szabó Lőrinc a metafizikus. A halálhír órájában azt írta Szabó Lőrinc Babitsról: "örökké meg fog maradni költészete, ez a ritka, magasrendű költészet*. Paul Eluórd verseit idézhetjük most az ő elhunytakor: "Nemsokára elhagynak a látszatok — Nem a Földön, de a földben vagyok már — Elvetélt szívem, mint az úti por száll — S nincs más értelem, minthogy vagyok*. A teste megpihent, de örök virágzás sorsa már az övé. Nemcsak nekünk, kik nemrég még kezet szoríthattunk vele. de soksok nemzedéknek Szabó Lőrinc örök barátja marad. Dr. Kanyó Béla senki Október! Október! Emlékezés 1956-ra Homály sűrűsödik, dög-keselyűk gyűlnek. Körúti fákon a hurkok megfeszülnek. Tajtékzik a Duna, véres hullámot ver. Jaj-kiáltás hallik: Október! Október! Fegyvercső villan meg házak ablakából, banditák bőszülnek, vörös zászló lángol. ' Az igaz most hanyattzuhanva golyót nyel, szava se hallik már... Október! Október! Szállong a falevél hulla-rózsák nyílnak s házaink ormáról lezuhan a csillag. Tort ül most a gazság s gyilkos riadót ver. Vér-folyammá tágul október, október! Katlan a géppisztoly, banditák röhögnek: "Munkás volt az apád, hát most már dögölj meg! Mindenki Igy jár majd, ki szólni egy szót mer. Dögölj kommunistát* — Október! Október! Eurzsuj haramiák rángatják a koncot, gyűlnek a Júdások s biboros úr kuncog' "Dicsőség jár annak ki életet olt el. Emlékezetes lesz október, október!* Vonulnak a képek görcsös zokogással örök intő jelként véres lobogással. De az élet győzött S munkában lángol fel. Nem lesz többé véres Október, október! HATVANI DÁNIEL : : * 5 s it Ü * <«FF»**«<>I 111 mmVEOUIEDL *#> % SK»|| Á kmm* m, * mM; ILI : <* m&é* JU* mjgmí IH*^,,— T } mZ* 4 » * i mim *FI*FI FCSÍVE . F^VFO^L, A^LE^TT » PÜP - I rn:» m%$RO BTOT. : , ti-ui-á IÁ * ^Í,; tornáz* Küf ~ hvtsIÁU ' , i aA* U» ®X#U ffej^ílév* il~ mmm ül ',;U. » VÁSOTT * 1 íim-ri^a * 4&*i"<* ) **• «**% * v-« , <t® JÓL. 1 t lmu, fte ttejíun S i •U+IT i.i-.uiu »V * mm» i»lm%kmtim. X^ÍX V. A-.R /•„ I&ÍLT/ T. ,, I Z-t-, . R 1é EA mmtvm I :au * irn'mm.iat Vtílí - ' tretASt \ SRÓLJI ÍJÁRIITÍIÍTÍM I RMPLHL A legutolsó levél, amelyet Szabó Lőrinc szegedi jának, Kanyó Béla professzornak írt. barát..Budapest, 1957 március 6. - Kedves öreg cimborám és Professzorom, mlelűlt (holnap!) korházba vonulok, még irok Neked. Nem tetszeti ugyanis legutóbbi eletjeled magadról. A kurtasága, s az, hogy olyan röviden elintézted koponya ntnes, itt a pénz! Nekem, legutóbbi lényeget: ,,, . . sajnos, koponya kellett volna Diákkoromban volt egy, porrellánbol. Az a testverlntézet, ahová voltál szíves bevinni, meglepett a preparátumaival. Ez a magyarázat. Kérlek, hagyjuk Is egyúttal az egészet, kereszt rá! — Korhazba nem valami aktuális baj miatt megyek. Másfél éve elhanyagolt vizsgálatokat (vese-, szivkontroll) pótolnak s egyben — ez a fontosabbik — kipróbálnák a kezemen-térdemen bizonyos Izületgyulladasgyógyltó módszereket. amelyeket legutóbb nem lehetett még alkalmazni rajtam. Mlvetbogv a mon do'<t terdek-kezek igen igen fájdalmasak. Szóval hat ennek meg az a magyarázata — Megvagyunk, Itthon. Cseléd ninrs Nagyklára egyhónapig lslasszal feküdt oiég mindig nincs jol. Lóci sajál egyszobásában lakik. Nagy tempóban Indult a könyvkiadás elmúlt dolgok pótlására; most mintha valami elakadás jelentkeznek Esedékes lelt volna mar (a rég megkorrigáll) Baudelaire, a nagv. a 43-as kiadas mása. S egylionapon belül éntőlem a Huszonhatodik Ev. Hogy vagv? Egy-egy lapoilcvelet kéthavonkint .jó volna ha megeresztenél. Szeretettel régi barátod: Lórim(Ó kezzel irt. aláírás után még ugyancsak kézzel irt két szo olvasható:) üdvözlöm barátainkat! A levélboriték hátulján amelyet ugyanitt közlünk a következő gepelt sor olvasható: F.s Szabó L. Bpest II., Volkmann u. 8. s